Új Szó, 1991. április (44. évfolyam, 77-101. szám)

1991-04-05 / 80. szám, péntek

BEMUTATJUK A MEDIAPRINT-KAPA VÁLLALATOT, AZ ÚJ SZÓ ÚJ TERJESZTŐJÉT Napilapjukat elsősorban Szlovákiában a magyarlakta vidékeken kívánjuk terjeszteni, ahol felméréseink szerint lényegesen magasabb az Új Szó iránti kereslet, mint a kínálat. (4. oldal) FÜGGETLE N. NA P ILAP KALANDVAGYÓ IGAZSÁGKERESÉS ,,A hívők szemében túlságosan baloldali, a baloldaliak szemében katolikus, a modernkedők nézete szerint avitt, a klasszicisták szerint modern"... (5. oldal) Péntek, 1991. április 5. • Ára 2,80 korona XLIV. évfolyam, 80. szám A Komáromi Állami Gazdaságban 180 dolgozó vesz részt a részes „fólia megművelésében". Több mint 30 hektáron, főleg paprikát, paradicsomot, káposztát, zellert, sárgarépát és petrezselymet termesztenek. A vállalat biztosítja a földet, a fóliasátrakat, a vetőmagot, az öntözéshez szükséges vizet és a vegyszeres kezelést. Az alkalmazottak a termés 10-15 százalékát kapják. Az ő feladatuk az ültetés, a kapálás, a növények gondozása és a termelés betakarítása. Felvételünk a fóliasátorban készült. (Drahotín Šulla felvétele) MÉG MINDIG NINCS EREDMENY HÚZÓDIK A FÖLDTÖRVÉNY VITÁJA (Munkatársunktól) - Aki mára eredményt várt a parlament üléséről, bizonyára csalódott. Tegnap reggel fél tízkor megszakították a Szövetségi. Gyűlés kamaráinak 14. együttes ülését. A délelőtt folyamán az alkotmányjogi bizottság összegezte a beérkezett módosító javaslatokat (98 volt belőlük), majd délután kettőkor a politikai klubok találkoztak. A tárgyalás fő témája a földtörvény neuralgikus pontjaihoz való viszonyulás volt. Az egyházak vagyonának rendezésén kívül ez elsősorban a 4. és a 15. paragrafus körüli bonyodalmakat jelenti. A 4. paragrafus kapcsán kérdéses, milyen lesz az egyes politikai klubok hozzáállása a hazai magyar és német kisebbség kárpótlásának ügyéhez. Ha a törvény egészét nézem, feltételezhető, hogy a Szlovák Nemzeti Párt, valamint a kommunista képviselők a törvénytervezet ellen fognak szavazni. Amennyiben a törvény része marad a 4. a paragrafus, kérdéses a NYEE Demokratikus Szlovákiáért Platformjának hozzáállása. Természetesen nem jósolható meg, hogyan fognak szavazni a mai ülésen, de a helyzet korántsem kedvező. Amennyiben a 4.a paragrafus kimarad a tervezetből, a hazai magyar mozgalmak és a NYEE liberális szárnya biztosra vehetően a törvény ellen szavaz. A 15. paragrafus sorsa még kérdéses, és ez a rész lehet a következő, amely miatt a földtörvény esetleg nem születik meg. A délutáni klubülésekből kiszűrődő információk szerint az Együttélés-MKDM klub képviselői ragaszkodnak a 4. a paragrafushoz. Fél ötkor újra megszakadt az együttes ülés. 17 órára Alexander Dubček összehívta az ún. politikai grémiumot. Ez a grémium az egyes klubok vezetőiből áll, és a parlament elnöke vezeti. Lapzártáig e szerv ülése nem adott ki közleményt, és semmi közelebbit nem tudhattunk meg róla. A parlament ma folytatja munkáját. Reggel nyolctól a módosító javaslatokról szavaznak. Tekintettel arra, hogy 98 van belőlük, a szavazás a délutáni órákig elhúzódhat. Ezután újra találkoznak a politikai klubok, és csak a tárgyalásaik végén szavaz a parlament plénuma a törvénytervezet egészéről. LOVÁSZ ATTILA MEGKEZDŐDTEK A SZOVJET-LITVÁN TÁRGYALÁSOK JELCIN RENDKÍVÜLI JOGKÖRÖKET KAPOTT A Kremlben tegnap délelőtt megkezdődtek a szovjet-litván kormányszintű tárgyalások Litvánia kiválásáról a Szovjetunióból. A szovjet küldöttséget Vitalij Doguzsijev első miniszterelnök-helyettes, a litván delegációt Ceslovas Stankevicius, a köztársasági parlament alelnöke vezeti. A delegációk magas szintje ellenére ez még mindig csak munkatalálkozó, nem pedig hivatalos tárgyalás, közölte Litvánia moszkvai képviseletének titkársága. Ez is bizonyítja, hogy a „bárminemű előzetes feltételek nélküli" kétoldalú tárgyalások megkezdése nehéz lesz. A szakértői munkacsoportok tegnapi előkészítő találkozóján a két fél megállapodott abban, hogy a mostani megbeszélési forduló esetleg „fokozatosan átmegy" hivatalos megbeszélésekbe. Ugyancsak a Kremlben, s tegnap már hetedik napja folytatta tanácskozását a népi küldöttek oroszországi kongresszusa. Ezen Borisz Jelcin, az orosz parlament elnöke rendkívüli jogköröket kért. Szerinte a köztársasági parlamentnek jogot kell kapnia olyan törvények kiadására, amelyek a küldöttkongresszus jogkörére vonatkoznak, kivéve az alkotmányt. A törvényeket utólag terjesztenék jóváhagyásra a küldöttkongresszus elé. Jogot követel Jelcin a föderáció területére vonatkozó utasítások és rendeletek kiadására (Folytatás a 2. oldalon) A VÉGLEGES TŰZSZÜNET FELTÉTELEI IRAK SZERINT A BT TÚLLÉPTE HATÁSKÖRÉT AKINEK SZÍVÜGYE A KISEBBSÉGEK JOGAINAK VÉDELME BESZÉLGETÉS ERICH KRÍŽ KÉPVISELŐVEL Érdekes jelenségnek lehetünk tanúi a Szövetségi Gyűlés ülésein. Több, a nemzeti kisebbségeket is érintő törvényjavaslat tárgyalásakor az Együttélés, az FMK és az MKDM képviselőin kívül cseh és szlovák képviselők is támogatják a kisebbségek törekvéseit. Tapasztalhattuk ezt az illetékességi alkotmánytörvény, az alapvető jogokról és szabadsáajogokról szóló alkotmánylevél s a legutóbb a földtörvény megvitatása alkalmából is. A nemzeti kisebbségek ügyét következetesen védelmező képviselők közé tartozik Erich Kríž, a Polgári Demokrata Párt 32 éves képviselője is. Vele beszélgettünk csütörtökön a parlamenti tanácskozás egyik szünetében. NAGY SÉRELEM ÉRTE A KISEBBSÉGEKET - Annak, hogy szívügyemnek tekintem a nemzeti és etnikai kisebbségek jogos követeléseinek támogatását és képviseletét, több oka van. Azonkívül, hogy nagyapám cseh volt, anyanyelvem pedig német, a kérdés iránti érdeklődésemet eredeti szakmám is indokolja. A pilzeni Tanárképző Főiskolán történelem szakon végeztem, s néhány évig a sokolovi Járási Múzeumban dolgoztam. Már főiskolai tanulmányaim idején s különösen később, történelmi kutatásaim során világossá vált számomra, hogy a hivatalos történettudomány a nemzeti kisebbségek kérdését és történetét elködösíti és tudatosan félremagyarázza - mondta beszélgetésünk elején Erich Kríž, majd így folytatta: - Megérett bennem a felismerés - s ennek itt a parlamentben is hangot adok - hogy nálunk rendkívül nagy sérelem érte a kisebbsége-" ket, hogy 1945 után nálunk semmibe vették a legalapvetőbb emberi jogot: az otthonhoz, az élethez, a jövőhöz és a saját nyelvhez való jogot! Jóllehet felfogásom szerint a polgári értékrend híve vagyok, ez azonban nem jelentheti azt, hogy figyelmen Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szerdán jóváhagyta 687. számú határozatát, amely tartalmazza a katonai akciók formális befejezésének és a tartós tűzszünet kihirdetésének feltételeit a Perzsa-öbölben. A világszervezet történetében újabb határkő ez a dokumentum, egyrészt terjedelmével - 20 oldalnyi -, másrészt jellegével - az ENSZ első ízben határozza meg döntő mértékben egy háborús konfliktus lezárását. A BT 12 tagországa szavazott a határozat mellett, csak Kuba ellenezte, Jemen és Ecuador pedig tartózkodott. A bevezető részből és kilenc fejezetből álló határozat a legrészletesebben az iraki tömegpusztító fegyverek felszámolásával foglalkozik. Követeli Iraktól ezek tartalékai, gyártó és javító kapacitásai, valamint a gyártásukhoz szükséges nyersanyagok és komponenseik megsemmisítését. Irak csak a 150 kilométernél rövidebb hatótávolságú rakétáit tarthatja meg. Csak keveset enyhít a határozat az Irakkal szembeni szankciókon, kívül hagyjuk a nemzeti és etnikai kisebbségek sajátosságait és jogait. A BÚ

N SZINDRÓMÁJA • Azonban itt a parlamentben is tapasztalhatjuk, hogy sokan kétségbe vonják a kisebbségek jogos követeléseinek indokoltságát. Az ön véleménye szerint mi ennek az oka? - Ez részben a 42 évig tartó kommunista rendszer öröksége is. Véleményem szerint két emberöltő is kell ahhoz, amíg társadalmunk megszabadul a bűn szindrómájától. Ahogyv^ a németek bűntudatot éreznek az általuk megtámadott európai népek Kizarólag humanitárius célokra engedélyezi az élelmiszerek, üzemanyagok és energetikai berendezések szállítását. Az embargó további enyhítése csak azután jöhet szóba, ha már kidolgozták annak a különleges alapnak a működési mechanizmusát, amely által Irak törleszti a Kuvaitnak okozott károkat. A dokumentum nyomatékosan leszögezi, hogy változatlanul érvényben marad a fegyverszállítási embargó. Megerősíti a határozat az 1963ban kijelölt iraki-kuvaiti határ érvényességét, s rendelkezik ENSZmegfigyelők kiküldéséről a két ország határára, és itt egy demilitarizált övezet létrehozásáról. Az ENSZ ellenőrzése mellett követelik Iraktól az elrabolt kuvaiti vagyon visszaszolgáltatását és ismételten emlékezteti Irakot kötelességére, hogy tegye lehetővé Kuvait és harmadik országok állampolgárainak repatriálását. Bagdadnak kötelezettséget kell vállalnia, hogy segíti az eltűnt személyek felkutatását, s hogy lemond a nemzetközi terrorizmusról és annak támogatásáról. (Folytatás a 3. oldalon) terrorizálása miatt, itt is létezik valamiféle bűntudat a kisebbségek elleni megtorló intézkedések és jogsértések miatt. Ahogy a mai német generációk eljutottak a múlt objektív értékeléséig, úgy nekünk is, legalább két nemzedéken át, meg kell tenni e fájdalmas, könnyekkel telt időszak átértékeléséhez vezető utat. Az idősebb nemzedékben még élnek az emlékek, az egykori érzelmek, s ezek még mindig meghatározó tényezők az állásfoglalás kialakításában. Ám a fiatalabb generáció, amelyhez én is tartozom, már másként, kevésbé szélsőségesen, bizonyos távlatból tekint erre az időszakra. örvendetes, hogy pl. a cseh határvidéken is tanúi lehetünk e szemléletváltozásnak. • Miben jut ez kifejezésre? - Egy újfajta szomszédi kapcsolat kialakulásában. A csehszlovák-német, vagy a csehszlovák-osztrák határ mentén, mintegy 50 kilométer mélységben a legtermészetesebb emberi kapcsolatok jönnek létre. Például Északnyugat-Csehországban, a Cheb-vidék, Észak-Bajorország (Folytatás a 2. oldalon) JÁN ČARNOGURSKÝ BUDAPESTEN Ján Čarnogurský szlovák miniszterelnök-helyettes tegnap kétnapos látogatásra Magyarországra érkezett. Budapesten találkozott a Magyarországi Szlovákok Szövetségének vezetőségével, élén Mária Jakabovával, a szövetség elnökével. A felek a szlovák kisebbség problémáiról tárgyaltak, összefüggésben a kisebbségekről szóló magyar törvény előkészítésével. Ján Čarnogurský találkozik a budapesti kormány képviselőivel, valamint a Kereszténydemokrata Néppárt vezetőségével. IRODALOMTÖRTÉNETI ESEMÉNY (Munkatársunktól) - Rudolf Chmel irodalomtörténész régen várt irodalomtörténeti munkáját mutatták be tegnap délelőtt Pozsonyban azon a sajtótájékoztatón, amelyet a Szlovákiai írók Klubjában tartottak a kulturális sajtó képviselőinek. A sajtótájékoztatón jelen volt a szerző, Karol Wlachovský, a budapesti Csehszlovák Kulturális Központ igazgatója és Ján Vilikovský, a Tatran Könyvkiadó igazgatója. Rudolf Chmel A szlovák irodalomkritika története című művének megjelenése régen várt kulturális esemény - hangsúlyozta a kiadó igazgatója -, hisz ilyen összegű kritikatörténeti kötettel a szlováknál nagyobb kultúrnépek sem dicsekedhetnek. A sajtótájékoztatót egyben annak a könyvkiállításnak a megnyitója alkalmából is rendezték, amelyen a magyarországi Helikon Könyvkiadó kilencéves munkásságáról tájékoztatják a szlovák kulturális közvéleményt. Molnár Magda, a Helikon igazgatója röviden vázolta a kiadó eddigi tevékenységét, hangsúlyozta azt a tényt, hogy a nehéz gazdasági helyzetben is lehet igényes könyveket kiadni, legyen szó bár Dante Isteni színjátékáról, amelyet Salvador Dali illusztrált, vagy a Vizsolyi Bibliáról s egyéb könyvritkaságokról, amelyek a kiadó jóvoltából nyolc-tízezres példányszámban juthatnak el a gyűjtőkhöz és az olvasókhoz. A Helikon, amely „a múzsáknak és az olvasóknak egyaránt tetsző könyveket" jelentet meg, kapcsolatot épít a szlovákiai Tatran Könyvkiadóval. A Tatran Könyvkiadó kiállítótermében látható kiadványokból az érdeklődők utánvéttel vásárolhatnak is, (k-y) NÉMET VENDÉG AZ FMK-NÁL Tegnap hivatalos látogatást tett a Független Magyar Kezdeményezés székházában dr. Dieter W. Bricke, a Német Szövetségi Köztársaság pozsonyi főkonžulja. A becses vendéget az FMK nevében A. Nagy László elnök, Tóth Károly főtitkár és Gyurovszky László választmányi tag üdvözölte. A szívélyes hangulatú megbeszélésen dr. Dieter W. Bricke tájékoztatta vendéglátóit a főkonzulátus tevékenységéről, és felajánlotta segítségét a németországi kapcsolatok elmélyítéséhez. Az FMK tisztségviselői szóltak a szlovákiai magyarságot érintő égető problémákról, többek között a nyelvtörvényről, az iskolahálózat hiányosságairól és a földtörvényről. A főkonzul élénken érdeklődött az FMK célkitűzéseiről, a szlovákiai demokrácia állapotáról, a kisebbségi" pártok közti kapcsolatokról, a szlovák-magyar viszonyról és több más ezzel összefüggő belpolitikai és külpolitikai kérdésről. A tárgyalófelek a megbeszélés során megegyeztek a kapcsolattartás konkrét formáiban, valamint abban, hogy további megbeszéléseket tartanak a kisebbségi kérdésről, az emberi jogokról és a demokratikus intézményrendszer kiépítéséről. (^S) \