Új Szó, 1991. május (44. évfolyam, 102-126. szám)

1991-05-29 / 124. szám, szerda

DOKUMENTUM 1991. MÁJUS 29. szerződő felek nem áské.^v. e törvény hatálybalé­írvényes árrendeletek sg. 6.§ :et kárpótlást azokért eket e törvény szerint amelyek helyett nem \ A készpénzben fize­ígét a Cseh Köztársa­i Szlovák Köztársaság i meg rendeletében, iadandó dolgok erede­izetnek. paragrafusok szerinti at az a jogi személy ódja) fizeti, amelynek n van, vagy az ingatlan dejéri birtokában volt, yre ruházta át, aki az szerint nem adja ki. emély legkésőbb a 13. ített határidőkben tesz DÓtlás kiadására. Ha > jog a földhivatal vagy öl függ, ez a határidő emelkedésétől számí­tével ér véget, emélynek járó kárpót­•zbesítésétől számított teljesíteni. A kárpótlás ugszik, amelyek a kár­személy tulajdonában személy vagyoni há­3gpedig az eredeti in­növényzet értékének a felek nem állapod­íódjáról a jogosult sze­ilításától számított egy gáltepodni vagy a kár­íacsak az igény nem jgítve. A jogosult sze­jvel a vele szemben ;z erí.iitett időpont után MADIK ESZ 7.§ alapok if us (1) bekezdésében íjdonban levő ingatla­zetí Tanács és a Szlo­s törvényeivel létreho­-ek (a továbbiakban lik, kivéve a következő tő van, ím védelmére' 4 lettek ykitermelésre 1 5 lettek i jogszabályok 1 6 által erdei földalap részét 're nem vonatkozik dése szerinti eljárás, nem rendelkezik más­az állam ingatlanva­isánál egyedi jogsza­nak el. A privatizációs vagy azzal összhang­; személyek használa­latlanvagyont. tulajdonban levő ingat­mészetes személy ér­dik bekezdés szerinti yt élveznek az eddigi á pedig az önállóan vesék. A többi érdek­. személyek élveznek > lakhellyel bírnak ab­melynek katasztrális c az ingatlanok. ;gok illetékes központi vei döntenek, ha két­ségek merülnek fel, olyan ingatlanokról van-e szó, melyekre vonatkozik ez a tör­vény. 18. § (1) Amennyiben az ingatlan tulajdono­sa ismeretlen, a földalap megfelelő érdek­lődők használatába adhatja az ingatlant; a használatért fizetett illeték mindaddig az alap jövedelme, míg a tulajdonos érvé­nyesíti az ingatlanra vonatkozó jogait. (2) Ha a tulajdonos érvényesíti az in­gatlanra vonatkozó jogait, a földalap a fo­lyó év október elsejei hatállyal, s egyéves felmondási határidővel felmondja a bérlő­vel kötött szerződést, hacsak a tulajdo­nossal nem állapodik meg másként. 19. § (1) A földrendezések az adott területen az egyes földtulajdonosok szükségletei szerint, területileg összefüggő gazdasági egységek kialakítása céljából a földek elrendezésében eszközölt változások, amelyeket a földtulajdonosok beleegye­zésével és a környezet-, illetve tájképzés­hez, valamint a beruházásokhoz fűződő társadalmi követelmények alapján végez­nek el. (2) A földrendezések végzéséről, s ez­zel összefüggésben a tulajdonjogok cse­réjéről és átszállásról, a földek határainak megállapításáról vagy az érintett földek­kel kapcsolatos dologi terhek létesítésé­ről, esetleg megszüntetéséről, a földhiva­tal határoz a tulajdonosok megállapodása alapján. Ha a tulajdonosok nem állapod­nak meg, a földhivatal a törvényben meg­állapított feltételek mellett dönt. A földhi­vatal döntését az ügyfél indítványára fe­lülvizsgálja a bíróság. (3) A földrendezésekkel kapcsolatos eljárást a nemzeti tanácsok törvényei szabályozzák. NEGYEDIK Rendkívüli, átmeneti és zárórendelkezések 20. § (1) A mezőgazdasági termelés üze­meltetésének biztosítására az élő és holt leltár (felszerelés), illetve készletek ere­deti tulajdonosa kárpótláshoz való joggal rendelkezik, amennyiben ezeket bevitte a mezőgazdasági szövetkezetbe vagy el­vették tőle az 1948. február 25-től 1990. január 1-ig terjedő időszakban. Ha az eredeti tulajdonos meghalt vagy holttá nyilvánították, a mezőgazdasági termelés biztosítását szolgáló kárpótlást a 4. pa­ragrafus (2) bekezdésében említett to­vábbi személy jogosult kérni. (2) Az első bekezdés szerinti kárpót­lást az a jogi személy köteles teljesíteni, amely ezeket a dolgokat átvette, vagy az ő jogutódja, mégpedig egyéves határidő­ben, hacsak a felek nem állapodnak meg másként. Ha ez a jogi személy az állam­nak megtérítette az élő és holt leltár (felszerelés) és készletek értékét, az ál­lammal szemben joga keletkezik ennek az összegnek visszafizetésére; ezt az igényt a kárpótlás teljesítésétől számított egyéves határidőben érvényesítheti a köztársaság illetékes központi közigaz­gatási szervénél. (3) A Cseh Köztársaság kormánya és a Szlovák Köztársaság kormánya állapítja meg az első bekezdésben említett dolgo­kért járó kárpótlás kiszámításának módját azokra az esetekre vonatkozóan, amikor nem lehet igazolni ezeknek a dolgoknak elvételét vagy bevitelét, vagy nem lehet megállapítani.jelenlegi értéküket. (4) A kárpótlást ugyanazon fajtájú és minőségű dolgokban teljesítik és olyan mennyiségben, amely a mezőgazdasági termelés üzemeltetésének biztosítására arányos az átvett ingatlannal; ha ez nem lehetséges, a kárpótlást a mezőgazdasá­gi termelés biztosítását célzó szolgáltatá­sokban kell teljesíteni, esetleg a második bekezdésben említett jogi személy va­gyonán való részesedéssel, mégpedig az elvett dolgoknak az e törvény hatályossá­ga napján érvényes árak szerinti értéké­nek összegéig. Kárpótlás nyújtható eset­leg más formában is. A kárpótlás megál­lapított ősszegéből levonják az e törvény hatályossága előtt az élő és holt leltárért és készletekért kifizetett kárpótlást. Ha nem kerül sor megállapodásra, a bíróság dönt indítvány alapján. (5) A kárpótláshoz való jog megszűnik, ha nem lesz érvényesítve a 13. paragra­fusban említett határidőkben. 21. § Ha több jogosult személy van és a do­log kiadására való igényt közülük csak egyesek érvényesítik, az egész dolgot ki kell adni nekik. A 22. § Egyes Használati jogok megszűnése (1) E törvény hatálybalépésének nap­ján megszűnnek az 1. paragrafus (1) bekezdésében említett vagyonhoz fűződő következő jogok: a) azon tulajdonosok társított földjeihez való szövetkezeti használati jog, akik nem tagjai a mezőgazdasági szövetke­zetnek 1 8, b) a földnek és egyéb mezőgazdasági vagyonnak a termelés biztosítását szolgáló használati joga 1 9, c) az erdei termelést és az erdő egyéb funkcióinak biztosítását szolgáló hasz­nálati jog 2 0, ^ d) a halastavak ingyenes használatának joga 2 1, e) az állami tulajdonban levő ingatlanok tartós használatának joga 2 2, f) az állami tulajdonban levő ingatlannal való gazdálkodás joga 2 3. (2) Ha az eddigi használó és a tulajdo­nos között nem jött létre más megállapo­dás, e törvény hatálybalépésének napjá­val vagy azon a napon, amikor e törvény második része szerint sor kerül az ingat­lan kiadására, bérleti jogviszony keletke­zik köztük, amelyet a folyó év októberé­nek első napjáig lehet felmondani. A fel­mondási határidő egy év, ha nem kerül sor más megállapodásra; abban az eset­ben, ha a föld a tulajdonos számára hozzáférhetetlen, a felmondási határidő nem fejeződhet be a földrendezések el­végzése előtt. Abban az esetben, ha a jogosult személynek épületeket és épít­ményeket is ki kell adni, vagy kárpótlást kell nyújtani e törvény alapján, a bérlőnek adott felmondás felmondási határideje nem fejeződhet be korábban, mint ahogy rendeződnek ezek az igények. 1991-ben és 1992-ben a tulajdonosok a mezőgaz*­dasági termelés céljából a bérleti jogvi­szonyt 1991. október 1-jei, illetve 1992. október 1-jei hatállyal mondhatják fel, az említett nap(ok) előtt legalább egy hónap­pal kézbesített felmondással. (3) Ha a földön kertészek vagy nyara­lók települése létesült, a felmondási ha­táridő aznap ér véget, amikor a föld ideig­lenes használati jogának kellett volna megszűnnie. A bérlőnek joga van a bérlet további tíz évvel való meghosszabbításá­hoz, hacsak a felek nem állapodnak meg másként. A bérlőt a bérlet fennállása idején elővételi jog illeti meg. A bérleti díj és a vételár összegét tekintve a földnek a használati jog idején érvényes bonitása és minősítése az irányadó. A 182/1988. Tt. számú rendelet, illetve a 205/1988 Tt. számú rendelet 21. paragrafusa, a megál­(Archív felvétel) lapított ár emelésének lehetőségéről, eb­ben az esetben nem alkalmazható. (4) A (3) bekezdésben említett föld tulajdonosa e törvény hatálybalépésétől számított három éven belül kérvényezheti a földalapnál ennek a földjének kicserélé­sét az állam tulajdonában levő más földre. A csereföldnek megfelelő nagyságúnak és minőségűnek, s amennyiben lehetsé­ges, ugyanazon a katasztrális területen kell lennie. (5) A bérlő a földet az ingatlan-nyilván­tartásról szóló előírások szerinti rendelte­tésével összhangban jogosult használni. A használt ingatlant a rendes gazda gon­dosságával köteles kezelni és a bérlet megszűnése után visszaadni az épülete­ket és építményeket a szokásos elhasz­nálódásnak megfelelő állapotban. 23. § A 14. és 16. paragrafusok szerinti kár­pótlásra joga van az olyan lakóépület vagy gazdasági épület tulajdonosának is, amely azon időszakban lett eltávolítva, amikor a szervezet egyedi jogszabályok 24 alapján használta azokat. Abban az eset­ben, ha ezt az épületet az államtól eltérő jogi személy távolította el, a tulajdonos­nak e jogi személlyel szemben pénzbeli kárpótlásra van joga, hacsak nem álla­podnak meg másként. A tartós növényzetért járó kárpótlások 24. § (1) Ha a tartós növényzet a földön abban az időben keletkezett, amikor egyedi jogszabályok 2 5 alapján mezőgaz­dasági vagy erdőgazdálkodási szerveze­tek használatában volt, a használati jog megszűnésének napjával a föld tulajdo­nosának tulajdonába száll át; a föld hasz­nálóját azonban megilletik a használat ideje alatt szedett hasznok. (2) Ha a mezőgazdasági vagy az erdő­gazdálkodási szervezet általi átvételt megelőzően a földön nem volt kiültetve egyéb összehasonlítható növényzet, a használónak joga van az újonnan kiülte­tett tartós növényzet értékének kárpótlá­sára, az e törvény hatálybalépésének napján érvényes árakon. (3) Az olyan tulajdonos indítványára, akinek a második bekezdés szerint meg kell térítenie a tartós növényzet értékét az eddigi használónak, a földalap kicseréli földjét más, állami tulajdonban levő földre. (4) Ha a földön a használati jog meg­szűnésének napján nincs azzal összeha­sonlítható tartós növényzet, amely a használati jog keletkezésének napján volt rajta, a földalap a tulajdonos indítvá­nyára kicseréli földjét olyan más, állami tulajdonban levő földre, amelyen össze­hasonlítható tartós növényzet van; ha a csere nem lehetséges, a tulajdonosnak a használóval szemben joga van pénzbeli kárpótlásra a tartós növényzeteknek a törvény hatálybalépésének napján ér­vényes árak szerinti különbözet össze­gében. 25. § Az épületek tulajdonosainak és használóínak jogai (1) A tulajdonos lép a bérbeadó azon jogaiba és kötelezettségeibe, amelyek a lakás átadásáról és átvételéről szóló szerződésből, a föld bérletéből vagy az átvett ingatlanban levő nem lakóhelyiség bérletéről szóló szerződésből erednek. (2) A a) diplomáciai és konzuli képviseletek te­vékenységét, b) szociális és egészségügyi szolgáltatá­sok nyújtását, c) oktatásügyet, d) kulturális és testnevelési létesítmények üzemeltetését, e) megváltozott munkaképességű sze­mélyek rehabilitálását és foglalkozta­tását szolgáló lakások, földek, illetve az átruhá­zó ingatlanokban levő nem lakóhelyisé­gek eddigi használóinak joguk van a tulaj­donossal szemben a lakás használatáról szóló megállapodás vagy a nem lakóhe­lyiségek bérletéről szóló szerződés meg­kötésére. Az említett esetekben a tulajdo­nos a szerződést leghamarább e törvény hatálybalépésétől számított tíz év eltelté­vel mondhatja fel, hacsak a felek nem állapodnak meg másként; ez a kötelem az említett időszakban minden további tulaj­donosra is átszáll. (3) Ha a" jogosult személy nem állapo­dik meg a második bekezdésben említett lakás, föld vagy nem lakóhelyiség hasz­nálójával a bérleti díj összegéről és fizeté­sének feltételeiről, a bérleti díj összegéről az illetékes közigazgatási szerv határoz az általános érvénnyel bíró árrendeletek alapján. 26. § (1) A nem lakóhelyiségek bérletéről és albérletéről szóló 116/1990. Tt. számú törvény 9. paragrafusának (2) bekezdése kiegészül új i) ponttal a következő szö­vegben: ,,i) az eredeti tulajdonosra a föld és más mezőgazdasági vagyon tulajdonjogi vi­szonyainak szabályozásáról szóló ...(1991. Tt. sz. törvény alapján átruhá­zott ingatlanban levő nem lakóhelyiség bérletéről van sző." (2) A mezőgazdasági birtokhoz tartozó lakóépület tulajdonosának az e törvény hatálybalépésének napjától számított há­rom éven belül érvényesített indítványa alapján az illetékes szerv megszünteti a lakáshasználati jogot vagy dönt a lakás kiürítéséről, ha a tulajdonosnak a lakásra a mezőgazdasági termelés üzemeltetése céljából van szüksége saját maga vagy a hozzá közel álló személyek számára. 27. § . (1)A lakás vagy a nem lakóhelyiség azon használója, aki az építésügyi előírá­sokkal összhangban olyan átalakításokat végzett, amelyek növelték a lakás vagy a nem lakóhelyiségek értékét, jogosult az értéknövelés megtérítésére, amint meg­szűnik a használati joga. (2) Ha a lakás vagy a nem lakóhelyiség értéke a használati jog megszűnéséig többel csökkent, mint amennyi a szoká­sos elhasználódásnak megfelel, az emlí­tett helyiségek használója köteles az épü­let tulajdonosának megtéríteni ezt az ér­tékcsökkenést. (3) A kárpótlásokat (térítéseket) a használati jog megszűnése napján ér­vényes árrendeletek szerint állapítják meg. 28. § A kötelezett személy a jogosult sze­méllyel szemben a kiadott dolgokkal összefüggésben nem érvényesíthet sem­miféle pénzbeli vagy más igényeket Ugyanígy az a jogosult személy, akinek kiadták a dolgot, nem érvényesíthet a kö­telezett személlyel szemben a kiadott do­loggal összefüggésben más igényeket, csak azokat, amelyek e törvényben említ­ve vannak. 29. § Egyházak vagyona Azt a vagyont, amelynek eredeti tulaj­donosai az egyházak, felekezeti társulá­sok, rendek és kongregációk voltak, nem lehet más személyek tulajdonába átru­házni, míg törvény nem születik erről a vagyonról. 30. § Az e törvény második részében említett eljárás céljaira az első paragrafus (1) bekezdésében említett vagyonnak kell te­kinteni azt a vagyont is, amelyet a tulajdo­nos elvétele idején ezekre a célokra hasz­náltak 31. § A második rész és a 20. § rendelkezé­seit nem lehet alkalmazni azokra az ese­tekre, amikor a dolgot a szabadságtól megfosztottság idején államilag megbíz­hatatlan személyek szerezték meg vagy faji üldözés következményeként lett meg­szerezve. 32. § Különleges rendelkezések a földreformokról E törvény hatálybalépésének napjától nem alkalmazhatóak a nagy földbirtokok elvételéről szóló 215/1919. Tt. számú törvény, az első földreform revíziójáról szóló 142/1947. Tt. sz. törvény és az új földreformról szóló 46/1948. Tt. számú törvény rendelkezései. 33. § (1)A mezőgazdasági szövetkezetek vagyonából előnyt élvezve elégítik ki azo­kat az igényeket, amelyek az egyes va­gyoni sérelmek következményeinek mér­sékléséről szóló törvényekből 25 1, illetve e törvényekből erednek. Külön törvény szabályozza majd a szövetkezeti tagrész, a tagsági alapbetét vagy a mezőgazdasá­gi szövetkezetek vagyonán való egyéb vagyoni részesedés megállapításának módját; a mezőgazdasági szövetkezetek nem végezhetnek a tagjaikkal vagyoni elszámolást, míg nem fogadják el e kü­lönleges törvénynek megfelelő alapsza­bályzatukat. (2) A mezőgazdasági szövetkezetek nem ruházhatják át vagyonukat jogi vagy természetes személyek tulajdonába, ha­csak nem a szövetkezet meghatározott tevékenységi körében végzett termék­szállítás, munkák végzése vagy egyéb teljesítések szolgáltatása (szokásos gaz­dálkodás) során történő átruházásokról van szó. (3) A mezőgazdasági szövetkezetek nem rendelkezhetnek más jogi személyek vállalkozásán való vagyoni részesedé­sükkel, míg nem kerül elfogadásra az első bekezdésben említett különleges törvény. (4) A (2) és (3) bekezdések szerinti korlátozások nem vonatkoznak az egyes vagyoni sérelmek mérsékléséről szóló törvényekből 2 5', valamint e törvényből eredő igények kielégítésére. (5) A (2) és (3) bekezdések szerinti korlátozások vonatkoznak a szövetkezeti vállalatra 2 6' bízott vagyonra, a közös vál­lalatba társított vagyonra és az említett jogi személyek által képezett vagyonra, hacsak nem az 5. paragrafus (1) bekez­désének a) pontja alapján kizárt vagyon­ról van szó. (6) A (2), (3) és (4) bekezdések rendel­kezései alól indokolt esetekben kivételt engedélyezhet a Cseh Köztársaság kor­mánya vagy a Szlovák Köztársaság kor­mánya. Az engedélyezett kivétel pótolja az egyedi jogszabályok 2 7' alapján mega­dott engedélyt. 34. § Érvénytelenítő rendelkezések Érvényét veszti 1. A földnek és más mezőgazdasági vagyonnak a termelés biztosítását szol­gáló használatáról szóló 123/1975. Tt. számú törvény, a későbbi törvények sze­rinti szerkesztésben. 2. az erdőkről szóló 61 /1977 Tt. számú törvény 12.-19. §-sai, 3. a halászatról szóló 102/1963 Tt. számú törvény 4. §- , 4. a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló 162/1990. Tt. számú törvény 50. § (2), (4) és (5) bekezdései, és 51. §-a, 5. az egykori úrbéresek és hasonló jogi intézmények legelői vagyonának jogvi­szonyait szabályozó 81/1949. Tt. számú SZNT-törvény, 6. az egykori úrbéresek és más, ha­sonló jogi intézmények közösen használt erdeinek jogviszonyait szabályozó 2/1958. Tt. számú SZNT-törvény. 35. § A törvény hatálya Ez a törvény a kihirdetésével lép ha­tályba JEGYZETE K 1) A mezőgazdasági földalap védelmé­ről szóló 53/1966 Tt. számú törvény 1 • §-a 2) Az erdőkről szóló 61/1977 Tt. számú törvény 2. §-a 3) A mezőgazdasági szövetkezetekről szóló 162/1990. Tt. számú törvény 4) Az 528/1990. Tt. számú devizatör­vény 5. §-a 5) A bírósági rehabilitációkról szóló 119/1990. Tt. számú törvén^ 87/1991. Tt. számú kárpótlási törvény 6) A 87/1991. Tt. számú kárpótlási tör­vény 2. § (2) bekezdése 7) A 87/1991. Tt. számú kárpótlási tör­vény 2. § (3) bekezdésének első mondata 8) Például: az egységes földműves-szö­vetkezetekről szóló 49/1959 Tt. szá­mú törvény A mezőgazdasági szövetkezetekről szóló 122/1975. Tt. számú törvény 9) Például: a Megbízottak Testületének 26/1948 Tt. számú SZNT-rendelete, amely a magyar nemzetiségű szemé­lyek mezőgazdasági vagyonának a konfiskáció alóli mentesítését, sza­bályozza 10) Az építkezések általános műszaki kö­vetelményeiről szóló, 45/1979. Tt. számú rendelettel ( módosított 83/1976. Tt. számú rendeletének 52-58. §-sai 11) A katonai kerületekről szóló 169/1949. Tt. számú törvény 8. §-a 12) Az ásványi kincsek védelméről és kihasználásáról szóló 44/1988. Tt. számú törvény 6. és 7. §-sai 13) Az állami természetvédelemről szóló 40/1956. Tt. számú törvény a későbbi törvények szerinti szerkesztésben 14) A katonai kerületekről szóló 169/1949. Tt. számú törvény 8. §-a 15) Az ásványi kincsek védelméről és kihasználásáról szóló 44/1989. Tt. számú törvény 16) Az állami műemlékvédelemről szóló 20/1987. Tt. számú CSNT-törvény 2., 4. és 5. §-sai Az állami műemlékvédelemről szóló 27/1987. Tt. számú SZNT-törvény 2., 4. és 5. §-sai Az, állami természetvédelemről szó­ló 40/1956. Tt. számú törvény 5. és 6 §-sai Az állami természetvédelemről szó­ló 1/1955. Tt. számú törvény 7. és 8. §-sai 17) A 92/1991. Tt. számú nagyprivatizá­ciós törvény 18) A mezőgazdasági szövetkezetekről szóló 162/1990. Tt. számú törvény 46. §-a 19) A földnek és más mezőgazdasági vagyonnak a termelés biztosítását szolgáló használatáról szóló 123/1975. Tt. számú törvény 1. §-a 20) Az erdőkről szóló 61/1977. Tt. számú törvény-12. §-a 21) A halászatról szóló 102/1963. Tt. szá­mú törvény 4. §-a 22) A Gazdasági Törvénykönyv 70. §-a 23) A Gazdasági Törvénykönyv 64. §-a 24) Például: a földnek és más mezőgaz­dasági vagyonnak a termelés biztosí­tását szolgáló használatáról szóló 123/1975. Tt. számú törvény Az erdőkről szóló 61 /1977. Tt. számú törvény 25) Az egyes vagyoni sérelmek következ­ményeinek enyhítéséről szóló 403/1990. Tt számú törvény a ké­sőbbi törvények szerinti szerkesz­tésben A 87/1991. Tt. .számú kárpótlási tör­vény 26) A mezőgazdasági szövetkezetekről szóló 162/1990. Tt. számú törvény 43. §-a / 27) A külföldi vagyoni részesedésű válla­latokról szóló 173(1988. Tt. számú törvény a későbbi törvények szerinti szerkesztésben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents