Új Szó, 1991. augusztus (44. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-26 / 226. szám, csütörtök

FÜGGETLEN Csütörtök, 1991. szeptember 26. Ára 2,80 korona XLIV. évfolyam, 226. szám Prikler László felvételei nem az SZNT tanácskozásának szünetében készültek. Jogosan merül fel a kérdés: ilyen ,,ügybuzgók" a képviselők? FOLYTATÓDOTT AZ SZNT ÜLÉSE MEGVÉTÓZTÁK AZ ELNÖKSÉG DÖNTÉSÉT CSAK POLGÁRI BÍRÓSÁGOK VONHATJÁK FELELŐSSÉGRE A RENDŐRÖKET • TÖRVÉNY A BÍRÁK FIZETÉSÉRŐL • MÓDOSÍTOTTÁK A KÖZSÉGI RENDEZÉSRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNYT (Munkatársainktól) - Sok mindent elárult a parlament szerdai ülése első napirendi pontjának tárgyalása. Képet alkothattunk az erőviszo­nyokról és arról, hogy az ellenzéki pártok, pontosabban a Szlovák Nemzeti Párt, milyen célratörően tud kiállni elvei mellett. A szavazás ismét bizonyította, hogy a koalíción belül nincs teljes egység. A szlovák parlament elnöksége még júliusban törvényerejű rendele­tet fogadott el arról, hogy a rendőrö­ket a katonai bíróságok hatáskörébe rendezik át. Ez a jogszabály már hatályba lépett, de a parlament utó­lagos jóváhagyásának feltételével. Tegnap heves vita bontakozott ki az elnökségi döntésről, amelyben a Szlovák Nemzeti Párt képviselői voltak a hangadóak. Úgy véleked­tek, hogy ezzel a lépéssel Szlovákia újabb illetékességeket adna át a szövetségnek, mivel a hadsereg - és így a katonai bíróságok is - szövetségi irányítás alatt állnak. Jellemző volt Ján Pecko érvelése, aki elrettentésként f elvettette, hogy az Eurolánc heveskedő tagjai ellen fellépő rendőröket Prága nyilván el­marasztalná, mondván, hogy a tilta­kozás európai szellemben folyt. Az ilyen és hasonló érvekkel szemben felszólaló NYEE képviselők az ügyészségek és a bíróságok függet­lenségére hivatkoztak, de hasztalan. Karol Plank, a Legfelsőbb Bíróság elnökének szavait sem fogadták egyetértéssel. Ö úgy vélekedett, hogy az új alkotmánynak meg kell szüntetnie a katonai bíróságokat, de elfogadásáig legyen érvényben az JUGOSZLÁVIA ÜGYEBEN A BIZTONSÁGI TANÁCS TANÁCSTALAN A TÜZSZÜNETET ÚJRA ÉS ÚJRA MEGSÉRTIK A tegnapra virradó éjszaka a Biztonsági Tanácsban folyó konzultá­ciók egyik fö témája Jugoszlávia volt. Főleg az el nem kötelezett országok képviselői tiltakoztak az ellen, amit ők a Jugoszlávia bel­ügyeibe való beavatkozásnak tartanak. Ugyanis különböző határozati javaslatok születtek, amelyek egyebek közt a harcok teljes beszünteté­sét, a békés párbeszédet szorgalmazzák. Szóba került az ENSZ-főtitkár jugoszláviai útja, embargó elrendelése a Jugoszláviába irányuló fegyverszállításokra, valamint a világszervezet békefenntartó erőinek kiküldése a háború dúlta térségekbe. SZENZÁCIÓS LELEPLEZÉSEK? BEARANYOZOTT SZÜRKESÉG Szemet szúrt egyeseknek, hogy túl sok aranyat használ, s vádlón firtatták, honnan veszi. De valójában aligha ez aggasztotta a támadóit. Bizonyára súlyosabb szempont, illetve tény volt az,. hogy művészete - nyíltságával - nem rímelt az elfogadott esztétika pártosság alapelvével. (5. oldal) A ZSEBÜNKBE NYÚLNAK Az állami, azaz a szabályozott lakbérű lakások használati díja foko­zatosan emelkedni fog, hogy 1993­ra itt is meglehessen szüntetni az állami támogatást. így döntött a CSSZSZK pénzügyi tanácsa teg­napi ülésén. Először is a lakbéren belül elkülönítik (1992. január elsejé­vel) a lakás használatával összefüg­gő költségeket. Az olyan tételek, mint a hamu elszállítása, a felvonó és a közös helyiségek használata vagy a kéménytisztítás a valódi költ­ségek szerint fizetendők, az érvény­ben levő előírások szerint. Ezek a költségek előzetes számítások szerint mintegy 80 százalékkal emelkednek. 1992. július elsejével körülbelül 100 százalékkal nő az alaplakbér. Ezt a lépést majd továbbiak követik. Nem terveznek viszont változtatást a lakások kategóriabeosztásában. CASTRO NEM ÉRT EGYET Kuba nem ért egyet azzal a szov­jet szándékkal, hogy a szigetország­ból kivonják a kiképzőosztagokat - jelentette ki a tegnapra virradó éjszaka megtartott sajtókonferenci­án Fidel Castro kubai elnök. Azt mondta, Havanna nem érthet egyet a csapatkivonással, mint ahogy nem egyezhet bele abba, hogy „Guanta­námóban maradjanak a yankee egységek." Annak ellenére, hogy Castro kijelentette, országa nem akar ellentéteket, teljesen nyilvánva­ló volt, hogy a Szovjetuniót már nem tekinti megbízható szövetségesnek. A továbbiakban azt hangsúlyozta, ha az Egyesült Államoknak szabad keze lenne, akkor Puerto Ricóhoz vagy Miamihoz hasonló amerikai te­rületté változtatná Kubát. Hans van den Broek holland külügymi­niszter szorgalmazta, a BT rendeljen el fegyverembargót, mondván, hogy ezzel a világszervezet hatékonyan támogatná az EK erőfeszítéseit. Hasonló értelemben nyilatkozott Genscher német külügymi­niszter is, aki kereskedelmi szankciókat sürgetett Jugoszlávia ellen. Azt állította, ezek leállítanák az oda irányuló fegyver­áradatot is. Szerinte a BT-nek olyan egy­értelmű döntéseket kell hoznia, amelyek egyúttal az EBEÉ, az EK és a Nyugat­európai Unió törekvéseit is megerősí­tenék. Margaret Thatcher volt brit kormányfő New Yorkban közvetlen intervencióra szólította fel a világszervezetet. Több ENSZ-misszió vezetője előtt tartott be­szédében kijelentette, a Biztonsági Ta­nácsnak kemény és határozott lépéseket kellene tennie annak érdekében, hogy megvédjék a horvátokat a szövetségi erőktől. „Jugoszláviában nemcsak a nemzetiségi csoportok harcáról van szó, hanem a kommunisták küzdelméről azok ellen, akik a demokráciára töreked­nek - ezek pedig a horvátok" - szögezte le. S bár Thatcher asszony nem pontosí­totta, milyen akciókra gondol, követelései­vel megelőzte a hivatalos brit külpolitika állásfoglalását. Stipe Mesic, a jugoszláv államelnök­ség elnöke is arra kérte táviratban Javier Pérez de Cuellar főtitkárt, ne engedje meg, hogy a formaságok megakadályoz­(Folytatás a 2. oldalon) (Munkatársunktól) - Viliam Ciklamini, a szövetségi belügyminiszter egykori he­lyettese tegnapi sajtóértekezletén korábbi szokásához híven bizonyítékok nélkül on­totta magából a szenzációs bejelentése­ket, vádaskodásokat. Hagyományos el­lenfelei (Ján Budaj, Vladimír Mečiar) helyett ezúttal azonban másokat vett cél­ba - főként Ján Langošt, és Václav Havelt. Lángoš - Ciklamini állítása sze­rint - már á novemberi fordulatot megelő­zően „gyanús" volt egyes ellenzékiek számára, a fordulat után pedig elsősor­ban ő ösztönözte a lipótvári börtönláza­dást. (Lángoš akkor még nem volt jelenle­gi funkciójában!) Ennek célja az lett volna, hogy utólag igazolják a köztársasági el­nök januári közkegyelmét. (Rejtély ma­radt, miként lehet egy terjedelmes am­nesztiát börtönlázadással igazolni.) A mošnovi repülőtéri beavatkozással Cik­lamini szerint Lángoš a megfélemlítésre törekedett, s nézete szerint, célját el is elnökség döntése. Végül 52 szava­zattal 41 ellenében (10 tartózkodtak) a képviselők elvetették az elnökség törvényerejű rendeletét. Ugyancsak a rendőrökkel volt kapcsolatos a második napirendi pont is. A rendőrök szolgálati viszo­nyát szabályozó törvény meghatá­rozza jogállásukat, jogaikat és köte­lességeiket, kitér munkafeltételeikre, képzésükre, szociális és gazdasági helyzetükre. A törvénytervezethez a képviselők több módosító javasla­tot nyújtottak be, de végül a kiegé­szített törvényt megszavazták. Elfogadta a parlament azt a tör­vényjavaslatot is, amely a bírók és joggyakornokok fizetését szabá­lyozza. Nemrég látott napvilágot a köz­(Folytatás a 2. oldalon) érte, mert a külföldi vállalatok figyelmez­tették itteni alkalmazottaikat, hogy hallani sem akarnak fegyver- és kábítószerüzle­tekről... (Ugyan, honnan szerezte infor­mációit az StB egykori tisztje?) Ciklamini a továbbiakban a Mečiar-féle kezdeményezést biztosította támogatásá­ról, annak ellenére, hogy a kezdeménye­zés aláírói között ott szerepel korábbi főellensége, Ján Budaj is. A legjobb véde­kezés a támadás elvét követve említést tett arról, hogy a jövőben azzal fogják vádolni, összeesküdött Vladimír Mečiarral a független szlovák állam létrehozása céljából. A szlovák állam szuverenitása iránti szimpátiával egyébként nem titko­lódzott. Elárulta, megkörnyékezték őt már Havel emberei is, de ő visszautasította a felajánlott tábornoki rangot, a magas állami hivatalt, mert ha elfogadta volna, nem harcolhatna a szuverén Szlová­kiáért. (fekete) HAVEL SZAVA Az általa tegnapelőtt kezdeményezett kérdések, úgy vélem, minden változtatás nélkül a szavazólapokra kerülhetnek, és a föderáció legmegátalkodottabb ellenségei sem állíthatják, hogy elfogultan fogalmazták meg bármelyiket. (4. oldal) VIHAR ELŐTTI CSEND így jellemezhető a szlovák parlament­ben uralkodó légkör. Hogyan vélekednek erről az egyes pártok és mozgalmak kép­viselői? BAUER EDIT, Együttélés: - Készülőben vannak a önálló szlovák államhoz vezető kis vagy nagy lépések. Meg vagyok róla győződve, hogy a politi­kai vitában ez nagyon élesen felvetődik. Annál is inkább, mert a rendőrségnek a katonai bíróságok alá való rendeléséről tartott szavazás azt bizonyította, hogy a koalícióban sincs egység. Havel elnök beszédének hatása nehezen ítélhető meg előre. A referendum az adott pillanatban szinte elkerülhetetlen. Mindenképpen a népnek kell döntenie, hogy milyen ál­lamformában akar élni. A szuverenitással kapcsolatban a véleményem egyértelmű. Az önálló szlovák állam kikiáltásával tör­vénytelen állapot keletkezne, amelyben minden lehetséges, hiszen érvényét ve­szítené az összes szövetségi törvény, beleértve az emberjogi chartát, de Szlo­vákia számára nem lennének kötelezőek a Csehszlovákia által elfogadott nemzet­közi egyezmények sem. MARKOTÁN PÉTER, FMK: - Nagy vita várható. Egy biztos, ismét összecsap a demagógia és a józan ész, és nagyon remélem, hogy az utóbbi fog felülkerekedni, bár minden elképzelhető. A szlovák napilapokban megjelent a hír, hogy az ellenzék elkészített egy függet­lenségi nyilatkozatot. Több mint valószí­nű, hogy ezt pénteken előterjesztik. A helyzetet bonyolítani fogja az elnökség átalakítása. A NYEE és az FMK örömmel fogadta, hogy Havel elnök hasonló állás­pontra helyezkedik, mint a racionálisan gondolkodó szlovákiai pártok. Úgy gon­doljuk, hogy ebből a nehéz helyzetből a kiutat a népszavazás kiírása jelenti. Minden polgárnak joga, hogy maga dönt­sön sorsáról, az önálló Szlovákia kikiáltá­sában semmiképpen sem mondhatják ki a végső szót a képviselők. AGÁRDY GÁBOR, MKDM: - Úgy érzem, a köztársasági elnök legutóbbi javaslatai nem fogják befolyá­solni az itteni hangulatot, bár talán egy kicsit fokozták a nacionalista pártok hang­erejét. Várható, hogy beterjesztenek egy (Folytatás a 2. oldalon) JASLOVSKÉ BOHUNICE NEM NYUGSZIK AZ A-1-ES A múlt hét végén kisebb baleset történt Jaslovské Bohunicén, a már több mint tíz éve leállított A-1-es atomerőműben. Juraj Kmošena, a bohunicei erőművek igazgatója a Csehszlovák Sajtóirodával egyelő­re annyit közölt, hogy feltehetően az erőmű területén található tárolóme­dencékhez tartozó egyik vezeték szigetelésének sérülése következté­ben a kiengedett hulladékvíz ra­dioaktivitása rövid időre 4,6.10 7 bec­querrel értékűre nőtt, így meghalad­ta a megengedett értéket. MAI SZÁMUNKBAN közöljük a Cseh és Szlo­vák Szövetségi Köztár­saság kormányának a befektetési vagyonje­gyek (kuponok) kibo­csátásáról és felhaszná­lásáról szóló rendeletét. OLASZ ÉS GÚTAI SZAKEMBEREK A KORMÁNYFŐNÉL KÖZÖS VÁLLALAT A LÁTHATÁRON Ján Čarnogurský szlovák kormányfő tegnap fogadta a gútai motorkerék­párgyár és a Cagiva Varese olasz cég képviselőit. A küldöttségek beszámol­tak neki a két vállalat mintegy két éve tartó együttműködéséről, s elmondták, hogy «? jövőben közös vállalat létrehozását tervezik. Erre a gútai gyár termékeinek korszerűsítése céljából van szükség. A Cagiva tervei szerint az első közösen gyártott motorkerékpár 1994-ben hagyja el a gyárat.

Next

/
Thumbnails
Contents