Új Szó, 1991. június (44. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-17 / 140. szám, hétfő

5 GAZDASÁG I ÚJ SZÓ, 1991. JÚNIUS 17. AZ ELSŐ LÉPÉS: A PIACFELMÉRÉS A BIOTERMELÉS KEZDETEI AZ ÉRSEKKÉTYI SZÖVETKEZETBEN Mostanában elég gyakran hallani a mezőgazdasági vállalatok vezetőitől, hogy a hagyományos mezőgazdasági termelésből nem lehet megélni. Hogy ebben áz állításban mennyi az előző tervutasításos gazdaságirányítási rendszerből ránk maradt patópálos felfogás maradványa, illetve a piacgazdaságra való áttérés tapasztalatainak hiánya, ne firtassuk. A gazdaságokban fokozatosan tudatosítják, hogy a jövő a menedzser-szemléletű vezetőké, akik előre látnak és terveznek. Akik úgy irányítják a termelést, hogy az előállított javakat értékesíteni tudják. Manapság, mikor a mezőgazdasági vállalatok zöme a túlélés kérdéseivel küszködik, a kereskedelmi szemlélet, a saját profilra beállított marketing-tevékenység biztos pontot jelenthet a gazdasági átalakítás hullámzó vizein. Érsekkétyen a földműves-szövetkezet ez évtől már teljesen önállóan gazdálkodik. Az egykoron három falu, Kural, Nyír és Érsekkéty szövetkezeteit egyesítő közös kemény csatározások után feloszlott. A kétyieknek a leltározás során több mint 1700 hektár termőföld és az arányosan hozzátartozó eszközök jutottak. A hagyományos mezőgazdasági termelésre szakosodott szövetkezetben a vezetés válaszút elé került. A bizonytalan piaci és a még bizonytalanabb gazdasági helyzet rádöbbentette őket a felismerésre, csak mezőgazdasági termelésből származó jövedelem kevés lehet a fennmaradáshoz, mással is meg kell próbálkozniuk. - A hagyományos mezőgazdasági tevékenységből várható bevételünk egyrészt nem biztos, hogy elég lesz a megélhetéshez, másrészt ebben a bizonytalan gazdasági helyzetben még az sem biztos, hogy el tudjuk adni a termékeket. Meg kell változtatnunk a termelési filozófiánkat. Előbb minden esetben fel kell mérni a piacot, s csak utána dönthetünk, mit termelünk. Azt kell kínálni, ami iránt a piacon kereslet mutatkozik - állította Palik László, a szövetkezet növénytermesztési ágazatának vezetője. - Ebből a megfontolásból mi is lépésváltásra készülünk. Szeretnénk szélesebb körű kereskedelmi tevékenységet folytatni, ehhez kapcsolódik új kezdeményezésünk, a biotermelés bevezetése is. 160 hektáron már az idén megpróbálkozunk e termelési eljárás nagyüzemi formájával. Az előállított biotermékeket forgalmazni is szeretnénk, illetve segítséget szeretnénk nyújtani a biotermeléssel foglalkozó kistermelőknek termékeik értékesítésében. A kétyi szövetkezetben a termesztési-természeti feltételek megfelelnek a biotermelés alapvető követelményeinek. Ezért is vették fel a kapcsolatot a magyarországi Biokultúra egyesülettel, amely a biotermeléssel kapcsolatos feltételek kialakításában és a termékek értékesítésében is segítséget ígért számukra. Nagyüzemi formában búza, rozs, árpa, napraforgó, köles, szója, mustár, hajdina termesztését ajánlja a magyarországi partner. Szeretnének Szlovákiában is Biokultúra szervezeteket létrehozni, s ezek tevékenységébe egyre több kistermelőt is bevonni. A kistermelők számára többek között lencse, vöröshagyma, fokhagyma, póréhagyma, gyöngyhagyma, édeskömény, mák, fűszerpaprika és gyógynövények termesztése ajánlott. A felsoroltakon kívül a biotermesztés feltételeinek megfelelő gyümölcsöt is felvásárolnak. Főleg a magyarországi partner részéről nagy igény mutatkozik a vadontermő gyümölcsök iránt is. A Biokultúra részt vállal a felsorolt termékek értékesítésében. így azok a termelők, akik termékeiket biotermékként szeretnék értékesíteni, természetesen a termesztési eljárás követelményeinek maximális megtartásával és garantált minőségével, a jövőben á kétyiek közreműködésével minden valószínűség szerint megvalósíthatják. Nagyon jó a kapcsolatunk a magyarországi Biokultúra egyesülettel. A biotermelés iránt érdeklődőknek 8-10 napon belül választ tudunk adni arra a kérdésre, hogy az adott helyi feltételek figyelembe vételével mit, s hogyan termeljenek. A feltételek ugyan kemények, azonban az előzetesen ígért mintegy 30 százalékkal magasabb felvásárlási ár SZAKKÉPZETT KŐMŰVES ÁLLÁST KERES Jó két hónappal ezelőtt bomlott föl az a pozsonyi építőipari vállalat, amelynél Tankó Gáspár kőműves szakmunkásként dolgozott. A munkásoknak az a csoportja, amely már rég a cég keretén belül dolgozott és meglehetősen összeszokott, azonnal magáncéget alapított éš építési vállalkozásba kezdett. Tankó Gáspár kimaradt belőle, ezért úgy gondolta, legjobb lesz, ha kiváltja az ipart és ő is vállalkozni fog. Társakra egyelőre nem talált, mert korábbi kollégái, akiket ugyancsak szélnek eresztettek, meglehetősen iszákosak voltak, úgyhogy nem bízott bennük. Bejegyeztette hát magát Firma Tanko néven, csináltatott egy halom reklámcédulát, s maga hordta szét, ragasztotta föl városszerte. De bizony azóta sem jelentkezett egyetlen megrendelő sem. Kőművesmunkán kívül festést, mázolást, csempézést is vállal. Mivel személyazonossági igazolványába beütötték cégpecsétjét, munkanélküli segélyre természetesen nem jogosult. Most viszont, hogy már több mint egy hónapja gyakorlatilag munka nélkül van, megszüntette a Tanko céget, és segélyért folyamodott. Mint mondta: ajánlatos reggel ötkor besorakozni a munkaügyi hivatal elé, hogy még aznap sorrakerüljön ez ember. Tömegek rohamozzák meg az illetékeseket, s a helyzet napról napra romlik. Felesége, Zsófia asszony négy gyerekkel küszködik. Az ő állása - egy nagyüzemi konyhán dolgozik - egyelőre nincs veszélyben, bár a menzát privatizálni fogják, s bejelentették, hogy a konyhán három fővel csökkentik a létszámot. Ha nem bocsátanak el senkit, akkor mindenki munkaidejét lerövidítik, ami természetesen nyomot hagy a fizetési szalagon is. A legnagyobbik fiú, Gazsi most alapiskolás, az volt a tervük, hogy kőművesnek taníttatják, apja mesterségét folytatja majd. Csakhogy a szakmunkásképzőbe nem vették föl. Bizony volt, aki kettes bizonyítvánnyal is hoppon maradt, több mint hetven gyereket utasítottak el a felvételizők közül. A középső fiú, Léni sportol, az egyetlen leány, Éviké is parádézna. Eddig tehették, Roman, a legfiatalabb fiú, többnyire örökölte a még ,,ép" farmercuccokat. Jutott a rokonoktól is egy-két csinos darab. Természetesen," nem ez a fő gond. Hanem az, mire jut ezután a pénzből? Egyelőre Zsófi fizetése biztos, meg a családi pótlék, vagyis havi négyezerhatszáz koronából él a hattagú család. A háromszobás elsőosztályú lakás drágulásának réme még ott lebeg a fejük fölött, a végső összeget nem ismerik egyelőre. Mit hoz a jövő? Meddig lesz Gáspár munka nélkül? Nincs tőkéje, amelylyel megbízható csapatot hozhatna össze, akikkel beindíthatna egy nagyobb szabású vállalkozást. Szállítóeszközökre volna szükség, anyagba kéne befektetni. Szidja a törvényeket, s mint mondja, nincs egyedül, mások is szidják a vállalkozásellenes rendelkezéseket. Az építőiparban különösen gondokat okoz a kisvállalkozási szándék, hiszen az építkezési kedv igencsak visszafogott. Az állami lakásépítkezés stagnál, az egyéni építőkre pedig annyi vállalkozó vadászik, hogy kicsi az esély a piacon, amely tele munkaerőkínálattal. Tankó Gáspár nem riad vissza a kemény melótól sem, sokáig végzett külső felületfelújítást, tízemeletes magasságokhoz is hozzászokott, igazán nem válogatós. Szívesen elmenne Ausztriába dolgozni, de ez a fajta munkaközvetítés még igencsak gyerekcipőben jár minálunk. Sok az adminisztráció körülötte, meg aztán a hazajárást is meg kéne oldani, hiszen odaát a szállás ugyancsak drága. No és a sok helyütt megkövetelt részleges nyelvtudással is baja van. Eddig havonta négy-ötezer koronát is megkeresett, pedig nem dolgozott teljes fordulatszámmal. Sokszor anyaghiány vagy egyéb akadályok miatt akadozott a munkatempó. -Ha úgy istenigazából hagynának dolgozni, alig két hét alatt öszszeszedném azt, amit korábban egy hónap alatt - elmélkedik Tankó Gáspár. Mint eddig is tették, Zsófi szülei most is segítenek, a nagyfödémesi kiskertben megterem a konyhára való, jut belőle nekik is. Gáspár Jókáról való, onnan hiába várnak segítséget, sok a testvér, ki-ki küszködik a maga bajával, szerte az országban. A szülei pedig már nem élnek. Zsófia asszony a fia végett kesereg leginkább. Mi lesz vele, félti, nehogy elkanászkodjon. Friss dolog még a családfő munkanélkülisége, talán ma még nem is érzik igazán a súlyát a keresetkiesésnek, a neheze ezután jön majd. BROGYÁNYI JUDIT BICIKLIK HELYETT SZUPERMARKET Igazán nagy hal akadt június első vasárnapján a dunaszerdahelyi privatizációs bizottság hálójába. Állampolgári kezdeményezésre ugyanis a volt pártház sokat megért falai közt a Kék Duna üzletház került kalapács alá. Az érdeklődés látszólag fölülmúlva a várakozást, hiszen hat komoly érdeklődő várta az árverés kezdetét. A licit megindításakor azonban mindegyikük néma maradt, így a licitátornak nem maradt más hátra, minthogy fokozatosan csökkentse a 24 millió 880 ezer koronás kikáltási árat. A törvény által megengedett ötven százalékos határt elérve az egyikük felemelte tábláját, a másik öt pedig ezt különösebb csalódottság nélkül tudomásul vette. Ezzel véget is ért a nagy esemény. Kanyík Jánost az áruházzá változott üzletház új tulajdonosát terveiről kérdeztük. - Mi lesz a Kék Duna jövője? - Átszervezzük az árusítást. A földszinten szupermarketot alakítunk ki élelmiszerrel, zöldséggel, drogériával és háztartási árukkal. Az első emeleten marad a ruházat és a textil, sőt valószínűleg cipőosztályt is kialakítunk. A pontos elképzeléseink csak az építészünk javaslatai után alakulnak kí. A felső szint változatlan marad. - Az alkalmazottakkal kapcsolatban mik a tervei? - Nagy elbocsájtást nem tervezek. Az átalakítás következtében esetleg csökkenhet a létszám, de pontos választ csak az építésszel történő konzultációk után tudok adni. - ön szerint az eddigi gyakorlathoz képest min kell elsősorban változtatni? - Feltétlenül szükséges az áru forgásának a gyorsítása. Ha valami nem megy, kedvezménnyel kell túladni rajta. Célunk, hogy magunknak tisztességes hasznot, de a vevőknek is megfelelő árat biztosítsunk. A választék is megfelelő lesz, ehhez egyebek mellett felvesszük a kapcsolatot a nagy nyugati cégekkel is. -tlNEMCSAK AZ UTAS KEVESEBB TORNYOSULNAK A VASÚT ANYAGI GONDJAI A vasútról és a vasutasokról az utóbbi időben sok szó esik. Gondjaikkal kormányszinten is foglalkoznak, csak éppen megérteni, orvosolni nem tudják vagy nem akarják őket. Pedig olyan helyzetbe került, amelyből állami támogatás nélkül nem tud kilábalni, még azután sem, hogy a múlt év szeptemberében száz százalékkal emelte a személyés a teherszállítási díjakat. Ráadásul az emelés miatt kevesebb lett az utas, és a teherszállítás is csökkenő irányzatot mutat. Ezt az évet a vasút 2,7 milliárd koronás veszteséggel kezdte, és a szakemberek szerint a félév végére a veszteség már meghaladja a 6 milliárd koronát. Csupán a pozsonyi pályakörzet május közepéig mintegy 300 számlát nem tudott megtéríteni szállítóinak, közel egymilliárd korona értékben, s a vasút tartozása országos viszonylatban már az első negyedév végére elérte a 3,5 milliárd koronát. Ezért rövid és hosszú lejáratú kölcsönt kért a kormánytól, de csak az előbbit kapta meg: 4,7 milliárd koronát áthidaló kölcsönként - 22 százalékos kamatra -, melyet az év végére vissza kell fizetnie. Hogy jövőre hogyan birkózik meg a tovább tornyosuló anyagi gondokkal, Eg

y tény: állami támogatás nélkül nem tud talpon maradni, fejlesztésre nem gondolhat. Előreláthatólag az állam és a vasút között a jövő évben szerződést írnak alá, addig viszonyukat a szövetségi kormány által májusban, az államvasút 1995-ig terjedő gazdálkodás- és fejlesztési stratégiájának megvitatása után elfogadott irányelvek szabályozzák. Jól működő vasút nélkül nincs megbízható áruszállítás, kulturált utazás, sőt félő, hogy a fejlesztés elhanyagolása oda vezethet, hogy elesünk a tranzitszállítmányoktól. A külföldi vasutak a teher- és személyszállításukat oda irányítják, ahol jobbak a föltételek, rövidebb a menetidő, hamarabb célba ér az áru. Nálunk viszont a gyorsvonatok egyes pályaszakaszokon 40-65, a tehervonatok pedig 16-35 kilométeres sebességgel közlekednek. A vasút csak fokozatosan valósíthatja meg a piacgazdaságra való áttérést. A munkásvonatok számát nem csökkenthetik, mert igény van rájuk. Hogy a helyzet máris több takarékossági lépésre kényszerítette, azt a júníus 2-án érvénybe lépett új menetrend is mutatja, sőt félő, hogy a kisebb forgalmú szakaszokon a közlekedést teljes egészében be kell szüntetnie. (németh) PRIVATIZÁLÁSI EGYSZEREGY Amikor a Szövetségi Gyűlés elfogadta a nagyprivatizációs törvényt, nyilvánvalóvá vált, hogy a folyamat csak azután folytatódhat, amikor a kormányok három hónapon belül kidolgozzák a privatizálásba besorolandó vállalatok listájának összeállítási alapelveit s elkészül a nagyprivatizáció menetrendje. Legutóbbi ülésén a szlovák kormány megtárgyalta ezt a javaslatot, s egyetértett vele. Eszerint egy hónapon belül az alapítók, vagyis az illetékes minisz-' tériumok kidolgozzák a privatizálásra kerülő vállalatok jegyzékét. Ebbe beletartoznak majd az olyan vállalatok is, amelyeket nem javasolnak magánkézbe-adásra, ám mindegyik döntést külön kell megindokolni. Miután elkészült a vállalatok jegyzéke, a kormány további egy hónapon belül megvizsgálja, majd elfogadja a privatizálásra váró vállalatok végleges listáját. Nem kizárt azonban, hogy ezen később változtathatnak. Tartalmazza az anyag az alkalmazható módszereket is: lehetnek hagyományosak (eladás), rendhagyóak (kuponok kibocsátása, lízing) vagy ezek kombinálásából születhetnek. Milyen árakon történik majd az eladás? A hagyományos módszer alkalmazásánál a külföldre eladott vagyont piaci áron becsülik fel. Maga a piaci ár is lehet közvetlenül konkurenciakömyezetben meghatározott (versenypályázat vagy árverés útján), esetleg keletkezhet több egymástól független becsüs megállapítása alapján. A kuponos módszer esetén a számlázási árnak és a telek árának összege szabja meg a felkínált vagyon értékét, de később a privatizálás idején fordulónként felbecsülik a magánkézbe adásra bocsátott vagyont, s így kissé módosított, ám bizonyos mértékig piaci áron kelhet el. Előnyben részesül a közvetlen eladás, olyan esetekben, akár a külföldi érdeklődőnek is, amikor a vállalat a külföldi tőkerészesedésről már előszerződést kötött. Ugyancsak előnyt élvez a hazai érdeklődőknek történő eladás. A többi esetben részvénytársaságok létrehozását szorgalmazzák majd, számukra megszabják a privatizálásra kerülő vagyonrészesedést. Az első privatizálási hullámba sorolt vállalatoknak augusztus végéig kell meghatározniuk a kuponos privatizálásra szánt vagyonrészesedést, s annak pontos értékét. Ezt a vagyont a számlázási árnak és a telek árának összegére becsülik fel. Október 31-ig az első hullámban a vállalatoknál már a privatizációs tervezetnek is el kell készülnie, amelyet az alapító november végéig bírál el, majd jóváhagyásra a privatizációs minisztériumba továbbítja. A második hullámba sorolt vállalatoknak május 31-én kell privatizációs tervezetüket benyújtaniuk. Támogatni fogják a konkurens privatizációs tervezeteket is, főként akkor, ha a hazai érdeklődő a vállalat vagy üzem egy részének közvetlen megvásárlásával számol benne. Ugyanakkor a magánkézbe kerülő vállalatok jegyzékébe belekerülhetnek a költségvetési szervezetek is. Ehhez elég, ha az alapítójuk mostani állapotuk fennmaradását nem tartja indokoltnak. A listára a költségvetési szervezetek vagyonát is feltüntetik, leszámítva a pénzeszközöket, amelyeket a szervezet felszámolása esetén visszautalnak a költségvetésbe. Dióhéjban ezt tartalmazzák az új alapelvek, mondhatnánk: a nagyprivatizációs egyszeregy. Gyakorlása, életrehívása sok fejtörést ígér. Minderről még beszámolunk olvasóinknak. (j. mészáros) lllllllllllllllllllllllllllllllllllllll megéri a próbálkozást - vélte az ágazatvezető.. Az érsekkétyi szövetkezetben a 160 hektárra kidolgozott biotermelési tervezet megvalósításához - amely magába foglalja a vetésforgót is - állami támogatásra számítanak. Az igénylést a tervezettel együtt már beadták... - Ha kialakulnak a feltételek, az állattenyésztésben is szeretnénk áttérni az alternatív termelésre. Természetesen ehhez évek kellenek, de meggyőződésem, hogy a környezetkímélő termelési eljárásoké a jövő. Főleg, ha sikerül hatékonyan értékesíteni a megtermelt árut - állította Palik László. A kétyiek nemcsak biotermeléssel próbálják megalapozni a fennmaradást. Már megszerezték Magyarországról a természetes alapanyagú tőgyinfúzió, a Provet forgalmazásához szükséges engedélyeket. Ezen kívül az úgyszintén természetes alapanyagú Christel kozmetikai szereket is ők forgalmazzák majd. A behozatal mellett szeretnének exportálni. Magyarországra sörárpa vetőmagot vinnének ki, a tervbe vett három sörárpafajtával a teljes magyarországi igényt ki tudnák elégíteni. Ebben a kivitelben a szlovákiai mezőgazdasági üzemek is szerepet kaphatnak, ha a minőségi követelményeknek megfelelő vetőmagot elő tudják állítani. T. SZILVÁSSY LÁSZLÓ