Új Szó, 1991. augusztus (44. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-09 / 211. szám, hétfő
5 RIPORT - INTERJÚ ÚJ szól 1991. SZEPTEMBER 9. SORBAN ÁLLÁS A „KULTÚRPALOTÁBAN" Péntek, augusztus utolsó munkanapja. Ezt csak azért említem, mert a mai napon kapott adatok szeptemberben már nem lesznek érvényesek. Fülek szívében, a Szabadság terén két helyen figyeltem fel sorban állásra. Az első amely örvendetes érzést keltett, az újságárus előtt kígyózott. A megdrágult újságokért is türelmesen várakoznak. Csaknem mindenki az Új Szó napilapot és a Vasárnapot kéri, akad, aki a Hetet is viszi. Évtizedek óta ismerem a fülekieket, már a kezdettől - akkor még az egyedüli - napilapunk olvasói, s különösen a zománcgyáriak, lelkes terjesztői is voltak. De a másik sorban állás már lehangolt. A 12-13 ezres városka főterén magaslik a zománcgyár, vagyis a Kovosmalt kultúrpalotája. Már kora reggeltől nők, férfiak, fiatalok és idősebbek térnek be ide. Az arcukról is lerí, hogy nem szórakozási és művelődési szándékkal, hanem azért, hogy az épület földszintjén elhelyezett körzeti Munkaügyi Hivatalban jelentkezzenek, kérelmezzék a munkanélküli segélyt. Itt sokkal hosszabb a sor, mint az újságárusnál. Szomorkodva szorongatják kezükben az irataikat. Lehajtott fejjel távoznak azok, akiket már „elintéztek", de a kígyózó sor nem rövidül, mert újabb és újabb „felek" érkeznek, zömével zománcgyáriak. Június elsejével százával kapták meg az elbocsátásukról szóló levelet, és most telik le a háromhavi felmondási idejük... „Nálunk sok a munkanélküli" A Füleki Körzeti Munkaügyi Hivatalt július elsejével nyitották meg hat alkalmazottal. A vezetője NYESTE JÓZSEF. Azelőtt a Kovosmaltban dolgozott, a statisztikusok, bérelszámolók osztályvezetője volt. Fekete hajú, negyvenhárom éves férfi. Milyen érzéssel dolgozik itt? - Vegyes érzelmekkel - hangzik az őszinte válasz. - Nálunk sok a munkanélküli. Mindenkihez másképp kell viszonyulnunk. Lelkileg megtörtek, húsz-harminc évig is egy munkahelyen dolgoztak, és most, amikor elküldik őket, még egy köszönő szót sem hallanak a jól végzett munkájukért... M ostanában gyakran panaszkodnak a művelődési házak vezetői, hogy a falvak és a városok költségvetéséből kulturális rendezvényekre, a művelődési házak fenntartására vajmi kevés pénz jut. Költséges műsorokat, például színdarabokat pedig nem rendelnek, mert félnek a kockázattól. Nem is ok nélkül, hiszen az utóbbi időben csak ritkán telik meg a nézőtér. Ennek egyik oka, hogy a munkahelyek már nem vesznek jegyet dolgozóiknak, akik közül aztán csak kevesen hajlandók áldozni a szórakozásra. Ma már mindenki alaposan meggondolja, mire költi a pénzét. Az persze más kérdés, helyes-e, ha valaki éppen a művelődést, a szórakozást tartja nélkülözhetőnek. Akárhogy van is, a művelődési otthonok vezetőinek a panaszai jogosak. Ám azzal, ha csak siránkoznak, semmire se jutnak. Magyarán azoknak van igazuk, akik megértették, hogy a helyzet megváltozott, s az előbbre lépés új gondolkodásmódot igényel. Ez a véleménye Kálmán Erzsébetnek, a Vásárúti Művelődési Ház vezetőjének is. - Ráfizetéses akciót nem engedhetünk meg magunknak - mondja. - Igyekszünk a lehető legjobban kihasználni lehetőségeinket. Például a nyár folyamán ifjúsági bálok rendezésére két maszeknak bérbe adtuk a nagytermet. Mind a kilenc bál után t(ét-két ezer korona hasznunk volt. A nem hazai zenekarokat a rendezők fizették. Ha tömegszervezet rendez mulatságot, 800 korona teA munkaközvetítés lenne a munkaügyi hivatal fő feladata, de ez még nincs divatban. A füleki körzetbe, a zománcgyáriak városát is beleszámítva, huszonhárom község tartozik. A körzet lakosainak száma kb. húszezer, s ebből 2180 a munkanélküli. De Nyeste József figyelmeztet: az említett adat csak tegnapig érvényes. Ma már száz újabb munkanélkülit jegyeztek be, s még nem ért véget a félfogadási idő. Az elkövetkező napokban előreláthatólag még hatszázan kerülnek a listára. A losonci járást „munkaügyileg" három körzetre osztották fel (járási székhely, Fülek, Poltár), s mintegy hatezer munkanélküli gondja hárul rájuk, s a „gondozottak" száma még növekszik. Nem terveztek ilyen magas „létszámot", ezért a munkaés szociális ügyi minisztériumtól a dotáció felemelését kénytelenek kérni. A munkaközvetítési lehetőségek igen szűkösek. Megkapják a járásban nyilvántartott szabad munkahelyek (40-50), kimutatását, de mire körülnézhetnek a nagy kiterjedésű járásban, már többnyire foglaltak is a munkahelyek. A fülekieknek eddig csak nyolc személyt sikerült elhelyezniük. Jobb a helyzet az ideiglenes, rövidebb időtartamú munkalehetőségek terén. Az efsz-ek például felvesznek állatgondozókat, éjjeliőröket, traktorosokat idénymunkára. A Körzeti Munkaügyi Hivatal biztatja a községeket, nem kerül pénzükbe, faluszépítési munkálatokra fogadjanak fel munkanélkülieket, 3-4 havi időtartamra a hivatal megtéríti a tíz korona nyolcvan filléres órabért. A községek nagy része élt is ezzel a lehetőséggel, már mintegy 80 munkanélkülit kapcsoltak be a faluszépítési akcióba. Átlagban kétezer koronát kereshetnek havonta, a községi hivatal saját költségvetéséből - ha van rá lehetősége - prémiumot is adhat nekik. Ezzel a munkavállalással meghosszabbodik a segélyezés időszaka. Kisegítő akciók Az idős polgárok megsegítésére a munkanélküliek között szociális dolgozókat toboroznak hat havi időtartamra. A községeknek e téren is megtérítik a kiadásokat, a csaknem tizenegy koronás órabért. Eddig rembért kérünk. Egy öltöző helyiséget maszek fagyialtosnak adtunk bérbe. A lakodalmak alkalmával a községben lakók ezer, az idegenek 1500 koronát fizetnek a teremért és a konyháért. Ottjártunkkor éppen bútorkiállítás volt a művelődési házban. Erre a célra karcsai magánvállalkozók vették bérbe a nagytermet. Minden héten videovetítés van a fiataloknak - a belépti díj 3 korona. Videojátéka is van a művelődési háznak. Ezt rövidesen az újra beinduló ifjúsági klubban helyezik el. -Azt akarjuk, hogy az új klub valóban klub legyen - mondja Kálmán Erzsébet. Mi tagadás, a klubtagságért is fizetni fognak a fiatalok. Igaz, csupán havi 10-15 koronát, de annyit mindenképpen, hogy érezzék: valóban az övék a klub. Testedzőklubjuk máris van. Ezt a kultúrház pincéjében rendezték be, s esténként 5-10 fiú jár oda. Helyi rendezvényeik közt már hagyományosnak nevezhető a tavaszszal véget ért társastánctanfolyam. Ilyet minden második évben rendeznek. Igen nagy sikerük volt az ősszel kezdődött, s januárban befejeződött varrótanfolyamoknak. Ebből azért szerveztek kettőt, mert az első óriási érdeklődést váltott ki. Ezeket együtt körülbelül harminc személy végezte el. Beváltak a művelődési házban megtartott rendhagyó zeneórák is. négy község jelentkezett a munka nélkül maradt gondozó nővérek alkalmazására: Fülek, Sőreg, Ragyolc, Csorna. Mire a cikk megjelenik, bizonyára Fülekpüspöki, Kalonda is elfogadja a hivatal ajánlatát. A munkaügyi hivatal vállalatok kérésére átképzést is szervez azok számára, akik munkaszerződést kötnek fövendő munkaadójukkal, s a tanfolyam hónapjaiban az átlagkereset 70 százalékát folyósítja számukra. A Losonci Járási Munkaügyi NYESTE JÓZSEF: Szomorú a mi foglalkozásunk... Hivatal augusztusban maga is indított tanfolyamot azon munkanélküliek számára, akik közgazdasági, könyvelési és az adórendszerről szóló ismereteiket, valamint angol -német tudásukat akarják gyarapítani. Ez igen hasznos azok számára, akik magánvállalkozásba kezdenek. Erre a tanfolyamra huszonegyen jelentkeztek, három fiatal nő a füleki körzetből. A munkaügyi hivatal támogatja a magánvállalkozásba kezdő munkanélkülieket is. Egy szakbizottság jóváhagyása után induló tőkeként előre megkaphatják a 12 hónapi segélyüket, a 24 ezer koronát. Ha más munkanélküli számára is legalább háromévi időtartamra biztosítanak munkahelyet, azok után is megkaphatják a „tőkekiegészítést", a 24-24 ezer koronát. A füleki körzetben eddig hat esetben használták ki ezt a lehetőséget, magánfuvarozást indítottak, kőmüvesbrigádot alakítottak, vendéglátással is foglalkoznak. Ragyolcon pékséget nyitottak... Ugyancsak nagy érdeklődést váltott ki az a tanfolyam, melyet maga Kálmán Erzsébet vezetett. - Rongybabák készítésére, a papírhajtogatás ősi japán módjára tanítottam az érdeklődőket. Ezenkívül gyöngyöt is fűztünk. Én Dunaszerdahelyen szintén egy tanfolyamon sajátítottam el ezeket a technikákat. A tanfolyamon főleg művelődési házak vezetői és napközi otthonban dolgozó pedagógusok vettek részt. Itt több, a gyakorlatban is hasznosítható ismeretre tettem szert, mint azokon a gyűléseken, melyekre az elmúlt tíz esztendőben hívtak bennünket. A művelődési otthonokat most már csak módszertanilag irányítja a járási népművelési központ. Gyűlésekre már nem kell járnunk, s ami szintén jó, nem kell különböző jelentéseket gyártanunk. Igaz, a járásban működő kollégákkal gyakorlatilag megszűnt a kapcsolatunk. Ezért olykor egyikkel-másikkal saját magunk kezdeményezünk találkozókat. Rendszeresen tapasztalatot cserélek például az eperjesi, a nagyszarvai, a nyárasdi, az alistáli és a légi kollégával. Hogy kik, illetve milyen együttesek léptek fel tavaly és az idén Vásárúton? Például a Kis Csali, a Csámborgó, Szvorák Katalin, gyermekműsorukkal a komáromiak. Kasszasikere volt a Feri és röhögő bpndája együttesnek. Legközelebb, október 11 -én az Ifjú Szíveket látják A zománcgyár sorsa a legaggasztóbb Dicséretre méltóak a „kisegítő akciók", de mindez igen kevés ahhoz, hogy megoldhassák a munkanélküliség problémáit, az alkalmi munkák után a segélyezettek továbbra is az állam támogatására szorulnak. És számuk - sajnos - továbbra is gyarapszik. Mondja is Nyeste József: -Tegnap kilencvenhat jelentkezőt vettünk nyilvántartásba, ma százon felül, s holnap, holnapután is ez a munka vár ránk. Csütörtöki napokon már nem is fogadhatunk feleket, mert, minthogy nincsenek számítógépeink, alig győzzük feldolgozni a kérelmeket. A zománcgyár sorsa a legaggasztóbb. Hová lett a két -háromezres létszám?! Az információk alapján több kisüzem is a Kovosmalt sorsára jut. Szerencsére a Novona bútorgyár, az állami gazdaság még tartja magát... Megígérem, felkeresem azokat, akik nem jutottak a zománcgyár sorsára, talán mások okulására is hasznos lesz feltárni a „létfenntartási" tapasztalataikat. - Szomorú a mi foglalkozásunk - fejezi be mondanivalóját Nyeste József. - A hozzánk betérő emberek szeretnek-dolgozni, de mivel biztathatnánk őket? Nem mondhatjuk azt, reméljük, rövidesen visszakerülnek a gyárba, amikor nem is sejtjük, hogy mikor... Sokan szégyellik is, hogy ifiunkanélküliek lettek, mint mondják, a segélyt nem is igényelnék, ha nem lennének rákényszerítve. Szokatlan ez még a számukra, nehéz ehhez hozzászokni... Igaza van Nyeste Józsefnek: nehéz megszokni a munkanélküliséget, csak ez a „rossz szokás" ne tartson nagyon hosszú ideig, mert az állam pénzeszsákja sem kimeríthetetlen, s a létminimumot megközelítő segély nem igen boldogíthatja az embert. Füleken is csak akkor lélegezhetnek fel, ha a zománcgyáriak és mások már nem a segélyért járnak a nagystílűén épített kultúrpalotába, hanem a szórakozási és művelődési lehetőségek kihasználásáért állnak ott sorban... PETRŐCI BÁLINT vendégül. A Jókai Színházat idén nem hívják fellépésre. Helyette Komáromba szerveznek színházlátogatással egybekötött kirándulást, hogy az előadás még ünnepélyesebb legyen. - Saját színjátszó körük nincs? - Az utóbbi két évben nem tanultunk be sem színdarabot, sem esztrádműsort, de már többen mondogatják, hogy tegyünk valamit. Valószínűleg egy népszínművet tanulunk be. Korábban minden évben felléptek műkedvelőink vagy színdarabbal, vagy kabaréval, emlékestet is rendeztünk. Egy-egy művelődési otthon anyagi helyzete nagy mértékben a községi vagy a városi hivatal, illetve a képviselők hozzáállásától is függ. Erről Kálmán Erzsébet így vélekedik: - Márciustól minden bevételünket leadjuk a községi hivatalnak, ugyanakkor minden kiadásunkat az fedezi. Amiről korábban csak beszéltünk, hogy kellene, azt az utóbbi években meg is valósítjuk. Tavaly mázolták a kultúrház ablakait, idén új fotelokat vettünk a klubhelyiségbe. Kicseréltük a radiátorokat, a kazánt. Mindez több mint 110 ezer koronába került. Előtte konyha épült a kultúrházhoz. Csak jót mondhatok a képviselők, mindenekelőtt Kovács Ferenc polgármester hozzáállásáról. A vásárútiak példája meggyőzően bizonyítja, hogy a megváltozott feltételek között sem kilátástalan falvaink és városaink kultúrájának helyzete FÜLÖP IMRE KIÉ A TEJ FÖLE? Hetek óta dúl a vita tej ügyben, egymásra mutogat termelő-feldolgozó-kereskedő. A sor végén szomorúan állunk mi vásárlók és várjuk, mikor is jön el az az idő, hogy a piac szorítása kiszűri az évek óta megszokott módszerek közül a helyteleneket és gazdaságtalanokat. Ilyen kezdeményezésnek lehetünk tanúi a somorjai szövetkezet boltjában, ahol néhány napja megkezdték a szövetkezetben megtermelt és az első tapasztalatok szerint kiváló minőségű tej árusítását. Az ötlet elnökünktől, Móricz Zoltántól származik, aki Magyarországon látott hasonló megoldást - meséli Szalai János, a bolt vezetője. Már február elseje, a bolt nyitása óta szerveztük a szövetkezeti tej árusítását, de a szigorú egészségügyi előírások következtében ez nem volt egyszerű feladat. Jelenleg viszont a tejet a világhírű svéd Alfa-Laval cég berendezésével fejik, Magyarországról származó pasztőrözővel csírátlanítják és szintén onnét származó adagológéppel árusítjuk. Mindennek következtében az általunk árusított tej megfelel akár a vonatkozó nyugati szabványoknak is. Ára viszont nem magasabb, mint a műanyagzacskóban forgalmazott lefölözött tejé. Az adagológép a tejet hűti és keveri, így biztosítja egész napra a változatlan minőséget. Hét decit, illetve egy litert adagol. Vásárlóinknak megfelelő üveget is biztosítunk, de természetesen otthonról is hozhatnak magukkal. Pár napja árusítjuk, szerintük vásárlóink kedvezően fogadták kezdeményezésünket, és az első visszajelzések alapján elégedettek a tej minőségével és ízével. A pasztőröző berendezés teljesítménye egyébként a jelentkező igénynél jóval nagyobb, így igény szerint mások is kihasználhatják ezt a lehetőséget. A mai harmincasok generációja már az „üzleti" tejen nőtt fel. Néhány évvel ezelőtt aztán az üveges tejet is felváltotta a sokakból azóta is viszolygást kiváltó műanyagzacskó. Néhány konok hazánkfia viszont évekig képes volt akár több tíz kilométert is rendszeresen megtenni azért, hogy családját az utolsó házi tehénkék valamelyikétől igazi teljesértékű, lefölözetlen tejjel lássa el. A somorjai szövetkezet kezdeményezésének köszönhetően ez most egy egész kisváros számára elérhetővé válik. -tlAZ IPAROSOKNAK BRÜNNBEN Megint szeptember és megint Nemzetközi Gépipari vásár Brünnben. Immár harmincharmadszor, de először az - igaz, hogy még csak alakuló - piaci feltételek között. Változás ebben az évben az lesz, hogy a közlekedési eszközök nem szerepelnek a szeptemberi bemutatón. Ezeket ugyanis külön szakkiállításon Jláthatták az érdeklődők már júniusban. Jelentősen megnövekszik az idén a szerszámgépek bemutatója. Annyi cég hozza el ilyen gépeit, hogy az ezeknek eddig otthont adó D-pavilon kicsi lett, és így egy részük a most átadott (alig 10 hónap alatt felépült!) E pavilonba kerül majd. S ha már az E pavilonnál tartunk, itt lesz az idei vásár igazi nézőcsemegéje is, mégpedig az első alkalommal megrendezésre kerülő SÍMET elnevezésű szakkiállítás, arrfely az iparosok műszaki felszereléséhezszükséges eszközöket, kisgépeket, szerszámokat hivatott bemutatni. A szervezők szándéka ezzel az új, specializált kiállítással az, hogy elősegítsék a kisipar fejlődését, kedvet, és ha lehet, ötleteket is adjanak a magánvállalkozóknak műhelyek nyitására. A bemutatón kisebb teljesítményű fém, fa, müanyagmegmunkáló gépek, műszerek, szerszámok, félkésztermékek, nyersanyagok, munkavédelmi eszközök láthatók majd, de működik szaktanácsadó-szolgálat és kapható lesz szakirodalom is. A SÍMET alkalmat nyújt mindazok számára is, akik már folytatnak kisipari tevékenységet, hogy bemutassák saját gépeiket, segédeszközeiket, esetleg felújított berendezéseiket. Visszatérve a gépipari nagyvásárhoz, ezen szinte teljesen hiányozni fog a volt KGST-országok némelyike, Kuba például egyáltalán nem lesz jelen, az Amerikai Egyesült Államok viszont az eddiginél kétszer nagyobb területen állít ki. A szervezők mintegy 250 ezer látogatóval számolnak, a szeptember 11-től 18ig, tehát szerdától szerdáig nyitva tartó vásáron, amelyre a belépőjegy ára 40 korona lesz. Kapunyitás már szerdán 9 órakor. _ s zénAKI KERES, AZ TALÁL...
