Új Szó, 1991. április (44. évfolyam, 77-101. szám)

1991-04-08 / 82. szám, hétfő

1991. ÁPRILIS 8. ÚJ SZÓi GAZDASÁG 4 CSAK HAGYJANAK BENNÜNKET DOLGOZNI BESZÉLGETÉS EGY SIKERES VÁLLALKOZÁS TITKAIRÓL Az évtizedeken keresztül mindenható állami ipar és kereskedelem az év elején megkezdte remélhetően minél kiadósabb fogyókúráját. Mindez elsősorban a vásárlók érdekeit szolgálja még akkor is, ha az első három hónap tapasztalatai között egyelőre még túlsúlyban vannak a negatív élmények. Sajnos a megszűnés előtt álló állami kereskedelmi vállalatok bármiféle minőségi javulás nélkül, példátlan árréseket használva a csillagos égig emelik termékeik árát. Egyelőre megtehetik, hiszen a magánkereskedelem és így a szorító konkurencia még gyermekcipőben jár. Ez a helyzet minden bizonnyal rövid időn belül megváltozik és a kialakuló versenyhelyzetben helyükre kerülnek a manapság jócskán felborulni látszó minőségi- és árarányok. Az ellső fecskék közé tartozik é téren a komáromi KomBit. D kft. A Jókai Színház előterében megrendezett kiállításukon beszélgettünk Molnár Istvánnal, a társaság tagjával egyebek mellett az újszerű vállalkozói világnézetről. Legjobbnak lenni a piacon - Az itt látottak alapján a társaság szokatlanul tág tevékenységi körrel foglalkozik. Hogy alakult ki ez az összetétel? - Eredetileg még a Jednota fogyasztási szövetkezet számitóközpontjában dolgozva kezdtünk el, rhunkánk mellett számítógépekkel és felhasználói programokkal kereskedni. Idővel a társaság kibővült, először kisgépekkel, később irodatechnikai eszközökkel is foglalkoztunk. Végül az év elején, amikor Csenger Sándor vezetésével korlátolt felelősségű társasággá egyesültünk, ehhez még egy tervező társaság csatlakozott. A tagok régi ismerősök, baráti és vállalkozói körökből. Többségük a komáromi magyar gimnáziumban végzett és a kapcsolat azóta sem szakadt meg. A sokrétű tevékenység azzal az előnnyel jár, hogy ha valamelyikünk esetleg gyengébben teljesít, a többiek bizonyos mértékig kisegítik. Nagyon fontos, hogy az egyes ágazatokat kombinálva - például a számítástechnikát a programírással és a tervezéssel - minőségi munkát tudunk végezni. Különben is cégünk alapfilozófiája, hogy ha nem is a legolcsóbbak, de a lehető legjobbak legyünk a piacon. -A jelenlegi gazdasági válság körülményei közt ez az igényesség néni szűkíti be túlságosan a vevőkört? : - Azt szoktuk mondani, hogy mi húsz év múlva is ezzel a tevékenységgel szeretnénk foglalkozni. Lehet egy jó üzletet csinálni a vevő rovására, esetleg jön még egy vevő és azután vége. Viszont a tapasztalat azt mutatja, hogy aki nálunk vevő volt, az nem megy máshová, vagy ha el is megy, nemsokára visszatér. Például elektromos írógépet eladni nem nehéz. Viszont bebiztosítani a megfelelő hátteret - teszem azt a szabvány szerinti szlovák betűkészletet úgy, hogy a titkárnő vakon tudja használni -, ez már nem olyan egyszerű feladat. Azonkívül mi gyakorlatilag korlátlan ideig biztosítjuk minden cserélendő alkatrész - szalag, margarétafej - utánpótlását. Ez m olyan elem, amiben a többiek nagy része nem akar konkurálni velünk, ez ugyanis rövid távon nem jár nagy haszonnal. Nekünk viszont megéri, elsősorban azért, mert a vásárló megszokja, hogy amit tőlünk vesz, az adott árkategóriában a legjobb. -A minőség iránti igény viszont eddig nem feltétlenül volt jellemző a hazai piacra. - Ez tény, pedig a minőségi árú sokszor nem kerül sokkal többe, mint az ún. bóvli. Amelyik vevőnek nem kell a minőség, annak nem mondjuk, hogy ne jöjjön hozzánk. Ellenkezőleg igenis megpróbáljuk meggyőzni, hogy az igényes áru az egyetlen, amibe érdemes beruháznia. Idézhetném az ismert mondást is, miszerint nem vagyok olyan gazdag, hogy megengedjem magamnak az olcsó dolgokat. Például a számítógépekhez használt nyomdákkal tele a piac, mégis már a harmadik esetben fordult elő, hogy valaki nálunk jelentkezett, mert az a nyomda, amelyet másutt olcsón vett, nem működik rendesen vagy gyakran hibásodik. Nem beszélve arról, hogy az általunk forgalmazott típusok három-négyszer gyorsabban dolgoznak és csak viszonylag kevésbé drágábbak. Ezek azok a dolgok, amelyekre rá szeretnénk szoktatni a vásárlókat. Sajnos elég kevés még a profi kereskedő a szakmában. Hasonlóan igényesek vagyunk a számítógépprogramok terén is. A különböző általánosan elterjedt adatkezelő programok mellett forgalmazzuk például egy svájci cég programjának szlovák átiratát, amely egy vállalat teljes ügyvitelét tartalmazza és segítségével bármely nyugat-európai céggel kommunikálni lehet. Ráálltunk az irodatechnikára is, hiszen országunkban e téren teljes nyomor uralkodik. A világon már sehol sem írnak indigóval, hanem az eredeti kópiát ott az irodában tetszés szerinti példányban, fénymásolják. Nálunk viszont még az is megtörténik, hogy egy könyvelőnek nincs számítógép az asztalán. - Különféle szerszámok, kisgépek hogy kerültek be a vállalkozásba? - A régi rendszerben egyik külkereskedelmi vállalatunk felbontotta a Hilti vállalattal érvényes szerződését, egy országszerte kiépített hálózatot rombolva ezzel szét. Tették mindezt egy másik cég ajánlatában bízva, csak ők tudják, hogy mit reméltek ettől a partnertől. Az üzlet aztán nem jött össze, így az ország két szék között a földre pottyant. Erre a kiürült piacra terítjük újra a Hilti termékeit. Ezek a termékek sem a legolcsóbbak, de ha a világon valaki meglátja, hogy Hilti vagy Bosch, azonnal tisztában van vele, hogy mit várhat el az árutól. - A társaság tehát lassan bővül. - Legújabban egy minőségi tervezőgárda csatlakozott hozzánk. Ök idáig egy állami vállalat keretében dolgoztak. Az önállóság, a kereset és nem utolsósorban a biztonságérzet hozta őket ide. Nekünk nem kell tartanunk attól, hogy munkanélküliek leszünk - inkább attól félünk, hogy annyi munkánk lesz, amit el sem tudunk végezni. Jogszabállyal a Hivatalokba - Gondolom, nálatok nem elég az állami szektorban általános latymatag munkastílus. - Munkaidőnk nem nyolc óra, inkább 18. Sajnos, aki ma komolyan szeretne vállalkozni, esetleg még külkereskedelemmel is egybekötve, az szakmai tudásán kívül elsősorban jogásznak képezze ki magát. Ma már ugyan nem tipikus, de az elején, ha a vámosokhoz mentünk, nekünk kellett megmondani, hogy milyen szabály alapján kell az árut elvámolni. A hivatalokban általában nekünk kellett tanácsot adnunk, hogyan is kell elintézni azt, amit nekik kellett volna tudniuk. Ezeket a dolgokat úgy lehet túlélni, hogy nem azt nézzük, mennyire fékeznek bennünket a környező akadályok, hanem abból kell kiindulni, hogy dolgozni kell. Nem tüntetni, sztrájkolni, hanem dolgozni, mert annak a látszatja előbb-utóbb megvan. Az adminisztratív akadályokon egy vállalkozó nem tud változtatni, legfeljebb akkor, ha olyan tempót diktál, - amire mi egyelőre szerencsére képesek vagyunk - hogy egyszerűen hajtja maga előtt a hivatalokat. Ha egy szokatlan kérésre valaki azt válaszolja, hogy ezt nem lehet, és én a szállítólevéllel együtt elé téve a jogszabályt bebizonýítom, hogy igenis lehet, legközelebb valószínűleg már kevésbé akadékoskodik. A hivatalnokok nagy része nem veszi feltétlenül tolakodásnak az efféle hozzáállást. Végül is el kell ismerni, hogy ők sincsenek könnyű helyzetben, a hivatalok megszűnnek, újak alakulnak és még nem nagyon tisztázódtak az egyes hatáskörök sem. Indulás - kölcsönpénzből -Bizony manapság eléggé sziszifuszi munka egynémely ügy elintézése. - Nem irigylem azt, aki most kezd vállalkozni. Nekünk még elég volt egy hivatalba elmenni, ma már négy intézi ugyanezt. Nem tudom menynyire jó ez, végül is az idő eldönti. Az én dolgom megtanulni - ha törik, ha szakad - a hivatali útvesztőkben való járást. Csak úgy szabad vállalkozásba kezdeni, ha tudatában vagyok annak, hogy aránytalanul több munka árán jutok esetleg csak annyi pénzhez, mint egy állami vállalatnál, de hosszú távon végül is meg kell, hogy érje. Egyrészt megvan az állandó bizonytalanság, hiszen nincs mögöttem egy állami vállalat, másrészt viszont tudom, ha jól fogok dolgozni, akkor a jövőben is lesz munkám, amit az állami szektorban a jelenlegi helyzetben sokan nem mondhatnak el magukról. - A tudás tehát lassanként felértékelődik. - Nálunk a kilenc alapító tag közül nyolc mérnök. A kilencedik pedig kereskedő, akinek a vérében van a szakma. Nem igaz, hogy közülünk a nagy többség valamilyen óriási anyagi háttérrel indult. A tipikus inkább az, hogy az első gépre mindenki úgy kérte kölcsön a pénzt. Aki bízik a kezében, lábában vagy az eszében - teljesen mindegy, az a lényeg, hogy elkeljen a piacon - ne szégyellje magát, használja ki és ne sajnálja tőle a munkát. A jól végzett munkának van jövője és a mai rendszer, ha nem is tökéletes, de legalább hagy minket dolgozni. TUBA LAJOS ALTERNATÍV ENERGIAFORRÁS AZ ISTÁLLÓK HULLADÉKHŐJE A termelési költségek napjainkban nagyon is időszerű csökkentésének egyik módja az energiára fordított kiadások mérséklése. Ez egyebek mellett alternatív energiaforrások kihasználásával is elérhető. Ilyen lehetőség a haszonállatok biológiai hőjének a felhasználása, melyhez külföldön általában hőszivattyúkat alkalmaznak. Németországban például a tej hűtésekor keletkező hőt hasznosítják. Először egyszerű hőcserélőben a tej 37 C-fokról 20 fokra hűl le, miközben a hűtővíz 28 Celsius-fokra felmelegszik. Ezután hőszivattyú alkalmazásával a tej hőmérséklete egészen 4 fokra csökken, és az így nyert hő a korábban már felmelegített vizet tovább hevíti, egészen 48-55 fokig. Ennek köszönhetően 1 liter tej 37 fokról 4 fokra történő lehűtése során 1,1 liter vizet 10 fokról 48 fokra sikerül felmelegíteni. Napi 14 ezer liter tejet feldolgozó berendezés alkalmazásával évi 210 tonna barna brikett takarítható meg, így a beruházás 1,2 év alatt megtérül. Ilyen típusokat például a svéd Alfa-Laval vállalat gyárt. E célra alkalmas hőcserélőket hazánkban az STS Brno és a Topos Šluknov készít. Külföldön a mezőgazdaságban nagyon elterjedt hőszivattyúk leggyakrabban a biológiai eredetű hőt hasznosítják. Az Alva-Laval vállalat által gyártott Alfatherm Stall típusú berendezést az istállók meleg levegőjét hasznosítja víz (melegítésére és fűtési célokra. Egy 200 m

2 területű családi ház fűtésére negyven tehenes istállóból származó energia elegendő. Az AlfathermHydro típusú berendezés szintén hőszivattyú alkalmazásával az épületek mikroklímáját szabályozza. Az istálló nedves meleg levegője a párologtatóban energiáját a hűtőfolyadéknak átadva lehűl, majd az így lecsapódó vizet a káros anyagokkal együtt elvezetik. A hűvös levegő a kondenzátorban újra felmelegszik, és ekkor visszavezetik az istállóba. Az eredeti 20-30 Celsius-fokos, 80 százalékos relatív párataríalmú levegőből így hasonló hőmérsékletű, de csak 45 százalékos relatív párataralmú levegő nyerhető. A kellemesebb mikroklímának köszönhetően javul a tápszer kihasználása, és az esetleges energiafelesleget vízmelegítésre is fel lehet használni. A hőszivattyúk kipróbálására hazánkban is sor került. A vásárúti szövetkezet nyárasdi, 420 állatot befogadó tehenészetébe az LV-20 S jelzésű típust építették be. Az istálló meleg levegője a berendezés párologtatójába hajtva energiáját a hűtőközegnek (freonnak) adja át és így azt elpárologtatja. A freongőzöket ezután kompresszorral egy kondenzátorba préselik, ahol lecsapódnak, és az így felszabaduló hővel vizet melegítenek. LV-20 S típusú hőszivattyú teljesítménye 7 Celsius-fokos külső hőmérséklet és 45 Celsius-fokos vízkilépés esetén kb. 20 kW. A gellei gépállomás által felszerelt berendezés megbízhatóan működik, megtérülési költsége 5,4 év. Az állattenyésztés hulladékhőjét külföldön széles körben hasznosítják. Az energiatakarékosság e formája csökkenti a költségeket, és hozzájárul a termelés gazdaságosságának javításához. JÁN JURÍČEK mérnök, kandidátus FÉNYEK A KÓRHÁZBAN (Munkatársunktól) - Interlux néven kétnapos nemzetközi szakmai tanácskozás zajlott az elmúlt napokban Besztercebányán a világítóberendezések legújabb fejlesztési irányzatairól. A rendezvényről a jelenlevő nyugati cégek szakembereinek részvételével sajtótájékoztatón számoltak be az újságíróknak. A bemutatkozó nyugati cégek elsősorban az egészségügyi intézmények elektromos megvilágításának lehetőségeit taglalták. Az elhangzottak szerint csak a meglévő lámpaburkolók javasolt cseréjével, mintegy 40 százalékos energiamegtakarítás érhető el. A fejlett, környezetkímélő és energiatakarékos megvilágítási rendszerek bevezetésével nemcsak a kórházakban és a többi egészségügyi intézményben, hanem az élet minden területén jelentős energiamennyiséyet ienetne megtakarítani. Amint azt az OSRAM, Knoblich Licht és LITE cégek képviselői elmondták, a drágább berendezések hosszú távon olcsóbbak, a beruházások a jelenlegi és várható energiaárak mellett alig több mint két év alatt megtérülnek. A kérdés csak az, hogy a komoly forráshiánnyal küszködő egészségügyben például jut-e pénz a felkínált lehetőségek megvalósítására. A restruktív gazdaságpolitika alapelveinek ismeretében a közeljövőben erre valószínűleg nem jut pénz. Az együttműködési készség mindenesetre a nyugati partnereknél továbbra is fennáll, az érsekújvári Elektrosvitból például nemrégiben negyven szakember látogatott el a Knoblich Licht céghez, a LITE pedig Twist néven közös vállalkozásba fogott egy pozsonyi vállalkozóval termékeinek a hazai piacon való értékesítésére. -tszlOLCSÓBB, MINT A KŐOLAJ DÍZELOLAJ - REPCÉBŐL Nem titok, hogy a mezőgazdasági termelés költségeit nagyban növelik a magas üzemanyagárak. A traktorok és teherkocsik működtetése persze hajtóanyag nélkül elképzelhetetlen. Nos, ezzel mindenki tisztában van, de ötletes megoldással az üzemanyagköltségekből mégiscsak meg lehet valamennyit takarítani - legalábbis ezt állítják az Eperjesi járásban az olajrepce-termesztő szövetkezetek vezetői, akik biohajtóanyag-készítő részvénytársaságot alapítottak. Az ötletet a Bécstől mintegy 30 km-nyire levő Asperhoffenből vették, ahol 239 osztrák farmer működtet egy mezőgazdasági vállalatot, s a traktorok hajtóanyagát olajrepcéből, illetve napraforgóból nyerik. Amint ottjártunkkor, az eperjesieknek elárulták, 1500 tonna repcemagból 500 tonnányit tudnak készíteni, méghozzá úgy, hogy az előállítási költség 50 százalékkal alacsonyabb a kőolaj fogyasztói áránál. Ez az osztrák mezőgazdasági vállalat a bioüzemanyagot nem eladásra, hanem saját szükségletei kielégítésére készíti. Amint elmondták, egy hektárnyi olajrepcéből 10 hektár évi műveléséhez nyernek elegendő üzemanyagot. Az eperjesiek Kendicében az asperhoffenihez hasonló üzem létrehozását már el is kezdték. Az üzemcsarnok már készen van, s a szükséges technológiát is rövidesen szállítja a túrócszentmártoni nehézgépgyár. Úgy érezzük, hogy a törekvés mindenképpen indokolt és figyelmet érdemlő, hiszen amellett, hogy a bioüzemanyag olcsóbb, mint a kőolajból nyert, a környezetet is alig szennyezi - s ugye ez sem mellékes szempont. A kendiceiek kezdeményezése már a Kassai járás olajrepcét termesztő gazdaságainak is felkeltette az érdeklődését, s nyilvánvaló, hogy az ötlettel a Bodrogközben és a Csallóközben is érdemes lenne foglalkozni. (-szák)