Új Szó, 1991. június (44. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-07 / 132. szám, péntek

1991. JÚNIUS 7. " HÍREK - VÉLEMÉNYEK 2 28 MILLIÓ KORONA A NEMZETI KISEBBSÉGEK SAJTÓTERMÉKEINEK MEGSEGÍTÉSÉRE Tegnap Prágában ülésezett a szövet­ségi kormány. Elfogadta a légkörszeny­nyezés elleni védelemről szóló törvényja­vaslatot, amely az ökológiai törvények sorában a második. Elfogadta a Cseh­szlovákia rendőrségéről szóló törvényter­vezetet, amely a rendőrség tevékenysége számára új feltételeket biztosít ha­zánkban. » Megítélte a csehszlovák küldöttség tár­gyalásainak eredményét a magyar féllel a bős-nagymarosi vízmű problémájával kapcsolatban. A testület hangsúlyozta, hogy a munkák megszakítását magyar részről Csehszlovákia az államközi szer­ződés megszegésének minősíti. Azon a nézeten van, hogy az építkezést be kell fejezni. A kormány javasol még egy tár­gyalást kormányküldöttség szintjén, amelynek keretében az 1977-es szerző­désből kiindulva igyekezni fog mindkét fél számára elfogadható megoldást találni. A csehszlovák küldöttség összetételét is pontosították, melyet Ján Čarnogurský, szlovák kormányfő vezet. A kabinet tegnapi ülésén a Csehszlo­vákiában élő nemzeti kisebbségek és et­nikai csoportok sajtótermékeinek megse­gítésére 28 millió koronát hagyott jóvá. Ebből 21 millió esik Szlovákiára, ahol a nemzetiségek és etnikai csoportok mintegy kétharmada él. A testület hang­súlyozta, hogy egyszeri segítségről van szó, amely erre az évre érvényes. Fela­datul adta Jozef Mikloáko szövetségi miniszterelnök-helyettesnek, hogy az el­következő évekre dolgozza ki a szövetsé­gi kormány politikájának koncepcióját a nemzetiségi sajtó segítése, rendszeres támogatása céljából. A MAGYAR-SZLOVAK KAPCSOLATOKRÓL (Munkatársunktól) - Magyarországi szlovák, magyar, valamint csehszlovákiai magyar és szlovák újságírók részvételé­vel háromnapos szeminárium kezdődött tegnap Modra-Harmónián, a Szlovákiai Újságírók Szindikátusának rendezésében a szlovák-magyar kapcsolatokról. A találkozón, amelyet Ján Kamenický, a Szlovákiai Újságírók Szindikátusának alelnöke nyitott meg, megjelent Váradi Lajos, a Magyar Köztársaság pozsonyi konzulja is. A tanácskozás első napján dr. Juraj Alner, a Čas főszerkesztője, a szindiká­tus külföldi kapcsolatokkal foglalkozó szekciója vezetőjének, valamint Ján Se­kajnak az előadásait hallgatták meg a je­lenlevők, majd szabad vita következett. A tanácskozást, amelyen előrelátható­an szombat délelőtt részt vesz a szlovák kormány képviselője is, ősszel egy ha­sonló követi majd Magyarországon. (k-y) EDDIGI IGAZGATÓK - BE A KISKAPUN? (Folytatás az 1. oldalról) jelenlegi helyzete lehetővé teszi a pedagógusok bérének néhány százalékos emelését és a beruházá­si jellegű kiadások növelését is. Az igazgatóválasztásokkal kap­csolatos szavaira reagálva, a bizott­ság több képviselője rámutatott, hogy előzetes információk alapján nagyon sok iskolában visszaéltek az igazgatóválasztásokról rendelkező szabályzat nyújtotta kiskapuval, és több mint négy éve igazgatóskodó személyeket javasoltak (újra)kineve­zésre, azaz, megismétlődni látsza­nak a múlt évi választások eredmé­nyei (tavaly az esetek több mint 50 százalékában a régi igazgatók ma­radtak az egyes iskolák élén). A kép­viselők többsége kérte a minisztert: csak valóban kivételes esetekben engedélyezze, hogy a több mint négy éve poszton levő személy ma­radjon az igazgató. (kajó) VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN 1991. június 7-én Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre koronában Deviza Valuta Angol font 52,09 52,88 Francia frank 5,20 5,28 Német márka 17,62 17,91 Olasz líra (1000) 23,80 24,16 Osztrák schilling 2,50 2,54 Svájci frank 20,59 20,92 "USA-dollár 30,85 31,24 A SZÉKESEGYHÁZBAN KEZDŐDÖTT... (Munkatársunktól) - Nem sokkal lap­zártánk előtt a bártfai Szent Egyed-szé­kesegyházban ünnepélyesen kezdetét vette a Kelet-Nyugat Biztonsági Kutatóin­tézet X. évzáró közgyűlése. Az orgona­koncert után Ľubomír Skaloš, Bártfa fő­polgármestere köszöntötte a vendégeket. Utána John Edwin Mroz, az intézet igaz­gatója szólt az egybegyűltekhez. Ezt kö­vetően František Mikloško, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, majd Václav Havel köztársasági elnök, Göncz Árpád magyar államfő és Jan Krzysztof Bielec­ki lengyel kormányfő mondott beszédet. Mára várják Bártfára Dan Quayle ameri­kai alelnököt, aki szintén felszólal a konfe­rencián, majd részt vesz az idén 750 éves fürdőváros mai jubileumi ünnepségén. Közvetlenül a megnyitó előtt John Ed­win Mroz, a rendező intézet igazgatója nyilatkozott az újságíróknak. Elmondta: Szervezetük tíz évvel ezelőtt alakult, s je­lenleg New York-i és stírini (Prága köze­lében) központjai tevékenykednek. Most azért hívták össze ezt a konferenciát, hogy bonckés alá vegyék a Kelet-Európá­ba, különösképpen pedig a Magyaror­szágra, Csehszlovákiába és Lengyel­országba irányuló nyugati támogatásokat. A fórumon alkalmuk lesz véleményt cse­rélni a régiót segítőknek s azoknak, akik a támogatást fogadják. Szemtől szemben eddig még egyszer sem sikerült így talál­kozniuk. (jmk) DAN QUAYLE PRAGABAN (Folytatás az 1. oldalról) ről szóló egyezmény hamarosan aláírásra kerül. Az amerikai alelnök hangsúlyozta, hogy jövetelének célját mindenekelőtt az USA és Csehszlovákia közötti barátság elmélyítésében látja. Dan Quayle az amerikai küldöttség élén tárgyalásokat folytatott a prágai vár­ban a csehszlovák küldöttséggel. Áttekin­tettek néhány időszerű világpolitikai kér­dést. Részletesen foglalkoztak Csehszlová­kia és az Egyesült Államok között aláírás­ra esedékes, a beruházások kölcsönös védelmét biztosító egyezményről. Az ere­deti elképzelések szerint ezt már most kellett volna aláírni, de a csehszlovák kormány részéről az egyezmény néhány fejezetét illetően kétségek merültek fel, amelyeket további tárgyalások során tisz­tázni kell. A két ország küldöttségeinek tárgyalá­sán Václav Havel tájékoztatta az amerikai vendégeket a cseh és a szlovák nemzet közti viszonyról, s arról, hogy a két ország különválásának álláspontját csupán ki­sebbség képviseli. A fő hangsúly azon van, hogyan lehetne megtalálni az állam­jogi elrendeződés legmegfelelőbb for­máját. MÁR A BEFEJEZÉS ELŐTT? (Folytatás az 1. oldalról) Duna-Bizottság elnöke, és Meister Dávid külügyi államtitkár, a Duna­Bizottság magyarországi képviselő­je személyesen győződhetétt meg arról, mennyire haladtak a munkála­tokkal a tervezett vízlépcső bősi szakaszán. A vendégeket Július Binder, a Hydroconsult tervezővállalat fő­mérnöke tájékoztatta az építkezés előtörténetéről, a munkálatokról és arról - az építkezésnek az eredeti tervek szerint való befejezése hívé­ről lévén szó -, milyen sokirányú haszonnal is járna a vízlépcsőrend­szer. Megemlítette főleg a hajózha­tóság javulását ezen a szakaszon, az árvízvédelmi előnyöket, a talaj­vízviszonyok rendezését, az energia­termelés hasznát, sőt a fokozható ivóvízkiemelést is. Szólt azonban ar­ról is, hogy a vízmű ellenzői milyen érveket hoznak fel az üzembehelye­zés ellen, s hogy ezeket az érveket a támogatók tábora mennyire tartja elfogadhatónak. A jelenlévő diplomaták azután vé­gigjárva az építkezést, saját sze­mükkel is meggyőződhettek arról, hogy az építkezési munkálatok Bős­nél gyakorlatilag már befejezettnek tekinthetők, sőt a nyolc darab, egyenként 90 megawattos turbóge­nerátor közül az első már elindítható lehetne, ha a felvízcsatornát vízzel megtöltenék. Amint az a szakem­berek magyarázatából kiderült, erre már nem is kell sokat várni, mert a jövő hónapban, egyelőre nem üze­meltetés céljából, hanem azért, hogy a vízréteg megvédje a meden­ce szigetelését, megkezdődik a fel­vízcsatorna vízzel való feltöltése. Ezt ugyanis eredetileg úgy tervezték meg, hogy az átadás után azonnal elárasztják, s így nem sokáig bírja károsodás nélkül az időjárás viszon­tagságait, és az üres mederben las­san megtelepülő növényzet táma­dását. Az erőmű mellett elmondott érvek sokaságából kitűnt egy új formula is, mégpedig az, hogy az energiater­melés megindításával le lehetne állí­tani Jaslovské Bohunicén a V 1-es atomerőművet, amely ellen Ausztria „jogos" kifogásokat emel. Ez bizo­nyára gesztus volt, a megjelent oszt­rákok felé, hiszen pár hónappal ez­előtt (éppen a nemzetiségi feszült­ségekkel terheltebb időszakban) még arról volt szó, hogy a bősi vízi erőmű beindítása után a környezet­szennyező novákyi hőerőművet válthatná fel. A diplomaták nagy érdeklődéssel járták végig az építési területet, szemlélték meg a generátorok sze­relését, a zsilipkamrákat és a már elkészült felvízcsatornát, de a dél­utánra Pozsonyba tervezett sajtótá­jékoztatót sajnos lemondták. így a látogatás valóban inkább csak személyes benyomások gyűjtésé­nek volt tekinthető. Délután egyéb­ként Pozsonyban Ivan Čarno­gurský, az SZNT alelnöke fogadta a szakmai tájékoztató résztvevőit, minden bizonnyal alelnöki minőség­ben, nem pedig mint az erőművet kivitelező Hydrostav vállalat vezér­igazgatója. (Szénási) SZABOTÁLJÁK A FÖLDTÖRVÉNYT (Folytatás az 1. oldalról) társaságok viszonyára, mivel bizto­sítani kell a hatáskörök demokra­tikus megosztását a tagköztársasági államhatalom és a városi, községi, regionális önkormányzatok között is. Az FMK tehát reális politikai esé­lyekkel számolva, figyelembe veszi, hogy nemcsak Prága és Pozsony között, de például Léva, Galánta, Érsekújvár, Komárom, és Pozsony között is felmerülhetnek hatásköri, alkotmányjogi problémák. Az FMK képviselői utalnak egyben arra is, hogy a nyugat-európai alkotmányok ugyancsak nagy figyelmet szentel­nek a központi kormányzat és a re­gionális önkormányzatok között ke­letkező államjogi, közjogi, állam­igazgatási és egyéb viszonyok sza­bályozásának. Gyurovszky László említést tett arról is, hogy a nyugat-európai alkotmányok túl­nyomó többségében számolnak az ilyen regionális önkormányzatokkal, illetve sza­bályozásokkal, míg a cseh és a szlovák alkotmány-előterjesztők kifejezetten megfeledkeztek erről. A Független Magyar Kezdeményezés sajtóértekezletén résztvevő A. Nagy László, az FMK elnöke, s egyben a Szlo­vák Nemzeti Tanács alelnöke a Földtör­vény elfogadása utáni negatív jelensé­gekről szólt. Említést tett arról, hogy a já­rások többségében a telekkönyvi hivata­lok és az eddig működő földügyi hivatalok (geodézia) nem készültek fel a várható, megnövekedett ügyfélforgalomra. A. Nagy László személyes tapasztala­tai alapján számolt be a földtörvény elfo­gadásával kapcsolatos - úgymond - la­kossági reagálásokról is. A földtörvény magyarázása során több ízben vett részt az egyes délvidéki járásokban tartott ta­lálkozókon, személyesen tapasztalta, hogy a földműves-szövetkezetek, állami gazdaságok, falvak posztkommunista el­nökei kifejezetten félrevezetik a népet, példának okáért azzal, ha valaki vissza­igényli az 1945 után elkobzott, később a szövetkezetnek - kényszerből - átadott, s jelenleg a szövetkezet által használt földjét, elveszti egyedüli megélhetési for­rását - a nyugdíját. Ezt a felháborító hazugságot A. Nagy László nem is kom­mentálta. Ugyanakkor azonban rámuta­tott arra, hogy hiába folyik feddhetetlen­ségi vizsgálat a parlamentekben, míg az említett helyi szinteken továbbra is trónju­kon maradnak a helyi kiskirályok, akiknek (személy szerinti) kinevezését senki nem venné saját bőrére, felelősségére, s akik­nek leváltását sem vállalná senki. A tudó­sító következtetése: talán ezért is az egyetlen kiút, a mezőgazdasági termelés alapvető újjászervezése. (fekete) KISEBBSÉGI JOGOK (Munkatársunktól)-Anemzeti kisebb­ségek nyelvi jogairól tartott nemzetközi konferenciáról is említést tett Ján Petrík, a szlovák Kereszténydemokrata Mozga­lom központi titkára. Beszámolója viszont lényegében érthetetlen volt, mivel a pél­daként is félhasználható finnországi sza­bályzást szinte teljes mértékben össze­mosta a szlovák nyelvtörvény által meg­szerkesztett szabályzattal. Elmondta, ugyan, hogy Finnország példaként áll Eu­rópa előtt a nemzetiségi kérdés megoldá­sában, ám véleménye szerint a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek nyelv­használati jogai mégis a finn mintát köve­tik, s kerek-perec kijelentette, nem tartja szükségesnek, illetve kívánatosnak a nyelvtörvény „enyhítését". Álláspontja meghökkentő ugyan, mivel Finnország­ban a svédek anyanyelvét is gyakorlatilag államnyelvként könyvelik el, ám a másik oldalon el kell mondani, hogy megbírálta azon szlovák szélsőséges nemzeti moz­galmakat, amelyek, élükön a Matica slo­venskával, nemzeti árulásként könyvelik el a jelenlegi nyelvtörvény jóváhagyását. Ján Petrík persze a reá (és pártjára) jellemző módon nem azt tartotta fontos­nak kihangsúlyozni, hogy Európa elma­rasztalta a szlovák nyelvtörvényt, hanem azt, hogy ezen a fórumon is megrótta a tízmilliós Magyar Köztársaságot azért, hogy elhanyagolja a mindössze kilenc­venezer főt számláló szlovák kisebbség nyelvi jogainak biztosítását. A KDM központi titkára a továbbiakban a pénzügyminiszter kiválasztásáról, vala­mint áz egyes tárcák miniszterhelyettese­inek megválasztásáról szólt. Elmondása szerint még mindig nem dőlt el, ki lesz a Szlovák Köztársaság pénzügyminiszte­re, s a Szlovák Köztársaság külkapcsola­tainak minisztere dönti majd el, kit választ az előterjesztett jelöltek közül helyettesé­nek. Az építésügyi tárca élén bekövetke­zett változás következményeként a koalí­ciós pártok képviselői megállapodtak ab­ban is, hogy a tárca valamennyi minisz­terhelyettesét visszahívják, miközben mindannyian megpályázhatják az új mi­niszterhelyettesi posztokat. Ján Petrík említést tett arról, hogy a koalíciós tárgyalásokon szó esett a poli­tikai pártok és mozgalmak finanszírozá­sáról szóló törvényről is. Ugyanakxor ki­fejtette, hogy a pártoknak azért van szük­ségük állami támogatásra, mivel vállal­kozni mindeddig képtelenek, és az elmúlt évtizedekben szerzett beidegződések folytán tagjaik nem is nagyon hajlandók valamiféle pártilletékkel hozzájárulni a pártélet fenntartásának költségeihez. (f-m) JUGOSZLÁVIA KOMPROMISSZUMOS MEGALLAP0DAS A jugoszláv köztársaságok elnökeinek, akik tegnap a Szarajevó melletti Sztojcse­vac villában tárgyaltak az ország politikai jövőjéről, államjogi elrendezéséről sikerült részleges előrehaladást elérniük, elfo­gadták Bosznia-Hercegovina és Macedó­nia elnökeinek kompromisszumos javas­latát. Ezt Alija Izedbegovics Bosznia­-Hercegovina legfelsőbb képviselője kö­zölte az újságírókkal. Tájékoztatta őket, hoov az elnökök megállapodtak a javaslat négy fő pontjában és folytatják a tanács­kozást. Rámutattak arra, hogy a jugoszláv társadalom jövőjéről szóló platform, amely valamiféle kompromisszum a föde­ráció és a konföderáció között konstruktív alapot biztosít a további tárgyalásokhoz. Megállapodás született arról is, hogy va­lószínűleg már a jövő héten megtartják Szerbia, Horvátország és Bosznia-Herce­govina legfelsőbb vezetőinek találkozóját. ALGÉRIA ÚJ KORMÁNYFO, ZAVAROS HELYZET Sadli Bendzsedid algériai államfő szerda este Ahmed-Szid-Ahmed Gha­zali eddigi külügyminisztert bízta meg az új kormány megalakításával. Mulud Hamrus kabinetjének lemondását szerda reggel fogadta el az államfő. Hírügynök­ségi jelentések szerint a kinevezett mi­niszterelnök már hozzálátott a kormány összeállításához. Ghazali 1979-ig tagja volt a kormány­zó Nemzeti Felszabad ítási Front Központi Bizottságának, később az Európai Közös­ségekhez akkreditált nagykövet tisztségét töltötte be. Az 1988-as zavargások utáni kormányátalakításkor került a külügyi tár­ca élére. Változatlanul folytatódnak a zavargá­sok Algériában, az ország északkeleti részén fekvő Szúk Ahrasz városban teg­napra virradó éjszaka két ember vesztette az életét és 14 sebesült meg a tüntetők és a rendőrség közti összecsapásokban. A tüntetést ezúttal is az Iszlám Megmen­tési Front szervezte, a résztvevők ugyan­úgy, mint Algírban az iszlám állam mega­lakítását, az elnök lemondását és a vá­lasztási törvény módosítását követelték. A katonai főparancsnokság további két dekrétumot adott ki, ezek szigorítják az elnök által elrendelt ostromállapotot. Az első az egész ország területén szigorúan megtilt minden tüntetést vagy felvonulást, a másik pedig különleges jogkörrel ruház­za fel a hadsereget, illetve a katonai parancsnokokat. A dekrétum szerint az ostromállapot legkevesebb négy hónapig lesz érvényben, de bármikor visszavon­ható, ha a helyzet stabilizálódik. A hadse­reg jogot kapott a katonai törvényszékek létrehozására, ezek fogják tárgyalni a sú­. lyos bűncselekményeket és minden pró­bálkozást az állam biztonságának meg­sértésére. Algírban és más városokban éjszakai kijárási tilalmatTendeltek el. AMIRŐL EDDIG HALLGATTUNK... MÉRGEZIK ÉLETÜNKET (Munkatársunktól) - Nyilvánosságra hozták a legnagyobb környezetszennyező vállalatok névsorát. Az SZK Egészségügyi Minisztériuma, a Szlovák Nemzeti Tanács szociális és egészségügyi bizottságának felkérésére aprólékos jelentést dolgozott ki Szlovákia közegészségügyi helyzetéről. Ebben névszerint sorolják fel mindazokat az üzemeket és vállalatokat, melyek legnagyobb mértékben szennye­zik környezetünket, s azokat is, melyekben a dolgozók nagy mértékű ártalmaknak vannak kitéve. A jelentésből megtudtuk, hogy a po­zsonyi Istrochem (egykori Dimitrov Vegyi Müvek) viszkózselyem gyártó részlegén a szénkén mértéke tízszerese a megen­gedett határértéknek. Ennek következté­ben a részlegen 1985 és 1990 között 13 dolgozó szenvedett mérgezést. A legna­gyobb légszennyező vállalatok közé tar­tozik továbbá a Slovnaft, a Gumón, a Ma­tador és a Kábelgyár is. A Nyugat-szlovákiai kerületben a vág­sellyei Duslo, a szeredi Nikkelkohó, a rar­boki Cementgyár, a senicai Selyemgyár a listavezető. A komáromi Hajógyárban a legveszélyesebb kockázati tényező a zajártalom. A felmérések kimutatták, hogy évente átlagosan öten veszítik el hallásukat a gyártórészlegen, de volt olyan év, amikor ez a szám 17-re nőtt. Az Érsekújvári járásban 57 községnek nincs megfelelő szemétlerakója. Párkányban a szennyvizet tisztítás nélkül eresztik a Dunába. A Dunaszerdahelyi járásban is sok helyen nagymértékben veszélyeztetik a föld alatti ivóvízkészletet. A Közép­szlovákiai kerületben a legkritikusabb helyzet Garamszentkereszt, Pri vigye, No­váky és Rózsahegy környékén van. A ne­meskosztolányi ENO vállalat 420 dolgo­zója arzénfertőzésnek van kitéve. A fertő­zés mértéke ugyan nem lépi túl a megen­gedett határértéket, ám máris kimutatták, hogy ezen a vidéken több a rákos daga­natos megbetegedés, mint másutt. A Ke­let-szlovákiai kerületben a rudňanyi Érc­bányák higanygyártó részlegét évek óta az egészségügyi előírásokat megkerülve üzemeltetik. Az egészségügyi tárca jelen­tése a legnagyobb környezetszennyező vállalatokként tünteti fel az alsósajói Érc­bányát, valamint az őrmezői Chemkot. Súlyos közegészségügyi hiányosságok­kal helyezték üzembe a tőketerebesi pék­séget valamint a királyhelmeci tejfeldolgo­zó üzemet is - derült ki a tegnap nyilvá­nosságra hozott dokumentumból. A bizottsági ülésen dr. Margaréta Šul­cová az SZK főhigiénikusa elmondta: ezek az adatok már régebben is ismertek voltak, csak az illetékesek nem akartak róluk tudni. Sok helyen költséges beruhá­zásokra van szükség (szakvélemény sze­rint szlovákiai viszonylatban 500 milliárd korona kellene), azonban sok helyen aleg­alapvetőbb higiéniai, munka- és környe­zetvédelmi előírásokat sem tartják be. Az SZNT szociális és egészségügyi bizottsága a jelentést továbbítja a kor­mánynak, s felkéri az illetékes ágazato­kat, hogy dolgozzák ki a környezetszeny­nyező programok megszüntetésének a feltételeit. G. A.

Next

/
Thumbnails
Contents