Új Szó, 1991. június (44. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-26 / 148. szám, szerda

ÉG VELED, IVAN! Illendő lenne elbúcsúznunk. De hát huszonhárom évvel ezelőtt (hogy rohan az idő!) hívás nélkül, tiltakozásunk ellenére betörtél hozzánk, s mi védtelenül álltunk veled szemben. így hát a búcsú se lehet ünnepi. (4. oldal) FÜGGETLEN NAPILAP Szerda, 1991. június 26. Ára 2,80 korona XLIV. évfolyam, 148. szám TEMPÓRA MUTANTUR... Franciaország helyneveinek legalább a fele kelta, a magyarok nemzeti büszkeségét sem bántja tudtommal a szláv Visegrád, Csongrád és Nógrád... (5. oldal) EMLÉKTÁBLA 1968 ÁLDOZATAINAK (Munkatársunktól) - Kassán 1968. augusztus 21-én a Lenin utcán a Varsói Szerződés megszálló csapatainak fegyveréből a golyó elsőként a 16 esztendős Michal Hamrát életét oltotta ki. Utána még öten következtek: Ján Hatala, Jozef Kötésár, Ján László, Ladislav Martoník és Ivan Schiedt. Fura fintora a történelemnek, hogy közülük három fiatal a szovjet katonák lövedékétől a Felszabadítók terén halt meg (!), ott, ahol az útjuk nap mint nap elvezetett, s ahol a megszálló csapatok teljesen váratlanul és más szándékkal jelentek meg, mint 1945-ben. A véres események emlékére még 1968 augusztusában emléktáblát helyeztek el a Lenin utcán a Tuzex-áruház bejárata melletti falon. „Természetesen" a normalizátorok számára az e fajta megemlékezés elviselhetetlen volt. A rendőrök kőművesruhába öltözve távolították el a táblát. A megemlékezés gyertyái ezen a helyen csak 1989. november 21én lobbantak ismét lángra, s most már annak is eljött az ideje, hogy Süli János, Kassa óvárosának polgármestere leleplezze azt a svéd fekete gránit táblát, mely emléket állít az 1968-as események hat ártatlan kassai áldozatának, (-szák) MINISZTERELNÖK NÉLKÜL - AZ ESTI ÓRÁKIG... MIKORRA VÁRHATÓ A FOGYASZTÓI ÁRAK TETÓZÉSE? (Munkatársunktól) - Mivel Ján Čarnogurský tegnap az Államvédelmi Tanács prágai ülésén vett részt, így miniszterelnöke nélkül tanácskozott a szlovák kormány. Mint annyiszor az utóbbi hetekben, megint javarészt a gazdasági és termelési szféra időszerű kérdései kerültek elé. Más témákból merítve: a kormány tudomásul vette a szövetségi kabinetnek a nemzetiségi sajtó támogatásáról hozott döntését. Miközben még folyt a tanácskozás, Martin Porubjak első miniszterelnök-helyettes elmondta az újságíróknak: az ülésen 33 napirendi pont szerepel, s várható, hogy a tanácskozás csak a késő esti órákban ér véget, majd ma folytatódik. A nemzetiségi sajtónak nyújtott kormánytámogatással kapcsolatban megjegyezte: ezt a kérdést szövetségi szinten már lezárták. Gond csak abból keletkezett, hogy a javaslat és elfogadása között hosszabb idő telt el, miközben néhány sajtótermék már megszűnt. Véglegesen csütörtökön zárják le ezt a kérdést, amikor a szlovák kormány állami tájékoztatáspolitikai és hírközlő eszközökkel foglalkozó tanácsa mellett tevékenykedő nemzetiségi sajtóért felelős bizottság elé kerül. Részletesen szólt á gyógyszergyártás fejlesztési elképzeléseiről. Tény, hogy a hazai gyógyszerek előállítása a fogyasztás 70 százalékát öleli fel, aminek következtében a termelés csak kis tételekben folyik. Jóval gazdaságosabb lenne a termékválaszték beszűkítése s a nagyobb sorozatú gyártás előnyben részesítése. Szükség lenne az iparág korszerűsítésére is, mivel eléggé környezetkárosító hatású, ehhez külföldi cégekkel próbálnak kapcsolatot felvenni. Végül is az ipari minisztérium által beterjesztett javaslatot nem fogadták el, s a témát jövő héten újra napirendre tűzik. Az átdolgozott anyagnak inkább a privatizációs lehetőségeket kellene kiemelnie, szemben a reszortszemléletű fejlesztéssel. Martin Porubjak szerint a gyógyszerek választékának beszűkítése csak a termelést érintené, az ellátást nem szabadna befolyásolnia. Délután Jozef Dančo pénzügyminiszter ismertette az árliberalizáció első negyedévi eredményeit. Mint ismeretes, januárban és februárban alaposan megemelkedtek a fogyasztói árak. Azóta kisebb mértékű a növekedés, de a tetözésükig még nem jutottunk el. Erre az ősz folyamán lehet számítani, amikor az energiaárak és a lakbér esetleges emelkedése felnyomhatja az árszintet. Hogy mikor és milyen mértékben csapódik le mindez a fogyasztói árak növekedésében, annak megválaszolására a pénzügyminiszter sem vállalkozott. Maga az árliberalizáció erősen érintette a lakosságot, némely csoportjainál 40 százalékkal növelte a megélhetési költségeket. Legnagyobb mértékben a nyugdíjasok érezték meg az árrobbanást, esetükben a megélhetési költségek 3 százalékkal gyorsabban növekedtek, mint az alkalmazotti családokban. Csehországban kisebb mértékű az emelkesés, mivel az ottani vállalatok kevésbé srófolták fel az árakat. Nagy és nyitott maradt továbbra is a mezőgazdasági és élelmiszerárak kérdése. A szlovák kormány a fogyasztói összetételkülönbségre és a szociális megközelítésre hivatkozva cseh partnerétől eltérően a nagyobb mértékű árszabályozás mellett kardoskodik, s még kérdé(Folytatás a 2. oldalon) MÁR CSAK VOROBJOV ÉS KÍSÉRETE... Az „ideiglenes" itt-tartózkodás legkellemesebb percei. ABLAK A VILÁGRA Megnyílt a 23. Incheba nemzetközi vásár (Munkatársunktól) - A pozsonyi Duna-parton, a kiállítási terület kapuja előtt tegnap délelőtt Peter Kresánek, Pozsony főpolgármestere üdvözölte a nemzetközi vegyipari vásár megnyitójára érkezett parlamenti és kormányküldöttséget és az egybegyűlteket. Rövid köszöntőjében hangsúlyozta, hogy Pozsony a vásár ideje alatt mindig is ablak volt a világra, de most végre mindkét szárnyát kitárhatta, hogy szabadon áramolhasson be a külföldi tudás és tapasztalat. A bejárat elé kifeszített szalagot azután Václav Valeá, a szövetségi kormány elnökhelyettese vágta át, majd Oľga Keltoáovának és Ján Klepáčnak, az SZNT alelnökeinek és a küldöttség többi tagjának kíséretében végigjárta a kiállítást. Sehol sem időztek sokat csak az osztrák vegyipari konszern, az ÖMV bemutatója előtt álltak meg alaposabb nézelődésre. Ez nem véletlen, hiszen a 13 ezer embert foglalkoztató osztrák vegyipari óriás, amelynek éves forgalma 80 milliárd schilling körül van, az utóbbi időben nagyon jó kapcsolatokat épített ki Szlovákia vegypari vállalataival. A vágsellyei Duslóban és a pozsonyi Istrochemben (a volt Dimitrov Vegyi művek) annak a módját keresik, hogyan lehetne környezetkímélőbben gyártani (Folytatás a 2. oldalon) Prágában tegnap aláírták a szovjet alakulatok Csehszlovákiából történő kivonásáról szóló jegyzőkönyvet, csehszlovák részről Rudolf Ducháček altábornagy, szovjet részről Eduard Vorobjov tábornok. Aláírásukkal jogilag is igazolták, hogy a tegnapi nappal teljesült az 1990. február 26-án aláírt csehszlovák -szovjet kormányközi egyezményben foglaltak kétharmada, s befejeződött a 1968. augusztus 21-étől Csehszlovákiában állomásozó szovjet harci alakulatok kivonása. Csehszlovákia területén az aláírás után Vorobjov tábornokon és kíséretén kívül nem tartózkodik szovjet katona. Június 27-én, csütörtökön ők is elhagyják az országot. A Szovjetunió csehszlovákiai nagykövetsége mellett még működni fog egy 25 tagú, mindenekelőtt polgári személyekből álló szakértőcsoport, amely a vagyonjogi és pénzügyi problémák megoldására hivatott. A kormányközi egyezmény fennmaradó, még nem teljesült rendelkezései a szovjet hadsereg ittléte által okozott anyagi és ökológiai károk megtérítésére vonatkoznak. Csehszlovák szakemberek szerint (Folytatás a 2. oldalon) SZLOVÉNIA (ÉS HORVÁTORSZÁG) MÁTÓL FÜGGETLEN... ÖRÖMÓDA - ENYHÉN FALS FELHANGOKKAL (Ljubljanai telefonjelentésünk) - Végre elérkezett a nagy nap, amikor is Szlovénia ünnepélyesen kihirdeti függetlenségét, önállóságát és szuverenitását. Végre - írják a ljubljanai lapok lelkesen, ám velük ellentétben nem olyan egyöntetű a szlovének kórusa. A legfrissebb közvélemény-kutatás szerint ugyanis a köztársaság lakosainak mindössze 56,3 százaléka néz optimistán a következő napok elébe, a többi borúlátó. Mindezek ellenére nem kétlem, hogy äz a több mint 200 tagú énekkar, amely ma este Ljubljana főterén a függetlenség kikiáltása alkalmából lezajló ünnepség záróaktusaként előadja Beethoven örömódáját, száz százalékos teljesítményt fog nyújtani. De vajon mitől fél most a szlovéneknek majdnem a fele? Hiszen fél éve, a népszavazáson csaknem mindegyikük a független, önálló Szlovéniára adta le voksát. Alighanem tartanak a nemzetközi elszigetelődéstől, a jugoszláv hadsereg beavatkozásától, a nadrágszíj szorosabbra húzásától, attól, hogy Ante Markovics szövetségi kormányfő beváltja fenyegetéseit és „lecsap" a szerinte egyoldalú lépéshez folyamodó Szlovéniára és Horvátországra. Mit mondanak minderre a szlovéniai politikusok? A leplezetlenül ideges Európai Közösségeknek és a nemzetközi pénzintézeteknek azt, hogy nem eszik olyan forrón a függetlenséget, s a függetlenség kikiáltása lényegében formális jogi aktus, . maga a szlovén állam teljes önállósága kb. 3 éves folyamat eredménye lesz. Dusán Pljut, a szlovén államelnökség tagja, aki hivatalában fogadott, furcsállotta is az eléggé éles nyugati reagálásokat. Sajnálkozva állapította meg, hogy a Nyugat nem ismeri eléggé Jugoszlávia belső problémáit, egyoldalú információi vannak, amelyek Belgrádon keresztül, a szerb lobby révén jutnak el hozzá. Pljut úr úgy véli, nincs abban semmi különös, hogy Szlovénia önállósul, Európában együtt, párhuzamosan halad az integráció és a regionalizáció. Szlovénia nem lesz kánaán egyik napról a másikra, sőt, két-három évig a gazdasági helyzet romlásával kell számolni. Ám Ljubljanának türelmes munkával be kell bizonyítania, hogy modern európai nemzet a szlovén, egyszerűen csupán önmegvalósítását reméli ettől a lépéstől - mondja az ötfős állameínökség tagja és hozzáfűzi: a politika az politika, a gazdaság pedig gazdaság, a kettőt nem érdemes keverni. Ebben az esetben a pragmatikus szempontok jutnak túlsúlyba a Nyugaton is és Szlovéniának nem kell tartania az elszigetelődéstől. A hadsereg problémája igen kétes, ám Ljubljana itt is óvatos, a kis lépések taktikáját választotta. Janez Szlapar ezredestói, az éppen hogy egy hónapja létező, egyelőre 400 fős szlovén hadsereg „vezérkari főnökétől" tudom, hogy a szövetségi hadsereg fokozatosan, három éven (Folytatás a 3. oldalon) JÚLIUS 1: VSZ-TEMETÉS PRÁGÁBAN A Varsói Szerződés politikailag 1991. július elsején szűnik meg, a KGST megszűnéséről szóló jegyzőkönyvet pedig már június 28-án Budapesten aláírják. Erről tegnap tájékoztatták az újságírókat a külügyminisztérium képviselői. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének július elsejei prágai ülésének napirendje: a tagállamok küldöttségeinek felszólalása, illetve a Varsói Szerződés tevékenységének beszüntetéséről szóló jegyzőkönyv aláírása. A jegyzőkönyvet az aláírás után minden tagállam parlamentjének ratifikálnia kell, s a Varsói Szerződés jogilag csak akkor szűnik meg, ha az utolsó ratifikációs okmány is megérkezik Csehszlovákiába. (Itt helyezik letétbe a megszűnéssel kapcsolatos összes okmányt.) Szakértők szerint az év végéig minden ratifikációs okmánynak meg kellene érkeznie. A csehszlovák küldöttséget a prágai ülésen Václav Havel köztársasági elnök vezeti. Nem lesz jelen Mihail Gorbacsov szovjet elnök, akit Gennagyij Janajev alelnök fog helyettesíteni. A KGST feloszlatása másként megy végbe. Június 28-án, pénteken a KGST valamennyi tagországának képviselői Budapesten aláírják a szervezet megszüntetéséről szóló jegyzőkönyvet. Ezt a kormányközi okmányt nem kell ratifikálni, és 90 nappal aláírása után, azaz szeptember 28-án lép érvénybe. Azért ezt a megoldást választották a KGST megszüntetésére, mert például Kuba elodázhatta volna a ratifikálást, ami fékezte volna az egész folyamatot. A szeptember 28-áig hátralevő 90 nap alatt felszámolási bizottság fog működni, amelynek feladata a KGST megszűnésével kapcsolatos kérdések megoldása. Megtudhatták az újságírók a tegnapi tájékoztatón azt is, hogy a KGST helyett nem hoznak létre utódszervezetet. Elképzelések vannak azonban arról, hogy konzultatív szerv szintjén folytatnák a gazdasági együttműködést az alábbi országok: Csehszlovákia* Lengyelország, Magyarország, Bulgária, Románia és a Szovjetunió. A csehszlovák külügyminisztérium képviselői nem zárják ki más országok csatlakozását sem. SKUBISZEWSKI PRÁGÁBAN Tegnap hazánkba érkezett Krzysztof Skubiszewski lengyel külügyminiszter. A Czemín-palotában találkozott csehszlovák kollégájával, Jirí Dienstbierrel. A Csehszlovák Külügyminisztérium képviselőinek tájékoztatása szerint a két miniszter előbb mintegy félórás négyszemközti megbeszélést tartott. Ezt követően a lengyel külügyminiszter találkozott Václav Havel köztársasági elnökkel, Marián Čalfa miniszterelnökkel, Dagmar Burešovával, a Cseh Nemzeti Tanács elnökével, Petr Pitharttal, a cseh kormány elnökével és Alexander Dubčekkel, a Szövetségi Gyűlés elnökével. Ma Krzysztof Skubiszewski részt vesz a csehszlovák és a lengyel szakértők prágai tanácskozásán, majd Pozsonyba repül. Az esti órákban hazautazik. \