Új Szó, 1991. július (44. évfolyam, 152-177. szám)

1991-07-02 / 153. szám, kedd

/ ARATÁS ELŐTT Mintha abbahagyta volna az egész ország az evést. Mintha leszoktunk volna a rántotthúsról, a reggeli pohár tejről, a tojásrántottáról. (4. oldal) FÜGG ETL EN NAPILAP Kedd, 1991. július 2. Ara 2,80 korona XLIV. évfolyam, 153. szám VAN, AKIT LEZSIDÓZNAK Egy idős ember, aki teljesen egyedül maradt, akinek családja, rokonai, gyerekei a gázkamrákban lelték halálukat, érthető, hogy pánikba esik, ... - ha zsidóellenes feliratot vagy éppenséggel egy cikket lát... (5. oldal) MESIC: JUGOSZLÁVIÁBAN NEM LESZ POLGÁRHÁBORÚ Tegnapra virradó éjszaka végre megválasztották Jugoszlávia 8 tagú kollektív vezetése, az államelnök­ség élére Stipe Mesicet, Horvátor­szág képviselőjét. Ezzel teljesült az Európai Közösségek hárompontos válságtervének egyik fő követelmé­nye. Az. államelnökség alelnöke, Branko Kostic, Crna Gora képvise­lője lett. Szlovénia képviselője nem vett részt az ülésen, de már koráb­ban Mesicre adta le a szavazatát. Jelen volt a tanácskozáson az EK három tagországának külügyminisz­tere is, akik közvetíteni érkeztek Belgrádba.. Mesic tegnap megtartotta első sajtóértekezletét az új tisztségben. Reményét fejezte ki, hogy most majd enyhülnek a politikai súrlódá­sok és működni fog a jogállam. Hangsúlyozta, államfőként tisztelet­ben fogja tartani az alkotmányt és a törvényeket, ebben nem akadá­lyozhatja meg, hogy horvát, sem az, hogy tagja a Horvát Demokratikus Közösség vezetésének. Nincs és nem is lesz polgárhábo­rú Jugoszláviában, a hadsereg szá­mára és azoknak is, akiket védel­meznie kell, most az lesz a legjobb, ha a katonák a laktanyákban marad­nak - szögezte le az új államfő. Egyes tábornokoknak, köztük a ve­zérkari főnöknek azonban felül kell vizsgálnia szerepét és ki kell deríte­nie azt is, nem lépte-e túl a hadse­reg a megengedett határt. Ugyanígy Ante Markovié kormányának is sok mindent meg kell magyaráznia sze­(Folytatás a 2. oldalon) AZ UTOLSO PTT-ÜLES PRAGABAN VÉGRE HATALMI TÖMBÖK NÉLKÜL JEGYZŐKÖNYVBEN RÖGZÍTETTÉK A VARSÓI SZERZŐDÉS FELOSZLATÁSÁT Utolsó alkalommal ült össze teg­nap Prágában a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete, hogy aláírja a Varsói Szerződés megszűnéséről szóló jegyzőköny­vet. Az eseményre hat tagállam kép­viselői érkeztek Csehszlovákiába. A bolgár küldöttség vezetője Zselju Zselev, köztársasági elnök, a cseh­szlováké Václav Havel köztársasági elr.ök, a magyaré Antall József mi­niszterelnök, a lengyelé Lech Wale­sa köztársasági elnök, a románé Ion Iliescu köztársasági elnök, a szov­jeté pedig Gennagyij Janajev alel­nök volt. Részt vett az ülésen Dimitr Popov, a Bolgár Köztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke, Viktor Vlkov külügyminiszter, Petre Ro­man román miniszterelnök, Adrian Nastase román külügyminiszter, Jan Krzysztof Bielecki, a lengyel minisztertanács elnöke és Krzysz{of Skubiszewski lengyel külügyminiszter s a szovjet, valamint a magyar külügyminiszterek: Alek­szandr Besszmertnih és Je­szenszky Géza. A csehszlovák kül­döttség tagja volt még Marián Čalfa szövetségi miniszterelnök és Jirí Di­enstbier külügyminiszter. Jelen volt a tanácskozáson Zdenék Matéjka, a Politikai Tanácskozó Testület főtit­kára, csehszlovák külügyminiszter­helyettes. Abból a nyolc országból, amely (Folytatás a 2. oldalon) Az elnöklő Václav Havel és Jirí Dienstbier külügyminiszter Petr Matička felvétele LAPUNKNAK NYILATKOZIK TŐKÉS LÁSZLÓ KÖZÖS NEVEZŐNK: MAGYARSÁGUNK Mint azt tegnapi számunkban jeleztük, a csehszlovákiai magyarok XXXVI. országos kulturális ünnepélyén megjelent Tőkés László nagyvá­radi református püspök, a Romániai Magyarok Demokrata Szövetségé­nek tiszteletbeli elnöke is. A szombati főműsor megtekintése után nyilatkozott lapunk munkatársának. - Püspök úr, az RMDSZ tisztelet­beli elnökeként hogyan látja a szö­vetség második kongresszusa után a romániai magyarok szervezetének helyzetét, politikai súlyát Románi­ában? - Az RMDSZ koalíciós jellegű ér­dekképviseleti és érdekvédelmi szö­vetség, amely szerencsésen ötvözi magába a politikai különbözősége­ket. Lényegében ezt várnám az anyaország többpártrendszerétől is, hogy alá tudja rendelni a különböző pártérdekeket az ország szolgálatá­nak, tehát a legfőbb célnak. Ez egyelőre jól sikerült az RMDSZ-nek: mindig alá tudta rendelni az egység­nek a különbözőségeket, anélkül, hogy megalkudna, hogy elvtelen kompromisszumokat kötne. Én ezt nevezném pluralizmusnak. Hogy egy friss példát mondjak. Hollandiá­ban járva tapasztaltam, hogy ott sem úgy tekintenek egymásra a szembenálló pártok, mint ellensé­gekre, hanem talán a legjobb bará­tok kerülnek ki a különböző pártok­ból. Tehát soha nem szabad szem elöl tévesztenünk a követendő célo­kat. Ebből a szempontból jót mond­hatok az RMDSZ-ről. A marosvásár­helyi kongresszus jelentett némi vál­tozást, eltolódást a megelőző évhez viszonyítva, viszont nem az előbbi (Méry Gábor felvétele) érdekek és célok rovására. Markán­san kirajzolódott egy radikális és egy mérsékelt, megfontolva haladó irányzat, nagyjából ötven-ötven szá­zalék körüli a két szárny közötti megoszlás. Ez az arány jó, mert ha a radikálisok „megugranának", ak­kor a mérsékeltek fékezik őket, és viszont. Tehát egy kiegyensúlyozott kép jellemzi pillanatnyilag az RMDSZ-t. - Készül az új román alkotmány. • . (Folytatás a 3. oldalon) A NÉPSZÁMLÁLÁS ELŐZETES EREDMÉNYEI Három hónappal a népszámlálás után tegnap ismertette az újságírók­kal Rudolf Krč, a Szlovák Statisztikai Hivatal elnöke a személy- és lakásösszeírás első eredményeit. Az adatok részletes feldolgozása még másfél évig eltart, de a leglényegesebb mutatók már ismertek. A részle­tes adatokat a 2. oldalon ismertetjük. JÓ HÍR KELET-SZLOVÁKIAI OLVASÓINKNAK ISMÉT PÉNTEKEN A ilasarnap Június elején kaptuk az első panaszos leveleket és bosszús hangú telefonhívásokat Kelet-Szlovákiából, hogy hétvégi mellékletünk, a Vasárnap csak késve: péntek helyett hétfőn(!) jut el Kassára és környékére, illetve a még távolabbi bodrogközi és Ung-vidéki tájak olvasóihoz. Őszintén szólva, eleinte csupán a szinte napirenden lévő kisebb-nagyobb mulasztások egyikének véltük a dolgot; de amikor naponta már tucatszám jöttek a panaszok, akkor az Új Szó 1991. június 24-ei számában kassai szerkesztőnk megszólaltatta a lapter­jesztés kelet-szlovákiai illetékeseit. Ők egybehangzóan abban látták a hibát, hogy június 1-jétől érvényes vasúti menetrend szerint Pozsony és Kassa között nem közlekedik az a szerelvény, amelyik a Vasárnapot eleddig Kelet-Szlovákiába szállította. Már ebben a cik­kecskében megállapítottuk, hogy az olvasó, az előfizető - teljes joggal - magyarázkodás helyett lapot akar! Mivel a lapkiadó: az Apollopress nem tudott kellő rugalmassággal intézkedni az ügyben, így 1991. június 27-én mi kerestük fél Milan Maczoszek mérnököt, a Postai Hírlapszolgálat lapelosztási részlegé­nek újonnan kinevezett igazgatóját, s arra kértük őt: haladéktalanul intézkedjen, hogy kelet-szlovákiai olvasóink ne három-négy napos késéssel kapják a Vasárnapot, örömmel közölhetjük olvasóinkkal, hogy tegnap jó hírt kaptunk a hírlapszolgálat igazgatója által megbí­zott Ján Macik úrtól, aki azt közölte velünk, hogy az e hét péntekére eső államünnep miatt még ugyan lehetnek fennakadások a lapter­jesztésben, ám a Vasárnapot ezentúl újra csütörtökön, a Pozsonyból 14 óra 05 perckor induló 507-es számú vonattal szállítják Kassára, s így a 28. számtól már újra péntekenként árusítható, kézbesíthető lesz. Kérjük olvasóinkat, a jövőben is tájékoztassák szerkesztőségün­ket, ha valahol akadozik a lapterjesztés. ELSŐ JAVASLAT A NYEE-TŐL A Nyilvánosság az Erőszak Ellen képviselői a tegnapi sajtótájékozta­tón közölték az újságírókkal: kész a Cseh és Szlovák Köztársaság közti államszerződés első tervezete. A javaslat hét részből "áll, alapja a nemzetek önrendelkezési joga és két egyenrangú köztársaság kap­csolata. A dokumentum hazánkat, mint szövetségi parlamentáris országot jellemzi. A mozgalom képviselete azt a megoldást tartja elfogadható­nak, amely szerint a pénzügyi és a vámpolitika szövetségi szinten maradna. A két köztársaság érde­keit a többségi- leszavazhatóság ki­iktatása védi. A tárgyalt dokumen­tum részletesen foglalkozik a hadü­zenet, az elnökválasztás, a szövet­ségi kormánnyal szembeni bizal­matlansági indítványok, az adó- és vámpolitika kérdésével és egyéb sarkalatos kérdésekkel. Peter Zajac állást foglalt a ju­goszláviai eseményekkel kapcsolat­ban, elítélte a hadsereg erőszakos beavatkozását és a békés rendezés mellett szólt. -a­HOL TÖLTI AZ IDEI SZABADSÁGÁT? Ezt a kérdést tettük fel néhány, véletlenszerűen kiválasztott olva­sónknak. Válaszaik alapján meg­állapíthatjuk: az idén sokan ott­hon maradnak, tovább nőtt azok száma, akiknek nincs pénzük a gondtalan pihenésre, kikapcso­lódásra. Györiné Hetényi Erzsébet, ta­nárnő, Kassa: - Tízen vagyunk testvérek. Nyolcan itt élünk Szlová­kiában, egy húgom Budapesten, s az egyik fiú testvérem pedig Svájc­ban. Neki lesz a születésnapja, a szabadság alatt ezt megyünk, megünnepelni. Mindnyájan ott le­szünk. Tavaly a nűvérem volt 50 éves, az édesapám pedig 75, János ekkor volt, ekkor lehetett 22 év után újra velünk. Nagyon jó érzés, hogy most a legtávolabbra került testvért is felkereshetjük otthonában. Míg a férjemmel Svájcban leszünk, 14 éves Gyuszi fiam először lesz szülői felügyelet nélkül a somodi művelő­dési táborban, melyet a Csemadok szervez. Zsuzsika, a lányom, is nél­külünk, a kassai Ferenc-rendiek kó­rusával megy Rómába. Sebő Erika, titkárnő, Kassa: - Szívesen mennék Görögország­ba, Olaszországba, utaznék bárho­vá, de sajnos nem engedhetem meg magamnak. 1984-ben léptem mun­kaviszonyba. öt éve adtam be kér­vényemet egy kétszobás szövetke­zeti lakásra. Akkor az ára mindössze 18 ezer korona lett volna. Ha az idén megkapom, az előzetes tájékoztatás szerint 70, de az sincs kizárva, hogy 100 ezer koronát kell majd érte fizet­ném. A havi fizetésem kétezer koro­na. Még szerencse, hogy számítha­tok a szüleim támogatására, persze azt azért tőlük sem várhatom el, hogy a nyári szabadságomat is ők finanszírozzák. Ezért nem megyek sehova, itthon maradok. Varga János, gépkocsivezető, Galánta: - Vasárnap indulok a spa­(Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents