Új Szó, 1991. május (44. évfolyam, 102-126. szám)

1991-05-07 / 106. szám, kedd

1991. MÁJUS 7. HIREK NEM VOLT SZÜKSÉG ALTATÁSRA BUSHT FÉLTIK, QUAYLE-TŐL FÉLNEK George Bush amerikai elnököt, akit szombaton délután, Camp David-i.víkendjéről, szokásos kocogása közben fellépett szívpanaszai miatt helikopteren sürgősen a washingtoni Bethesda kórházba szállítottak, mégsem vetik aiá elektromos terápiának. Közép-európai idő szerint tegnap délben ugyanis a kezelőorvosok még azt fontolgatták, folytassák-e a gyógyszeres kezelést vagy folyamodjanak-e a sokkterápiához. Mivel azonban a páciens szíve reagált a ritmuszavaroknál alkalmazott gyógyszerekre, az orvosok elálltak az altatást igénylő sokkterápiától. Ez azt jelenti, nem lesz szükség arra, hogy Dan Quayle alelnök egy időre átvegye az ország irányítását - közölték tegnap a fehérházi források. Bush elnök tegnap kórházi lakosztályának ablakából üzent az újságíróknak: „Ne aggódjanak miattam". Az elnök felesége, Barbara, aki a gyerekekkel, unokákkal és Brent Scowcroft nemzetbiztonsági tanácsadóval, valamint több más fehérházi vezetővel meglátogatta azt mondta az újságíróknak, hogy sejtelme sincs, meddig marad az elnök a kórházban. „Nem vagyok orvos, de az elnök nagyszerűen néz ki és jól érzi magát" - fűzte hozzá az amerikai first lady. A 66 éves elnök szívpanaszai érthető aggodalmat keltettek, s ezzel egyidőben kétségek merültek fel azzal összefüggésben, hogy Dan Quayle alelnök, a volt indianai szenátor képes-e irányítani az Egyesült Államokat. A CNN televíziós állomás, valamint a Time magazin által készített legutóbbi közvélemény-kutatás eredményei azt bizonyítják, hogy az amerikaiak 69 százaléka úgy véli, Quayle az állam- és kormányfői teendők ellátására nem eléggé képzett. „Úr isten, az elnök beteg, és Dan Quayle az alelnök" - John Breux szenátor így összegezte az amerikai közvélemény túlnyomó többségének reagálását. Quayle bírálói emlékeztetnek rá, hogy az alelnök a főiskolán is csak átlagos eredményeket ért el, a vietnami háború idején az Egyesült Államok területén teljesített szolgálatot a Nemzeti Gárdában és szenátorként sem jeleskedett. A fehérházi ügyekről jól informált emberek viszont arra hívják fel a figyelmet, Quayle az elnöki tanácsadók szűk köréhez tartozik, tagja volt a „nagy nyolcaknak", az Irak-ellenes amerikai háborús politikát irányító csoportnak. Ronald Reagan, Bush elődje azonban úgy gondolja, hogy Quayle helyesen cselekedne, ha mégis helyettesítenie kellene az elnököt. Záráskor kaptuk a hírt: Busht tegnap kiengedték a kórházból és visszatért a Fehér Házba. Dolgozószobájában azonnal hozzálátott a legsürgősebb kormányzati teendők végzéséhez, s a délutáni tervek szerint megvalósul esti találkozója Sevardnadze szovjet exkülügyminiszterrel is. OSZTRÁK LAPOK A HAVEL-INTERJÚROL Az osztrák napilapok tegnap élénken reagáltak arra a vasárnapi nyilatkozatra, amelyet Václav Havel köztársasági elnök adott a bécsi televíziónak. Az AZ című napilap kommentárja rámutatott a csehszlovák elnök realitásérzékére. ,,Ez egy olyan realizmus, amely a többi exkommunista országban eddig hiányzik" - hangsúlyozta a cikk szerzője. A Kurier című napilap megjegyezte: Havel a filozófus-elnök jobban megértette mi az a képviseleti demokrácia, mint számos osztrák politikus. A Neue Kronen Zeitung viszont a Havel-nyilatkozat azon részeit emeli ki, amelyek az atomenergetika kérdéseivel foglalkoztak. Havel elnök fél a nemtől?" - teszi fel a kérdést a lap, majd megállapítja: „ Václav Havelt váratlanul elhagyta a demokratikus lendület". A televíziós interjúban meglepetésszerűen elutasította a népszavazást az atomenergetikáról. Szerinte ez a probléma „túlságosan szakszerű

1'' és összeegyeztethetetlen a referendummal. A lap hozzáfűzi: politikai megfigyelők szerint az elnök attól tart, hogy a népszavazáson a lakosság ugyanolyan „nemet" mondana, mint Ausztriában Cwenterdorfra, az osztrák atomerőműre. A sajtó kiemeli, hogy Václav Havel optimista a föderáció megőrzésének kérdésében, hogy elítéli az antiszemita és fasiszta megnyilvánulásokat Szlovákiában, ahol azonban a fő politikai pártok egyike sem szorgalmazza Szlovákia elszakadását. Emlékeztet rá: Václav Havelnak mély meggyőződése, hogy a kommunizmus már nem térhetne vissza KeletEurópába. AFGANISZTÁN • TITKOS TÁRGYALÁSOK? A BT ÁLLANDÓ TAGJAI SZÁLLÍTOTTÁK A LEGTÖBB FEGYVERT A KÖZEL-KELETRE IRÁN KEMÉNYEN BÍRÁLJA WASHINGTONT • KÉT POFON IZRAELNEK: YEHUDI MENUHINTÓL ÉS HOSZNI MUBARAKTÓL Kuvaitban vasárnap egynapos rendkívüli ülést tartottak az Öbölmenti Együttműködési Tanács hat tagországának külügyminiszterei. Úgy vélekedtek, mindaddig érvényben kell maradniuk az ENSZ által Irak ellen meghirdetett szankcióknak, amíg nem térnek haza a kuvaiti foglyok százai, Bagdad nem szolgáltatja vissza az elrabolt kuvaiti vagyont, és nem számolják fel az iraki tömegpusztító fegyvereket. Nem valószínű, hogy ezek a követelések gyorsan megvalósulnak, de a jó irányba tett lépésként értékelhető, hogy Irak hajlandó visszaszolgáltatni Kuvaitnak szinte az öszszes műtárgyat, melyeket a megszállás alatt a kuvaiti múzeumokból vittek el. Erről az iraki kormány egyik illetékese tájékoztatta a The Washington Post napilapot. Jelentős értékekről van szó, hiszen a háborút megelőzően Kuvait rendelkezett az iszlám művészet remekeinek legnagyobb gyűjteményével. Joseph Biden amerikai szenátor dolgoztatta ki azt a tanulmányt, amelyet vasárnap ismertetett Washingtonban. Eszerint a Biztonsági Tanács öt állandó tagja - Kína, Franciaország, a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia - szállította a legtöbb fegyvert a Közel-Keletre. A térség államai 1974 és 1988 között ettől az öt országtól szerezték be hagyományos fegyverzetük háromnegyedét, összesen 214 milliárd dollár értékben. Az első helyen a Szovjetunió áll 74 milliárd dollárral, a fegyverexportőrök „toplistájának" második helyezettje az Egyesült Államok 44 milliárd dollárral. A legtöbb fegyvert Irak vásárolta (52,8 milliárd), ezután következik Szaúd-Arábia (34,6 milliárd), s jó vevő volt még Irán, Szíria, Egyiptom, Líbia és Izrael is. Nem lehet arra számítani, hogy belátható időn belül lényegesen javulni fog Irán és a Nyugat viszonya. Hasimi Rafszandzsani iráni államfő vasárnap a teheráni egyetemisták előtt mondott beszédében azt mondta, kész a jó kapcsolatokra a térség valamennyi országával, de nem,hajlandó a diplomáciai kapcsolatok helyreállítására az Egyesült Államokkal. Ezt nem is fontolgatják, mivel szerinte az USA ' „rendkívüli eset", Izrael léte pedig Irán szempontjából „törvénytelen". Az iráni államfő élesen bírálta az észak-iraki biztonsági övezet létrehozását is a kurd menekültek számára. Szerinte az Egyesült Államoknak ezzel „alattomos szándékai" vannak, s ez Iránt nyugtalanítja. Sosem engedné meg, hogy Irán területére kiterjeszszék ezt a programot. Az egyiptomi sajtó szeriní Hoszni Mubarak elnök elutasította Jicchak Samir izraeli kormányfő javaslatát, hogy a hónap végén találkozzanak Washingtonban abból a célból, hogy a két ország egyeztesse álláspontját a palesztin kérdés megoldását illetően. A lapok szerint Izrael csak akkor lenne hajlandó beleegyezését adni a kairói békekonferencia megtartásába, ha Egyiptom kész lenne elmélyíteni a kétoldalú kapcsolatokat. A kairói elutasításnál bizonyára sokkal kellemetlenebb volt az izraeli vezetők számára a világhírű hegedűvirtuóz, Yehudi Menuhin állásfoglalása az izraeli parlamentben. A Wolf művészeti alap idei díjának átvételekor a 75 éves művész felszólította Izraelt, hogy a béke alapvető előfeltételeként ismerje el a palesztinok teljes egyenjogúságát. Az izraeli képviselőket bizonyára meghökkentette „a -20. század egyik legnagyobb hegedűművészének" - ez volt a díj odaítélésének indoklása - ilyen jellegű köszönőbeszéde. Fejszál Husszeini, a palesztinok neves kelet-jeruzsálemi vezetője a BBC brit rádióadó arab műsorának nyilatkozva azt mondta, a palesztinok készek mérlegelni azt a lehetőséget, hogy a béketárgyalásokra esetleg Jordániával közös küldöttséget nevezzenek ki. Egyelőre azonban úgy vélekednek, megfelelőbb lenne egy független palesztin küldöttség a PFSZ tagjaiból, amelyben mind a megszállt területeken, mind a külföldön élő palesztinok helyet kapnának. xxx Amerikai katonai források szerint az iraki hadsereg tegnap megkezdte a kivonulást Dahok városból, amely kb. 10 kilométerre fekszik a kurdok számára létesített védelmi övezet déli határától. Erre azt követően került sor, hogy az amerikai hadsereg egyik zászlóalja a napokban egészen a város közelébe nyomult előre, de egyelőre nem kaptak parancsot Dahok elfoglalására s nem is kényszerítették az irakiakat távozásra. A kurdok tömeges menekülése előtt kb. 380 ezer lakosa volt a városnak, ma már csak az egyötöde. A szövetségesek már néhány nappal ezelőtt úgy vélekedtek, Dahokot el kell foglalni, hogy több kurd menekült térhessen vissza. Viszont George Bush amerikai elnök nagyon tartózkodóan nyilatkozott a védett övezet bővítéséről és felszólította az' ENSZ-t, hogy a szövetséges egységeket mielőbb váltsa fel saját erőivel. Irak az övezet bárminemű kibővítését a belügyeibe való beavatkozásnak tekinti. Hans-Dietrich Genscher német külügyminiszter, aki tegnap érkezett Teheránba, a helyszínen akar tájékozódni az Iránba menekült kurdok helyzetéről. Ezért háromnapos látogatása során a határvidéken felkeres néhány menekülttábort. SZINTE HIHETETLEN EZ A GYŰLÖLKÖDÉS NÉHÁNY SORBAN Lemondott tisztségéről Muhammad Julusz Khalisz, az afgán mudzsahidek Pesavarban működő „ideiglenes kormányának" belügyminisztere, az Iszlám Párt frakciójának elnöke. Döntését a száműzetésben élő többi vezető Kabullal való állítólagos kiegyezésével és az Egyesült Államoknak az afgán konfliktusban vállalt szerepével indokolta. A csaknem 80 éves afgán ellenzéki politikus, aki a kabuli rezsimmel szembeni megbékíthetetlen állásfoglalásával vált ismertté, annak a gyanújának adott hangot, (Folytatás az 1. oldalról) - Az is vegyes lakosságú, főleg horvátok élnek ott. Értesüléseink szerint teljesen lezárták a várost. Közbe kell szúrnom: a legális hatalmi szervek kezéből több városban teljesen kicsúszott az ellenőrzés. Különböző fegyveres csoportok alakulnak. Ahol a horvátok vannak többségben, ott a Horvát Demokratikus Közösség (ez a hatalmon levő párt) emberei - különböző utakon fegyverhez jutottak - ellenőrzik a forgalmat, őrzik a bevezető utakat, sáncokat emelnek. Azokon a településeken, ahol a szerbek vannak többségben, ők is ugyanezt teszik. • Szerbiában nincs nyugtalanság? - Pillanatnyilag nincsenek nagyobb zűrök, az említett szlavóniai községekből nagyon sokan átmenekülnek a Dunán - a Duna választja el Szalvóniát és a Vajdaságot -, éjszakánként több százan jönnek át csónakokon a Vajdaságba, természetesen szerb nemzetiségűek. • A vajdasági magyarság körében nem tapasztalható félelem? - Minket ez közvetlenül nem hogy a többi ellenzéki vezető titokban egyezkedik Nadzsibullah kormányával, s e kapcsolatnak egy „nem iszlám"kabuli kabinet megalakítása a célja. Az Egyesült Államokat azzal vádolja, hogy meg akarja osztani az ellenzéki pártokat és az afgán népet. Ezt a magatartást az „oszd meg és uralkodj" politikai példájának nevezte. Megfigyelők szerint Khalisz lemondása megerősíti a kabuli kormány pozícióját és csökkenti a reményt arra, hogy az ellenzéki szövetségen belül megoldódnak a viták. érint, közvetve persze igen, mint az egész országot. Mindenki aggódik, hiszen nagyon közel van hozzánk a válságos terület. Talán egy nagyon kicsit enyhült a feszültség azáltal, hogy szombaton éjszaka ülésezett az államelnökség, s úgy látszik, hosszú és kemény vita után sikerült bizonyos dolgokban egyetértésre jutnia. Például abban, hogy elítélte a horvátországi belügyékbe való beavatkozást. • A hadsereg részéről? - Nem, úgy látszik, hogy még a horvátok is helyesnek látják a hadsereg jelenlétét, már csak a katonaság tudja megakadályozni a vérontást. A szélsőséges szerbiai szervezeteket ítélték el, ezek aktivistákat, úgynevezett önkénteseket küldtek Horvátország szerbek lakta területeire. Erről az itteni sajtószervek sokáig hallgattak. Az számít teljesen új fejleménynek, hogy az államelnökség most elítéli az ilyen beavatkozást, mert a horvátok eddig hiába tiltakoztak ellene. • Milyen hatással van a szerbhorvát viszályra Szlovénia deklarált kilépési szándéka. Hírt kaptunk arról, Szlovénia a múlt héten úgy döntött, hogy saját maga biztosítja határainak védelmét... - A szlovének a kilépés érdekében már meghoztak minden törvényességi aktust, az év elején tartottak egy népszavazást, s a lakosság óriási többsége az elszakadásra voksolt. De tekintve, hogy a Nyugaton senki sem támogatja ezt, sem az Európai Közösségek, sem az Egyesült Államok, így még a szlovének is kissé bizonytalanok. De ahogy fokozódik a feszültség Jogoszlávia más vidékein, úgy erősödik a szlovének elszántsága. Ezért semmit nem lehet megjósolni. • Mi erről a vajdasági magyarok véleménye? - A mi érdekünk az egységes Jugoszlávia megmaradása, mert ha szétesne, nagyon kellemetlen országrészben találnánk magunkat. • ön szerint lesz két hét múlva népszavazás Jugoszlávia jövőjéről? - Még nem tisztázott, hogy lesz-e, s ha igen, akkor országosan vagy külön-külön köztársaságonként rendezik-e meg. ,A hat köztársasági elnök először megegyezett abban, hogy májusban lesz népszavazás, később összevesztek, és semmit sem döntöttek el. A horvátok bejelentették, hogy náluk 19-én megtartják. De a többi köztársaság még nem döntött. Azt említettem, hogy a szlovének az év elején már megtartották, ezért nem valószínű, hogy ismét rendeznének egyet. S még az sem eldöntött, hogy a délszláv nemzetek mellett szavazhatnának-e majd az itt élő kisebbségek. Mert olyan ötlet is volt, hogy csak az államalkotó nemzetek szavazzanak. • Jugoszláviában minden évben május 15-én kerül új elnök az államelnökség élére. Jelenleg ezt a tisztséget a szerb Boriszav Jovics tölti be. Most lesz ilyen váltás? - A sorrend szerint most Horvátországnak kellene adnia az elnököt, Sztipe Mesic személyében. Azért használom a feltételes módot, mert ellene Szerbiának van nagyon sok kifogása. • A többieknek? - A többieknek nflhcs kifogásuk ellene, csak Szerbiának. De tudjuk, hogy ez a legnagyobb, legerősebb köztársaság, és Szerbiával mindig együtt szavaz Crna Gora is... (malinák) * U

gy döntött a Szovjetunió, hogy az idén 100 ezer tonna húst és 1 millió tonna gabonát vásárol Lengyelországtól - tájékoztatott Andrzej Zarebski, a lengyel kormány szóvivője. Közölte továbbá, Lengyelország rtak jelenleg gabona- és hústöbblete van, majd kijelentette: a termékeket nem hitelre adják el. Lengyelország az első negyedévben 300 millió dollár értékben vásárolt különböző termékeket és főleg kőolajat a Szovjetuniótól, ám az export ugyanebben az időszakban csak 40 millió dollárt tett ki. M

ár három áldozatuk van a délkoreai kormányellenes tömegtüntetéseknek. Az állami televíziós társaság szerint Pak Csang Szu, a harmincegy éves szakszervezeti tisztségviselő tegnap kormányellenes jelszavakat kiabálva kiugrott a kórház húsz méter magasan levő ablakából. Pakot a munkajogi törvények állítólagos megsértése miatt börtönözték be, a fogságban egy összecsapás során megsebesült, s ezért ápolták kórházban. A szakszervezeti vezető határozottan elítélte, hogy a rendőrség az április 26-i szöuli tüntetések során meggyilkolt egy diákot. Emiatt egyébként többen tiltakoztak, köztük az a három főiskolás, akik önégetést kíséreltek meg. G

uadalajarában, Mexikó második legnagyobb városában július 18-19-én dél-amerikai csúcstalálkozót tartanak, amelyet a mexikói sajtó az „évezred eseményének" nevez. Ezen a történelmi találkozón több mint 20 elnök vesz részt, köztük Fidel Castro legfelsőbb kubai vezető, aki csak ritkán hagyja el a szigetországot. Megerősítette részvételét a csúcson a spanyol király és Portugália legfelsőbb vezetője is. Juan Duran, spanyol diplomata, aki részt vesz a találkozó előkészítésében, hangsúlyozta: az értekezlet segíteni fog Latin-Amerika és Európa politikai és gazdasági kapcsolatainak korszerűsítésében. L

ondonban az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (BERD) tegnap jelentést tett közzé, amelyből kiderült, hogy bár a nyugati beruházók érdeklődést tanúsítanak Közép-Kelet-Európa országai iránt, mégis kevés pénz áramlik be ebbe a térségbe. A BERD szerint a nyugati vállalkozók és cégek több mint 20 alap révén összesen 2,5 milliárd dollárt ruháztak be Közép-Kelet-Európában. Tavaly októbertől a közvetlen beruházások 5,3 milliárd dollárt tettek ki, ám a 7000 bejegyzett cégből csupán 30 százalékuk működik. E

duard Kukán, hazánk állandó ENSZképviselöje diplomáciai jegyzéket adott át a világszervezet főtitkárának. Ebben tájékoztatja őt a szövetségi kormány döntéséről, miszerint Csehszlovákia viszszavonja korábbi fenntartásait, s elismeri a Hágai Nemzetközi Bíróság döntéshozatali illetékességét 11 nemzetközi szerződés esetében. Ez a döntés érinti a békeidőben történő rádióadásokról, az ENSZ és ügynökségeinek immunitásáról, a népirtás megakadályozásáról és büntetéséről, a nők politikai jogairól, a fajüldözés összes formáinak felszámolásáról szóló konvenciót és több más szerződést. Csehszlovákia a múltban ugyan elfogadta ezekét a szerződéseket, de fenntartásokat támasztott az ellen, hogy betartásuk a Hágai Nemzetközi Bíróság döntéshozatala alá essen. T

egnap a Gazeta Wyborcza című napilap vezető helyen közölte: a lengyel járőrök átadták a szovjet katonáknak azt a litván polgárt, aki a szovjet hadseregből dezertált. Fennáll az a veszély, hogy hazaárulás vádjával állítják bíróság elé, s akár halálra is ítélhetik. Az Elta litván információs hivatal szerint Arunas Vasilievas 1989 karácsonyán Karabahban megszökött a szovjet belügyminisztérium elitalakulatától, Litvániába ment, ahol a KGB nyomozott utána. Az év elején átlépte a lengyel határt, április 28án azonban illegális határátkelést kísérelt meg Németországba, ahol politikai menedékjogot akart kérni. Miután megmutatta a dokumentumot, hogy a KGB nyomoz utána, utasították őt, térjen vissza Lengyelországba. A lengyel járőrök letartóztatták, átadták őt a várakozó szovjet katonáknak. Vasilievast visszaszállították Karabahba, ahol szovjet katonai bíróság elé állítják. J

apán a jövőben aktívabban hozzájárul e a dél-kelet-ázsiai térség vitás kérdéseinek megoldásához. Kaifu Tosiki japán miniszterelnök ezzel a Manilában tett kijelentésével fejezte be 10 napos körútját a térségben. Tárgyalásokat folytatott Malaysiában, Bruneiban, Thaiföldön, Szingapúrban és a Fülöp-szigeteken.