Új Szó, 1991. április (44. évfolyam, 77-101. szám)

1991-04-30 / 101. szám, kedd

1991. ÁPRILIS 30. VILÁGOSSÁG RÓF SZÓÍ HIT és ELET 8 PÜNKÖSDI IMANAP Pünkösdkor újfent jelentős ökumenikus rendezvény színhelye lesz Komárom. A szervezés előkészületeiről Szabó Ildikótól, a hír- ós tájékoztató bizottság tagjától kértünk információkat. — A május 11—12-én tartandó rendezvénysorozat az 1990-es ko­máromi ökumenikus imanap ha­gyományteremtő folytatása kíván lenni. Május 11-én délelőtt 10 órá­tól másnap estig tartanak majd a rendezvények. A központi ese­mény a Rozália téren (a volt Május 1. téren) sorra kerülő szabadtéri nagymise lesz. Kétnapos találko­zónkat egyházi kulturális rendez­vénynek szánjuk: számos egészna­pos kulturális műsort, több színházi előadást is beiktatunk a program­ba. Ezek színhelye a Jókai Szín­ház és a Városi Művelődési Köz­pont lesz. De a kultúrának nem­csak ez a két háza ad majd ott­hont az eseményeknek: szerte a városban lesznek különféle érde­kességek, példának okáért térzene, könyvárusítás, kirakodóvásár. És természetesen mindenekelőtt szük­séges tudni, hogy templomainkban mindkét napon folynak majd az is­tentiszteletek. — Kik lesznek a pünkösdi imanap meghívott vendégei? — Jeles vendégeket hívtunk meg Komáromba erre az alkalomra. Hadd említsem csak Sokol érsek úr, Tőkés László püspök úr, Bartakovics István képviselő úr nevét. Reméljük, megtisz­telnek bennünket jelenlétükkel a vati­káni megfigyelők, a szomszédos álla­mok püspökei, magas rangú állami vezetőink, a diplomáciai testületek és a lovagrendek képviselői. Számítunk a meghívott római katolikus méltósá­gok, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és az Együttélés képviselő­inek részvételére. Természetesen vár­juk a hazai és külföldi tömegtájékozta­tási eszközök munkatársait, hogy ren­dezvényünk hírét szétvigyék a világba, ezzel is biztosítva jövő évi rendezvé­nyünk sikerét. A Jókai Színház első emeleti fehér szalonjában sajtó- és in­formációs központot rendezünk be, ahol szombat reggeltől jelentkezhetnek be az újságírók, akik számára szabad belépést biztosítunk minden rendezvé­nyünkre, s ha előre jelzik részvételüket, szállást is. Munkájukhoz telefon- és te­lefax-vonalakat biztosítunk sajtóközpon­tunkban. — Mekkora érdeklődésre számíta­nak? — Negyvenezer hazai és tízezer külföldi vendéggel számolunk. Ez azt BERNARD PALMER: GYÓGYÍTHATATLANUL, BALLADA A ZUHANÁSRÓL „Kedves Testvéreim! A Biblia nem orvosi szakkönyv, nem foglalkozik diagnosztikával, de szól az egész­ségről, az életről és a halálról is. Isten közli az emberrel: én az Úr vagyok, a te gyógyítód. Ma olyan világban élünk, amelyben sok testi és lelki be­tegség gyötör bennünket. A kórházak és rendelőintézetek zsúfolásig megtel­tek gyógyulásra váró betegekkel. Ad­dig, amíg az ember egészséges, fiatal és erős, nehezen tudja megérteni szenvedő ^embertársait..., Az élet drága kincs. Isten ajándéka. Épp ezért fele­lősség is" - így vezeti be vasárnapi elmélkedését a rádió magyar adásá­nak egyházi magazinjában Varga Fer­dinánd, a H.N. Adventista Egyház lo­sonci igehirdetője. A test és lélek egészségéről szól és arról a felelős­ségről. amellyel életünkért, valamint testi és lelki épségünkért tartozunk Is­tennek. Az elmélkedés Pál apostol a galáciabeli gyülekezethez írott levele 6. részének 7. versére épül: „Ne té­velyegjetek; Istent nem lehet megcsú­folni. Mert amit vet az ember, azt fogja aratni is." Pál apostolnak ez az intése a végső elszámoltatásra utal. Egyszer megmérettetünk: hogyan gazdálkod­tunk a reánk bízott élettel és egész­séggel? Hogyan gazdálkodtunk kör­nyezetünk természeti kincséivel, ame­lyeknek testi és lelki épülésünket kel­lett volna szolgálniuk? A Teremtő tökéleteset alkotott, ami­kor a Világot megteremtette. Ebbe a tökéletes világba, ebbe a harmoni­kusan megkomponált természeti kör­nyezetbe belehelyezte az embert és .ellátta jó tanácsokkal: mit tegyen, mit ne tegyen, mit egyen, mit igyon, ho­gyan ruházkodjon. E tanácsok között a legfontosabb: ha egészségünket meg akarjuk őrizni, mértékkel kell él­nünk minden földi jóval. „Akár esztek, akár isztok, akármit cselekesztek, min­dent Isten dicsőségére műveljetek." A Biblia gazdag tárháza ezeknek az egészségügyi tanácsoknak, szabá­lyoknak és rendeleteknek. „Kár, hogy olyan sokan semmibe veszik őket. Kár, hogy sokan cs.ak mosolyognak azon az étlapon, amely a Bibliában található. Pedig az Isten olyan orvos, aki nemcsak gyógyítani akarja a be­teget, hanem testi és lelki leromlásun­kat is meg akarja előzni. Az engedet­lenséget pedig bünteti, mert őt nem lehet megcsúfolni. Amit vet az ember, azt fogja aratni is" — hangzik az el­mélkedésben. Jézus, amikor gyógyított, nemcsak a testet, hanem a lelket is gyógyította. Ezt a gyógyítást megváltásnak nevez­zük, A megváltás nemcsak lelkileg se­gít az emberen, hanem a test és lélek harmóniáját is megteremti. Egész­séges személyiséggé tesz bennünket mind testileg,, mind lelkileg, mind szo­ciálisan. Az Újszövetség a gyógyulás teljességét az új ég és az új föld ko­rába helyezi. Akkor teljesedik be egyetemesen az, amit Jézus csodái előre jeleztek: „És az Isten eltöröl min­den könnyet az ő szemeikről, és halál nem lesz többé, sem gyász, sem ki­áltás, sem fájdalom nem lesz többé..." (A műsor adásideje: vasárnap 8.30 és péntek 16.05) -ma­SZÉCHENYl ISTVÁN MINDENNAPI IMA Mindenható bírája az embereknek s a megfoghatatlan nagy mindenseg­nek! Ámulattal és imádattal borulok le előtted, s csak gyengeségemet és szo­rongó szívem dobbanásait érzem. En­gedd mérlelnem magamban azt az erényt és tökéletességet, amelyet az ember minden fogyatkozása és tombo­ló szenvedélyei ellenére már itt a föl­dön elérhet! Add nekem azt a benső vigaszt, a lélek ama nyugalmát, amely nélkül a röghöz kötött halandó a te szemléletedben nem gyönyörködhetik, s lelke azt a föld feletti szárnyalást el nem érheti, melyre az ájtatos ima a té­továzó kedélyt, hacsak rövid percekre is képesíti! Engedd, hogy ily magaslaton állandóan megmaradhassak! Acélozd meg bennem a gondolkodó erőt, hogy habár még e földi léthez vagyok is köt­ve, lelkileg halott ne lehessek, s tiszta képzelettel emelkedve föl hozzád, a te jóságodat és nagyságodat megismer­hessem, és földi pályám célját is fölfog­hassam! Eszközöld Te magad, hogy elmém megértsen téged! Szabadítsd meg lelkemet az előítéletektől, s töltsd meg szívemet végtelen béketűréssel és szeretettel az egész emberi nem iránt! Vess fátyolt elmúlt életemre, s engedd meg. hogy tapasztalataimból, élménye­imből, hibáimból s vétkeimből az, ami legüdvösebb lesz. háromolhassék re­ám. Ámen. „Hittél, mert láttál. Boldogok, akik nem látnak, mégis hisznek!" (János 20:29) Mi más a mi történetünk, mint az itt-ott hallott és továbbadott történetek tanulsága. Tanúságok és bizonyítások járnak körbe, mint a hangyák, mint nyikorgó talicskát toló kubikus karaván a nagy bizonyíték világra szóló tojás­héján, annak a magnak az aranyló burkán, mely nem tőlünk, általunk vár­ja a bizonyítást, hiszen ő örökkévaló­an adott, hanem főleg annak kell iga­zolódnia ezáltal, hogy nem hiábava­lóan történt meg a mi életünk, meg­történése közben és révén ama igaz­ság aranyló fénye elért bennünket is. Megvilágította emberi dolgainkat, ép­pen ott, a tehetetlenség pontjain, ahol az erőtlenség és kiszolgáltatottság a legnagyobb volt, ahol minden szá­mítás .és logika csődöt mondott, aranyhídjával ott kötötte össze, erejé­vel ott forrasztotta eggyé bennünk az egy pillanattal azelőttit az egy pillanat­tal azutánival, ahol a hit híján való nem állhatja ki a próbát. •Hogy nem minden aláhullás vég­ződik a megsemmisülésben, a pusz­tulásban, arról szól ez a történet, me­lyet valaki elmesélt, miután hallotta va­lakitől, aki attól olvasta, aki látta is azt, aki átélte. És kézről kézre adott, lélek­ből lélekbe öntött energiái el nem fogynak, ha újabb tízezer gazdája akad mint történetnek, ebben a vélet­lennel és varázslattal, bűvészettel és tudománnyal, szemfényvesztéssel és 5) Ä Ä tt O CQ alátámasztott magyarázattal csordultig töltött világban, ahol soha nem puszta tények mutatkoznak, nyilvánulnak, tör­ténnek, hanem emberi meggyőződé­sek lüktetnek: erősödnek és gyengül­nek, lazulnak és feszülnek pattanásig, egyszerűen azért, mert a lét minden pillanatára felelnünk, reagálnunk kell. Ki ne hallott volna az erőművészről, akit összeláncolva egy ládába zárnak, a ládát tízezres közönség szeme lát­tára egy hídról a folyóba vetik, mégis néhány másodperc múlva kötelékeitől megszabadulva bukkan fel az árból. Ki ne tudna az akaratnak hosszú hó­napok, évek gyakorlatával előkészített hihetetlen teljesítményeiről, világrenge­tő rekordokról és a fizika, fiziológia összes törvényeire fittyet hányó fakí­rokról, akiken nem fog a fájdalom, a félelem, a halálos veszedelem sem. S van olyan, aki egy életen át semmi másra nem készül, esendő teste en­gedte eselyek szűk körében, mint jó erőben tartani a Jelkét. Maga is per­sze egy bizonyos Történet alapján, nevében, melyben megingathatatlanul hisz. Az emberi lény szenvedéstörténetét végigkíséri a hit számtalan — jól­rosszul végződő — passióváltozata. P. A. egykori fogoly őrizte meg emlékei közt, hogy Recsken, az internálótábor­ban volt egy szerencsétlen fiatal­ember, akit előszeretettel taszigáltak, bosszantottak az őrok, de ő sose vá­laszolt a provokációkra. Mindig min­denütt a levegőben lóg a mindenkori rab, a kisember, a kiszolgáltatott, jelenti, hogy a város rendkívül zsúfolt, túlterhelt lesz ezen a két napon. Az étkezési lehetőségek kibővítése céljá­ból ezért még várjuk magánvállalkozók jelentkezését. Természetesen azok is jelentkezzenek, akik egyházi és vallá­sos tematikájú áruikkal — könyvekkel, tárgyakkal — gazdagabbá tehetik a vásár választékát. — Ez a várható zsúfoltság nem teremt-e kaotikus állapotot a város­ban? — Komárom centrumában leállítják, illetve elterelik a forgalmat, hogy a vendégek zavartalanul élvezhessék rendezvényeinket. A közlekedés meg­könnyítése érdekében például a MÁV különvonatot indít a pünkösdi imanap­ra, s valószínűleg kapunk még ezek­hez hasonló segítséget. Egyházi kultu­rális rendezvényünkre szeretettel vá­runk hívőket, nem hívőket egyaránt. A pontos programról a sajtóból és a helyszínen rendelkezésre bocsátan­dó, részletes tájékoztatást nyújtó prog­ramfüzetből tájékozódhatnak majd mindazok, akik megtisztelik városunkat látogatásukkal a pünkösdi imanap al­kalmából. -b­A M00N-SZEKTA A Moon-szektát, avagy Szentlélek­közösséget a világkereszténység egye­sítésére 1954-ben alapította San Myung Mun (Moon). Azóta az egész világon elterjedt, mintegy kétmillió köve­tője van, s ugyanennyi szimpatizánsa. San Myung Mun 1920-ban született Koreában. Állítása szerint küldetését egy látomásban "egyenesen Jézus Krisztustól kapta. Jézus arra kérte őt, kerekedjék fel, és térítsen az egész Föl­dön. Feladta hát tanulmányait a japán Waseda Egyetemen, hogy misztikus tanulmányoknak szentelhesse magát. 1948 és 1955 között többször is letar­tóztatták. 1954-ben Pusanban alapította meg szektáját, ahol kikötői munkásként dolgozott. 1960-ban három válás után negyedszer is megnősült. 1965-től járja a világot, hogy „keresztes hadjáratok­kal" növelje a szekta befolyását. A szektában sok keresztény csaló­dott. Egyes országok, például Kanada és Franciaország püspöki karai állás­foglalásban határolták el magukat tőle. A szekta nagymértékben keveri a val­lást és a politikát, mindenekelőtt világ­szerte űzött antikommunista hadjáratai­val. Számos kereskedelmi vállalkozás részese, pénzügyek miatt többször bí­rósági eljárást is indítottak ellene. To­borzási és oktatási módszerei felettébb kétesek. A szekta azt hirdeti önmagá­ról, hogy keresztény egyház, .ez azon­ban tanításainak alapján nem fedi a valóságot. Gondoljunk csak arra: Mun önmagát Messiásként állítja be... a mártír s a római centúrió, a börtön­őr, a keretlegény, a vallatóhóhér balladája. Egyik külsőleg, másik oda­benn van állig felfegyverkezve. Egy vasárnap tavat ástak, elég mély volt már a gödör, lehetett ötméternyi. Meg voltak rakva a talicskák, akinek volt, valami madzaggal is a nyakába akasztotta, hogy könnyebben lehes­sen taszítani. Égyszercsak megállítja Musza Pált az őr, valami olyasmivel, hogy hát miért nem szól a maga Is­tenének, hátha az eligazítja a dolgát! A fogoly most is csak hallgatott, erre a katona rákiabalt, hogy forduljon fe­lém, ha magával beszélek. Engedel­meskedett. Epp mögötte volt a mere­dély, mikor elcsattant a vezényszó: — Egy lépést hátra! — Mint aki meg van győződve, hogy nem teljesitik a parancsot. De a fogoly pillanatnyi habozás után engedelmeskedett: hát­ralépett a semmibe, hanyatt, és per-, sze maga után rántotta a megrakott talicskát is. Mikor odarohantak, ott feküdt, rajta a roppant terű, könnyekkel a szemé­ben valami olyasmit motyogott: bo­csánatot kérek, hogy egy pillanatig nem hittem benned... Aztán feltápász­kodott, lepallotta magáról a földet, és beállt a menetbe... Akik továbbadják, továbbcsiszolják, újra meg újra levetí­tik az ilyen történeteket, nem feledkez­nek meg kinagyítva kimerevíteni egy­egy fontos részletet. Ezúttal a keretle­gény arcát, amint nézi, nézi, hogy Mu­sza Pál nyugodtan továbbtalicskázik. LÁSZLÓFFY ALADÁR MÉGIS ISTEN DICSŐSÉGÉRE Egy „életre ítélt" ember sorsának megrázó dokumentuma ez a könyv. Főszereplője, a tehetsé­ges fiatal zeneszerző és orgonista előbb megvakul, majd vérző gyo­morfekéllyel küszködik, végül a köszvény torzítja el és köti fáj­dalmas mozdulatlanságba testét. Rettenetes szenvedésein felesége, gyermekei, barátai hűséges szere­tete próbál valamit enyhíteni. Van­nak pillanatok, amikor így kiált fel: „Uram, nem bírom tovább! Végem van! Nem tudok több fájdalmat el­viselni!" Feleségének éjszakánként félórás időközökben fel kell kelnie, hogy másik oldalára fordítsa férje tehetetlen testét. S közben múlnak az évek, nőnek a gyermekek, és sokasodnak a család anyagi gond­jai is. Könyve előszavában a szerző őszintén bevallja, hogy félt a Clark családdal való találkozástól. Félt, hogy együttléteik, bizalmas beszél­getéseik nyomasztó hatással lesz­nek rá, s attól is tartott, hogy ne­héz lesz mellőzni a komor hang­színt a könyvből. Aggályai azon­ban rögtön eloszlottak. „Minél előbbre haladtunk a beszélgeté­sekben — írja —, annál jobban fel­ismertem, hogy Isten ezeket a ked­ves embereket különösen nagy ke­gyelemmel és teherbíró képesség­gel ajándékozta meg. Békességet és győzelmet adott nekik, olyan körülmények között, amilyenekkel eddig még nem találkoztam. Éle­tem során én is keresztülmentem sok megpróbáltatáson, de ezek ma tökéletesen jelentéktelennek tűnnek azokhoz képest, amelyek e baráta­inkat érték. Ha visszagondolok rá, hogy viselkedtem én a próbák so­rán, csak szégyenkezem és ámu­lok Clarkék derűs otthonán..." A család lelkésze, Curt Lehmann pedig így nyilatkozott: „Mindig az­zal a szándékkal mentem Eugene­hez, hogy felvidámítsam, de kivétel nélkül mindig én voltam az, aki bá­torítást, vigasztalást kapott. A leg­jobb akarattal sem tudnám meg­mondani, hányszor segített rajtam." Hogy mi történt a két véglet kö­zött, hogyan jutott el Eugene Clark a legmélyebb kétségbeeséstől a sorsával és Istennel való megbé­kéltség állapotáig, hogyan tudott a bensejéből kisugárzó békesség­gel másokra is hatni; hogyan volt képes később vakon, nyomorékon és magatehetetlenül is áldott missziói munkát végezni — erről szól Bemard 'Palmer amerikai író könyve, amelyet a stuttgarti Evan­géliumi Kiadó a budapesti PRIMO könyvkiadóval közösen jelentetett meg. (minarovič) Balázs István sepsiszentgyör­gyi művész rajza Szerkeszti: BALÁZS F, ATTILA

Next

/
Thumbnails
Contents