Új Szó, 1991. május (44. évfolyam, 102-126. szám)

1991-05-15 / 112. szám, szerda

HÍREK VÉLEMÉNYEK I ÚJ SZÓ* 1991. MÁJUS 15. KLAUS VEDELMEZTE A FEGYVEREXPORTOT A PÉNZÜGYMINISZTER SZERINT KEVÉS A NEKÜNK NYÚJTOTT TÁMOGATÁS Az Egyesült Államokban hivatalos látogatáson tartózkodó Václav Klaus szövetségi pénzügyminiszter hétfőn Washingtonban, a Világbank székházában aláirta a megállapodást az államok és más országok állampolgárai közti beruházási viták megoldásáról. Csehszlovákia így a világ 103. országaként csatlakozott ehhez az 1965-ben született egyezményhez. Ugyancsak hétfőn találkozott Nicholas Brady amerikai pénzügyminiszterrel. Arról volt szó, mit tehet az Egyesült Államok Csehszlovákiáért a jelenlegi helyzetben, hogyan segítheti a csehszlovák kereskedelmi politikát, az exportot az Egyesült Államokba és Európába, s hogyan kellene egyeztetni az Egyesült Államok és az Európai Közösségek lépéseit ezen a területen. Arról is szó volt, milyen módon növelhetné Csehszlovákia exportját az amerikai piacra. Folytatódtak a csehszlovák pénzügyminiszter és a Nemzetközi Valuta Alap képviselőinek tárgyalásai is. A megbeszélések után Klaus közölte, hogy a Nemzetközi Valuta Alap elégedett Csehszlovákia eljárásával, de tudatosítja a meglévő problémákat is. Hétfőn a külföldi tudósítók tekintélyes egyesületének ebédjén vett részt Václav Klaus és mondott ott beszédet. Kulcsfontosságú problémának nevezte, hogy Csehszlovákia elveszített több piacot. Véleménye szerint az olyan országok, mint Japán, Dél-Korea vagy Szingapúr, szintén összeomlanának, ha hasonló módon veszítenék el piacaikat. Védelmébe vette a fegyverexporttal kapcsolatos csehszlovák politikát és hangsúlyozta, hogy nem mi szállítjuk a legtöbb fegyvert a KözelKeletre. Kifejezésre juttatta meglepetését, hogy ekkora hűhót csaptak a csehszlovák fegyverexport körül. Klaus csalódásának adott hangot amiatt, milyen kicsi a Csehszlovák gazdasági reformnak nyújtott nyugati támogatás. Ennek mértéke nem segíti elő a piacgazdálkodás megteremtését. Klaus hozzáfűzte, a Lengyelországnak vagy a Szovjetuniónak nyújtott támogatással összehasonlítva Csehszlovákia az Egyesült Államoktól csak a minimumot kapja. WASHINGTON LEMONDOTT A VEGYI FEGYVEREK BEVETÉSÉNEK LEHETŐSÉGÉRŐL George Bush amerikai elnök hétfőn tilalmat rendelt el az amerikai vegyi fegyverek használatára és rendelkezett minden harci mérgező anyag megsemmisítéséről. A döntés azt követően lép hatályba, hogy megszületik a vonatkozó nemzetközi konvenció. Ennek megkötése után 10 éven belül megsemmisítenek minden vegyi fegyvert. Nyilatkozatában Bush intenzív tárgyalásokra szólított fel a vegyi fegyverek gyártását és bevetését tiltó megállapodásról, s kifejezésre juttatta meggyőződését, hogy ez az egyezmény egy éven belül megszülethet. A dokumentumról már évek óta eredménytelen tárgyalások folynak a genfi leszerelési konferencián. Bush nyilatkozata egy nappal a genfi tárgyalások újabb fordulójának megkezdése előtt jelent meg. A Fehér Ház szerint Genfben az USA fel akar szólítani minden érdekelt országot, hogy a még nyitott problémákat az év végéig oldják meg. Ebben az esetben 1992 májusáig alá lehetne írni a szerződést. Ennek érdekében az Egyesült Államok javasolni fogja: a genfi konferencia illetékes bizottsága folyamatosan ülésezzen. Bush elnök nyilatkozata két szempontból fontos. Az Egyesült Államok ugyanis eddig fenntartotta magának a jogot arra, hogy válaszcsapásként vegyi fegyvereket is bevessen. Egyben ragaszkodott ahhoz, hogy egy kis mennyiségű vegyi fegyvert tartalékoljon mindaddig, amíg a konvencióhoz nem csatlakozik az ilyen fegyverekkel rendelkező valamennyi ország. A hétfői elnöki nyilatkozat ezeket a kikötéseket már nem tartalmazza. AZ ENSZ GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS TEVÉKENYSÉGÉRŐL Az ENSZ-közgyűlése, amely hétfőn újította fel 45. ülésszakát, szavazás nélkül hagyta jóvá a világszervezet gazdasági és szociális tevékenységéről szóló határozatát. Az ENSZ-főtitkár jelentésében többek között az áll, a világszervezet tevékenysége ezen a téren nem volt hatékony, az egyes ENSZ-szervek nem léptek fel egységesen, sőt, gyakran inkább versengtek egymással, mint együttműködtek. Az elfogadott határozatnak az a célja, hogy megakadályozza a fölösleges pazarlást, és egyben növelje az ENSZ tevékenységének hatékonyságát. A közgyűlés egyben feladatul adta a bizottságának, hogy csütörtökig jóváhagyásra terjessze elő a nyugat-szaharai népszavazás megrendezésére létrehozott ENSZ-misszió (MINURSO) finanszírozásának javaslatát. A feltételezés szerint erre a misszióra mintegy 180 millió dollárt fordítanak. A közgyűlés egyben egy további határozatot is jóváhagyott, amelybea felszólítják a tagállamokat, nyújtsanak sürgős humanitárius segítséget a természeti csapásokkal sújtott Bangladesnek. AZ OROSZ KOMMUNISTÁK RIZSK0V0T TÁMOGATJÁK Oroszország Kommunista Pártjának Központi Bizottsága hétfőn végérvényesen úgy döntött, Nyikolaj Rizskov volt szovjet kormányfőt fogja támogatni a június 12-re kiírt oroszországi elnökválasztáson. A KB egyébként túl korainak tartja az elnökválasztás időpontját, s ezért felszólította a kommunista küldötteket, hogy a május 21-én összeülő küldöttkongreszszuson próbálják meg elérni a szavazás 2-3 hónappal történő elhalasztását. Ezenkívül szeretnék a választási törvény módosítását is, olyan értelemben, hogy a jelölt megválasztásához ne a szavazásban részt vevők abszolút többségének voksa legyen elegendő, hanem valamennyi bejegyzett választópolgár szavazatának többsége. Kétségtelen, hogy az ilyen módosítás megnehezítené a fő jelölt, Borisz Jelcin megválasztását, viszont javítana ellenfelei, mindenekelőtt Rizskov esélyein. Még közzé sem tették Mihail Gorbacsov legújabb rendeletét, máris sok a találgatás körülötte. Jól tájékozott források szerint a dokumentum már elkészült, csak az elnök aláírása hiányzik róla, és olyan fontos iparágakra fog vonatkozni, mint a bánya -, petrolkémiai és földgázipar, rendkívüli rezsimet vezet be a vegyiüzemekben, a kohókban és a vasúton is. A különleges munkarezsim bevezetése állítólag azzal is együtt fog járni, hogy a kiválasztott üzemek számára garantálják a szükséges nyersanyagszállítmányokat. Alkalmazottaik rendelkezhetnének a termékek egytizedével, s például exporttal juthatnának devizához. Ha a kijelölt üzemek termelése növekedne, tekintet nélkül az érvényben levő bérstopra, emelhetnék a dolgozók fizetését. Ma kellene a parlament elé terjesztenie Valentyin Pavlov kormányfőnek a válságkezelő intézkedések végső javaslatát. Az előkészítő munka zárószakaszába 11 szövetségi köztársaság képviselői is bekapcsolódtak. Megbízható források szerint a javaslat értelmében az év végéig betiltanák a sztrájkokat, s a második félévre mind szövetségi, mind köztársasági szinten rendkívüli költségvetést dolgoznának ki. Ezekben lényegesen kisebbek lennének a beruházási kiadások, valamint a védelemre és az állami adminisztrációra szánt összegek. Hétfőn a szovjet parlament nem hagyta jóvá a már régen várt utazási törvényt, mert az előterjesztett javaslat a nemzetiségi tanácsban nem kapta meg a szükséges szavazattöbbséget. Mivel azonban a Szövetségi Tanácsban a képviselők a dokumentum mellett szavaztak, a parlament két kamarája egy egyeztető bizottságot hozott létre, ez feltételezhetően már csütörtökön a képviselők elé terjeszti kompromisszumos javaslatát. Litvániában megkezdődött az össznépi vita az új köztársasági alkotmány alapelveiről. Vilniusi jól tájékozott források szerint a litván vezetés még az idén el akarja fogadtatni az új alaptörvényt. A közzétett tézisek szerint Litvánia független, demokratikus köztársaság, minden polgárának joga van szembeszállni azokkal, akik fenyegetik a köztársaság szuverenitását és területi egységét. GÖNCZ AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGHOZ FORDUL Göncz Árpád, magyar államfő hétfőn nem írta alá az Országgyűlés által április 24-én megszavazott kárpótlási törvényt - tájékoztatott a tegnapi magyar sajtó. Az elnök leszögezte: e rendkívül fontos törvény ügyében nem alakult ki társadalmi konszenzus. Ezért az alkotmánybírósághoz fordult annak érdekében, hogy ez a jogszabály végső formájában támadhatatlan legyen. A magyar parlament tegnap elfogadta a köztulajdonban lévő területek külföldieknek történő bérbe adását szabályozó koncessziós törvényt. Az új törvény körébe tartoznak, az országos közutak és műtárgyak, a vasutak, a csatornák, a mezőgazdasági vízhasznosítású főművek, a kikötők, a közforgalmi repülőterek, a regionális közműrendszerek, a távközlési alaphálózat, de a szerencsejátékok szervezése és működtetése is. BANGLADES 12 EZER AMERIKAI KATONA SEGÍT Az amerikai fegyveres erők hatalmas C 5-ös szállítórepülőgépe hétfőn landolt Banglades fővárosában, Dakkában. A gép az öt Blackhawk típusú helikopteren kívül ötven tengerészgyalogost, egészségügyi- és építőegységet szállított Dakkába, annak a széles körű „hadműveletnek" a keretében, amely pénteken kezdődik Bangladesben. Az AP hírügynökség szerint a természeti csapás következményeinek felszámolásában összesen 12 ezer amerikai katona vesz részt - többnyire tengerészgyalogosok és öbölbeli háborús veteránok. Az amerikai hadsereg tagjainak az lesz a legfőbb feladatuk, hogy ivóvíz- és élelmiszerelosztó központokat létesítsenek. Szaúd-Arábiából szállítanak sótalanító berendezéseket. K

ész tényként tárgyalják a hírügynökségek, hogy mégis lesz csúcstalálkozó, miután a New York Times kedden azt írta, Gorbacsov és Bush múlt szombati telefonbeszélgetése során az amerikai elnök kinyilvánította: június végén fel kívánja keresni Moszkvát. Hónapok óta tartó huzavona érhet ezzel véget, a két fővárosban ugyanis mindig ellentétes hangvételű nyilatkozatokat tettek. Washington volt a visszafogott, Moszkva a derűlátó: bízott az év elején elhalasztott csúcs megtartásában. Szükség szülte optimizmus volt ez, abban az értelemben, hogy Gorbacsovnak már igen nagy szüksége van egy nemzetközi sikerre otthoni pozícipinak erősítése érdekében. Bush tehát újabb mentőövet dob szovjet kollégájának. Tegyük hozzá, az utóbbi egy esztendőben már legalább háromszor megtette ezt, mindig olyankor, amikor Gorbacsov rászorult. Ezúttal szinte segélykiáltásként hatott, amikor Gorbacsov - vagy két héttel ezelőtt - a Moszkvával szembeni amerikai politika változása kapcsán a hidegháború, de legalább is valamilyen ,, félhideg" háború visszatérésének a veszélyeiről beszélt, s különösen azt fájlalta, mindez Washington gazdasági döntéseiben is megmutatkozik. Sevardnadze exkülügyminiszter szintén anyagi segítséget kért Bushtól a Szovjetunió, tehát nyilvánvalóan Gorbacsov számára. Lehet, hogy tévedek, de annak alapján, ahogyan Sevardnadze Amerikában fogalmazott, nem zárható ki, hogy a volt külügyminiszter amerikai útja előtt egyeztette álláspontját Gorbacsowal. Vízválasztó lesz ez a csúcs, de legalábbis más, mint az eddigiek - több oknál fogva. Például azért, mert amerikai politológusok szintén azt írják, az DSA módosított a Moszkvával kapcsolatos eddigi kurzuson, s ennek nyitánya volt az, hogy Bush fogadta a három balti köztársaság vezetőit. így van ez annak ellenére, hogy ugyankételkedtek a gorbacsovi peresztrojka sikerében (Dan Quayle alelnök, Dick Cheney védelmi miniszter, s csatlakozott hozzájuk Brent Scowcroft nemzetbiztonsági tanácsadó). Ez a csoport állítólag nagyobb szerepet kap a Kremlhez fűződő viszony alakításában. Ha ez így van, akkor az természetesen a külügyminisztérium, és személyesen Baker külügyminiszter rovására történik. Két fő csoportba sorolnám a csúcs legfontosabb témáit: az egyik a gazdaság, a másik a fegyverzetellenőrzés. Fölösleges lenne valamilyen sorrendet felállítani, de úgy érzem, Moszkva számára az előbbi a legsürgetőbb. Gorbacsov szerencséje: az utóbbi napokban több amerikai lap szorgalmazta a Moszkvának nyújtandó támogatást. Például Jeffrey Sachs neves amerikai közgazdász a keddi Washington Postban ezt írta: „ Gyakran hallani azt, hogy a Nyugat lényegében nem tudja, befolyásolni a szovjetunióbeli drámai helyzetet. I Az ilyen passzivitás tévedésen alapul és veszélyes, a modernkori történelem legnagyobb külpolitikai hibájához vezethet. A Nyugat döntő szerepet játszhat abban, hogy a Szovjetunióban nyugodt, demokratikus és piacorientált legyen a fejlődés." Sachs szerint a Nyugat akkor cselekszik helyesen, ha öt esztendőn keresztül évi 30 milliárd dollárral segíti a Szovjetuniót. Érdekes az a megállapítása is, hogy Gorbacsov részleges jobbratolódását szintén az USA lassúsága és értetlensége okozta. Washington a segélyeket a szovjet kivándorlási törvény elfogadásához köti, erről már tárgyal a szövetségi parlament, s várhatóan rövid időn belül jóvá is hagyja. Bushnak pedig mielőbb döntenie kell arról, hogy megadják-e Moszkvának gabonavásárlásra az 1,5 milliárd dolláros kölcsönt. Valószínűleg igen, mert abban már megegyeztek, hogy amerikai szakértők utaznak a Szovjetunióba, felmérik az ottani élelmiszerhiány okait és segítenek a mezőgazdaság hatékonyságát növelő programok kidolgozásában. D

ióhéjban a fegyverzetellenőrzésről. Úgy tűnik, a hadászati atomeszközök korlátozásának, vagyis a START-szerződés megkötésének útjából elhárultak az akadályok, különben nem lenne csúcs. Bush korábban azt is mondta, csak akkor lesz START, ha tisztázzák a hagyományos leszerelési szerződés betartása körül kirobbant vitákat (Moszkvát a párizsi szerződés megsértésével-vádolják). Ezért utazik a héten az Egyesült Államokba Mihail Moiszejev tábornok, szovjet vezérkari főnök. A dolog érdekessége: egyes információk szerint főleg Moiszejev volt az, aki bírálta a párizsi dokumentumot, mondván, hogy az előnytelen a Szovjetunió számára, továbbá nagy szerepe volt az említett szerződés megsértésében is. Ha ez igaz, akkor az ó személye talán nem a legjobb választás, bár lett már rablóból jó pandúr. Mindenesetre Moiszejev a hét végén még bírálta a NATO-t, amiért megőrzi fegyveres struktúráit, amikor a Szovjetunió egyoldalú leszerelési lépéseket hajt végre és kivonul Közép-Európából. Az biztos, hogy nem lesz könnyű tárgyalópartner. MALINÁK ISTVÁN NÉHÁNY SORBAN N

ew Yorkban hétfőn este a zárójelentések elfogadásával befejeződött az ENSZ leszerelési bizottságának háromnapos ülése. A figyelem központjában elsősorban a fegyverkereskedelem, valamint a katonai kérdésekről szóló objektív információk szükségessége állt. Ugyanakkor háttérbe szorult a nukleáris leszerelés problémaköre, mivel a tárgyalások során gyakorlatilag semmilyen előrehaladást nem sikerült elérni. B

erlinben tegnap kezdődött meg a Bundestag ülése, melynek napirendjén egyes adók emelése szerepelt, továbbá az állam hozzájárulása a volt NDK-ban megemelt lakbérekhez, valamint a rövidített munkaidőben dolgozók státusának a meghosszabbítása. A képviselők legnagyobb figyelme az új adótörvények tervezetére összpontosult. Ezek a törvények további pénzeszközöket biztosítanának az állami költségvetés számára, a bonni kormány belőlük akarja finanszírozni a német egyesítésre és az öböl-háborúra fordított kiadásokat. L

engyelországban az év végéig kétmillióra növekedhet a munkanélküliek száma, ami a munkaképes lakosság 10,6 százalékát tenné ki. Ezt Leszek Belcerwicz miniszterelnök-helyettes, pénzügyminiszter mondotta a lengyel kabinet gazdasági bizottságának hétfői ülésén. A mostani gazdasági reformok atyja arról is tájékoztatott, hogy a kormány miként kíván harcolni a munkanélküliség ellen, amely április végén már 1,37 millió lengyelt érintett. Szerinte a kormányprogram sikerének legfőbb feltétele a szoros együttműködés a munkaadók, a szakszervezetek, a helyi önigazgatási szervek és a kormányhivatalok között. B

ulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország és Románia oktatási- és művelődésügyi miniszterei hétfőn tíz amerikai állam kormányzóival találkoztak, s ezzel megkezdődött az az egyhetes program, amelynek keretében a kelet-európai vendégek megismerkedhetnek az amerikai oktatási rendszerrel. Hazánkat az akción, amelyet Mario Coumo, New York állam kormányzója kezdeményezett, Ján Pisút képviseli. Á Szlovák Köztársaság ifjúsági, oktatási és sportminisztere tegnap lowába érkezett, majd onnan Nyugat-Virgíniába látogat. E

redmények nélkül fejeződött be hétfőn Pekingben a határproblémával foglalkozó közös kínai-indiai munkacsoport tárgyalásainak harmadik fordulója. A Kína és India közötti politikai kapcsolatokban javulás állt be, Li Peng kínai kormányfő ugyanis elfogadta az Indiába szóló meghívást. Erre a látogatásra valószínűleg az év második felében kerül sor. A több mint 30 évvel ezelőtt kirobbant ún. határháború óta ez lesz a kínai miniszterelnök első indiai látogatása. Peking már régóta javasolja, a vitának az ún. kiegyenlítéssel vessenek véget. Kína lemondana a keleti határszektorban levő 56 ezer négyzetkilométeres térségről, cserébe követeli, hogy ellenőrzése alatt tarthassa a 23 ezer négyzetkilométeres nyugati határterületet. ! T

egnap a dél-kóreai rendőrség könnygázzal oszlatta fel azt a több mint 5 ezer embert, akik részt vettek Kang Pjong Dea diák temetésén. Kangot április 26-án a rendőrség egy tüntetés során agyonverte. A gyászmenet élén ellenzéki képviselők vonultak, köztük Kim De Dzsung, a parlamenti ellenzék vezetője. Szemtanúk tájékoztatása szerint a menet valószínűleg letért a hatóságok által engedélyezett útvonalról. Szöul felkészült a kormányellenes megmozdulásokra, a temetés miatt 20 ezer rendőrt mozgósítottak. M

ár idén megjelennek az új dolíárbankjegyek. James Baker amerikai külügyminiszter még 1986-ban - akkor pénzügyminiszter volt Roland Reagan kormányában - megígérte a biztonságosabb bankjegyeket. Idén kiadják az új százdollárost, amelyet csak mikroszkóp alatt megfigyelhető jelekkel látnak el, s ez kizárja, illetve nagyon megnehezíti a bankjegyek hamisítását. A

usztriában tegnap referendum kezdődött arról, hogy megtartsák-e Bécsben az Expo '95 világkiállítást. A hatékonyság érdekében az osztrákok e népszavazáson egy másik kérdésre is válaszolnak: megkezdödjön-e Bécs közelében a Freaudenau Vízerőmű építése. Az osztrákok túlnyomó többsége az ausztráliai Brisbane-ben 1988-ban megrendezett világkiállítás eredményei alapján azt várja, hogy az Expo '95 ösztönzően hathat Ausztria fejlődésére is. Feltételezik, hogy abból a pénzből, amit a látogatók a kiállítás területén kívül adnak ki, 16 milliárd jut Bécsnek és további 8 milliárd schilling a többi szövetségi tartománynak. CSÚCSESÉLYEK akkor az elnök ismét méltatta Gorbacsov érdemeit. Kétfrontos amerikai politika kezdődik: kapcsolatépítés a központ reformerőivel és ezzel párhuzamosan a függetlenedő köztársaságokkal is - a moszkvai centrum ellenőrzése nélkül. Ugyanakkor bejött az, amit Washington eddig is szeretett volna: Gorbacsov és Jelcin kibékülése, így a Fehér Ház már nincs dilemmában, egyszerre támogathatja az (óhajának megfelelően) erős szovjet, valamint az erős orosz elnököt. Amerikában a kulisszák mögött már hetek óta beszélnek arról, előtérbe kerülnek azok, akik kezdettől fogva