Új Szó, 1991. augusztus (44. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-06 / 209. szám, péntek

EPÜL A KIRÁLYDOMB A DAC-STADIONBAN De mindennél fontosabb, hogy Szörényiék nem „haknira" készülnek; nem lesz semmi playback, élő zenét hallhat a közönség. Mint arról a tv-híradóból is meggyőződhettünk, maguk az alkotók is izgalommal várják a fogadtatást... (4. oldal) FÜGGETL EN NAP ILAP Péntek, 1991. szeptember 6. Ara 2,80 korona XLIV. évfolyam, 209. szám ÚJBÓLI NEKIRUGASZKODÁS ELŐTT Mostanra előállt az a helyzet, hogy ahol van pénze a színjátszócsoportoknak, ott szakmailag minősíthetetlen produkciók születnek. Másutt pedig igényes vállalkozások fulladoznak az alapvető anyagi támogatás elmaradása miatt... (5. oldal) Tárgyalóasztalhoz ül az Együttélés, az FMK és az MKDM MÚLÓBAN AZ ÁLLÓHÁBORÚ? Sokak által régen várt esemény következik be ma: az FMK kezdeményezésére tárgyalóasztalhoz ül a hazai három magyar politikai mozgalom. De rnít várnak ettől a találkozótól a tárgyalóküldöttségek tagjai? DUKA ZÓLYOMI ÁRPÁD, Együttélés: - Elsősorban azt kell tisztáznunk, hogy miben is különbözünk, miközben valamennyien a csehszlovákiai magyar kisebbség problémáinak megoldására törekszünk. Tudatában vagyunk annak, hogy a három mozgalom más-más megvilágításban közelíti meg ezeket a kérdéseket. Viszont ezek a problémák éppen olyan területeket érintenek, ahol mindannyian kisebbségi jogaink biztosítását és a fejlődés folytonosságát akarjuk elérni. Gondolok itt a kultúra, az oktatás, a magyar lap- és könyvkiadás területére. Nem maradhat ki ebből a felsorolásból a nemzeti kisebbség helyzetének meghatározása sem Csehszlovákia várható új államjogi elrendezésében. Jó szándékkal, ésszerűen, előítéletek nélkül kell a tárgyalóasztalhoz ülnünk. (Folytatás a 2. oldalon) VÁCLAV HAVEL: TAJEKOZODNI JÖTTEM Miben segíthet a föderáció • A politikai önállóság nem azonos a gazdasági önállósággal • A belső piac nem eshet szét (Munkatársainktól) - Václav Havel köztársasági elnök szlovákiai munkalátogatása tegnap reggel a Szlovák Köztársaság Kormányhivatalában folytatódott. Az elnök úr a szlovák kormány gazdasági minisztereivel találkozott, hogy tisztázza, a politikai változásoknak milyen hatásai vannak a gazdasági életben. Mint azt a tanácskozás után az újságíróknak elmondta, útjának elsődleges célja a tájékozódás. A tárgyalások során arra volt kíváncsi, hogy az önállósulási törekvések gazdasági szempontból mennyire megalapozottak, és melyek azok a területek, amelyekben a föderáció mint nemzetközi jogi szubjektum segíthet. A belső piac védelmén kívül a külkereskedelmet, az adópolitikát, valamint az egyes nyugat-európai országokkal kölcsönösen előnyös szerződésekről folytatandó megbeszéléseket említette. A látogatás elejétől világos volt, hogy köztársasági elnökünk és szaktanácsadói nem kész recepttel érkeztek Szlovákiába, hanem az SZNT és a CSNT Elnöksége közötti, tegnap indult párbeszédhez keresBaráti kézfogás. Ján Čarnogurský szívélyesen üdvözli Václav Havelt. (Pavel Neubauer felvétele - ČSTK) tek szakszerű információkat. Az államjogi elrendezéssel kapcsolatban is kifejtette véleményét: ,,Az állampolgárok úgy tekinthetnek e kérdésre, hogy ez a jogászok dolga, és őket nem érinti. Pedig az államjogi elrendezés kérdése kihat az emberek mindennapjaira, összefügg jóformán mindennel; természetesen elsősorban a gazdasági helyzettel." Anton Vavro kormányalelnök el(Folytatás a 2. oldalon) SORSDÖNTŐ TANÁCSKOZÁS A CSNT és az SZNT Elnöksége az államjogi rendezés kérdéseiről tárgyal (Munkatársunktól) - Tegnap a koradélutáni órákban a pozsonyi várban megkezdődött a Cseh és a Szlovák Nemzeti Tanács Elnökségének ülése. Bevezető beszédet František Mikloško a szlovák és Dagmar Burešová a Cseh Nemzeti Tanács elnöke mondott. Hangsúlyozták: meg kell találni az utat ahhoz, hogy a két állam továbbra is szövetségben éljen. Az SZNT elnöke kiemelte, hogy a tanácskozás megkezdése előtt még a délelőtti órákban az elnökségben mindegyik szlovák parlamenti párt az SZNP kivételével a közös állam fenntartása mellett foglalt állást. A két bevezető beszédből viszont kiderült, a szlovák álláspont abból indul ki, hogy a szerződés lehetővé tenné: a két parlament először fogadjon el alkotmányt, amelyben lemond bizonyos hatáskörökről a szövetség javára. Ezzel szemben a Cseh Nemzeti Tanács egyértelműen a föderáció fennmaradása mellett van és azt hangsúlyozza, (Folytatás a 2. oldalon) BEFEJEZŐDÖTT A SZOVJET NÉPKÉPVISELŐK KONGRESSZUSA TÖRVÉNYESÍTETTÉK AZ UNIÓ FELLAZULÁSÁT A Kremlben a kongresszusi palotában tegnap délben befejeződött a szovjet népi küldöttek ötödik, rendkívüli kongresszusa. A küldöttek a délelőtt folyamán szavazattöbbséggel két elvi jelentőségű dokumentumot fogadtak el, a határozatot a 10+1 közös nyilatkozatból és a parlament rendkívüli üléseinek döntéseiből eredő kérdésekről, valamint egy törvényt a Szovjetunió állami szerveiről az átmeneti időszakban. A tanácskozás legvégén Anatolij Szobcsak felszólította a kongresszust, döntsön Lenin kívánságának teljesítéséről, hogy földi maradványait a családi sírboltban, Leningrádban temessék el. Mihail Gorbacsov elutasította az indítványt azzal, hogy ezt a kérdést higgadtan kell megoldania a szovjet parlamentnek. Rövid záróbeszédében egyébként az államfő nagyra értékelte a kongresszus döntéseit és hangsúlyozta, ez a testület a helyzet magaslatán volt az ország fejlődésének ebben a jelentős szakaszában. (Folytatás a 2. oldalon) NYUGALOMRA VAN SZÜKSÉGÜNK „BESZÉLGETÉS" JÁN PIŠÚT OKTATÁSI MINISZTERREL Három ízben próbáltam az elmúlt tanév során „szóra bírni" oktatási miniszterünket: először tavaly ősszel, az oktatásügyünk államigazgatásáról és önigazgatásáról szóló törvénytervezet parlamenti vitájának napján, akkor - csupán egy villáminterjú erejéig ugyan, de - sikerült. Másodszor, az oktatási minisztérium nemzetiségileg vegyesen lakott területeink oktatásügyével foglalkozó jelentésének elkészülte idején, nem. Harmadszor a tanév végén. Sikerült is, meg nem is. A miniszter úr írásban kérte a kérdéseimet, valamikor június közepén át is adtam őket a sajtótitkárának. A válaszokat néhány napja, pontosan szeptember másodikán kaptam kézhez. • Miniszter úr! Egy éve már, hogy elődjét, Ladislav Kováčot felváltotta a tárca élén. 1990. szeptember 6-án nevezték ki miniszterré azaz, pontosan akkor, amikor a legmagasabbra csaptak az alighanem mindannyiunk számára emlékezetes komáromi himnuszügy hullámai. Nem tudom, tudja-e, hogy nem ez volt az első himnuszügy Csehszlovákia történetében: a harmincas évek elején volt egy hasonló Losoncon, annak azonban az illetékes szervek bocsánatkérése tett pontot a végére. A tavalyi viszont egészen másképpen zárult... Megjegyzem, hogy engem az egészből egyebek mellett az zavar a leginkább, hogy éppen akkor csináltak a magyar himnusz egy tanévnyitón történő lejátszásából „ügyet", amikor oktatásügyünk eleddig nem tapasztalt mértékű általános válságban van, illetve volt. - Ha stabil, demokratikus társadalomban élnénk és nem egy átmeneti időszakban, akkor nagyon sok minden másként látszana, mint ahogy ma látszik. Tavaly nem is annyira a magyar himnusz lejátszásáról volt szó, mint inkább arról, hogy mindenkinek tisztán és előre kellett látnia, hogy ez nemzeti indíttatású zavargásokat fog kiváltani. Nekünk pedig ma elsősorban nyugalomra van szükségünk, hogy megvalósíthassuk a gazdasági reformot. Ennek a nyugalomnak a megzavarását semmilyen indokkal sem tartom okos cselekedetnek. Ha megoldjuk a gazdasági transzformációval járó gondokat, akkor minden problémára toleránsabban tekintünk majd és képesek leszünk demokratikus környezetben megoldani őket. • Oktatásügyünk égető kérdéseiről az utóbbi időben több ízben is tárgyalt a hazai magyar politikai mozgalmaknak és a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének képviselőivel. E tárgyalások eredményeiről a lehetőségeinkhez mért terjedelemben, időben tájékoztattuk olvasóinkat, ezért most így tenném fel a kérdést: várhatók-e már a közeljövőben olyan pozitív jellegű tartalmi, illetve az oktatás módját és módszereit érintő változások az oktatásügyben, melyek az említett tárgyalások eredményeiként is felfoghatók? - Az oktatásügyben eleddig lezajlott változások főleg legiszlatív, illetve szervezési jellegűek voltak. A Szövetségi Gyűlés jóváhagyásával tavaly májusban módosítottuk az alap- és középiskolákról szóló törvényt, novemberben pedig a Szlovák Nemzeti- Tanács elfogadta az oktatásügyünk államigazgatásáról és önigazgatásáról rendelkezőt. Ennek alapján van most kialakulóban a tanfelügyeleti rendszer, a módszertani központok rendszere és ennek alapján alakulnak az iskolatanácsok, valamint a tanügyi tanácsok is. A közeljövőben a tanár-diák kapcsolat tartalmi megújítását szeretnénk elérni, és várhatóan sor kerül az iskolák és a községek közeledésére is: néhány év múlva - ha majd a helyi önkormányzatok az új adórendszernek köszönhetően kedvezőbb gazdasági helyzetben lesznek - az óvodáknak és az alapiskoláknak a községek hatáskörébe kellene kerülniük. Ami a nemzetiségi oktatásügyet illeti, le kell szögeznünk, hogy nálunk sokkal jobb a helyzete, mint számos más európai országban. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy nincs min javítanunk. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének vezetőivel, valamint a Független Magyar Kezdeményezés és az Együttélés parlamenti képviselőivel több ízben is tárgyaltunk. A javaslataik egy részét meg tudtuk valósítani, néhányat viszont nem. Megegyeztünk például a szlovák órák számának módosításában, a minisztérium nemzetiségi oktatásuggyeHoglalkozó munkatársai számának növelésére irányuló javaslatukat ellenben nem tudtuk teljesíteni. (Folytatás az 5. oldalon) JUGOSZLÁVIA: ÚJ JAVASUT, ÚJ REMÉNY? Jugoszlávia történelmében az eddigi legnagyobb változásokat eredményezné, ha mind a hat tagköztársaság elfogadná az ország jövőbeni elrendezésére vonatkozó megállapodást, amelynek tervezetét tegnap ismertették Belgrádban. A dokumentumot az államelnökség háromtagú különbizottsága dolgozta ki azzal a céllal, hogy véget vessen a háborúnak. A tervezet a jelenlegi föderáció radikális átalakítását feltételezi a szövetség legkevesebb két részre történő osztásával és a belső határok megváltoztatását lehetővé tevő új eljárások kidolgozásával. A korábbi tervezetekkel ellentétben, amelyeknél a fő akadályt a föderatív és a konföderatív állammodell összeegyeztethetetlensége jelentette, az új koncepció minden köztársaság vagy nemzet számára biztosítja a választás jogát. Mindegyik szabadon döntheti el, hogy a közös föderációban marad-e, vagy pedig saját szuverén államot hoz létre. A dokumentum szerint lehetőség lenne az ilyen államok szövetségének vagy valamilyen társulásának a létrehozására. A bizottság tagjai szerint a belső határok módosítását lehetővé tevő mechanizmus a jelenlegi alapkonfliktust akarja rendezni oly módon, hogy a Horvátországban élő szerb kisebbség számára lehetővé teszi a Jugoszláviában való maradást abban az esetben, ha Horvátország másik fele elszakad. A dokumentum szerint még a transzformációs folyamatok megkezdése előtt a parlamentnek megállapodásokat kell kidolgoznia a népek önrendelkezési jogának érvényesítéséről, az egymással szembeni jogokról és kötelességekről, a vagyonjogi és pénzügyi viszonyok rendezéséről stb. A zágrábi rádió tájékoztatása szerint szerdán éjszaka és tegnap reggel is folytatódtak a harcok Horvátországban. Szlavónia közigazgatási központját, Eszéket több ízben lőtték aknavetőkkel, ezért a lakosságnak az óvóhelyeken kellett töltenie az éjszakát. Tűzharc volt Vukovaron, Goszpicban, Nova Gradiskában és Savski Bókban is. A DPA hírügynökség szerint Eszéken a tisztek állítólag lelőtték azokat a katonákat, akik nem akartak polgári személyekre lőni. A hírügynökség arról is tájékoztatott, hogy Franjo Tudjman horvát elnök tegnap Zágrábban kijelentette: „Horvátország minden talpalatnyi földjét" visszaszerzik. MENSTBIER PORTUGÁLIÁBAN Jiŕí Dienstbier, a szövetségi kormány alelnöke, külügyminiszter spanyolországi látogatását befejezve szerdán este továbbutazott Portugáliába. Lisszabonban Joao de Deus Pinheiro külügyminiszterrel, Vítor Pereira Crespóval, a Köztársasági Gyűlés elnökével és Mário Soares államfővel folytat tárgyalásokat. Útjának előző állomáshelyén, Madridban külügyminiszterünket Felipe González kormányfő is fogadta. A spanyol fél leszögezte, támogatja hazánk társult tagságát az Európai Közösségekben. E témával kapcsolatban Jirí Dienstbier kijelentette: Csehszlovákia vagy az európai integrációs folyamatok* részévé válik, vagy pedig a destabilizálódás veszélyével kell szembenéznie. Szerinte az európai tizenketteknek kell kontinensünkön a stabilitást biztosító tényezővé válniuk. Bíráló megjegyzése is volt: az EK bizonyos dolgokban nem lát a Közép-Kelet-Európában zajló folyamatok mélyére. A találkozó végén Dienstbier tolmácsolta Felipe Gonzáleznek Marián Čalfa szövetségi kormányfő csehszlovákiai látogatásra szóló meghívását.