Új Szó, 1991. július (44. évfolyam, 152-177. szám)

1991-07-03 / 154. szám, szerda

VELEMENYEK 1991. JULIUS 3. POLGÁRMESTEREK VALLOMÁSAI HIÁNYZIK A PÉNZ, GONDBÓL BŐVEN VAN Valamennyien, csaknem egy évvel ezelőtt, a szabad választások­kor jutottak polgármesteri posztjaikra. Néhányan közülük régebben is tisztségviselők voltak, ám többségük „belecsöppent" a soha nem ismert problémákba. Ráadásul egy olyan politikai és gazdasági helyzetben kerültek a községek, városok élére, amikor a kort a legjobb akarattal sem jellemezhetjük a kiforrott, biztos, perspektivi­kus szavakkal. Találomra megszólaltattunk néhány polgármestert és megkértük őket, válaszoljanak négy kérdésünkre: 1 Milyen elképzelései voltak, amikor jelöltette magát • (vagy jelöltette a pártja, amelyet képvisel) a választá­sokban? 2 Megválasztása után mit sikerült elképzeléseiből megva­. lósítani? ^ Milyen probléma terheli pillanatnyilag a leginkább? Hogyan akarja megoldani kulcsgondjait? íme - a válaszok. ORAVEC JÁNOS, 38 éves, Párkány, független 1 A változást követően a városi . nemzeti bizottságon titkárként dolgoztam és több dologba is belekezd­tem. Azok befejezése miatt jelöltettem magam. Fontos számomra a városi gáz­vezeték lefektetésének befejezése, a híd­építés, a kórházépítés, de a város fejlesz­tése is. 2 A 13 209 lakosú városban jó . ütemben halad a gázvezeték le­fektetése, és talán nem túlzok, ha kijelen­tem, hogy egyre reálisabb a hídépítés is. A napokban tárgyalunk majd az egészségügyi miniszterrel, hiszen tartha­tatlan, hogy a járásban van olyan falu is, amely az újvári kórháztól 70-80 kilomé­ternyi távolságra fekszik. Tudjuk, hogy nincs pénz, de szükség van a kórházra 3 Bennünket is nyomaszt a pénz­• telenség. Sajnos, a városban egyre több több gondot okoz a romló ellátás. Megszűnnek a létfontosságú üz­letek, s nincs vállalkozó, aki pótolná az űrt. Pedig nyakunkon a turistaszezon, s mint minden évben a kenyérellátási gondok. 4 A városban a lakásépítés előké­. szítéseként bontás folyik. Bí­zunk abban, hogy mire ezek a munkála­tok befejeződnek, részvénytársaságok alakulnak, s azok fognak bele a 3-5 emeletes házak építésébe. Fontos továb­bá, hogy a gázvezeték-hálózat kiszélesí­tése érje a környezetszennyező üzeme­ket is, hiszen célunk, hogy azok is átállja­nak a gázfűtésre. Az idén már, sajnos, nem, de jövőre Ebeden be kell fejezni a vízvezeték-hálózat építését, hiszen az ott található kutak használhatatlanok. PÁSZTOR ISTVÁN, 34 éves, Királyhelmec, Együttélés, MKDM 1 Ütőképes hivatalról álmodtam, . melynek minden tagja az embe­reket szolgálná. Ehhez kötődött az álom folytatása is, az ügyfélfogadási iroda. Ter­veimben fontos helyet kapott a közrend és a közbiztonság visszaállítása, de a vá­ros területén található vállalatok, üzemek fenntartása is. 2 A rendelkezésünkre álló idő alatt • létrehoztuk a lakosokat szolgáló községházát, amelyben új munkamód­szerekkel dolgozunk, de sajnos egyelőre csak részsikereket érünk el. Hiányzik a szakembergárda, bízunk abban, hogy „tanulóképesek" vagyunk. Javul a város­kép, tisztábbak az utcák, sajnos, maguk a polgárok nem sokat tesznek annak érdekében, hogy az összkép szebb le­gyen. 3 Az anyagi gondok a legégetőb­. bek. A 8000 lakosú városban sok a félbe maradt építkezés, nincs sze­méttelepünk, nem kaptunk állami támoga­tást a gázvezeték építésének befejezésé­hez, de az iskolaépítéshez sem. Pedig Királyhelmecen 1500 alapiskolás a 750 férőhelyes iskolát látogatja! 4 Az önkormányzatnak nincs va­. gyona, tehát nem tud vállalkozni sem. Az állami támogatás szinte a sem­mivel egyenlő s a lakossági béradó részé­ről kb. 3 millióból csak nehezen valósít­hatjuk meg elképzeléseinket. Sajnos, ab­ban, hogy kormányozni is tudjunk, a tör­vények is korlátoznak bennünket. SZITÁS ANNA, 32 éves, Egyházasbást, Rimaszombati járás, FMK I Az FMK helyi csoportjának prog­• ramjában szerepelt a már meg­kezdett ravatalozó felépítése, a vízveze­ték-hálózat kiépítése, a tajti határátkelő­hely állandó megnyitása, a nyugdíjasokról való gondoskodás, az üzlethálózat bőví­tése - magánvállalkozók bevonásával -, a teljes szervezettségű alapiskola vissza­szállítása. Személyes, íratlan elképzelésem az volt, hogy a község önkormányzatába olyan emberek derüljenek, akik tudnak és akarnak is tenni a faluért. 2 A sok terv, elképzelés közül ma­• radéktalanul ez utóbbit tudtuk megvalósítani. A többihez pénz kell. A pénzügyminisztériumtól kértünk állami dotációt a ravatalozó befejezéséhez és a vízvezeték-hálózat kiépítéséhez. A rava­talozóhoz megkaptuk a hozzájárulást, a vízvezetékhez azonban nem, ezért a Környezetvédelmi Bizottsághoz fordul­tunk kérvénnyel, egy hét múlva meg is kaptuk az elutasító választ. Pontosabban ahhoz a feltételhez kötötték a támogatást, hogy építsük ki a kanalizációt is. Erre egyelőre nincs pénzünk. A kishatárátkelő állandó megnyitása folyamatban van, eh­hez az Ajnácskő-Péterfala vonalon min­den község hozzájárul, a szövetkezetek­től is kértünk anyagi támogatást. 3 A legnagyobb gondot az ívóvíz­. hiány okozza, a környéken se­hol sincs az előírásoknak megfelelő, iható víz. 4 Sajnos, mindössze 576 lelket . számlálunk, az évi költségveté­sünk nem éri el a 600 ezer koronát, ebből nem jut mindenre. Hidegkút, Tajti, Ve­cseklő, Ó-Bást és Egyházasbást polgár­mesterei összefogtak, az egykori kisüzem helyén új vállalatot alapítottunk, amely részben szolgáltató vállalat lesz (szemét­kihordást, asztalosmunkákat, kőműves­munkákat, sírkőfaragást, teherfuvarozást vállalnak a mesterek), részben gyártó lesz. DR. MÉSZÁROS GYÖRGY, 37 éves, Felsőszeli, Galántai járás, MKDM-Együttélés 1 Ennek a háromezer lelket szám­. láló községnek nagyon rossz a közművesítése. Magától értetődőnek vettem, hogy a polgármester legfőbb fela­data: megoldani a víz-, gáz- és csatorna­hálózatot. 2 Azonnal megkezdtük a gázve­. zetékek lefektetését. Az első szakasz - mintegy három és fél kilométer - már a földben van, a napokban kezdjük bekötni a házakba. 3 Rossz az ivóvizünk minősége. . A jóka; víz a falu határáig ér csak, oda járunk korsókkal, vödrökkel. A legnagyobb gond: anyagi fedezetet ta­lálni a közművesítésre. A vízvezeték épí­tésére állami dotációt kértünk, mert a há­rom és fél kilométernyi vízvezetékcső le­fektetése ugyancsak égetően fontos. Mel­lettünk folyik a Dudvág, amelynek a vize erősen szennyezett, a falut pedig átszeli a Sárd patak, benne van Galánta összes szennyvize. A tisztító kis kapacitású, a ku­tak vize ezért zavaros. 4 Első lépésünk az lesz, hogy . a falun átlósan végigvezetünk egy vízcsövet, hogy legalább a másik végén is legyen nyilvános kút. KOVÁCS JÓZSEF, 52 éves, Zsély, Losonci járás, DBP 1 Tudtam, hogy megválasztásom . esetén nagy felelősséget válla­lok, ezért igyekeztem kalkulálni az előre nem látható gondokkal is. Hogy lépést tarthassunk a modern kor követelményei­vel, a gáz- és vízvezeték beszerelését tartottuk fontosnak. 2 Sikerült a község képviselőtes­. tületének munkáját beindítani és tovább építeni falunk közhasznú létesít­ményeit. Már tárgyalunk a víz- és gázve­zeték beszerelésének lehetőségéről. 3 Legnagyobb gondunk a pénz­. hiány. A 13 százalékos adóbe­vételből származó jövedelem édeskevés, állami segítség nélkül csak nehezen fo­gunk tudni előrelépni. 4 Problémáinkat a pénzügymi­. nisztérium segítsége nélkül le­hetetlen lesz megoldani, mert, noha a köz­ség költségvetését kidolgoztuk, egyelőre csak az adóbevétellel és a helyi illetékkel számolunk. HÍVES GYÖRGY, 48 éves, Lukanénye, Nagykürtösi járás, MKDM 1 A választásokon azzal az elkép­. zeléssel indultam, hogy becsü­letem és tudásom szerint a lehető legjob­ban képviseljem községünk lakosságát, segítsek a községnek abban, hogy fel­küzdje magát azon falvak sorába, ame­lyekben emberhez méltók az életfeltéte­lek. Sajnos, Lukanényén alapvető dolgok hiányoznak - nincs járda, víz- és gázve­zeték, szemétlerakó, annak ellenére, hogy ezek kiépítése 1986 óta a község fejlesztési programjában szerepejtek. A helyi vezetőség azonban eddig nem tudott kiverekedni elég pénzt. A tervek megvoltak, de a járási hivatalok minden más községet előnyben részesítettek. 2 Megszereztük a pénzt, hogy . mindhárom építkezést elkezd­jük; a pénzügyminisztériumtól 2 millió 200 ezer korona dotációt kaptunk, a saját költségvetésünkből 1 millió 250 ezer koro­nát fordítunk ezekre a munkálatokra. Ter­mészetesen mi is támogatjuk a magán­kezdeményezéseket - van pékség, bővült a szolgáltatási hálózat, megoldottuk a zöldség- és húsellátást. Ezek azonban mellékes gondok, ezek megoldása nem nagy győzelem. 3 A legtöbb problémát a víz- és . gázvezeték kiépítése jelenti, ami egyrészt anyagi kérdés, másrészt a falu lakosai közül is sokan ellenzik. De ha azt akarjuk, hogy ötven, száz év múlva egészséges emberek lakjanak Lukané­nyén, minden tiltakozás és pénzhiány ellenére fel kell bontani az utcákat. Ezen a környéken még 100 méter mélyről is nitrátos, ammóniás vizet kapunk. 4 Annak ellenére, hogy súlyos . gondokkal küszködünk - azért is, mivel abból a jogkörből, amit megígér­tek, nem kaptunk meg semmit -, nem veszítettem el az optimizmusomat. Bízom abban, hogy a 13 %-os jövedelemből egy éven belül 50 % lesz, hogy több pénzt kapnak azok a falvak, amelyek infrastruk­túrája még nem épült ki, hogy elérhessék azt a szintet, ami egy nyugat-szlovákiai községben természetes. Európa túlságo­san messze van... CSANDA ENDRE, 43 éves, Érsekújvár, független 1 Annak idején tíz pontba foglal­. tam a legfontosabb célkitűzései­met. Fontosnak tartom az emberi kapcso­latokat, az életkörnyezet javítását, a lakó­telepek humanizációját, a hulladékgyűjtés új formáinak bevezetését. 2 Elosztottuk a város zöld terüle­. teit, s ezekről a magánvállalko­zók gondoskodnak. Sikerült a városköz­pontból kizárni az autósforgalmat és a sé­tálóutca létesítése is jó visszhangot vál­tott ki a polgárok között. Jelenleg az eddig használt gyakorlattól eltérően a lakásépí­tésre pályázatot hirdettünk, talán elérjük, hogy a jövőben Érsekújvárott emberlépté­kű lakónegyedeink épülnek majd. Nagy örömünkre szolgál, hogy befejezés előtt áll az új környezetkímélő központi kazán­ház építése. Az egykori huszárlaktanyá­kat, melyeket a szovjet katonák ugyan tönkretettek, vásárcsarnokká építjük át. 3 A 42 600 lakosú város legna­• gyobb gondja a 7-8 százalékos munkanélküliség (1500 lakos). A város­ban megszűnőben vannak a szolgáltatá­sok és a magánvállalkozók még óva­tosak. 4 Tartjuk a kapcsolatot az üze­. mekkel, sajnos sok vezető csak a mával törődve nem gondol a holnapra. Szorgalmazzuk a „szemétgondok" meg­oldását, egyes helyeken már szelektált hulladékgyűjtésfvezettünk be. BANAI TÓTH PÁL, mérnök, 48 éves, Dunamocs, Komáromi járás, Együ tt élés 1 Elképzelésekből, tervekből nem . volt hiány. Közéjük tartozott a felzaklatott "kedélyek megnyugtatása, a hat éve javítás alatt álló kultúrház mie­lőbbi befejezése, a kulturális élet fellendí­tése, egy új bevásárlóközpont létrehozá­sa, Duna-part rendezése, a gáz- és vízvezeték-hálózat kiépítése, ifjúsági klub létesítése, a privatizáció megkezdése és sorolhatnám tovább. 2 Úgy gondolom, túl rövid az idő . ahhoz, hogy égy ilyen kis falu viszonylatában ilyen nagy horderejű dol­gok gyorsan megoldódjanak. Pozitívum­ként említem, hogy a korábban tapasztalt egészségtelen légkör, a viszály már enyhült. A felsorolt elképzelések java ré­szén már dolgozunk. Hogy meddig jutunk el, és mikorra érünk célba, az elsősorban pénzkérdés. ­3 Nem mondok semmi újat: pénz­. szűkében vagyunk. Ebből kiin­dulva tudomásul kell venni, hogy nem­csak igények és elvárások léteznek, ha­nem lehetőségek is, márpedig azok messzemenőleg nincsenek egyensúly­ban az elvárásokkal. 4 A fontossági sorrendet felállítva, • az anyagi lehetőségeket figye­lembe véve folytatni akarjuk a munkát. Az esetleges nézeteltérések kiújulása esetén mielőbb meg kell találni és el kell távolíta­ni a viszálygócokat. VÁMOS LÁSZLÓ, 43 éves, Málas, Lévai járás, független 1 Bíztam benne, hogy a választá­. sok után önállóbban tudunk majd dolgozni, de sajnos az utóbbi időben a járási, valamint a körzeti hivatalok állan­dó befolyása alatt vagyunk. Bevallom, több pénzzel számoltunk, de az állami dotációk elmaradtak, így csak a lakosság által fizetett adóból gazdálkodunk. Ter­veink közt szerepelt a főút melletti járda megépítése, a községi hivatal és az óvo­da tatarozása. A postahivatalt is méltóbb épületbe akartuk áthelyezni. A környezet­védelem javítása, a kultúra és sportélet fellendítése is céljaink közt szerepelt. 2 A pénzhiány miatt csak néhány . kisebb feladatot tudtunk megol­dani. Jelenleg a községi hivatal épületé­nek javítása folyik, melybe nemcsak a postahivatalt akarjuk beköltöztetni, visz­sza szeretnénk hozni az anyakönyvi hiva­talt Nagysallóról. Nagy súlyt fektetünk a tisztaságra, sajnos, nem minden lako­sunk akceptálja az ökológiai követelmé­nyeket. 3 Legnagyobb problémánk az ivó­. vízhiány. 4 Az első és legfontosabb lépése­. ket már megtettük, megrendel­tük a vízvezeték-hálózat tervét, mely saj­nos, elveszi jöveledmünknek csaknem a felét, ezért több mindenről, például a járdákról is, le kell mondanunk. A vízve­zeték kiépítése mintegy 15-20 millióba kerül maj4 csak az állami költségvetésből fogjuk tudni megvalósítani. LELKES VINCE, 35 éves, Dióspatony, Dunaszerdahelyi járás, független 1 Tudtam mi vár rám, hiszen kép­. viselőként, sőt egy korábbi vá­lasztási időszakban tanácselnökként is dolgoztam ebben a faluban. Dióspatony a járás egyik legdinamikusabban fejlődő községe, ám ebből származik az a hát­rány is, hogy nálunk nehezebb emelni a színvonalat, akár egy-két fokkal. A meg­kezdett beruházásokat a tisztítóállomás és a csatornázás építését be kell fejezni. 2 A közműépítkezés jól halad. Az . év elején eléggé kilátástalannak mutatkozott a helyzet, közben megoldód­tak a problémák. Sikerült megteremteni az anyagi fedezetet. Részben állami dotá­ciót kaptunk, részben a helyi költségve­tésből fedeztük a kiadásokat. A lakosság türelmetlenkedik, azonnali és kézzelfog­ható eredményt akar látni. 3 Községünkben 1957 óta működ­• nek kisüzemek. Az új körülmé­nyek azonban teljesen felborították gaz­dálkodásunkat. Eddig nyereségesek vol­tak, ám egyszeriben nem kaptak megren­deléseket; bizonytalanságban élt a hat­van-hetven alkalmazott. Olyan megoldást találtunk, hogy az alkalmazottaknak adtuk bérbe az egyes kisüzemeket, szolgáltatá­sokat. A módszer bevált, valamennyi szolgáltatás megmaradt. Ez a gond tehát megoldódott. A másik problémánk az, hogy huszonöt évi együttélés után Duna­kisfalud önállósult. Ez a lépés természe­tesen kényes anyagi kérdések megoldá­sával járt. 4 A kisfaludiak válását három me­. netes tárgyalássorozattal kezd­tük. Tisztáztuk a vagyonjogi kérdéseket, az állóeszközökét, az ingatlanokét. Most a pénzügyi elszámolást tárgyaljuk, tehát a tavalyról ránk maradt pénzeszközök elosztását. Sor kerül a kisüzemek vagyo­nának elosztására is. A kultúrotthonban levő presszót a kultúrház javára Írattuk, úgyhogy annak tiszta haszna a kultúrára, a ház fönntartására fordítható. MEZEI LÁSZLÓ, 34 éves, Ipolyhídvég, Losonci járás, MKDM, Együttélés 1 Közös programmal indultunk. . Terveink közt szerepelt az iskola felújítása, a munkanélküliség megállí­tása, az idős emberek támogatása, a köz­ségi hivatal felújítása, új szemétlerakó kialakítása. 2 Sajnos, a program megvalósítá­. sa rengeteg akadályba ütközik. A legtöbb fejtörést a pénzhiány okozza. Az iskolára igényt tart az egyház, de tatarozásra nincs pénze. A munkahelye­ket illetően Ipolyságon és környékén rossz a helyzet, falunkban még rosszabb. A község öt munkanélkülit alkalmaz, akik falutisztítással foglalkoznak, járdát építe­nek. Kitakarítottuk a temető környékét, fenyőfákat, rózsabokrokat ültettünk ki; átadtuk ugyan a művelődési otthont, de sok még rajta a munka. Harmincezer koronát szánunk az idős emberek támo­gatására, egyelőre a hetven éven felüliek­re gondoltunk, de pénz még erre sincs. 3 A legtöbb problémát a szemétel­. hordás okozza. Ipolykeszire ter­veztek központi szemétlerakatot, de nekik sincs pénzük. A falu ívóvizhiányban szen­ved, s bár tavaly fúrtak egy 150 méter mély kutat, a vize ihatatlan. Nincs kanali­záció, hiányoznak a szennyvíztisztító be­rendezések. 4 Pénz nélkül hiába tervezünk. . Nagyobb támogatást várunk, anélkül lehetetlen megoldani az ivóvíz és a szennyvízelvezetés problémáját. A ta­valyi számítások szerint 5,6 millió koroná­ra lenne szükségünk. Minden a pénzen múlik, rajtunk csak az, hogyan gazdálko­dunk vele. Miután meghallgattuk a vallomásokat, úgy véltük, hogy akár szociológiai felmérésnek is tekinthetnénk munkánkat. Szlovákia magyarlakta vidékén - de tán az ország minden részén -, a pénz­hiány okozza a legtöbb gondot. S abból, amit naponta tapasztalunk, aligha lesz hamarosan több, sok pénz. Most viszont nyíltan és szorongás nélkül felfedték a polgármesterek mindazt, ami nyo­masztja őket, amiről a közelmúltban a funkcionáriusok pisszenni sem mertek volna. Például arról, hogy elhanyagoltuk a környezetvé­delmet, hogy sok a szennyvíz, hiányzik a kanalizáció, nincs víz- és gázvezeték, járda, munkaalkalom. Köszönjük őszinteségüket. Az otdaí anyagát BRCK5YÁKYr JUDIT, OŽ0BAI KATAtH ÖÉDÓpY VILMOS, PÉTÍW S20NYA, SEBŐK ÁGOTA készítem

Next

/
Thumbnails
Contents