Új Szó, 1991. május (44. évfolyam, 102-126. szám)

1991-05-18 / 115. szám, szombat

MOZAIK I ÚJ SZÓ, 1991. MÁJUS 18. EGY ELMARADT MÉRKŐZÉS POZSONYEPERJESEN NEM LESZNEK VÁLASZTÁSOK Közhelynek tűnhet arról írni, hogy tanuljuk a közéletiség demokráciá­ját, hogy szokjuk az önálló véle­ménynyilvánítást, hogy keressük a politizálás etikáját, hogy ismerke­dünk a személyes felelősségvállalás buktatóival. Igen, tanulunk beleszól­ni az életünkbe, véleményt alkotni, önkormányozni. Sőt választani is ta­nulunk. Pozsonyeperjes közepes nagy­ságú község a Dunaszerdahelyi já­rás szélén. Mondják is a falubeliek, lemaradnak ők mindenről, majdnem még a járási térképről is. Most ép­pen a polgármester-választásról marad le a falu. Népessége, mióta Dunatőkés önállósult, megcsappant. De csappan amúgy is, elszippantja a fiatalokat, a munkaképeseket a ki­lenc kilométerre fekvő járási szék­hely, ahol friss kenyér, munkaalka­lom, üzletek vannak. Persze Eperje­sen is vannak boltok, de milyenek! Családi házakban, szétszórtan falu­szerte, szűkösen. A Jednota üze­meltetésében tervezett üzletköz­pont, amelynek a tereprendezése ugyan megtörtént már, mégsem épül föl. Parkosítani fogják a helyét, arra ugyanis még futja a pénzből. Kenyeret sem iehet reggei nyolc után kapni a faluban. Bár épülne meg már a maszek pékség! Aztán itt a hídépítkezés, csak az Isten meg az akkori makacskodó helyi és járási vezetők a megmond­hatói, miért nem vezethet az ország­út a falun kívül. Idestova már egy éve áll föltúrva a falu közepe, s az emberek bosszúságára az útszéle­sítés egész a kerítésekig viszi el a terepet. Gond és panasz. Egyik nyíltan, másik félig elhallgatva. Cé­lozgatások, sürgetése az újnak, vá­gya a változásoknak. Ámde: ragasz­kodás a megszokotthoz, a beideg­ződötthoz, az ismerthez. Hogy is lenne jobb a falunak? Csak már polgármester lenne. Olyan, aki szakképzett, közkedvelt, határozott, ismerje ki magát minden­ben. Legyen tisztában az igények­kel, tudjon csodát tenni, építsen üz­letházat, süssön egész nap friss ke­nyeret, fejezze már be azt a hidat, szerezzen üdülőket az ifjúsági tá­borba, oldja meg a helyi tej- és húskimérést, teremtsen egészség­ügyi központot, döntse el, jogosan húzta-e meg János bácsi a kerítést, vagy tényleg elkerített a Jóska bácsi kertjéből. Egyszóval: tegyen csodát. Polgármesterre pedig egyelőre nincs kilátás Eperjesen. Kiírták a vá­lasztásokat május tizennyolcadiká­ra. A korábbi polgármestert - nyu­godjon békében - elvitte a szíve. Közkedvelt ember volt, azelőtt is a nemzeti bizottság elnöke. Jóképű, és hogy tudott verseket mondani! A falu többsége ismét megválasztot­ta. A másik két jelölt együtt sem kapott annyi szavazatot, mint amennyit ő egymaga. De hát ezzel a poszttal sok izgalom jár együtt. Nem bírta a szíve. Hasonló történt már Pozsonyeperjesen az elődjével. Csak nem valami rossz ómen ez? Csoda akkor, ha nincs, aki az új választásokra jelöltesse magát? Va­jon nem kell attól tartani, hogy...? Pedig volt jelölt. Az Együttélésé, Füsi Nándor. Most alpolgármester. Vagyis míg nem dől el a kérdés, jelenleg ő igazgatja a falu dolgait. Ö elfogadta a jelöltséget. Bízva per­sze az ígéretben, hogy a többi há­rom párt is állít jelöltet. De a többi három párt (a NYEE, a kommunisták és a mezőgazdasági párt) mégsem jelölt senkit. Taktika? Mire készül­nek? Nem volt. Nem akart lenni? Füsi Nándor így aztán lemondott a jelöltségről. Pozsonyeperjesen vé­gül nem írták kí a választásokat. Füsi Nándor: - Én így nem válla­lom. Megmérettetés nélkül. Nekem tudnom kell, a falunak mekkora há­nyada szavaz rám. Ha egyedül jelöl­tetem magam, az nem választás. Hogyan lehetne egy emberből vá­lasztani? Ilyen már volt régen, ebből elég. Én nem vagyok idevalósi. Be­nősültem Eperjesre. Az emberek is­mernek, ismerhetnek. Én is ismerem a falut. De össze akarom méretni magam másokkal. És ha a falu úgy dönt, hogy engem akar, akkor válla­lom. Közlekedési mérnök vagyok, hat éve a járási nemzeti bizottságon dolgozom. Amióta polgármester-he­lyettes lettem, egészen közelről lá­tok bele a falu életébe, problémáiba. Nem sok változott. Hibák is történ­tek. Eperjes elmulasztotta például megigényelni a községek közt elosztásra kerülő állami milliárdok­ból a neki szükséges támogatást, amelyet falufejlesztésre lehetett vol­na fölhasználni. Nem is értem, miért. Az utólagos hivatkozást a tragikus eseményre a minisztériumban per­sze már nem fogadták el. ügy gon­dolom, ón nem hagynám annyiban a dolgot. Kijárnám, hogy tegyenek kivételt a történtekre való tekintettel. Rendezetlen a dolgunk a Jednotával is, az elmaradt üzletközpont építése miatt. Engem ezek a dolgok izgat­nak. Megoldások keresésére kész­tetnek. Pedig mennyivel egyszerűbb volna a családomnak szentelni a szabadidőmet, a serdülő fiamnak meg a pici leánykámnak. Lenne ma­gánéletem. De ha látom, hogy tenni kell valamit, bennem fellángol a cse­lekvésvágy. Eperjesen sokára ala­kult meg a képviselőtestület. Hosz­szú, makacs viták előzték meg. De úgy érzem, igazán demokratikusan került bele, aki tagja. Most mind a falu bizalmát élvezi. Képzett em­berek, lehet velük együttdolgozni. Én tudok rájuk alapozni. Viszont azt is akarom tudni, ki áll énmogöttem. A SZELVÉNYT NYOMTATOTT BETŰVEL KÉRJÜK KITÖLTENI • Feladó neve: Cím: lloval SFŔÍII: FÜSI NÁNDOR (Méry Gábor felvétele) Ez a falu konzervatív, engem beván­doroltnak tartanak, apámat, anyá­mat nem ismerik. De akik haladnak a korral, változásokat akarnak. Ők biztosan kiállnak mellettem. Én elfo­gadom a nézetek különbözőségét, szeretem a vitát. Két nézőpont ütkö­zéséből mindig lehet eredményt csi­holni. De a rosszindulatú, burkolt vádaskosásokkal nem tudok mit kezdeni. Hiba nélkül nincs senki, csodát pedig ebben a gazdasági helyzetben, amikor a községeknek egy garas is alig jut, senki ne várjon. Ha döglött macskát hajítanak valaki­nek a portája elé, azt én nem sze­retem. Sokan ragaszkodnak a régihez itt a faluban. Nem szimpatizálnak a NYEE-vel, meg az Együttéléssel sem. Rendben van, szívük joga. De akkor állítsanak jelöltet. Úgyis a falu fogja eldönteni, kiben bízik. Hol van­nak a független jelöltek? Meg aztán, nem szabad azt hinni, hogy egy falusi elöljárónak hű, de jól megy a sora. Ennyi fizetésért ki hajlandó éjjel-nappal rendelkezésre állni, fe­lelősen dönteni, tyúkpörökben igaz­ságot tenni? Ki hagyná ott sokéves ügyvédi praxisát ennyi gondért, ek­kora fizetésért? Magam sem tudom, miért nem hagy nyugodni a dolog. Hiszen jószerivel csak gondot vesz magára az, aki itt polgármester lesz. Nem tudom tétlenül nézni a tehetet­lenséget. Szeretem ezt a falut, segí­teni szeretnék neki. És azt hiszem tudnék is. De ragaszkodom a de­mokratikus játékszabályokhoz, x Pozsonyeperjesen május tizen­nyolcadikától számítva két hónap múlva kerülhet sor az új választá­sokra. Ehhez megbékélés kell, kö­zös akaratra van szükség, a pártok álláspontjának egyeztetésére, ígé­retek betartására. Tárgyalásokra. A következő fordulóban ott lesz Füsi Nándor. Persze, ha nem marad üres a ring. Máskülönben ismét elmarad a mérkőzés. BROGYÁNYI JUDIT ELENGEDNEK MÉG AZ ADÓSSÁGOKBÓL? JOSEF TOŠOVSKÝ A VILÁGGAZDASÁGRÓL Gazdaságunk zuhanórepü­lése eléggé eltereli figyelmün­ket a világgazdaság történé­seiről. Pedig a határainkon túl zajló gazdasági folyamatok mind jobban befolyásolják a külföld előtt kitárulkozó gaz­daságunkat. Igazolta ezt Josef Tošovský, a Csehszlovák Ál­lami Bank elnöke is, aki a Nemzetközi Valuta Alap má­jus eleji ülésén szerzett ta­pasztalatait osztotta meg az újságírókkal. - Legnagyobb vitát a világgazda­ság idei várható fejlődése váltott ki. Úgy tűnhet, ez olyan terület, amely nem érinti Csehszlovákiát. Ám mi nyitottak vagyunk a világgal szem­ben a liberalizálódó külkereskedel­men, s a korona belső átválthatósá­gán keresztül. Ugyanakkor a világ­gazdasági növekedés, vagy vissza­esés segítheti, esetleg visszafogja kivitelünket. Egyáltalán nem kedve­ző a fórumon felvázolt jelen- és jövőkép. Az idén mindössze 1,2 szá­zalékos gazdasági növekedésre számíthatunk, jövőre már lényege­sen nagyobbra, akár 2,9 százalé­kosra is. Ám a várható növekedés régiónként eltérő. Számunkra érde­kes, hogy Németországban 2,8-3 százalékos gazdasági fejlődést vár­nak. Ebből szomszédai is hasznot húzhatnak. Oda irányuló kivitelei ré­vén Dánia valószínűleg az idén elő­ször zárja többlettel fizetési mérle­gét, de Ausztria is jól járhat, akár­csak más államok. Csehszlovákia szintén élhetne a kínálkozó alkalom­mal, és minél több árut kellene elhe­lyeznünk a német piacon. Sok vitát váltott ki az eladósodottság kérdése, azon belül is az adósságok bizonyos hányadának eltörlése. A lengyel pél­dából kiindulva a japánok keményen felléptek a hiteltörlesztés mindenne­mű elengedése ellen, mivel a fizeté­si fegyelem fellazulásához vezetne. Részükről ennek valószínűleg lesz következménye is: Japán nem nyújt kormányhiteleket azoknak az orszá­goknak, amelyeknek elengednek adósságaikból. Ráadásul többször elhangzott: a lengyel és az amerikai­ak által emlegetett egyiptomi adós­ságleírás olyan egyedi eset, amely­nek sohasem szabadna megismét­lődnie. Ám ezt a tézist rögtön meg­torpedózta a francia gazdasági és pénzügyminiszter, aki javasolta: jó lenne eltöprengeni az egy lakosra számítva kis jövedelmű afrikai és ázsiai országok adósságainak elen­gedésén. Ezzel aztán megkérdője­lezte az előbbiek komolyságát. Gmk) Útmutató a hirdetési szelvény használatához - Csehszlovákiában Kizárólag magánhirdetések feladására szolgál Kérjük, hogy a hirdetési szelvény minden egyes kockájába csak egy betűt írjon és a szavak között egy kockát hagyjon ki. Amennyi­ben a szelvényre nem fér ki a hirdetés szövege, akkor azt egy hozzácsatolt papíron lehet folytatni. A hirdetés díja 10 szóig 80 korona, majd minden további szó után 6 koronát kell fizetni. A szavak számánál a közölt címet, illetve jeligét is kérjük figyelembe venni. A hirdetési díjat zöld, „A" típusú pénzesutal­ványon kell elküldeni a következő folyószámlára: Vydavateľstvo Apollopress č. ú.: 020066637-012, VUB - Bratislava-mesto. A hirdetési szelvényt és az igazolószelvényt az Új Szó címére kell elküldeni: 819 15 Bratislava, Martanovičova 25, 8. emelet. » * * A rovatok közül ön választhat! Kérjük, hogy a fenti rovatlistából kiválasztott kódszámot írja a hirdetési szelvény jobb alsó sarká­ban található kockákba! KÉPVISELŐI HITVALLÁS, ELSÓ BENYOMÁSOK A választási időszak félidejében került a legfelsőbb törvényhozó tes­tületbe Boros Zoltán, az Együttélés Politikai Mozgalom képviselője. A 46 éves rimaszombati vegyészmérnök a hanvai szövetkezet menedzsere. Két nappal azután beszélgettünk ve­le, hogy a Nemzetek Kamarája elnö­kének kezébe letette a képviselői fogadalmat. • Milyennek látja, képviselő úr, a politikai szinteret? - A szabad és minden polgár iga­zi egyenjogúságát biztosító demok­ráciához vezető utunkon még sok az akadály, a rejtett buktató, sőt a terv­szerűen telepített aknamező. Éle­tünkben hiányzik az igazi emberi érték - a szerénység, a kölcsönös tisztelet, egymás másságának elis­merése, a tolerancia. Közös jövőnk építését a jószándékra, nem pedig a sanda gyanúsítgatásokra és fél­igazságokra kell alapoznunk. Ezek tudatában tettem le a képviselői fo­gadalmat, s eltökélt szándékom, hogy képességeimhez mérten érvé­nyesítsem ezeket az elveket a Szö­vetségi Gyűlésben is. Olyan társa­dalom kialakítása a célunk, ahol a polgár az első, tekintet nélkül nem­zeti vagy faji hovatartozására, nem pedig a nemzetieskedő vezértípu­sok támogatása. így értelmezem a mozgalmunk nevében is kifejezés­re jutó örök érvényű emberi értéket, az együttélés fogalmát. • Milyenek az első tapasztalatai a parlamentben? - Eddigi ismereteim s az itt töltött egy-két nap tapasztalatai alapján úgy látom, a képviselői munka nagy felelősségtudatot és odafigyelést követel. Úgy látom, itt is vannak olyan erők, amelyek igyekeznek visszahúzni a haladás szekerét. Ne­künk pártállásra való tekintet nélkül elsődlegesen nemzetiségi létünk je­lenét és jövőjét kell szemünk előtt tartani. Képviselőtársaimmal megis­merkedtem, az MKDM és az Együtt­élés részéről is, s azt hiszem, képe­sek az egységes fellépésre. • Szerdán Rajczy László képvi­selő úr, élve törényes jogával, ma­gyarul szólalt fel a parlamentben, ön miként értékeli ezt a lépést? - Tudatosítottam: megvan a jo.­gunk ahhoz, hogy hivatalos fórumo­kon is megszólalhassunk anyanyel­vünkön. Ám egybevetve minden té­nyezőt politikailag elhibázottnak és helytelennek tartom e jog minden áron való érvényesítését. Ebben a közegben s éppen most, amikor a nemzeti érzékenység mellett annyi más politikai tényezőt is figyelembe kell venni, nem tekinthető indokolt­nak a házirendben lefektetett nyelv­használati jog ilyen módon való ér­vényesítése. Feltételezhető, hogy azok a képviselők, akik a Szövetségi Gyűlésbe kerültek, szlovákul vagy csehül is ki tudják magukat fejezni, pontosan és közérthetően. Ez hoz­zátartozik megbízatásukhoz, képvi­selői minőségükhöz. Azzal is kell számolni, hogy a szerdai magyar nyelvű felszólalás irritálni fogja azo­kat, akik nem kívánják nekünk a leg­jobbat ... (sm)

Next

/
Thumbnails
Contents