Új Szó, 1991. június (44. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-27 / 149. szám, csütörtök

1991. JÚNIUS 27. I ÚJ SZÓ, PUBLICISZTIKA - HIRDETÉS PEDAGÓGIÁNK MÚLTJA ÉS JŰVŰJE IV. KIK IRÁNYÍTSÁK AZ OKTATÁSÜGYET? É

vszázadok óta megszokott gyakorlat, hogy a pedagógusok, illetve a tantestületek munkáját fölülről szervezik, irányítják. A közelmúlt bírálatát e szempontból talán most mellőzhetnénk, arra is csak utalnék, hogy léteznek (Nyugat-Európában) iskolatípusok (modellek), melyek igazgatók és mindenféle felsőbb irányítók nélkül is jól elboldogulnak. Bizonyára, pedagógusa válogatja az effajta önállóságot, ám az iskolák sokfélesége a jövőben nálunk sem zár ki semmilyen célravezető lehetőséget. Mindenekelőtt viszont olyan pedagógusképzést kell létrehoznunk, mely szavatolja a felzárkózás lehetőségét. A tanítónak, tanárnak a gazdag tárgyi imereteken kívül alapos gyermek-, fejlődés- és szociálpszichológiai, valamint pedagógiai szakismeretekre kell szert tennie, hogy feladatait a kor igényeinek megfelelően tudja ellátni. A pedagógusokat képessé kell tenni arra, hogy helyesen tudjanak választani az alternatív tananyagok, módszerek között, sőt: maguk dolgozzanak ki ilyeneket. Persze, ehhez is feltételek kellenek. Az iskolák működéséhez szükséges anyagi feltételekről az iskolafenntartóknak kell gondoskodniuk, így az államnak, önkormányzatoknak, magánszemélyeknek, továbbá egyházaknak, részvénytársaságoknak stb., tulajdonosként vagy alapítványok által. A pedagógusok foglalkoztatását egyszerű pályázatok útján kell megoldani úgy, hogy a kérdésben az igazgatókkal együttműködő tanügyi igazgatóságoknak legyen döntó szavuk. Sajnálatos, hogy az utóbbi másfél esztendő folyamán - szinte észrevétlenül - elburjánzott a hivatalok hálózata. Kérdés, hogy az oktatás szervezése szempontjából melyiknek lesz a jövőben döntő szerepe. Az már biztos, hogy az irányítás többpólusúvá válik, ám a működtetés helyett a működőképesség lehetőségét kell megadni. Az irányításban olyan struktúrát kell kialakítani, mely „egyensúlyt teremt az országos irányítás, az egyének, az intézmények és a helyi közösségek jogai között", miközben egyik sem kap aránytalanul nagy lehetőséget az oktatás meghatározásában. Persze, a sok évtizedes, sőt évszázados beidegződésektől nagyon nehéz lesz megszabadulni. Közel két évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy az első bíztató jelek megmutatkozzanak. Ilyen előrelépésnek tekinthető a Szlovák Nemzeti Tanács 542/1990-es számú törvénye, mely többek közt az iskolák önkormányzatának a megalakítására szólít fel és az önkormányzati szervek jogkörét is meghatározza. E törvény alapján alakultak meg ez év áprilisában az iskolatanácsok. A rájuk vonatkozó statútum az első bekezdésében kimondja, hogy tanácsadó és önkormányzati szervek, a helyi érdekek kifejezői, a pedagógusok, a szülők és a tanulók érdekeinek a képviselői. Helyet kaptak bennük a helyi önkormányzatok képviselői is. Csupán egy nem elhanyagolható hiba csúszott a dologba, hogy az önkormányzatoknak más úton nincs beleszólási joguk az iskolák irányításába. Olyasmi történt, ami példátlan az oktatásügy történetében. Az egyes települések iskolaépületei, teljes felszerelésükkel együtt, az oktatásügyi hivatalok tulajdonába mentek át, a kihelyezett hivatalnokok körzeti könyvelőkként kezelik az iskolák költségvetését. Félő, hogy az iskolák gazdasági irányítása ezáltal nem válik egyszerűbbé, csupán a hivatalnokok száma gyarapszik az államháztartás rovására. Az is kezd tűrhetetlenné válni, hogy az iskolaépületek „üzemeltetése" évtizedek óta az igazgatónak és helyettesének a feladata, holott az ilyen tevékenység többnyire egyiküknek sem tanult szakmája elsősorban gondnoki teendő lenne, csakhogy nálunk ilyen státus nem létezik. Mindazt, amit az igazgatókra hallgatólagosan rákényszerítettek, azt a régebbi törvények értelmében a nemzeti bizottságoknak kellett volna elvégezniük, össze is dőlhettek volna az iskolák, ha az igazgatók arra várnak, hogy a hivatalnokok a karbantartási munkákat elvégeztessék. Elég lehetne már ebből az áldatlan állapotból. Mindenki töltse be legalább a józan ész által elfogadható szerepét, s az iskola fenntartója (ma még jórészt az állam) ne sajnálja a pénzt arra, amire kell. Semmivel sem kerülne többe a gondnok fizetése, mint egy igazgatóhelyettes havi bére. Tehát csak a tisztséget kellene betölteni arra hivatott, szakképzett egyénnel. A társadalom politikai-gazdasági rendszerének megváltozása után nagyon szép terveket dédelgettünk magunkban. Például, hogy az adók tetemes hányada az önkormányzatoknál marad a település, a helyi kultúra és az iskolák fejlesztésére. Sok polgármester és képviselőjelölt meg is hirdette választási programjában e célok elérését. Most pedig úgy tűnik, hogy e tervekből vajmi kevés valósítható meg. Kár, mert az államkasszába befolyt jövedelmek újraelosztásának eddigi formájáról már többszörösen bebizonyosodott, hogy főleg a kis települések kerülnek általa hátrányos helyzetbe. Ha az ottani önkormányzatoknak nem áll majd módjukban a tanítót letelepíteni és jobban megfizetni, mint a nagyobb falvakban, városokban, akkor marad minden a régiben. Nem kapnak tanítót, legalábbis nem a legjobbak közül választhatnak. Pedig az összevont osztályok jól képzett és tapasztalt pedagógusokat kívánnak meg. Szót kell ejtenem még a felügyeleti és szaktanácsadói szervek rendszeréről is. Tanfelügyelők jelenleg nincsenek, a pedagógiai központok tevékenysége is szünetel. Annyit tudunk már, hogy a jelenlegi oktatásügyi hivatalok e szerepkörök ellátásával a jövőben nem foglalkoznak. A tanfelügyelőségek előre láthatólag közvetlenül a minisztériumhoz tartoznak majd. Az talán nem is annyira fontos, hogy a hivatali hierarchia hogyan épül fel, inkább az a kérdés, kik töltik be az említett tisztségeket. Egyelőre csak a tapasztaltabb pedagógusokra számíthatunk, de később okvetlenül külön e feladatok ellátására kell képezni a szakembereket. A szakmai ellenőrzést és a szaktanácsadást nem láthatják el sem bürokraták, sem szubjektív elveket valló egyének. A fentebb vázolt irányítási struktúrába a felügyelőknek és a szaktanácsadóknak is szorosan be kell illeszkedniük. E

zzel be is fejezhetném e, pár cikkből álló rövid vázlatot. Korántsem törekedtem valamiféle program előterjesztésére, csupán az érdekeltek figyelmét szerettem volna felkelteni, s egy kicsit mozgásba hozni az állóvizet, melyben oktatásügyünk aléltan lebeg. A jövőre vonatkozó elképzeléseket nem úgy találtam ki, gazdag (és hozzáférhető) szakirodalomra, no meg a néhány évtizedes pedagógusi, iskolavezetői tapasztalataimra támaszodtam. Bármelyik állításom, feltevésem, elgondolásom helyességét bárki megkérdőjelezheti, sót, meg is cáfolhatja. Egy azonban biztos: oktatási rendszerünk így, ahogy van, sem felépítésében, sem tartalmában nem felel meg a feladatának. Tudom, hogy a legkisebb változtatás is sokba kerül, az egész struktúra átépítése pedig éveket, talán évtizedeket vesz igénybe. Ügyeljünk viszont arra, hogy ne a közepén vagy a legvégén fogjunk hozzá. Közhely, de igaz, hogy az épülethez is szilárd alapok kellenek. Ingoványra is lehet építeni, csak éppen sokkal költségesebb. CSICSAI ALAJOS (VÉGE) APRÓHIRDETÉS • 1991. június 24-én ünnepelték házasságkötésük 30. évfordulóját szeretett szüleink, Sztakovics Lajos és felesége, Sztakovics Ľudmila Nagymegyeren. E szép ünnep alkalmából hosszú boldog életet kívánunk és köszöntjük őket: lányaik: Ľuba, Zsuzsa, fiuk: Lajos, vejeik: Lajos, Zoltán, menyük: Ági, valamint az unokák: Martina, Krisztina, Zsuzsa, Erik, akik sokszor csókolják a drága nagyszülőket. Ú-2078 • Sok szeretettel, hálával és tisztelettel köszöntjük szüleinket, Kiss Lászlót és nejét, Kiss Máriát lllésházán, akik 1991. június 18-án ünnepelték házasságkötésük 25. évfordulóját. Ez alkalomból jókívánságainkat és sok-sok csókot küldünk: fiaik: Laci, Zoli, Csaba. Csatlakozik menyük: Anita, valamint a rokonság. Ú-2080 • 1991. június 27én ünnepli 55. születésnapját a drága jó férj, édesapa és nagyapa, Hajtman József j Dunaradványon. -v^váÉ^ E szép ünnep alkal+ mából szivünk teljes « M szeretetével köszöntjük, jó erőt, egészséget és hosszú, boldog életet kívánunk. Felesége, lányai: Tercsi, Ilonka, fia: Józsi, veje: István és kisunokája: Istvánka, aki sok-sok puszit küld a nagypapának. Ú-2030 • Werner márkás, 1840-ben készült félszárnyas, kiváló állapotban lévő zongora jutányosán eladó. Telefon: 0708/40 47. Ú-2100 ^^ wi as ^ajs

Eat ÚJ SZÓBAN! Sikerfilmek a PANORÁMÁBAN! Nicsak, ki beszél A légy Halálosztó (Terminátor) Nagy zűrök kis Kínában Miss Daisy sofőrje és egyéb nagy sikerű filmek várják Önt egész nyáron a komáromi PANORÁMA kertmoziban. Szórakozzon velünk, egy jó film kellemes kikapcsolódást ígér. AZ ELŐADÁSOK KEZDETE 21.30 ÚP-708 ŕ DUNAMOCSON (Radvány és Dunamocs között, a Duna-parton) újra működik a HALÁSZCSÁRDA. Házikonyha, tájjelegű fehér- és vörösborok. A pihenni vágyókat zene szórakoztatja. V= UP-677 J> A nádszegi mezőgazdasági szövetkezet (Galántai járás) szerr vezetek és magánszemélyek számára kőműves-, ács-, festőmázoló-, lakatos-, vas-, bádogos-, valamint villany- és vízvezetékszerelési munkákat végez, illetve villámhárítók felszerelését vállalja. Ár megegyezés szerint. Tájékoztatás: J. Hradský mérnök Telefon: 0706/962 55. ÚP-679 Szeretne üzletet nyitni, de nincs hozžä é|álete vagy helyisége? KA PROBLÉMÁJA MÁRIS MEGOLDÓDOTT! A komáromi UUU 11

L ŕŕŕ/Jf JEDNÔT^ ^ fogyasztási szövetkezet " m N M S3 JEDNOTA bérbe adja kisebb textil- és cipőüzleteinek helyiségeit a következő községekben; 111. Nagykeszi, Csícsó, ; / Nemesócsa, Megyercs, Újgyalla, TESSÉK, NYITHATJÁK AZ ÜZLETET!: IrdékíMá lehel atóifiáŕôtó#ÉPNQtÄ t M* kMpónýébBti: Dukla utéa 7 szám alatt vagy telefonon 0819/626 7Hol 77-ig Vlasla VrábelóvanáL K0V0K0ŽEX - bőrdíszműipari termékek előállítása a legújabb világdivat szerint, nagy mennyiségben is. Sokféle terméket kínálunk, de megemlítjük, hogy legnagyobb a választék női és férfi övekből. HÍVJÁK A KÖVETKEZŐ TELEFONSZÁMOT: 0819/40 91. Aki meglátja termékeinket, nehéz lesz csak egyet választania közülük. ÚP-701 Előnyös ajánlat kereskedők és vállalkozók számára Nyugati államokból behozott, kiváló minőségű használt ruha kiskereskedelmi árusításához keresőnk érdeklődőket Itt a lehetőség városon, falun az üres helyiségek kihasználására! Folyamatos szállítást biztosítunk, - jutányos áron! Telefon: 0709/902 21 ÚP-683 Az ógyallai városháza mellett működő kisüzem eladásra kínálja a következő teherautóit: - 1 db Liaz MTSP-24 billenőkocsi -1 db AM-55, TATRA 148-as alvázon levő betonszállító - 1 db V3S billenőkocsi Érdeklődni az ógyallai városházán lehet. Telefon: 0818/22 02 vagy 22 03 (Strančiak mérnök) vagy 0818/25 47 (Kiss László). ÚP-641