Új Szó, 1991. augusztus (44. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-24 / 224. szám, kedd

HÍREK - VELEMÉNYEK r ÚJ SZÓ, 1991. SZEPTEMBER 24. LESZ NEMZETISEN TÖRVÉNY? Amint már beszámoltunk róla, az elmúlt hét végén az FMK képviselőit fogadta Prágában Marián Čalfa, a szövetségi kormány elnöke és Pavel Rychetský, a szövetségi kormány alelnöke. A tárgyalásokon felvetődött a nemzetiségi törvény kérdése is, erről Zászlós Gábort, a szlovák kormány alelnökét kérdeztük. - A tárgyalások sarkalatos pontját a nemzetiségi törvény képezte. 1968-ban az ismert 144-es alkotmánytörvény foglalkozott a kisebbségek jogállásával, jogainak biztosításával. Ez az alkotmánytörvény a maga idejében, sőt ma is, rendkívül magas színvonalú, jövóbetekintő és európai mércével mérhető jogi garanciákat tartalmaz. A nyolcvankilences változások óta sem a parlament, sem a kormány nem foglalkozott érdemben a kisebbségek jogaival, eltekintve egy jelentós dokumentumtól, amelyet reméljük, továbbfejlesztve kisebbségi törvénynyé lehet transzformálni: ez pedig a szövetségi kormány nemzetiségi politikájának elvei. A szövetségi parlament ez év januárjában ugyan elfogadta az Alkotmánylevelet, amely vonatkozó rendelkezésének értelmében a kisebbségi jogokat alapvetően törvény szintjén a Szövetségi Gyűlés jogkörébe utalja. Hasonlóképpen, mint ahogy az említett 1968-as nemzetiségi törvény, amely ugyan feltételezte, hogy a nemzeti tanácsok végrehajtják, de ez soha nem történt meg. Ezidáig az említett alkotmánylevél idézett rendelkezésével sem foglalkoztak a törvényhozó testületek. A szövetségi kormány nemzetiségi politikájának elvei tekinthetőek a nemzetiségi jogi szabályozás hírnökének. - Mit javasol az FMK? - Az alkotmánytörvényben rögzített lehetőséggel élve, a nemzetiségek sokoldalú igényeit kielégítve, részletes nemzetiségi törvényjavaslatot kell kidolgozni. Úgy érezzük, hogy a bonyolult belpolitikai helyzet ellenére jogos és időszerű ez az igényünk. Annál inkább, mivel az SZNT - legalább is elvi szinten - több gesztust tett a kisebbségi németek és a zsidók irányában. Bármennyire érzékeny és terhelt a történelmi múlt, a magyar kisebbség kapcsán hiányoljuk ezt a gesztust. Tanúi voltunk annak is, hogy Václav Havel köztársasági elnök fontosnak tartotta az elhurcolt, jogaikban sértett kitelepített németek kérdésének felvetését. Véleményünk szerint az ilyen jellegű törvényjavaslat megfogalmazása és a szövetségi kormány, valamint a szövetségi parlament jóindulata jelentősen csökkentené, vagy elejét vehetné a különböző nemzeti, nacionalista, sőt soviniszta ellentétek szításának. -skA MAGYAR KISEBBSEG - FELMÉRÉSEK TÜKRÉBEN A pozsonyi Komenský Egyetem Szociális Elemzésekkel Foglalkozó Intézete a szlovákiai magyar kisebbséggel kapcsolatos felmérést végzett tavaly októberben és az idén májusban. Ezek eredményeinek összehasonlítását közzétette a Lidové noviny tegnapi számában. Az adatfeldolgozást és értelmezést a kővetkező szerzői munkaközösség jegyzi: Bútorová - Dianiška - Dobrovský - Frič - Gyárfášová - Rosová - Timoracký. A cseh napilapokból átvett anyagot az alábbiakban közöljük. A tavaly októberben és az idén májusban végzett felmérésünk eredményeinek összevetése azt mutatja, hogy a két akció között eltelt idő alatt jóirányú változás állt be a szlovákok és a magyar kisebbség közötti viszonyban. Igaz, a szlovákok magatartásában némileg még mindig túlsúlyban van a negatív beállítottság, de nőtt a toleranciaigény, és a visszafogottság a radikális megoldásokkal szemben. Azoknak a kérdezetteknek az aránya, akik hajlandók tiszteletben tartani a vegyes lakosságú területeken a kétnyelvű feliratok alkalmazását, 25 százalékról 32re emelkedett. Úgyszintén javult az arány - 45 százalékról 49-re - azok tekintetében is, akik fontosnak tartják, hogy e területeken a tisztségviselők mindkét nyelvet beszéljék. Kissé csökkent azoknak a kérdezetteknek az aránya, akik úgy vélekednek, hogy „legjobb lenne kitelepíteni a magyarokat Magyarországra" (44 százalékról 39-re). Tovább él azonban az a meggyőződés, hogy a dél-szlovákiai szlovákokat az elmagyarosítás veszélye fenyegeti (októberben 50 százalékra, májusban 56 százalékra volt ez jellemző). Ráadásul a szlovákoknak a magyar kisebbséggel szembeni magatartása szorosan összefonódik a magyarországi szlovákok helyzetének kritikus megítélésével. A szlovák nemzetiségű állampolgároknak közel a fele még mindig magyarellenes beállítottságú. Ök a többiektől a türelmesebbektől több vonatkozásban különböznek: gyakoribbak körükben a reformés parlamentellenes megnyilatkozások, a „föderációval" szembeni konfrontációs magatartások, a többi nemzetiséggel szembeni alacsony toleranciaküszöb jelei. A magyarellenes megnyilvánulások a Szlovák Nemzeti Párt és a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom rokonszenvezőinek körében jelentkeznek leginkább. Nagyobbára olyan helységek lakóit ragadják magukkal, akik között a legkevesebb magyar található, vagyis olyanokat, akik gyakorlatilag nem is kerülnek kapcsolatba a magyarokkal. Mérséklődött a magyar kisebbség tagjainak a szlovákokkal szembeni fenyegetettségi érzése. Tavaly októberben a magyar nemzetiségű állampolgároknak 66 százaléka élt a szlovákokkal szemben azzal a gyanúval, hogy szándékukban áll a magyarok kitelepítése, ez év májusában 61 százalékra csökkent az arányuk. A megkérdezett magyar nemzetiségűek 56 százaléka tulajdonított felsőbbrendűségi érzéseket a szlovákoknak, májusban pedig 42 százalékuk. Elszlovákosítási veszélyt tavaly októberben a magyarok 50 százaléka érzett, most 53 százaléka. A magyar kisebbséghez tartozó állampolgárok különböznek a szlovákoktól abban, hogy jobban vonzódnak a közös állam fenntartásához, nem hangsúlyozzák annyira a Szlovák Köztársaság szuverenitásának fontosságát, nagyobb bizalmat tanúsítanak a szövetségi politikai intézmények iránt, kedvezőbben viszonyulnak a gazdasági reformhoz és nagyobb megértést tanúsítanak a parlamenti demokrácia elvei iránt. HARCOK UTÁN MAR TARGYALNAK KARABAHROL RENDKÍVÜLI ÁLLAPOT TÁDZSIKISZTÁNBAN Az orosz és a kazah elnök hétvégi közvetítésének eredményeként az északkaukázusi Zseleznovodszk orosz városban tegnap délelőtt ötoldalú megbeszélések kezdődtek a Hegyi Karabah körüli örmény-azerbajdzsán viszály rendezéséről. A tárgyalásokon Ajaz Mutalibov azeri elnök, Levon Ter-Petroszjan, az örmény parlament elnöke és Hegyi Karabah küldöttsége vesz részt. Közvetítőként jelen van Borisz Jelcin orosz és Nurszultan Nazarbajev kazah elnök. Jelcin egy hatpontos közös közlemény elfogadását szeretné elérni, amely véleménye szerint a karabahi kérdés rendezésének alapját jelentené. Zviad Gamszahurdia grúz elnök vasárnap este a grúz ortodox egyház vezetőjének II. Ilja pátriárkának Tbiliszi külvárosában lévő székhelyén találkozott Ted Paatasvilivel, a parlamenti ellenzék képviselőjével. A Reuter hírügynökség szerint Gamszahurdia tett bizonyos engedményeket, míg az AP azt jelentette, semmilyen megállapodás sem született. A TASZSZ hírügynökség reménykeltőnek nevezte a találkozót. Ezek a meglehetősen ellentmondó vélemények azt mutatják, hogy aligha várható gyors haladás ebben a másik kaukázusi konfliktusban A Reuter Paatasvili egyik munkatársának nyilatkozatára alapozta jelentését, aki szerint az elnök egyetértett azzal, hogy a parlament rendkívüli ülése vitassa meg az új parlamenti választások időpontját és dolgozzanak ki egy új választási törvényt. Egészen más jellegű konfliktus van kialakulóban Tádzsikisztánban. Kadreddin Aszlanov, a hivatalban levő elnök a köztársaság területén szombaton elrendelte a kommunista párt tevékenységének felfüggesztését, ami órákon belül összetűzésekhez vezetett Tegnapi rendkívüli ülésén a tádzsik parlament törvénytelennek minősítette ezt a döntést, Aszlanovot lemondásra kényszerítette, és január 1-ig bevezette a rendkívüli állapotot. MÉG 20 MILLIÁRD MÁRKÁT? A Szovjetunió újabb követeléseket akar Németország elé terjeszteni a csapatkivonással kapcsolatban. Az újabb követelés meghaladja a 20 milliárd márkát, ennyire taksálja Moszkva a szovjet hadsereg által visszahagyott ingatlanokat. A Berliner Zeitung egy bizalmas jelentés alapján tegnap közölte ezt a hírt. Theo Weigel német pénzügyminiszter, aki tegnap Moszkvában tárgyalt, feladatul kapta, hogy ezt a követelést a leghatározottabban utasítsa vissza. A lap által ismertetett bizalmas jelentést a szövetségi pénzügyminisztérium terjesztette a Bundestag védelmi bizottsága elé. Kifogásolja, hogy a szovjet vagyon felértékelésénél nem vették figyelembe a piaci viszonyokat és az összeget az egykori költségek alapján számították ki. A Szovjetuniónak fel kellene számítani mindazokat a károkat, melyeket katonái okoztak Kelet-Németországban, s természetesen a helyreállítási költségeket is. Bár a csapatkivonási megállapodás keretében erről már egyezmény született, a szovjet külügyminisztérium ezt most cáfolja - állapítja meg az idézett dokumentum. VILLÁMINTERJÚ A VMDK ALELNÖKÉVEL TÚSZHELYZETÜNK NEM LEHET ÜRÜGY A magyar diplomácia vezetői folyamatosan konzultálnak a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének képviselőivel. A minap Budapesten tárgyalt Vékás János, a VMDK alelnöke. Tőle kértem helyzetjelentést. - Örömmel mondhatom, a magyar diplomácia lépései során nem volt rá eset, hogy a mérlegelésünkkel ellentétesen intézkedtek volna. - mondta a VMDK alelnöke. - A kérdés az, mit tudnak tenni az érdekünkben? Európának most nem a magyar kisebbség a legfelsőbb problémája, hanem az új helyzet formáinak stabilizálása, amely nem akadályozza a további integrációs folyamatokat. Tehát nem csak azt kell most hangsúlyozni, ami a mi érdekünk. - Véleménye szerint október 7-e után - amikor lejár az Európai Közösség által létrehozott brioni egyezmény három hónapos moratóriuma, Magyarország, a Cseh ós Szlovák Köztársaság, Ausztria és Olaszország elismerheti-e az elszakadni kívánó köztársaságok függetlenségét? - Nem szabad megengedni, hogy a vajdasági magyarok túszhelyzetére való hivatkozás kibúvó legyen a megoldás alól. A mi helyzetünkön a passzív magatartás nem segít. Aktív lépésekre van szükség. Nem feltétlenül Horvátország azonnali elismerésére gondolok, hanem arra, hogy pl. Magyarország képes legyen végrehajtani azt, amit az Európai Közösség hamarosan követelhet tőle. Elképzelhető egy felszólítás, hogy léptessen életbe gazdasági, közlekedési szankciókat Szerbiával szemben. - Ön el tudja képzelni, hogy esetleg a szerb szabadcsapatok Horvátországban nem nézik, hol van az államhatár? - Nem vagyok katonai szakértő, de azt tudom, hogy a mostani szerb politikában túlságosan sok az irracionális tényező. Az ország mindenesetre nagyon nehéz helyzetben van és szembe kell nézni azzal, hogy bekövetkezhet Szerbia Trianonja. V. PAIZS GÁBOR, Budapest H

étszer járta meg az Öböl-háború óta a KözelKeletet az amerikai külügyminiszter, s hétszer tért haza üres tarsollyal. A mesékben a jóért küzdő lovagoknak csak három próbát kell kiállniuk, és még segítséget is kapnak ilyen-olyan jó tündérektől, majd elnyerik méltó jutalmukat. James Bakernek egyelőre csak bírálatokban van része. És az is biztos, hogy megpróbáltatásai még nem értek véget: vissza kell még néhányszor mennie a térségbe, ha az Egyesült Államok valóban tető alá akarja hozni a rendezési konferenciát. Márpedig akarja. Addig ugyanis nem fog elülni a Sivatagi Vihar, amíg létezik az arab-izraeli zivatari zóna. Nyilvánvalóak az összefüggések, de kétségesek a megoldások. Ami biztos: Washington kénytelen vállalni a villámhárító szerepét. Nincs más választása, mivel tény: az egyetlen ország, amely komoly befolyást gyakorolhat Izraelre. Tudatosan nem használom a „nyomás" kifejezést, bar igaz, hogy az érintettek közül többen éppen ezt várnák el az amerikaiaktól. Csakhogy Izrael nem az az ország, amely eltűrné a nyomást. Ugyanakkor meggyőződésem, hogy az izraelieknek nagyon erős a realitásérzékük és tudatosítják, a jelenlegi állapotok nem tarthatók fenn a végtelenségig, kénytelenek lesznek engedményeket tenni. Bizonyítják ezt egy egészen friss közvélemény-kutatás eredményei is. Eszerint az izraeliek közel 60 százaléka egyetért azzal, hogy békére cseréljék fel a megszállt területeket. A megkérdezettek 80 százaléka szorgalmazza a részvételt a rendezési konferencián és 67 százalékuk helyesli az új települések építésének leállítását, hogy lehetővé váljon a béketárgyalások megkezdése. Mindenképpen pozitívak ezek az eredmények a tervezett konferencia szempontjából, s nem hagyhatja őket figyelmen kívül az eddig még nagyon hajthatatlannak mutatkozó Jicchak Samir kormányfő és a köréje tömörülő „kemény mag" sem. Meg egyébként is hiba lenne makacsságukat véglegesnek és megmászhatatlannak tekinteni. Hogy kéretik magukat, az érthető. Évtizedeken keresztül az volt az izraeli politika egyik alappillére, hogy biztonságos életteret, valódi hazát teremtsen a viNINCS MESE lág minden részéről ide települő zsidók számára. Es soha még olyan nagy bevándorlási hullámmal nem kellett szembenéznie, mint éppen most, a szovjet zsidók esetében. Más kérdés, hogy ez legalább annyira ürügy, mint érv az újabb települések létesítésére a megszállt területeken. Nem is szólva arról, hogy a Szovjetunió a kivándorlás engedélyezésekor kimondottan kérte, hogy ne ezeken a területeken telepítsék le volt állampolgárait, s maguk a szovjet zsidók sem mennek oda szívesen. Ráadásul az Egyesült Államok is ezen a véleményen van, bár messzemenőkig támogatja a szovjet zsidók kivándorlását és letelepítését nemcsak erkölcsileg és politikailag, hanem anyagilag is. Éppen ez az anyagi támogatás lehet(ne) amerikai részről az az eszköz, amellyel elérhető Izrael álláspontjának módosítása. Ugyanakkor ez a tárgya a jelenlegi eléggé komoly amerikai-izraeli ellentéteknek is. Bush azzal a kéréssel fordult a Kongresszushoz, hogy egyelőre ne szavazza meg a 10 milliárd dolláros hitel garanciáit, mivel ez csökkentené a rendezés esélyeit. Az arabok joggal néznék rossz szemmel, hogy Izrael ilyen hatalmas összeget kap újabb települések építésére, amikor semmi biztosíték sincs arra, hogy ezeket a településeket nem a megszállt területeken építi fel. Jeruzsálem viszont - szintén joggal - azt veti az USA szemére, hogy humanitárius segélyből politikai eszközt kovácsol, ami igazán nem tisztességes dolog. Persze, arra nem hajlandó kötelezettséget vállalni, hogy leállítja eddigi településpolitikáját. A kör ezzel bezárul. Pedig nincs mese, itt tenni kell, hiszen egy nagy, politikai, katonai és gazdasági szempontból egyaránt kiemelten jelentős régió stabilitásáról, békéjéről van szó - meg két nagyhatalom ígéreteinek teljesítéséről, vagyis szavahihetőségükről, hitelükről. L

átni kell még egy dolgot: Samir szeretné ismét megnyerni a választásokat, amelyek jövőre lesznek, s hasonló elgondolások vezérlik az amerikai elnököt is. Samir nem akar az a politikus lenni, aki - elnézést a kifejezésért - szembeköpi önmagát, feladja elveit és a harccal szerzett területeket. Bushnak pedig a katonai győzelem után egy politikai, diplomáciai győzelemre lenne nagy szüksége, hogy biztos lehessen a dolgában. Jól tudja, Camp David biztosította Carternek a politikai mennybemenetelt, s nem szeretné, ha belőle éppen a Közel-Kelet miatt válna exelnök. Ezért óvakodik attól, hogy az egyezkedések jelenlegi kényes szakaszában személyesen is részt vegyen, bár nagyon valószínű, ez lendítene a dolgok menetén. Óvatos, és Bakert használja küldöncként. Egyre gyakrabban, hiszen napokon belül október lesz. S ha október - akkor konferenciának kell lennie. Bár aligha lesz. Ilyen rövid idő alatt ilyen nagy feladatot még egy hétpróbás közvetítő sem tud megvalósítani. GÖRFÖL ZSUZSA NÉHÁNY SORBAN H

avanna és Moszkva között megállapodás született arról, hogy a szovjet csapatok fokozatos kivonásáról szóló tárgyalásokat a lehető legrövidebb időn belül megkezdik. Ez a legfontosabb eredménye azoknak a tárgyalásoknak, amelyeket a hét végén Valerij Nyikolajenko külügyminiszter-helyettes folytatott Kubában. A szovjet diplomata a TASZSZ-nak adott nyilatkozatában leszögezte: felhívta a kubai vezetés figyelmét arra, hogy a szovjet csapatkivonási javaslat a feszültség csökkentését célozza az egész térségben. Mint ismeretes, a Castrorezsim eléggé elutasítóan reagált Gorbacsov tíz nappal ezelőtti javaslatára, sérelmezve, hogy a szovjet vezetés előzőleg nem konzultált Kubával. W

ashington arra törekszik, hogy mielőbb sor kerüljön a hét legfejlettebb nyugati ország (G 7 csoport) gazdasági értekezletére, amelyen a Szovjetunió igényeit vitatnák meg - közölték hivatalos személyiségek vasárnap az amerikai fővárosban. Nicholas Brady pénzügyminiszter ragaszkodik ahhoz, hogy erre még a hetek októberi bangkoki tanácskozása előtt sor kerüljön. Bradynek, aki a közelmúltban tért haza Moszkvából, meggyőződése, hogy a szovjet ügyek megkívánják a rendkívüli G 7 tanácskozást. A

fganisztán azt kérte az ENSZtől, tegyen nagyobb erőfeszítéseket, hogy a tél beállta előtt több élelmiszert és gyógyszert kapjon a háború sújtotta ország. A kabuli rádió pedig azt jelentette, hogy az afgán parlament támogatta a polgárháború befejezésére vonatkozó, az ENSZ által kidolgozott ötpontos rendezési tervet. Az afgán vezetés attól tart, a sikertelen puccskísérlet után Moszkva nemcsak a fegyverszállításokat függeszti fel, ahogyan erről két hete megállapodott Washingtonnal, hanem az élelmiszerek és tüzelőanyagok szállítását is. M

oszkvában megkezdődött a KGST vagyonának elosztásáról folytatott tárgyalások második fordulója. A likvidációs bizottság munkájában a KGST-országok állandó képviselőinek helyettesei vesznek részt. A megbeszélések eddig a szovjet álláspont merevsége miatt jutottak zsákutcába. Moszkva lényegében nagyon olcsón szeretné felvásárolni a KGST-vagyont, a többi tagország viszont ragaszkodik ahhoz, hogy ez a vagyon az eredeti célokat szolgálja, s hogy felbecsülésekor vegyék tekintetbe a megváltozott piaci viszonyokat. G

orbacsov szovjet államfő tegnap a Kremlben találkozott Giulio Andreotti olasz kormányfővel, aki vasárnap érkezett kétnapos látogatásra Moszkvába. A fő témakörök: a szovjetunióbeli és az európai helyzet, valamint a kétoldalú kapcsolatok alakulása, elsősorban gazdasági téren. T

öbb mint 30 nukleáris fegyver veszett el az elmúlt negyven esztendőben a világtengereken - közölte a Greenpeace környezetvédő szervezet hozzáfűzve, hogy adatai a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség anyagaiból származnak. Állítólag sikerült megszereznie az NAÜ évi jelentésének még nem véglegesített változatát. Az ilyen tengeri balesetek azért okoznak problémát, mert a nukleáris fegyvereket szinte lehetetlen kiemelni, s amint radioaktív anyagok kerülnek a vízbe, egyúttal bekerülnek az élelmiszerláncolatba, s ezáltal az emberre nézve is veszélyt jelentenek. J

örg Heider jobboldali Osztrák Szabadság Pártjának győzelmét hozták a vasárnapi stájerországi választások. Ez a párt (FPÖ) további hét mandátumhoz jutott a tartományi parlamentben, ezzel szemben a kormányzó Néppárt (ÖVP) négyet vesztett, s Josef Krajner tartományi kormányfő ezért tegnap benyújtotta lemondását. A dolog pikantériája, hogy Haidernek június 21-én le kellett mondani a karintiai tartományi főnök posztjáról, mert nyíltan dicsérte a nácik foglalkoztatás-politikáját.