Új Szó, 1991. augusztus (44. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-04 / 207. szám, szerda

KULTÚRA 1991. SZEPTEMBER 4. AZ EG ES AZ EG KOZOTT Nemes Nagy Ágnes halálára Meghalt Nemes Nagy Ágnes. Megint elment egy költőnk, egy a legnagyobbak közül. Ha költészetéről gondolkodom, egyre a kozmogónia műszavai jut­nak eszembe. Ilyenek: szupersűrű­ség, novakitörés, csillagmagma. S ha szupersűrűségű verseinek novakitö­rését a hatvanas évek végére s a het­venes évek elejére teszem, akkor azt is mondhatnám, hogy a halála előtti években mintha nyugalmi állapot­ban villogott volna verseinek gala­xisa. Holott a látszat valószínűleg csal, mert ugye például a „Magányos es­ték karbid lángolása" sort nem Ne­mes Nagy Ágnes írta, hanem a Pá­rizsban élő Tóth Judit, s ha Tandori Dezső híres sorának, az ,,És egy fát is, ki nézne végig?"-nek a genézisét keresnénk, valószínűleg szintén Ne­mes Nagy Ágneshoz vezetnének a nyomok. A Között című, klassziku­san súlyos versében ugyanis így ír a költő: egy percnyi ég beláthatatlan következményű lombjai, az élő pára fái, felkanyarodva akár a vágy, a fenti lombba. S ezeknek a keményen tárgyi, mégis csodálatos (panteista) áhítatú soroknak az ismerete nélkül talán még az olyan spiritus-anyagú költé­szet sem lenne teljes jelentésű, mint mondjuk Beney Zsuzsáé. A szár vezette a tekintetet a gyökérből, a földből, a homályból a sziromig, hol ív s rács lett a távol írja Beney, s egy pillanatig sem két­séges a mester és tanítvány komple­mentáris viszonya. Olyan csillagburokdarabkák ezek az idézett sorok, amelyeket a Nemes Nagy Ágnes-életmű novakitörései dobtak a térbe. S nem kétséges: a Nemes Nagy Ágnes-mű energiája éppen a tanítványok, a követők: Tandori Dezső, Oravecz Imre, Tóth Judit, Takács Zsuzsa, Beney Zsuzsa és más fiatal és kevésbé fiatal költők verseiben sugárzik a legerősebben. "S a költő halálának szomorú al­kalmából éppen arról akarok itt val­lani - a fenti sorba magamat is szerénytelenül besorolva hogy su­gárzik egy burokdarabka az én egyik versemben, az 1980-ban írt Bejárat Mittel úr emlékeibe címűben is, amelynek bevezetőjébe Ezra Pound, a ketrecbe zárt „amerikai költő" mellett Nemes Nagy Ágnesnak, a platinaszőke pesti tanárnőnek" nemcsak az alakját, hanem néhány verssorát is beépítettem. S éppen a Között című verséből, így: Szóval ez itten Mittel úr, szólt ki a ketrecből az amerikai költő. Belső szervre hasonlít, ... hasnyálmirigy ... érzékenység minden irány nélkül... ez itt... Ez itt a függőlegesek feszültsége a lent és fent között, mondta a platinaszőke pesti tanárnő. Között. Kő. Tanknyomok. Az ihlető vers, a létet mint az „ég és föld között" fizikai és metafizikai élményét megjelenítő Nemes Nagy Ágnes-mű élőször 1967-ben, a Nap­forduló című kötetben ragadott meg, aztán még kétszer: 1970-ben és 1980-ban aktivizálódott bennem nagy erővel újra. 1967-70 táján Közép-Európa és a „lét nélküli tudat" paradoxona foglalkoztatott intenzíven. Úgy éreztem, a közép-európai irodalom olyasminek (Közép-Európának mint identitásnak) a tudata, ami nincs. S ennek a „nincs-létnek" a legadek­vátabb kifejezését éppen a Nemes Nagy Ágnes-i „között" metafizikájá­ban találtam meg. Ezt egy akkori jegyzetemben meg is írtam, sőt a Ne­mes Nagy Ágnessel való sajnálato­san kevés találkozásaim egyikén el is mondtam a költőnőnek. Emlékszem a józan mosolyára: valami olyasmit mondott, hogy az ő „között"-jének a lakója nem a közép-európai em­ber, hanem egyszerűen az ember, de ez nem zárja ki az értelmezésemet. Az én jegyzetem, A homokóra nya­kában című írásom a közép-európai költők egy csoportjáról (köztük Ne­mes Nagy Ágnesről is) minderiesetre Nemes Nagy Ágnes versének, a Kö­zöttnek a jegyében született, hogy 1980-ban még egyszer visszatérjen hozzám a vers, de akkor már egy kicsit más fekvésben. 1970-ben az „ég" és a „föld" mellett a „között" valamiféle har­madik 1 minőségként érintett meg a versben. Olyan anyagtalan harma­dik minőségként (a lét nélküli tudat abszurdumaként), amely csak a két másik minőség érintkezésével adott. 1980-ban, a verset újra olvasva föl­fedeztem benne a két minőség, az ég és föld emberi kínjára utaló képeket is, rádöbbentem, hogy „a levegő nagy ruhaujjai", az „élő pára", a „röghegyek", az „átlátszó ércek", a „sziklák" egészen ember módjára szenvednek itt, a „porcok, forgók, kőlapok" „széthasogató önkívület­ben hasadnak és szakadnak", s a „függőlegesek tűrhetetlen fe­szültségei fent és lent között" olyan kimondottan (és sajnálatosan) embe­ri viszonylatokban és tárgyakban sülnek ki, mint a „Feltételek. Között. Kő. Tanknyomok". Egyszóval felfe­deztem azt a „között-léttel" szem­léltetett, a kozmogónia és geológia tárgyai között mintegy közvetítő, s pusztán ennek a közvetítésnek a kínjával adott embert, amelyikről annak idején maga a költő beszélt nekem. (Miközben ezeket a sorokat írom, a pesti rádióban, a Gondolat­jelben Szabó Magda szintén az el­hunyt Nemes Nagy Ágnest idézi: A kínnak az ember életében közpon­ti helye van - mondta neki egyszer a költő.) S újra megírtam a tíz évvel azelőtti jegyzetemet, A homokóra nyakában-t, de most már versben, s a Között-nek ettől az új értelmezé­sétől ihletve. S így lett Közép-Euró­pa a Bejárat Mittel úr emlékeibe című versemben az emberi köztes lét kínjának a személyes és történelmi metaforája. S most meghalt az ihlető, meghalt a mester. Az ég és föld közöttjéből az ég és ég közöttjének egészen új minőségébe, megfoghatatlan transz­cendenciájába költözve kizárt ben­nünket gyönyörű értelmének továb­bi kalandjaiból. De nem zár ki ben­nünket itt hagyott műve kalandja­iból! S tájainkon felkiáltójellel kell ezt a mondatot leírni azért, mert a szlo­vákiai magyar iskolákban és sajtó­ban költészete eddig nemigen volt tantárgy, nevét, verseit a szlovákiai magyar olvasó nem ismeri. Pedig olyan poézis-tanárnő ő, akinek sú­lyos mondanivalójú létköltészete az Ember-Iskolában már régen érettsé­gi tantárgy, s halála után is egyre inkább az lesz, s ilyen vonatkozás­ban mindnyájunknak mestere volt, s mindnyájan tanítványai voltunk és vagyunk. TŐZSÉR ÁRPÁD Kis NYELVŐR FŐ, FEJ Nem szeretem a hamis étele­ket, mégis megnéztem - kíván­csiságból - lapunkban, miből fő­zik a hamis gulyáslevest. A hoz­závalókat elolvasva mosolyogva - s egy kicsit bosszankodva - állapítottam meg, hogy ez a gulyásleves kétszeresen is ha­mis. Nemcsak hús nincs benne, hanem még a hagymát sem fej­re mérik bele. Ez áll ugyanis a receptben: „1 fő hagyma." Nem tudom, honnan vette aszer­ző(vagyfordító?),engemminden­esetre érdekelt, de nem tudom kinyomozni. A fej-ről említik az értelmező szótárak, hogy jelenti a növények termését vagy göm­bölyded tészét is, de a fő címszó alatt semme erre utaló nyom nincs. Talán a szakácskönyvek­ben? Ott is csak fey'-jel mérik a hagymát (1 fej hagyma), vagy azzal sem (egy hagyma). Úgy látszik, nem elég modemek ezek a szakácskönyvek! Szerzői még nem jöttek rá, mennyire mentesíthetnék az amúgy is megterhelt fej szót a /d-vel. Kép­zeljük el, hogy így szól a magyar anya magyar gyermekéhez: Légy szíves, menj el a zöldsé­gesboltba, s hozz 10 fő salátát, két fő káposztát, 1 fő karalábét, de a gombáról se feledkezz meg, mert kirántott gombafő lesz ebédre! JAKAB ISTVÁN ÚJRA ERZSEBET-DIJ A MECÉNÁS A SZLOVÁKIAI MAGYAROKRA IS GONDOLT HÉTTAGÚ ZSŰRI ÍTÉLI ODA A SZILVÁNIA-DÍJAT • GÁLAÜNNEPSÉG A BUDAPESTI OPERAHÁZBAN • KÖZÖNSÉGSZAVAZÁS TIZENEGY KATEGÓRIÁBAN • AZ IDÉN ELŐSZÖR AZ ÚJ SZÓ OLVASÓI IS VOKSOLHATNAK A művészetpártoló alapítványtevő, a Magyarországon rendkívül népszerű mecénás, Speter Erzsébet nevét Szlo­vákia-szerte is igen sokan ismerik. Az Erzsébet-díjakat átnyújtó gálaestek közvetítéseit több tízezren nézték az elmúlt években a televízióban. Most az idén bizonyára még sokkalta fölfo­kozottabb lesz az érdeklődés, hiszen az úgynevezett Szilvánia külön kate­gória díjat a Cseh- és Szlovák Köztár­saságban élő magyar nyelvű színész­nek vagy színésznőnek ítélik oda. A hetvenes éveinek közepén járó (s korát sohasem titkoló), rendkívül energikus és friss Speter Erzsébet kolozsvári születésű, majd Bukarest­ben, később Budapesten élt és ne­gyed százada lakik New Yorkban, s a floridai Miamiban. Házassága ré­vén telepedett le az USA-ban, ahon­nan azonban mindig vissza-vissza, hazajár. Különösen férje, Henry Spe­ter elhunyta óta, kinek emlékére díjat alapított 1987-ben, a magyar nyelvű művészek - színészek, írók, éneke­sek, drámaszerzők, jelmez- és díszlet­tervezők - támogatására. Az Erzsé­bet- és Henry Speter-alapítvány ka­mataiból évente 11 kategóriában zsűri jelöl öt-öt arra érdemeset a díjra, de végül is a közönség szavazata dönt a magyarországi művészek díjazásá­ról. A közönség választja ki ugyanis az arra érdemesek közül a legérdeme­sebbeket. Egyetlen kategóriában dönt' csupán maga az alapítványtevő, együtt a kuratórium elnökével, a nagynevű orvos-genetikus, dr. Czei­zel Endrével. Ez a kategória az élet­mű-díj, amelyet - mint neve jelzi - ki­emelkedő művészi élet munkásságáért ítélnek meg, s a vele megtisztelt az alapítványtevő kezéből veheti át az elismerést. Tavaly Simándy József operaénekest illette meg az életmű­díj. Az alapítványtevő nem leplezett szándéka az is, hogy a díjat a világhírű Oscar-díjhoz tegye hasonlóvá, mint ahogyan az eddigiekben ez már ki is bontakozott. Ott is több kategória léte­Erzsébet-díj, 1991. A művészeti alapítványtevő: SPETER ERZSÉBET zik, s a díjátadást magas színvonalú műsor kíséri. Az Erzsébet-díjakat első alkalommal 1987 novemberében a pa­tinás, újjáépített Pesti Vigadóban ad­ták át, majd kétszer a Fővárosi Ope­rettszínházban, tavaly a Szegedi Nemzeti Színházban, az idén pedig a Magyar Állami Operaházban rende­zik meg a díjátadó gálaestet. Itt veszi majd át elismerését az a csehszlovákiai magyar művész is, akit az itt élő írókból, kritikusokból alakult, fölkért zsűri erre a legméltób­ban ítél meg. ő lesz a második Szilvá­nia-díjas. Ez a különdíj ugyanis tavaly létesült azzal a céllal, hogy minden esztendőben más országban élő ma­gyar nyelvű művész vehesse át. Az első alkalommal romániai művész nyerte al a Sütő András író (maga is Erzsébet-díjas) által megszervezett ottani bizottságtól. E díjra méltókat nem kívánják Magyarországon kivá­lasztani, mivel teljesítményüket ott ke­vésbé tudnák megmérni, ezért kértek föl a Cseh és Szlovák Köztársaságban élő szakértőket a héttagú zsűribe, melynek döntését fenntartás nélkül el­fogadja a kuratórium. Az Erzsébet-Szilvánia díj zsűrijébe a következőket kérték föl: Dobos László, Grendel Lajos, Miklósi Péter, Dusza István, Gáspár Tibor, Beke Sándor és Máté László. A Szilvánia-díj zsűrije tehát ösz­szeállt, mindenki örömmel vállalta a föladatot. Egyikük, Máté László pél­dául így írt válaszlevelében: „Tudom, hogy színészeink a létminimum kör­nyékén honorált »napszámosaí« a ki­sebbségi kultúrának, ezért örömmel fogadom a kezdeményezést, amely lehetővé teszi azt, hogy közülük valaki elnyerheti a nemzetközileg is egyre növekvő hírnevet kiérdemlő Erzsébet­díjat. Meggyőződésem, hogy a díj - az egyénen túl - egyben a csehszlovákiai magyar színjátszásnak is szól..." A díjakat november 11-én nyújtják át a budapesti Operaházban, s a gá­laestről kétórás műsort sugároz égy hétre rá, november 18-án, hétfőn este negyed 9-től negyed 11-ig a Magyar Televízió az 1-es csatornáján. A díjakat Tolnay Klári és Sinkovits Imre adja át, a műsort Nagy Viktor, az Operaház főrendezője állítja színre. A fölkérések még folynak a műsorban föllépőkre, de annyi már biztos, hogy szerepet vállalt Agárdi Gábor, Huszti Péter, Csengeri Adrienn, Malek And­rea, Kováts Kolos, Sas József és a sokoldalú színész-rendező, Horváth Tivadar konferál. A magyarországi jelöltekre az ottani újságokban közreadott szavazólapo­kon adhatja le a közönség a szavaza­tát. Az Erzsébet-díj kuratóriuma az idén lapunkat, az Új Szót is fölkérte, hogy adja közre a szavazócédulát, így a szlovákiai művészetkedvelők is sza­vazhatnak. Az itt közölt cédulát kivág­va - borítékban - lehet beküldeni a rajta feltüntetett címre (Erzsébed-díj, Budapest, 116, Pf. 64 -1500.) október 10-ig. A szavazócédulát a következő napokban még kétszer közöljük. L. Z. Az Idén november 18-án ötödik alkalommal nyújtják át az Erzsébet-díjat. Ezúttal Is - az alapszabálynak megfelelően - az elmúlt szfnlévad kiemel­kedő művészi teljesítményeiből válogattak a zsűritagok, kl-kl a sa­ját kategóriájában ötöt. Közülük mindegyik dijat érdemelne, de nyertes kategóriánként csak egy lehet. A közönség - vagyis most Ön - dönti el: a legjobbak között kl legyen az első azzal, hogy az ó neve eíé tesz (minden kategóriában) egy X jelét. 1991. október 10-éig küldheti be a következő cfmre: Erzsébet-díj, Budapest, 116. Pf. 64. 1500. Az 1991-es Erzsébet Díjkiosztó Gálaestet a Magyar Állami Ope­raházban rendezik. Ön Is nyerhet, nemcsak a művészek! A szavazatok számítógé­pes, hiteles földolgozása után a szavazók között 25 értékes jutal­mat, technikai újdonságot sorsolnak kl. SZÍNHÁZ (Vámos László ajánlatai) A. SZÍNÉSZ B. SZÍNÉSZNŐ d BAJOR IMRE (TftbbH*m«lk»d« tmep) Q] ESZTERGÁLYOS CECÍLIA a Maclmbon ] (7] HAUMANN PÉTER (Aiérvék) g HERNÁDI JUDIT(L«btg6Mnybub0ftk0fc) ' a SZOBOSZLAYSÁNDORSitn!joh.nn.[3] KOVÁTS ADÉL (En»íb.tvíro»i 3| SCTANKAY ISTVÁN (A wuriooict.) 3) KÚTVÖLGYI ERZSÉBET jgJJ||! [5] TERNYÁK ZOLTÁN (Hopp*réiimi<) [5] PÁRTOS ERZSI (Forg«timp.<i) FILMMŰVÉSZET (Nemeskürty István ajánlatai) C. SZÍNÉSZ D. SZÍNÉSZNŐ [T] EPERJES KÁROLY(tll»nh«r.lelém*gy)[T] BÁSTI JULI (SltáHnmtnyastionya) 0 JORDÁN TAMÁS (Tivoliithere*,*) \7\ CZINKÓCZI ZSUZSA j*-^ 1­0 [3] KOZÁK ANDRÁS (E»t*f könyv*) g ESZENYI ENIKÓ(£«i*r könyv*) 3J LUKÁCS SÁNDOR (Siob.kiéitá«ai) 3] FUR ANIKÓ (S/ob. ki.ntu.ii [5] MADARAS JÓZSEF i»i*nh«r»t.ié m«gy [5] POGÁNY JUDIT (SzürhtHcn RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ (dr. Veress József ajánlatai; E. SZÍNÉSZ F. SZÍNÉSZNŐ [T] ANDORAI PÉTER (N»m*r«.h»iéto<iig) (T) KEREKES ÉVA (Zui«metrén) [2] HEGEDÚS D. GÉZA (Bor» nwtn) [g KOMLÓS JUCI (Siomsiédok) PJ KÉZDY GYÖRGY 0) NAGY-KÁLÓZY ESZTERT*. Am,., [4J MENSÁR0SLÁSZLÓw*9«nP«<y«u0vwgj VARGA MÁRIA (A ny tgi n) [5] RUDOLF PÉTER (v«ci.v) (g VOITHÁGI (iCány..**haigykérökben) OPERA (Gregor József ajánlatai) G.ENEKES [T] BENDE ZSOLT (rtg»roháM»í*g«, (7) JUHÁSZ JÓZSEF (Bánkbém (3) KELEN PÉTER IM.nonLnc.ut) @] KOVÁTS KOLOS (Boltin Ann.) [5j MOLNÁR ANDRÁS (P»»««i) I. SZÍNMŰÍRÓ (Czlne Mihály ajánlatai) OQ CSURKA ISTVÁN (H.imMt.r»ir.lót 0 EÖRSI ISTVÁN (Sirk«*.k.k.ó) 0HUBAY MIKLÓS Vtea.) H. ÉNEKESNŐ [T] CSAVLEK ETELKA (AnjiMiov^) 0 KOMLÓSSY ILDIKÓ (A rtM.iov. 9) 0] MISURA ZSUZSA (TM.t.né.i,oidi) [?] PÁSZTHY JÚLIA (A róM.lov.g) [5] ZEMPLÉNI MÁRIA (S.iom.) J. DÍSZLET- ÉS JELMEZTERVEZŐ (Kállai Ferenc ajánlatai) [0 BAKÓ JÓZSEF díSZl.tKnuipolgtrok) 0 FEHÉR MIKLÓS diszl.ffi^,, [3j GÖTZ BELA diszl. (Gettói 3] NAGY ANDRAS Ann. Kircnint pályaudvar^] PAPP JÁNOS |elm. ' L. írH,r l ^"í 9* 0 TOLCSVAY-MÜLLERMiri,.».ngetium45] SCHÁFFER JUDIT je'lmJcXľ.'ôMik.i 1 K. HUMORISTA (Agárdy Gábor afánlatai) 00 HOFI GÉZA [2] MARKOS-NÁDAS DUÓ 0] SAS JÓZSEF [4] SELMECZI TIBOR [5] TRUNKÓ BARNABÁS ?A BEKÜLDÓ NEVE ÉS CÍME:

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents