Új Szó, 1991. július (44. évfolyam, 152-177. szám)

1991-07-22 / 169. szám, hétfő

3 GONDOLATOK JOZEF BELGÁK TÉVÉBESZÉDÉBŐL Az SZK gazdasági minisztere vasárnap esti tévébeszédében a magyar-csehszlovák kormányközi tárgyalásokkal a bős-nagymarosi vízmű építésével foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a magyar küldöttség azzal a céllal érkezett, hogy hatálytalanítsák az 1977-ben kötött nemzetközi szerződést, míg a csehszlovák küldöttség hajlandóságot mutatott a probléma megoldására, az alternatív megoldások keresésével is. Beszédében a következő kérdéseket vetette még fel: • a szlovák kormány legutóbbi ülésén tárgyalt a hadiipar konverziójáról. Szlovákiában 38 vállalat gyártott fegyvereket és haditechnikát, az új termelési programok bevezetéséhez 15-16 milliárd korona kell, de a szövetségi kormány az idei 3,6 milliárdból csak 1,5 milliárd koronát irányozott elő erre a célra; • a Szlovák Köztársaság kormánya jóváhagyta a Transgas részvénytársaság létesítését, míg a Cseh Köztársaság kormánya nem. A Szlovák miniszterelnök szerdán az illetékes tárcák részvételével ismét tárgyalt erről a kérdésről • Szlovákiában az ipar állóeszközeinek 54 százaléka, alkalmazottainak 51 százaléka, nyereségének 48 százaléka és teljesítményének 45 százaléka a gazdasági tárca hatáskörébe tartozik. HÍREK - VÉLEMÉNYEK ÚJ szól • Képviselő úr, levelében némi nehezteléssel ír arról, hogy lapunk az MKDM és az Együttélés képviselőinek királyhelmeci látogatásáról tudósítva nem említette meg, hogy ön interpellált a város gondjaival kapcsolatban. -örülök, hogy a két mozgalom képviselői figyelmet szentelnek Királyhelmecnek. A szóban forgó levelet azért írtam, hogy szóba hozzam: én már e képviselői látogatás előtt interpellációt intéztem a pénzügyminiszterhez. Erről nyilván a többi képviselő is értesült; sőt, úgy gondoltam, hogy erről már a sajtó is tudomást szerzett. • Miért fordult tehát a pénzügyminiszterhez? - Igazságtalannak tartom, hogy a város nem kapott célirányos dotációt. Az 5000-nél nem több lakosú városok közül 43 kapott, és Királyhelmec e lajstromon a 46. helyen állt. Ezt a listát aszerint állították össze, hogy milyen a települések ellátottsága. Amint megtudtam, Helmec esetében több, az igazságnak nem megfelelő adatot vettek figyelembe. Például azt, hogy már van DUBČEK: SZAKÍTOTTAM A NYEE-vel Alexander Dubček, a Szövetségi Gyűlés elnöke a Csehszlovák Sajtóirodának vasárnap adott interjújában mindenekelőtt az ország legfelsőbb törvényhozó terstületének 16. ülését értékelte. Elmondta, hogy a képviselők 13 törvényt hagytak jóvá, amelyek közül külön kiemelte a bírókról és bíróságokról, valamint a népszavazásról szóló törvényt. Nagy jelentőséget tulajdonított a levegő védelmére, valamint a vallásszabadság gyakorlására vonatkozó törvénynek is. Szólt az alkotmány előkészítéséről. Hangsúlyozta, hogy a szövetségi alkotmány javaslatát össze kell hangolni a Cseh és a Szlovák Nemzeti Tanács megkötendő szerződésével. Határozottan cáfolta azt a hírt, hogy a NYEE tagja maradt. Amint elmondta: azzal, hogy kilépett a mozgalom szlovákiai tanácsából, szakított a mozgalommal is. Ennek az volt az oka, hogy a NYEE-ben szakadás állt be. Ami pedig a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom iránti viszonyát illeti, azt a DSZM alakuló ülésének küldött levelében fejtette ki. szervezett szemétlerakata. Ezért szorult csak a 46. helyre. Ebbe nem törődhetek bele, ez méltánytalan. Az interpellációmra kapott választ most már másodszor utasítottam vissza, mert nem adtak magyarázatot, miért rövidítették meg a várost - hamis adatok feltüntetése alapján. • Van még remény arra, hogy a kérdés a város javára dőljön el? - Én bizakodom. Remélem, felülvizsgálják; ki és miért állított valótlanságokat. Úgy tudom, a minisztériumnak még van pénze, és egy kis jóindulattal helyrehozhatja a sérelmet. • Visszatérve a leveléhez: Ön modortalanságról is említést tett. Megmagyarázná mire céizott ezzel? - Bár gyakran ellátogatok a polgármesterhez, érdeklődöm a problémák iránt, többször előfordult, hogy nem hívtak meg a különböző képviselői összejövetelekre. így volt ez akkor is, amikor a nemzetiségi, etnikai és emberi jogi bizottság képviselői látogattak el városunkba. Nem tudom, hogy ez mozgalmi vagy pártkérdés, esetleg egyszerűen emberi probléma-e?! -r1991. JÚLIUS 22. NÉHÁNY SORBAN J

apán hitel Moszkvának. Japán már a legközelebbi napokban folyósítja a Szovjetuniónak azt a 100 millió dolláros összeget, amelyet a szovjet hadsereg januári litvániai beavatkozása után zárolt. Hosszú lejáratú hitelről van szó, amelynek a kamata is jóval alacsonyabb a szokásosnál. A szovjetek ezt a kölcsönt élelmiszhervásárlásra költhetik. K

evesebb szovjet katona Vietnamban. Kuala Lumpurban Maszljukov szovjet miniszterelnök-helyettes közölte, hogy országa hamarosan lényegesen csökkenti Vietnamban állomásozó katonáinak számát. K

ína és Brunei diplomáciai kapcsolatot létesít. Malaysia fővárosában befejeződött az ASEAN-országok külügyminisztereinek kétnapos ülése. A Délkelet-Ázsia országait tömörítő szervezet tanácskozása idején zárt ajtók mögött találkozott Brunei és Kína külügyminisztere, és megállapodtak abban, hogy a két ország nemsokára diplomáciai kapcsolatokat létesít. D

ánia a Pretoria elleni szankciók mellett. A dán parlament a hét végén úgy határozott, hogy elveti a Délafrikai Köztársaság elleni kereskedelmi .blokád feloldását. Dánia ezzel a döntéssel szembeszáll a Közös Piac 11 tagországának szándékával, miszerint meg akarják szüntetni az embargót. A dán külügyminiszter úgy vélte, hogy a Közös Piac nyilván figyelmen kívül hagyja Dánia véleményét és feloldja a szankciókat. F

rancia „nem" a mozgatható kilövőállomású atomrakétákra. Ezt az információt a tekintélyes párizsi Le Monde közölte az értesülés forrásának megjelölése nélkül. A francia kormány eszerint lemond a mozgatható bázisokon elhelyezett nukleáris rakéták kifejlesztésének és gyártásának programjáról, amely az ezredforduló végéig 30 milliárd frankot emésztene fel. A programot tavaly már ugyan hivatalosan jóváhagyták, de azóta Mitterrand elnök többször is nyilvánosan bírálta.. M

unkáskongresszus Moszkvában. „Világ proletárjai, egyesüljetek!" jelszóval szombaton megtartotta alakuló kongresszusát a Moszkvai Munkások Szövetsége. A jelenlévők legfontosabb céljuknak azt tartják, hogy meghiúsítják a piacgazdaságra való áttérést, továbbá az állami vállalatok magánkézbe adását, az árak liberalizálását és a magántulajdon térhódítását. MÁSOK ÍRTÁK A KASSAI PILÓTA Egy idős férfi hívta fel telefonon az Új Dunántúli Naplót és azt állította: ő volt annak idején a Kassát bombázó repülőgépek egyikének a pilótája. A férfi nem mutatkozott be, ehelyett egy salgótarjáni telefonszámot adott meg, ahol elérhető s - mind mondta - csák a pilótát kell kérni, mert őt ott mindenki ezen a néven ismeri. (A telefonáló azért a Naplót kereste, mivel éppen Pécsett nyaralt, az újságban egy a kassai bombázásról szóló cikksorozatot olvasott.) A Naplóban megjelent telefoninterjúban az idős ember elmesélte, hogyan történt a Szovjetunió megtámadására ürügyet kínáló katonai akció. Eszerint az akkori hadnagyi rangban szolgáló férfi klagenfurti kiképzés után Munkácsról startolt a felvidéki város irányába, egy német Junkers-111 típusú géppel. A köteléknek még három olasz Arrado- és két Caprioni-gép volt tagja. A feladat az lett volna, hogy a Kálvária-domb körüli, lakatlan részen oldják ki a bombákat, ám ezt a tervet az akkori vihar keresztülhúzta. A tárgyi ismeretről tanúskodó részletekkel és nevekkel megtűzdelt emlékezés hitelességét sokan vitatják. Egyrészt, mert a férfi (ez persze idős embernél lehet nyelvbotlás is) konzekvensen január 21 ét jelölte meg az akció időpontjául június helyett; másrészt van, aki azt állítja, Munkácson akkor nem volt repülőtér. Szerettük volna megkeresni az eddig félelemből hallgató, ám most „gyónni" akaró pilótát, csakhogy a megadott szám nem létezik. De hát ez már csak így van: a titkok annál makacsabbul tartják magukat, annál titokzatosabbak, minél többen rántják le róluk a leplet. (Népszabadság, 1991. július 19.) A TERMÉKSZERKEZET-VÁLTÁS LEHETŐSÉGEI A KORMÁNY CSAK KATALIZÁTOR Népes kíséretével három napot töltött Csehszlovákiában Donald J. Atwood, amerikai hadügyminiszter-helyettes. Útjának célja egyértelmű volt: felmérni a fegyvergyártás beszüntetésével legjobban sújtott ipari vállalatoknak és az . ágazat egészének helyzetét. Nem titkolt szándéka, hogy az egyesült államokbeli vállalatok vegyenek részt a termékszerkezet-váltás tervezésében, új tervezetek készítésében és természetesen a program egészének pénzelésében. „Nem lehet célunk, hogy az USA kormánya közvetlenül részt vegyen a szerkezetváltásban - mondotta. - A kormány ez esetben csak katalizátor lehet, megteremtheti a legiszlativ feltételeket a vállalatok közvetlen tárgyalásaihoz és az üzletkötéshez. Emellett célunk az is, hogy Csehszlovákiát, miután leállította a nehézgépipar haditermelését, pénzalapokhoz jutassuk, megmutassuk, milyen tőkét és milyen formában használhat fel." A miniszterhelyettes prágai látogatásának idején Marián Čalfa szövetségi kormányfővel és Ľuboš Dobrovský honvédelmi miniszterrel folytatott tárgyalásokat. Marián Čalfa a találkozó során elmondotta, hogy a csehszlovák nehézgépipar nem láthatja jövőjét nehézfegyverek gyártásában. A konverzió gondolata már a nyolcvanas évek elején megszületett, hiszen a napnál világosabbá vált a piacok fokozatos fölszámolása. A mai gondok tehát nem a gazdasági reform következményeként jelentkeztek, mint ahogyan azt sok demagóg szónok előszeretettel hangoztatja. Donald J. Atwood ezután két napot töltött Szlovákiában. Túrócszentmártonban, Vágbesztercén, Máriatölgyesen (a mai Dubnicában) valamint Trencsénben azokat a gyárakat látogatta meg, amelyeket legjobban érint a konverzió. Mind ő, mind kíséretének közgazdász tagjai megelégedéssel szólottak ezekről az üzemekről - elsősorban a kvalifikált és mindenképpen megbecsülendő szakembergárda végett, amelyet Bob Beaden, a General Motors európai képviseletének igazgatója <370 szélnek ereszteni. Jim Backley amerikai üzletember szerint a gázturbinagyártás a legperspektivikusabb lehetőség, s annak ellenére, hogy egyelőre konkrét eredmények és üzletek nem születtek, minden adott a konverzió beindításához. Jozef Belcák szlovák gazdasági miniszter, aki szlovákiai útján kísérte az amerikai vendéget, arról tájékoztatta az újságírókat, hogy a szerkezetváltás ma Szlovákiában 38 üzemet érint, és a konverziós program nagyjából 16 milliárd koronát igényel (a mai árak mellett, hosszú távon). A gazdasági minisztérium jelenleg a beérkezett 120 konkrét tervet elemzi, hogy azok közül valamelyiket vagy vaiamelyek fúzióját megvalósíthassa a gyakorlatban. Információként talán annyit: Csehszlovákiában 86 gyárat érint a program, csak 1991-ben 3,6 milliárdos állami szubvencióval - amelyből jelenleg 1,5 milliárd van meg -, és a szövetségi ipari minisztériumban 296 tervezet van az elemzés fázisában. Mindenesetre Szlovákiában ma közvetlenül 15 000 munkahelyet fenyeget veszély, a közvetetten veszélyben levők száma (alapanyag-, vagy félkésztermékszállítók esetében) pedig meghaladja a 20 ezret. Jozef Belcák tagadta, hogy a konverziót ne lehetne megoldani. Az ellenzék sokszor támadja a kormányt, hogy a fegyvergyártás beszüntetése után nem tett semmit a vállalatok szerkezetváltásáért. Mint ez a látogatás is bizonyítja: higgadtan, fokozatosan megoldható a ma még legnagyobb gondnak túnö gépipari termelés. Három nap alatt többet sikerült elérni az üzemekben zajló konkrét tárgyalásokon, mint az eddigi miniszteri látogatások tucatjai során. LOV ASZ ATTILA EGY RÁDIÓBESZÉLGETÉS JELZÉSEI Alighanem mindenütt, ahol magyar közösségek élnek, aggodalmat vált ki a jugoszláviai magyarság sorsáról szóló napi híradás. A szlovákiai magyarok is nyilván nyugtalansággal követik a jugoszláviai fejleményeket. De vajon maga az együttérzés képes-e együttgondolkodássá válni? Erre figyelmeztet az a beszélgetés, amely a pozsonyi Szlovák Rádió magyar nyelvű adásában tegnapelőtt hangzott el. Balázs F. Attila kapta mikrofonvégre a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének két tisztségviselőjét, Dudás Károlyt és Csorba Bélát, hogy mondják el véleményüket az ottani magyarság helyzetéről és jövőjéről. A nemzetiségi lét alapvető vívmányait illetően hangzott el az a - bensőséges természetességgel megfogalmazott - kijelentés, hogy: „ezt nem kell a szlovákiai magyar hallgatóknak külön hangsúlyozni". Igen, a hallgató valószínűleg megértette, hogy a kisebbségi jogvédelem olyan elemeiről van szó, amelyek létproblémaként jelentkeznek a közép-európai magyar kisebbségek számára. A nyilatkozók kifejtették, hogy a vajdasági magyarság számára az a megoldás lenne a legcélravezetőbb, amely egy jugoszláviai - bármennyire is laza és belső átrendezésekkel együttjáró - konföderáció megteremtésére épülne. Ugyanakkor azt is hangsúlyozták, hogy az emancipációs támogatás európai lehetőségeivel szintén élni kell. Kijelentették: a feltételek érettek arra, hogy létrejöjjön egyfajta közös kárpát-medencei magyar kisebbségi szervezet - rajtuk kívül a romániai a kárpátaljai és a szlovákiai magyarságot is képviselve (a mi vonatkozásunkban az Együttélést emlegették) - amely „majd mintegy 3,2 és 4 millió kisebbségi sorsban élő magyar nevében szólni tud az európai erőkhöz és a világ közvéleményéhez, hogy valami baj van itt a kisebbségekkel. " S a szlovákiai magyarság körében itt vetődik fel a kérdés: milyenek e nemzetközi színrelépésnek a hazai belső előfeltételei? Figyelemre méltó, hogy a genfi kisebbségi értekezletről nyilatkozva a szlovákiai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom képviseletében ott megfigyelőként részt vett Csáky Pál az Új Szó hasábjain a múlt hét péntekén a következőket hangsúlyozta: „... Szükség van a kisebbségben élő magyarság összehangolt külföldi fellépésére. Felajánlottuk, hogy esetleg nálunk rendezhetnénk meg az ezzel kapcsolatos egyeztető tanácskozást. " Egyetemes nemzetiségi érdekekről van szó. Csakhogy nálunk mindezideig a magyar kisebbség politikai tagolódása és a nemzetiségi érdekvédelem között ellentétek feszülnek. Egyelőre annak lehetünk tanúi, hogy a közös nemzetiségi követelések hangoztatása pártcsatározások részévé válik. Igaz, a politikai alapokon nyugvó differenciálódás a fejlettség, a polgárosodás ismérve. De vajon a politikai tagozódás képes-e megtalálni a nemzetiségi érdekvédelem közös pontjait? Naponta tapasztalhatjuk, hogy a szlovákiai magyarság körében valamennyi politikai szerveződés és képződmény a nemzetiségi érdekek kizárólagos letéteményeseként igyekszik fellépni. Persze, amíg csak közös kinyilatkoztatásokról lesz szó, nem is jelentkeznek problémák; bár ennél láthatóan bonyolultabb a képlet. A tét pedig a mai nemzedékek számára sokban ismeretlen nemzetközi szintű nemzetiségi tényező megteremtése. Ez pedig nem fér össze a meddő politikai csatározásokkal, arról, ki a jobb magyar? A kérdés valószínűleg így jelentkezik: mit tud tenni kisebbségünk a maga egészében önmagáért és másokért. S ebben benne foglaltatik minden értelmes, különféle indíttatású belső politikai igyekezet és erőfeszítés. Gondolkodásra és felelősségvállalásra késztet a szombaton közvetített rádióbeszélgetés. (kiss) TABORBONTAS SOMOMBAN A RÉSZTVEVŐK EGY CSOPORTJA MA REGGEL CSATLAKOZIK A BÖSI TILTAKOZÓKHOZ (Munkatársunktól) - Hivatalosan szombaton fejeződött be a Csemadok Kassai Járási Választmánya, valamint Kassai Városi Szervezete rendezte egyhetes művelődési tábor, ám a résztvevők többsége csak tegnap búcsúzott el egymástól. Azzal a kívánsággal ós ígérettel, hogy jövőre újból ezen a helyen töltik szabadságuk egy részét. Egyesek hozzátették azt is: „legalább úgy, mint az idén". Tudniillik az egy hét folyamán a kicsik és nagyok egy cseppet sem unatkozhattak. Mindig történt valami. Volt jónéhány érdekes előadás, vetélkedő, koncert, kabaréműsor, sportrendezvény, táncház, kirándulás, rajzkiállítás, de például szalagszövés is szerepelt a programban. Egyszóval volt minden, ami egy ilyen táborban a jó hangulathoz kell. A rendezvény résztvevői bekapcsolódtak a bősi vízlépcső körül kialakult vitába is, és szombaton úgy határoztak, hogy egy csoportjuk csatlakozik az építés ellen helyben tiltakozókhoz. Az ötfős küldöttség tegnap indult útnak. A somodi táborozás résztvevői felkérték a többi nyári tábor szervezőit is, hogy kövessék példájukat. (gazdag) FELHÍVÁS A Somodi Művelődési Tábor résztvevői 1991. július 20-án, úgy döntöttek, hogy július 22-étől részt vesznek a bősi vízi erőmű építése elleni környezetvédelmi akcióban. Kérünk mindenkit, aki nyári szabadságát itthon tölti, hogy ennek egy részét - 1991. július 22-én reggel 6 órától - szentelje a vízlépcső elleni tiltakozásra. Ettől a naptól (kb. háromnaponként) időszakos autóbusz-ingajáratot indítunk Nagykapos és a vízlépcső közötti útvonalon, amellyel ingyenesen szállítjuk mindazokat, akik támogatják a környezetvédőket. Felhívjuk azok figyelmét, akik személyesen nem tudnak részt venni az akcióban, de egyetértenek vele, hogy pénzadományaikkal támogassák a vízi erőműhöz utazókat. A Somodi Művelődési Táborban 11 ezer koronát ajánlottak fel erre a célra. Adományaikat a következő számlára várjuk: Együttélés-Spoluíitie, Bratislava, Všeobecná úverová banka, Bratislava-mesto, číslo účtu 117035012. Érdeklődni a következő telefonszámokon lehet: Fuksz Sándor, Nagykapos, 0949 912861; Ambrus Ferenc, Rozsnyó, 0942 23187. KAP PÉNZT KIRÁLYHELMEC? A napokban levél érkezett szerkesztőségünkbe Királyhelmecről. Feladója Pirovits László, az FMK képviselője. Megragadtuk az alkalmat és az SZNT múlt héten véget ért ülése alatt megkérdeztük, mi késztette írásra.