Új Szó, 1991. április (44. évfolyam, 77-101. szám)

1991-04-10 / 84. szám, szerda

SZOCIÁLDEMOKRATA NYITÁS A szociáldemokrácia egyik erőssége most az lehet, hogy ha bölcsen szerveződik, ez a politikai erő lehet az ország egyetlen klasszikusan szervezett pártja. A szerveződés ugyanis az érdekek, a leglényegesebb érdekek alapján történik. (4. oldal) FÜGGETLEN NAPILAP Szerda, 1991. április 10. Ára 2,80 korona XLIV. évfolyam, 84. szám MÁRAI SÁNDOR EMLÉKTÁBLÁJA ELŐTT Szembe kellett néznie a hazáját is elnyelő jobb majd baloldali diktatúrákkal. Érett férfikorában belső emigrációban kellett élnie, naplójában nem egyszer szólott arról, hogy a tűrhetetlen hazai viszonyok elől valami békésebb országba kellene távoznia. (5. oldal) ÜLÉST TARTOTT A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA A SZOCIÁLIS HÁLÓ VÉDI A ROMÁKAT IS MEČIAR VÁDASKODIK , (Munkatársainktól) - A szlovák kormány tegnapi ülésén megtárgyalta és lényeges változások nélkül jóváhagyta a Szlovák Televízióról és a Szlovák Rádióról szóló SZNT-törvény tervezetét, melynek értelmében a köztársasági költségvetésből finanszíroznák a szlovák kormány által alapított állami televízió- és rádióadókat. Ez egyébként nem zárja ki a szövetségi adók létezését. A magánadók kérdését hamarosan szövetségi törvény fogja szabályozni. A kormány foglalkozott a romakérdés fhegoldásának lehetőségeivel is. Az eddigi megkülönböztetett bánásmód megszűnik, a nehéz helyzetbe kerülő roma polgártársak helyzetén a szociális védőháló könnyít majd. A közeljövőben sor kerül a roma nemzetiségi státus elismerésére. A nőszövetség vagyonának kérdését még mindig nem rendezték. Az egyházak a háború után elkobzott vagyonukból visszakapnak újabb 75-80 ingatlant. Kérdésre válaszolva Ján Čarnogurský, a kormány alelnöke közölte, hogy ha a közeljövőben a koalíciós partnerek, illetve a kormány tagjai közt bizonyos kérdésekben alapvető, megoldhatatlan nézeteltérések lesznek, nem fogja tovább támogatni Vladimír Mečiar miniszterelnöki tevékenységét. Érdeklődésünkre elmondotta, hogy Magyarországon járva kétnyelvű helységnévtáblákat is látott, és Tótkomlóson a közeljövőben szlovák történelmi személyiségekről neveznek el utcákat, melyeket két nyelven fognak megjelölni. -tlA miniszterek és a kormányelnök, illetve a kormány első alelnöke között jók a kapcsolatok, állapította meg tegnapi rendszeres délutáni röpke sajtótájékoztatóján Vladimír Mečiar szlovák kormányfő. A sajtótájékoztatón egyébként főként a kormányprogram teljesítéséről, illetve a kormányfő ellenfeleiről esett szó. Ilyen kategóriába került végül is a kormány már említett első alelnöke (Ján Čarnogurský) és František Mikloško, is akik állítólag Dagmar Burešovával, a Cseh Nemzeti Tanács elnökével folytattak titkos tárgyalásokat. A szlovák kormányfő sokkal keményebben szólt Vladimír Ondrušról (aki a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalom hagyományos irányvonalát képviseli a kormányban) azon kijelentésével kap(Folytatás a 2. oldalon) LENGYELORSZÁGBÓL - HAZA MASÍROZNAK A KATONÁK A Szovjetunió tegnap megkezdte Lengyelországban állomásozó csapatainak régóta várt kivonását. Elsőként az északnyugati Borne-Sulinowóban állomásozó rakétadandár indult haza. A hozzávetőleg ezer katonát a Szovjetunió egyoldalú terve alapján szállítják haza. Moszkva feltételezése szerint 1993 végéig az utolsó szovjet katona is elhagyja Lengyelországot. Moszkva és Varsó ugyanis nem írt alá közös megállapodást sem a csapatkivonásról, sem a Kelet-Németországból hazatérő szovjet alakulatok tranzitjáról. Zdyslaw Ostrowski tábornok, az idegen csapatok felügyeletével foglalkozó lengyel kormánymegbízott a politikai jóakarat megnyilvánulásaként értékelte az akciót. Viktor Dubinyin tábornok, a Lengyelországban állomásozó szovjet fegyveres erők parancsnoka viszont azzal vádolta Varsót, hogy akadályozza a Németországból kivont egységek hazatérését, illetve milliárdokat akar keresni a tranziton. A szovjet tábornok e témáról cikket is írt a Krasznaja Zvezda tegnapi számába, s azt fejtegeti, hogy a lengyel vezetők kompromisszumok nélkül, és konjunkturális politikai aspektusokból akarják megoldani a diplomáciai kérdéseket, ami súlyos károkat okoz. Mint ismeretes, Varsó eddig ragaszkodott ahhoz, csak azt köve(Folytatás a 2. oldalon) Tegnap Prágában Vlastimil Buček, a Külügyminisztérium protokollfőnöke Irak csehszlovákiai nagykövetének átadta a nagykövetség négy dolgozójának a nagykövetség épülete előtt pénteken lezajlott összetűzés kapcsán történt kiutasításáról szóló jegyzéket. Munther Ahmed Al-Mutlak iraki nagykövet ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy a döntést nem tartja igazságosnak, de tiszteletben tartja. A jegyzék egyebek közt leszögezi, hogy a Külügyminisztérium tiszteletet tanúsít az iraki nagykövetség iránt, de a pénteki események miatt úgy döntött, hogy Harith K. Omar és Mouwafak Yasin attasékat nem kívánatos személyeknek minősíti, és a nagykövetség két hivatalnokát, Georges Sh. Yousifot és Faisal I. Slubit alkalmatlan személyeknek nyilvánítja. A minisztérium kéri, hogy nevezettek 48 órán belül hagyják el Csehszlovákiát. (Képünkön Vlastimil Buček átadja a négy iraki diplomata kiutasításáról szóló jegyzéket Munthér Ahmed Al-Mutlak nagykövetnek.) A KURD MENEKÜLTEK SZÁMA MEGHALADJA AZ EGYMILLIÓT Tegnap ismét ülést tartott az ENSZ Biztonsági Tanácsa. Lapzártáig a tárgyalások eredményeiről nem kaptunk híreket. Feltéve, hogy egyik tagországnak sem voltak elvi kifogásai a tartós tűzszünet feltételeivel kapcsolatban, akkor az közép-európai idő szerint 21.30 órakor hatályba lépett. Az ülés napirendjén szerepelt az 1440 fős békefenntartó erők Irakba és Kuvaitba küldésének kérdése is. Az ENSZ-főtitkár még az ülést megelőzően úgy vélekedett, ha a testület elfogadja a döntést, akkor az első katonai megfigyelők már csütörtökön a kijelölt térségbe utazhatnak. Budapesten bejelentették, az ENSZ főtitkára hivatalosan felkérte a magyar külügyminisztériumot, hogy 10 magyar katonatiszt is legyen tagja az UNIKOM erőinek. Amal Kharrazi, Irán ENSZ-nagykövete hétfőn este felszólította a világszervezet tagországait, haladéktalanul nyújtsanak segítséget az Iránba menekült irakiaknak. Szavai szerint hétfőig több mint 770 ezer iraki lépte át az iráni határt. Számuk pedig tovább növekszik és a helyzet egyre rosszabb. Az ENSZ menekültügyi főbiztosának szóvivője tegnap Genfben azt mondta, a kurd menekültek száma már 1,1 millió, közülük 772 ezer Iránban, 400 ezer pedig Törökországban keres menedéket. Richard Boucher, amerikai külügyi szóvivő közölte, az Iránba menekült kurdoknak az USA nem nyújt közvetlen segélyeket, mint ahogy azt Törökország-esetében légi úton megtette. Megfigyelők ezt úgy kommentálták, hogy Washington ebben a kérdésben különbséget tesz szö(Foiytatás a 2. oldalon) BÉCSBEN TARTOTT SAJTÓÉRTEKEZLETET AZ EGYÜTTÉLÉS „ROMLOTT A HELYZETÜNK" (Kiküldött munkatársainktól) - Nemzetközi sajtóértekezletet tartott tegnap a bécsi Concordia-Hausban az Együttélés Politikai Mozgalom. A mintegy száz újságírót és vendéget gróf Esterházy Alice köszöntötte, majd András Károly, Münchenben élő magyar történész röviden áttekintette a csehszlovákiai magyarok politikai történetét, külön kiemelve gróf Esterházy János szerepét és helytállását a nehéz években. Az Együttélés mozgalmat Ouray Miklós, Duka-Zólyomi Árpád, Gawlik Stanislav, Flórián László és Matthias Schlöger képviselték. Duray Miklós rövid beszédében kitért a második világháború utáni eseményekre, arra, hogy a Csehszlovákiában élő magyarokkal és németekkel szemben a kollektív bűnösség elvét érvényesítették. Rámutatott, hogy a németeket és magyarokat hontalanságra ítélő kassai kormányprogramot a mai napig nem hatálytalanították, sőt 1990-1991 folyamán a diszkriminatív nyelvtörvény és a kártalanítási törvény elfogadásával megerősítették negatív hatását, ugyanakkor - ezzel párhuzamosan - Csehszlovákia felvételét kérte az Európa Tanácsba. Szólt arról, hogy Szlovákiában felfrissíteni igyekeznek a nemzetállam eszméjét, és hozzáfűzte: ;,erősödik az idegengyűlölet és a magyarellenesség, amelyet az 1990 júniusában tartott demokratikus választások után alakult kormánykoalíció tagjai is támogatnak". Elsősorban a nemzeti kisebbségek életével kapcsolatos konkrét adatokra, tényekre és az elvárásokra voltak kíváncsiak a nyugat-európai újságírók. A kérdéseikre kapott válaszok alapján azonban aligha tudnak átfogó képet alkotni hazánk nemzeti kisebbségeinek életéről, ám néhány részterület - az oktatás, a kultúra, a nyelvhasználat - problémáiba némi betekintést nyerhettek. A vitákat kiváltó törvényekkel kapcsolatos kérdésekre válaszolva, Duray Miklós hangsúlyozta: a mozgalom a szlovákiai magyarság számára jogegyenlőséget vár el az államtól s nem érthet egyet azzal, hogy a rehabilitálás és a kártalanítás során megkárosítsák a kisebbségeket. ,,Vártuk, hogy felvetődik a téma" - reagált egy amszterdami újságírónak az állítólagos területi igényeket firtató kérdésére, majd kijelentette: „Nem eszleltem szeparatista törekvéseket a nemzeti kisebbségek körében, mi a polgári társadalom megteremtésére törekszünk Csehszlovákián belül." Mint mondotta, a magyarság képezi a legnagyobb számú etnikumot Szlovákiában, így a diszkriminatív lépések fokozottan sújtják és ez negatívan befolyásolja lojalitását. Ez azonban nem erősíti a szeparatizmust, de ugyanakkor nem is mélyíti el hazaszeretetét. Ha az új alkotmány kidolgozását a nemzetállam eszméjére alapozzák, ez elégedetlenséget válthat ki - állapította meg. Szó volt még a sajtó és a kultúra anyagi gondjairól, valamint a katolikus egyház problémáiról. Főleg arról, hogy kevés a magyar ajkú pap. Arra a kérdésre, hogy kedvezőbb vagy kedvezőtlenebb lett-e a magyarság helyzete a rendszerváltás után, Duray Miklós annak a véleményének adott hangot, hogy „jocfaink biztosításában a kommunista időszakhoz képest romlott a helyzetünk". (csizmár-urbán) MINTA FEHÉR HÁZBAN... (Munkatársunktól) - Amikor tegnap délelőtt Miroslav Sládek, a Csehszlovák Republikánus Párt elnöke, valamint a Republika című hetilap főszerkesztője Jan Víknek, a párttitkárjának kíséretében nyolcperces késéssel megérkezett a 10.30-ra meghirdetett sajtótájékoztatóra, méglepődve látta, hogy a „rövid tájékoztatóra" több mint 30 újságíró jött el. Bevezetőül Jan Vík bejelentette: a párt által az ország nyolc városában szervezett tiltakozó megmozdulások kitűnően sikerültek, együttvéve mintegy 15 ezer ember vett részt rajtuk, és a tüntetéssorozat csúcspontja április 13-án le$z a prágai vár előtti téren. Közölte a jelenlevőkkel azt is, hogy létrehozták a republikánus szakszervezeti szövetséget, amelyet már mindkét tagköztársaság belügyminisztériuma bejegyzett, A tiltakozó nagygyűlésekről szólva az is elhangzott, hogy 1989 novembere óta ennyi ember még nem volt a tereken. „Kassán azért voltak csupán ezren, mert éppen nagyszombat volt. De elmondjuk, - jelentette ki a pártelnök -, hogy a Republikánus Pártnak ma már több tagja van, mint a Polgári Mozgalomnak és a Polgári Demokrata Pártnak együttvéve..." A párt gazdasági programját firtató kérdéseket azzal intézték el a republikánus vezetők, hogy a választ az újságírók elolvashatják a Republika előző számaiban. Miroslav Sládek pártjának egyik fő célkitűzése a rendkívüli választások kiírása. Szerintük sem a szövetségi, sem a cseh és a szlovák kormány nem ért a dolgokhoz, s a Szövetségi Gyűlés és a kormány tele van titkos ügynökökkel, jóllehet erre konkrét bizonyítékaik nincsenek. A parlamenti lusztrálást sokatmondó kézlegyintés kíséretében a pártvezér azzal intézte el, hogy el tudják képzelni, milyen lehetett, ahol „Rumi elvtárs, az ifjú Benda stb. döntött szavazással arról, kik a titkosrendőrség munkatársai". Több újságíró kért még szót, de úgy látszik a vendéglátók nem kívántak élni érveik népszerűsítésének ilyen ritka lehetőségével. „Ez csupán eligazítás, instrukció volt; s mint a Fehér Házban, itt is elég rá tíz perc! - zárta le a sajtótájékoztatót Jan Vík. (sm) HAT PISZTOLY A ZSÁKMÁNY RABLÓTÁMADÁS A DUNASZERDAHELYI MÚZEUMBAN (Munkatársunktól) - Vasárnap 13 óra 5 perckor látogató érkezett a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeumba. A 80 éves szolgálatos, Kovács József fogadta a vendéget, aki szlovák nyelvű kalauzolást kért, és türelmesen hallgatta kísérőjét tíz helyiségen át. A múzeum első emeletének előcsarnokában van három vitrin, ahol 18. és 19. században készült pisztolyokat állítottak ki. Az ismeretlen 35-40 éves, kb. 165 cm magas, zömök látogató a fegyvereket akarta megszerezni, ezért az őrt késsel vagy tőrrel - erre Kovács úr pontosan nem emlékszik - megfenyegette, földre kényszerítette, majd az aktatáskájából elővett kalapáccsal betörte a vitrinek üvegét. A hat pisztolyt, melyet több mint húsz évvel ezelőtt 1500 koronáért vásároltak, de melyeknek ma kb. 50 ezer schilling az értéke, bepakolta táskájába és távozott. Mire a helyszínre érkeztek a rendőrök, a rabló kereket oldott. A vizsgálatot folytató Takács Zoltán százados arra hivatkozva, hogy felettese engedélye nélkül - aki csak a hét végén lép szolgálatba - nem tájékoztathat bennünket, az ügyben nem volt hajlandó nyilatkozni. -ozo-