Új Szó, 1991. május (44. évfolyam, 102-126. szám)

1991-05-17 / 114. szám, péntek

HÍREK - VÉLEMÉNYEK I ÚJ SZÓ, 1991. MÁJUS 17. ELLENŐRZÖTT TITKOSSZOLGÁLAT KÉRDÉSEINKRE SÁNDOR ELEONÓRA "KÉPVISELŐ VÁLASZOL A Szövetségi Gyűlés 15. együttes ülése elé kerül a Szövet­ségi Biztonsági Tájékoztatási Szolgálatról (FBIS - Federálna bezpečnostná informačná služba) és a hírszerző eszközök használatáról szóló törvényjavaslat is. A jóhiszemű állampolgár erre a hírre nyilván összevonja szemöldökét, és felteszi a kér­dést: Hiszen nemrég szüntették meg a rossz emlékű kommu­nista állambiztonsági hatóságot, az ŠtB-t, s máris új titkosrend­őrséget hoznak létre? Mi is feltettük kérdéseinket Sándor Eleonóra képviselőnek, a Nemzetek Kamarája védelmi és biz­tonsági bizottsága tagjának. - Mi a különbség a letűnt rend­szer és új demokráciánk titkosszol­gálata közt? -Egyetlen állam, még a legde­mokratikusabb állam sem nélkülöz­heti a titkosszolgálatot. A különbség a totalitárius és a demokratikus álla­mok titkosszolgálata közt az, hogy a titkosszolgálat működését minden demokratikus országban törvény szabályozza, törvény határozza meg azt, hogy ez a szolgálat milyen mértékben avatkozhat be az állam­polgárok magánéletébe. Egy de­mokratikus állam titkosszolgálatá­nak éppen az a lényege, hogy csak­is a törvény által megszabott mó­don van lehetősége „áttörni" az em­berjogi alkotmánylevélben foglalt személyiségi jogokon. Ez különböz­teti meg a kommunista titkosszolgá­lattól, a hírhedt StB-től. Ez a törvény pontosan megszabja annak kereteit, milyen mértékben és milyen módon avatkozhat be äz állampolgárok ma­gánéletébe ez a szolgálat. Az FBIS fő feladatai közé elsősorban az al­kotmány és a demokrácia védelme, a terrorizmus és a kábítószer-keres­kedelem elleni küzdelem, az idegen hírszerző szolgálatról való informá­ció beszerzése, a gazdasági és álla­mi titkok védelme tartozik. Az StB-től eltérően az FBIS információit az igaz­ságügyi szerveknek, a parlament­nek, vagy a kormánynak adja át. - A parlamentben a törvényjavas­latról már több hete folyik a bizottsá­gi vita. Mit tükröz ez eddigi véle­ménycsere? -A bizottságokban kétféle meg­közelítést tapasztalhatunk. Ez egyik oldalon állnak azok a képviselők, akik úgy gondolják, hogy a beter­jesztett törvényjavaslat nem ad olyan mértékű jogokat a titkosszol­gálatnak, hogy hatékonyan működ­hessen, a másik oldalon pedig azok a képviselők állnak, akik úgy vélik, túlságosan is nagy jogkörrel szeret­nék felruházni a titkosszolgálatot. Ezt a kétféle, egymással ellentétes álláspontot kell úgy összeegyeztet­ni, hogy a titkosszolgálat valóban hatékonyan töltse be küldetését anélkül, hogy jogkörét túllépné, ugyanakkor nagyon megbízhatóan ellenőrizhető legyen a parlament által. - Kinek tartozik felelősséggel a tit­kosszolgálat, a parlamentnek-e vagy a kormánynak? -Tulajdonképpen kettős felelős­ségről beszélhetünk. Nem lehet ki­zárólag a parlament ellenőrzése alá rendelni ezt a szolgálatot, mert ak­kor nem lenne aki működéséért sze­mélyesen is vállalná a felelősséget. Mindenképpen szükség van arra, hogy a kormány felelősségre vonha­tó legyen a titkosszolgálat működé­séért, ugyanakkor az ellenőrzés fel­adata a parlamentre hárul. - Tehát az állampolgárnak a jövő­ben nem kell attól tartania, hogy a titkosszolgálatok törvénytelenül beavatkoznak magánéletébe, anél­kül, hogy erről sejtelme lenne? - Az igazság az, hogy nincs a vi­lágnak olyan titkosszolgálata, amely sohasem lépte volna túl saját hatás­körét. Ez a veszély természetesen fennáll. Éppen ezért szerepel a tör­vényjavaslatban, a parlamenti ellen­őrző bizottság intézménye, amely saját maga is kezdeményez vizsgála­tokat, s minden állampolgár panasz­szal fordulhat hozzá, s a bizottság köteles kivizsgálni ezeket a pana­szokat. A bizottság álláspontját pe­dig a titkosszolgálat igazgatója köte­les respektálni. Végezetül hangsú­lyozni szeretném, hogy ez a törvény nemcsak a biztonsági rendszer szempontjából fontos jogszabály, hanem úgy gondolom, ez az év legfontosabb politikai törvénye. SOMOGYI MÁTYÁS MENNYIÉRT VÁSÁROLHATUNK? a rozsnyói a nyitrai a pozsonyi nagypiacon retek csomó 3­3­2,50-3,50 saláta fej 3­2,50. 3,50 zöldhagyma csomó 3,­3­3­vöröshagyma. Kg 10,­­12,­petrezselyem kg ­4,­10­primőr répa csomó ­­5,­paradicsom kg 50,­­60­paprika db ­­4­karfiol db 15­­20,00-25,00 karalábé db 3­10,­4­alma kg ­16­18,­uborka kg 22,­25­20,­burgonya kg 6­6,50 7,­ROMÁNIA MÚLT ÉS JELEN, HA TALÁLKOZIK •J Partidul Romania Mare - Nagy Romá­nia Párt elnevezéssel politikai pártot ala­pítottak Bukarestben a Romania Mare alapítvány és az ugyanolyan nevű „ab­szolút független hetilap" köré tömörülő szélsőséges, soviniszta, magyargyűlölő román körök. Az erről szóló nyilatkozatot a Romania Mare e heti száma közölte. Eszerint az új párt alapvető célja min­denáron megvédeni Románia területi ép­ségét és szuverenitását, harcolni a nem­zetellenes koalíció manőverei ellen. Akik ismerik a lapot, tudják, hogy a veszélyek a román népre és Romániára az Európá­ba nem való vad ázsiai magyarok részéről leselkednek... A pártalapítást kezdemé­nyező csoport által kidolgozott nyilatkozat leszögezi, hogy Románia jelenleg súlyos, drámai helyzetben van és állandóan meg­sértik az országban a románok nemzeti öntudatát. Európában állítólag léteznek olyan erők, melyeknek érdeke a romániai kaotikus helyzet elmélyítése. A forrada­lom óta eltelt másfél év pedig mindenki számára elegendő volt, hogy meggyő­ződjön: bizonyos belső és külső erők ördögi módon Románia megsemmisítését akarják. A lap azt állítja, hogy ezen erők egyik vezére, a papi köntösbe öltözött, farizeus, Tőkés László... Ezért aztán, mondják, a román nemzet jövőjének ér­dekében eljött a cselekvés órája. A Nagy Románia Párt ebből kiindulva megnyitja sorait az összes román állampolgár előtt, aki „meg akarja menteni a hazát, saját országában önmaga ura akar lenni" és „már nem akarja magát hagyni továbbra is megalázni az idegenektől". A párt az elmúlt négy évtizedet is „objektív módon" akarja értékelni és elismerni annak pozití­vumait is. Ez a néhány mondat is jelzi, miről is van tulajdonképpen szó. Ki kell mondani: ez az ideológia a fasizmus, a nemzeti és faji türelmetlenség, az ide­gengyűlölet ideológiája. Jegyezzük meg, hogy a Romania Ma­re hetente ezt nyújtja 700 ezer példány­számban a román lakosságnak. Egyéb­ként ez Románia egyik legbefolyásosabb és legnagyobb példányszámú lapja. Lel­keket mérgező, elméket mételyező hatá­sát el lehet képzelni. A román demokrati­kus és ellenzéki körök nézete szerint az alapítvány és a lap mögött befolyásos, a mai rendszerrel is összefonódott volt Securitate- és nomenklatúratagok cso­portjai állnak. Nincs mit tehát csodálkozni azon, hogy a Romania Mare nyíltan Nico­lae Ceausescut és rendszerét, főként an­nak soviniszta, idegengyűlölő elemeit di­csőíti és igyekszik tisztára mosni őket. A mai hatalom meg< kihasználja ezt a je­lenséget. A Romania Mare szerint minde­nért, ami rossz Romániában, sőt meg másutt is, a magyarok a felelősek. Elva­kultságában már odáig ment, hogy az idei évet a „magyar terrorizmus évének" nyil­vánította és állandóan tucatjával közli az ilyen típusú szennyes írásokat. A hatalom azonban hallgat, pedig máskor igencsak felhördül a sajtó bizonyos írásain. Ezek a szélsőséges körök egy ideje a katonai kormányzat, illetve a katonai diktatúra ideglenes bevezetése mellett kardoskod­nak, mert szerintük csak ez vezetheti ki az országot a mély válságból. A lap szinte mindenkit támad az országban, mégpedig útszéli hangnemben. Bár szélsőségessé­ge, fasizmusa, zsidóellenessége stb. tel­jesen nyilvánvaló, a hatalom eddig még soha nem bírálta, s nem lépett fel ellene. Sőt, a belügyminisztérium nemrégiben ki is tüntette a lapot, mert a közölt anyagok, állítólag, segítették a belügy munkáját... Természetesen magyarellenes anyagok­ról van szó, melyek sokszor szemensze­dett hazugságok, de a propaganda jól kihasználja őket. Tegyem azt is hozzá, hogy a román társadalom, demokratikus erői, az ellenzék, a zsidó főrabbi, Rosen Moses és mások már hosszabb ideje követelik a lap betiltását. S hogy mégsem történik semmi, az, azt hiszem, sok min­dent elárul Románia mai politikai viszo­nyairól. A befolyásos, független Romania Li­bera napilap a pártalapítással kapcsolat­ban megjegyezte: ha ezt a pártot a bíró­ság bejegyzi, akkor Romániában a szél­sőséges politikai vonal megerősödésével kell számolni. Minden jel arra vall, hogy ez így igaz. KOKES JÁNOS, Bukarest ANTALL JÓZSEF IZRAELI LÁTOGATÁSÁRÓL Tegnapra virradó éjszaka tért vissza Budapestre Antall József kormányfő izraeli háromnapos hiva­talos látogatásáról. Első magyar mi­niszterelnökként tett látogatást a kö­zel-keleti országban, Jeruzsálem­ben Jicchak Samir miniszterelnök­kel és más magas rangú politikusok­kal tárgyalt. A látogatást záró sajtó­értekezleten hangsúlyozta: nagy le­hetőségek vannak az árucsere-for­galom növelésére. Megismételte Budapest elvi álláspontját a közel­keleti rendezéssel kapcsolatban, nevezetesen, hogy az arab államok­nak el kellene ismerniük Izrael létét, ezzel egyidőben pedig meg kell ta­lálni a megoldást a palesztin kérdés rendezésére. Antall ismételten hang­súlyozta, a magyar kormány, és a parlament elutasítja az antiszemi­tizmus minden formáját. 63 MILLIÓ ECU KELET-EURÓPÁNAK Az Európai Közösségek bizottsága szerdán Brüsszelben 63 millió ECU - hozzávetőleg 75 millió dollár - segélyt hagyott jóvá a kelet-európai országok gazdasági reformjainak megsegítésére. Közéjük tartozik Csehszlovákia is "A nyi­latkozatban az áll, hogy hazánknak 20 millió ECU (24 millió dollár) jut, mégpedig különböző szektorok műszaki fejlesztésé­re, közéjük tartoznak a beruházások, a kereskedelem, a közlekedés, az egész­ségügy. Bulgáriával és Romániával közö­sen még 3 millió ECU-t kap Csehszlová­kia a megbízható statisztikai rendszer kiépítésére, ötmillió ECU-t pedig Len­gyelországgal, Magyarországgal, Ju­goszláviával, Bulgáriával és Romániával közösen kapunk a gazdasági szakem­berek képzésére. LENDÜLETET A KORMÁNYPOLITIKÁNAK Salut ä tous - egy mindenkinek szóló szervusszal hagyta el szerdán Michel Rocard a kormány székházát, tájékoztatott a TV 5 hírmagazinja a minisztertanács ülése után támadt szokatlan zűrzavarról. Az összese­reglett újságírók a szenzációra vártak, és bizony azok­nak volt igazuk, akik a szervuszt búcsúszónak vélték. Franciaország politikai köreiben napok óta pusmog­tak róla, hogy a miniszterelnök távozni kíván posztjáról, így hát nem is okozott igazi meglepetést a hivatalos bejelentés Rocard lemondásáról. A merész húzás, a szenzáció az volt, hogy a miniszterelnöki széket Edith Cresson kapta meg. Az ország történelmében ugyanis először fordul elő, hogy nő kerül a kormány élére. Az 57 éves Cresson asszony bizonyára szembe tud nézni az óriási kihívással, hiszen már Mauroy kormányzása alatt a Franciaországban különösen problematikus mezőgaz­daságot irányította, később keményöklű külkereskedel­mi miniszterként szerzett hírnevet, legutóbb pedig - már Rocard idejében - az európai ügyekkel foglalkozó tárcát vezette ugyancsak erős kézzel. Erőteljesen harcolt a jö­vőbeni egységes Európáért, ám kiváltképp a francia érdekekért. Merészen ellentmondott Margaret Thatcher­nek és síkraszállt az Európába „igyekező" japánokkal szembeni konkurenciapolitikáért. 1990 októberében épp a leköszönt kormányfővel támadt nézeteltérései miatt becsapta maga mögött a minisztérium ajtaját. Azóta a Schneider nehézipari konszern igazgatótanácsában dolgozott. Francois Mitterrand elnök Cresson asszonyban politi­kai tekintetben személyéhez közel álló miniszterelnökre talált. Kinevezésével kíván új lendületet adni a kor­mánypolitikának, s ahogy azt Párizsban mondják, egyfajta sokkterápiával akarja gyógyítani a politikai egykedvűségbe belefáradt franciákat, mindenekelőtt a szocialisták szavazótáborát. Jól megfontolt mitterrandi lépés ez a nagy vizsgák, vagyis a jövő évi regionális és az 1993-ra tervezett parlamenti választások előtt. Párt­ját, melynek tekintélyén csorbát ejtett a megannyi bot­rány, sikeresen kell elvezetnie az 1994-es elnökválasz­tásokhoz. Erről persze most nem lehetett nyíltan beszél­ni, egy másik célról viszont igen - állapította meg a Quotidien de Paris című lap. Mitterrand a helycserét azzal az európai kihívással indokolta, amellyel Fran­ciaország kénytelen szembenézni. Megszűnnek a nyu­gat-európai határok, az egységes piacon óriási lesz a konkurencia - mondotta -, s az ország nem tud másmire támaszkodni, mint saját alkotóerejére és saját akaratára. Épp ezért van szükség egy fris szélre, vagy inkább forgószélre - a mérsékelt Rocard után egy harcias kormányfőre. Kétségtelen, Edith Cresson tipikus politikus alkat és jó gazdasági szakember - vélik ismerői -, ám sokan megkérdőjelezik, hogy sikeres lesz-e a szociálpolitiká­ban is. Vajon képes lesz-e megfékezni a Rocard számlá­jára írott növekvő munkanéjküliséget, megküzdeni a szociális elégedetlenséggel? Nagyobb lendületet pe­dig épp ezen a területen várnak főle a franciák, A véle­mények, természetesen, megoszlanak: a szocialisták elégedettek, bizakodnak a kommunisták is, akik máris a baloldal összefogására szólítottak fel. Kevésbé lelke­sednek a konzervatívok - Edith Cressonban a Mitter­rand-klán kompromisszumokat nem ismerő emberét, a valódi szocialistát látják, s emiatt tartanak a balratoló­dástól. Az új kormányfő kabinetje mindenesetre nehe­zen fogja tudni összeszedni az abszolút többséget a parlamentben, hiszen a centristák, akik alkalomadtán támogatták a szocialistákat, aligha lesznek engedéke­nyek a radikális baloldal képviselőjével szemben. Mert hát Cresson asszonyt így ítélik meg. Nem búslakodnak a Rocard-pártiak sem. Meggyőző­désük, hogy vezetőjük visszatér a politikai porondra, legkésőbb akkor, amikor dönteni kell a szocialista párt elnökjelöltjéről. Erre utalt Francois Mitterrand is szerda esti búcsúztató rádió- és televíziós beszédében, amikor azt mondta: „Biztos vagyok benne, ha eljön az idő, Michel Rocard más nagy szolgálatot tehet Franciaor­szágnak". Mi mást jelenthet ez, mint azt, hogy a mosoly­lyal távozott kormányfő az elnökválasztásokon számít­hat Mitterrand támogatására. URBÁN GABRIELLA NÉHÁNY SORBAN G eorge Bush amerikai elnök szeretné meghosszabbítani Kína számára a legnagyobb kereskedelmi kedvezmé­nyeket. Június 3-án kellene dönteni ez ügyben, de a helyzetet bonyolítja, hogy a törvényhozás tagjainak jelentős része úgy foglalt állást: az Egyesült Államok ne támogassa kedvezményes kereskede­lemmel azt a kínai rezsimet, amely szigo­rúan elnyomja politikai ellenzékét és soro­zatosan megsérti az emberi jogokat. Te­gyük hozzá, Bush Kína-szakértőnek szá­mít, hiszen korábban évekig voít nagykö­vet Pekingben. Úgy véli, az lenne csak igazán káros, ha Kínát elszigetelnék, an­nak ellenére, hogy a pekingi vezetők politikájában sok olyan dolog van, melyek­kel ő sem ért egyet. B elgrádban szerdán írták alá az 1991 -es évre vonatkozóan a termé­kek és a szolgáltatások cseréjéről szóló csehszlovák-jugoszláv jegyzőkönyvet. E dokumentum szerint az idei kereskedel­mi forgalom a két ország között megköze­líti az egymilliárd dollárt. Egyébként mind­két félnek gondokat okoz a kölcsönös áruszállítások konvertibilis valutában tör­ténő térítése. Ezért megállapodtak, hogy az illetékes szervek és bankok különleges elszámolási módot dolgoznak ki egy spe­ciális clearing formájában. N émetországban Rajna-Pfalzban, ahol a kereszténydemokraták nem­régiben érzékeny vereséget szenvedtek, szociáldemokrata-liberális (SPD-FDP) kormánykoalíció alakult. Rudolf Schar­ping szociáldemokrata politikus lesz a tar­tományi kormány elnöke. Az sem kizárt, hogy a kabinetben a radikális Zöldek képviselői is helyet kapnak. O laszország az elkövetkező hóna­pokban 30 milliárd líra (hozzávető­leg 24 millió dollár) értékű gyorssegélyt nyújt Albániának élelmiszerek és gyógy­szerek vásárlására. Ezt Rómában közöl­ték Fatos Nano albán és Giulio Andreotti olasz kormányfő tárgyalássorozata után. A miniszterelnöki csúccsal párhuzamo­san a külügyminiszterek is folytattak meg­beszéléseket. Fatos Nano Rómában azt hangsúlyozta, egyedül a külföldi gazda­sági segélyek tudják megakadályozni azt, hogy további albánok meneküljenek el otthonról. Emlékeztetőül: ez év márciusá­ban 24 ezren vándoroltak ki e balkáni államból Olaszországba. I smét sztrájkolnak Lengyelországban. A hét eleje óta hozzávetőleg 20 ezer bányász szüntette be a munkát. A helyzet tegnap reggel különösen kiéleződött, ami­kor négy rézbányában a sztrájkbizottsá­gok vették át az igazgatóságok hatáskö­rét. A bányászok 100 százalékos bér­emelést követelnek, s ez a jelenlegi gaz­dasági feltételek között teljesíthetetlennek tűnik. Hangsúlyozni kell, ezt a tiltakozó akciót a Szolidaritás nem támogatja. M ég mindig Lengyelországnál ma­radva: az interrupcióról kezdett há­romnapos vitát a lengyel parlament alsó­háza, a szejm. Természetesen más té­mákat is megtárgyalnak a törvényhozás­ban, de vezető helyen mégiscsak az abortusztörvény szerepel, hiszen Varsó­ban már hetek óta rendkívül szenvedé­lyes viták dúlnak körülötte. Ez foglalkoz-. tatja a politikusokat és a közvéleményt, hiszen a döntés a családok többségének életét befolyásolja, s megmutathatja, hogy mennyire erős a katolikus egyház befolyása Lengyelországban. A képvise­lőknek dönteniük kell arról, tartsanak-e népszavazást erről a kérdésről. A közvé­lemény-kutatások szerint a lengyelek többsége a terhesség művi megszakítása lehetőségének a megtartását támogatja. R endkívül érdekes hír látott napvilá­got Kuala Lumpurban. A Délkelet­ázsiai Országok Szervezete (ASEAN) tár­gyalópartnerként meghívja a Szovjetuniót és Kínát e szervezetbe. Azt, hogy az ASEAN ilyen partneri státust ajánlott fel, lehetővé tenné a szorosabb gazdasági együttműködést a felek között, amely a Szovjetuniónak és Kínának is érdeke. Hasonló viszonyt létesített már az ASEAN Ausztráliával, Kanadával, Japánnal, Új­Zélanddal, az USA-val és az Európai Közösségekkel. Ö 'tvenöt százalékkal lett gazdagabb az elmúlt évben Bush amerikai el­nök. Ezt Martin Fitzwater, a Fehér Ház szóvivője erősítette meg, hozzátéve: mindez kizárólag adminisztratív úton tör­tént, mivel újra felértékelték Bush kenne­bunkporti (Maine állam) nyári rezidenci­áját. K anadában, a québeci kormány újabb lépést tett e tartomány önállóságá­nak elérése felé. Olyan döntést hozott, amely szerint 1992 végéig népszavazást tartanak Québec politikai jövőjéről, bele­értve a Kanadától való elszakadás lehető­ségét is.

Next

/
Thumbnails
Contents