Új Szó, 1991. július (44. évfolyam, 152-177. szám)

1991-07-12 / 161. szám, péntek

HAZAI KÖRKÉP ,ÚJ szól Vladimír Mečiar újabb prognózisa EMELKEDNEK A BÉREK (Munkatársunktól) - A me­zőgazdasági szövetkezetekben felhalmozódott problémák kerül­tek a DePmokratikus Szlovákiá­ért Mozgalom szerdai sajtótájé­koztatójának első helyére. A mozgalom mezőgazdasági szakértője, Peter Baco mérnök a megmozdulásokkal kapcsolat­ban nagyjából ugyanazt mondta el, amit olvasóink már ismerhet­nek lapunk hasábjairól. Vladi­mír Mečiar hozzátette, hogy szerinte több tiltakozási hullám lesz még. A kollégák kérdéseire vála­szolva Mečiar úr újfent sebeit nyalogatta. Elmondta, hogy me­nesztése a kormány éléről nem hibás lépéseinek és rossz mun­kájának következménye, hanem politikai játék áldozata lett. Ter­mészetesen nem hagyta ki a le­hetőséget, hogy a sértegetés határát súrolva nyilatkozzon a jelenlegi kormányfőről. Kritiká­ja ezúttal Alexander Dubčeket sem kerülte el. A Národná obro­dában kedden megjelent interjú­ra reagálva Vladimír Mečiar el­mondta: „Tudtam, hogy Dubček úr a föderáció mellett fog kar­doskodni, de ne felejtsük el, hogy közelednek a választások, és ő is keresi, kihez áll a legkö­zelebb, kinek a színeiben indul­hat." A gazdasági helyzet érté­kelésekor kifejtette, hogy amennyiben ősszel beindul egy ellenőrzött inflációs folyamat, valószínűleg a bérek emelkedé­se is bekövetkezhet, -lovász­VAN JÖVŐJE? A VÁGSELLYEI ÜZEM MÁR ÉRZI A KONKURENCIÁT Kenyér és cirkusz kell a népnek, állították már a rómaiak. A levitézlett pártállam gazdaságpolitikája hatal­mas kenyérgyárak létrehozásában vélte megvalósulni az olcsó kenyér elvét, ami alapjában véve nem is volt rossz ötlet, hiszen a tömmegterme­lés kétségtelen előnye a gazdasá­gosság. Köztudott, hogy a Nyugaton is működnek kenyérgyárak, nálunk azonban az ipari pékségek nem mű­ködtek az elvárásoknak megfelelő­en. Ontották ugyan az „egyenke­nyeret", ennek minősége azonban sok kívánnivalót hagyott maga után. A Galántai járásban az előző években a vágsellyei nagyüzemi pékség látta el a járás csaknem valamennyi üzle­tét kenyérrel és péksüteménnyel. Az itt gyártott ke­nyér semmivel sem volt jobb, de rosszabb se a többi nagyüzemi* pékség terméké­nél. A gazdasági reformnak kö­szönhetően szinte gomba módra szaporodnak a kis maszek péksé­gek. Az utóbbi időben már jelen­tős konkurenciát jelentenek a nagy péküzemnek. Mi­lena Poláková mérnök, a péküzem vezetője elis­merte, hogy a járásban működő ma­szek sütödék érezhetően jelen van­nak az általuk eddig monopolizált piacon. Ráadásul az állami támoga­tás leépítése következtében a ke­nyér árának kétszeri emelése úgy­szintén visszafogta a kenyérkeres­letet. - Az idén a két év előtti termelé­sünknek csak mintegy 75 százalékát tudjuk eladni. A különféle péksüte­mények, kiflik, kalácsok tekintetében viszont továbbra sem veszélyezteti senki monopolhelyzetünket. Bár a sütésükre szolgáló Palmar gépsor gyakran meghibásodik. Senki nem konkurál velünk a piacon. Csupán a kenyérrel. Itt valóban érezhető a hatásuk, hiszen a kézi munka és a hagyományos kemencék a kenyér minőségében valóban megmutat­koznak. Nálunk a kenyér gyengébb minősége elsősorban a gázfűtésű sütőkemencékre vezethető vissza. Kiszárítják a kenyeret. Ezt a problé­mát a jelenlegi helyzetben, sajnos, nem tudjuk megoldani. Viszont a fel­szabaduló kapacitások miatt meg­A különböző péksütemények, kiflik, kalácsok gyártásában a vágsellyei pékségnek nincs konkurense a környéken. A felvételen Vánik Mária és Papp Berta töltött kalácsot formáznak. Nagy László felvétele próbálkozunk a kenyértészta kézi szaggatásával és formálásával. Re­mélhetőleg ez megmutatkozik a mi­nőségben - állította Milena Poláko­vá. - Kétségtelen azonban, hogy nagyon sok múlik az emberek hoz­záállásán. Sajnos, nálunk a dolgo-^ zóknak csak alig egyharmada szak­munkás, s bizony történnek mulasz­tások. - Alkalmazottaink közül sokan még most is szociális intézménynek tekintik a gyárat. Bejönnek, itt van­nak nyolc órán át, felveszik a fize­tést, ennyi az egész - kapcsolódott be a beszélgetésbe František Žitný mérnök, az áprilistól önállóvá vált Vágsellyei Pék- és Cukrászüzem ál­lami vállalat igazgatója. - Nem értik meg, hogy ha nem tudjuk megjavíta­ni a termékeink minőségét, a konku­rencia leköröz bennünket, becsuk­hatjuk a boltot. S nemcsak azok kerülnek majd az utcára, akik már most is megérdemelnék, hanem ve­lük együtt a becsületes, szorgalmas és megbízható dolgozók is. A Mun­ka Törvénykönyv jelenleg még érvé­nyes előírásai nem teszik lehetővé, hogy egyik napról a másikra elbo­csáthassuk a munkáját hanyagul^ végző dolgozókat - állítja az igaz­gató. A pékség fizetőképesség tekinte­tében még átlja a versenyt. Az igaz­gató szerint azonban, ha a teljes kapacitásuknak 60 százaléka alá kényszerülnek csökkenteni a terme­lést, meg kell kezdeniük az elbocsá­tásokat. Van jövője a nagyüzemi kenyér­sütésnek? A vágsellyei péküzem ve­zetőinek véleménye szerint igen, hi­szen az árak és a választék tekinte­tében jelentős előnyben vannak a kispékségekkel szemben. A leg­újabb technológiai ismeretekhez is könnyebben hozzájuthatnak, s ez olyan előny, ami versenyképessé teszi őket. A minőség tekintetében pedig radikális lépésekre lesz szük­ség. Ebben segíthet az a külföldről behozott enzimes adalékanyag, amellyel hatékonyan javítható a ter­mékek minősége. Ha a jóváhagyott folyamat kedvező eredménnyel zá­rul, ezt az enzimes adalékanyagot gyártani szeretnék, s ellátják vele a többi nagyüzemi pékséget is. Al­kalmazásával sikerülhet a házike­nyér minőségéhez hasonlót elérni­ük. A fogyasztók szemszögéből ugyanis ez az egyedüli mérce. T. SZILVÁSSY LÁSZLÓ GYÓGYSZEREK NÉLKÜL - EGÉSZSÉGESEN A magyar könyvesboltokat járva akadtam rá Császárné Benke Má­ria Életünk és ételünk című köny­vére. Divat ma a reformkonyha, az ésszerű táplálkozás, az egészséges életmód terjesztése. Az említett könyv azért keltette föl figyelmemet, mert írója saját, több évtizeden át megszerzett tapasztalata alapján dolgozta ki a módszert, mellyel sok­sok ember gyógyszerek nélkül nyer­heti vissza elveszettnek hitt egész­ségét. A könyv azért született meg, mert ahogy szerzője írja: ,,Minden gondolatom mindig az: segíteni..., segíteni másoknak is, aki csak kéri, hogy minél többen éljünk fájdalom nélkül, hiszen olyan iszonyúan ki­szolgáltatott érzés betegnek lenni.". S hogy Császárné Benke Mária így is gondolja, arról magam is meggyő­ződhettem, amikor részt vettem az egyik, általa vezetett egészségneve­lő tanfolyam utolsó szakaszán. A tizenkét napos intenzív egész­ségneveló tanfolyam a szilvásváradi (Magyarország) Lipicai Hotelban volt. Odaérkezvén megtudtam, hogy a tanfolyam résztvevői éppen tor­náznak, jógáznak. Amikor befejez­ték az egészségvédő gyakorlatokat, a szabadban fogyasztották el a gyógyteát. Vidám, egészséges embereket láttam. Császárné Benke Máriát a konyhából hívták ki, ahol ellenőrizte a vacsora elkészítésének menetét. Mosolyogva, őszinte öröm­mel fogadott. Bemutatott a tanfo­lyam résztvevőinek, akik boldogan, büszkén újságolták, milyen betegsé­gektől sikerült megszabadulniuk.' - Kedveském, én már tíz napja, amióta itt vagyok, nem vettem be gyógyszert és semmi bajom sincs. Azelőtt ez elképzelhetetlen lett volna - mondta egy 60 év körüli férfi. Elmesélték azt is, hogy egy fiatal lány is eljött a tanfolyamra, térdei rettenetesen dagadtak voltak, menni is alig bírt, ízületi gyulladás gyötörte, most meg már együtt tornászik a többiekkel. A csalánteát kortyolgatva figyel­tem az embereket. Fiatalok, közép­korúak, idősek. Mindannyian kedve­sek, segítőkészek, önzetlenek. Mint egy nagy család. Boldogok, mert egészségesebbek. A táplálkozási mód Napjaink rohanó világában több­nyire a mának élünk. Nem gondo­lunk arra, hogy az egészségtelen életmód, a helytelen táplálkozás, a berögződött, rossz étkezési szo­kások a jövőben mennyi betegséget zúdítanak ránk. Pedig életstílusunk, a tömérdek hús, állati zsiradék fo­gyasztása, ha nem is azonnal, a jö­vőben biztosan megbosszulja ma­gát. A táplálkozástudománnyal fog­lalkozók véleménye megegyezik ab­ban, hogy jóval kevesebb húst, állati eredetű zsiradékot, szénhidrátot, és több gyümölcsöt, zöldséget fo­gyasszunk, annak is nagy részét nyersen, hogy a szervezet kellő mennyiségű vitaminhoz, rostanyag­hoz jusson. Az Életünk és ételünk című könyvben 68 recept található. Sok fogás alapanyaga a szója, amely rendkívül fontos táplálék, hiszen tar­talmazza mind a tíz, az emberi szer­vezet számára nélkülözhetetlen ún. esszenciális aminosavat. Császárné Benke, Mária szegedi otthonában sohasem tart sót és cukrot, nem fogyaszt húst és állati zsiradékot. A természetben megtalálható növé­nyekből készült gyógyteát, gyü­mölcs* és zöldséglevet iszik, Gra­ham kenyeret eszik, ételeit pedig tengeri sóval vagy ételízesítővel (Vegeta, Delikát) ízesíti. A főzelékfé­léket csak nagyon rövid ideig főzi, hogy azok ne veszítsenek tápérté­kükből. Torna, mozgás, jóga A helyes táplálkozás mellett az egészséges életmód elképzelhetet­len rendszeres mozgás, torna nél­kül. Marika jógafoglalkozásai fan­tasztikus élményt jelentettek. A tan­folyam résztvevői naponta négy órát tornásztak, reggel és délután 2-2 órát. Az egyszerű, könnyen végez­hető gyakorlatok a test minden por­cikáját megmozgatták, a fejbőrtől kezdve, a szemen, tüdőn keresztül, egészen a lábujjakig. A tornagyakor­latok alapja a helyes, teljes légzés. Nagy szerepe van a gyakorlatok végzésekor az izmok meciveszítésé­nek és ellazításának, az egyenes testtartásnak, a test teljes ellazulá­sának, a belső nyugalom kialakítá­sának. Az egészségvédő torna so­rán Marika kedves, kellemes, meleg hangja nagymértékben hozzásegí­tett a tökéletesen laza, ernyedt álla­pot eléréséhez. Utolsó gyakorlat a kacagás volt, hiszen ahogyan Ma­rika elmondotta: a mosoly fiatalít, szépít, egészségessé tesz* minden mosoly három, minden nevetés pe­dig hat perccel hosszabbítja meg életünket. Mindenki Marikája Alacsony, filigrán, örökmozgó. Minden mozdulata, szava melegsé­get áraszt. A mosoly soha nem her­vad le arcáról, önzetlen, segítőkész. Lehetetlen őt nem szeretni. Hotel­szobájának ajtajára azt írta: Kopog­sából eredő számtalan sikerélmé­nye, az EMBER iránti szeretete tölti fel energiával, buzdítja a további munkára. Egészségvédő tanfolya­mainak se szeri, se száma. Szinte hihetetlen hogy valamikor megtört, beteg ember volt. De mégha egész életében egészséges lett volna is, vajon hány 65 éves csinálja utána a látványos gyakorlatokat? Amikor tornászik, csontnélkülinek, rugótes­tűnek nevezik. Nem azért mutatja be a fantasztikus, hajlékonyságát bizo­nyító gyakorlatokat, hogy megsze­rezze mások elismerését, csodála­tát, hanem azért, hogy fölkeltse a fi­gyelmet - az egészséges táplálko­zással, jógával mire képes az ember. Egyik tanfolyamán fülébe jutott, hogy a résztvevők szeretetük, hálá­juk jeléül ajándékot szerettek volna vásárolni neki. - Ha örömet akartok szerezni nekem, vegyetek egy em­lékkönyvet, írjátok bele egyenként, mit tapasztaltatok a két hét alatt, miben tudtam segíteni. Számomra ez lesz a legszebb ajándék - mond­ta nekik. így is lett. Az emlékkönyvet tatás nélkül tessék belépni, a nap 24 órájában szeretettel várlak benne­teket. A kérdésre, honnan e^ a sok energia, azt válaszolta: a szeretet­ből, onnan hogy engem szeretnek az emberek, mert én is szeretem őket, ezért akarok segíteni rajtuk. A ragaszkodásukból merítem az energiát, s szeretetemmel sokszoro­san vissza is adom nekik. A beteg emberek meggyógyítá­lapozgatva, hálás, köszönő szavak tárultak elém. A Marika által vezetett tanfolya­mok résztvevői megtanulják, miként lehet egészségesen élni, gyógysze­rek, betegségek nélkül. Azok, akik a könyvét olvassák el, szintén meg­szerzik az egészséges életmód alapismereteit. Rajtuk múlik, élnek-e az adott lehetőséggel, vagy folytat­ják önpusztító életmódjukat,. KABAI ILDIKÓ 1991. JÚLIUS 12. AZ ELLENŐRÖK TOVÁBBRA SEM TÉTLENKEDNEK EGYRE ROMLIK AZ ÁRUK MINŐSÉGE Ezentúl egyszerűbb lesz a Szlo­vákiai Kereskedelmi Felügyelőség munkatársainak dolga, ugyanis júli­us 1-jén a Szövetségi Pénzügymi­nisztérium megszüntette a maximá­lis árakra vonatkozó korábbi határo­zatának érvényét. Egyedül a kris­tálycukor ára szabályozott: a keres­kedők nem adhatják 14,20 koroná­nál drágábban. Mondhatnánk úgy is, elszabadul­tak az árak, most már mindenki mindent annyiért ad, amennyiért akar. Azt viszont hozzá kell tenni, hogy csak akkor és addig, amíg vevő is akad a portékára. Tudom, jtt a következő érv: élelmiszert kényte­lenek vagyunk vásárolni. Tehát mi­lyen reménye marad a fogyasztó­nak? Nem nagy. Kiszolgáltatott volt eddig, és amíg az igazi konkurencia, amely képes lesz az árakat lenyom­ni, nem alakul ki, a helyzete nem változik. Érdemes még megemlíteni, hogy a mértéktelen „árliberalizáción" kí­vül nem ritkán a kelleténél keveseb­bet mérnek, illetve „véletlenül" töb­bet számolnak a tisztelt vevőnek, s más alkalom és mód is van a meg­károsítására: a rossz minőségű áru eladása. Éppen ezen a téren növekszik az elkövetkező időszakban a felügyelő­ség szerepe. A szakembereknek kell kiszűrniük azokat a silány vagy lejárt szavatosságú termékeket, amelyeket az ügyeskedő kereske­dők a tájékozatlan vevőre próbálnak rásózni. Csupán az elmúlt héten 12 kereskedelmi egységben 24 fajta, 5556,40 korona értékű meg nem felelő minőségű árut találtak az el­lenőrök. Szinte hétről hétre növek­szik a boltokban a lejárt szavatossá­gi idejű élelmiszerek mennyisége. A 90 ellenőrzött üzletben közei 80 ezer korona értékű ilyen áru forgal­mazását tiltották meg. Az iparcikkek esetében sem sokkal jobb a helyzet: kilenc üzletben 83 195,40 korona ér­tékű kifogásolható minőségű árut ta­láltak. Árliberalizáció ide, szabadáras termékek oda, a kereskedőket az­alóľ a kötelességük alól, hogy^vala­mennyi áru mellé árcédulát helyez- , zenek, senki sem mentette fel. Az ugyanis, hogy a vevő a vásárlás előtt tudja, mennyit kérnek majd tőle az áruért, a fogyasztó alapvető jogai közé tartozik. Az elmúlt héten erre az „apróságra" a kínált termékek közel 20 százalékánál figyelmeztet­ték az eladókat az ellenőrök. D. T. GÉPKOCSIBEHOZATAL EGYSZERŰBB ÜGYINTÉZÉS Használt külföldi gépkocsik beho­zatalakor semmi nem akadályozza a forgalmi felügyelőségeket abban, hogy július 1 -je után is hasonlókép­pen intézzék ezeket az ügyeket, mint eddig - hangsúlyozza a szövet­ségi közlekedési minisztérium szer­dai, a Csehszlovák Sajtóirodának átadott közleménye. Cáfolja azokat a híreszteléseket, hogy a rendelet életbe lépésével romlottak a külföldi gépkocsik magánbehozatalának fel­tételei. A közleményből kitűnik, hogy az új rendelet egyáltalán nem komp­likálja, hanem ellenkezőleg, egysze­rűsíti az ügyintézést. Nem szüksé­ges például külön kérni a kivitelt, indokolt esetben automatikusan megadható. Viszont az állampolgárok számá­ra komolyabb következményei lesz­nek a 248/1991 -es számú rendelet­nek, amely 1992. január 1-jével lép életbe. Ugyanis megtiltja olyan gép­kocsik gyártását és behozatalát, amelyek nem üzemeltethetők ólom­mentes benzinnel, továbbá meg­szabja a környezetszennyezés ha­tárértékeit, és bevezeti annak rend­szeres ellenőrzését, hogy betart­ják-e ezeket a határértékeket. Ellen­kező esetben a gépkocsit kivonhatják a forgalomból. Ki hinné el róla hogy hatvanöt éves? (Klára Fusková felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents