Új Szó, 1991. július (44. évfolyam, 152-177. szám)

1991-07-10 / 159. szám, szerda

1991. JÚLIUS 10. .ÚJ szól HAZAI KORKÉP A GAZDASÁGI REFORM A VÁRTNÁL JOBBAN ALAKUL (Munkatársunktól) - Ismét ki­tért a jugoszláviai eseményekre és a csehszlovák kormány nyi­latkozatára dr. Peter Miššík, a Demokrata Párt ügyvezető alelnöke a hétfői sajtótájékozta­tón, támogatva hazánk állásfog­lalását. - A problémák megoldá­sa nem történhet fegyveres se­gédlettel, és az európai határo­kat nem lehet egyoldalúan meg­változtatni - mondta. Mario Hri­čovský tanácsadó a gazdasági reform alakulására reagált, mégpedig a Pravda múlt heti írása kapcsán. Kijelentette: a cikkben foglaltak nem felelnek meg a valóságnak, mert nem igaz, hogy fennállna az ország kiárusításának a veszélye. Szükségünk van a külföldi tőké­re, mert a saját forrásainkból képtelenek vagyunk megvalósí­tani a gazdasági reformot. Je­lenleg a külföldi tőke érdekeltsé­ge nem haladja meg a 0,2 szá­zalékot - ami igen alacsony. (Magyarországon 1,5 százalék). Mario Hričovský nem vonta két­ségbe, hogy van mit bírálni, de csakis a tárgyilagos kritika elfo­gadható. A gazdasági reform­nak legtöbben csupán az árnyol­dalait látják, pedig a szakembe­rek szerint alapjában véve várt­nál jobban alakul. Nekünk sike­rült kiküszöbölnünk olyan nem­kívánatos jelenségeket, amelye­ket Lengyelországnak és. Ma­gyarországnak nem. A párt kéviselői javaslatot ter­jesztettek a Szlovák Nemzeti Tanács elé, hogy augusztus 29­ét nyilvánítsák állami ünneppé. Az SZNT legutóbbi ülésén a ja­vaslat nem került megtárgyalás­ra azon egyszerű oknál fogva, hogy az egyes bizottságok nem tárgyalták meg. (kop) TÚL NAGY ARAT FIZETÜNK A takarmány betakarítása és az aratás azonkívül, hogy fárad­ságos, tűzveszélyes is. E nyári munkák ideje alatt csupán tavaly Szlovákiában 282 tűz - ebből az aratás ideje alatt 196 - keletke­zett és az elpusztított érték meg­haladta a 14 millió koronát. Lá­bon leégett 40 hektár gabona, a tűz martaléka lett három kom­bájn, négy rakodógép, 7 szal­maprés és számos más gépi berendezés. Tizennyolc önjáró szecskázógép műszaki hiba miatt gyulladt ki. Mindezek kell, hogy nagyobb elővigyázatos­ságra ösztönözzenek. Amint Peter Korec tűzoltóőr­nagy, a Szlovákiai Tűzvédelmi Testület parancsnoka sajtótájé­koztatóján hangsúlyozta, az idei takarmánybetakarítás és -táro­lás sem problémamentes. Több­ször találkoztak a tűzrendészeti előírások durva megsértésével, és számos esetben voltak kénytelenek bírságolni. Nyáron gyakran okoznak tüzet a fel­ügyelet nélkül hagyott gyerekek is, akik az idén minden bizony­nyal többen lesznek, mint az előző években. Amint mondotta, egyre gyakoribb jelenség a bosszúból való gyújtogatás. A tűzoltóság gyakori és szigorú ellenőrzésekkel igyekszik a bajt megelőzni, de közös érdek, hogy azt, ami megtermett, ne vámolhassa meg a tűz. Évente túl nagy árat fizetünk a gondat­lanságért. A szorgos munka mellett az említetteket is szem előtt kell tartani. -né­KIFORDÍTOM, BEFORDÍTOM, MÉGIS BUNDA A BUNDA avagy HOGYAN VÁLT ÜDVÖZÍTŐVÉ A C-VÁLTOZAT (A cikk első részét tegnapi számunk­ban közöltük) Mi lesz az ivóvízzel? A bősi erőművel kapcsolatban a legtöbb vita a talajvízre gyakorolt hatásokat illetően dúl. Mint már em­lítettük, ezen a téren az utóbbi idő­szakig hiányoztak a legfontosabb kutatási eredmények, sőt több lé­nyeges probléma tisztázása a közel­jövő feladata lesz. Ezért nem lehet csodálkozni, hogy a vízgazdálkodási bizottság több­szöri nekifutásra sem volt képes egységes állás­pont megfogalma­zására. Végül is a csoport vezetője, Igor Mucha, a Komenský Egyetem hidrogeoló­gus professzora összefoglalta a víz­lépcső idevágó legfontosabb problé­máit, a felszíni és a talajvizek minő­ségét befolyásoló legfontosabb té­nyezőket és a helyzet javításához szükséges legfontosabb teendőket, illetve ezek pozitív hatásait. Amint azt az SZNT környezetvédelmi Bi­zottsága előtt kifejtette, nem előre kidolgozott változatokat kellene meg­ítélni, hanem elemezni az egyes előnyös, illetve káros hatásokat és ezek ismeretében keresni az adott helyzetben optimális megoldást. Szerinte az erőmű felszámolása nem oldja meg a fennálló problémá­kat, ezért a vízlépcsőt kellene valami módon felhasználni a korábbi évtize­dek során, illetve az építkezés által okozott károk csökkentésére. Az ő álláspontjuk egyértelmű A hidrotechnikai-energetikai bi­zottság természetesen egyértel­műen az A-változat mellett voksolt, hiszen az energetikusok számára a csúcsenergia kiesése jelenti a leg­nagyobb veszteséget. Az ökológia számára tett összes „engedmény" az áramtermelés csökkenésével jár. A bizottság a C-változatot műszaki szempontból megvalósíthatónak tartja, az ezután következő változa­tokhoz viszont a jelentésből is kié­rezhető ellenszenvvel viseltetett. A D- és E-variáns esetén meg­jegyzik, hogy több lényeges adat hiányzott, de ez valahogy mégsem tartotta őket vissza, hogy mindkettőt kivitelezhetetlennek ítéljék. Az F- és G-változatot még ennél is rövideb­ben, egyetlen mondattal utasították el. Kecskére bízták a káposztát Utolsóként nézzük a gazdasági­termelési bizottság tevékenységét. Noha a bizottságok deklaráltan füg­getlenek voltak, ennek hat tagja kö­zül öt az erőmű építésében és gyors befejezésében közvetlenül érdekelt vállalatok (Hydroconsult, Vízgazdál­kodási Beruházó Vállalat, Hydros­tav, Vízi Erőművek) alkalmazottja. Mielőbb értékelnénk tevékenységü­ket, megjegyezzük, hogy az eredeti elképzelés szerint az összes jelen­tést az egyes bizottságok vezetői illetve a kormány mellett működő Gazdasági Tanács által kinevezett szakemberek alkotta ún. szintetizáló bizottság foglalta volna össze. Ez nem történt meg, helyette a vízi erőmű ügyét a kezében tartó Erdő­és Vízgazdálkodási Minisztérium megbízásából a „független" gazda­sági bizottság szűrte le a végkövet­keztetéseket. Ennek eredményeként az olvasó egy drámai hangú elemzéssel talál­kozhat, amelyből kiderül, hogy a D-, G-változatok műszaki és vízgazdál­kodási (!) szempontból értelmetle­nek, gazdaságilag kivitelezhetetle­nek és komolyan károsítanák Csehszlovákia gazdaságát és nem­zetközi érdekeit. Ezt gazdasági szá­mításokkal is megpróbálják igazolni, melyekbe sajnos több, erősen, meg­kérdőjelezhető elem is bekerült. Pél­daként itt álljon csak annyi, hogy az egyes változatoknál üzemeltetési költségként számolták el az A-válto­zathoz képest keletkező energiater­meléskülönbség külföldről történő megvásárlásának költségét is. A bi­zottság vezetője, a Hydroconsultos Liška úr a SZNT környezetvédelmi bizottsága előtt hosszasan fejteget­te, mi módon vették figyelembe a környezeti károk miatt szükséges­sé váló járulékos beruházásokat. Ezek elemzése akár külön munka tárgya is lehetne, de ha számokkal egyáltalán ki is fejezhető a környe­zetrombolás némely összetevője, ezek az értékek is nyilvánvalóan erősen alábecsültek. Megtudhattuk azt is, hogy az összegzésnél a leg­nagyobb súllyal a nemzetközi jogi bizottság, utána pedig a gazdasági bizottság véleménye esett iatba. Nincs tehát új a nap alatt, a többi bizottság által értékelt tényezők, amelyeket normális körülmények közt már az építkezés megkezdése előtt is nagyon komolyan figyelembe kellett volna venni, most is az utolsó helyekre szorultak. Az már valahogy nem is zavarta Liška úrékat, hogy az alapvető fontosságú, több millió em­ber ivóvizét fenyegető kérdésekben illetékes vízgazdálkodási bizottság nem is alakított ki felelős álláspontot, sőt a környezeti hatásokat vizsgáló másik két bizottság sem volt hajlan­dó egyértelmű fontossági sorrend felállítására. (Arról nem is beszélve, hogy az ökológiai-enviromentális bi­zottság jelentésébe utólag titokzatos kezek újabb adatokat is bedol­goztak). Mit tegyünk az eredménnyel? Az „összefoglaló" bizottság jelen­tését olvasók (képviselők, kor­mánytagok stb.) számára tehát kész volt a végkövetkeztetés: a legjobb az A-variáns, de ha a magyarok már annyira nem akarják Nagymarost, akkor beleegyezünk a B-variánsba, és ha ebbe sem mennek bele, meg­valósítjuk a C-variánst. Márpedig ehhez nem volt szükség a bizottsági tagok általában drága idejének, illet­ve az adófizetők pénzének pazarlá­sához. A rendezők igyekezete azért nem volt hiábavaló, hiszen az ügy nagyszerű alkalmat szolgáltatott az udvari sajtó (Národná obroda, Slo­venský denník, Technické noviny, Rádiožurnál stb.) számára az erőmű eredeti tervek alapján történő befe­jezésének népszerűsítésére, gyak­ran erőteljesen kidomborítva az ügy A körtvélyesi tiltakozó akció résztvevői a munkagépek elfoglalásával is igyekeztek megakadályozni a jövendő tározó területén folyó munkákat Foto: Peter Brenkus-ČSTK politikai, sőt, nemzetiségi vonatko­zásait is. Az „eredményekre" hivatkozva az Erdő- és Vízgazdálkodási Minisz­térium javaslatára ez év január 17­én a szlovák kormány elrendelte az „ideiglenes megoldás" előkészíté­sét. Ezután kezdetét vette az építke­zés megindítását elrendelő kor­mányhatározat előkészítése is. Sze­rencsére ma már azért nem megy annyira könnyen. Pozsonyi kor­mánykörökben elsősorban a Szlo­vák Környezetvédelmi Hivatal tanú­sít nagy ellenállást. Nem hajlandó elfogadni azt az érvelést, hogy az építkezés egyedisége korábban is különleges hozzáállást igényelt (értsd: a szocializmusban adott esetben bármikor szegre akaszthat­ták a törvényességet), illetve egyelő­re nem hajlandó nyomást gyakorolni az alája tartozó alacsonyabb szintű hivatalokra, hogy a hatáskörükbe vágó engedélyek kiadásakor „lojáli­sán" járjanak el. Epilógus Végkövetkeztetésül Mucha pro­fesszort idézhetnénk, aki az egyik munkatalálkozón kijelentette, hogy ez a 7 változat politikai szempontok és nem az ökológiai követelmények alapján született. Egyelőre csak 7 véletlenszerűen kiválasztott alter­natíva műszaki alapjait tartalmazza, és így az összehasonlíthatatlant próbálták velük összehasonlíttatni. Figyelembe véve a tényt, hogy ez az ügy rövid távon a legnagyobb feszültségforrást jelenti hazánk és Magyarország közt, a fent vázolt eljárás lényegében zsákutcának te­kinthető. Amint arra a SZNT környe­zetvédelmi bizottsága előtt Milan Ružička, a Magyar és a Szlovák Tudományos Akadémia között az üggyel kapcsolatban beindult együttműködés hazai koordinátora kifejtette, a magyar fél számára tel­jességgel elfogadhatatlan variációk előtérbe helyezése helyett olyan megoldások kidolgozását kellene megkezdeni, amelyek a tárgyalások kiindulási alapjául szolgálhatnak. Ez lényegében a D-változat logikáján alapuló, de szakmailag végiggondolt és ökológiai szempontból optimali­zált javaslat'lehetne. A megfelelő műszaki intézkedések (például a fel­vízcsatorna feltöltése) meghozatalá­val azután időt nyernénk a megol­datlan kérdések megnyugtató szín­vonalú kutatására. Ennek eléréséhez viszont feltétle­nül szükséges, hogy az illetékesek változtassanak azon a technokrata szemléletmódon, amely szerint a természet rajzasztalra szögezhe­tő, derékszögű vonalzók mentén for­málható és a megbontott egyensúly felszínes intézkedésekkel újra visz­szaállítható. TUBA LAJOS MEGHALLJÁK PANASZUKAT? (Folytatás az 1. oldalról) már a dolgozók bérére is nagy ka­matok mellett kölcsönöket kénytele­nek felvenni. Mindezek tükrében jo­gosan fájlalják a földművesek, hogy a mezőgazdasági üzemek nem ve­hettek részt a kisprivatizációban. Boltjaikban saját termékeik forgal­mazásával a monopolhelyzetben lé­vő kereskedelmet az árak csökken­tésére kényszerítenék. Olaj a tűzre, hogy a szövetkezeti tagság kilátásai a kupónos privatizációban sem olya­nok, ami által nyomást gyakorolhat­nának a feldolgozóüzemekre. Már ennyi sem kevés, pedig mindez csak töredéke a bajoknak és sérelmeknek. A mezőgazdasági üzemek lényegében az aratás kü­szöbén tudták meg, hogy a gaboná­ért kapott pénz a vártnál lényegesen kevesebb lesz. így azok az üzemek, amelyek előre ittak a medve bőrére, és nyári fizetési kötelezettségre be­ruháztak, most aztán kapkodhatják a levegőt. Ráadásul a piacszabályo­zási alap nagyobb része elfogyott, így azt a pénzt, amit megkapnak a gabonáért, esetleg megvonják tő­lük a tejnél. A söripar is tavalyi áron szeretné felvásárolni az árpát, an­nak ellenére, hogy a sör 1990-es árát magával vitte a tavalyi hó. Jogos elégedetlenséget vált ki az állam behozatali politikája, ami szin­tén a földműveseket sújtja. A beho­zatali kvóták nem elég hatékonyak, a termelők védelmére megfelelő vámpótlékok kellenének. A hétfői pozsonyi tanácskozáson ilyen összefüggésekben került többször is szóba a repce és a napraforgó. Amíg idehaza gondokat okoz a többlettermés, addig az ügyeske­dő maszekok annyi olajat hoznak be busás haszonnal, amennyit csak akarnak. Az olajat sokan a termék szavatossági idejének lejártakor, te­hát csökkentett áron veszik meg, idehaza pedig „elit minőség" osz­tályban árulják. Ugyancsak felborzolta a kedélye­ket a bejelentés, hogy bár az SZK mezőgazdasági és élelmezésügyi . minisztériumának agrárprogramjá­ban szerepel az ötvenszázalékos bértömegadó csökkentése, ez 1993. januárjáig változatlan marad. Az egységes adórendszer miatt - indo­kol a hivatalos magyarázat, viszont épp ezért nem egységes - mondják a földművesek -, mert a mezőgaz­dasági alaptevékenység a nemzet­gazdaság egyéb ágazatainak ter­meléséhez viszonyítva munkaigé­nyesebb. Arról nem is szólva, hogy amennyiben a jelenlegi bértömega­dó kiegészül a földek bérleti díjával, akkor ez már egyszerűen előteremt­hetetlen adótétel. Ilyen és még egynéhány további béklyó, például a földművesek szá­mára elfogadhatatlan bank- és hitel­politika, a korlátozott dotációk és szubvenciók miatt is fogalmazták meg a járási szövetkezeti földmű­ves-szövetkezeti szövetségek elnö­kei. Titkárai és jogászai június 26-án Cejkovicében többpontos követelé­seiket. Ezek közül négy kérés - ga­rantált ár a tavaly felvásárolt gabona 80 százalékára, a sörárpa és más, nem garantált árú növények mini­mális felvásárlási árának meghatá­rozása, gabonaexport és a földtör­vény 33 paragrafusának törlése, va­lamint a transzformáció jogának meghagyása a szövetkezeti tagság számára - teljesítésének határideje július 10-e. Bár ez hétfőn még nem telt le, de mivel a kérés, hogy a gaz­dasági miniszterek június 29-ei žid­lochovicei értekezletére hívják meg a FSZSZ képviselőit, nem talált meghallgatásra, a hétfői pozsonyi tanácskozás résztvevői arra a kö­vetkeztetésre jutottak, hogy a hatá­rozottabb fellépés nélkül egyéb kö­veteléseikben sem vérhatnak ered­ményt. EGRI FERENC EROS SZLOVÁKIÁT A Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalom szokásos sajtótájékozta­tóján hétfőn egyebek közt Jozef Ku­cerák, a mozgalom elnöke, annak a társadalomnak az ismérveit is megfogalmazta, amelynek létreho­zását célul tűzte ki a NYEE: „Olyan politikát igyekszünk folytatni, amely az állampolgárok mindennapi gaz­dasági és szociális problémáinak megoldására irányul, vagyis nem popularista politikát. Alapelvünk, hogy nem csupán a rövid lejáratú ügyek megoldására összpontosítjuk erőnket. Azt akarjuk, hogy Szlovákia szilárd legyen ne csak egy-két év múlva, hanem az elkövetkező évti­zedekben is." A jelenlegi belpolitikai helyzet ér­tékelésével kapcsolatban Jozef Ku­čeräk hangsúlyozta, hogy még min­dig észlelhetők nacionalista meg­nyilvánulások a nemzeti érdekek vé­delmének ürügyén, amelyek meg­kérdőjelezik a gazdasági transzfor­máció szükségességét. Ezzel kap­csolatban a mozgalom elnöke bírál­ta a politikai ellenzéket, amely sze­rinte minden ellen fellép, miközben konkrét megoldásokat nem tud aján­lani arra nézve, hogy lehetne a fel­gyülemlett problémákat orvosolni.

Next

/
Thumbnails
Contents