Új Szó, 1991. június (44. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-20 / 143. szám, csütörtök

HÍREK - VÉLEMÉNYEK IÚJSZÓI 1991. JUNIUS 20. AZ MKDM ELNÖKSÉGÉNEK ÉS KÉPVISELŐI KLUBJÁNAK ALLASFOGLALASA A KESZULO ALKOTMANYOKROL Az MKDM Elnöksége és a képviselők testülete 1991. májusában foglalt állást első alkalommal az alkotmányok ügyében. Állásfoglalásunk egyik lényeges pontja volt egy kerekasztal-beszélgetés kezdeményezése, elsősorban a másik két kisebbségi politikai mozgalommal, amely az alkotmányokkal kapcsolatos fő kérdéseket lett volna hivatott tisztázni. Szerettük volna, és a jövőben is szeretnénk elkerülni, hogy ezt a témát bárki is pártcsatározások kiprovokálására, exhibicionizmusra vagy akár a választási előkampány céljaira használja fel. Ezért a kerekasztal megvalósulása előtt nem hoztuk nyilvánosságra véleményünket. Tekintettel azonban arra, hogy mind az FMK, mind az Együttélés a közelmúltban publikálta a témakörrel kapcsolatos állásfoglalását, úgy véljük, ilyen helyzetben a mi választóinknak, tagjainknak, de egész kisebbségi mikrotársadalmunknak is joga van megismerni véleményünket. Mivel ismeretesek mind a CSSZSZK, mind a tagállamok alkotmánytervezetei, állásfoglalásunk ezen dokumentumokhoz igazodva, a konkrét kérdéskörökhöz véleményt alkotva készült. Hangsúlyozzuk, hogy itt az ún. optimális megoldási javaslatainkat foglaljuk össze, a politikai helyzet esetleges nagyarányú módosulásával a mi javaslataink is változhatnak. I. ÁLTALÁNOS ALAPELVEK Mozgalmunk az életképes föderáció rögzítését javasolja az alkotmányokban. Az illetékességeket a célszerűség és nem presztízsokok szempontjából javasoljuk megosztani. A kisebbségi jogköröket szövetségi szinten javasoljuk kezelni, csakúgy, mint az általános polgári szabadságjogokat; esetleges megsértésük esetén a szövetségi alkotmánybíróság legyen illetékes. Ugyanakkor üdvözlendőnek tartanánk a szövetségi alkotmányban rögzített kisebbségi jogok megismétlését a Szlovák Köztársaság alkotmányában is (ún. teljes alkotmány). Az államjogi szerződés valamely formája csak úgy fogadható el számunkra, ha nem veszélyezteti az állam jogi kontinuitását és ha a résztvevő jogi szubjektumok állampolgárainak akaratát rögzíti; ezenkívül tartalmazhatja az állam berendezkedésének legfőbb alapelveit. Az alkotmány filozófiája szempontjából egyértelműen az állampolgári megközelítést tartjuk optimálisnak. A kollektíva - esetünkben a nemzet - szempontjából való megközelítés számunkra csak akkor elfogadható, ha ugyanott, ugyanolyan jogi szinten deklarálják a kisebbséggel kapcsolatos jogi megoldásokat is. Amennyiben az alkotmányok tartalmaznák az államszövetségből való kilépés lehetőségét is, ezt két részben kell, hogy tegyék: a döntés pontos meghatározásával, majd az utána következő eljárási lépések pontos leírásával 5 éves időtartamra, hogy biztosítva legyen a társadalom jogi, gazdasági stb. kontinuitása. Az alkotmányokban a nyitott társadalom elvét tartjuk alapvetően deklarálandónak, az egyenrangú állampolgárok szabad társadalma szellemének rögzítését. A kisebbségi problémakör perspektivikus megoldása érdekében szakemberekből álló bizottság felállítását javasoljuk. Támogatjuk a hatalmi ágak teljes szétválasztását, a teljeskorű jogállam kiépítését. A szövetségi állam területi elven való felépítését üdvözöljük. Az alkotmányban csupán a gazdasági alapelvek rögzítését javasoljuk, a részletesebb gazdaságszervezési elvek rögzítése a kormánypolitika feladata. Az erős parlament hívei vagyunk. II. POZITÍV AJÁNLÁSOK - a szövetségi állam és a tagállamok jogi egységének fenntartása; - a jogilag tiszta megfogalmazások alkalmazása; - az alkotmányok kölcsönös kompatibilitása, továbbá a nemzetközi joghoz való illeszkedésük; - a kollektív jogok szabad gyakorlása (lásd még V. pont és a társulási törvény), - minden állampolgár köteles lehetőségei, adottságai és saját szabad választása alapján olyan tevékenységet kifejteni és olyan funkciót elvállalni, amely hozzájárul a társadalom szellemi és anyagi fejlődéséhez; - az állam támogatja a kultúra, a tudomány és a kutatás fejlődését, védi a területén élő kisebbségek identitását, elismeri az egyes régiók szabad szervezkedési jogát, támogatja az egyes vidékek jellegének megőrzését; - az állam szavatolja a vallásszabadságot, az egyes felekezetek szabad működését, az állampolgárok ezirányú igényeinek teljes kielégítését az olyan kultuszok kivételével, amelyek az erkölcsöt vagy a törvényeket sértik. III. NEGATÍV MEGKÖTÉSEK Mozgalmunk meghatározott egy minimális határt, amelynek megsértése esetén az alkotmányok képviselőink számára elfogadhatatlanná válnak. Ezek: - kizárólagos nemzetállam deklarálása, - a kisebbségek kizárása az államalkotó alanyok körül, - a definiálatlan államnyelv bevezetése, - az állam jogi kontinuitásának megszakadása, nem alkotmányos módszerek esetleges alkalmazása, - első- és másodrangú állampolgárok bármilyen formában való megkülönböztetése, - egyéb diszkriminatív elemek beépítése az alkotmányokba. IV. A TÉTELES KISEBBSÉGI JOGOK TÁRGYKÖRE Eme témakör tárgyalásánál tudomásul kell vennünk, hogy az alkotmány, mint az állam alaptörvénye, a kisebbségi jogok részletes szabályozására jellegénél fogva nem alkalmas. Ezért az alkotmányba a kisebbségijog-kezelés alapköveit kell beépíteni, a részletes szabályozás az alkotmányhoz kapcsolódó, alkotmánytörvény erejű, átfogó kisebbségi törvény hatáskörébe tartozik. Ennek kidolgozása véleményünk szerint egy széleskörű kisebbségi kerekasztal feladata lenne, amely munkában a politikai mozgalmakon kívül részt kellene vállalniuk a kisebbségi társadalmi, kulturális és egyéb szervezeteknek is. Ezt a feladatkört két részre kellene osztani: 1. a kisebbségi mikrotársadalom optimális modelljének kidolgozása, 2. e modell jogi rögzítése kisebbségi törvény formájában. Az alkotmányokkal kapcsolatos konkrét javaslataink: ... cikkely: (1) Minden állampolgárnak joga szabadon megvallania nemzetiségét. Az elnemzetietlenítés bármely formája tilos. (2) Akármely nemzethez, nemzeti vagy egyéb kisebbséghez való tartozás senkinek nem lehet sem előnyére, sem hátrányára. ... cikkely: (1) Mindazon állampolgároknak, akik a nemzeti, etnikai vagy egyéb kisebbséghez tartoznak, az állam az egyenjogúság elve alapján garantálja a minden téren való fejlődést, főképp: a) azt a jogot, hogy egyénileg és a kisebbség többi tagjaival együtt fejleszthessék saját kultúrájukat, b) az anyanyelvi sajtóhoz való jogot, információk terjesztését és befogadását anyanyelvükön, c) a kisebbségi szervezetekben való csoportosuláshoz való jogot, d) az anyanyelven való művelődés jogát a bölcsődétől a főiskoláig és iskolarendszerünk autonóm igazgatásának jogát, e) nyelvünk szabad használatának jogát hivatalos ügyintézés során, f) az anyanyelv szabad használatának jogát a magánéleten kívül a társadalmi-, az egyházi- és a közéletben, g) a kisebbségi ügyek intézésében való részvétel jogát, h) a korlátlan kapcsolattartás jogát más államokban élő, azonos nyelvű és kultúrájú polgárokkal, i) specifikus parlamenti képviselet jogát (ombudsman), j) az államigazgatásban való arányos részvétel jogát, k) az állami támogatás és ajándékok elfogadásának jogát önálló kulturális intézményeik fenntartása érdekében, I) az önigazgatáshoz való jogot m) nemzetközi, nem állami szintű szerződések megkötésének jogát, amelyek tiszteletben tartják az egyes területi egységek kulturális és történelmi együvé tartozását, függetlenül az államhatároktól, n) olyan szervezetek létrehozatalának jogát, amelyek nemcsak konzultatív, de döntési hatáskörökkel is fel vannak ruházva a kisebbségi ügyeket érintő kérdések megoldásához és a régiók önigazgatásának kérdéseiben, o) jogukat kereszt- és vezetéknevüknek anyanyelven történő anyakönyvezésére és szabad használatára, p) a törvények és egyéb jogszabályok anyanyelven való nyilvánosságra hozatalának jogát, r) a helység- és földrajzi neveknek saját nyelvükön való szabad használatát, (2) Az (1) bekezdésben felsorolt jogok forrása a történelmi, kulturális és erkölcsi értékek iránti kölcsönös tisztelet, a kölcsönös tolerancia és a mássághoz való jog tisztelete. Az állam ezzel kinyilvánítja, hogy elismeri a kisebbségek kultúrájának értékeit és specifikus helyzetüket. A kisebbségeket a demokratikus jogállam politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális pluralizmusa tevékeny részeseinek tekinti. Elismeri, hogy kultúrájuk különleges védelemre méltó. ^ (3) A részleteket egy átfogó kisebbségi alkotmánytörvény fogja szabályozni. Végezetül hangsúlyozzuk, hogy nyilatkozatunk elvi hozzáállásunkat tükrözi. Amennyiben a jelen választási időszakban nem sikerül terveinket maradéktalanul megvalósítanunk, a nyitott kérdések képviseletét a következő választási időszakban is felvállaljuk. JELCIN NEM KOLDUL AZ EK ISMÉT SZÁLLÍT ÉLELMISZERT A SZOVJETUNIÓNAK A hivatalos látogatáson az Egyesült Államokban tartózkodó Borisz Jelcin orosz államfő a tegnapra virradó éjszaka a Szovjetunió washingtoni nagykövetségén amerikai vállalkozókkal találkozott. Egyértelműen kijelentette, nem koldulni jött Amerikába, és felszólította a beruházókat, vállalkozzanak Oroszországban, keressenek azon, amiből az orosz népnek is haszna lesz. Állást foglalt a piacgazdálkodás és a szabadkereskedelem mellett, és hozzáfűzte, bízik abban, már felhagytak a kísérlettel, amelyet marxizmusnak neveztek. A jelenlevőket biztosította arról, az orosz parlament rövidesen elfogadja azokat a törvénymódosításokat, amelyek megnyitják a köztársaságot a külföldi beruházások előtt. Közvetlenül megérkezése után a Washington közelében fekvő Andrews légitámaszponton rövid nyilatkozatot adott az újságíróknak, amelyben kijelentette, feltételezi, hogy látogatásával közvetlen párbeszéd következik Oroszország és az Egyesült Államok között a szorosabb és stabilabb szovjet-amerikai együttműködés érdekében. Mariin Fitzwater, a Fehér Ház szóvivője Jelcin látogatásával kapcsolatban megjegyezte, az amerikai képviselők meg akarják hallgatni nézeteit. Jelcin tegnap a törvényhozókkal találkozott, ma pedig fogadja őt George Bush elnök. Vitai i j Ignatyenko, a szovjet elnöki szóvivő megerősítette, hogy Mihail Gorbacsov az út előtt találkozott Borisz Jelcinnel. Maga Gorbacsov pedig pozitív tényezőnek nevezte Jelcin amerikai útját. Az elkövetkező hat hónap során a^ Európai Közösségek összesen 105 ezer tonna élelmiszert szállít a Szovjetunióba. Értéke 250 millió ECU, vagyis 300 millió dollár. Az első szállítmány, amely Németországból származik, már megérkezett Moszkvába, ötven tonna gyermektápszerről, s közel ugyanilyen mennyiségű tejporról van szó. A szállítmány elosztásáért a szovjet Vöröskereszt a felelős, de a KGB is feladatul kapta az esetleges visszaélések megakadályozását. A segély döntő részét igyenesen osztják szét, csak 10 ezer tonna tejport fognak eladni, az így befolyt összegből biztosítják a szétszállítást a Szovjetunió területén. A Baltikumból a szovjet belügyi csapatok elitalakulatának (OMON) újabb támadásáról érkezett jelentés. A lett-litván határon, Vytanis városban támadták meg a vámhivatalt. Hasonló támadás ért egy másik vámhivatalt litván területen. Itt a vámosokat megverték, elszedték dokumentumaikat, az épületet pedig felgyújtották. BOSI EROMU AZ EP BUDAPESTET TÁMOGATJA Az Európa Parlament nagyra értékeli a magyar országgyűlésnek a bösi vízi erőművel kapcsolatos döntését, amely a környezetvédelmi problémákhoz való nagyfokú felelősségtudatról tanúskodik. A rendelkezésre álló dokumentumok alapján az Európai Közösségnek is az a véleménye, hogy az erőmű befejezése komoly ökológiai károkat okozna - jelentette ki tegnap Pedro Bofill, az Európa Parlament környezetvédelmi bizottságának elnöke a magyar honatyákkal megtartott találkozóján. Az E P nem avatkozhat be két ország szuverén jogaiba, de megpróbálhatja Csehszlovákiát probtémaérzékenyebb hozzáállásra bírni. Viszont amellett, hogy az EP kifejezetten támogatja a magyar álláspontot, szeretné a „lehető legóvatosabb" álláspontot képviselni ez ügyben. Az EP környezetvédelmi bizottsága a közeljövőben a magyar álláspont eszmei támogatásáról szóló javaslatot terjeszt az Európa Parlament elé. ÚJRAHÁZASULÓK H

etven évig éltek a szovjet köztársaságok egy rossz házasságban, amelytől most sem tudnak szabadulni. Akadtak köztük merészek, akik becsapták az ajtót, de nem biztos, hogy igazán okosan cselekedtek. Előfordulhat ugyanis velük, hogy a közös vagyonból semmit sem kapnak, viszont a válási költségeket nekik kell állniuk. Mert a család mellett kitartók most újraházasodnak, osztozkodnak a hozományon. Félretéve a hasonlatokat: nagyon úgy néz ki a dolog, hogy a szövetségben maradó kilenc tagköztársaság a központ hathatós segítségével mellőz minden nagyvonalúságot a távozni akaró hattal szemben, sót esetleg még az elemi tisztességről is megfeledkeznek. Novo-Ogarjevóban zajlott az a tárgyalássorozat, amely kimunkálta az új szövetségi szerződést. A 9 + 1 államfő megegyezését mindenekelőtt az tette lehetővé, hogy közben kompromisszumra jutott, szót értett egymással Mihail Gorbacsov és Borisz Jelcin. Közösen hozták tető alá az orosz államfő és az Oroszországi Föderációhoz tartozó autonóm köztársaságok vezetőinek megállapodását is. Tisztességesnek tűnik, de hogy működőképes lesz-e, az a jövő kérdése. Sikerült elosztani a jogköröket is - igaz, ezt is kcisit felemás módon. A védelem a központ feladata lesz, a belbiztonság, de a külgazdasági kapcsolatok és a külpolitika is pedig amolyan közös ló. Ennél is aggasztóbb, hogy bár bejelentették, a tervezet elkészült, nem tisztázott egyértelműen az új unió finanszírozásának elve. A központ két, sőt három párhuzamos adórendszer mellett van - helyi, köztársasági és szövetségi adókat vezetnének be -, míg a két legnagyobb tagköztársaság, Oroszország és Ukrajna szerint az lenne a helyes, ha a szövetségi kassza egyedüli bevételeit a köztársaságok befizetései képeznék. A többiek hajlandók elfogadni Gorbacsov és tanácsadói érvelését, hogy a központ arányosan osztaná el ezeket az eszközöket a nagy, központi beruházási programok keretében. Kérdés, mi van akkor, ha az adott köztársaság nem kér ebből a beruházásból? Visszakapja a rá eső részt? Vagy köteles alávetni magát a központi döntésnek? Még csak részleteiben ismert a szerződéstervezete, de már most egyértelmű, hogy kemény viták elé néznek a köztársasági parlamentek, s valóságos kis csata várható a szovjet legfelsőbb tanácsban. Ezért tűnik túl optimistának Gorbacsov állítása, hogy az új szövetségi szerződés, amely által megszületik a Szuverén Szovjet Köztársaságok Szövetsége, még az idén hatályba lép. Hatalmas viták lesznek nyilván akörül is, hogyan viszonyuljon az unió azokhoz a köztársaságokhoz, amelyek teljes függetlenségre törekszenek, s ezért nem írják alá ezt a dokumentumot. A nagy baj - mégpedig a központ számára - az lesz, hogy a leszakadók komoly én/hez jutnak: a régi unió megszűnt, az újhoz nem csatlakoztak, tehát semmi dolguk Moszkvával. Ami szigorúan jogi szempontból igaz is. Más azonban a tényleges helyzet. Tisztázni kell a tulajdonviszonyokat, s főleg azt, ki kinek tartozik. Moszkva szerint a köztársaságok kaptak sokat az uniótól, a leszakadók szerint viszont az unió az adósuk. Eddig sem zajlottak simán ezek a konzultációk, s valójában csak a baltiakkal kezdődtek el úgy-ahogy, Grúzia, Örményország és Moldova még hozzá sem látott a rendezéshez. A készülő szövetségi szerződés bizonyos fokig kitér ezekre a problémákra, de nem hiszem, hogy az ajánlott megoldásokat a hat köztársaság sietne elfogadni. Nem előnyös számukra az sem, hogy teljes áron megvegyék az úgymond szovjet vagyont, majd azt előnyös feltételek mellett bérbe adják az új uniónak, s az sem, hogy vegyes tulajdonba menjenek át az érintett objektumok, melyekben a szovjet részesedés minimum 50 százalékos kell, hogy legyen. A harmadik változat valóban már szankció: az üzemeket leszerelnék és elszállítanák. S hol van még a megállapodás a kölcsönös kereskedelem feltételeiről? h ň egoldás csak egy kínálkozik: ha már egyértelműen csődöt mondott az állítólagos IVI szerelmi házasság, amely anno csak egy kétes ideológiát kapott nászajándékba, ideje lenne egy valóban érdekházassággal próbálkozni. Az új házassági szerződés kidolgozását pedig szakértőkre bízni, akik nem hagyják magukat elragadtatni fellángoló érzelmeiktől. GÖRFÖL ZSUZSA NÉHÁNY SORBAN "^^ákutcába jutott hétfőn Luxemburg4Ĺ.O ban az Európai Közösségek és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagországai külügyminisztereinek tárgyalása a közös „európai gazdasági térség" létrehozásáról. A nyugat-európai partnerek tanácskozását a spanyol halászoknak az izlandi vizekre történő behatolásával kapcsolatos probléma blokkolja. Madrid olyan évi kvótákat követel Izlandtól, amelyek elfogadhatatlanok a másik fél számára. A tizenkettek diplomáciai vezetői luxemburgi ülésükön megegyeztek abban, hogy július 15-én Brüsszelben kezdenek tárgyalásokat az európai energetikai chartáról. Az összeurópai energetikai együttműködés hozzájárulna az energiaforrások lehető legésszerűbb kihasználásához. Z

achary Taylornak, az Egyesült Államok 1850-ben elhunyt, tizenkettedik elnökének földi maradványait hétfőn kiemelték a Lousville-ben levő családi sírboltból. Az akciót a floridai Clara Rising fizette és szervezte, ő ugyanis könyvet ír Taylorról, akit véleménye szerint megmérgeztek. Zachary Taylor 16 hónapi elnöklés után halt meg az irodájában. Helyére az akkori alelnök, Millard Fillmore került, s éppen ó az egyik gyanúsított, eltehette láb alól Taylort. Aki déli származású volt, szembeszállt a rabszolgasággal, s állítólag ezért mérgezték meg. Clara Rising szerint, ha Taylor életben marad, nem robbant volna ki a háború Észak és Dél között. Fillmore ugyanis támogatta a délieket és a rabszolgatartókat, s politikájával polgárháborúba sodorta az országot. S

an Salvadorban több mint 130 elítélt, köztük 53 „politikai" fogoly szökött meg a fővárosi börtönből a baloldali felkelők támadása és az ezt követő három óráig tartó harcok után. Ezt René Hernandez Valiente igazságügy-miniszter közölte kedden. Sajtóértekezletén elmondta, a harcok során összesen 15 személy vesztette életét: kilenc fogoly, négy partizán és két katona. A Mariona börtön elleni támadásra abban az időben került sor, amikor a mexikói Querétarban tárgyalások folytak a kormány és a partizánszervezet képviselői között. M

ekka elővárosában kedden mintegy 100 ezer iráni zarándok vett részt az Amerika- és Izrael-ellenes tüntetésen. A tiltakozó nagygyűlésen, amelyen ott volt Ali Akbar Velajati iráni külügyminiszter is, nem került sor semmilyen incidensre. Hároméves szünet, valamint az Irán és Szaúd-Arábia közötti diplomáciai kapcsolatok felújítása után az irániak először indulhattak zarándokúira Mohammed szülőhelyére. Megfigyelők szerint Velajati jelenléte a nagygyűlésen garantálta, hogy ne kerüljön sor olyan tragikus összecsapásokra, mint 1987-ben, amikor mintegy 400 tüntető vesztette életét. K

ína jelezte: csatlakoznak a két nemzetközi fegyverzetellenőrzési -szerződéshez. Ezt a Pekingben tartózkodó Reginald Bartholomew amerikai külügyminiszter-helyettes jelentette ki. Keddi sajtókonferenciáján elmondta, Kína fontolóra vette, hogy csatlakozik az atomsorompó-szerződéshez és a rakétatechnológiák ellenőrzési rendszeréről szóló megállapodáshoz. Ha Kína úgy dönt, hogy betartja a második megállapodást, akkor nem adhatna el M 11 -es és M 9-es rövid hatótávolságú rakétákat. Peking ugyanis a közelmúltban tájékoztatott róla, ilyen rakétákat szeretne eladni Pakisztánnak, illetve Szíriának. J

org Schönbohm, a keleti német hadseregcsoport parancsnoka közölte, hogy a Németországot egykor elválasztó határ mentén több mint 30 ezer akna van elrejtve. A Flensburger Tageblatt című napilap szerint Schönbohm kijelentette, a Bundeswehr felkutatja azokat az aknákat, amelyek a volt keletnémet határőrség bejegyzéseiben szerepelnek. M

ario Vargas Llosa perui író lemondott a négy évvel ezelőtt megalapított Szabadság Mozgalom nevű párt elnöki tisztségéről - közölte a Reuter hírügynökség. Az író-politikus állítólag azért mondott le, hogy eleget tegyen munkakötelezettségeinek Németországban, ahonnan később az Egyesült Államokba utazik. Ott a Harvard Egyetemen fog dolgozni. Mario Vargas Llosa a tavalyi elnökválasztások egyik esélyes jelöltje volt, ám a második fordulóban legyőzte ót Alberto Fujimori.