Új Szó, 1991. augusztus (44. évfolyam, 178-204. szám)

1991-08-22 / 196. szám, csütörtök

5 RIPORT - TUDÓSÍTÁS ÚJ szól 1991. AUGUSZTUS 22. HARCSÁSI FÖLDÖNFUTÓK DÖRGÉSEK ÉS (VI.LLÁM)CSAPÁSOK A KOMÁROMI FORRÓ NYÁRBAN Már hónapok óta kellemetlen értesülések rontják a hangulatot a Földműves-szövetkezeti Szövetség Komáromi Járási Bizottságán. Aurél Gresso titkár és Takács Barbora jogász újra meg újra átéli közel harminc férfi és nő kilátástalan helyzetét, miközben körülállják asztalukat s immár ki tudja hányadszor mennek végig gondolatban az elmúlt hónapok eseményein, amelyeknek köszönhetően földönfutókká váltak. A harcsásiak - nevezzük őket egyelőre így - szóban forgó története januártól datálódik, amikor az egyesített izsai mezőgazdasági szövetkezettől különvált az egykori komáromi. Az alakulóban lévő szövetkezet több mint harminc tagja gondol egy nagyot, s előáll tervével. Duplázzanak rá a válásra, és ugyancsak komáromi központtal Harcsási -fém Mezőgazdasági Szövetkezet néven egy további szövetkezet is alakuljon. Az előkészítő bizottság a csoport nevében levélben tájékoztatja szándékukról a Komáromi Mezőgazdasági Szövetkezet taggyűlését, s egyben kéri, hogy a szétválasztó bizottság kezdje meg működését. Tóth Rudolf, a Komáromi Mezőaazdasági Szövetkezet elnöke január 18-án keltezett válaszában taggyűlés összehívását ígéri, mivel az alapszabályzat szerint a szövetkezet további felosztását csak ez a fórum hagyhatja jóvá. Ehhez azonban meg kell várni az izsai-komáromi válást szentesítő utolsó közös taggyűlést, amely végérvényesen lezárja a számlákat. Mindez csak papíron marad, s a türelmüket vesztő „fémesek" február 27-re kitűzik a szétválasztó bizottság ülését, amelyre Tóth Rudolf elnököt is meghívják. Az elnök helyett elutasító átirat érkezik, amelyben tudatja a harcsásiakkal, hogy a vagyoni és személyi megegyezés alapján tagsági viszonyuk folytonosságát nem ismeri el, és tizenhatukat ezennel „visszacsoportosítja" lzsára

: Talán mondani is felesleges, Izsa nem fogadja vissza a „fémeseket". Maradnak Komáromban, és március 25-én megalapítják szövetkezetüket. A Harcsási-fém M. Sz. új vezetősége még egy kísérletet tesz a megegyezésre, és Tóth Rudolf elnököt levélben kéri, osszák fel a vagyont. Javaslatukhoz „receptet" is mellékelnek. Ők a komáromi család tizenhét százalékát teszik ki, vegyék ezt a vagyon- és a földosztás alapjául. A nekik jutó milliókba a melléküzemág, egy Avia és néhány további „apróság" bőven belefér. Igen helyett az elnök válaszlevele mintegy harminc százalékos normaszigorítás tényét tartalmazza, s ez olaj a tűzre. A „fémesek" reménytelennek tűnő helyzetét június harmadikán tartott taggyűlésük jegyzőkönyvének részlete is érzékelteti: „A Komáromi Mezőgazdasági Szövetkezet vezetősége semmi hajlandóságot sem mutat a megegyezésre. Az írásbeli kérelmekre nem reagál, a meghívásokat ignorálja. A »fémes« szövetkezet tevékenységét tudatosan gátolja, annak ellenére, hogy a szövetkezet megalapítására, akárcsak a tagrészek kiegyenlítésére a törvény lehetőséget ad." E gyűlésen Takács János szemétében már elnököt is választanak a harcsásiak, és felszólítják Tóth Rudolf elnököt a vagyonelosztáshoz szükséges leltár elkészítéséhez. A rövidesen megérkező válasz az érintetteknek munka- és tagsági viszonyuk megszüntetését adja tudtul. Egyszóval: felmondás. A harcsásiak június első harmadában még egy kísérletet tesznek a sajátjuknak érzett melléküzemági részleg birtokba vételére, de ez majdhogynem szövetkezeti „testvérháborúvá" csúcsosodik. A kedélyek a rendőrség jelenlétében lehiggadnak, a harcsásiak előtt azonban bezárulnak a szövetkezet kapui. xxx Erre hívtak minket, hogy segítsünk. Az utcára kerültek, nincs munkájuk, szövetkezetük vagyon nélkül működésképtelen. A tárgyalás elhú- önálló döntésre nincs mód... Szalay Rozália polgármester - Más helyet elképzelni sem tudok, de hiába magyaráztam, kardoskodtam én is, de a képviselőtestület valamennyi tagja, az érintettek nem tudták, illetve nem voltak hajlandók elfogadni érveinket. Néha azon tűnődöm, vajon a járáson, a körzeten mit értenek azon, hogy önkormányzat? Mi polgármesterek úgy érezzük, hogy szinte nincs olyan terület, ahol szabadon, önállóan dönthetnénk. S míg jártunk egyet az erdőben, példaként elmondta, „felsőbb" határozat értelmében a "kultúrházat és annak alkalmazottait a községnek „adták", ám az államtól sem béralapot, sem költségvetési hozzájárulást nem kaptak. Viszont van járási kulturális osztály, és természetesen körzeti, sőt, már regionális kulturközpont is. De minek, ha a helyi kultúra - pénzszűke miatt - csak halódik?! A falut elönti a szemét...? - Ha felettes szerveink - kik azok? - sürgősen nem segítenek szemétgondjaink megoldásában (félhivatalosan ugyanis csak októberig használjuk az eddigi telepet) arra fogom biztatni a lakosokat, szórják ki a hulladékot házuk elé. S akkor, amikor ellep bennünket a szemét, falunézőbe invitáljuk a járás, a körzet, de ha kell, akár az ország vezetőit is! Én ugyanis komolyan veszem a polgármesteri ígéretemet, miszerint legfontosabb feladatom a lakosság érdekvédelme. PÉTERFI SZONYA KOLOZSNÉMÁN DERÉKIG ÉR A GAZ, MÉGSEM TAKARJA EL A SZENNYET (DE A PROBLÉMÁKAT SEM) SZEMÉTDOMB A FALU KÖZEPÉN Hol volt, hol nem volt, volt egyszer Kolozsnémán a falu közepén egy gödör. Gondolt valaki merészet és nagyot, s eldöntötte, itt legyen a falu szemétdombja, s ha majd évek múltán a gödör megtelik, majd „lefedik" földréteggel, és füvesítik. A gödör annak rendje és módja szerint meg is telt, de mivel nem volt egy másik, továbbra is oda hordták a falu hulladékát. Ám három évvel ezelőtt a közegészségügyi állomás dolgozói határozottan megtiltották a szeméttelep használatát. Hiába. A lakosság - más lehetősége nem lévén - továbbra is ide hordta a szemetet annak ellenére, hogy közben a szemétdombon keresztül háromszáz méter ivóvízvezetéket helyeztek le. A tarthatatlan helyzetet és a lakók panaszait megelégelve a falu fiatal polgármestere a szomszéd falu előjáróságával megegyezve egy új szeméttelep-hely után nézett. -Bejártuk Kolozsnéma és Füss határát - mesélte „kálváriáját" az agilis Szalay Rozália polgármesternő - míg az erdő szélén megtaláltuk a szinte ideális helyet. Nem kezdtünk el levelezni, kérvényezni, csupán a természetvédőktől kértünk véleményt, nem okozunk-e kárt. Nem kaptunk elutasító választ, ezért kiirtottunk vagy három öreg, korhadt fűzfát és néhány bokrot. A Hydrostav vállalattal pedig megegyeztünk, hogy szinte fillérekért panellemezeket ad, s így megoldottuk volna az oda vezető út gondját is. Tervünket mégsem valósíthattuk meg. Valaki feljelentett bennünket, s az erdészet, mivel az ő területükről van szó, rendeletileg betiltotta a kinézett szeméttelep használatát. Sőt, még büntetést is rótt ránk. - Újra nyakamba vettem a falut, s új szemétlerakatokat kerestem. Találtam is vagy tizenöt helyet, de ez ügyben érdekelteknek mindig voltak kifogásaik. Nem akadt viszont senki, aki valamiféle megoldást ajánlott volna. Mi az erdőszéli szemétlerakóhelyet csak öt évre kértük, bízva abban, hogy ez alatt az idő alatt megszereztük volna az anyagiakat a szigetelt szeméttározó felépítéséhez. A kolozsnémaiak és a füssiek is jól tudják, hogy a járásban kevés az erdő, mégsem értik az erdészek makacsságát. A 610 kolozsnémai lakos, akarva-akaratlanul szemetet „termel", amit valahova el kell szálSzalay Rozália elmondta, panaszaival, jogos igényeivel gyakran meglátogatja a Járási Hivatal igazgatóját, dr. Karásek Zoltánt, aki ígéretet tett arra, hogy ha megszűnnek a körzetek, a négy falu közigazgatásilag visszakerül Komáromhoz. A polgármesternő szerint a lakosság bizalma a hivatalokkal szemben megrendült, hiszen ezidáig, bármivel is fordultak a hivatalhoz, nem tudták, vagy nem is igyekeztek segíteni a falusiak gondjait. Még a szemétügyben is az erdészet pártjára álltak. Pedig a törvény értelmében (238/91) a járási hivatal köteles gondoskodni a szemét elhordásáról, a szeméttelep kiépítéséről. Akkor hol? Láttuk a falut csúfító főútmenti szeméttelepet. Még szerencse, hogy elfedte a derékig érő gaz, így nem díszeleg teljes „szépségében". - Tarthatatlan állapot. Már nemcsak a falusiak, hanem az éj leple alatt az idegenek is ide hordják hulladékukat - panaszkodott a szemétdomb szélén lakó Hörömpöli Róbert. - Az elviselhetetlen bűz miatt nem nyithatunk ablakot, gyerekeinket pedig a macskányi patkányoktól féltjük. Nem győzzük irtani őket. Szalay Rozália elvitt a két falu határán levő erdőbe, amely jobb híján megfelelne egy ideiglenes szeméttelep létesítésére. Méry Gábor felvételei lítani. Úgy gondolják, - joggal -, hogy a falu közepe nem a legideálisabb hely erre. A polgármesternőtől megtudtuk azt is, hogy a falusiak fele nyugdíjas, ezért nem mérhetnek rájuk szemétadót. Állította, a 100 koronás évi illeték is túlságosan megterheli egyéni költségvetésüket. Sokan kisnyugdíjasok, s az elöljáróság szívén viseli sorsukat. Úgy döntöttek, hogy az állami dotációként kapott 121 ezer koronából hozzájárulnak az idősek étkeztetéséhez és némi pénzzel segítenek a rászorultakon. -A közvilágítás óriási pénzeket nyel el, a minap 50 ezer koronát kellett befizetnünk csak előlegként - folytatta Szalay Rozália kissé elkalandozva a szemétügytől. Rólunk, nélkülünk - Bosszantó az is, hogy az új körzetesítés folytán ügyeink intézése miatt Gútára kell utaznunk. Ezt a döntést természetesen megkérdezésünk nélkül hozták, s tiltakozásunkra csak azt a választ kaptuk, hogy ez számunkra a legjobb megoldás. S hogy Ekei, Csicsó, Füss és Kolozsnéma lakossága ezzel nem ért egyet? Senkit sem érdekel véleményünk. Tudni kell azt is, hogy falunkat a buszjáratok Komárommal kötik össze. Kértük, sűrítsék a járatokat Gúta irányába, pénzhiányra hivatkozva utasították vissza javaslatunkat. „Csendélet" a falu közepén MEGALAKULT A DEMOKRATIKUS AGRÁRBLOKK (Munkatársunktól) - Pavel Delinga, a Szlovákiai Földművesek Pártjának elnöke és Juraj Nôtka, a Földművesek Mozgalmának titkára keddi közös sajtóértekezletükön bejelentették, hogy megalakult a Demokratikus Agrárblokk, amelyhez kollektív tagként a Földműves-szövetkezeti Szövetség és a mezőgazdasági dolgozók szakszervezete is csatlakozott. Rajtuk kívül az agrárblokkba várják valamennyi, a földműveseket is tömörítő politikai párt és mozgalom képviselőit. Megalakulását követően pedig a mezőgazdasági és az élelmiszer-ipari kamarát is. Az agrárblokk célja, hogy a mezőgazdasági szakemberek széles körű összevonásával napirenden tartsa a mezőgazdaság időszerű problémáit. Véleményezni fogják a törvényhozó szervek és a kormányok agrárpolitikai lépéseit, valamint a mezőgazdaság jövőjét meghatározó előkészületben lévő törvényeket. Az agrárblokk védelmébe veszi a szövetkezeti földműveseket, akárcsak a magángazdákat, farmereket, mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozókat, szervezeteket és szövetségeket. Tevékenységükről a jövőben rendszeresen fogják tájékoztatni a sajtó képviselőit, s így a közvélemény, valamint a földművesek nagy családját is. Az időszerű feladatok sorából a pártelnök kiemelte a kenyérgabona felvásárlásánál feltételként adott 26 százalékos sikértartalomszint csökkentésére, valamint a túltermelés okozta mezőgazdasági válság megoldására tett lépéseiket. Ilyen összefüggésben fontosnak tartják a feldolgozóipar és a kereskedelem monopolhelyzetének megszüntetését. Aligha van rá példa, hogy a kereskedelem valaha is a bőségből csinált volna hiányt. Aki ugyanis a boltok hús-, tej és tejtermék kínálata alapján mérlegel, aligha gondol arra, hogy a földművesek számára e termékek túlkínálata okozza a gondokat. A Demokratikus Agrárblokkra váró feladatok közül a pártelnök első helyen a transzformációs törvény előkészítésével összefüggő munkát említette. Ezzel párhuzamosan az 1992. évi szubvenciós politika alapelveivel kapcsolatosan szeretnének egy széles körű vitát kibontakoztatni, hogy az érdekeltek mondhassák el nézeteiket. Kérdésekre válaszolva a pártelnök elmondta, hogy szorgalmazzák az SZNT mezőgazdasági bizottságának megalakulását. Ennek hozzáértő tagjai a Demokratikus Agrárblokkal közösen sokat tehetnének az ágazat súlyos problémáinak megoldásáért. -efARCHEOLÓGUSOK VILÁGKONGRESSZUSA POZSONYBAN Szeptember 1-je és 7-e között rendezik meg az archeológusok XII. világkongresszusát, ezúttal Pozsonyban. E jelentős eseményről kedden sajtótájékoztatón nyújtott részletes információt Jozef Bújna, a tudományok kandidátusa, a Szlovák Tudományos Akadémia Archeológiai Intézetének igazgatója, Dr. Juraj Pavúk, az Intézet tagja, a szervezőbizottság elnöke, valamint Bohuslav Chropovský profeszszor, a kongresszus elnöke. Több mint 50 országból ezernél is több archeológus érkezését várják a szervezők. A legnagyobb érdeklődés a francia, spanyol, olasz, német és egyesült államokbeli szakemberek részéről tapasztalható, de képviselteti magát Nagy-Britannia, Belgium, Hollandia, Dánia, Izrael, Görögország és Jugoszlávia, sőt Ausztrália, Indonézia, India, Kína, Tajvan, Japán, Argentína , és Zimbabwe is. Gazdasági okok miatt az eredetileg tervezettnél kevesebb magyar, román, bolgár és szovjet kutató vesz részt a kongresszuson. Egy hét alatt több mint 600 előadás hangzik majd el, közülük legtöbb a paleolittal, az emberiség történetének legrégibb korszakával foglalkozik majd. Érdekes programot ígér az az előadás-sorozat is, amely a földművelés és az állattenyésztés kialakulását vázolja a közel-Kelettől Anatólián keresztül egészen Spanyolországig. Hasonló témájú előadások hangzanak el az eneolitról és a bronzkorról. A kongresszus előtt a résztvevők számos, archeológiai szempontból jelentős helyet látogatnak meg Szlovákiában. Útitervükben szerepel többek között Trencsén, a Magas-Tátra, Lőcse, Kassa, Rimaszombat, Komárom és természetesen Pozsony. (mislay) zódhat, családos apák, anyák, valamiből élniük kell. Elmentünk, meghallgattuk az érdekelteket, majd az ellentábort, és már a további stációknál tapasztaltuk, hogy a komáromi-harcsási „gubavonás" szállainak kibogozása nem lesz egyszerű dolog. xxx Tóth Rudolf elnök szerint a törvény nem ismerete bonyolítja a helyzetet. A melléküzemágban gyártott utánfutók piaca beszűkült. Amikor a részlegen dolgozóknak más munkát akartak adni, megcsökönyösödtek, és saját szövetkezetet akartak alapítani. Annak ellenére, hogy csak ketten-hárman földtulajdonosok, és még nincs transzformációs törvény, amely szerint - ha majd a törvény úgy rendelkezik - vagyonrészeket lehet adni a ledolgozott évekért. Tehát milyen alapon történhetne osztozkodás? Egyébként is, a Komáromi Mezőgazdasági Szövetkezet többi tagja ellene van a további darabolásnak, a gépesítő részleget pedig - ahol a melléküzemág is van - átépítik, kisvágóhidat létesítenek. Természetesen a szövetkezetben elnökpártiak is vannak. Olyanok, akik szerint így a jó, hogy elmentek. Legalább nyugalom van. ötezer körül kerestek, mit akartak még? A harcsásiak persze továbbra is saját igazukat hangoztatják, s szószólójukkal, Szabó Ferenccel, valamint Takács János elnökükkel az élen folytatják „harcukat". Holnap a Komáromi Járásbíróságon ennek első felvonása következik. EGRI FERENC, Új Szó EVA NAGYOVA, Roľnícke noviny