Új Szó, 1991. augusztus (44. évfolyam, 178-204. szám)

1991-08-06 / 182. szám, kedd

MOTOZÁS Socha alezredes is így tesz a szlovákiai magyarokkal. Egy hét alatt semmivé vált a fegyverrejtekekről szóló mese és motozni próbál bennünket irredentizmust emlegetve. FÜGGETL.EN NAPILAP HAJBAKAPÁS (NÉLKÜL) Hogy Kassa a fő „hadszíntere" az ez ügyben folyó vitáknak az érthető, hiszen Kecerovce légvonalban alig húsz kilométerre van tőle. (4 oldal) Kedd) 1 g

9

1 augusztus 6. Ára 2,80 korona XLIV. évfolyam, 182. szám <

7- olda

|) JOGÁLLÁS VAGY TERMÉSZET? (Munkatársunktól) - Tegnap Pozsonyban az Erdőgazdasági és Vízgazdálkodási Minisztériumban sajtóértekezletet tartottak a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer aktuális problémáiról. Bevezetőként kiosztották Duray Miklósnak, az Új Magyarország című lapban megjelent, szubjektív hangvételű nyílt levelét melyet a vízlépcső továbbépítése ellen tiltakozókhoz írt. Ez eredményes húzásnak bizonyult, hiszen a továbbiakban sokszor felmerült, hogy a jelenlegi tiltakozásokat Magyarországról irányítják. Azt persze elfelejtették közölni a kormánybiztosi hivatal a levelet fordító munkatársai, hogy ez a nyílt levél a hazai magyar sajtóban is megjelent. Viliam Oberhauser, a tárca vezetője kifejtette, hogy a kormány azért döntött az átmeneti megoldás építésének megkezdése mellett, mert a magyar féllel folytatott tárgyalások már hosszabb ideje nem vezettek eredményre és így nem láttak más kiutat. Zoltán Valentovič, a pozsonyi jogi kar nemzetközi jogi tanszékének vezetője szerint jogi szempontból a kormány eljárása nem jár semmiféle következményekkel. Dominik Kocinger kormánybiztos közölte, július 31-én letelt a problémát illető megoldási javaslatok előterjesztésének határideje, melyben a legutóbbi kormányközi tárgyalásokon egyeztek meg. Magyarországról nem érkezett semmilyen javaslat, hazai illetékeseink pedig az eredeti Bős-nagymarosi Vízlépcsőrendszer megvalósítását javasolták. A Hydrostav jelenlévő képviselője bejelentette, hogy vállalata a keletkezett károkra való tekintettel feljelenti a Somorja melletti tüntetés szervezőit. Ezen kívül megnyugtatta (Folytatás a 2. oldalon) KEDVES OLVASÓINK! Lapunk hétvégi magazinja, a VASÁRNAP e hét péntekén közli a budapesti Vasárnapi Hírekkel közösen szervezett rejtvényverseny utolsó, negyedik fordulójának kérdéseit. Olvasóink játékkedve láttán rövidesen az ÚJ SZÓ köznapi számaiban is számos értékes díjat ígérő nyárvégi versenyt indítunk. Társrendezőink és támogatóink: a prágai Magyar Kultúra, a MALÉV, a Tungsram és a Graboplast prágai kirendeltségei, a pozsonyi Magyar Kulturális Központ és az IBUSZ pozsonyi irodája. Küszöbönálló versenyünk többfordulós, s az önök feladata - természetesen - „csak" a válaszadás lesz. A versenykérdésekre adott feleleteiket az ÚJ SZÓ 1. oldalán közölt szelvényekkel együtt fordulónként, egy-egy levelezőlapon; vagy az utolsó forduló kérdéseinek megjelenése után, azaz valamennyi szelvényt és választ összegyűjtve, egy névvel és pontos címmel jelölt levélpapíron (tehát: nemcsak a borítékon „bemutatkozva"!) az ÚJ SZÓ címére (Martanovičova 25; 819 15 Bratislava) egyszerre szíveskedjenek beküldeni. A versenyt záró sorsolást a pozsonyi Magyar Kulturális Központban, közjegyző és a társrendezők képviselőinek jelenlétében, az utolsó forduló kérdéseinek megjelenése után számított 15 napon belül tartjuk. Nyárvégi versenyünk díjainak listáját még ezen a héten közöljük. Kellemes szórakozást, sikeres versenyzést kívánva ajánljuk: figyelje az ÚJ SZÓ hétköznapi számait! A szokásostól eltérően - az áradás miatt - most a hajóra felfelé vezet az út. Prikler László felvétele Pozsonyban még az árhullám tetózése előtt készült. ÁRVÍZKÖRKÉP HARMADFOKÚ KÉSZÜLTSÉG A DUNÁN t AZ EUROLÁNCRA HÁRÍTJÁK A FELELŐSSÉGET? • KELET-SZLOVÁKIÁBAN NINCS VESZÉLY Feljegyzések szerint az évszázad harmadik legnagyobb árhulláma az idei. POZSONYNÁL tegnap délben 8700 köbméter víz folyt át másodpercenként. A Duna a nap folyamán tovább áradt, óránként átlagosan 5 centiméterrel emelkedett a víz szintje. A Szlovák Hidrológiai Előrejelző Szolgálat adatai szerint a Duna lapzártánk után tetőzött, hozzávetőleg 850 centiméternél. Ma reggelre 840 centiméterre számítanak. Az 1965-ös árvíz idején az átfolyási sebesség Pozsonynál 9220 köbméter volt másodpercenként, a Duna akkor 9,5 méternél tetőzött. Az alsó szakaszon tovább árad a folyó. Előrejelzések szerint a vízállás reggel 6-kor Bősnél 760, Medvénél 720, Komáromnál 670, Párkánynál 600 centiméter lesz (1965-ös árvíz idején Medvénél 556, Komáromnál 801, Párkánynál 737 centimétert mutatott a vízmérce.) A CSICSÓ-KOMÁROM közti szakaszon tegnap reggel hattól harmadfokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el. Mint arról Karászek Zoltán, a Komáromi Járási Hivatal igazgatója tegnap tájékoztatta lapunkat, az említett Duna-szakaszon felkészültek az árhullám fogadására. Az érintett községekben - Csicsó, Füs, Kolozsnéma, Nagykeszi, Csallóközaranyos, valamint Komáromban - már megszervezték az állandó járőrszolgálatot. A járási árvízvédelmi bizottság a 0819/3003 számú telefonon tart állandó ügyeletet. Az érintett községekben a polgármesterek állandó kapcsolatban vannak a járőrökkel, illetve az árvízvédelmi bizottsággal. Komáromban már felvették a kapcsolatot a hadsereggel is. A KÖZPONTI ÁRVÍZVÉDELMI BIZOTTSÁG tegnap értékelte a helyzetet és másod- illetve harmadfokú árvízvédelmi készültséget rendelt el a Dunaszerdahelyi, a Komáromi és a Pozsony-vidéki járásban. A bizottság megállapította, hogy a mai helyzet kialakulásában negatív szerepet játszottak a bősi vízi erőmű építése befejezésének ellenzői. A körtvélyesi felvízcsatorna megtöltése ellen tiltakozók lelassí(Folytatás a 2. oldalon) Tä Jfessziről jött embernek könnyű hazudni, /l/f tartja a közmondás. S bár ilyen monJ. J ± dás nincs, ugyanilyen érvényes: meszszire élő embert könnyű becsapni. Mert a dolog lényege ugyanaz. Aki távol él a hegyektől, csak a szépségüket látja: a zordon fenyveseket, a hófödte csúcsok ragyogását. A hóvihart, a lavina dübörgését, a rengetegben való eltévedés iszonyatát nem ismeri. Csak a havasi gyopár szépségét, a zergék kecses szökdelését, a romantikát. Aki sosem élt víz mellett, nem ismeri a víz törvényeit. Roppant erejét, amellyel falvakat képes elsodorni, maga alá temetni mindent. Csak a vízi ember tudja a folyó szokásait, vad szeszélyeit. Vasárnap este nézzük a Dunát a nálunk nyaraló gyerekekkel. Döbbenetes így látni a folyót, megduzzadva, hatalmasan, haragosan. Olyan erővel zúdul lefelé, hogy nem kell nagy képzelőerő tudni: nincs erő, amely megállítaná. Rönkök, fatörzsek sodródnak lefelé gyufaszálakként. Teli a meder, pedig még nem tetőzött, talán hét és fél méter lehet a szintje, dehát a szint csak egy puszta szám, centiméter, méter. Egy adat. Millió köbméterek? Nem vagyok vízügyi szakember, gyerekkoromat sem töltöttem nagy víz mellett. Talán ezért nézem elborzadva ezt az őserőt, amely a főváros Sznf-hídja körül már ki-kicsap a mederből. Még néhány nap, és a ligetfalusi kertes házak helyén épített kődzsungelben feltör a talajvíz. Hallom, az emésztőcsatornák már nem ürítkeznek, a Duna fölfelé nyomja tartalmukat. Sokan bámuljuk az ősi folyót. Több százan ácsorognak a parton, lógva a korlátokon, szájtátva, mert ma ez a legnagyobb látványosság a városban: a hatalmasan megáradt Duna. Mellettünk kisebb társaság, egy jólöltözött, középkorú férfi mosolyogva mondja a többieknek: .. .aztán csak megnyitunk néhány zsilipet, s Magyarországot nézve számolhatunk: itt egy szigetecske, ott egy szigetecske... „AZÉRT A VÍZ AZ ÚR" Esküszöm (bár nem szokásom), hogy nem hazudok. A gyerekek a tanúim, hogy így szólt ez a számomra ismeretlen ember, akitől talán meg kellett volna kérdezni, honnan ez a förtelmes cinizmus benne, hogy amikor mindenki szent borzadállyal nézi az őselem erejét, s arra gondol, talán holnap emberek százai, ezrei kerülhetnek életveszélybe, ő nyeglén élcelődik. Ausztriában már halottai vannak a Dunának, Romániában mérhetetlen károkat okoz az árvíz. Ez az istentől elrugaszkodott pedig a legócskább nacionalizmussal heherészik. Lehet, hogy nem erről a környékről való, s számára a víz csak puszta látványosság. Lehet, hogy nem is érdekli a víz, csak kijött sörözni egyet, talán távozása előtt beleköp a Dunába. Talán vakon bízik az emberi erőben, a technikában, a kormányban, a betonban, a vasban, a bombában. Hogy a magyarokat a Duna fenekén látná legszívesebben, az ő magánügye. A saját butaságának, önteltségének bizonyítványa. Végsősoron csak egy különvélemény - a tömegből. Én azonban inkább azoknak az embereknek hiszek, akik ismerik a természet törvényeit, s akik szívósan küzdenek a butaság, önteltség, a politikai elvakultság ellen, amelyet hol lobbynak, hol kormányérdeknek, hol politikai tőkének, hol egyéb tücsöknek és bogárnak hívnak, s amelynek semmi köze az emberi szabadsághoz és tapasztalathoz, bölcsességhez és előrelátáshoz, békéhez és egymás megbecsüléséhez. Ha lenne hatalmam és eszközöm hozzá, szlovákok ezreit hoznám le és hívnám meg Dunanézőbe: gyertek, és győződjetek meg a saját szemetekkel a Duna erejéről. S próbáljátok beleélni magatokat a csallóközi ember félelmeibe, akinek a feje fölött háromszor ekkora víztömeg fog hömpölyögni, a szocializmus remek technológiája révén, a rendszerek „legjobbikában " kitervelt és megépített, a demokratikusan választott kormány által szentesített szörnyszülött tákolmányában. Ti, akik csak a demokratikus sajtó vulgáris szólamai által ismerhetitek a Dunaszauruszt, talán a roppant víztömeget látva rájönnétek, hogy az emberi félelmet nem a szomszéd országok politikusai sugalmazzák, hanem a sok évszázados emberi tapasztalat. 5

talán akadna köztetek jónéhány, aki megkérdezné: mi köze ennek a politikához? Hogyan dönthetnek egy magát demokratikusnak nevező országban ugyanúgy, mint évekkel ezelőtt, a „virágzó" szocializmusban, ' a nép feje fölött kiadva az ukázt? (kövesdi) JUGOSZLAVIA MINT IRAKBAN A KURDOK? Tegnap délután teljesen ellentmondásos híreket kaptunk Hans Dietrich Genscher vasárnapi kezdeményezésével összefüggésben. A német külügyminiszter azt javasolta, hogy az EK-trojka jugoszláviai missziójának kudarca után haladéktalanul hívják össze a holland fővárosba a tizenkettek külügyminisztereinek rendkívüli ülését. Párizsban azt közölték, hogy erre a hét második felében kerülhetne sor. Hágában viszont előbb semmit sem tudtak a tanácskozásról, majd később a holland külügyminisztérium bejelentette: ma rendezik meg a sürgős találkozót. Mindemellett a bonni külügyi szóvivő tájékoztatott róla, hogy a héten, valószínűleg szerdán, Prágába hívják a harmincötök szakértőit is, akik ugyancsak a jugoszláviai helyzet megoldásának lehetőségeit vitatják meg. Hans Dietrich Genscher a Deutschlandfunk német rádióállomásnak adott tegnapi nyilatkozatában Szerbiát és szövetségeseit tette felelőssé, azért, hogy az Európai Közösségek külügyminiszteri küldöttségének missziója kudarcot vallott. A szerb vezetés így vállalt felelősséget az ország helyzetének további alakulásáért, - mondotta. Bár a misszió sikertelen volt, (Folytatás a 2. oldalon) pillanatfelmii tehet a jámbor autós, ha dugóba BIRALAT BONN CÍMÉRE Jiŕí Gruša, hazánk bonni nagykövete a Saar-vidéki rádióban megállapította: „egyre kevésbé érti", hogy a német fél miért halogatja a Csehszlovákia és Németország közötti szerződés aláírását. Az egész ügy most sokkal „bonyolultabb", mint volt - idézett a nyilatkozatból az ADN hírügynökség. Gruša a dokumentum mielőbbi aláírását sürgette, azzal, hogy a szerződés megkötése még idén ősszel „politikai szempontból nagyon kedvezően hatna a kis KözépEurópánk légkörére". Ami a szudétanémetek kérdését illeti, a nagykövet felszólította a német felet, tanúsítson nagyobb és „valódi politikai bátorságot". Bírálta a bonni kormányt, amiért az túlságosan is sokat ad a szudétanémetek véleményére.