Új Szó, 1991. augusztus (44. évfolyam, 178-204. szám)

1991-08-09 / 185. szám, péntek

I A HATALOM DICSÉRETE, AVAGY A TÖBBPÁRTRENDSZER ÉRTELME Hányatott sorsunkból eredően a mi politizálási módszerünk mindig a sámán-szerep volt. Az volt kisebbségi politikus, aki lett, aki lépett, aki vállalt, aki mindenki helyett volt... Nos, ez ma már nem így van. (4. oldal) FÜGGE TLEN NAPILA P PÉNZT VAGY SZÍNVONALAT? Ami béralap így megmaradt, megtarthattuk magunknak, és szeretném felhasználni munkatársaim fizetésének javítására, ugyanis a 2300-2400 koronából nem lehet megélni. Péntek, 1991. augusztus 9. Ára 2,80 korona XLIV. évfolyam, 185. szám (5. oldal) HÁROMÓRÁS KÉSÉSSEL MEGNYÍLT AZ EBEÉ PRÁGAI ÜLÉSE MEGKÉSVE ÉRKEZETT A JUGOSZLÁV KÜLDÖTTSÉG Tegnap Prágában háromórás halasztással megkezdődött az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet tagországai megbízottjainak rendkívüli ülése a jugoszláviai helyzetről. Az eredetileg 15 órára tervezett tanácskozást a szervezőknek azért kellett elhalasztaniuk, mivel a jugoszláv küldöttség technikai formalitások miatt megkésve érkezett hazánkba. Ezt a Külügyminisztériumhoz közel álló források közölték a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójával. A korábban érkezett delegációk tagjai konzultációkra használták ki az időt. (Részletesebb tájékoztatás a 2. oldalon) POZITÍV VÉLEMÉNY A KORMÁNYRÓL A KOALÍCIÓS PÁRTOK ÉS A BÖSI VÍZMŰ (Munkatársunktól) - A Függet­len Magyar Kezdeményezés ösz­szességében pozitívan értékeli a Čarnogurský-kormány száz nap­ját. Úgy véli, a személyi változások eredményeképpen megváltozott a kormány munkastílusa, javult a tárcák közti viszony, s kedvezően alakult a kormány és a parlament közti kapcsolat is. A. Nagy László, az FMK elnöke a tegnapi sajtótájé­koztatón elmondta: a parlamenti képviselők interpellációjukra több kielégítő választ kaptak, mint Me­čiar, ill. Cič miniszterelnöksége ide­jén. Az FMK azonban elvárja, hogy a kormányprogram alapelvei a jövő­ben következetesebben érvényesül­jenek a kormány legiszlatív munká­jában és döntéseiben. Gyorsítani kell a szerkezeti változásokat a gaz­daságban - főleg a tulajdonjog ren­dezését illetően. A mozgalom fon­tosnak tartja egyes tárcák, illetve a kormányhivatal munkájának miha­marabbi átszervezését is. A sajtótájékoztatón szó volt a koa­(Folytatás a 2. oldalon) HORVÁTORSZÁG: INCIDENSEKKEL TARKÍTOTT TŰZSZÜNET HARCKÉSZÜLTSÉGBEN AZ ALBÁN HADSEREG • Ml LESZ KOSZOVÓBAN? A Horvátországban szerda reggel meghirdetett tűzszünetet az első 24 órában több incidens tarkította, de a szerbek és a horvátok nagy, szervezett fegyveres csoportjai általában tiszteletben tartották a fegy­vernyugvást. Tegnap kora reggel azonban egy komoly incidens is történt, Gredjani falura 23 gránát hullott, a támadás során a horvát nemzeti gárda egy tagja életét vesztette, egy pedig megsebesült. A zágrábi rádió szerint a nemzeti gárda nem válaszolt a „terroristák" támadására. Ugyancsak a zágrábi rádióra hi­vatkozva közölte a Reuter hírügy­nökség, hogy Kelet-Horvátország­ban, Bjeli Manastir falu közelében két különböző incidens során a rend­őrjárőrre aknatüzet nyitottak, Slun­je közelében szintén horvát rendőr­járőrt támadtak meg. A krajinai Gos­pic faluban két robbanás történt, ezek oka ismeretlen. A Tanjug hír­ügynökség megerősítette ezeket az információkat, s egyben közölte, hogy Eszék közelében tegnapra vir­radó éjszaka három ízben sértették meg a tűzszünetet, valamennyi esetben rendőrök ellen irányultak a támadások. A válságövezetekben változatla­nul lőtávolságban állnak egymástól a fegyveres egységek annak ellené­re, hogy a jugoszláv állameinökség visszavonulásra szólította fel az el­lenséges feleket Horvátországban. Horvát katonai személyiségek sze­rint csak nagyon kevés jele van annak, hogy a szemben álló csopor­tok eltávolodnának egymástól. A Tanjug a tűzszünettel kapcsolat­ban megjegyezte, bár Horvátország egyetértett kihirdetésével, nem ért egyet alkalmazása feltételeivel. Bo­siljko Misetic horvát igazságügy­miniszter, s több más horvát politi­kus is bírálta a fegyvernyugvás felté­teleit. Misetic szerint a tűzszünet politikai cinizmus, amely legalizálja Horvátország megszállását, sőt te­rületének csorbítását. Zágrábban ugyanis azt hangsúlyozzák, hogy a szövetségi hadsereg által támoga­tott szerb fegyveresek a horvát biz­tonsági erők elleni, a köztársaság függetlenségének kihirdetését köve­tő sikeres támadásaik nyomán ellenőrzik a horvát területek nagy részét. (Folytatás a 2. oldalon) Mi is érdekelhetné a csallóközi embert job­ban, mint az árvízveszély? Legalábbis tegnapelőtt, tegnap és ma is, mert jól tudja, hogy bár apad a víz, a veszély még nem múlt el, a Duna kifürkészhetetlen, és képes alattomosan alá­m'osni a gátakat, buzgáro­kat produkálni, és felszorí­tani a talajvizet. Ám éppen a csallóközi ember őrzi meg leginkább a nyugal­mát, hiszen a víz életének része, és úgy tartja, ahogy jön, úgy megy. Tegnap a Karvára bevezető úton csak egy gyerek lubickolt - gépkocsik se be, se ki. Ám a házak portái szárazak maradtak, hiszen néhány méterrel magasabbra épí­tették őket. A duzzadó fo­lyót lesők, a homokkal zsá­kokat töltők százai szor­goskodtak Pozsonytól Pár­kányig, azon túl is, nehogy később több munkájuk akadjon. Ľ. Augustín felvételei A HELYBELIEK NAGYSZERŰEN VIZSGÁZTAK A. NAGY LÁSZLÓ, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke a keddi éjszakán meglátogatta az árvíz által veszélyeztett három csallóközi községet. Tapasztalatairól kérdezte őt lapunk munkatársa. Kedden a délelőtt folyamán tud­tam meg a hírt, hogy az illetékesek az árvízveszély miatt három Duna menti község evakuációjára készü­lődnek. Furcsának tűnt, hogy mind­erre akkor kerül sor, amikor a rádió szerint már tetőzött a Duna. Ennek ellenére feltételeztem, hogy a Járási Árvízvédelmi Bizottságnak bizonyá­ra jó oka volt, hogy ezt a döntést meghozza. Aznap délután 6-tól a koalíciós partnereinkkel tárgyal­tunk arról, hogyan is lehetne konflik­tusmentesen megoldani a bősi víz­lépcső problémáját. A tárgyalások után Ján Bencur belügyminiszter­helyettessel, akit szintén a helyzet súlyosságáról tájékoztattak, elindul­tunk a veszélyeztetett falukba. Este kilenc után értünk Vajkára, ahol a községi hivatalban Nagy László­val, a már teljesen kimerült polgár­mesterrel találkoztunk. Megtudtuk, hogy korábbi tapasztalataik alapján megszervezték a gát őrzését, és nyilvánvaló volt, tisztában vannak vele, mit is kell cselekedniük egy ilyen helyzetben. Az őrök elmond­ták, a gát őrzését semmiképpen sem engedik át idegeneknek. Ké­sőbb a Járási Árvízvédelmi Bizott­ság utasítására megszervezték az öregek, a gyerekek és az asszonyok kilakoltatását. Kiderült viszont, hogy a faluból senki sem hajlandó a pol­gári védelem által kijelölt bősi mun­kásszállásra menni, viszont többen a környező falukban élő rokonaikhoz távoztak. Hasonló volt a helyzet Do­borgazon és Bodakon is. Mindhá­rom polgármesternek, a vajkai Nagy Lászlónak, a doborgazi Majthényi Istvánnak és a bodaki Lukovics Lászlónak az volt a véleménye, hogy nem indokolt az evakuáció el­rendelése. Ők nem vizsgálták a dön­tés okát, de a helyiek évszázados tapasztalata alpján számukra vilá­gos volt, hogy a helyzet nem annyira veszélyes, mint ahogy azt a járási szervek megítélték. Ennek ellenére teljesítették a kapott utasításokat, nem tehettek róla, hogy a polgárok nem voltak hajlandóak otthagyni la­kóhelyüket. Az éjjel megálltunk a dunaszerda­helyi járási hivatalban is, ahol Eva Bubniakovának, a hivatal vezetőjé­nek irányításával akkor is ülésezett a járási árvízvédelmi bizottság. El­mondta, hogy a másod- és harmad­fokú készültség kihirdetésekor a szükséges intézkedéseket az elő­írások szerint szervezték meg. Vé­gül is a különféle helyekről érkező információk alapján úgy döntöttek, hogy az evakuációt is elrendelik. Később kiderült, hogy ezek az infor­mációk nem voltak teljesen ponto­sak. Az éjszaka folyamán ezért eny­hítettek a rendelkezéseiken. A ked­den történtek alapján megállapíthat­juk, hogy a döntéshozó szervek felé nem volt megfelelő információáram­lás, és ezért nem alakult ki pontos helyzetértékelés. Kiderült, hogy a já­rásban 1975-ben elfogadott árvízvé­delmi irányelvek a mai helyzetben nem működnek. Átalakult az állami­gazgatás rendszere, létrejöttek az önkormányzatok, megváltoztak a műszaki feltételek. Megkértem a szerdahelyi járási hivatal munka­társait, hogy összegezzék ezeket a tapasztalatokat, és küldjék el a kormánynak. Sajnos, az új közi­gazgatási törvények sem számolnak a rendkívüli helyzetekkel, és ilyen (Folytatás a 3. oldalon) SZLOVÁKIA KISEBB A PRIVATIZÁCIÓS KEDV (Munkatársunktól) - Nem jelent ugyan meg tegnap a tárca sajtótájé­kozóján Ivan Mikloš, a nemzeti va­gyon privatizálásával megbízott mi­nisztérium vezetője, de ott volt két helyettese, akik szintén újak a poszt­jukon. Jozef Rizman a privatizáció szervezési ügyeiért felel, Marián Jusko pedig a Szlovák Köztársaság Nemzeti Vagyonalapjának elnöke. Elmondták, hogy a már megkez­dődött kisprivatizáció után rövidesen beindul az úgynevezett nagyprivati­záció is. Ehhez felmérték mennyi és milyen gazdasági objektum került bele, és folyik a kidolgozott privatizá­ciós tervek értékelése is. A vállalatokat három csoportra osztották. Az elsőbe azok tartoznak, amelyek teljes mértékben állami tu­lajdonban maradnak, mert jellegük ezt kívánja, vagy mert egyelőre le­hetetlen belátható időn belül nyere­ségessé tenni őket. Ilyenek például a közhasznú vállalatok, až iskolák, a kutatóintézetek, színházak, kiállí­tótermek és múzeumok. A másik csoportba tartozó vállalatokat majd privatizálják ugyan, de az állam megtartja a nagyobb tőkerészt, tehát a vájlalat vezetésébe a döntés jogát. Ilyenek például a fegyvergyárak, a vasutak, a villamosenergia-terme­lés az acélművek és a bányák. Végül is valós piaci körülmények között csak a vállalatok harmadik csoportját adják magánkézbe, egy részüket nyílt árverésen, másik ré­szüket a kuponos privatizáció kere­tében. Ezeknek a vállalatoknak a névjegyzéke hamarosan nyilvá­nosságra kerül. A privatizálás során a külföldi tőkerészesedést nem kor­látozzák, az akár száz százalék is lehet. Arra a kérdésre, vannak-e szlová­kiai sajátosságok, a minisztérium képviselői azt válaszolták, hogy bi­zonyos kritériumok és jellemzők szerint csoportosították, de ezek nem olyanok, hogy „Szlovákia-spe­cifikusak" lennének. Ami ennek szá­mít a privatizáció során, az az, hogy errefelé valahogy kisebb a privatizá­ciós kedv, és várhatóan kevesebb lesz az ide irányuló külföldi tőke is, mint Csehországban. Elmondták, a minisztériumok néha nagy kedvet mutatnak arra, hogy egy-egy vállala­tot megtartsanak saját kötelékük­ben, tehát nem nagyon üdvözlik a le­hető legteljesebb privatizációt. " Megtudhattuk azt is, hogy a lakos­ságot közvetlenül is érintő úgyneve­zett kuponos privatizációról rövide­sen a tévében, a rádióban és a saj­tóban tájékoztatások jelennek meg, amelyek alapján érvényesíthetik az állampolgárok az ide vonatkozó jo­gaikat. (szén) GÁTSZAKADÁS BUDAPESTEN Tegnapra virradó éjszaka átszakadt a gát a szentendrei sziget keleti oldalán. A Magyar Rádió tájékoztatása szerint a Duna-kanyarban több hektár termőföld került víz alá. Kritikus a helyzet a főváros­ban is, Budapest külvárosában szintén gátszakadás történt, a vizet egyeiőre megállították, de az ár fenyegeti Békás­megyer lakosságát. A hivatalos jelenté­sek szerint Budapestnél az elmúlt éjsza­kára várták a Duna tetőzését.

Next

/
Thumbnails
Contents