Új Szó, 1991. május (44. évfolyam, 102-126. szám)

1991-05-23 / 119. szám, csütörtök

CSELEKVÉSI KRÍZIS Deklarált szándékunk, hogy tagjává válunk a Közös Piacnak. Olyan mezőgazdasággal, amilyenné a milyenket züllesztették, öngyilkosság lenne kitenni falvainkat a szabad nemzetközi konkurencia kihívásának. (4. oldal) FÜGGETLEN NAPILAP Csütörtök, 1991. május 23. Ára 2,80 korona XLIV. évfolyam, 119. szám A KUCKÓTÓL A PRÜCSÖKIG Sok év elteltével most tapasztalhattuk először, hogy mennyire együtt van ez a nem olyan népes bábosmezőny. Önmagában mindegyik csoport tudott értéket teremteni és átadni. (5. oldal) FOLYTATTA MUNKÁJÁT AZ SZNT VÉGTELEN VITA SZEMÉLYESKEDÉSEKKEL (Munkatársainktól) - Az első napirendi pont keretében a kormány tagjai válaszoltak a képviselők interpellációira és kérdéseire, amelyeket a 11-14. ülésen intéztek az egyes tárcák vezetőihez. Először fordult elő, hogy tételesen felsorolták a kérdéseket, és megkérdezték a képviselőket, elégedettek-e a válaszokkal. A kérdezők többsége elfogadta a tárcák vezetőinek magyarázatát, de voltak, akik nem tartották kielégítőnek. így például Bauer Edit (Együttélés) nem értett egyet a magyar nyelvű tévéadás műsoridejének csökkentésével és a kétnyelvű feliratokkal kapcsolatos interpellációjára kapott válasszal. Nem fogadták egyértelmű helyesléssel a képviselők Ladislav Pittner belügyminiszter magyarázatát a Demikátüggyel összefüggésben, és többen megkérdezték, hogyan lehetséges, hogy Ján Demikát még mindig a belügyminisztérium kötelékében dolgozik. A Szlovák Nemzeti Párt képviselői elégedetlenek voltak a belügyminiszternek a magyar himnusz elhangzásának kérdését illető állásfoglalásával. Ladislav Pittner szerint nincs olyan jogszabály, amely tiltaná vagy szabályozná más államok himnuszának éneklését. Anton Hrnko szokásos kioktató hangnemében ezt mondta: ,,Példát kellene vennünk a szlovák állam 1939. évi törvényerejű rende|etéről, amely betiltotta, hogy a német kisebbség használja a Német Birodalom szimbólumait, így a himnuszt is" Hasonlóan reagált Ladislav Porubec (SZNP) is, aki a törvények olyan értelmű módosítását indítványozta, mely kizárná Szlovákia egységének megbontását. Szerinte ezt szolgálná többek között a nyelvtörvény novellája is. Ez a napirendi pont meglehetősen hosszúra nyúlt, így a nagy érdeklődéssel várt általános vita csak a déli szünet után kezdődött meg. (Folytatás a 2. oldalon) MEGDÖBBENT A VILÁG Felvételünk a merénylet helyszínén készült. Néhány órával Radzsiv Gandhi meggyilkolása után Delhiben rendkívüli ülést tartott az indiai kormány. Az egykori miniszterelnök elleni merényletet barbár tettnek nevezte. Felszólította India népét, hogy a mostani válságos pillanatban őrizze meg a nyugalmat. A választási bizottság úgy döntött, hogy a hétfőn megkezdődött parlamenti választásokat, amelyeknek ma és vasárnap kellett volna folytatódniuk június 12-re és 15-re halasztják. Az országban hétnapos gyászt hirdettek. Mint ismeretes, Radzsiv Gandhi kedden este, helyi idő szerint röviddel 22 óra után, a délindiai Madrasz közelében bombamerénylet áldozata lett. Amikor kilépett az autóból mosollyal üdvözölte a választási gyűlés mintegy 10 ezer résztve(Folytatás a 3. oldalon) MEGEMLÉKEZÉS RÁKOSI ERNŐ FESTŐMŰVÉSZRŐL (Munkatársunktól) - Rákosi Ernő festőművész születésének 110. évfordulójára emlékezve, tegnap az eperjesi temetőben Kofár Péter, a Csemadok kassai választmányának elnöke, Palencsár Judit titkár, Boda Ferenc, a Csemadok kassavidéki járási választmányának titkára megkoszorúzta a művész sírját. Mint az olvasóink előtt is ismeretes, Rákosi Ernő minden vagyonát a Csemadokra hagyta, s Kassán a Csemadok ebből az örökségből vásárolt egy öröklakást, amelyben a szövetség székházát rendezték be. A Csemadok kassai választmányának e heti elnökségi ülésén határozat született arról is, hogy az örökhagyó előtti tiszteletük jeléül az év folyamán felavatják székházukban a Rákosi Ernő-emléktáblát. (Sz. Gy.) PARLAMENTI BESZÁMOLÓ AZ ELSŐ NEGYEDÉV EREDMÉNYEIRŐL A KÖLTSÉGVETÉSI TÖBBLET NEM CSÁKI SZALMÁJA GAZDÁLKODÁSUNK FÉNY- ÉS ÁRNYOLDALAI - KLAUS ÉRTELMEZÉSÉBEN (Munkatársunktól) - Tegnap a Szövetségi Gyűlés kamaráinak 15. együttes ülése a szövetségi költségvetés idei első negyedévi teljesítéséről szóló kormánybeszámoló, illetve a kamarák bizottságai által a költségvetés első negyedévi teljesítésének ellenőrzéséről készített összefoglaló jelentés megvitatásával folytatódott. Az ülést Zdenék Jičínský, a parlament első alelnöke vezette. A kormány beszámolójához, amelyet a képviselők előzőleg már kézhez kaptak, Václav Klaus szövetségi pénzügyminiszter fűzött néhány megjegyzést. Részletesen kitért az első negyedévi 15,3 milliárd koronát kitevő költségvetési többlete körüli kérdésekre. Rámutatott: az első negyedév eredményeiből még nem vonhatók le kategorikus következtetések, hiszen az árliberalizáció és az év eleje óta foganatosított más intézkedések, s a külgazdasági feltételek megváltozása újabb nehézségeket ÁTADTÁK A SZLOVÁK IRODALMI ALAP DÍJAIT MADÁCH-DÍJAS: BETTES ISTVÁN (Munkatársunktól) - Tegnap délelőtt Pozsonyban az írók Klubjában átadták a Szlovák Irodalmi Alap díjait, amelyeket a tavalyi év legjobb irodalmi alkotásainak ítéltek oda. Az ünnepségen jelen volt Ladislav Ťažký,' Ivan Rezník, Peter Jaroš és Ján Buzássya szlovák írószövetségek és társaságok képviseletében, Grendel Lajos a Csehszlovákiai Magyar írók Társasága, Vasiľ Dacej pedig az ukrán írók képviseletében. A díjakat Ladislav Szerdahelyi, a Szlovák Irodalmi Alap igazgatója adta át. . A legjobb szlovák eredeti alkotásért járó Ivan Krasko-díjat Jana Bodnárová Aféra rozumu (A tudat afférjai) című elbeszéléskötetének ítélték oda, a legjobb ukrán kötetért járó Ivan Franko-díjat Anna Kocúrová kapta Koli visichajuť krinica (Amikor kiszáradnak a kutak) című verseskötetéért, míg a legjobb magyar eredeti alkotásnak járó Madách Imre-díjat Bettes Istvánnak adták át a Szétcincált ének idején című verseskötetéért. A legjobb műfordításért járó díjat Nóta János kapta Ľubomír Feldek Van Stiphoutcímű kötetének fordításáért. A díjazott köteteket Stanislava Chrobáková, Tőzsér Árpád és Vladimír Čerevka méltatták. (k-y) Olvasóink figyelmébe Amint arról szerdai számunkban hírt adtunk, a Szövetségi Gyűlés elfogadta a földtörvényt. Ezt a dokumentumot a közeli napokban teljes terjedelemben közöljük. ígérnek a gazdasági életben és a szociálpolitikában egyaránt. - A gazdasági helyzet és a kormány gazdaságpolitikája ma a bírálatok pergőtüzében áll. Azonban az egyoldalú, az átalakítás egyes jelenségeit általánosító bírálatok nem érnek semmit -, mondotta a miniszter, majd így folytatta: - A kormány kedvezően értékeli, hogy az első negyedévben sikerült megőrizni a korona stabilitását és belső átválthatóságát. Kedvező a fizetési mérleg, s ugyanúgy a hitelek és az állami költségvetés alakulása. Ha ez nem volna így, az áremelkedés és a munkanélA PARLAMENT DÖNTÖTT VÁCLAV HAVEL SVÉDORSZÁGBAN Václav Havel köztársasági elnök kilencnapos skandináv körútjának első állomásáról,/ Norvégiából tegnap Svédországba utazott. A Stockholm melleti repülőtéren Sten Andersson külügyminiszter, Bertil herceg és Lilian hercegnő üdvözölte a csehszlovák vendéget. Václav Havel ezután Stockholmba hajtatott, ahol a királyi palotában fogadta őt XVI. Károly Gusztáv király. A ceremónia után Károly Gusztáv ünnepi ebédet adott vendége és kísérete tiszteletére. Köztársaságunk elnöke a nap folyamán tárgyalt Ingvar Carlsson kormányfővel, s ezután sajtóértekezletet tartott. Václav Valeš, a szövetségi kormány alelnöke, Jan Vrba cseh ipari miniszter, Jozef Chren szlovák kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter, Josef Tošovský, a Csehszlovák Állami Bank elnöke, valamint Karel Schwarzenberg kancellár, aki tegnap csatlakozott az elnök kíséretéhez, gazdasági tárgyalásokat folytattak, mindenekelőtt a Csehszlovákiának szánt svéd hitelről, valamint azokról az akadályokról, amelyek a két ország kereskedelmének útjában állnak. Visszatérve Havel oslói tárgyalásainak eredményeihez: Gro Harlem Brundtland norvég kormányfő javasolta egy csehszlovák-norvég energetikai és környezetvédelmi fórum, valamint a demokratikus intézmények kiépítéséről szóló szeminárium megrendezését. Megerősítette, Norvégia a huszonnégyek csoportjának keretében 16 millió dolláros kölcsönt nyújt Csehszlovákiának, a norvég kormány már a parlament elé terjesztette a vonatkozó javaslatot. A kapcsolatok új elemének nevezte azt az Oslóba szóló meghívást, amelyet a norvég vezérkari főnök nyújt át csehszlovák partnerének. Erre a meghívásra Johan Jürgen Holst norvég védelmi miniszter őszre tervezett csehszlovákiai látogatásával összefüggésben kerül sor. Norvégia így reagált Csehszlovákia szándékára, hogy saját biztonságának szavatolására a nemzetközi kapcsolatok sűrű hálózatát kívánja kiépíteni. Brundtland asszony megerősítette: ősszel ő is Csehszlovákiába látogat. (Folytatás a 2. oldalon) MOST MÁR A FÖLDTULAJDONOSOKON A SOR... Megszámlálhatatlan eszmecsere, a nézetek konszenzusát kereső egyeztető tárgyalás és többszöri halasztás után a Szövetségi Gyűlés második nekifutásra jóváhagyta a földtörvényt. Demokratikus parlamentünk ezzel túljutott eddigi legnehezebb feladatán, hiszen korábban egyetlen törvényjavaslat esetében sem merült fel annyi, egymással homlokegyenest ellenkező nézet, mint a föld- és a mezőgazdasági vagyon tulajdonjogának rendezésével kapcsolatosan. Ez is oka, hogy az előzően elvetett javaslathoz képest „csonkított" földtörvény született. Megoldódott a restitúció, viszont továbbra is nyitott kérdés maradt a transzformáció. Nem azért, mert a földműves-szövetkezetek átalakulását és megreformálását bárki feleslegesnek tartaná, hanem azért, mert kiderült, a transzformáció bonyolultabb dolog annál, mintsem néhány paragrafussal úgy megoldhatnák, hogy azzal a pártok és politikai mozgalmak többsége egyetértsen. Maradt tehát a restitúció, és a kérdésre, hogy ez kinek jó, kinek rossz, aligha kétséges a válasz. A földművesek túlnyomó többségének, valamint a három és fél millió földtulajdonosnak jó, tekintet nélkül arra, hogy a földműves-szövetkezetben vagy azon kívül dolgoznak. Jó, mert már van törvény, amely kimondja, hogy amit a földművestől elvettek, az volt tulajdonosát, illetve annak örököseit illeti meg. Függetlenül attól, hogy az illető „jószántából" lett a szövetkezet tagja, vagy kitartott nézete mellett, és inkább teljesen megvált vagyonától, mintsem a közösbe lépjen. A kárpótlásra összpontosító földtörvény orvosolja a múltban elkövetett sérelmeket, s egyben megadja a lehetőséget, hogy a földtulajdonosok saját belátásuk szerint döntsenek, mit kezdenek földjükkel: bérbe adják, eladják, vagy gazdálkodni fognak. Aki hétfőn este végignézte a köztársasági elnök vezette televízióbeszélgetést mezőgazdaságunk felelős irányítóival és a szakmabeliekkel, arról is meggyőződhetett, hogy azért már ez a törvény sem csak restitúciós, hiszen a kárpótlás önmagában már átalakulási lehetőségeket is hordoz. Várható, hogy a földtörvény életbe lépését követően a földtulajdonosok mintegy 10-20 százaléka kezd majd önállóan gazdálkodni. Az is elképzelhető, hogy néhány tulajdonos összefog, s a nekik kijáró kárpótlás ellenében istállót, gépjavító műhelyt stb. kérnek cserébe, esetleg gépekre váltják tulajdonukat, és a szövetkezet, v«alamint a falu magángazdái számára végzett szolgáltatásból fognak megélni. Ezen túlmenően minden bizonnyal a magángazdák piaci megjelenése is önmaguk belső megreformálására kényszeríti a mezőgazdasági üzemeket, hiszen a versenyben a hatékonyabban termelő marad fenn. (Folytatás a 2. oldalon) külíség aránya a jelenleginél is nagyobb lenne. A költségvetési többlet puszta tényét nem szabad túlbecsülni, jóllehet jelentősen fékezte az első negyedévi inflációt. A többletet nem lehet szabadon osztogatható eszköznek tekinteni. Mindezek ellenére az elmúlt hetekben több kedvező intézkedés született, köztük a sajtótermékek forgalmi adójának és a behozatali pótléknak a csökkentése. Ezzel párhuzamosan emelkednek az egészség- és az oktatásügyre fordított kiadások. A kőolajárak csökkenése következtében több pénz jut egyes környezetvédelmi akciókra, közöttük a Csallóközön át vezető olajvezeték áthelyezésével kapcsolatos kiadások fedezésére. A Szövetségi Gyűlés képviselői (Folytatás a 2. oldalon)