Új Szó, 1991. augusztus (44. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-25 / 225. szám, szerda

1991. SZEPTEMBER 25. IÚJ SZÓI HIREK - VÉLEMÉNYEK HAVEL: DEMOKRATIKUS ÁLLAMSZÖVETSÉGET (Folytatás az 1. oldalról) BUGÁR BÉLA, az MKDM elnöke, Nemzetek Kamarája: Az MKDM véleménye az, hogy most a szövetségi államforát támogatjuk, annak ellenére, hogy a föderáció nem sokat tett a kisebbség asztalára, de véleményünk szerint az államszövetség feltételei nagyobb garanciát jelentenek ahhoz, hogy a kisebbségi jogokat be fogják tartani, mint pl. egy Prokeš-Markušféle irányzat szülte államforma. Egyetértek a népszavazás kiírásával. Még az idén le kell bonyolítani. Attól viszont tartok, hogy a népszavazás során felteendő kérdést illetően nehéz lesz a megegyezés. VILÁGI OSZKÁR, FMK, Népi Kamara: A Független Magyar Kezdeményezés létrejötte óta a szövetségi államforma híve. Ez az államforma jelenti minden állampolgár számára, tehát a mi választóink számára is az emberi és kisebbségi jogok szempontjából a több biztosítékot. Szerintem Szlovákia számára a szétválás óriási tragédiát jelentene gazdaságilag és történelmileg egyaránt. Szlovákia, ha önállósulna még belpolitikai okok miatt sem válhatna Európa szerves részévé. A népszavazást demokratikus intézménynek tartom, ez azonosítaná a politikusokat, legitimitást adna nekik, s lehetővé tenné, hogy szembesüljenek önmagukkal és választóikkal. MIHÁLYI MOLNÁR LÁSZLÓ, Együttélés, Népi Kamara: Minden nemzetnek megvan a joga az önrendelkezésre, ami viszont csak alkotmányos, törvényes úton érhető el, s ha más módja nincs az alkotmányos megoldásnak, mint a népszavazás, akkor erről döntsön a nép. Úgy vélem, választóink azért szavaztak annak idején a 12-es listára, mert nyugodt átmenetet kívántak a diktatúrából a demokráciába. Ezt a biztonságot a föderáció nyújtja. Tehát mi is inkább a föderációt támogatjuk. A Szlovákia elszakadásáért küzdő csoportok a balkáni útra léptek, s mi nem szeretnénk, ha szülőföldünk is erre az útra lépne. VARGA OLIVÉR, az MKDMEgyüttélés klub tagja: Személyes véleményem az, hogy minden nemzetnek joga van az önrendelkezésre, de erre csak alkotmányos úton lehet törekedni. Ha más útja nincs az alkotmányosságnak, akkor döntsön a népszavazás. A szünet után Alexander Dubček mint az alkotmány-előkészítő bizottság elnöke, beszámolt a bizottság eddigi munkájáról. Az alkotmánytervezet, kivéve az illetékességekre vonatkozó fejezetet, már elkészült. A tervezet szerint a föderáció a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság önkéntes szövetségén alapuló állam. A továbbiak során a Népi Kamara az elhunyt Boleslav Bárta képviselő helyére megválasztotta Jirí Adamec képviselőt. Az ülés programját a képviselők további kilenc napirendi ponttal egészítették ki. A Szövetségi Gyűlés napirendjére került a népszavazás végrehajtásáról szóló törvényjavaslat megvitatása. A keddi ülésen Kvétoslava Korinková szövetségi ellenőrzési miniszter indoklása alapján a képviselők megvitatták és jóváhagyták a CSSZSZK szervei által végzett ellenőrző tevékenységre vonatkozó törvényjavaslatot. A képviselők ugyancsak szavaztak a Szövetségi Gyűlésnek a mezőgazdasági piacszabályozási alap létesítésére vonatkozó törvényerejű rendeletéről szóló beszámolóról. Ezt azonban a Nemzetek Kamarája szlovákiai képviselőinek többsége nem hagyta jóvá. A Szövetségi Gyűlés kamarái csütörtökön folytatják együttes ülésüket. Ma az egyes állandó bizottságok és képviselői klubok tartanak ülést. SOMOGYI MÁTYÁS VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1991. szeptember 25-én Pénznem i Eladási árfolyam 1 egysegre koronaban Deviza Valuta Angol font 52,18 52,97 Francia frank 5,25 5,33 Német márka 17,91 18.19 Olasz líra (1000) 23,94 24,30 Osztrák schilling 2,55 2,58 Svájci frank 20,55 20,88 USA-dollár 30,04 30,44 BEINDULT AZ ERDEMI MUNKA (Folytatás az 1. oldalról) tette néhány egészségügyi törvény novellájának tervezetét. Ez többek között érinti az egészségügyi ellátásban a döntéshozatal eddigi rendszerét, a közegészségügyi hálózat átszervezését a gyógyfürdők irányítását, az egészségügyi dolgozók továbbképzését és a terhesség megszakítás kérdését is. A vitában a vártnál kevesebben szóltak hozzá az előterjesztéshez. Szinte valamennyien hangsúlyozták, hogy amennyiben a javaslat nem megy át, lehetetlenné válna az egészségügyi reform megvalósítása. Ezért elfogadását szorgalmazták, de figyelmeztettek, hogy ez a lépés sem szünteti meg az Egészségügyi Minisztérium monopol helyzetét. Többen mutattak rá az orvosi kamarák fontosságára. Mint ismeretes, az ezekről szóló törvénytervezetet a parlament még a tavasszal átdolgozásra visszaadta a beterjesztőnek. Aggodalmak hangzottak el, hogy a természetgyógyászok kikerülnek az egészségügyi szervek ellenőrzése alól. A legvitatottabb kérdés a közegészségügyi szolgálat új szervezése volt. A javaslatot néhány kiegészítéssel elfogadták. Nagy vihart kavart az a javaslat, amelyet Hamerlik Rudolf (KDM) terjesztett elő hét kereszténydemokrata képviselő nevében a Szövetségi Gyűlés családról szóló törvényének kiegészítésére. A javaslat értelmében egyenrangúvá válna az egyházi és a polgári házasságkötés. A gyakorlatban ez azt jelenti: a házasodók maguk dönthetnek, hogy templomban vagy a házasságkötő teremben akarják-e a szertartást. A sok felszólaló közül senki sem ellenezte a javaslatot. Rámutattak viszont, hogy az indítvány jogi szempontból nincs kellőképpen előkészítve és nem tér ki minden részletre. Sajátságos érvvel szorgalmazta a törvény elfogadását Milan Sečanský (DSZM), az alkotmányjogi bizottság elnöke. Szerinte nem baj, ha a törvénytervezet szövegezése pontatlan, majd a Szövetségi Gyűlés csiszol rajta. Nézetével nyilván egyetértettek a képviselők, mert a javaslatot néhány kiegészítéssel végül elfogadták. Ennek értelmében a törvény kiegészítésére vonatkozó indítványt a Szövetségi Gyűlés elé terjesztik. Hosszadalmas, sok ellentmondással kísért vita következett a vadászatról szóló törvény módosításában. A több órás tanácskozás után a tervezetet végül nem fogadták el. Az ülés végén František Mikloško állást foglalt a Szövetségi Gyűlés tegnapi ülésén elhangzottakkal kapcsolatban. Bejelentette: annak ellenére, hogy a Szövetségi Gyűlés azonnal napirendre tűzi a népszavazás végrehajtási törvényét, a két köztársaság közti esetleges vagyonelosztásról szóló alkotmánytörvényt, valamint a népszavazás kérdésének megfogalmazását a szlovák parlament a normális ügyrendi eljárásnak megfelelően, az idómegszorításnak nem engedve foglalkozik majd a kérdésekkel, vagyis megvitatják ezeket a bizottságokban és a képviselői klubokban. A parlament ma folytatja munkáját. csi-gyor RÖVIDEN RUDOLF CHMEL, hazánk budapesti nagykövete tegnap átadta Antall József magyar kormányfőnek Václav Havel levelét. A csehszlovák elnök ebben a háromoldalú, csehszlovák-lengyel-magyar csúcstalálkozó előkészítésével, valamint a kétoldalú csehszlovák-magyar szerződés előkészítésén folyó munkák befejezésével foglalkozott. A csehszlovák nagykövet és a magyar kormányfő ebből az alkalomból véleményt cserélt a két ország belpolitikai helyzetéről, különös tekintettel arra, hogy ez milyen hatással van a kétoldalú kapcsolatokra. Rudolf Chmelt tegnap Szabad György, a magyar parlament elnöke is fogadta JOSEF VAVROUŠEK, a szövetségi kormány környezetvédelmi minisztere levelet intézett Szabad Györgyhöz, a magyar Országgyűlés elnökéhez, amelyben megállapítja: közelmúltbeli budapesti látogatása bizonyítja, hogy kölcsönös toleranciával, megértéssel fel lehet lépni azon káosz ellen, amely Közép-Kelet-Európát fenyegeti, éspedig anélkül, hogy a felek lemondanának érdekeikről, értékeikről. Vavroušek miniszter nem egész két héttel ezelőtt három magyar parlamenti bizottság előtt fejtette ki álláspontját a bősi vízerőműről. VLADIMÍR MEČIAR, a DSZM elnöke tegnapi bécsi sajtóértekezletén arról beszélt, hogy Prága és Pozsony különbözőképpen Ítéli meg a jelenlegi csehszlovákiai helyzetet. Szerinte Prága nem ismeri Szlovákia érdekeit, Szlovákia viszont elég nagymértékben csak befelé fordul. Megállapította, a választásokban győztes csoportosulások szétesése után Csehországban erőteljes jobbratolódás tapasztalható, Szlovákiában pedig a középirányzat a mérvadó. LAPZÁRTAKOR érkezett a hír. Gamszahurdia grúz elnök tegnap Tbilisziben elrendelte a rendkívüli állapotot. EGYELŐRE NEM VÁRHATÓ NAGYOBB MENEKÜLTÁRADAT Csehszlovákiában, jelentette ki tegnap Michaela Freiová kormánymegbízott, aki részt vett a csehszlovák-magyar-lengyel szakemberek prágai tanácskozásán a menekültek kérdéséről. Hozzátette, hogy a csehszlovák-szovjet határon a helyzet nyugodt s a jugoszláv menekültek Magyarországon maradnak. A három ország képviselői véleménye megegyezett abban, hogy jobban össze kell hangolni a menekültpolitikát. TEGNAP SEM VOLT TELJES A TŰZSZÜNET (Folytatás az 1. oldalról) volt Szlobodan Milosevics szerb elnök, Branko Kosztics jugoszláv alelnök, aki Crna Gorát képviseli a kollektív vezetésben, továbbá Boriszav Jovics, Szerbia képviselője, Veljko Kadijevics védelmi miniszter és Blagoje Adzsics vezérkari főnök. Cikkében Mesic javasolta továbbá, hogy a jelenlegi szövetségi kormányt egy bizottság váltsa fel, melyet az egyes köztársaságok kormányfői alkotnának. E bizottság feladata lenne a köztársaságok együttműködésének koordinálása, de mindenekelőtt Jugoszlávia fokozatos dezintegrálásának végrehajtása. Mesic szerint ez hosszú folyamat lesz, amelyet csak békés körülmények között lehet megvalósítani. A folyamat Horvátországban október 7-én kezdődik, ekkor jár le az Európai Közösségek három hónapos moratóriuma a horvát és a szlovén függetlenség kihirdetésével kapcsolatos intézkedések megvalósítására. A Nyugat-európai Unió tagországai hétfőn amellett foglaltak állást, hogy az ENSZ küldjön csapatokat Jugoszláviába a tűzszünet megtartásának biztosítására. A NYEU tagországai ilyen tartalmú kéréssel fordulnak a Biztonsági Tanácshoz. Egyébként a Biztonsági Tanács tegnap késő délután zárt ajtók mögött kezdett nem formális tárgyalásokat erről a nyugat-európai indítványról. Nem hivatalos információk szerint a határozati javaslatból máris törölték azt a részt, hogy az ENSZ küldjön békefenntartó erőket Jugoszláviába. Roland Dumas francia külügyminiszter, akinek országa ebben a hónapban a BT-ben elnököl, reményét fejezte ki, hogy a 15 tagország még ma külügyminiszteri szinten összeül a határozat elfogadására. Már hétfó este érkeztek hírek a legutóbbi tűzszünet komolyabb megsértéséről. A szórványos összecsapások több helyütt tegnap is folytatódtak, bár Horvátországban egészében véve nyugalom volt. A köztársaságban a laktanyák többsége még mindig blokád alatt van. A horvát védelmi minisztérium közzétette a legfrissebb adatokat a fegyveres konfliktus áldozatairól. Eszerint augusztus 17-e és szeptember 23-a között Horvátországban 516-an vesztették életüket. PÉNTEKEN ÚJRA CSATÁROZÁS? (Folytatás az 1. oldalról) napirendi pontként tárgyalnak-e a kérdésről, vagy az általános vitában? - Ennek politikai jelentősége van: fontos, hogy végülis a parlament arról tárgyal, amit az elnökség napirendre tűzött. Az általános vitában remélhetőleg feloldható lesz az a feszültség, amelynek már máskor is tanúi lehettünk. • Az általános vitában felvetett javaslatokkal kapcsolatban is állást foglalhat a parlament? -A házszabály szerint ezt akármikor indítványozni lehet. A képviselők kérhetik, hogy a testület foglaljon állást az általuk felvetett bármely kérdéssel kapcsolatban. » • A Demokrata Párt bejelentette, hogy kérni fogja az egyik alelnök: Oľga Keltošová leváltását. Ennek milyen következménye lehet? - Ez a lépés sok veszélyt rejt magában, hiszen így rés támad az elnökségben. Egyesek ezen olyan nyomást gyakorolhatnak, amely - esetleg - az elnökség széteséséhez vezethetne. Ennek a kormány szempontjából is beláthatatlan következményei lehetnének. Nem zárható ki, hogy a helyzet destabilizálása következtében, éppen azok az erők kerekednének felül, amelyek az önálló Szlovákiáért tüntetnek. • Ősszel három hónap alatt, 51 törvényt - ebből a mostani ülésnek 11-et - kellene elfogadni. Reális az a tempó? - Ez a parlamenten, illetve a képviselőkön múlik. Ha olyan stílusban vitatkoznak, mint hétfőn délután, és ha nem javul a parlamenti bizottságok munkája, akkor aligha. • A törvényalkotási folyamat lassúságának okát sokan abban látják, hogy a törvénytervezetek nincsenek jól előkészítve. Egyetért ezzel? - Akik támadják a legiszlatív munkát, elfelejtik, hogy a kormány illetékes szerve csak tanácsadói jogkörrel bír. A legiszlatív tanács felülvizsgálja azokat a törvénytervezeteket, amelyeket az egyes tárcák beterjesztenek, hogy eleve kizárja az alkotmányellenességet, vagy azt, hogy a leendő tervezet ellentétben álljon az érvényes jogszabályokkal. Az így felülvizsgált törvényjavaslatokat a parlamentnek továbbítjuk, ahol már a képviselőktől függ a sorsuk. Az esetleges tárgyi hiányosságokért az illetékes tárcák az érintett központi szervek felelősek. A képviselők ezeket is kiszűrhetik, ám hozzáállásukkal sokszor inkább hátráltatják a jogszabályok elfogadását. A parlament plenáris ülésein azokra a kérdésekre kell összpontosítani a figyelmet, amelyeket az alkotmányjogi bizottságban nem tudtak megoldani. Végül is: a jogalkotásért a kormány és a parlament közösen felelős. ' esiVÁCLAV HAVEL BESZÉDÉBŐL A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság elnöke rövid bevezetőjében főként arra utalt, hogy a Szövetségi Gyűlés tegnap kezdődött ülése minden bizonnyal történelmi lesz. - önök ugyanis olyan helyzetben ülnek össze, amikor a mi közös államunk létét reális veszély fenyegeti. Az állampolgárok tudatosítják ezt, és egyre erőteljesebben hallatják aggodalmas nézeteiket. Ma valójában az állam létéről van szó. Annak az államnak a létéről, amelynek legfelsőbb képviselő-testületét önök alkotják, annak az államnak a létéről, amelyben immár hagyományszerúen bonyolódik a modern európai történelem. E helyről felszólalva, már többször megemlítettem az új közös államiságunkkal kapcsolatos problémákat, figyelmeztettem a fenyegető veszélyekre. Tavaly december 10-én arra hívtam fel a figyelmet, mekkora szerencsétlenség érhetné állampolgárainkat tagköztársaságaink szétválasztásával - különösképpen, ha ez nem alkotmányos módon történne E veszély elleni garanciaként akkor önöknek azt javasoltam, fogadjanak el alkotmánytörvónyt a népszavazásról, amely egyedüli alkotmányos módja a két tagköztársaságunk szétválásának, s ezzel együtt a Csehszlovákia létezéséről vagy megszűnéséről szóló döntésnek Ezt a törvényt - nagy örömömre - önök júliusban elfogadták És az én tavalyi figyelmeztetésem, amelyet akkor egyesek megalapozatlannak és túlzottnak tartottak, sajnos ma teljesen beigazolódott Éppen az veszélyeztet minket, amire egy évvel ezelőtt felhívtam a figyelmüket, egy olyan jogi káosz, amely a két tagköztársaság valamelyikének alkotmányellenes és egyoldalú aktusa következtében alakulna ki. Az alapvető kérdés, amelyet meg kell oldanunk, lényegében nagyon egyszerű: Két lehetőségünk van: Az első az, hogy nagyon gyorsan építsük a közös és demokratikus államot a föderális elv alapján. Vagyis egy olyan államot, amely azon tagköztársaságok szuverén akaratából létezik, amelyek közösen és saját érdekükben alkotják ezt az államot, s amelyre bizonyos jogköröket ruháznak át. Ezeket a logköröket aztán az illetékes föderális intézmények gyakorolják az ó meghatalmazásaik alapján és olyan módon, amely a megállapodás tárgyát képezi, illetve a föderális alkotmányban rögzítve lesz. Ezeknek az intézményeknek (a korábbiakkal szemben) kisebbeknek, rugalmasabbaknak bürokráciamentesebbeknek kellene lenniük; ugyanakkor nem szükséges, hogy mindegyikük a cseh országrészekben székeljen. Létezniük viszont kell, ha létezni fog a közös államiság. A második lehetőség: jogi és kulturált módon két önálló államra osztódhatunk, amelyek a továbbiakban keresni fogják politikai és gazdasági együttműködésük lehetőségeit. Harmadik alternatíva nézetem szerint nem létezik. Véleményem szerint ugyanis nem lehet közös államot alkotni, ugyanakkor közös államot nem alkotni; elképzelhetetlen, hogy közös hadseregünk, külpolitikánk és pénzügyünk legyen; de ugyanakkor ne bírjuk mindezt; elképzelhetetlen, hogy elismerjük is, meg nem is a közös törvényeink érvényességét. Irreálisnak, átgondolatlannak és felelőtlennek tartom azon politikusoknak a tömegek felé kinyilvánított elképzeléseit, amelyek elképzelhetőnek tartják a teljesen önálló tagköztársaságok és a közös állam létezése közötti kompromisszumot. Feloszlatni a közös államot, majd azt ismét létrehozni nem lehet. Hogy a fentebb említett két alkernatívából melyiket javasolom, nyilvánvaló; az első alternatívát, vagyis a demokratikus föderációt (államszövetséget - a ford, megjegyzése). Az asztalomon újabb és még újabb elemzések halmozódnak, amelyek bizonyítják, milyen tragikus következményekkel járna állampolgáraink számára az állam felosztása. Ugyanakkor viszont - a nemzetek önrendelkezési jogának híveként - meggyőződésem, hogy e kérdésben csak az állampolgárokat illeti meg a döntés joga. Parlamentjeink egyikének sincs joga, politikai vagy alkotmányos meghatalmazása arra, hogy ezt az alapvetően elvi kérdést az állampolgárok helyett eldöntse, vagy olyan lépéseket tegyen, amelyek a közös állam rovására történő döntéseket burkoltan tartalmazhatnák, illetve elövetithetnék. Éppen ezért azt javaslom önöknek, hogy - amennyiben ez lehetséges - azonnal rendeljék el a következőket: 1. Vitassák meg és fogadják el a népszavazásról szóló alkotmánytörvény végrehajtási törvényét. 2. Vitassák meg és fogadják el a népszavazás kitűzéséről szóló javaslatot, s tegyék ezzel lehetővé számomra a népszavazás kihirdetését úgy, hogy az még decemberben megtartható legyen Az Önök nehéz feladata lesz a népszavazás során előterjesztendő kérdés megfogalmazása Nézetem szerint ennek a kérdésnek nagyon tömören, érthetően és egyértelműen kell hangzania Mindkét tagköztársaság lakosaitól azt kellene megkérdezni, hogy a két egyenjogú tagköztársaság demokratikus föderációjában, azaz ilyen közös államban kivánnak-e élni. E kérdésben világosan fel kellene tüntetni, hogy a közös föderatív államnak rendelkeznie kell föderális szervekkel, amelyek ellátják azokat az alapvető jogköröket, amelyekkel a tagköztársaságok meghatalmazzák őket. Itt elsősorban a közös honvédelemre, a közös külpolitikára, a közös pénzügyre s az állampolgárok számára általánosan kötelező közös törvényhozásra gondolok A közös állam alaptörvénye ugyanakkor a Szövetségi Gyűlés által elfogadott Alkotmány lenne. 3 A továbbiakat tekintve úgy vélem, jó lenne, ha határozatot fogadnának el. amelyben támogatnák a két nemzeti tanács tárgyalásait a tagköztársaságok közötti szerződésről. Ez a szerződés mint a tagköztársaságok szuverenitásának megnyilvánulása, a föderációban való jövendő együttélés alapvető szabályait rögzítené. Amennyiben viszont a nemzeti tanácsoknak nem sikerülne a népszavazásig előkészíteniük a szerződést, a népszavazás eredményei egyértelműen ösztönöznék, illetve meghatalmaznák őket a szerződés gyorsított előkészítésére, avagy fordítva, arra, hogy a jövőben már ne is tárgyaljanak róla. Természetesen szükséges lenne, hogy e határozatukkal önök kifejezzék egyben azt is, hogy. a közös államról szóló szerződés alapelveit kötelező irányelvnek tekintik a szövetségi alkotmány létrehozásán folyó munkálatokat, illetve a tagköztársasági alkotmányokat tekintve is.