Új Szó, 1991. május (44. évfolyam, 102-126. szám)

1991-05-24 / 120. szám, péntek

1991. MÁJUS 1098. HÍREK - VÉLEMÉNYEK FRANTIŠEK MIKLOŠKO NYILATKOZATA A késő délutáni órákban František Mik­loško az SZNT elnöke nyilatkozott a rá­diónak. Véleménye szerint bebizonyoso­dott, hogy a kormánykoalíció még mindig rendelkezik a folyamatos munkához szük­séges többséggel és az SZNT plénumá­nak döntését stabilizáló döntésnek tartja. Arra a kérdésre, hogy miként tekint néhány VPN-képviselő, valamint Ivan Čarnogurský esetében a leváltásukat szorgalmazó aránylag sok szavazatra, az elnök úr a következőket mondotta: „Azt hiszem, hogy Peter Tatár, Miroslav Kusý, A. Nagy László olyan emberek, akik a leg­utóbbi politikai feszültségek idején gyak­ran hallatták hangjukat és fejtették ki álláspontjukat. Talán innét a nagyobb el­lenszenv. Ivan Čarnogurskýnál közre­játszhat az a tény, hogy a kormányfő és a parlament első alelnöke testvérek. 1 1 Mint a továbbiakban elmondotta, a par­lament elnökségének ilyetén összetétele garantálja a működőképességet. Más arányú képviselet lehetetlenné tenné a munkát, ezt pedig nem kívánhatjuk. -a­JÖN VRANITZKY Marián Čalfa szövetségi miniszterel­nök meghívására hétfőn, 1991. május 27­én egynapos hivatalos látogatásra Cseh­szlovákiába érkezik Franz Vranitzky Ausztria szövetségi kancellárja. A két fél találkozóján szó lesz a gazdasági együtt­működés megkönnyítéséről, a széles kö­rű kétoldali kapcsolatokról. Az osztrák kancellárt fogadja többek között Zdenék Jičinský, a Szövetségi Gyűlés első alel­nöke, Petr Pithart, a CSK miniszterelnö­ke, Dagmar Burešová, a CSNT elnöke. A Szlovák Köztársaságba is ellátogat az osztrák kancellár, s Pozsonyban fogadja Ján čarnogurský miniszterelnök és František Mikloško, az SZNT elnöke. BŐSRŐL, MINISZTEREKRŐL (Folytatás az 1. oldalról) őrzésének kötelessége alól, így a tevé­kenységük, az egykori államvédelmi ható­ság irataival végzett manipulációik rászol­gálnának a szlovák, illetve a csehszlovák ügyészi szervek fokozottabb figyelmére. A bős-nagymarosi vízlépcsővel kapcso­latban elmondta, az FMK nézete szerint a magyar és a csehszlovák kormányzat álláspontjai eddig nem közeledtek, ami­nek mindkét országban főként belpolitikai okai vannak. Még az idén sor kerül azon­ban arra, hogy a két ország tudományos akadémiái megvitatják ezt a problémát. Hangsúlyozta egyben azt is, hogy a szlo­vákiai lakosság nincs kellő módon tájé­koztatva a vízlépcsővel kapcsolatos kér­désekről. Zászlós Gábor, a szlovák kormány alelnöke a koalíciós tárgyalásokkal kap­csolatban arról beszélt, hogy a pénz­ügyminiszteri poszt elfoglalásának meg­vitatása során a koalíciós pártok elsősor­ban szakmai szempontokra helyezték a hangsúlyt. A továbbiakban kifejtette, hogy a rendőrfőkapitánynak elsősorban azért kellene polgári' személynek lennie, mert a rendőrségen belül a múltban kiala­kult összefonódásokat egy kívülről jött polgári személy könnyebben szétzilál­hatná. A hét folyamán elfogadott földtörvényt említve, a továbbiakban kifejtette, hogy ez a mezőgazdaságban stabilizáló tényező­ként hat majd, s elősegíti a privatizálást is. Zászlós Gábor állást foglalt a Cseh Nem­zeti Tanács zárt ajtók mögött szerdán megtartott tanácskozásával kapcsolatban is. Véleménye szerint a CSNT-nek mint a Cseh Köztársaság legfőbb törvényhozó testületének jogában áll zárt ajtók mögött tanácskozni bármilyen kérdésről, s kife­jezte azt a meggyőződését is, hogy amennyiben a tanácskozás eredményei érintik a föderációt, illetve Szlovákiát, a cseh politikusok partnereik tájékoztatá­sáról sem feledkeznek meg. F. M. VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1991. május 24-én Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre koronában Angol font 53,35 Francia frank 5,29 Német márka 17,98 Olasz líra (1000) 24,18 Osztrák schilling 2,55 Svájci frank 21,21 USA-dollár 30,91 SOK HŰHÓ SEMMIÉRT (Folytatás az 1. oldalról) törvényeit a szövetségi törvények fölé kell helyezni, és ki kellene hir­detni a Szlovák Köztársaság szuve­renitását, ami szerinte összhangban áll a lakosság többségének akaratá­val. Hasonló szellemű felszólalása volt többek között Peter Brňáknak (független), aki a cseh nacionaliz­must okolta Szlovákia gondjaiért. Több képviselőtársa figyelmeztette, hogy nem beszélhet az egész nem­zet nevében, s a jövőben közölje, pártja vagy saját véleményét tolmá­csolja-e. Tegnap nem hiányoztak az ülés­terembe nem illő kifejezések. Nagy felzúdulást váltott ki, amikor Ján Petko (SZNP) cirkuszhoz hasonlí­totta a parlamentet. Ö egyébként veszélyforrásnak minősítette az el­nökség mai összetételét. Javasolta a testület leváltását, mert az, mint mondta, elszakadt a plénumtól. In­dítványával egyetértett Peter Brňák is, aki az elnökség egyes tagjainak titkos szavazás útján való visszahí­vását követelte, mivel szerinte nem­zeti politikai reprezentációra van Szlovákiának szüksége. Az átalakí­tást ellenző felszólalók megkérdője­lezték, hogy az új összetételű elnök­ség hatékonyabban tudna hozzájá­rulni az ország súlyos gondjainak megoldásához. Felvetődött, hogy a politikai erőviszonyok változása miatt az elnökség folyamatos átala­kítására lenne tulajdonképpen szükség. Többen javasolták: vessenek vé­get a meddő vitának, és térjenek rá végre a törvények megtárgyalására. Ennek kapcsán napfényre kerültek a házszabály fogyatékosságai, volt, aki az ügyrendet lukacsos ementáli sajthoz hasonlította. A déli szünet előtt még szavaztak is a vita befeje­zéséről, de a képviselők többsége a folytatása mellett foglalt állást. Nagy érdeklődést keltett Ivan čarno­gurský felszólalása, aki visszautasította az ellene felhozott vádakat, hangsúlyoz­va, hogy a titkosrendőrség dokumentu­mainak nincs bizonyító erejük, mert azok öncélúan készültek. František Mikloško ennek kapcsán rámutatott, hogy a Demi­kát-ügy a katonai ügyészségre tartozik. Elmondta, Ivan Čarnogurský kezdemé­nyezésére felkérte az illetékes szövetségi szerveket, tegyék lehetővé, hogy bete­kinthessen a 20 275 ügynök irataiba. Megállapításairól tájékoztatni fogja a plé­numot. Pavol Boroň (KDM) felszólította a kormányt, hogy a cseh kormányhoz hasonlóan, dolgozza ki koncepcióját arra az esetre, ha felbomlana az államszö­vetség. Harmerlik Rudolf (KDM) a komáromi imanap kapcsán elhangzott vádakra, mi­szerint a rendezvény Szlovákia egységé­nek bomlasztására irányult, úgy reagált, hogy a- magyar püspökség, illetve püs­pöki helynökök kinevezése nem a szlovákok ellen irányulna. Ezentúl java­solta, hogy azok számára, akik templom­ban kötnek házasságot, ne legyen kötele­ző a polgári szertartás. Juraj Gašpar (SZNP) nagy felháborodással beszélt ar­ról, hogy a dél-szlovákiai falvakban és városokban az önkormányzatok maguk dönthetnek az utcanevek megváltoztatá­sáról, és így több helyen pl. Komáromban eltűnnek a szlovák elnevezések. A kor­mány és a parlament közbeavatkozását követelté. Peter Brňák és Robert Brestvanský (SZNP) újra előterjesztették javaslatukat az elnökség visszahívására. Hoszabb vita bontakozott ki a szavazás módjáról, majd úgy határoztak, hogy egyenként nyilvá­nos szavazással döntenek az egyes ta­gokról. A szavazás végeredménye feloldotta a háromnapos feszültséget: az elnökség valamennyi tagja bizalmat kapott. Ezután a képviselők a feddhetetlenségi vizsgálatokkal foglalkoztak. Az elnökség három tagja dokumentumot dolgozott ki a vizsgálatok módjáról. Ennek megvitatá­sa során a képviselők többsége egyetér­tett a lúsztrálásokkal, de sokan adtak hangot aggodalmaiknak, vajon megálla­pítható-e pontosan ki és hogyan műkö­dött együtt az államrendőrséggel. A vita jelezte: nagyon bonyolult, sok buktatót magában rejtő probléma lesz az igazság felderítése ebben a kérdésben. A képviselők a végén a lusztrálások mel­lett döntöttek. A parlament ma folytatja munkáját. (csizmár, deák) TÁG TERET KAP A SZABAD VÁLLALKOZÁS (Folytatás az 1. oldalról) fog. A törvénytervezetet a kormány jóváhagyta. Nem kisebb figyelmet érdemel a Polgári Törvénykönyv novellájá­nak tervezete, a polgári perrendtar­tás és a bíróságokról, illetve bírókról szóló törvény javaslata. Mindezeket jóváhagyta a szövetségi kormány. Már a direktív gazdaságnak a piac­gazdaságra való áttérése időszaká­ban is számítani lehet azzal, hogy nem minden vállalkozónak sikerül teljesítenie vállalt kötelezettségeit. Az ilyen esetekre elfogadható meg­oldást kell találni. Erre a legalkalma­sabb a pályázat és a kiegyenlítési eljárás, melyre vonatkozóan szintén törvényt fogadott el a szövetségi kormány. A pályázat során az el­adósodott vagyonának eladására kerül sor, hogy adósságát törleszt­hesse. A részleteket a törvény pon­tosan megszabja. TÖRVÉNYTELEN, MEGVETÉSRE MÉLTÓ IDŐSZAK (Folytatás az 1. oldalról) s nem pedig szavakkal tudja érvé­nyesíteni. Ezt követően több parlamenti klub álláspontját ismertették. Ján Mlyná­rik (NYEE) leszögezte: Az egypáré uralmi rendszer bebizonyította, hogy társadalmunkban a kommunizmus minden téren megbukott. Július Minka (DSZM) arról beszélt, hogy a szóban forgó időszak értékelését szakembereknek, történészeknek kellene elvégezni. A DSZM képvise­lői saját lelkiismeretük szerint fognak szavazni. Miroslav Grebeníček (CSSZKP) beszédéből kitűnt, a kommunista párt a letűnt rendszer legitimitását történelmi ténynek tekinti, s ezért e párt képviselői nem támogatják a határozati javaslatot. Az SZNP klub nevében felszólaló Juraj Mol­nár javasolta, hogy a határozat szö­vegében tegyenek egy bekezdést, amelyből kitűnne, hogy Szlovákiára a kommunista rezsimet a cseh kom­munisták erőszakolták rá. Utalt arra is, hogy az 1945-1948 közti idő­szak, mivel akkor szabad választá­sok voltak, valóban demokratikus időszak volt. Erre reagált Mihályi Molnár László (Együttélés) utalva arra, hogy ebben az időszakban a magyarokat és németeket nemcsak választási joguktól, de emberi jogaiktól is megfosztották. Az SZNP kép­viselő erre úgy replikázott, hogy a neve­zett kisebbségek sorsáról nem a cseh­szlovák hatóságok, hanem nemzetközi konferenciák döntöttek. Karel Seman (független) képviselő ehhez azt fűzte hoz­zá az említett években a romák jogait is korlátozták. Nem került a határozatba a morva egyenjogúság felszámolására, illetve a szlovákoknak a cseh kommunisták általi­elnyomására utaló kiegészítési javaslat, amelynek során a képviselők derültségé­nek közepette morva-szlovák, pontosá­ban SZNP-MSZT szóváltásra is sor ke­rült. Ide tartozik az az epizód is, amikor Magyar Ferenc (MKDM) egy SZNP kép­viselőt, aki nemzetiségként emlegette a kisebbségeket, arról világosította fel, hogy a csehszlovákiai magyarok nem nemzetiség - ezt a fogalmat Gustáv Hu­sák honosította meg -, hanem a magyar nemzet itt élő része. A szavazás előtt Michal Benčík (CSSZKP) arra figyelmeztette a képvise­lőket, hogy a határozati javaslat néhány pontja alkotmányellenes. A határozati javaslatot a két kamara megfelelő szótöbbséggel jóváhagyta. Ezt követően a képviselők Jirí Lacina (PDP) előterjesztésére megtárgyalták az állategészségügyi törvény módosítására vonatkozó javaslatot. Ez a törvénymódosí-' tás megteremti az állatorvosi magánpra­xis, s e fontos szakterület privatizálásá­nak alapjait. Az előadók Vladimír Tolan (CSSZKP) és Jirí Souček (PF-PM) egyetértése ós néhány felszólalás után a képviselők jóváhagyták az előterjesztett törvény módosítási javaslatát. Ma a parla­ment a november 17-i eseményeket ki­vizsgáló bizottság zárójelentésének meg­vitatásával folytatja munkáját. SOMOGYI MÁTYÁS FOLYTATJÁK A TÁRGYALÁSOKAT A MAGYAR KORMÁNNYAL (Munkatársunktól) - A Cseh Nemzeti Tanács bírálatával kezdte tegnapi sajtó­értekezletét Ján Petrík, a Szlovák Ke­reszténydemokrata Mozgalom központi titkára, mivel az szerdán zárt ajtók mögötti tárgyaláson foglalkozott a CSSZSZK esetleges széthullásának következmé­nyeivel. A továbbiakban beszámolt a német par­lament kereszténydemokrata képviselői­vel folytatott tárgyalásairól, amelyeken a Németország és a CSSZSZK között kötendő szerződésről volt szó. A cseh­szlovák fél azt kívánja, hogy ebben a szerződésben állapítsák meg: a mün­cheni szerződés kezdettől fogva érvény­telen, illetve rendezzenek egyes vagyon­jogi kérdéseket. A koalíciós tárgyalásokról a KDM titká­ra elmondta: a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalom nem akarja elfogadni Marián Tkáčot, a KDM jelöltjét a pénz­ügyminiszter posztjára, sőt három ellenje­löltet állított, akik közül az egyik elismert pénzügyi szakember ugyan, de nem csehszlovák állampolgár, s így nem is­merheti a szlovák pénzügyminisztérium problémáit. Nem született egyelőre meg­állapodás a belügyminiszter helyettesé­nek személyéről sem. A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer­rel kapcsolatos kérdésekről Viliam Ober­hauser tájékoztatta az újságírókat. Véle­ménye szerint a magyar kormánnyal foly­tatott tárgyalások azért nem vezettek ed­dig sikerre, mert a magyar Országgyűlés a kormányt arra kötelezte, hogy érje el az 1977-ben kötött szerződés megszünteté­sét. Kifejtette egyben azt is, hogy a ma­gyar kormány ebben a kérdésben nem tudományos és nem szakmai szempont­ból elfogadható érveléssel él, hanem va­lamiféle ,,tudomány-népszerűsítő" indok­lással. A konstruktív hozzáállás hiányát fedezte fel a magyar kormányzat részéről abban, hogy a vízlépcsővel kapcsolatos kérdéseket vizsgáló közös bizottságok felállításába csak akkor egyeznének bele, ha a csehszlovák fél leállítja a kártérítést. Végül említést tett arról, hogy a tárgyalá­sokat folytatják a magyar kormánnyal, de keresik egyben a pótmegoldásokat is, amelyek lehetővé tennék az 1977-es szerződéshez való visszatérést, illetve azt, hogy a vízlépcső csak Csehszlovákia területén épüljön meg. (m-n.) MENGISZTU ZIMBABWEBAN VAN AZ ELLENZÉK NEM ALKUSZIK Zimbabweban tartózkodik Mengisztu Haile Mariam volt etióp államfő, aki ked­den menekült el Addisz Abebából. Ezt a hírt, amely körül korábban kétségek merültek fel, tegnap végérvényesen meg­erősítette a helyi ZIANA hírügynökség. Mengisztu állítólag szerdán reggel érke­zett Hararéba a kenyai légitársaság gé­pén. A lezárt repülőtérről pedig sze­mélygépkocsival és zimbabwei hivatalos személyisége kíséretében hajtott el. Egyébként Mengisztunak van egy farmja ebben az országban. Teszfaje Gebre Kidan tábornok, Etió­pia ideiglenes államfője szerdán este azt mondotta, ismét megerősíti, hogy minden fél részvételével átmeneti kormányt kí­vánnak létrehozni. Az állami televízióban sugárzott beszédben a tábornok felszólí­totta a nemzetközi közösséget, nyújtson segítséget a további vérontás megakadá­lyozásában, és ismét tüzszünetet ajánlott a felkelőknek. Azok azonban erre hajlan­dóságot - egyelőre - nem mutatnak. Az egyik ellenzéki front szóvivője azt állította, már 30 kilométernyire megközelítették Addisz Abebát, és akkor hatolnak be a fővárosba, amikor csak akarnak. A láza­dók rádióadója pedig közölte, fegyvere­seik mindaddig folytatják a harcot, amíg alá nem írják a békeszerződést, vagy pedig le nem mond a kormány. STOCKHOLMBAN - HAZAI D0LGAINKR0L (Folytatás az 1. oldalról) kapcsolatos ügybe, akkor az számára kötelező érvényű. Havel elmondta még, az egész ügy nagyon bonyolult és fájdal­mas, de nyilvánvalóan nem lehet úgy tenni, mintha nem létezne. Kulturált, civili­zált módon és a joggal összhangban kell rendezni. Megkérdezték tőle, mi a véleménye Göncz Árpád magyar államfő azon kije­lentéséről, amely szerint Magyarország támogatná őt, ha jelöltetné magát az ENSZ-főtitkár tisztségébe. Elmondta, nem kívánja magát jelöltetni, hozzátéve: „Nem akarhatok rendet tenni az egész földgolyón akkor, amikor még a saját hazámban sincs rend". A Szovjetunióval és a kelet-európai biztonsággal kapcsolatban kijelentette, személy szerint nincs olyan érzése, hogy a Szovjetunió más országokat fenyeget. Ha vannak is a Szovjetunióban olyan erők, amelyek a régi módon gondolkod­nak, semmi sem utal arra, hogy ezek érvényesíthetnék más országokkal szem­beni katonai szándékaikat. Persze, mind­ez nem jelenti azt, hogy Közép-Kelet­Európa országainak nem kell foglalkoz­niuk saját biztonságuk kérdésével. Ugyancsak kérdésre válaszolva jelen­tette ki, hogy nem törekszik népszerűség­re, nem tesz ennek érdekében erőfeszíté­seket. „Az én helyzetemben ez nagy előny, azt jelenti ugyanis, hogy népszerűt­len.intézkedéseket is hozhatok, s nem kell mindig azt tartanom szem előtt, hogy ezért szeretni fognak engem vagy sem. Vagyis az, hogy nem hajhászom a nép­szerűséget, rendkívüli módon megköny­nyíti számomra, hogy szolgálhassam or­szágomat." A csehszlovák államfő ismét visszatért az első újévi beszédében elhangzott kije­lentéséhez arról, hogy szándékában áll visszakérni Svédországtól azokat a kultu­rális értékeket, amelyeket a svéd katonák még a harmincéves háború idején vittek ki Csehországból. „Ezt természetesen nem gondoltam szó szerint, bizonyos metafo­rának szántam, amellyel a nemzeti tudat­ra akartam apellálni" - mondotta, biztosít­va a svédeket arról, nem kell félniük attól, hogy bármit is el akar vinni Svédország­ból. „Ezzel nem állítom azt, ha valamilyen képet vissza akarnának adni nekünk, ak­kor nem fogadnám el" - fűzte hozzá. EGY NŐ VOLT A MERÉNYLŐ (Folytatás az 1. oldalról) A végkövetkeztetés tehát az, hogy a merényletet egy öngyilkos kom­mandóhoz tartozó nő hajtotta végre. A kivizsgálás eddigi eredményei szerint a merénylet a következőkép­pen történhetett: Radzsiv Gandhi ki-, szállt a gépkocsiból, s elindult, hogy lerója tiszteletét édesanyja sírjánál. Amikor a szobornál elhelyezte a vi­rágkoszorút, megszólaltak az ágyúk - ez Tamilnad államban hozzátarto­zik az ünnepségekhez. Majd a vörös szőnyegen elindult a szónoki emel­vény felé. Ekkor újabb robbanás hallatszott, a tömeg azt hitte, hogy ismét ágyúsortűz dördült. Csak ami­kor szétoszlott a füst, akkor lehetett látni a szörnyűséget, a rengeteg vért, és a szétroncsolt testeket. Tekintettel arra, hogy a tragédia Tamilnadban történt, leginkább a Tigrisek nevű tamil szeparatista szervezetet gyanúsítják. Ugyanak­kor a rendőrség azt a lehetőséget sem zárja ki, hogy a merénylet hátterében a pandzsábi terroristák állnak. Ramaszvami Venkataraman in­aiai államfő tegnap intenzív tárgya­lásokat kezdett politikai pártok veze­tőivel egy nemzeti egységkormány létrehozásáról. Ennek az lenne a fő feladata, hogy kivezesse az orszá­got a Gandhi meggyilkolása nyomán keletkezett válságból. Az elnök tár­gyalt Csandra Sekhar ideiglenes kormányfővel, Pratap Szingh volt kormányfővel, az Indiai Néppárt és a baloldali erők vezetőivel. Felkeres­te őt az Indiai Nemzeti Kongresszus Párt (I) küldöttsége is. E párt végre­hajtó bizottsága egyébként szerdán este úgy határozott, Radzsiv Gandhi özvegyének, Sonia Gandhinak fel­kínálják a párt elnöki tisztét. Voltak, akik kétségbe vonták, hogy az olasz származású özvegy a gyász ideje alatt hajlandó lesz vállalni a párt irányítását. Egyelőre csupán találga­tások folynak arról, hogy Gandhi meggyilkolása milyen hatással lesz a pártra, szétesik-e, vagy éppen el­lenkezőleg, megnyeri a mostani vá­lasztásokat, mert az emberek már csak érzelmi okokból is támogatni fogják. Záráskor kaptuk a hírt: Sonia Gandhi elutasította a neki felkínált tisztséget.

Next

/
Thumbnails
Contents