Új Szó, 1991. május (44. évfolyam, 102-126. szám)

1991-05-07 / 106. szám, kedd

1991. MÁJUS 7. HIREK NEM VOLT SZÜKSÉG ALTATÁSRA BUSHT FÉLTIK, QUAYLE-TŐL FÉLNEK George Bush amerikai elnököt, akit szombaton délután, Camp David-i.ví­kendjéről, szokásos kocogása közben fel­lépett szívpanaszai miatt helikopteren sürgősen a washingtoni Bethesda kór­házba szállítottak, mégsem vetik aiá elektromos terápiának. Közép-európai idő szerint tegnap délben ugyanis a keze­lőorvosok még azt fontolgatták, folytas­sák-e a gyógyszeres kezelést vagy folya­modjanak-e a sokkterápiához. Mivel azonban a páciens szíve reagált a ritmus­zavaroknál alkalmazott gyógyszerekre, az orvosok elálltak az altatást igénylő sokkterápiától. Ez azt jelenti, nem lesz szükség arra, hogy Dan Quayle alelnök egy időre átvegye az ország irányítását - közölték tegnap a fehérházi források. Bush elnök tegnap kórházi lakosztá­lyának ablakából üzent az újságíróknak: „Ne aggódjanak miattam". Az elnök fele­sége, Barbara, aki a gyerekekkel, uno­kákkal és Brent Scowcroft nemzetbiz­tonsági tanácsadóval, valamint több más fehérházi vezetővel meglátogatta azt mondta az újságíróknak, hogy sejtelme sincs, meddig marad az elnök a kórház­ban. „Nem vagyok orvos, de az elnök nagyszerűen néz ki és jól érzi magát" - fűzte hozzá az amerikai first lady. A 66 éves elnök szívpanaszai érthető aggodalmat keltettek, s ezzel egyidőben kétségek merültek fel azzal összefüggés­ben, hogy Dan Quayle alelnök, a volt indianai szenátor képes-e irányítani az Egyesült Államokat. A CNN televíziós állomás, valamint a Time magazin által készített legutóbbi közvélemény-kutatás eredményei azt bizonyítják, hogy az ame­rikaiak 69 százaléka úgy véli, Quayle az állam- és kormányfői teendők ellátására nem eléggé képzett. „Úr isten, az elnök beteg, és Dan Quayle az alelnök" - John Breux szenátor így összegezte az ameri­kai közvélemény túlnyomó többségének reagálását. Quayle bírálói emlékeztetnek rá, hogy az alelnök a főiskolán is csak átlagos eredményeket ért el, a vietnami háború idején az Egyesült Államok terüle­tén teljesített szolgálatot a Nemzeti Gár­dában és szenátorként sem jeleskedett. A fehérházi ügyekről jól informált embe­rek viszont arra hívják fel a figyelmet, Quayle az elnöki tanácsadók szűk köré­hez tartozik, tagja volt a „nagy nyolcak­nak", az Irak-ellenes amerikai háborús politikát irányító csoportnak. Ronald Rea­gan, Bush elődje azonban úgy gondolja, hogy Quayle helyesen cselekedne, ha mégis helyettesítenie kellene az elnököt. Záráskor kaptuk a hírt: Busht tegnap kiengedték a kórházból és visszatért a Fehér Házba. Dolgozószobájában azonnal hozzálátott a legsürgősebb kor­mányzati teendők végzéséhez, s a délu­táni tervek szerint megvalósul esti találko­zója Sevardnadze szovjet exkülügymi­niszterrel is. OSZTRÁK LAPOK A HAVEL-INTERJÚROL Az osztrák napilapok tegnap élénken reagáltak arra a vasárnapi nyilatkozatra, amelyet Václav Havel köztársasági elnök adott a bécsi televíziónak. Az AZ című napilap kommentárja rá­mutatott a csehszlovák elnök realitásér­zékére. ,,Ez egy olyan realizmus, amely a többi exkommunista országban eddig hiányzik" - hangsúlyozta a cikk szerzője. A Kurier című napilap megjegyezte: Havel a filozófus-elnök jobban megértette mi az a képviseleti demokrácia, mint számos osztrák politikus. A Neue Kronen Zeitung viszont a Ha­vel-nyilatkozat azon részeit emeli ki, ame­lyek az atomenergetika kérdéseivel fog­lalkoztak. Havel elnök fél a nemtől?" - teszi fel a kérdést a lap, majd megálla­pítja: „ Václav Havelt váratlanul elhagyta a demokratikus lendület". A televíziós interjúban meglepetésszerűen elutasítot­ta a népszavazást az atomenergetikáról. Szerinte ez a probléma „túlságosan szakszerű 1'' és összeegyeztethetetlen a referendummal. A lap hozzáfűzi: politi­kai megfigyelők szerint az elnök attól tart, hogy a népszavazáson a lakosság ugyanolyan „nemet" mondana, mint Ausztriában Cwenterdorfra, az osztrák atomerőműre. A sajtó kiemeli, hogy Václav Havel optimista a föderáció megőrzésének kér­désében, hogy elítéli az antiszemita és fasiszta megnyilvánulásokat Szlovákiá­ban, ahol azonban a fő politikai pártok egyike sem szorgalmazza Szlovákia el­szakadását. Emlékeztet rá: Václav Havel­nak mély meggyőződése, hogy a kommu­nizmus már nem térhetne vissza Kelet­Európába. AFGANISZTÁN • TITKOS TÁRGYALÁSOK? A BT ÁLLANDÓ TAGJAI SZÁLLÍTOTTÁK A LEGTÖBB FEGYVERT A KÖZEL-KELETRE IRÁN KEMÉNYEN BÍRÁLJA WASHINGTONT • KÉT POFON IZRAELNEK: YEHUDI MENUHINTÓL ÉS HOSZNI MUBARAKTÓL Kuvaitban vasárnap egynapos rendkívüli ülést tartottak az Öböl­menti Együttműködési Tanács hat tagországának külügyminiszterei. Úgy vélekedtek, mindaddig érvény­ben kell maradniuk az ENSZ által Irak ellen meghirdetett szankciók­nak, amíg nem térnek haza a kuvaiti foglyok százai, Bagdad nem szolgál­tatja vissza az elrabolt kuvaiti va­gyont, és nem számolják fel az iraki tömegpusztító fegyvereket. Nem valószínű, hogy ezek a kö­vetelések gyorsan megvalósulnak, de a jó irányba tett lépésként érté­kelhető, hogy Irak hajlandó vissza­szolgáltatni Kuvaitnak szinte az ösz­szes műtárgyat, melyeket a meg­szállás alatt a kuvaiti múzeumokból vittek el. Erről az iraki kormány egyik illetékese tájékoztatta a The Wa­shington Post napilapot. Jelentős ér­tékekről van szó, hiszen a háborút megelőzően Kuvait rendelkezett az iszlám művészet remekeinek legna­gyobb gyűjteményével. Joseph Biden amerikai szenátor dolgoztatta ki azt a tanulmányt, amelyet vasárnap ismertetett Wa­shingtonban. Eszerint a Biztonsági Tanács öt állandó tagja - Kína, Franciaország, a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia - szállította a legtöbb fegyvert a Kö­zel-Keletre. A térség államai 1974 és 1988 között ettől az öt országtól szerezték be hagyományos fegyver­zetük háromnegyedét, összesen 214 milliárd dollár értékben. Az első helyen a Szovjetunió áll 74 milliárd dollárral, a fegyverexportőrök „top­listájának" második helyezettje az Egyesült Államok 44 milliárd dollár­ral. A legtöbb fegyvert Irak vásárolta (52,8 milliárd), ezután következik Szaúd-Arábia (34,6 milliárd), s jó vevő volt még Irán, Szíria, Egyiptom, Líbia és Izrael is. Nem lehet arra számítani, hogy belátható időn belül lényegesen ja­vulni fog Irán és a Nyugat viszonya. Hasimi Rafszandzsani iráni állam­fő vasárnap a teheráni egyetemisták előtt mondott beszédében azt mond­ta, kész a jó kapcsolatokra a térség valamennyi országával, de nem,haj­landó a diplomáciai kapcsolatok helyreállítására az Egyesült Álla­mokkal. Ezt nem is fontolgatják, mi­vel szerinte az USA ' „rendkívüli eset", Izrael léte pedig Irán szem­pontjából „törvénytelen". Az iráni államfő élesen bírálta az észak-iraki biztonsági övezet létrehozását is a kurd menekültek számára. Szerin­te az Egyesült Államoknak ezzel „alattomos szándékai" vannak, s ez Iránt nyugtalanítja. Sosem engedné meg, hogy Irán területére kiterjesz­szék ezt a programot. Az egyiptomi sajtó szeriní Hoszni Mubarak elnök elutasította Jicchak Samir izraeli kormányfő javaslatát, hogy a hónap végén találkozzanak Washingtonban abból a célból, hogy a két ország egyeztesse álláspontját a palesztin kérdés megoldását ille­tően. A lapok szerint Izrael csak akkor lenne hajlandó beleegyezését adni a kairói békekonferencia meg­tartásába, ha Egyiptom kész lenne elmélyíteni a kétoldalú kapcsola­tokat. A kairói elutasításnál bizonyára sokkal kellemetlenebb volt az izraeli vezetők számára a világhírű hege­dűvirtuóz, Yehudi Menuhin állás­foglalása az izraeli parlamentben. A Wolf művészeti alap idei díjának átvételekor a 75 éves művész fel­szólította Izraelt, hogy a béke alap­vető előfeltételeként ismerje el a pa­lesztinok teljes egyenjogúságát. Az izraeli képviselőket bizonyára meg­hökkentette „a -20. század egyik legnagyobb hegedűművészének" - ez volt a díj odaítélésének indoklá­sa - ilyen jellegű köszönőbeszéde. Fejszál Husszeini, a palesztinok neves kelet-jeruzsálemi vezetője a BBC brit rádióadó arab műsorának nyilatkozva azt mondta, a paleszti­nok készek mérlegelni azt a lehető­séget, hogy a béketárgyalásokra esetleg Jordániával közös küldöttsé­get nevezzenek ki. Egyelőre azon­ban úgy vélekednek, megfelelőbb lenne egy független palesztin kül­döttség a PFSZ tagjaiból, amelyben mind a megszállt területeken, mind a külföldön élő palesztinok helyet kapnának. xxx Amerikai katonai források szerint az iraki hadsereg tegnap megkezdte a kivonulást Dahok városból, amely kb. 10 kilométerre fekszik a kurdok számára létesített védelmi övezet déli határától. Erre azt követően ke­rült sor, hogy az amerikai hadsereg egyik zászlóalja a napokban egé­szen a város közelébe nyomult elő­re, de egyelőre nem kaptak paran­csot Dahok elfoglalására s nem is kényszerítették az irakiakat távozás­ra. A kurdok tömeges menekülése előtt kb. 380 ezer lakosa volt a vá­rosnak, ma már csak az egyötöde. A szövetségesek már néhány nap­pal ezelőtt úgy vélekedtek, Dahokot el kell foglalni, hogy több kurd me­nekült térhessen vissza. Viszont George Bush amerikai elnök nagyon tartózkodóan nyilatkozott a védett övezet bővítéséről és felszólította az' ENSZ-t, hogy a szövetséges egysé­geket mielőbb váltsa fel saját erői­vel. Irak az övezet bárminemű kibő­vítését a belügyeibe való beavatko­zásnak tekinti. Hans-Dietrich Genscher német külügyminiszter, aki tegnap érkezett Teheránba, a helyszínen akar tájé­kozódni az Iránba menekült kurdok helyzetéről. Ezért háromnapos láto­gatása során a határvidéken felke­res néhány menekülttábort. SZINTE HIHETETLEN EZ A GYŰLÖLKÖDÉS NÉHÁNY SORBAN Lemondott tisztségéről Muhammad Julusz Khalisz, az afgán mudzsahidek Pesavarban működő „ideiglenes kormá­nyának" belügyminisztere, az Iszlám Párt frakciójának elnöke. Döntését a számű­zetésben élő többi vezető Kabullal való állítólagos kiegyezésével és az Egyesült Államoknak az afgán konfliktusban vállalt szerepével indokolta. A csaknem 80 éves afgán ellenzéki politikus, aki a kabuli rezsimmel szembeni megbékíthetetlen állásfoglalásával vált is­mertté, annak a gyanújának adott hangot, (Folytatás az 1. oldalról) - Az is vegyes lakosságú, főleg horvátok élnek ott. Értesüléseink szerint teljesen lezárták a várost. Közbe kell szúrnom: a legális hatal­mi szervek kezéből több városban teljesen kicsúszott az ellenőrzés. Különböző fegyveres csoportok ala­kulnak. Ahol a horvátok vannak többségben, ott a Horvát Demokrati­kus Közösség (ez a hatalmon levő párt) emberei - különböző utakon fegyverhez jutottak - ellenőrzik a forgalmat, őrzik a bevezető utakat, sáncokat emelnek. Azokon a telepü­léseken, ahol a szerbek vannak többségben, ők is ugyanezt teszik. • Szerbiában nincs nyugta­lanság? - Pillanatnyilag nincsenek na­gyobb zűrök, az említett szlavóniai községekből nagyon sokan átmene­külnek a Dunán - a Duna választja el Szalvóniát és a Vajdaságot -, éjszakánként több százan jönnek át csónakokon a Vajdaságba, termé­szetesen szerb nemzetiségűek. • A vajdasági magyarság köré­ben nem tapasztalható félelem? - Minket ez közvetlenül nem hogy a többi ellenzéki vezető titokban egyezkedik Nadzsibullah kormányával, s e kapcsolatnak egy „nem iszlám"kabuli kabinet megalakítása a célja. Az Egyesült Államokat azzal vádolja, hogy meg akarja osztani az ellenzéki pártokat és az afgán népet. Ezt a magatartást az „oszd meg és uralkodj" politikai példájának nevezte. Megfigyelők szerint Khalisz lemondá­sa megerősíti a kabuli kormány pozícióját és csökkenti a reményt arra, hogy az ellenzéki szövetségen belül megoldódnak a viták. érint, közvetve persze igen, mint az egész országot. Mindenki aggódik, hiszen nagyon közel van hozzánk a válságos terület. Talán egy na­gyon kicsit enyhült a feszültség azál­tal, hogy szombaton éjszaka ülése­zett az államelnökség, s úgy látszik, hosszú és kemény vita után sikerült bizonyos dolgokban egyetértésre jutnia. Például abban, hogy elítélte a horvátországi belügyékbe való be­avatkozást. • A hadsereg részéről? - Nem, úgy látszik, hogy még a horvátok is helyesnek látják a had­sereg jelenlétét, már csak a katona­ság tudja megakadályozni a véron­tást. A szélsőséges szerbiai szerve­zeteket ítélték el, ezek aktivistákat, úgynevezett önkénteseket küldtek Horvátország szerbek lakta területe­ire. Erről az itteni sajtószervek soká­ig hallgattak. Az számít teljesen új fejleménynek, hogy az államelnök­ség most elítéli az ilyen beavatko­zást, mert a horvátok eddig hiába tiltakoztak ellene. • Milyen hatással van a szerb­horvát viszályra Szlovénia dek­larált kilépési szándéka. Hírt kap­tunk arról, Szlovénia a múlt héten úgy döntött, hogy saját maga biz­tosítja határainak védelmét... - A szlovének a kilépés érdeké­ben már meghoztak minden törvé­nyességi aktust, az év elején tartot­tak egy népszavazást, s a lakosság óriási többsége az elszakadásra voksolt. De tekintve, hogy a Nyuga­ton senki sem támogatja ezt, sem az Európai Közösségek, sem az Egye­sült Államok, így még a szlovének is kissé bizonytalanok. De ahogy foko­zódik a feszültség Jogoszlávia más vidékein, úgy erősödik a szlovének elszántsága. Ezért semmit nem le­het megjósolni. • Mi erről a vajdasági magya­rok véleménye? - A mi érdekünk az egységes Jugoszlávia megmaradása, mert ha szétesne, nagyon kellemetlen or­szágrészben találnánk magunkat. • ön szerint lesz két hét múlva népszavazás Jugoszlávia jövő­jéről? - Még nem tisztázott, hogy lesz-e, s ha igen, akkor országosan vagy külön-külön köztársaságonként ren­dezik-e meg. ,A hat köztársasági elnök először megegyezett abban, hogy májusban lesz népszavazás, később összevesztek, és semmit sem döntöttek el. A horvátok beje­lentették, hogy náluk 19-én megtart­ják. De a többi köztársaság még nem döntött. Azt említettem, hogy a szlovének az év elején már meg­tartották, ezért nem valószínű, hogy ismét rendeznének egyet. S még az sem eldöntött, hogy a délszláv nem­zetek mellett szavazhatnának-e majd az itt élő kisebbségek. Mert olyan ötlet is volt, hogy csak az államalkotó nemzetek szavazzanak. • Jugoszláviában minden év­ben május 15-én kerül új elnök az államelnökség élére. Jelenleg ezt a tisztséget a szerb Boriszav Jo­vics tölti be. Most lesz ilyen váltás? - A sorrend szerint most Horvát­országnak kellene adnia az elnököt, Sztipe Mesic személyében. Azért használom a feltételes módot, mert ellene Szerbiának van nagyon sok kifogása. • A többieknek? - A többieknek nflhcs kifogásuk ellene, csak Szerbiának. De tudjuk, hogy ez a legnagyobb, legerősebb köztársaság, és Szerbiával mindig együtt szavaz Crna Gora is... (malinák) * U gy döntött a Szovjetunió, hogy az idén 100 ezer tonna húst és 1 millió tonna gabonát vásárol Lengyelországtól - tájékoztatott Andrzej Zarebski, a lengyel kormány szóvivője. Közölte továbbá, Len­gyelország rtak jelenleg gabona- és hús­többlete van, majd kijelentette: a terméke­ket nem hitelre adják el. Lengyelország az első negyedévben 300 millió dollár érték­ben vásárolt különböző termékeket és főleg kőolajat a Szovjetuniótól, ám az export ugyanebben az időszakban csak 40 millió dollárt tett ki. M ár három áldozatuk van a dél­koreai kormányellenes tömegtünte­téseknek. Az állami televíziós társaság szerint Pak Csang Szu, a harmincegy éves szakszervezeti tisztségviselő tegnap kormányellenes jelszavakat kiabálva ki­ugrott a kórház húsz méter magasan levő ablakából. Pakot a munkajogi törvények állítólagos megsértése miatt börtönözték be, a fogságban egy összecsapás során megsebesült, s ezért ápolták kórházban. A szakszervezeti vezető határozottan el­ítélte, hogy a rendőrség az április 26-i szöuli tüntetések során meggyilkolt egy diákot. Emiatt egyébként többen tiltakoz­tak, köztük az a három főiskolás, akik önégetést kíséreltek meg. G uadalajarában, Mexikó második legnagyobb városában július 18-19-én dél-amerikai csúcstalálkozót tartanak, amelyet a mexikói sajtó az „évezred eseményének" nevez. Ezen a történelmi találkozón több mint 20 elnök vesz részt, köztük Fidel Castro legfelsőbb kubai vezető, aki csak ritkán hagyja el a szigetországot. Megerősítette részvéte­lét a csúcson a spanyol király és Portugá­lia legfelsőbb vezetője is. Juan Duran, spanyol diplomata, aki részt vesz a talál­kozó előkészítésében, hangsúlyozta: az értekezlet segíteni fog Latin-Amerika és Európa politikai és gazdasági kapcsola­tainak korszerűsítésében. L ondonban az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (BERD) tegnap je­lentést tett közzé, amelyből kiderült, hogy bár a nyugati beruházók érdeklődést ta­núsítanak Közép-Kelet-Európa országai iránt, mégis kevés pénz áramlik be ebbe a térségbe. A BERD szerint a nyugati vállalkozók és cégek több mint 20 alap révén összesen 2,5 milliárd dollárt ruház­tak be Közép-Kelet-Európában. Tavaly októbertől a közvetlen beruházások 5,3 milliárd dollárt tettek ki, ám a 7000 be­jegyzett cégből csupán 30 százalékuk működik. E duard Kukán, hazánk állandó ENSZ­képviselöje diplomáciai jegyzéket adott át a világszervezet főtitkárának. Eb­ben tájékoztatja őt a szövetségi kormány döntéséről, miszerint Csehszlovákia visz­szavonja korábbi fenntartásait, s elismeri a Hágai Nemzetközi Bíróság döntéshoza­tali illetékességét 11 nemzetközi szerző­dés esetében. Ez a döntés érinti a béke­időben történő rádióadásokról, az ENSZ és ügynökségeinek immunitásáról, a nép­irtás megakadályozásáról és büntetésé­ről, a nők politikai jogairól, a fajüldözés összes formáinak felszámolásáról szóló konvenciót és több más szerződést. Csehszlovákia a múltban ugyan elfogadta ezekét a szerződéseket, de fenntartáso­kat támasztott az ellen, hogy betartásuk a Hágai Nemzetközi Bíróság döntéshoza­tala alá essen. T egnap a Gazeta Wyborcza című na­pilap vezető helyen közölte: a len­gyel járőrök átadták a szovjet katonáknak azt a litván polgárt, aki a szovjet hadse­regből dezertált. Fennáll az a veszély, hogy hazaárulás vádjával állítják bíróság elé, s akár halálra is ítélhetik. Az Elta litván információs hivatal szerint Arunas Vasilievas 1989 karácsonyán Karabah­ban megszökött a szovjet belügyminiszté­rium elitalakulatától, Litvániába ment, ahol a KGB nyomozott utána. Az év elején átlépte a lengyel határt, április 28­án azonban illegális határátkelést kísérelt meg Németországba, ahol politikai mene­dékjogot akart kérni. Miután megmutatta a dokumentumot, hogy a KGB nyomoz utána, utasították őt, térjen vissza Len­gyelországba. A lengyel járőrök letartóz­tatták, átadták őt a várakozó szovjet kato­náknak. Vasilievast visszaszállították Ka­rabahba, ahol szovjet katonai bíróság elé állítják. J apán a jövőben aktívabban hozzájárul e a dél-kelet-ázsiai térség vitás kérdé­seinek megoldásához. Kaifu Tosiki japán miniszterelnök ezzel a Manilában tett kije­lentésével fejezte be 10 napos körútját a térségben. Tárgyalásokat folytatott Ma­laysiában, Bruneiban, Thaiföldön, Szin­gapúrban és a Fülöp-szigeteken.

Next

/
Thumbnails
Contents