Új Szó, 1991. május (44. évfolyam, 102-126. szám)

1991-05-16 / 113. szám, csütörtök

1991. MÁJUS 16. ÚJ SZÓ* HIRDETÉS 6 MI A BÉRES CSEPP? Nem legenda, nem is tévhit A Béres Cseppekkel kapcsolatban az elmúlt húsz évben számos legenda és tévhit látott napvilágot. Az orvostársadalom részéről a készítménnyel szemben megmutatkozó előítélet is jórészt abból ered, hogy nem rendelkeznek kellő információval a szerről, nem ismerik az összetételét sem, így nem is tudják hatásait értelmezni. Le kell végre szögeznünk, hogy a Béres Csepp nem úgynevezett gyógyfűkeverék, mint a manapság oly divatos „csodaszerek" általában, hanem kémiai úton előállított vegyületkomplex, melyben az egyes komponensek pontosan meghatározott, állandó mennyiségekben vannak jelen. De melyek hát ezek az alkotórészek? A Béres Csepp összesen 14 makro- és mikroelemet tartalmaz, szerves hordozó molekulákhoz kötötten, ez utóbbiak (borostyánkősav, aszkorbinsav, glicerin, stb.), a szervetlen komponensek felszívódását, biológiai hasznosulását segítik elő. Az ásványi anyagok besorolása a makro- és mikroelem (nyomelem) csoportokba attól függ, hogy a szervezetben milyen tömegben találhatók. A 100 mg/kg-nál nagyobb koncentrációban lévő elemeket szokás makroelemeknek, az ennél kisebb mennyiségben találhatókat mikro- vagy nyomelemeknek nevezni. Bár a nyomelemek az emberi test tömegének csupán 0,20-0,25 %-át teszik ki, biológiai-biokémiai jelentőségük ennél sokkal nagyobb. A mezőgazdaságban, így a növénytermesztésben és az állattartásban a nyomelemek jelentősége régóta ismert. Az emberi testet felépítő elemek részletesebb tanulmányozása azonban viszonylag új területe az orvostudománynak. Ha meggondoljuk, hogy a természetben előforduló elemek száma 92, és jellegükből adódóan, az inert gázokat nem számítva, összesen csak hat olyan elem van, melyeket eddig nem sikerült az emberi szervezetből kimutatni, könnyen beláthatjuk, hogy mekkora munka vár a kutatókra, hogy tisztázzák ezen elemek élettani szerepét. Nélkülözhetetlen nyomelemek Sok mindent azért már ma is tudunk: A nyomelemek mint szerkezetalkotók, különböző enzimek, vitaminok, hormonok stabilizátorai meghatározó szerepet játszanak az emberi szervezet bonyolult biokémiai működésében, anyagcseréjében. Erre a „mikrotápanyag"-ra az embernek naponta szüksége van, amit döntően növényi és állati eredetű táplálékaival vesz fel. A napi igény életkortól, tápláltsági szinttől és különböző állapottól (pl. terhesség) függően változhat. Számos nyomelem, mely a Béres Cseppnek is alkotórésze (kobalt, réz, fluor, mangán, molibdén, cink) egyszerűen nélkülözhetetlen a normális biológiai működésekhez. Az elemek másik részéről még csak gyanítható, hogy fontos szerepük van a különböző anyagcserefolyamatokban, de szerepük az emberi szervezetben még pontosan nem tisztázott. Ilyennek tekinthető például a nikkel és a vanádium, vagy a bór, melyek a feltételesen létfontosságú nyomelemek csoportjába tartoznak, és szintén megtalálhatóak a Béres Cseppben. Az emberi környezet azonban az iparosodás, a mezőgazdasági kemizáció, a kénsavas esők és más környezetszennyező behatások következtében kedvezőtlen változást mutat. Az ember, mint a táplálkozási lánc csúcsán álló biológiai lény, nyomelemszükségletét csak a táplálékából elégítheti ki. Ha ez a táplálék a kedvezőtlen talajadottságok miatt nem tartalmazza ezen esszenciális tápanyagokat a szükséges mennyiségben, előbbutóbb hiányállapot lép föl, melynek tartós fennállása vagy közvetlenül eredményez megbetegedést, vagy mint komoly rizikótényező súlyos kórképek kialakulásában játszhat szerepet. A szakirodalomból ismert, hogy Kína Keshan tartományában egy súlyos szívizom-elfajulással járó kórkép népbetegségnek számított, gyerekkorban bekövetkező gyakori halálozással mindaddig, amig a tudósok rá nem jöttek, hogy a megbetegedés hátterében szelénhiány áll. Sajnos az a terület szelénben nagyon szegény volt. Amint elrendelték, hogy az étkezési sót szelénnel dúsítsák, a lakosság körében ez a betegség többé már nem fenyegetett. Irán és Egyiptom nagy területein a talaj cinkben meglehetősen szegény. Ezeken a területeken a fő táplálék a kenyér és a bab, állati fehérjét ritkán fogyasztanak. Megfigyelték, hogy az itt élő lakosság körében a vér és a haj cinktartalma igen alacsony, ami főleg fiatal fiúknál gyakran jár a herék sorvadásával és a vérszegénységgel. Magyarországi felmérések arról szólnak, hogy az istállótrágyázás csökkenése többek között a talaj molibdénszegénységéhez vezetett. Erről az elemről viszont tudni kell, hogy igen fontos méregtelenítő enzimek alkotórésze a szervezetben. Mindezen ismeretek előrebocsátásával lássuk, hol van a Béres Csepp szerepe a modern terápiás eszköztárban? Alkalmazásának létjogosultsága van minden olyan esetben, ahol a kórállapot kifejlődésében bizonyos nyomelemek hiányának igazolt etiológiai jelentősége van (rosszindulatú daganatok, szív-érrendszeri megbetegedések, immunrendszert ért ártalmak, stb.), vagy ahol az alkalmazott kezelés következtében kell számolni nyomelemhiánnyal (daganatellenes, citosztatikus terápia, antibiotikumok adása, stb.). Kiegészítő terápia Természetesen nem mellőzhető a konvencionális oki terápia a Béres Csepp alkalmazása esetén sem. A készítmény kiegészítő terápiaként jön szóba a fenti kórképeknél. A kezelőorvos tájékozottságán, felkészültségén múlik, hogy egy-egy konkrét esetben gondol-e a betegség hátterében meghúzódó nyomelemhiányra, vagy hogy felismeri-e az ebből adódó kockázatot, és megelőzendő a nagyobb bajt, nyomelempótlást ír elő. Sajnos a nyomelemek jelentőségének még szakmai körökben sincs meg mindenhol a kellő súlya. Pedig az időskor például komoly kockázati tényezőt jelent a különböző nyomelemek felhasználása, fogyasztása szempontjából. Itt elsősorban gazdasági, pszichoszociális problémák merülnek föl, de gondolnunk kell tartós gyógyszeres terápiára is, mely nyomelemhiány előidézője lehet, vagy egyszerűen csak fogászati okokra. Az időskori elbutulás kialakulásában pedig számos tudományos cikk felveti a nyomelemhiány, nevezetesen a cinkhiány szerepét. Más tanulmányok olyan népbetegségek létrejöttében tulajdonítanak szerepet egyes elemek, mint a vanádium, mangán, fluor, réz, vas, cink, kobalt hiányának, mint az érelmeszesedés vagy a daganatos megbetegedések. A fertőzésekkel szembeni ellenállóképesség hiánya szintén kapcsolatba hozható bizonyos nyomelemek, főleg a cink hiányával. Természetesen a Bcres Csepp nem csak ezen nyomelemek egyszerű elegye. A készítmény összeállítói figyelembe veszik az élettani szükségleteket. Az egyes alkotórészek kölcsönösen javítják egymás hatását, így jön létre egy minőségileg új hatás. A készítmény gyártóira vár az a feladat, hogy az előzőekben vázolt alkalmazásra vonatkozó elméleti megfontolásokat és a betegek köréből érkező kedvező tapasztalatokat tudományos igénnyel, az orvosi közvélemény számára is elfogadható módon, ellenőrzött körülmények között igazolják. Nem titkolt cél, hogy a készítményből valódi gyógyszer legyen. Ennek eléréséhez azonban különböző farmakológiai és klinikai vizsgálatok elvégzésére van szükség. A Béres Részvénytársaság megbízásából már megkezdődtek azok a vizsgálatok, melyek egy, az Országos Gyógyszerészeti Intézet által is elfogadott tudományos dokumentáció részét képezik majd. A toxikológiai vizsgálatok már befejeződtek. Ezek alapján elmondható, hogy a készítmény igen széles terápiás biztonságú. Alkalmazása során egyes fémekre vonatkozó esetleges allergiás reakciótól eltekintve, káros mellékhatással nem kell számolni. Igen Ígéretesek azok a farmakológiai vizsgálatok, melyek állatkísérletekben a Béres Cseppek vegetatív idegrendszerre, immunrendszerre, vérképzőrendszerre irányuló jótékony hatását igazolták. A vizsgálatok elvégzésével több országos centrumot bíztunk meg, hogy valóban tárgyilagos képet nyerjünk. Ezen farmakológiai tanulmányok jó része jelenleg is folyik. Ami a klinikai tapasztalatokat illeti, elmondhatjuk, hogy itt is sok még a teendő, de az eddigi eredmények igen biztatóak. Klinikailag ellenőrzött vizsgálatok igazolják a Béres Cseppek jelentős fájdalomcsillapító hatását degeneratív ízületi kórképekben. Egy másik budapesti kórházban egy igen súlyos kórképben, az ún. mucovisidosisban igazolták a szer jótékony hatását. Alkalmazása során a mucoviscidosisos gyerekek étvágya, testsúlya jelentősen javult, székletükben kevesebb lett a zsír, és sokkal ellenállóbbakká váltak a különböző bakteriális, illetve vírusos megbetegedésekkel szemben. Klinikai vizsgálatok Folynak azok a vizsgálatok, melyek betegeken hivatottak bizonyítani az immunstimuláló, a daganatos kórképekben életminőséget javító hatását. A nyomelemek sokirányú funkciójából következik, hogy egymástól látszólag teljesen különböző betegségek esetében, számoltak be a betegekre gyakorolt kedvező hatásukról. így tervezzük, hogy az ellenőrzött klinikai vizsgálatok során megfigyeljük az epilepsziában és a cukorbetegségben előzetesen tapasztalt roham gyakoriságát csökkentő, illetve inzulinszükséglet mérséklő hatását. Ez utóbbi valószínűleg a vanádiumnak a szénhidrát anyagcserében játszott, viszonylag jól ismert szerepével hozható összefüggésbe. Remélem, írásommal hozzájárultam ahhoz, hogy a cseh és a szlovák szakmai és laikus közvélemény bővebb információkkal rendelkezzen a Béres Cseppről, hogy tárgyilagos képet alkotva róla, használja föl munkájában, vagy személyes célokra. A szakmai körök részéről a Cseh és a Szlovák Köztársaságból is szívesen vennénk minden olyan kezdeményezést, mely arra irányulna, hogy készítményünk terápiás hatását ellenőrzött klinikai körülmények között az adott betegségben megvizsgálják. Érdeklődéssel várjuk az orvoskollégák ez irányú javaslatait. Természetesen a vizsgálatok költségeit cégünk vállalná. dr. Gróf István belgyógyász tudományos főmunkatárs Béres Export-import Rt. Béres Cseppet rendelhetnek Schmidt Ferencnél, (utánvéttel szállítja) a Béres részvénytársaság csehszlovákiai képviselőjénél 115 korona egy 30 ml-es üveg 10 kérdés 10 felelet magyarul, angolul, németül, szlovákul 20 korona Schmidt Ferenc 04 458 Seňa Telefon: 095 963 206. úp 449 »