Új Szó, 1991. május (44. évfolyam, 102-126. szám)

1991-05-25 / 121. szám, szombat

1991. MÁJUS 25. .Ó/SZÓ. HÍREK-VÉLEMÉNYEK A DILEMMA: KÖZZETENNI VAGY NEM (Folytatás az 1. oldalról) bizonyos iratok Marián Calfa miniszterelnököt is érintenek, határozottan kijelentette, hogy a miniszterelnök feddhetetlen. A bizottság megállapította azt is, hogy a tömegtájékoztatási eszközökben a volt ŠtB törzstagjai és számos, ezzel a megszüntetett szervezettel a múltban együttműködő személy dolgozik, ami kedvezőtlenül befolyásolhatja a közvélemény tárgyszerű tájékoztatását. Ennek ellenére a bizottság nem lusztrálta a tömegtájékoztatási eszközök munkatársait, csupán a vizsgálatok során, egyes fedőnevek kiderítésekor vezettek hozzájuk a nyomok. - Anélkül, hogy konkrét adatokat említenék - mondotta Štefan Bačinský - elmondhatom: Az egyik napilap esetében titkos munkatársként szerepel a nyilvántartásban a lap főszerkesztője, a tudósítói rovat, sőt a sportrovat vezetője is. A kivizsgálás során kiderült, hogy, ezek az ügynökök megtalálhatók a rádióban, a televízióban, sőt a szindikátusok és újságíróklubok vezetői közt is. A bizottság határozati javaslatát Jlŕí Pospíšil képviselő olvasta fel. Kitűnik belőle, hogy a bizottság teljesítette feladatát, befejezte a Szövetségi Gyűlés képviselőinek, a kormány tagjainak és helyetteseinek, a Szövetségi Gyűlés irodája és a kormányelnökség alkalmazottainak lusztrálását. A bizottság arra kéri a főügyészt, a legfelsőbb bíróság elnökét, hogy a főügyészségen és a legfelsőbb bíróságon is állapítsák meg, kik szerepelnek az ügynöklistán. Ugyancsak kezdeményezi a bizottság, a szövetségi kormány állapítsa meg, hogy a központi szervek hatáskörébe tartozó tájékoztatási eszközök alkalmazottai közül kiket milyen kategóriában tartottak nyilván a titkosrendőrség regisztereiben. Végül a bizottság javasolja, hogy a CSSZSZK kormánya tegye közzé az államrendőrség csehszlovák állampolgárságú titkos munkatársainak, illetve az államrendőrség volt tagjainak névjegyzékét. Azt is javasolja a bizottság, a kormány valamennyi szövetségi kormányszervben állapítsa meg kiket PARLAMENTI BESZÉLGETÉSEK (Folytatás az 1. oldalról) ban a nemzeti kisebbségek szempontjából fontos módosítást javasolt, melyet a plénum elfogadott. Mi volt ennek a lényege? ÁSVÁNYI LÁSZLÓ (MKDM): - A törvényjavaslat nem tartalmazta, hogy a Szlovák Televíziónak nemzetiségi adása is van, és hogy az SZK területén élő nemzetiségek nyelvén is sugároz műsort. Ezt kifogásoltam, és örülök, hogy képviselőtársaim megértették aggodalmamat és támogatták indítványomat. Azt hiszem, szavaim meggyőzőek voltak, amikor az anyanyelvi tájékoztatásról való alkotmányban rögzített jogunkkal érveltem. Azért tartom igen fontosnak indítványom elfogadását, mert immár nem fordulhat elő, hogy a törvényre hivatkozva, megszüntessék a már amúgy is megcsonkított nemzetiségi adást. Képviselőtársaim bizonyára azt is tudatosították, ha javaslatomat elutasítják, a törvény az év végén érvénytelenné vált volna, mivel filozófiája összeegyeztethetetlen az emberi jogok alkotmánylevelével. (-r-d-) VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1991. május 27-én Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre koronában Angol font 53,53 Francia frank 5,31 Német márka 18,05 Olasz líra (1000) 24,25 Osztrák schilling 2,56 Svájci frank 21,19 USA-dollár 30,72 és "milyen kategóriában tartottak nyilván a regiszterekben. Ezután kért szót Marián Calfa szövetségi miniszterelnök, ismertette a kormány álláspontját. Óva intett a jogsértésektől, hogy megtartsuk arcélünket a demokratikus világ és saját magunk előtt is. Elmondta: a kormány tagjai közt vita keletkezett arról, hogy közzé tehető-e vagy nem az ŠtB volt titkosügynökeinek névsora. A kormány nézete szerint a parlamentnek ezt a kérdést nemzetközi jogi, alkotmányjogi, polgárjogi, büntetőjogi és politikai szempontokból egyaránt kell megítélnie, s tekintetbe kell vennie a hazánk által aláírt nemzetközi egyezségokmányokat, a jogállam alapelveit. A kormány, jóllehet a tömegtájékoztatási eszközökre vonatkozóan hasonló érzései vannak mint a kivizsgáló bizottságnak, ám közvetlen irányítása alá egyetlen jelentős hírközlő szerv sem tartozik. Az ügynöklisták közzétételével kapcsolatban Marián Calfa kifejtette: Az adott társadalmi légkörben a nevek közzététele gyakorlatilag egyenlő a vádemeléssel. Az ilyen lépés a munkahelyeken az emberek diszkvalifikálásához vezetne, s nem maradna nyom nélkül az utódok és rokonok széles körében sem. A közzététel e személyek s hozzátartozóinak zaklatását idézné elő. Szükség van tehát egy törvényre, amely szabályozná a volt ŠtB-munkatársakra vonatkozó adatok kezelését, az egész feddhetetlenségi vizsgálatot. Ezután Rafael Ambros, a KDM képviselői klubjának álláspontját ismertette. A klub támogatja a Szlovák Nemzeti Tanácsnak a feddhetetlenségi vizsgálatra vonatkozó álláspontját, egyetért azzal, hogy a volt ügyfiökök távozzanak minden politikai és gazdasági vézető posztról, de azok is távozzanak, akik a múltban utasításokat adhattak az ŠtB-nek s e szervezet tevékenységének eredményeit tudatosan ki is használták. Elsősorban a CSKP volt járási és kerületi titkárairól, a CSKP KB vezető tisztségviselőiről és apparátusának munkatársairól van szó. Figyelemre méltó javaslata volt Miloš Zeman (PF) képviselőnek. Indítványozta, a jövőben bárki, aki közéleti, választott tisztséget kíván betölteni, akkor választóinak jogában áll tudni, tiszta-e a múltja vagy sem. A saját személye védelmében hatásos beszédet mondott František Michálek, s beszédét azzal fejezte be, reméli, az erkölcsi rehabilitálásra nem kell negyven évet várnia. Petr Uhl ugyancsak ellenezte az ügynöklista közzétételét. A kormány álláspontját támogatta a szociáldemokrata Ivan Fišera is. Szót kért s 35 percig beszélt az előző lusztrálási ülésen „Kato" fedőnevű ügynökként megjelölt Jan Kavan képviselő is, számos érvet hozott fel saját személye védelmére. Többen bírálták a bizottságot, hogy megállapításait az ŠtB anyagokra, az államrendőrség tagjainak vallomásaira alapozzák. Jan Sokol a PM képviselői klubja nevében támogatta a kormány álláspontját. Egyebek között kijelentette: „Sokszor esett szó a sajtóban és itt is a németek és magyarok üldözéséről 1945-ben. Meg tudom érteni a forradalmi igazságtétel eme kilengéseit, amelyek abban az időben indokoltnak tűntek, de iszonyodom attól, hogy e kilengésekkel akkor oly kevesen szálltak szembe." A kormány álláspontját támogatta Richard Sacher (CSNP) volt belügyminiszter is. A közel harminc felszólalás a nézetek sokféleségét tükrözte. A délutáni órákban tanácskoztak a politikai pártok és mozgalmak képviselői klubjai, majd olyan döntés született, hogy a november 17-i eseményeket kivizsgáló bizottság határozati javaslatáról a jövő héten dönt a Szövetségi Gyűlés. SOMOGYI MÁTYÁS AZ EMBER NEM LEHET EGYSZERRE KORMÁNYPÁRTI ÉS ELLENZÉKI (Folytatás az 1. oldalról) Természetesen a koalíciós pártok támogatták a mai összetételű elnökséget, de az Együttélés és az MKDM képviselői is egyértelműen úgy vélekedtek, hogy ez az elnökség szavatolja a további demokratikus fejlődést. Kívülük még a Demokratikus Baloldal Pártjának néhány képviselője is erre az álláspontra helyezkedett. így kapott bizalmat az elnökség ahhoz, hogy folytathassa eddigi munkáját. • Mivel magyarázható, hogy a legtöbb nemleges szavazatot a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalmat képviselő elnökségi tagok kapták? - A magyarázatot abban kell keresnünk, hogy a parlamenti üléseken a klubokban ők lépnek fel a leghatározottabban, róluk mindenki tudja, mit akarnak, mit képviselnek. Mikloško, Kusý vagy Tatár úr ugyanúgy, mint Čarnogurský és Javorský urak mindig nagyon egyértelműen fejtették ki véleményükat, így az ellenzék tudja róluk, hogy ők a mai politikai irányvonal letéteményesei. Csalóka, hogy vannak képviselők, kormánypártiak és ellenzékiek is, akik szinte az egész parlament bizalmát élvezik. Nem szeretnék a bőrükben lenni, mert az ember nem lehet egyszerre kormánypárti és ellenzéki is. • Nem áll fenn annak veszélye, hogy az ellenzék ismét felveti ezt a kérdést? - Nehéz az ellenzék magatartását előre megjósolni. Bár csütörtökön csatát vesztettek, nem lehet kizárni, hogy a következő ülések valamelyikén olyan képviselők, mint Peter Briíák vagy Robert Brestenský ismét kezdeményezni fogják a bizalmi szavazást. Nem hiszem, hogy politikai stabilitást értünk el a parlamentben. Ennek megteremtése sokkal inkább azon múlik, hogy az ellenzéki képviselők, főleg a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalomból, a Szlovák Nemzeti Pártból és a Demokratikus Baloldal Pártjából menynyiben támogatják legalább hallgatólagosan azt a vonalat, amelyet az elnökség képvisel. Ellenkező esetben az ország stabilitása erősen meginoghat. Ha az elnökség megbukna, nem lehetne meggátolni, hogy akár jobb-, akár baloldalról ne keltsenek olyan nyugtalanságot, mint amilyen ma Jugoszláviában van. • Többen követelték, hogy a pártok arányosan legyenek képviselve az elnökségben. Visszavonták javaslatukat az indítványozók? -Azt hiszem ez a követelés az ellenzék részéről továbbra is él. František Mikloško tévéinterjújában elmondta, nem zárkózik el az ezzel kapcsolatos tárgyalások elől, de világosan leszögezte, a mai politikai helyzetben nem várható el, hogy az elnökség teljesen kövesse a parlamenti erők belső arányait. Mivel az ellenzék és a kormánypártok között szoros az arány, elképzelhető, hogy a rekonstruált, arányos képviseletű elnökség az első parlamenti ülésen a kormány visszahívását indítványozná. Ennek ellenére elképzelhető bizonyos módosítás, főleg azért, mert a következő hónapokban nagyobb lendületet vesz az alkotmány előkészítése. Lehetséges, hogy az ellenzéki pártok egy-egy helyet kapnak az elnökségben. Ha ez megtörténik akkor elsősorban a konstruktív ellenzék szerepét betöltő MKDMnek kellene helyet kapnia a kibővített elnökségben. • Az elnökség megerősítése befolyással lehet az idő előtti választások kiírására vonatkozó követelésre? - Nem hiszem, hogy az indítványozókra hatással lennének a csütörtöki parlamenti események. Üléseinken eddig nemigen hangzott el ez a követelmény, de az utcán és azokon a nagygyűléseken, amelyeknek hátterében a DSZM áll, erőteljesen hangoztatták. A csütörtöki szavazás után nagyban csökkent annak az esélye, hogy jóváhagynák ezt az indítványt, ha valaki a parlamentben is felvetné. -esiINDIA ÉS A VILÁG GYÁSZOL (Folytatás az 1. oldalról) a külföldi vendégek közül: Benazir Bhutto volt pakisztáni miniszterelnök, Dan Ouayle amerikai alelnök, aki délkelet-ázsiai körútját szakította meg, Gennagyij Janajev szovjet alelnök, Károly brit trónörökös és így tovább. A Jamuna folyó partján, nem messze onnét, ahol Radzsiv Gandhi hét évvel ezelőtt meggyújtotta meggyilkolt anyja Indira Gandhi volt miniszterelnök máglyáját, most ez a gyászos feladat Radzsiv Gandhi fiára, Rahulra hárult. A családi pap tanácsai szerint ő végezte el a gyásszertartásnak ezt az aktusát, miután anyjával és fánytestvérével együtt apja' fehér lepelbe burkolt, piros virágokkal elhalmozott testi maradványain elrendezte a máglya fahasábjait. Amikor felcsapott a láng, a jelenlevők megadták az utolsó tiszteletet India egyik legjelesebb politikusának. A gyászszertartás után rendkívüli ülést tartott az Indiai Nemzeti Kongresszus (I) párt végrehajtó bizottsága. Erre azért volt szükség, hogy az özvegy, Sonia Gandhi, akit felkértek arra, hogy férje után ő töltse be a pártelnöki tisztséget, csütörtökön visszautasította az ajánlatot. Az utódlás kérdéséről kellett tehát dönteni, ami az egész párt jövőjét meghatározhatja. Megfigyelők még a tanácskozás előtt rámutattak, több jelölt is van, de valószínűleg egyik sem az igazi. A legesélyesebbnek Naraszimha Rao volt. külügyminisztert tartották, aki a párt legöregebb és legtapasztaltabb vezetőségi tagjai közé tartozik. A hamvasztáson részt vett csehszlovák küldöttséget tegnap fogadta Sankar Dalaj Sarma, India alelnöke. Delegációnk vezetője, Jozef Mikloško, a szövetségi kormány alelnöke részvétét fejezte ki Gandhi elhalálozásának alkalmából. A találkozón szó esett kedvezően alakuló kétoldalú kapcsolatainkról is. FELADATVALLALÁS, NYÍLT VÉLEMÉNYCSERE (Folytatás az 1. oldalról) leten. Tőkés kijelentette, a román rendszerben történt változások felületesek, a demokratikus átalakulás megtorpant és erősödik a visszarendeződést követelő körök helyzete. Kijelentette azt is, nem történt alapvető fordulat a romániai magyarság sorsában sem. A püspök szerint a magyarságnak mint közösségnek meg kell mielőbb határoznia önmagát és el kell érnie ennek elismerését. Az RMDSZ elnöke, Domokos Géza viszont a mérsékelt politikai irányvonal mellett tette le voksát. Szerinte az egész vezetőség politikai irányvonala helyes volt, a vezetőség helytállt és a parlamenti képviselet is sikeresen működött. Nem azért, mintha nagy, látványos sikereket értek volna el a szenátorok és a képviselők, de komolyan, dolgoztak, s rangot vívtak ki maguknak. Domokos nyíltan kijelentette, nem helyesli a radikálisnak nevezett politikai irányvonalat, mert szerinte ez a meglévő feszültségek növekedéséhez, végeredményben a kisebbségek elszigetelődéséhez és politikájuk kudarcahoz vezetne. Személyesen a kongresszustól a józan, realitásokban gondolkodó politikai irányvonal mellett való voksolást várom, hangsúlyozta Domokos. Jegyezzük meg, hogy a radikálisok és a mérsékeltek közti vita már a tavalyi kongresszuson is felmerült. Azóta a sajtóban is több anyag látott erről a témáról napvilágot. Tőkés állásfoglalásai az utóbbi időben keményedtek, s ezért nem volt túlságosan meglepő a kongresszusi felszólalása. Főtitkári beszámolójában Szőcs Géza bírálta a volt kommunista rendszerek etnokráciáját. Szerinte korábban Románia és Magyarország vitája is lényegében a totalitarizmus és a kibontakozó demokrácia közti ellentét volt. Szőcs szerint a romániai magyarság érdekei jelenleg teljesen egybeesnek a világban lezajló politikai folyamatokkal. A nemzetközi helyzet a romániai magyarság számára Szőcs szerint sosem volt olyan pozitív, mint most, s ebben fontos szerepe van az erősödő magyarországi demokráciának és a nyugati magyar emigrációnak. Élesen bírálta azt a román tézist, miszerint Románia egységes nemzeti állam. Az RMDSZ külkapcsolatait Szőcs pozitívan értékelte. A délután folyamán megkezdődött a vita. KOKES JÁNOS, Bukarest VEGRE ERDEMI MUNKA AZ SZNT-BEN (Folytatás az 1. oldalról) a privatizációs tervezetek megítélésébe. A törvényjavaslat vitájában a képviselők kiemelték az SZNT felelősségét a privatizálás folyamatában. Rámutattak, hogy a Szövetségi Gyűlés vonatkozó törvénye több szempontból kifogásolható, éppen ezért a szlovák parlament törvényének kell a lehetőségekhez mérten kiküszöbölnie a privatizálást fékező fogyatékosságokat. Szóltak a vagyonalap kezelésének és felhasználásának módjáról, valamint arról, hogy az állami tulajdont körültekintően és szakszerűen kell felbecsülni. A bizottságokban elhangzott észrevételek egy részének jóváhagyása után a képviselők a törvénytervezetet megszavazták. A Szlovák Televízióról szóló törvény tervezetét Ladislav Snopko kulturális miniszter terjesztette elő. Hangsúlyozta: a televízió alapvető feladata, hogy műsoraival a közvéleményt szolgálja. Programjainak a demokrácia, a humanizmus, az erkölcs, az igazságosság, a függetlenség, a szakmai színvonal és a törvényesség elevein kell alapulniuk. Bár a bizottságokban a tervezettel kapcsolatban 86 módosító javaslat hangzott el, a plénum rövid vita után jóváhagyta a törvényt. Nemzeti kulturális intézményként, Szlovákia fontos tömegtájékoztató eszközeként és független politikai szubjektumként határozza meg a Szlovák Rádiót a - szintén a kulturális miniszter által előterjesztett - rádióról sžóló törvény. Értelmében több jog és kötelesség a Csehszlovák Rádióról a Szlovák Köztársaság rádiójára száll át. A képviselők ehhez a jvaslathoz is több észrevételt fűztek, de ezek érdemben nem változtattak a törvényen. Viszont ugyanúgy, mint a televízió esetében, ezt a tervezetet is kiegészítették azzal a meghatározással, hogy a nemzetiségek számára anyanyelvükön is sugároznak műsorokat. A törvény feletti vita egyhangúságába felélénkülést hozott Ján Kmet'o (KDM), aki ismét vádolta a sajtót. Ebben az esetben azért, mert a lapok idézték azokat a szavait, amelyekkel a csütörtöki ülésen elmarasztalta az újságírókat. A képviselők jóváhagyták az észrevételekkel kiegészített törvényt. ' A törzsállományról szóló törvény megszavazása után a képviselők jóváhagyták tíz bíró felmentését és 23 új bíró kinevezését. Vita bontakozott ki az elnökség tevékenységéről előterjesztett jelentésről. A DSZM és az SZNP képviselői több kifogást emeltek, de végül a jelentést mégis jóváhagyták. Utolsó napirendi pontként Pirovits László a parlamentben képviselt pártok képviselőiből álló bizottság nevében előterjesztette az SZNT határozatát a feddhetetlenségi vizsgálatokról. A határozat értelmében Szlovákia vezető szerveiben, így*az SZNT-ben, a kormányban, a legfőbb ügyészségen, a legfelsőbb bíróságon, az SZNT és a kormány hivatalában nem dolgozhatnak az állambiztonsági szervek volt munkatársai. Vonatkozik ez a rádió és a televízió igazgatóira is. Az SZNT felhívja mindazokat, akik tudatosan együttműködtek, vagy tagjai voltak az állambiztonsági szerveknek, mondjanak le a felsorolt tisztségekből és távozzanak a politikai életből, valamint a gazdasági vezető tisztségekből azok is, akiknek a múltban jogában állt feladatokat adni a titkosrendőrségnek. Az SZNT lusztrációs bizottságot nevez ki, amelyben a parlamentben képviselt összes párt benevezheti képviselőjét. A bizottság a bizonyíthatóan nyilvántartott tudatosan együttműködő ügynököket tájékoztatja a vizsgálat eredményeiről, felszólítja őket, hogy 15 napon belül mondjanak le. Amennyiben nem tesznek ennek eleget, nevüket nyilvánosságra hozzák. A lapzártáig nem fejeződött be a vita a határozatról. (csizmár, deák)