Új Szó, 1991. május (44. évfolyam, 102-126. szám)

1991-05-02 / 102. szám, csütörtök

HIREK - VELEMENYEK .ÚJ SZÓ, 1991. MÁJUS 2. REFLEX A MÉRLEG NYELVE? Mintha darázsfészekbe nyúlt volna František Mikloško, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, amikor a múlt héten a parlament elnöksége átalakításáról való szavazás előtt kijelentette: ha már a plénum nem áll a feladata magaslatán, legalább az elnökség maradjon kompe­tens. A honatyák közül számosan vérig sértődtek; és különösen megsér­tődtek azok, akik alig várják az alkalmat, hogy megsértődhessenek. E jelenség értelmezése - úgy vélem - nemcsak a politikusokra vár, hanem psichológusokra is. Egy közepesen képzett lélekbúvár némely parlamenti képviselők magatartásán is fél óra alatt be tudná bizonyí­tani, hogy a sértődékenység mennyire egy tőről fakad a kisebbrendű­ségi érzéssel, illetve, hogy aki kisebbrendűségi érzésben szenved, annak rendszerint jó oka is van arra, hogy komplexusai legyenek. Na, de hagyjuk a mélylélektani eszmefuttatásokat, és vegyük szemügyre, mi történt a parlamentben. Az történt, hogy - noha az ország jövőjét alapvetően érintő kérdésekről, konkrétabban szólva a parlamentáris demokrácia fenn­maradásáról vagy megcsonkításáról volt.szó - a képviselők jelentős része politizálás helyett politizálgatott. Egyesek nem tudtak különbsé­get tenni a falusi plébános és az isten között. Olyan pártoskodással vetették bele magukat a vitába, mintha az ebadóról, esetleg a piaci kofáknak kiszabandó helypénz összegének szabályozásáról, nem pedig az 1989 novemberében kivívott fordulat sorsáról lett volna szó. És ez az alpári magatartás végül a parlamenti elnökség átalakítá­sáról való szavazás eredményeiben is tükröződött. Nem egy szlovák nemzeti párti képviselő és nem egy kommunista honatya már kilátásba is helyezte a házelnökséggel szembeni bizalmatlansági indítvány újbóli felvetését, és - a múlt heti tapasztalatok alapján ítélve - nem lehetünk biztosak abban, hogy nem ismétlődik-e meg, még rosszabb színvonalon és még vésztjóslóbb eredménnyel, a múlt heti kommunista-nemzeti puccskísérlet. Ez sem lenne új a nap alatt. Most hadd ne soroljam fel, hogy 1933 óta hányszor alakult át parlamenti segédlettel a demokrácia jobb- vagy baloldali diktatúrává. Feltételezhetően kevés szlovák anyanyelvű képviselő olvassa lapunkat, így véleményemet nem a Zöldek Pártja, a Demokrata Párt, netán a Kerszténydemokrata Mozgalom „ingadozó" képviselőinek a címére fejtem ki, hanem a magyar nemzetiségű képviselőknek címzem, függetlenül attól, hogy melyik párt listáján kerültek be a törvényhozásba. Most valóban arról van szó, hogy folytatódik-e az 1989 őszén megkezdett folyamat, vagy kitesszük magunkat a demokrácia egy karikírozott változata megteremtése veszélyének. Ezért próbáljunk meg különbséget tenni a fontos és kevésbé fontos között, kíséreljük meg túltenni magunkat a sértődöttségen, próbáljuk meg elfelejteni, hogy a kisebbségi létünket szabályozó törvények megfogalmazása során a kisebbik rosszal kellett beérnünk. Mindazonáltal tekintsünk vissza, és vegyük szemügyre, hogy a fordulat óta kik álltak mellet­tünk, kik voltak hajlandók érdekünkben szólni. Vajon akad magyar nemzetiségű képviselő, aki még nem ismerte fel, hogy létünk szabályozásának jogi feltételei csak polgári demokratikus viszonyok között javulhatnak? Vagy van még olyan képviselőnk, aki a Szlovák Nemzeti Párttal egy platformon állóktól várja életünk jobbra fordítá-. sát? Lesz még ilyen előzmények után olyan magyar nemzetiségű képviselő, aki „nem"-mel, vagy semlegesen szavaz a múlt héten egyszer már feltett kérdés megismétlése esetén? TÓTH MIHÁLY MAGYAR KÉPVISELŐ AZ ET PARLAMENTI KÖZGYŰLÉSÉN ÚJABB LÉPÉS EURÓPA FELÉ Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén először vett részt állandó, teljes jogú tagként a Szövetségi Gyűlés küldöttsége. Csehszlovákia a 25 országot tömörítő tanács legfiatalabb tagja, a volt szocialista országok közül Magyarország után második­ként az idén hagyták jóvá csatlakozását. Gémesi Károllyal (FMK), a csehszlovák küldöttség tagjával a strasbourgi tanács­kozásról beszélgettünk. -- Hányan képviselik Csehszlová­kiát ebben a fontos európai szerve­zetben? - Küldöttségünknek nyolc ren­des, és nyolc póttagja van. A tavaszi ülésszakon én póttagként vettem részt. Egyébként mind a tizenhatan bekapcsolódunk a közgyűlés bizott­ságainak munkájába, én a gazdasá­gi fejlesztéssel foglalkozó bizottság, valamint az Észak és Dél együttmű­ködésének kérdéseit tárgyaló szak­bizottságban dolgozom. Mivel elő­ször voltunk jelen állandó tagként - tavaly csak megfigyelői státuszunk volt - küldöttségünket Alexander Dubček, a Szövetségi Gyűlés elnö­ke vezette. - Hogyan jellemezné röviden az Európa Tanács feladatát? - Európa lelkiismeretének szok­ták nevezni. A katonai védelem kivé­telével minden kérdéssel foglalko­zik. Parlamenti közgyűlés a tagálla­mok parlamentjeinek küldöttségei­ből áll. Állást foglal az időszerű prob­lémákkal kapcsolatban, javaslatokat tesz, ezeket ajánlás formájában el­küldi a tagállamok parlamentjeinek, illetve a tanács külügyminiszteri tes­tületének továbbítja. A parlamenti közgyűlésnek tizenhárom állandó bizottsága van, de ideiglenes bizott­ságok is alakulnak. így a múlt héten dolgozni kezdett az a bizottság, amely előkészíti a regionális és ki­sebbségi nyelvek európai chartáját. Ha ezt elfogadják, akkor az SZNT nyelvtörvénye csak egy epizóddá válik a törvényhozás történetében, mivel a dokumentum tervezete egé­szen más módon rendezi ezeket a kérdéseket. - Milyen témák szerepeltek a közgyűlés napirendjén? - Csupa emberi jogi vonatkozású problémát vitattunk meg - így a Per­zsa-öböl, a kurd menekültek, a pa­lesztinok, az észak-afrikai kivándor­lók kérdését! Több napirendi pont kapcsán arra a következtetésre ju­tottak; hogy a legrövidebb időn belül európai szinten kell rendezni a ki­sebbségek kérdését. - Képviselőinknek eddig nemigen volt lehetőségük, hogy megismer­kedjenek a nyugat-európai parla­Széjjel tündökleni nem ládd-é ez földet gyönyörű virágokkal? Mezők illatoznak jószagú rózsákkal, sokszínű violákkal, Berkek, hegyek, völgyek mindenütt zöngenek sokféle madárszókkal. Balassi Bálintnak fenti verssorai juthatnak eszébe annak, aki ellátogat a kedden Pozsonyban megnyílt virágkiállításra. A Művelődés és Pihenés Parkjában immár tizenkettedszer megrendezett Flóra nemzet­közi seregszemlén - a hazaiakon kívül - tizenegy ország 64 termesztője mutatja be színpompás virá­gait. A kiállítók közül az olyan ,,virágnagyhatalmak" sem hiányoznak, mint Hollandia és Belgium. A Du­naparti virágszemle május 11-ig tart. Prikler László felvétele az ünnepi megnyitón készült, ame­lyen részt vett Ján Čarnogurský, a szlovák kormány elnöke is. mentek munkájával. Miben tér el az ottani gyakorlat a hazaitól? - Nálunk például gond, hogy nem tudjuk betartani a programot, a kép­viselők hosszan beszélnek. Az ő házszabályuk pontosan megszab­ja a felszólalások időtartamát, fény­jelzés figyelmezteti a képviselőt, hogy letelt idő, és ha tovább beszél, egyszerűen megvonják tőle a szót. A hazai sajtó állandóan bírál ben­nünket, hogy sokan hiányoznak az üléstermekből. Ott sem volt telt ház, csak akkor teltek meg a padsorok, amikor a dokumentumokat terjesz­tették elő, vagy jelentős vendége volt a közgyűlésnek. - Kamatoztatni tudja majd stras­bourgi tapasztalatait képviselői munkájában? Minden bizonnyal. A parlament külügyi bizottságának vagyok tagja, és az ülésszakon megvitatott kérdé­sek nálunk is felvetődnek. Fontos dokumentumokhoz is hozzájutot­tam, így a kisebbségi jogokról tavaly novemberben elfogadott határozatot és az említett európai charta terve­zetét is magammal hoztam. - A huszonöt tagország képvise­lői különböző pártok tagjai. Politikai hovatartozásuk szerepet játszik ta­nácsbeli tevékenységükben? - Politikai klubok működnek, összesen öt, így egy-egy csoport több rokon irányzatú pártot tömörít. Küldöttségünkben a Polgári Fórum, a Kereszténydemokrata Mozgalom, a Cseh Néppárt és a NYEE, illetve a Független Magyar Kezdeménye­zés van képviselve. Egyelőre még nem döntöttünk, melyik klubba irat­kozunk be - irántunk a liberálisok és a demokraták is érdeklődtek -, eh­hez több információt kell még sze­reznünk. - Mikor lesz a következő ülés­szak? -Júniusban lesz Helsinkiben. A helyszín nem véletlen. Az egyhe­tes tanácskozás az emberi jogoknak lesz szentelve. Addig is összeülnek azonban a bizottságok. Én már meghívót kaptam Törökországba a gazdasági fejlesztéssel foglalkozó bizottságtól és Párizsba az Észak és Dél együttműködését elemző szak­bizottságtól. CSIZMÁR ESZTER RÉGIÓKBAN GONDOLKODOM (Folytatás az 1. oldalról) nyeket hoztak, de az üzleti siker csak évek után jelentkezik. - Önt két évre választották meg. Milyen elképzelésekkel foglalta el az elnöki „bársonyszéket"? - A Csemadok munkájának van egy pótolhatatlan része, az amatőr mozgalmak különböző formái. Ren­dezvényeinket meg kell tartanunk, de a mennyiségi kritériumok helyett a minőség javítására kell törekedni. Itt jutnak óriási szerephez a társulá­sok, látok bennük egy egészséges magot, olyan embereket, akiknek képességeik folytán kötelességük többet tenni. Léteznek természetes vonzáskörzetek, ahol több járás ösz­szefogva, együtt szervezve valósít­hat meg rendezvényeket, hiszen ők tudják a legjobban, hogy az adott területen mire van szükség és mi­lyen módszerekkel lehet a leghaté­konyabban cselekedni. Sok szó hangzott el a Csemadok apolitikus voltáról. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a szlovákiai magyarságot alap­vetően érintő problémákra ne rea­gáljunk s bizonyos elképzeléseket, véleményeket ne tolmácsoljunk akár politikai mozgalmainknak, akár az országos intézményeknek. S termé­szetesen továbbra is igyekeznünk keli olyan szellemben döntenünk, hogy egymás megértését, a kölcsö­nös toleranciát szolgáljuk. Csak így tudunk demokratikus társadalmat létrehozni, LOVÁSZ ATTILA LAPSZÉLEN MEDDIG? Szlovákia kormányának válsága több minisztert elmozdított a helyéről, -s-he­lyükbe mások jönnek. Sőt, már jöttek is. A mezőgazdasági tárca azonban még miniszter nélkül van. Vajon meddig? Mezőgazdaságunk helyzete nagyon válságos. Az ország reformprogramjában kis teret kapott ez a szakterület, de még ez sem valósul meg. Hacsak éppen nem az a program, hogy önmaga eméssže fel magát, bénuljon meg az ideológiára épí­tett termelési rendszer, vesse ki magából a „kollektív" szellemet, szabaduljon meg a bürokratikus tervezés görcsös eszkö­zeitől. De hol van a megújhodás programja, melyből látni lehetne a követendő irányt, mert ugye ott nem folytatható a földműve­lés, ahol egykor abbahagytuk. Egy világo­san megfogalmazott, jövőbe mutató ter­melői-feldolgozói és értékesítési prog­ramra lenne szükség, vagyis egy átfogó termelői-élelmiszeripari programra. Már­pedig ilyen nincs - sem a kormány, sem a tárca részéről nem született meg egy mezőgazdasági reformtervezet. Jogos a kormány, akárcsak a tárca felelősségre vonása, hiszen e mulasztásért csakis őket terheli a felelősség. Persze, a legfel­sőbb törvényhozó testület is legalább olyaa hibás, hiszen számon kellene kér­nie a kormánytól a mezőgazdaság átala­kítására vonatkozó tervezetét. A felsoroltak a felgyülemlett problé­máknak egy kis részét teszik ki csupán. De már ezek súlya is elég a figyelmezte­tésre: mihamarabb minisztert az ágazat élére. Ismertek az elképzelések, melyek szerint más minisztériummal összevonva létezne, vagy a hatásköri ügyrendjét más minisztérium vállalná fel. Természetesen a döntés a szlovák képviselőházon múlik. Itt is sokat kell tenni azért, hogy a hon­atyák megértsék: ilyen országban, mint mi vagyunk, a földmüvelésügy minisztéri­umi felépítményt követel. A tárca minisz­teri székének eddigi üresen hagyása is már káros következményekkel jár. Minél később érkezik äz elfoglalója, annál job­ban mélyül az ágazat válsága. BARTAKOVICS ISTVÁN, az MKDM-képviselője TRABANTSIRATÓ Senki sem vette komolyan, talán csak néhány megszállott tulajdonos. Soha technikai eszközről annyi vicc nem szüle­tett mint róla, de az is igaz, hogy rengeteg embernek ez jelentette az első autót és sokaknak másra nem is tellett. A Traban­tot lehetett lenézni, kigúnyolni, megelőzni, mégis autó volt. De már csak volt, mert a létezők még lefutják életútjukat, ügyes kezek még majd újrabütykölnek néhány darabot, de új Tra­bant már nem gördül le zwickaui gyár futószalagjáról. A Közép-Kelet-Európából kivonuló reális szocializmus egyik tipikus szüleménye és szimbóluma, az úgy néz ki szabadság úgy néz ki jólétének úgy néz ki autója távozik. Annyira szimbólum volt, hogy külseje, belseje évtizedekig alig vál­tozott. A főkonstruktőr minden korszerűsí­tési, újítási javaslatát visszadobta a politi­kai vezetés. Talán ezzel is azt akarta demonstrálni, hogy nem muszáj nagyon előrehaladni, a nyugati nagy testvért maj­molni, és amíg a Trabant Trabant, addig az NDK is NDK lesz. Nos, a kisautó, ha nem is nagyon, de túlélte rendszerét. Nekem is volt Trabantom. Öregecskét vettem már - olcsón -, és még öregecs­kébben - és olcsóbban - adtam túl rajta, de a Trabantra, korától függetlenül vala­hogy mindig akadt vevő. Igaz, sokszor leállt, vagy nem is indult, haragított, de aztán valahogy mégiscsak be lehetett gyújtani, útközben egy darab dróttal, csa­varhúzóval, egyszer pedig egy hajcsattal, de meg lehetett javítani, hogy hazáig eldöcögjön. Országunk státuszszimbólumának, a Skodának motorházába talán bele se mernék nyúlni. Persze, ez a vicces kisautó derékül teledohogta a levegőt füsttel, bűzzel, s bi­zony halláskárosodás nélkül nem lehetett hosszabb ideig ülni benne, de ha megné­zik a mai autóárakat, bizony sokan felsó­hajtanak majd és nosztalgiával emlékez­nek a „mérges kis porszívóra". Ha nem is szó szerint de a Trabant­viccek egyike mégis valóra válik. Bizo­nyára ismeri mindenki azt, hogy hogyan lesz a Trabantból Porsche (por se). Nos, ha nem is Porsche, de Volkswagen még­iscsak lesz belőle. Zwickauban ugyanis ezután Golfot gyártanak. -szén-

Next

/
Thumbnails
Contents