Új Szó, 1991. június (44. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-27 / 149. szám, csütörtök

1991. JÚNIUS 27. I ÚJ SZÓ, PUBLICISZTIKA - HIRDETÉS PEDAGÓGIÁNK MÚLTJA ÉS JŰVŰJE IV. KIK IRÁNYÍTSÁK AZ OKTATÁSÜGYET? É vszázadok óta megszokott gyakorlat, hogy a pedagó­gusok, illetve a tantestüle­tek munkáját fölülről szervezik, irá­nyítják. A közelmúlt bírálatát e szempontból talán most mellőz­hetnénk, arra is csak utalnék, hogy léteznek (Nyugat-Európában) isko­latípusok (modellek), melyek igaz­gatók és mindenféle felsőbb irányí­tók nélkül is jól elboldogulnak. Bizo­nyára, pedagógusa válogatja az ef­fajta önállóságot, ám az iskolák sok­félesége a jövőben nálunk sem zár ki semmilyen célravezető lehetősé­get. Mindenekelőtt viszont olyan pe­dagógusképzést kell létrehoznunk, mely szavatolja a felzárkózás lehe­tőségét. A tanítónak, tanárnak a gazdag tárgyi imereteken kívül alapos gyermek-, fejlődés- és szoci­álpszichológiai, valamint pedagógiai szakismeretekre kell szert tennie, hogy feladatait a kor igényeinek megfelelően tudja ellátni. A pedagó­gusokat képessé kell tenni arra, hogy helyesen tudjanak választani az alternatív tananyagok, módsze­rek között, sőt: maguk dolgozzanak ki ilyeneket. Persze, ehhez is feltéte­lek kellenek. Az iskolák működéséhez szüksé­ges anyagi feltételekről az iskola­fenntartóknak kell gondoskodniuk, így az államnak, önkormányzatok­nak, magánszemélyeknek, továbbá egyházaknak, részvénytársaságok­nak stb., tulajdonosként vagy alapít­ványok által. A pedagógusok foglalkoztatását egyszerű pályázatok útján kell meg­oldani úgy, hogy a kérdésben az igazgatókkal együttműködő tanügyi igazgatóságoknak legyen döntó szavuk. Sajnálatos, hogy az utóbbi másfél esztendő folyamán - szinte észre­vétlenül - elburjánzott a hivatalok hálózata. Kérdés, hogy az oktatás szervezése szempontjából melyik­nek lesz a jövőben döntő szerepe. Az már biztos, hogy az irányítás többpólusúvá válik, ám a működte­tés helyett a működőképesség lehe­tőségét kell megadni. Az irányítás­ban olyan struktúrát kell kialakítani, mely „egyensúlyt teremt az orszá­gos irányítás, az egyének, az intéz­mények és a helyi közösségek jogai között", miközben egyik sem kap aránytalanul nagy lehetőséget az oktatás meghatározásában. Persze, a sok évtizedes, sőt évszázados beidegződésektől nagyon nehéz lesz megszabadulni. Közel két évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy az első bíztató jelek megmutatkozzanak. Ilyen előrelé­pésnek tekinthető a Szlovák Nem­zeti Tanács 542/1990-es számú tör­vénye, mely többek közt az iskolák önkormányzatának a megalakításá­ra szólít fel és az önkormányzati szervek jogkörét is meghatározza. E törvény alapján alakultak meg ez év áprilisában az iskolatanácsok. A rájuk vonatkozó statútum az első bekezdésében kimondja, hogy ta­nácsadó és önkormányzati szervek, a helyi érdekek kifejezői, a pedagó­gusok, a szülők és a tanulók érdeke­inek a képviselői. Helyet kaptak ben­nük a helyi önkormányzatok képvi­selői is. Csupán egy nem elhanya­golható hiba csúszott a dologba, hogy az önkormányzatoknak más úton nincs beleszólási joguk az isko­lák irányításába. Olyasmi történt, ami példátlan az oktatásügy történe­tében. Az egyes települések iskola­épületei, teljes felszerelésükkel együtt, az oktatásügyi hivatalok tu­lajdonába mentek át, a kihelyezett hivatalnokok körzeti könyvelőkként kezelik az iskolák költségvetését. Félő, hogy az iskolák gazdasági irá­nyítása ezáltal nem válik egyszerűb­bé, csupán a hivatalnokok száma gyarapszik az államháztartás rová­sára. Az is kezd tűrhetetlenné válni, hogy az iskolaépületek „üzemelte­tése" évtizedek óta az igazgatónak és helyettesének a feladata, holott az ilyen tevékenység többnyire egyi­küknek sem tanult szakmája első­sorban gondnoki teendő lenne, csakhogy nálunk ilyen státus nem létezik. Mindazt, amit az igazgatókra hallgatólagosan rákényszerítettek, azt a régebbi törvények értelmében a nemzeti bizottságoknak kellett vol­na elvégezniük, össze is dőlhettek volna az iskolák, ha az igazgatók arra várnak, hogy a hivatalnokok a karbantartási munkákat elvégez­tessék. Elég lehetne már ebből az áldatlan állapotból. Mindenki töltse be legalább a józan ész által elfo­gadható szerepét, s az iskola fenn­tartója (ma még jórészt az állam) ne sajnálja a pénzt arra, amire kell. Semmivel sem kerülne többe a gondnok fizetése, mint egy igaz­gatóhelyettes havi bére. Tehát csak a tisztséget kellene betölteni arra hivatott, szakképzett egyénnel. A társadalom politikai-gazdasági rendszerének megváltozása után nagyon szép terveket dédelgettünk magunkban. Például, hogy az adók tetemes hányada az önkormányza­toknál marad a település, a helyi kultúra és az iskolák fejlesztésére. Sok polgármester és képviselőjelölt meg is hirdette választási program­jában e célok elérését. Most pedig úgy tűnik, hogy e tervekből vajmi kevés valósítható meg. Kár, mert az államkasszába befolyt jövedelmek újraelosztásának eddigi formájáról már többszörösen bebizonyosodott, hogy főleg a kis települések kerül­nek általa hátrányos helyzetbe. Ha az ottani önkormányzatoknak nem áll majd módjukban a tanítót letele­píteni és jobban megfizetni, mint a nagyobb falvakban, városokban, akkor marad minden a régiben. Nem kapnak tanítót, legalábbis nem a legjobbak közül választhatnak. Pedig az összevont osztályok jól képzett és tapasztalt pedagóguso­kat kívánnak meg. Szót kell ejtenem még a felügye­leti és szaktanácsadói szervek rend­szeréről is. Tanfelügyelők jelenleg nincsenek, a pedagógiai központok tevékenysége is szünetel. Annyit tu­dunk már, hogy a jelenlegi oktatás­ügyi hivatalok e szerepkörök ellátá­sával a jövőben nem foglalkoznak. A tanfelügyelőségek előre láthatólag közvetlenül a minisztériumhoz tar­toznak majd. Az talán nem is annyira fontos, hogy a hivatali hierarchia hogyan épül fel, inkább az a kérdés, kik töltik be az említett tisztségeket. Egyelőre csak a tapasztaltabb peda­gógusokra számíthatunk, de később okvetlenül külön e feladatok ellátá­sára kell képezni a szakembereket. A szakmai ellenőrzést és a szakta­nácsadást nem láthatják el sem bü­rokraták, sem szubjektív elveket val­ló egyének. A fentebb vázolt irányí­tási struktúrába a felügyelőknek és a szaktanácsadóknak is szorosan be kell illeszkedniük. E zzel be is fejezhetném e, pár cikkből álló rövid vázlatot. Korántsem törekedtem va­lamiféle program előterjesztésére, csupán az érdekeltek figyelmét sze­rettem volna felkelteni, s egy kicsit mozgásba hozni az állóvizet, mely­ben oktatásügyünk aléltan lebeg. A jövőre vonatkozó elképzeléseket nem úgy találtam ki, gazdag (és hozzáférhető) szakirodalomra, no meg a néhány évtizedes pedagógu­si, iskolavezetői tapasztalataimra tá­maszodtam. Bármelyik állításom, feltevésem, elgondolásom helyes­ségét bárki megkérdőjelezheti, sót, meg is cáfolhatja. Egy azonban biz­tos: oktatási rendszerünk így, ahogy van, sem felépítésében, sem tartal­mában nem felel meg a feladatának. Tudom, hogy a legkisebb változtatás is sokba kerül, az egész struktúra átépítése pedig éveket, talán évtize­deket vesz igénybe. Ügyeljünk vi­szont arra, hogy ne a közepén vagy a legvégén fogjunk hozzá. Közhely, de igaz, hogy az épülethez is szilárd alapok kellenek. Ingoványra is lehet építeni, csak éppen sokkal költsége­sebb. CSICSAI ALAJOS (VÉGE) APRÓHIRDETÉS • 1991. június 24-én ünnepelték házas­ságkötésük 30. évfordulóját szeretett szü­leink, Sztakovics Lajos és felesége, Sztakovics Ľudmila Nagymegyeren. E szép ünnep alkalmából hosszú boldog életet kívánunk és köszöntjük őket: lányaik: Ľuba, Zsuzsa, fiuk: Lajos, vejeik: Lajos, Zoltán, menyük: Ági, valamint az unokák: Martina, Kriszti­na, Zsuzsa, Erik, akik sokszor csókol­ják a drága nagyszülőket. Ú-2078 • Sok szeretettel, hálával és tisztelettel köszöntjük szüleinket, Kiss Lászlót és nejét, Kiss Máriát lllésházán, akik 1991. június 18-án ünnepelték há­zasságkötésük 25. évfordulóját. Ez alka­lomból jókívánságainkat és sok-sok csó­kot küldünk: fiaik: Laci, Zoli, Csaba. Csatlakozik menyük: Anita, valamint a rokon­ság. Ú-2080 • 1991. június 27­én ünnepli 55. szüle­tésnapját a drága jó férj, édesapa és nagyapa, Hajtman József j Dunaradványon. -v^váÉ^ E szép ünnep alkal­+ mából szivünk teljes « M szeretetével kö­szöntjük, jó erőt, egészséget és hosszú, boldog életet kívánunk. Felesége, lányai: Tercsi, Ilonka, fia: Józsi, veje: István és kisunokája: Ist­vánka, aki sok-sok puszit küld a nagypapának. Ú-2030 • Werner márkás, 1840-ben készült fél­szárnyas, kiváló állapotban lévő zongora jutányosán eladó. Telefon: 0708/40 47. Ú-2100 ^^ wi as ^ajs Eat ÚJ SZÓBAN! Sikerfilmek a PANORÁMÁBAN! Nicsak, ki beszél A légy Halálosztó (Terminátor) Nagy zűrök kis Kínában Miss Daisy sofőrje és egyéb nagy sikerű filmek várják Önt egész nyáron a komáromi PANORÁMA kertmoziban. Szórakozzon velünk, egy jó film kellemes kikapcsolódást ígér. AZ ELŐADÁSOK KEZDETE 21.30 ÚP-708 ŕ DUNAMOCSON (Radvány és Dunamocs között, a Duna-parton) újra működik a HALÁSZCSÁRDA. Házikonyha, tájjelegű fehér- és vörösborok. A pihenni vágyókat zene szórakoztatja. V= UP-677 J> A nádszegi mezőgazdasági szövetkezet (Galántai járás) szerr vezetek és magánszemélyek számára kőműves-, ács-, festő­mázoló-, lakatos-, vas-, bádo­gos-, valamint villany- és vízveze­tékszerelési munkákat végez, il­letve villámhárítók felszerelését vállalja. Ár megegyezés szerint. Tájékoztatás: J. Hradský mérnök Telefon: 0706/962 55. ÚP-679 Szeretne üzletet nyitni, de nincs hozžä é|álete vagy helyisége? KA PROBLÉMÁJA MÁRIS MEGOLDÓDOTT! A komáromi UUU 11 L ŕŕŕ/Jf JEDNÔT^ ^ fogyasztási szövetkezet " m N M S3 JEDNOTA bérbe adja kisebb textil- és cipőüzleteinek helyiségeit a következő községekben; 111. Nagykeszi, Csícsó, ; / Nemesócsa, Megyercs, Újgyalla, TESSÉK, NYITHATJÁK AZ ÜZLETET!: IrdékíMá lehel atóifiáŕôtó#ÉPNQtÄ t M* kMpónýébBti: Dukla utéa 7 szám alatt vagy telefonon 0819/626 7Hol 77-ig Vlasla VrábelóvanáL K0V0K0ŽEX - bőrdíszműipari termékek előállítása a legújabb világdivat szerint, nagy mennyiségben is. Sokféle terméket kínálunk, de megemlítjük, hogy legnagyobb a választék női és férfi övekből. HÍVJÁK A KÖVETKEZŐ TELEFONSZÁMOT: 0819/40 91. Aki meglátja termékeinket, nehéz lesz csak egyet választania közülük. ÚP-701 Előnyös ajánlat kereskedők és vállalkozók számára Nyugati államokból behozott, kiváló minőségű használt ruha kiskereskedelmi árusításához keresőnk érdeklődőket Itt a lehetőség városon, falun az üres helyiségek kihasználására! Folyamatos szállítást biztosítunk, - jutányos áron! Telefon: 0709/902 21 ÚP-683 Az ógyallai városháza mellett működő kisüzem eladásra kínálja a következő teherautóit: - 1 db Liaz MTSP-24 billenőkocsi -1 db AM-55, TATRA 148-as alvázon levő betonszállító - 1 db V3S billenőkocsi Érdeklődni az ógyallai városházán lehet. Telefon: 0818/22 02 vagy 22 03 (Strančiak mérnök) vagy 0818/25 47 (Kiss László). ÚP-641

Next

/
Thumbnails
Contents