Új Szó, 1991. június (44. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-22 / 145. szám, szombat

MEGFÉLEMLÍTETT ANONYMUSOK Azt már ki mertük jelenteni, hogy a bolsevizmus érája alatt tönkretették az oktatási rendszert, de azt egyetlen központi tanügyi bácsi sem meri (aláírásával megerősítve) elrendelni, hogy mindenütt vonják le a személyi konzekvenciákat is. (4. oldal) Szombat, 1991. június 22. Ára 2,80 korona XLIV. évfolyam, 145. szám JELCIN-BUSH TALÁLKOZÓ BEINDULNAK AZ OROSZ-AMERIKAI KAPCSOLATOK WASHINGTON GORBACSOVOT SEM MELLŐZI PANASZNAP A PARLAMENTBEN VÉG NÉLKÜLI INTERPELLÁCIÓK (Munkatársainktól) - Interpellációkkal folytatta munkáját a szlovák parlament. A képviselők ezúttal sem tagadták meg önmagukat, csak nagyon kevesen interpelláltak a szó valódi értelmében. Sokan hossza­dalmasan beszéltek, és egyszerre több problémát is felvetettek. Ez untatta képviselőtársaikat is, az általános hosszas fejtegetésekre keve­sen voltak kíváncsiak, időnként kiürültek a padsorok. Mindjárt az első felszólalás után az elnöl^ő Ivan Čarnogurský figyelmeztetett, hogy ha ez így meg tovább, bekövetkezhet az, ami az angol parlamentben megszo­kott: a képviselők a büfében szórakoznak, míg társuk beszédét mondja. Szavai azonban hatástalanoknak bizonyultak. Sok probléma vetődött fel. Ezek egy részére a miniszterek azonnal válaszoltak. Felmerült a munkanél­küliség, a széles rétegeket nehéz helyzetbe sodró fűtőanyag-áreme­lés, a műemlék- és környezetvéde­lem, az evangélikus egyház vagyo­nának visszaszolgáltatása, a meg­kezdett építkezések kérdése, az út-, hálózat bővítése. Többen foglalkoz­tak szociális témákkal, így a kassai kórházépítés elhúzódásával, a fo­gyatékos gyermekek ellátásával, a rokkantak társadalmi beilleszkedé­sével, amit nagyon elősegítene egy számukra sugárzott állandó tévémű­sor. Andrej Hajdúk (KDM) rámuta­tott, hogy a Kelet-Szlovákiában az átlagosnál gyakoribb a daganatos megbetegedés, de az egészségügyi létesítmények hiányos műszerezett­sége nehezíti a betegek kezelését. Markotán Péter (FMK) interpellá­ciójában kifogásolta, hogy az ügész­ség megtisztítása lassan halad, és azok közül, akiknek távozniuk kel­lett, sokan ma jogászként dolgoz­(Folytatás a 2. oldalon) KASSÁN MEGNYITOTTÁK A RÁKÓCZI-EMLÉKHÁZAT (Munkatársunktól) - Kassán a Mé­száros utca 7. szám alatt, a közép­korból teljes épségben fennmaradt Hóhérbástya szomszédságában tegnap ünnepélyes keretek között megnyitották a II. Rákóczi Ferenc­emlékházat, mely a fejedelem egykori rodostói házának másaként épült fel 1943-44-ben, de a közön­ség előtt eddig zárva volt, mert amint Ladislav Olexa, a Kelet-szlovákiai Múzeum igazgatója megnyitóbeszé­dében hangsúlyozta, a marxista tör­ténelemtudomány ortodox és dog­matikus értelmezői ideológiai meg­fontolásokból - több más mellett - a Rákóczi-féle szabadságharcot is tabuizálták. „Persze a történelmet egy időre el lehet hallgatni, de telje­sen soha" - jegyezte meg a szónok, s utalt arra, hogy a múzeum fennál­lásának 120 éve alatt Rákóczival és a szabadságharccal kapcsolatosan gazdag anyag gyűlt össze, s a ro­dostói ház megnyitásával lehetőség nyílik arra, hogy ennek nagyobb ré­szét bemutassák a történelmi tények és dokumentumok, valamint relik­viák iránt érdeklődő közönségnek. A Kelet-szlovákiai Múzeum dolgo­zóinak a Rákóczi-emlékház helyzreállításáért, múzeumi célokra történt berendezéséért és megnyitá­sáért Süli János, Kassa óvárosá­nak polgármestere mondott köszö­netet, s az ünnepségen részt vevő­ket, köztük Benyó Pált, a Magyar Köztársaság prágai nagykövetségé­nek főtanácsosát, Gindelené Bencskó Klárát, a követség kultu­rális attaséját, Boros Jenőt, a po­zsonyi magyar konzulátus főkonzul­ját, Német Gábor történészt, a Ma­gyar Nemzeti Galéria tudományos főmunkatársát, Veres Lászlót, a miskolci Hermann Ottó Múzeum igazgatóját meghívta a kiállítás meg­tekintésére. Aki nem tudtak ott lenni az ün­nepélyes megnyitón, azok keddtől szombatik reggel 9-től délután 17 óráig, vasárnap 9-től 13 óráig néz­hetik meg a kassai Rákóczi-emlék­házat, mert érdemes! (-szák) George Bush amerikai elnök csütörtökön a Fehér Házban fogadta az új orosz elnököt, Borisz Jelcint, akinek a választási győzelmét törté­nelmi jelentőségűnek nevezte, és nyíltan, az újságírók előtt gratulált neki. Nagyra értékelte Jelcin törek­véseit a gazdaság reformjára, azt, hogy támogatja a balti köztársasá­gokat, és a demokrácia meg a piaci elvek érvényesülését szorgalmazza. Az amerikai elnök úgy dicsérte Jelcint, hogy közben Gorbacsovot is méltatta. Kijelentette, a washing­toni kormány jó kapcsolatokra törek­szik a jövőben is a központi szovjet kormánnyal és Mihail Gorbacsovval. Jelcin a Fehér Házban összegyűlt újságírók előtt kijelentette, hogy az Oroszországi Föderáció Legfelsőbb Tanácsa július elsejétől leállítja a külföldnek nyújtott összes segélyt. A pénzt a parlament az orosz nép megsegítésére kívánja fordítani. A Bush elnökkel megtartott találkozó után és a New Yorkba való elutazá­sa előtt ismét találkozott az újságí­rókkal, s tájékoztatásul elmondta, hogy négy fő témakörről tárgyalt az elnökkel. Az élelmiszerek tárolásáról és szállításáról a Szovjetunióban, egy közös orosz-amerikai privatizá­ciós bank létrehozásáról, az Orosz­országi hadiipar konverziójáról. Érdemes néhány mondat erejéig visszatérni arra, amit az orosz elnök csütörtökön, a nemzeti sajtóklubban rendezett ebéd alkalmából mondott. Azt hangsúlyozta, hogy hisz Orosz­ország újjászületésében. Az oro­szok ismét felfedezik régi hagyomá­nyaikat, amelyeket a totalitárius rendszer elnyomott. Ezt követően arról beszélt, hogy míg a szovjet vezetés habozik, az Oroszországi Föderáció vezetésének teljesen egyértelmű és világos az álláspont­ja: radikális reformot, piacgazdasá­got, magántulajdont akart. Az Oroszországi Föderációban a ma­gántulajdonnak már nincs akadálya, viszont a Szovjetuniónak még nincs erről szóló törvénye. Arról biztosítot­ta a jelenlevőket, hogy az Oroszor­szág ezeréves történelmében most megtartott első demokratikus vá­lasztások, amelyek eredményeként ő elnök lett, az útnak csak a kezdetét jelentették. Kérdésekre válaszolva a szovjet atomfegyver-kísérletek el­len és az orosz nép életszínvonalá­nak növelése mellett foglalt állást. Hangsúlyozta azt is, szerinte siker­telenségre vannak ítélve Gorba­csovnak a Szovjetunió összetartá­sára irányuló kísérletei. „ERDEINK NAGY RÉSZE HALDOKLIK" Václav Havel köztársasági elnök tegap a dobŕíši várkastélyban Európai környe­zetvédelem címmel nemzetközi konferen­ciát nyitott meg, amelyen Európa 30 álla­mának, továbbá az USA, Kanada, Brazí­lia, Japán környezetvédelmi miniszterei, valamint az Európai Közösségek és más nemzetközi szervezetek képviselői vesz­nek részt. Köztársasági elnökünk megnyitó be­szédében kifejtette, hogy Csehszlovákia egyike a legnagyobb ökológiai problé­mákkal küszködő országoknak és legin­kább szennyezi a környezetet. „Erdeink nagy része haldoklik, folyóink többségébe nem tanácsos belegázolni, olyan vidékek is vannak, ahol szinte lehetetlen lélegez­ni" - hangsúlyozta Václav Havel. A katasztrofális helyzet kiváltó okaként jelölte meg azt a körülményt, hogy nálunk évtizedekig hozzá nem értő emberek döntöttek fontos dolgokról. NEM „ÉGNEK" LE A MAGYAR DIÁKOK EGY FŐISKOLAI (EGYETEMI) FELVÉTELIKKEL KAPCSOLATOS RÉMHÍR NYOMÁBAN A magyar középiskolák diákjai „égnek" a főiskolai, illetve az egye­temi felvételiken - röppent fel a hír Pozsonyban még valamikor az idei felvételi vizsgaidőszak félidejében; akkor, amikor a felvételizők még csak az írásbeliken estek át. Magyarán: a többnyire két részből álló felvételiknek azon részén, amelynek kiértékelésénél nem állapítható meg a felvételiző nemzetisége. Már akkor eleve megalapozatlannak tűnt tehát egyes, magukat kivételesen jól informáltnak feltüntetni akaró személyek kijelentése, akik a fenti hírhez szemrebbenés nélkül hozzá­fűzték: Nem „égnek" - leégetik őket, mert magyarok... Megalapozatlan­nak tűnő, írtam az imént. Nos, ha az embernek eszébe jutnak a múlt év őszének eseményei, akkor már nem is tűnik olyan megalapozatlannak. Elsősorban ebből kiindulva kértem ki tegnap - a szóbelik utolsó napján - Zalabai Zsigmondnak, a pozsonyi Komenský Egyetem Hungarológiai Tanszéke vezetőjének véleményét is e híresztelésről. - Az egészet nagyon nehezen tu­dom megítélni, mivel nekem csak a bölcsészkar ügyeibe van némi be­tekintésem. A legtöbbet, persze, ar­ról az öt szakpárosításról tudók, amelyeket a jövő tanévben a mi tanszékünkön nyitunk meg - kezdte a tanár úr. - Kétségtelen, hogy az idén felvételiző társaság eléggé ve­gyes, nem hiszem azonban, hogy ez csak a hozzánk jelentkező diákokra lenne jellemző. Valószínűleg min­den tanszék így van ezzel, és ennek csak az lehet az oka, hogy az idén egyszerre több főiskolára, Mjetve egyetemre is beadhatták felvétéli kérelmüket a diákok. A hozzánk je­lentkezők csoportja például elég éle­sen kettévált. A diákok gyengébb felénél nem tapasztalható a válasz­tott szakpárosítás iránti különösebb elkötelezettség; ők valószínűleg arra számítanak, hogy kopogtatnak itt is, ott is, amott is, és valahová majd csak felveszik őket... A diákok má­sik fele viszont megüti azt az átlagot, amely a korábbi évekre is jellemző volt. Mi több, az idei felvételiken kivételesnek számító eredmények is születtek: a magyar-angolra jelent­kezett 27 diák közül például 26-an jutottak túl az írásbeliken, ami kivé­telesen jó eredménynek számít; a magyar-szlovákra felvételizők kö­zött pedig nem volt ritka az olyan, aki szlovákból az írásbeliken maximáli­san elérhető 20 pontból 18-at szer­zett! A magyar-esztétika iránt ér­deklődők között pedig akadt olyan is, akiért az esztétikából felvételizte­tők egyenesen rajongani kezdtek, mondván, ez az igazi. Átlagon felüli teljesítményt nyújtottak a magyar­(Folytatás a 2. oldalon) KOMPENZÁCIÓS KÖLCSÖNT KAPTUNK A Nemzetközi Valuta Alap további 110 millió dolláros kompenzációs kölcsönt szabadított fel Csehszlová­kia számára. Ez a második része az Alap ilyen jellegű hitelnyújtásának, amellyel Csehszlovákia növekvő kiadásait kívánják fedezni, tekintet­tel a kőolaj és a földgáz árának emelkedésére. Az első hitelcsoma­got, mintegy 400 millió dollárt ez év januárjában kaptuk. Az Alap indoklá­sában azt hangsúlyozza, hogy Csehszlovákia már a múlt évben átértékelte energiapolitikáját. Az olajtermékek árai közelítettek a vi­lágpiaci árakhoz, s ez év májusáig rendezték a szén és a gáz árát, valamint a hőszolgáltatás illetékeit. Ezt a Valuta Alap pozitív jelenség­nek tekinti. Vladimír Dlouhý gazdasági mi­niszter csütörtökön részt vett a né­met CDU gazdasági tanácsának évi közgyűlésén. E tanácskozást A ke­let-európai reformok és a mi társfe­lelősségünk címmel rendezték meg. Dlouhý miniszter a vitában a cseh­szlovák gazdaságpolitikát elemezte és azt, miként viszonyul hazánk az Európai Közösségekkel való együtt­működéshez. BERLIN IGAZI FŐVÁROS LESZ ELKÖLTÖZIK BONNBÓL A KORMÁNY ÉS A PARLAMENT Németországban a szövetségi gyűlés 11 órás vita után csütörtökön a késő esti órákban döntött úgy, hogy Bonnból Berlinbe teszi át a kor­mány a parlament székhelyét. E döntés előtt elvetették azt a javas­latot, hogy csak a szövetségi gyűlés költözzön Berlinbe, a kormány pedig maradjon Bonnban. A szavazás na­gyon szoros volt, 337 képviselő vok­solt Berlinre, 320 pedig Bonnra. Berlin központjában tegnapra vir­radó éjszaka nem sokan tudtak aludni, szóltak az autódudák, s több ezren vonultak az utcákra zászlókat lengetve. A Csehszlovák Sajtóiroda berlini tudósítói a nyugati városrész központjában voltak, S szerintük ez az éjszaka ahhoz volt hasonlatos, mint a legutóbbi labdarúgó világbaj­nokság után, amikor a németek megszerezték a győzelmet Eber­hard Diepgen főpolgármester kije­lentette: „Nem tekintem magamat győztesnek, mint ahogy Berlin váro­sa sem győztes. Nem volt ez a váro­sok harca, hanem olyan döntés, amelynek meg kellett születnie an­nak érdekében, hogy tartalommal telítődjön a főváros fogalma." Hoz­zátette, nagy kő esett le a szívéről, s köszönetet mondott Helmut Kohl­nak, Willy Brandtnak és több más politikusnak, amiért Berlint támogat­ták. Az ADN hírügynökség tudósítá­sa szerint a parlamenti szavazás eredménye nagy csalódást okozott viszont Hans Daniels bonni polgár­mesternek. Csemege volt ez a találkozó az újságíróknak

Next

/
Thumbnails
Contents