Új Szó, 1991. augusztus (44. évfolyam, 178-204. szám)

1991-08-10 / 186. szám, szombat

. ÚJ szól HLREK - VÉLEMÉNYEK SZEPTEMBER ELSEJÉTŐL LESZ MAGYAR ADÁS Tegnap az MKDM meghívására a mozgalom központi irodájába látogatott Rudolf Šimko mérnök, a Szlovák Televízió igazgatója, akit Bugár Béla, az MKDM elnöke, Lapos József, a televíziótanács tagja, és Ásványi László képviselők fogadtak. A meghívásra azért került sor, mert 1991. július elsejétől szünetel a Szlovák Televízió amúgy is lerövidített magyar adása. Ez év július elsejétől azonban már érvényben van a Szlovák Nemzeti Tanács Szlovák Televízióról szóló törvénye, amelybe az MKDM parlamenti képviselőinek javaslatára került be az a bekezdés, hogy: ,,A Szlovák Televízió köteles a Szlovákiában élő nemzeti kisebbségek anyanyelvén is műsort sugározni". A felvilágosítás szerint a magyar adás szüneteltetésének oka a Szlovák Televízió sugárzásának nyári rendszere (naponta 18.00 órától) és az adás személyzetének átszervezése - felfrissítése. Az ígéret alapján azonban szeptember 1-jétől újra lesz magyar adás. A megbeszélésen Šimko igazgató úr részletesen beszámolt a televízió terveiről, többek között a magyar adás bővítésének és színvonala emelésének lehetőségeiről is. A Szlovák Tv vezetőségének döntése alapján (amit Čalfa miniszterelnök is kézhez kapott) a Csehországban élő magyar ajkú polgároknak is lehetőségük lenne a magyar adás megtekintésére. A házigazdák rámutattak arra a tényre is, hogy a magyar nemzetiségű lakosok által fizetett TV-havibér kb. 100 millió koronát jelent évente, valamint hogy Szlovákia összlakosságának több mint tíz százaléka magyar, tehát ebben az arányban kellene részesedniük az anyanyelvi adásban is. A két fél közös véleménye szerint a tévé magyar adásának a jövőben tényszerű, színvonalas és naprakész műsorokat kell sugároznia. A Szlovák Televízió magyar adásának időtartamáról a parlament által létrehozott televíziótanács fog majd dönteni, amelyben mindhárom magyar mozgalom képviselteti magát. MKDM sajtószolgálata ČARNOGURSKÝ: BŐS NE VÁLJON POLITIKAI KÉRDÉSSÉ - Ismételten hangsúlyozom, hogy a szlovák kormány minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy a bősi vízerőmű problémája ne váljon politikai kérdéssé - hangsúlyozta tegnap hagyományos rádióbeszédében Ján Čarnogurský szlovák miniszterelnök. Hozzátette, hogy az ökológiai, gazdasági, árvízvédelmi és hajózási kérdések a lényegesek. A kormányfő arra a kérdésre, hogy a dunai árvízveszély „felnyitotta-e" a csehszlovák ökológusok szemét, ezt válaszolta: „Nem vagyok benne biztos, hogy az árvízveszély felnyitotta volna a szemüket. Tény viszont, hogy ha a bősi vízerőmű működésben lett volna, akkor a hozzánk legközelebb eső falvakat nem fenyegette volna az ár. Úgyszintén Magyarország egy részét sem öntötte volna el a víz." Ján Čarnogurský az egyház társadalmi helyzetével kapcsolatban hangsúlyozta annak fontos küldetését. Társadalmunk a kommunista uralom 40 éve alatt bizonyos eszmei káoszba került, és éppen az egyház segíthet visszaadni a társadalomnak az állandó értékeket. A miniszterelnök Petr Pithart cseh kormányfő rádióbeszédével kapcsolatban, amelyben a csehek és a szlovákok együttéléséről szólt, azt emelte ki, hogy a szlovák kormány már eldöntötte, miként képzeli el a közös államot. Szlovákia az egyesített Európában saját meghatározott helyét követeli. A probléma viszont abban van, hogy az ún. masaryki köztársaság befejezi, illetve már befejezte ténykedését. Az olyan értelemben vett masaryki köztársaság - tette hozzá a miniszterelnök, - hogy a cseh politikai képviseletnek egyértelmű hegemón helyzete volt a köztársaságban. Tekintettel arra, hogy az „erőviszonyok" a Cseh és a Szlovák Köztársaság között kiegyenlítődnek, Szlovákia fokozottabb mértékben szólhat bele abba, hogy milyen legyen az összállami politika. Erre Szlovákia képes, és már így is tesz. MEG KELL ŐRIZNI A SZÖVETSÉGI ÁLLAMFORMÁT SZÁZ NAP UTÁN Pozsonyban tegnap sajtótájékoztatót rendezett a nemzetközi kapcsolatok minisztériuma. Tájékoztatót a szó szoros értelmében, hiszen a száz nappal ezelőtt megkezdett tevékenységéről, aktivitásáról adtak az illetékesek átfogó képet az újságíróknak. Az amolyan „ki, mikor, hol, mit csinált" beszámoló után Pavol Demeš miniszter a jelenleg 80 embert foglalkoztató minisztérium módosított szerkezetéről beszélt. A legfontosabb újításról - az ún. területi osztályról, amelynek az lesz a feladata, hogy az európai államokkal, ezen belül az egyes régiókkal - beleértve a szovjet köztársaságokat is -, s a távolabbi országokkal teremtsen szorosabb politikai kapcsolatokat. Gazdasági vonalon két szakosztály viszi majd tovább a fonalat. Jugoszláviát említve megállt a szó a több napig Baranyában vesztegelt csehszlovák szerelvények kérdésénél, de hogy pontosan mit szállítottak és hová a vonatok, arra nem kaptunk választ. Ha már egyszer Magyarország is szóba került, akkor következhetett a bősi vízlépcső problémája. Megállapítást nyert, hogy a szlovák és a magyar fél álláspontja „diametrálisan különbözik" egymástól. „Komolyan aggódunk amiatt, hogy Magyarországon már több mint egy hónapja intenzív propagandakampány folyik a vízmű ellen. Ismételten felszólítjuk a magyar kormányt, hogy a probléma tárgyilagos és szakértői megítélése értelmében hasson a közvéleményre" - hangzik a minisztérium írásos állásfoglalásában. Pavol Demeš végül is megállapította: a szlovák döntés végérvényes, be kell fejezni a bősi erőművet. Emlékezetes Ján Čarnogurský szlovák miniszterelnök nemrégiben tett kijelentése, mely szerint Szlovákiának az a célja, hogy 2000 körül, amikor megkezdődnek a tárgyalások a mai Csehszlovákia felvételéről az Európai Közösségekbe, elnyerje függetlenségét, és mint szuverén állam lépjen be az integrált csoportosulásba. Tegnap kiderült: a szlovák kormányfő csupán saját, s nem a kabinet elképzeléseit vázolta fel. (ug) ANKARA ELSZÁMÍTHATJA MAGÁT TÖRÉKENY ÉS SOKSZOROSAN MEGSÉRTETT 1991. AUGUSZTUS 10. CSEHSZLOVÁK MEGFIGYELŐK JUGOSZLÁVIÁBA? (Folytatás az 1. oldalról) Az érdekelt felek tanácskozása Jugoszlávia jövőjéről legkésőbb 1991. augusztus 15-ével el kellene, hogy kezdődjön. Svätopluk Buchlovský, a Szövetségi Külügyminisztérium illetékes főosztályának igazgatója elmondta, hogy a tegnapi tanácskozáson egy alapvető akadály is felmerült. Mégpedig az, hogy néhány küldöttség (magyar, osztrák, az európai tizenkettek) nézete szerint két alapelvet kell feltétlenül figyelembe venni: Jugoszlávia belső és külső határainak sérthetetlenségét, valamint a nemzeti kisebbségek jogainak következetes tiszteletben tartását. A szovjet küldöttség és mások ezzel szemben azon a nézeten vannak, hogy ezek az alapelvek tartalmát képezik a helsinki Záróokmánynak és a párizsi Chartának. Zdenék Matéjka külügyminiszterhelyettes szerint is ez a két alapelv lesz a tanácskozás központi problémája. A prágai megbeszélés kapcsán újságíróknak nyilatkozott Vladislav Jovanovic szerb külügyminiszter. Hangsúlyozta, hogy Szerbiát alaptalanul a legsötétebb színekben tüntetik fel. Visszautasította azt az állítást is, hogy Szerbia lenne a marxizmus és bolsevizmus utolsó szigete Jugoszláviában. Aláhúzta, hogy köztársasága nem lépett fel semmilyen területi követelésekkel más országokkal szemben. A csehszlovák megfigyelői küldetéssel kapcsolatban Zdenék Matéjka kifejtette, hogy azt semmiképpen sem lehet katonai missziónak minősíteni. Igaz, hogy vannak köztük katonai szakértők, de azok nem viselnek egyenruhát és fegyvert sem. Röviddel este hét óra után fejeződött be a prágai tanácskozás. A résztvevők sürgették, hogy mielőbb kezdődjenek tárgyalások Jugoszlávia jövőjéről. Az ülés támogatta azt a jugoszláv javaslatot, hogy ezek legkésőbb augusztus 15-ig kezdődjenek meg. Az elfogadott dokumentum* egyebek között hangsúlyozza, hogy nem szabad eröszakot alkalmazni a politikai célok elérésére, s hogy minden félnek tiszteletben kell tartania az emberi jogokat, beleértve a nemzeti kisebbségek jogait is. BOS - SZNP SZEMMEL (Munkatársunktól) - A Szlovák Nemzeti Párt - szakembereik és tanácsadóik véleményét összegezve - arra az álláspontra jutott, hogy a bősi vízi erőművet meg kell építeni. Ellenkező esetben a tengeri és a folyami hajók nem közlekedhetnének Pozsonyig, csak Budapestig. Szerintük akkor száradnának ki az ártéri erdők, ha nem épülne meg a gát Bősnél. Demagógiának tartják azt az érvelés^ hogy a helyi lakosságot senki sem kérdezte meg. Azt tartják, ösz-szlovákiai érdekről van szó, amelynek a Csallóközben élőknek alá kell rendelniük magukat. Elismerték ugyan, hogy a bősi vízlépcső ökológiai szempontból nem tökéletes, ám úgy vélik, Dél-Szlovákiára nézve kisebb rosszat jelent, mint az erőmű be nem fejezése. Jozef Prokeš, a párt elnöke bírálóan szólt Ján Čarnogurský kormányfő ama kijelentéséről, hogy az ellenzéknek nincs programja. Helytelennek tartja a kormány gazdaságpolitikáját, ezen belül főleg azt, hogy az állam nem védi kellőképpen a hazai piacot a külföldi termékekkel szemben. Prokeš úr bizonyította, hogy betéve ismeri a nagy klasszikusokat. Ez alkalommal Mária Teréziától idézett: Inkább vásárolnék két tallérért hazai terméket, mint egyért külföldit. G. A. VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1991. augusztus 12-én Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre, koronában Deviza Valuta Angol font 51,98 52,78 Francia frank 5,22 5,30 Német márka 17,77 18,05 Olasz líra (1000) 23,70 24,07 Osztrák schilling 2,53 2,56 Svájci frank 20,28 20,61 USA-dollár 30,51 30,91 A Polgári Mozgalom szokásos pénteki sajtótájékoztatóján hosszabb szünet után ismét jelen volt a mozgalom elnöke, Jirí Dienstbier külügyminiszter. Lubor Kinšt, a PM titkára a kommunista pártok képviselőinek egyre nagyobb agresszivitásáról tanúskodó megnyilvánulásait bírálta. Részletesebben foglalkozott Peter Weiss legutóbbi, a bősi vízi erőmű építésével kapcsolatos kijelentésével, miszerint Prága arra törekszik, hogy a Szlovák Köztársaság továbbra is a Csehországból származó energiára legyen utalva. Egyértelműen uszításnak, a két köztársaság közötti ellentétek szándékos kiélezésére való törekvésnek minősítette szavait. Tekintettel arra, hogy halmozódnak az ország kettészakadását hirdető felszólalások, a Polgári Mozgalom köztársasági tanácsának elnöksége az elmúlt napokban órákon át foglalkozott a fokozódó feszültség tüneteivel, és az előállt helyzet komolyságával. Jirí Dienstbier hangsúlyozta: Mozgalma mindenek fölé helyezi a szövetségi köztársaság megőrzésének fontosságát, e kérdésben nem fog taktizálni még a választási győzelem reményében sem. A szövetség megőrzése (Folytatás az 1. oldalról) ugyanebből a termékből is igen színvonalas. Nincsenek sorok, nyu-" godtan lehet válogatni a portékákból. A délelőtt folyamán a kraslicei Krajka eladói alig álltak meg, sokan vásároltak náluk függönyt, frotírtörölköző is kapható minden méretben, s a kiállításon kiválasztott ágyneműt néhány cég utánvéttel is elküldi. Nyár ide, meleg oda, volt, aki bundát vásárolt, de többen vettek szőnyeget is. A bemutatón jelen levő külföldiek közül egy Ausztráliából érkezett üzletember praktikus ruházati cikkeket kínál, és sokan megcsodálják a Németországban készült gombokat is, mivel ezek a kiegészítők ez ideig hiánycikkek voltak nálunk. A magánszorosan összefügg a gazdasági, a politikai átalakulás eredményességével, az ország nemzetközi pozíciójával. A mozgalom két alapvető problémában látja a feszültség fokozódásának okát. Az egyik, hogy egyes csoportok és pártok teljesen felelőtlenül megkezdték a választás előtti kampányt ahelyett, hogy a hátralévő tíz hónapban az ország jövője szempontjából halaszthatatlanul fontos kérdések megoldását igyekeznének elősegíteni. A másik ok a cseh-szlovák feszültség. Ezzel kapcsolatban Jirí Dienstbier a népszavazási törvény alkalmazásának legmegfelelőbb időpontját mérlegelte. - Az idő sürget, ha úgy vélnénk, hogy ennek most jött el az ideje, és csak így tudjuk megmenteni a szövetséget, akkor szeptember végéig dönteni kell - mondotta. Természetesen szó volt a Prágában' most zajló Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet 35 tagállama megbízottainak tanácskozásáról. A külügyminiszter szerint a legfontosabb, hogy a Jugoszláviában élő nemzetek képesek legyenek megegyezni egymás között. A konfliktus azonban nemcsak az ő ügyük, egész Európát közvetlenül érinti. KISS ÉVA vállalkozók is helyet kaptak. Legtöbbjük erőpróbának tekinti e rendezvényen való részvételt, de csak a legbátrabbak próbálják felvenni a versenyt a „nagyokkal". Ezt mondta Józsa Mihály alsószeli vállalkozó is, aki igen kapós farmerruhadarabokat kínál. Szabó István a Dél-Szlovákiában már ismert szép, divatos ékszereket árulta mellette. Nem is titkolták: jól megy az üzlet. Ahogy mondani szokás, ételrőlitalról és szórakozásról a rendezők gondoskodtak. Dicséretükre szól, hogy színvonalas bemutatót szerveztek. Már csak az hiányzik, hogy valamennyi augusztus 18-áig Trencsénbe látogató is elégedetten távozzon a divat városából. DEÁK TERÉZ Kurdisztán Demokratikus Pártja (DPK), az iraki kurdok egyik legbefolyásosabb ellenzéki csoportja felszólította Törökországot, Észak-Irakban fejezze be a felkelők állásai ellen indított hadműveleteket. Mohszen Dizai, a DPK képviselője csütörtökön este azt nyilatkozta az AFP hírügynökségnek, hogy véleménye szerint a hadműveletek negatív hatással lesznek a kurd autonómiáról Bagdaddal folytatott tárgyalásokra, és elvezethetnek (Folytatás az 1. oldalról) ságát hangsúlyozzák, addig a Horvátországban a vezető képviselők a tűzszünet törékenységére figyelmeztetnek. Szerintük külföldi megfigyelők ellenőrzése nélkül nem lesz tartós fegyvernyugvás. Bogic Bogicevic, Bosznia-Hercegovina képviselője a tűzszünetet illetően optimista hangvételű nyilatkozatot adott a Borba című napilapnak. Egyben közölte, hogy a szerbek és a horvátok közötti összecsapásokban több mint ezren vesztették életüket, illetve sebesültek meg. A szlovén kormány nem fogadhatja el a jugoszláv államelnökség javaslatát, hogy a horvátországi tűzszünetet ellenőrző bizottságban helyet kapjanak a szlovén belügyminisztérium tagjai is. Lojze Peterle miniszterelnök kabinetje azzal érvelt, hogy Horvátországban nincsenek külföldi megfigyelők. Ez azt jelenti, hogy Szlovénia nem kapott garanciákat arra, hogy az összes fél tiszteletben fogja tartani a tűzszünetet és szavatolva lesz az ellenőrző bizottságok tagjainak biztonsága, úgy, ahogy azt a jugoszláv államelnökség javasolja. A szlovén kormánynak meggyőződése, hogy a probléma internacionalizálása nélkül nem javulhat a horvátországi helyzet. Szlovénia valószínűleg hamarosan kénytelen lesz ideiglenes bankjegyeket forgalomba hozni, mivel kevés a pénz a köztársaságban - mondotta France Arhar, a Szlovén Központi Bank igazgatója. Információi szerint a jugoszláv Nemzeti Bank júniusban, a szlovén és a horvát függetlenség kihirdetése után leállította a pénz szállítását a két köztársaságba. A szlovén gazdaság számára, amely csak a jövő évtől számolt a saját valutarendszer létrehozásával, ez nagy csapást jelent. Amennyiben Belgrád nem érvényteleníti a határozatot, akkor nem marad más hátra, mint az ideiglenes bankjegyek kiadása - mondotta Arhar. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Konferencia megbízottjai csütörtökön Prágában immár másodízben szólítottak fel a „tartós, általános és hatékony tűzszünetre, amelyet az összes érdekelt fél elfogadott" - tájékoztatott a Reuter brit hírügynökség. Hangsúlyozva továbbá, hogy a tanácskozás résztvevői, köztük a jugoszláv képviselők is, egyhangúlag üdvözölték az Európai Közösségek ajánlatát, mely szerint képviselői tovább ellenőrzik a tűzahhoz, hogy a kurdok Bagdadhoz fognak közeledni. Hozzáfűzte: a török vadászbombázók 20 személyt öltek meg. Tegnap reggel szabadon engedték azt a 10 német turistát (négy nő, három férfi és három gyerek), akiket a múlt héten Délkelet-Törökországban raboltak el a kurd felkelők. A rablásért a Kurd Nemzeti Felszabadítási Front (ERNK) vállalta a felelősséget, ez a szervezet állítólag részét képezi a Kurd Munkáspártnak. szünet betartását, és a megfigyelői misszióban helyet kapnának az EBEÉ további tagállamai is. A Reuter idézte Novak Pribicevicet, a jugoszláv küldöttség vezetőjét, aki hangsúlyozta, Jugoszlávia lényegében egyetért azzal a csehszlovák javaslattal, hogy az EK-országok megfigyelőihez csatlakoznának csehszlovák, kanadai, lengyel és svéd képviselők is, aki szerint a kibővített misszióban 500 megfigyelő - polgári személyek és katonák — kapna helyet. Az Albán Demokratikus Párt csütörtökön kijelentette: „Amennyiben bebizonyosodik, hogy Jugoszlávia szétesésének folyamata visszafordíthatatlan, akkor a térség stabilitásának és békéjének egyedüli alternatívája lenne, ha saját határain belül létre jönne az új albán állam." Ez lényegében azt jelentené, hogy a jugoszláviai Koszovót Albániához csatolnák. Jagos Zelenovic, a Koszovóban kormányzó szocialista párt vezetője egy politikai nagygyűlésen jelentette ki, hogy Szerbia rendkívüli erőket vet be az albánok bárminemű tiltakozásának elfojtására. „A szerb nép bármire kész, a háborúra is" - mondotta. „A zavargások ki robbantására vagy az elszakadásra tett kísérleteket minden eszközzel meghiúsítják. Szerbia álláspontja teljesen egyértelmű" - hangsúlyozta Zelenovic. A jugoszláv hadsereg hetilapja, a Narodna Armija legújabb számában arról ír, hogy egy amerikai katonai támaszpont megnyitása albán területen elvezethetne Koszovo elszakadásához és hozzácsatolásához a szomszédos Albániához. A lap szerint Sali Berisha, az Albán Demokratikus Párt elnöke Sazanszigeten és a Vlori-öbölben ajánlott fel területeket Washingtonnak. Tekintettel arra, hogy Jugoszláviában egyre veszélyesebb a helyzet, az amerikai külügyminisztérium csütörtökön este felszólította állampolgárait, hogy azonnal hagyják el Szlovénia és Horvátország területét. A Horvátországban élő cseh és szlovák kisebbségek képviselői üzenetet intéztek Václav Havel köztársasági elnökhöz, és Alexander Dubčekhoz, a parlament elnökéhez. A dokumentumban hangsúlyozzák a béke utáni vágyukat. „Békében akarunk élni ezen a területen az összes nemzettel és nemzetiséggel. Elítéljük, hogy az embereket, a kisebbségek képviselőit csak azért ölik meg, mert saját országukban akarnak élni - hangzik az üzenetben. AZ OLASZ CIPŐ NYOMÁBA LÉPTÜNK