Új Szó, 1991. július (44. évfolyam, 152-177. szám)

1991-07-10 / 159. szám, szerda

1991. JÚLIUS 10. .ÚJ szól HAZAI KORKÉP A GAZDASÁGI REFORM A VÁRTNÁL JOBBAN ALAKUL (Munkatársunktól) - Ismét kitért a jugoszláviai eseményekre és a csehszlovák kormány nyilatkozatára dr. Peter Miššík, a Demokrata Párt ügyvezető alelnöke a hétfői sajtótájékoztatón, támogatva hazánk állásfoglalását. - A problémák megoldása nem történhet fegyveres segédlettel, és az európai határokat nem lehet egyoldalúan megváltoztatni - mondta. Mario Hričovský tanácsadó a gazdasági reform alakulására reagált, mégpedig a Pravda múlt heti írása kapcsán. Kijelentette: a cikkben foglaltak nem felelnek meg a valóságnak, mert nem igaz, hogy fennállna az ország kiárusításának a veszélye. Szükségünk van a külföldi tőkére, mert a saját forrásainkból képtelenek vagyunk megvalósítani a gazdasági reformot. Jelenleg a külföldi tőke érdekeltsége nem haladja meg a 0,2 százalékot - ami igen alacsony. (Magyarországon 1,5 százalék). Mario Hričovský nem vonta kétségbe, hogy van mit bírálni, de csakis a tárgyilagos kritika elfogadható. A gazdasági reformnak legtöbben csupán az árnyoldalait látják, pedig a szakemberek szerint alapjában véve vártnál jobban alakul. Nekünk sikerült kiküszöbölnünk olyan nemkívánatos jelenségeket, amelyeket Lengyelországnak és. Magyarországnak nem. A párt kéviselői javaslatot terjesztettek a Szlovák Nemzeti Tanács elé, hogy augusztus 29ét nyilvánítsák állami ünneppé. Az SZNT legutóbbi ülésén a javaslat nem került megtárgyalásra azon egyszerű oknál fogva, hogy az egyes bizottságok nem tárgyalták meg. (kop) TÚL NAGY ARAT FIZETÜNK A takarmány betakarítása és az aratás azonkívül, hogy fáradságos, tűzveszélyes is. E nyári munkák ideje alatt csupán tavaly Szlovákiában 282 tűz - ebből az aratás ideje alatt 196 - keletkezett és az elpusztított érték meghaladta a 14 millió koronát. Lábon leégett 40 hektár gabona, a tűz martaléka lett három kombájn, négy rakodógép, 7 szalmaprés és számos más gépi berendezés. Tizennyolc önjáró szecskázógép műszaki hiba miatt gyulladt ki. Mindezek kell, hogy nagyobb elővigyázatosságra ösztönözzenek. Amint Peter Korec tűzoltóőrnagy, a Szlovákiai Tűzvédelmi Testület parancsnoka sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, az idei takarmánybetakarítás és -tárolás sem problémamentes. Többször találkoztak a tűzrendészeti előírások durva megsértésével, és számos esetben voltak kénytelenek bírságolni. Nyáron gyakran okoznak tüzet a felügyelet nélkül hagyott gyerekek is, akik az idén minden bizonynyal többen lesznek, mint az előző években. Amint mondotta, egyre gyakoribb jelenség a bosszúból való gyújtogatás. A tűzoltóság gyakori és szigorú ellenőrzésekkel igyekszik a bajt megelőzni, de közös érdek, hogy azt, ami megtermett, ne vámolhassa meg a tűz. Évente túl nagy árat fizetünk a gondatlanságért. A szorgos munka mellett az említetteket is szem előtt kell tartani. -néKIFORDÍTOM, BEFORDÍTOM, MÉGIS BUNDA A BUNDA avagy HOGYAN VÁLT ÜDVÖZÍTŐVÉ A C-VÁLTOZAT (A cikk első részét tegnapi számunkban közöltük) Mi lesz az ivóvízzel? A bősi erőművel kapcsolatban a legtöbb vita a talajvízre gyakorolt hatásokat illetően dúl. Mint már említettük, ezen a téren az utóbbi időszakig hiányoztak a legfontosabb kutatási eredmények, sőt több lényeges probléma tisztázása a közeljövő feladata lesz. Ezért nem lehet csodálkozni, hogy a vízgazdálkodási bizottság többszöri nekifutásra sem volt képes egységes álláspont megfogalmazására. Végül is a csoport vezetője, Igor Mucha, a Komenský Egyetem hidrogeológus professzora összefoglalta a vízlépcső idevágó legfontosabb problémáit, a felszíni és a talajvizek minőségét befolyásoló legfontosabb tényezőket és a helyzet javításához szükséges legfontosabb teendőket, illetve ezek pozitív hatásait. Amint azt az SZNT környezetvédelmi Bizottsága előtt kifejtette, nem előre kidolgozott változatokat kellene megítélni, hanem elemezni az egyes előnyös, illetve káros hatásokat és ezek ismeretében keresni az adott helyzetben optimális megoldást. Szerinte az erőmű felszámolása nem oldja meg a fennálló problémákat, ezért a vízlépcsőt kellene valami módon felhasználni a korábbi évtizedek során, illetve az építkezés által okozott károk csökkentésére. Az ő álláspontjuk egyértelmű A hidrotechnikai-energetikai bizottság természetesen egyértelműen az A-változat mellett voksolt, hiszen az energetikusok számára a csúcsenergia kiesése jelenti a legnagyobb veszteséget. Az ökológia számára tett összes „engedmény" az áramtermelés csökkenésével jár. A bizottság a C-változatot műszaki szempontból megvalósíthatónak tartja, az ezután következő változatokhoz viszont a jelentésből is kiérezhető ellenszenvvel viseltetett. A D- és E-variáns esetén megjegyzik, hogy több lényeges adat hiányzott, de ez valahogy mégsem tartotta őket vissza, hogy mindkettőt kivitelezhetetlennek ítéljék. Az F- és G-változatot még ennél is rövidebben, egyetlen mondattal utasították el. Kecskére bízták a káposztát Utolsóként nézzük a gazdaságitermelési bizottság tevékenységét. Noha a bizottságok deklaráltan függetlenek voltak, ennek hat tagja közül öt az erőmű építésében és gyors befejezésében közvetlenül érdekelt vállalatok (Hydroconsult, Vízgazdálkodási Beruházó Vállalat, Hydrostav, Vízi Erőművek) alkalmazottja. Mielőbb értékelnénk tevékenységüket, megjegyezzük, hogy az eredeti elképzelés szerint az összes jelentést az egyes bizottságok vezetői illetve a kormány mellett működő Gazdasági Tanács által kinevezett szakemberek alkotta ún. szintetizáló bizottság foglalta volna össze. Ez nem történt meg, helyette a vízi erőmű ügyét a kezében tartó Erdőés Vízgazdálkodási Minisztérium megbízásából a „független" gazdasági bizottság szűrte le a végkövetkeztetéseket. Ennek eredményeként az olvasó egy drámai hangú elemzéssel találkozhat, amelyből kiderül, hogy a D-, G-változatok műszaki és vízgazdálkodási (!) szempontból értelmetlenek, gazdaságilag kivitelezhetetlenek és komolyan károsítanák Csehszlovákia gazdaságát és nemzetközi érdekeit. Ezt gazdasági számításokkal is megpróbálják igazolni, melyekbe sajnos több, erősen, megkérdőjelezhető elem is bekerült. Példaként itt álljon csak annyi, hogy az egyes változatoknál üzemeltetési költségként számolták el az A-változathoz képest keletkező energiatermeléskülönbség külföldről történő megvásárlásának költségét is. A bizottság vezetője, a Hydroconsultos Liška úr a SZNT környezetvédelmi bizottsága előtt hosszasan fejtegette, mi módon vették figyelembe a környezeti károk miatt szükségessé váló járulékos beruházásokat. Ezek elemzése akár külön munka tárgya is lehetne, de ha számokkal egyáltalán ki is fejezhető a környezetrombolás némely összetevője, ezek az értékek is nyilvánvalóan erősen alábecsültek. Megtudhattuk azt is, hogy az összegzésnél a legnagyobb súllyal a nemzetközi jogi bizottság, utána pedig a gazdasági bizottság véleménye esett iatba. Nincs tehát új a nap alatt, a többi bizottság által értékelt tényezők, amelyeket normális körülmények közt már az építkezés megkezdése előtt is nagyon komolyan figyelembe kellett volna venni, most is az utolsó helyekre szorultak. Az már valahogy nem is zavarta Liška úrékat, hogy az alapvető fontosságú, több millió ember ivóvizét fenyegető kérdésekben illetékes vízgazdálkodási bizottság nem is alakított ki felelős álláspontot, sőt a környezeti hatásokat vizsgáló másik két bizottság sem volt hajlandó egyértelmű fontossági sorrend felállítására. (Arról nem is beszélve, hogy az ökológiai-enviromentális bizottság jelentésébe utólag titokzatos kezek újabb adatokat is bedolgoztak). Mit tegyünk az eredménnyel? Az „összefoglaló" bizottság jelentését olvasók (képviselők, kormánytagok stb.) számára tehát kész volt a végkövetkeztetés: a legjobb az A-variáns, de ha a magyarok már annyira nem akarják Nagymarost, akkor beleegyezünk a B-variánsba, és ha ebbe sem mennek bele, megvalósítjuk a C-variánst. Márpedig ehhez nem volt szükség a bizottsági tagok általában drága idejének, illetve az adófizetők pénzének pazarlásához. A rendezők igyekezete azért nem volt hiábavaló, hiszen az ügy nagyszerű alkalmat szolgáltatott az udvari sajtó (Národná obroda, Slovenský denník, Technické noviny, Rádiožurnál stb.) számára az erőmű eredeti tervek alapján történő befejezésének népszerűsítésére, gyakran erőteljesen kidomborítva az ügy A körtvélyesi tiltakozó akció résztvevői a munkagépek elfoglalásával is igyekeztek megakadályozni a jövendő tározó területén folyó munkákat Foto: Peter Brenkus-ČSTK politikai, sőt, nemzetiségi vonatkozásait is. Az „eredményekre" hivatkozva az Erdő- és Vízgazdálkodási Minisztérium javaslatára ez év január 17én a szlovák kormány elrendelte az „ideiglenes megoldás" előkészítését. Ezután kezdetét vette az építkezés megindítását elrendelő kormányhatározat előkészítése is. Szerencsére ma már azért nem megy annyira könnyen. Pozsonyi kormánykörökben elsősorban a Szlovák Környezetvédelmi Hivatal tanúsít nagy ellenállást. Nem hajlandó elfogadni azt az érvelést, hogy az építkezés egyedisége korábban is különleges hozzáállást igényelt (értsd: a szocializmusban adott esetben bármikor szegre akaszthatták a törvényességet), illetve egyelőre nem hajlandó nyomást gyakorolni az alája tartozó alacsonyabb szintű hivatalokra, hogy a hatáskörükbe vágó engedélyek kiadásakor „lojálisán" járjanak el. Epilógus Végkövetkeztetésül Mucha professzort idézhetnénk, aki az egyik munkatalálkozón kijelentette, hogy ez a 7 változat politikai szempontok és nem az ökológiai követelmények alapján született. Egyelőre csak 7 véletlenszerűen kiválasztott alternatíva műszaki alapjait tartalmazza, és így az összehasonlíthatatlant próbálták velük összehasonlíttatni. Figyelembe véve a tényt, hogy ez az ügy rövid távon a legnagyobb feszültségforrást jelenti hazánk és Magyarország közt, a fent vázolt eljárás lényegében zsákutcának tekinthető. Amint arra a SZNT környezetvédelmi bizottsága előtt Milan Ružička, a Magyar és a Szlovák Tudományos Akadémia között az üggyel kapcsolatban beindult együttműködés hazai koordinátora kifejtette, a magyar fél számára teljességgel elfogadhatatlan variációk előtérbe helyezése helyett olyan megoldások kidolgozását kellene megkezdeni, amelyek a tárgyalások kiindulási alapjául szolgálhatnak. Ez lényegében a D-változat logikáján alapuló, de szakmailag végiggondolt és ökológiai szempontból optimalizált javaslat'lehetne. A megfelelő műszaki intézkedések (például a felvízcsatorna feltöltése) meghozatalával azután időt nyernénk a megoldatlan kérdések megnyugtató színvonalú kutatására. Ennek eléréséhez viszont feltétlenül szükséges, hogy az illetékesek változtassanak azon a technokrata szemléletmódon, amely szerint a természet rajzasztalra szögezhető, derékszögű vonalzók mentén formálható és a megbontott egyensúly felszínes intézkedésekkel újra viszszaállítható. TUBA LAJOS MEGHALLJÁK PANASZUKAT? (Folytatás az 1. oldalról) már a dolgozók bérére is nagy kamatok mellett kölcsönöket kénytelenek felvenni. Mindezek tükrében jogosan fájlalják a földművesek, hogy a mezőgazdasági üzemek nem vehettek részt a kisprivatizációban. Boltjaikban saját termékeik forgalmazásával a monopolhelyzetben lévő kereskedelmet az árak csökkentésére kényszerítenék. Olaj a tűzre, hogy a szövetkezeti tagság kilátásai a kupónos privatizációban sem olyanok, ami által nyomást gyakorolhatnának a feldolgozóüzemekre. Már ennyi sem kevés, pedig mindez csak töredéke a bajoknak és sérelmeknek. A mezőgazdasági üzemek lényegében az aratás küszöbén tudták meg, hogy a gabonáért kapott pénz a vártnál lényegesen kevesebb lesz. így azok az üzemek, amelyek előre ittak a medve bőrére, és nyári fizetési kötelezettségre beruháztak, most aztán kapkodhatják a levegőt. Ráadásul a piacszabályozási alap nagyobb része elfogyott, így azt a pénzt, amit megkapnak a gabonáért, esetleg megvonják tőlük a tejnél. A söripar is tavalyi áron szeretné felvásárolni az árpát, annak ellenére, hogy a sör 1990-es árát magával vitte a tavalyi hó. Jogos elégedetlenséget vált ki az állam behozatali politikája, ami szintén a földműveseket sújtja. A behozatali kvóták nem elég hatékonyak, a termelők védelmére megfelelő vámpótlékok kellenének. A hétfői pozsonyi tanácskozáson ilyen összefüggésekben került többször is szóba a repce és a napraforgó. Amíg idehaza gondokat okoz a többlettermés, addig az ügyeskedő maszekok annyi olajat hoznak be busás haszonnal, amennyit csak akarnak. Az olajat sokan a termék szavatossági idejének lejártakor, tehát csökkentett áron veszik meg, idehaza pedig „elit minőség" osztályban árulják. Ugyancsak felborzolta a kedélyeket a bejelentés, hogy bár az SZK mezőgazdasági és élelmezésügyi . minisztériumának agrárprogramjában szerepel az ötvenszázalékos bértömegadó csökkentése, ez 1993. januárjáig változatlan marad. Az egységes adórendszer miatt - indokol a hivatalos magyarázat, viszont épp ezért nem egységes - mondják a földművesek -, mert a mezőgazdasági alaptevékenység a nemzetgazdaság egyéb ágazatainak termeléséhez viszonyítva munkaigényesebb. Arról nem is szólva, hogy amennyiben a jelenlegi bértömegadó kiegészül a földek bérleti díjával, akkor ez már egyszerűen előteremthetetlen adótétel. Ilyen és még egynéhány további béklyó, például a földművesek számára elfogadhatatlan bank- és hitelpolitika, a korlátozott dotációk és szubvenciók miatt is fogalmazták meg a járási szövetkezeti földműves-szövetkezeti szövetségek elnökei. Titkárai és jogászai június 26-án Cejkovicében többpontos követeléseiket. Ezek közül négy kérés - garantált ár a tavaly felvásárolt gabona 80 százalékára, a sörárpa és más, nem garantált árú növények minimális felvásárlási árának meghatározása, gabonaexport és a földtörvény 33 paragrafusának törlése, valamint a transzformáció jogának meghagyása a szövetkezeti tagság számára - teljesítésének határideje július 10-e. Bár ez hétfőn még nem telt le, de mivel a kérés, hogy a gazdasági miniszterek június 29-ei židlochovicei értekezletére hívják meg a FSZSZ képviselőit, nem talált meghallgatásra, a hétfői pozsonyi tanácskozás résztvevői arra a következtetésre jutottak, hogy a határozottabb fellépés nélkül egyéb követeléseikben sem vérhatnak eredményt. EGRI FERENC EROS SZLOVÁKIÁT A Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalom szokásos sajtótájékoztatóján hétfőn egyebek közt Jozef Kucerák, a mozgalom elnöke, annak a társadalomnak az ismérveit is megfogalmazta, amelynek létrehozását célul tűzte ki a NYEE: „Olyan politikát igyekszünk folytatni, amely az állampolgárok mindennapi gazdasági és szociális problémáinak megoldására irányul, vagyis nem popularista politikát. Alapelvünk, hogy nem csupán a rövid lejáratú ügyek megoldására összpontosítjuk erőnket. Azt akarjuk, hogy Szlovákia szilárd legyen ne csak egy-két év múlva, hanem az elkövetkező évtizedekben is." A jelenlegi belpolitikai helyzet értékelésével kapcsolatban Jozef Kučeräk hangsúlyozta, hogy még mindig észlelhetők nacionalista megnyilvánulások a nemzeti érdekek védelmének ürügyén, amelyek megkérdőjelezik a gazdasági transzformáció szükségességét. Ezzel kapcsolatban a mozgalom elnöke bírálta a politikai ellenzéket, amely szerinte minden ellen fellép, miközben konkrét megoldásokat nem tud ajánlani arra nézve, hogy lehetne a felgyülemlett problémákat orvosolni.