Új Szó, 1991. április (44. évfolyam, 77-101. szám)

1991-04-30 / 101. szám, kedd

ÚJ szó— HUMÁNUSABB RENDFENNTARTÁST HÍREK-VÉLEMÉNYEK (Folytatás az 1. oldalról) egyes paragrafusok lehetővé te­szik-e a rendőrök számára az alap­vető emberi jogok megsértését, és a titoktartási kötelezettség esetleg szűk politikai célokra is felhasznál­ható. Megkérdőjelezték a képvise­lők, vajon lesz-e elegendő tisztessé­ges és rátermett személy, aki vállal­ja ezt a munkát, mert a rendőrség színvonala a világon mindenütt tük­rözi az ország fejlettségi fokát. Szót emeltek amellett, hogy humanizálni kell az egész rendőrség működését. Szorgalmazták, hogy mihamarabb hozzanak törvényt, amely szabá­lyozná a rendőrök szolgálati viszo­nyát. Többek között erre is reagált a vi­tát összefoglaló beszédében Ladis­lav Pittner. Elmondta, hogy a vonat­kozó törvényjavaslatot már a kor­mány elé terjesztették. Szólt a rend­őrök továbbképzéséről. Leszögez­te, nem hív.e egy olyan főiskolának, amely kizárólag rendőröket képez­ne, szerinte a polgári közép- és felsőfokú intézmények végzettjei számára rendőrakadémiát kell léte­síteni. Az elképzelésekről beszélve szólt az állomány bővítéséről, a fel­szereltség javításáról. Érdekesség­ként említjük, hogy a törvény lovas rendőrség létrehozásával is számol. Tagjait főleg a törvényellenes cso­portusulások feloszlatására kíván­nák bevetni. A kétórás vitát követően a képvi­selők külön-külön szavaztak a mó­dosító javaslatokról, majd a törvényt jóváhagyták. Jozef Belcák gazdasági minisz­ter terjesztette elő azt a törvényt, amely a csehszlovák szövetségről szóló törvény értelmében a Szlovák Köztársaság hatáskörébe került ko­hászat, fűtőanyagipar, energetika, közlekedés és távközlés állami igaz­gatásáról rendelkezik. A javasolt szervezeti megoldás csak átmeneti időre szól, amíg az SZNT nem hoz új törvényt a minisztériumokról és központi államigazgatási szervekről. A képviselők rövid vita után a tör­vényt megszavazták. A Szlovák Köztársaság idei költségve­tését módosító törvény tervezetének lé­nyege: a Csehországban élő, de Szlová­kiában dolgozó polgárok béradójáról le­mondott az SZNT, arra számítva, hogy a CSNT hasonlóan jár el. Mivel erre nem került sor, a képviselők most módosították az idei költségvetést. Ennek értelmében az ilyen polgárok béradójának egy része Szlovákia költségvetésébe kerül. Becslé­sek szerint évi 50 millió koronáról van szó. Már ez idáig is sok vitát váltott ki az orvosi kamarák létesítésének kérdése. A kamarákról szóló törvényt többször át­dolgozták, de a legutóbbi változatot sem fogadták helyesléssel az SZNT bizottsá­gai. Csak három javasolta az észrevéte­lekkel kiegészített tervezet elfogadását, a többi nem értett egyet vele. Tegnap a plénum is foglalkozott a javaslattal, és ahogy az várható volt, nem fogadta el: átdolgozásra visszaadta a beterjesz­tőknek. Az elnökség tevékenységéről előter­jesztett jelentés feletti vitát néhány képvi­selő megkísérelte kihasználni pártja vagy mozgalma propagálására. Ez elsősorban a Demokratikus Szlovákiáért képviselőiről mondható el. Anton Hrnko (SZNP) java­solta, hogy a pártok viszályaikat a koalíci­ón belül oldják meg. Szavaira Agárdy Gábor (MKDM) reagált, mondván: törté­nelmi pillanat következett be, mert egyet kell értenie Hrnko úrral, és indítványozta, ne folytassák a vitát, szavazzanak a je­lentésről. Ezzel véget ért a nem sok jót ígérő szópárbaj. Az interpellációkra ka­pott írásbeli válaszokkal kapcsolatos ész­revételek megtárgyalásával az SZNT ülé­se befejeződött. (csi-gyor) MILYENEK LEHETNEK A KÉTNYELVŰ HELYSÉGNÉVTÁBLÁK? Agárdy Gábor (MKDM) képviselőt a tanácskozás délutáni szünetében La­dislav Pittner belügyminiszter társasá­gában láttuk. Képviselő úr, miről beszélgettek? - A belügyminiszternek František Mikloško és Peter Zajac jelenlétében felvetettem a kétnyelvű helységnévtáblák kérdését. Megkérdeztem, mit szól ahhoz a megoldáshoz, amelyet a Dunaszerda­helyi járásban alkalmaznak. A községek és városok névtábláját szabályszerűen lener alapon fekete betűkkel szlovák nyelven tüntetik fel. A fehér tábla alá kicsit kisebb kék táblát helyeztek el a magyar helységnévvel. Ez a kompromisszum megfelel az emberi jogok alkotmányleve­lének, a nyelvtörvénynek és a közlekedé­si jelzésekről szóló törvénynek is. Ladis­lav Pittner szerint a megoldás elfogadha­tó, nem sérti a szabályokat. Sőt szerinte az utcanévtábláknál is alkalmazható, pl. a szabályos szlovák tábla alá más alakú, magyar nyelvű táblát le hetne helyezni. A 27-ES PARAGRÁFUS A HADSEREG MEGELŐZŐ AKCIÓJA ISMÉT KIÚJULT A SZERB-HORVÁT KONFLIKTUS Horvátországban a jugoszláv hadsereg vasárnap ismét kivonult a kaszárnyákból, a hivatalos indok­lás szerint azért, hogy a horvátor­szági úgynevezett szerb autonóm területen, Krajinában megakadá­lyozzák az újabb összecsapásokat a horvátok és a szerbek között. Az élezte ki újból a feszültséget, hogy a horvát belügyminiszter utasítást adott egy rendőrállomás létesítésére Kijevo községben, amely nem messze van Krajina központjától, Kníntől. A döntés ellen mind a helyi lakosság, mind pedig a „krajinai rendőrség" tiltakozott. Ez utóbbi ve­zetője, Milan Martics a belgrádi te­levízió szerint erő alkalmazásával fenyegetőzött abban az esetben, ha nem szüntetik meg a rendőrállo­mást. Hogy a fenyegetőzésből ne lehessen valóság, a hadsereg bevo­nult a faluba. A horvát rendőröknek végül ugyancsak el kellett hagyniuk a községet. Knín és környéke „biztonsági hely­zetével tegnapra virradóan a jugosz­láv államelnökség is foglalkozott. A kora reggeli órákban kiadott közle­mény megállapítja: a térségben is­mét fennáll a nemzetiségi összecsa­pások yeszélye. Ezzel összefüggés­ben hangsúlyozták, e veszély elhárí­tása érdekében minden lehetséges eszközt igénybe vesznek, beleértve a hadsereget is. Horvátország fővá­rosában, Zágrábban természetesen élesen bírálták a jugoszláv hadsereg újabb megelőző akcióját. Azzal vá­dolják a fegyveres erőket, hogy a krajinai szerb szeparatistákat tá­mogatják, s lényegében segítséget nyújtanak nekik, ahhoz, hogy elsza­kítsák ezt a területet Horvátországtól és .Szerbiához csatolják. A Crna Gora-i Cetinjében tegnap újabb találkozót - egy hónap alatt immár az ötödiket - tartottak a ju­goszláv köztársaságok elnökei. A téma ugyanaz mint eddig: az or­szág jövőjével kapcsolatos vitás kér­dések tisztázása. Momir Bulato­vics, Crna Gora elnöke kijelentette, ragaszkodni fog ahhoz, hogy végső döntést hozzanak a népszavazás ügyében. Mint ismeretes, a hat tag­köztársaság vezetői legutóbb olyan határozatot hoztak, amely szerint Jugoszlávia jövőbeni elrendezéséről május végéig minden köztársaság­ban népszavazást fognak tartani. FÖLDRENGÉS PUSZTÍTOTT 1991. ÁPRILIS 27. HAZASZÁLLÍTJÁK MINDSZENTY JÓZSEF HAMVAIT E héten helyezik örök nyugalomra Mindszenty József bíboros hamvait Esz­tergomban. A háromnapos ünnepségso­rozat legfontosabb eseményeiről, várható programjáról tájékoztatott tegnap a Nép­szabadság. Csütörtökön az ausztriai Mariazellben, jelenlegi nyughelyén ravatalozták fel a ti­zenhat évvel ezelőtt elhunyt hercegprí­más koporsóját. Johann Weber grazi püspök celebrál ünnepi misét, majd Mik­lósházy Attila 1, az emigráns magyarok püspöke búcsúztatja a hamvakat. Más­nap reggel gépkocsikonvoj indul útnak Mindszenty bíboros koporsójával, déli egy órakor Hegyeshalomnál, az osztrák-ma­gyar határon zajlik a fogadási szertartás, amelyen előreláthatólag mindkét ország külügyminisztere jelen lesz. A menet Győ­rön és Komáromon keresztül érkezik Esz­tergomba. A koporsót a székesegyház kupolája alatt helyezik el. A pénteki hivatalos program Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek beszédével zárul. Május 4-én, szombat délelőtt Opilio Rossi bíboros, pápai legá­tus celebrál gyászmisét a bazilika előtti téren. Ezután a székesegyház kriptájában helyezik örök nyugalomra Mindszenty Jó­zsef földi maradványait. A temetésen - amelyet egyenes adásban közvetít a té­vé is - beszédet mond Antall József miniszterelnök és Habsburg Ottó, az Európa' Parlament tagja. SURJÁN LÁSZLÓ AZ EGYÜTTÉLÉS KÖZPONTJÁBAN Az Együttélés Politikai Mozgalom ve­zetői az elmúlt hét végén Pozsonyban rangos vendéget fogadtak dr. Surján Lászlónak, a magyarországi Keresztény­demokrata Néppárt elnökének és a kor­mány népjóléti miniszterének személyé­ben. A találkozó során Duray Miklós tájékoztatást adott az Együttélés szere­péről és helyzetéről. Surján László kifej­tette, hogy véleménye szerint milyen nemzetközi visszhang várható a szlovák kormány kisebbségi és nemzetiségi politi­káját illetően. Szó esett arról, hogy egy budapesti székhelyű közép-európai politi­kai oktatási központ létrehozásán fára­doznak. A találkozó egyben a kapcsolatfelvételt is jelenti a két politikai szervezet között. Mindkét fél annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy mind a kétoldalú kapcsolatokban, mind a nemzetközi fóru­mokon együttműködésre kell törekedni­ük. -EKI­FIGYELMEZTETŐ SZTRÁJKOK Tegnap tíz-tizenöt perces figyelmezte­tő sztrájkkal tiltakoztak a Szlovák Szénbá­nyák vállalatainak dolgozói a volt szlovák kormányfő leváltásának módja ellen. Sérelmezték, hogy azokat a követelé­seket, melyek a nagygyűléseken elhang­zottak, az SZNT Elnöksége nem veszi figyelembe. Ezért a szakszervezeti tagok arra kényszerülnek, hogy jogos követelé­seiket radikálisabb módon fejezzék ki. Április 26-án a bányászok szakszerveze­te csatlakozott a Szlovák Köztársaság Szakszervezeti Szövetségeinek Konföde­rációja által kibocsátott felhíváshoz, és 12 órakor megszólaltak a szirénák, akárcsak más vállalatoknál Szlovákiában. xxx A Demokratikus Szlovákiáért SZNT­beli képviselői klubja elhatárolja magát a Szlovákiában az elkövetkező napokra meghirdetett sztrájkoktól. A mozgalom nem tett közzé semmilyen sztrájkfelhí­vást, az ilyen közleményeket, amelyek több napilapban megjelentek, visszauta­sítja. VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1991. április 30-án Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre, koronában Angol font 52,80 Francia frank 5,27 Német márka 17,81 Olasz líra (1000) 24,10 Osztrák schilling 2,53 Svájci frank 21,12 USA-dollár 31,46 A Szlovák Nemzeti Tanács hétfői ülé­sén heves vita bontakozott ki a rendőri testületekről szóló törvény 27. paragrafu­sáról, amely a Szlovák Köztársaság gaz­dasági érdekeit védő szolgálat létrehozá­sáról rendelkezik. A vitában Pirovits László (FMK) is az említett paragrafus ellen szólt. A képviselő lapunknak magya­rázatként elmondta: - Az illetékességi törvény értelmében a Cseh és a Szlovák Köztársaság saját rendőri testületet hozhat létre. A törvény kimondottan a fegyveres rendőri testüle­tekről szól. Hírszerző testületet tehát csak (Folytatás az 1. oldalról) lasztások lehetőségét, sem pedig a politikai küzdelem parlamenten kí­vüli formáit. Ez nem lenne más, mint a parlamenti demokrácia szabályai­nak kétségbevonása. Václav Havel véleménye szerint a Nyilvánosság az Erőszak Ellen kettéválása után Szlovákiában nyugtalansággal is kell számolni. A cseh-szlovák államszerződés kérdésével kapcsolatban elmondta, ezen a téren a szlovákiai politikai küzdőtéren változás történt. Nem­csak a KDM, de a többi politikai erő is egyre világosabban juttatja kifeje­zésre, hogy szükség van a két nem­zet viszonyát szabályozó szerző­désre, e viszonyt rögzítő jogi aktus­ra. Jóllehet a cseh politikai vezetés az államközi szerződés gondolatát elutasítja, már jobban érti a szlovák igényt. A két nemzet közti eddigi megállapodásokat nem tartották be. A szlovákság érzi, történelmi válasz­úthoz érkezett, amikor megvan a lehetőség a két köztársaság pol­gárai közti viszonynak egy új állam­jogi, az előző megállapodásoknál szilárdabb szerződés útján való ren­dezéséhez. Havel elnök hangsú­szövetségi szintén lehet létrehozni, mű­ködtetni, s ezt a szerepet a szövetségi információs szolgálat tölti be. Több képvi­selőtársammal úgy éreztük, hogy az SZK gazdasági érdekeit védő szolgálatot egy másik törvénynek kellene szabályoznia. Aggályaink vannak afelől is, hogy egy ilyen szolgálatot nem lehet-e esetleg más célra felhasználni. Véleményem szerint a rendőrségnek kimondottan csak a tör­vényt és a rendet védő testületnek kellene lennie. Hírszolgálatra ugyan szükség van, de ez szövetségi szinten már kialakult. G. A. lyozta: a cseheknek is hozzá kell szokniuk ahhoz, hogy a föderáció­ban két egyenrangú partnerről van szó. A csehszlovák-szovjet szerződés szovjet tervezetével összefüggés­ben Havel elnök kifejtette, Csehszlo­vákia számára elfogadhatatlan az a cikkely, amely arra kötelezné a fele­ket, hogy a szerződés érvényessé­gének idejére nem lépnének be olyan biztonsági szövetségbe, amely a másik ellen irányulhatna. Ez korlátozná szuverenitásunkat, s nem felelne meg a helsinki okmá­nyoknak sem. Egy. újságíró azt firtatta: hogy te­kint Václav Havel május elsejére, s milyen programot tervez erre a napra. Az elnök válasza: „Május elseje, amint ismeretes, a dolgozók ünnepe, s a dolgozóktól függ, ho­gyan ünneplik meg. A központilag szervezett közös ünnepléseknek vé­ge. Ma a szakszervezetek és politi­kai pártok dolga, hogy mit és hol rendeznek. Ha kimegyek is valaho­va, csakis mint más dolgozó s mint nézelődő, nem pedig mint emel­vényről integető személy veszek részt valamilyen összejövetelen." SOMOGYI MÁTYÁS Örményország és Törökország közötti határvidéket tegnap erős földrengés súj­totta. A svéd "szeizmológiai intézet tájé­koztatásai szerint a földmozgás elérte a Richter-skála szerinti 7,2 erősségét. A svéd források közölték: a tegnapi föld­rengés sokkal erősebb volt, mint a három éwel ezelőtti, akkor a Richter-skála sze­rinti 6,9 erősséget ért el. Mint ismeretes, (Folytatás az 1. oldalról) lek visszafizetésére a szlovák kor­mány garanciát vállalt. Ezután az újságírók kérdéseket tettek fel a kormányelnöknek: • Már befejeződött a kormány átalakí­tása? - Még folynak a koalíciós tárgyalások. • Csökken a kormány tagjainak száma? - Eggyel kevesebb miniszterelnök-he­lyettessel számolunk. Korábban úgy ter­veztük, hogy a minisztériumok számát is csökkentjük. A privatizáció azonban las­sabban halad a tervezettnél, így a kor­mánytagok számának csökkentésével egyelőre nem számolunk. • Hogyan veszik figyelembe Szlová­kia gazdaságának sajátosságait, ha egy­szer a kormány kijelentette, hogy Cseh­országhoz viszonyítva nem mérsékeljük a gazdaságátalakítás ütemét? - Gazdaságpolitikai intézkedésekkel válaszolunk a kihívásokra. A kis- és kö­zépvállalatokat rendszerjellegű intézke­désekkel igyekszünk majd sajátossága­inknak megfelelően segíteni, míg a nagy­vállalatoknál minden esetben „testre sza­bott" intézkedést hozunk. Tehát egyen­ként foglalkozunk a problémáikkal. • Mi igaz abból a hírből, hogy a szö­vetségi szervek visszatartották a Szlová­kiának szánt pénzt mindaddig, amíg nem voltak benne biztosak, hogy Vladimír Me­čiar távozik a kormány éléről? - Én erről semmit sem tudok. • Hogyan vélekedik, miniszterelnök úr, a határidő előtti választásokról? - Ha mellé akarnék beszélni, azt mon­danám, hogy ez a vonatkozó SZNT-tör­vényre tartozik. De nem akarok mellébe­szélni. A választások határidő előtti kiírá­sa destabilizálná az ország életét. A De­mokratikus Szlovákiáért mozgalom most vezet a közvéleménykutatási eredmé­nyek listáján. Kérdés, meddig lesz ez így. A másik kérdés: meddig marad meg e mozgalom egysége. Emlékezzünk csak vissza a NYEE eredeti platformjának egy­ségére. Jobb volt a kiindulási bázisa, jobbak a feltételei, mégis szétesett... • Prágában nem értenek egyet azzal, hogy a szlovákok államszerződést java­solnak a Csehországhoz fűződő viszony ázabályozására... -Már megváltozott a helyzet. Már Csehországban is vannak politikai erők, amelyeknek reprezentánsai úgy vélik, megvalósíthatók a mi elképzeléseink. • Szlovákiában Ján Čarnogurský mondta ki elsőként, hogy egy önálló szlo­vák állam létrehozása acél... -Valamikor 1990 márciusában való­ban kijelentettem ézt. De azt is hozzátet­13oo-Dan Örményországban 25 ezer em­ber vesztette életét. Török források szerint a rengés 15 másodpercig tartott, s főleg az ország keleti területeit, városait sújtotta. Áldoza­tokról és anyagi károkról lapzártáig nem érkezett jelentés. A Szovjetunióból érkező hírek arról számoltak be, hogy Grúziában is földrengés volt. tem, hogy erre csak Európába való belé­pésünk után kerül sor. Nézetemet azóta sem változtattam meg. • Vladimír Mečiar nemrég ezt mon­dotta: várjuk meg május hatodikát. Állító­lag általános sztrájkra gondolt. - Én is tüdők erről. Olyan időpontban vettem át tisztségemet, amikor nem volt más megoldás. A szakszervezetekkel is kapcsolatban állok. Fzek is aláírták az Általános Egyezményt, és ez úgy gondo­lom, kötelezi őket. Ha május hatodikán általános sztrájk lenne, az az egyezmény megsértését jelentené. • Ön egyúttal a külkapcsolatok mi­nisztériumát is vezeti, lyen minőségben hová vezet az ön elsó külföldi útja? - Václav Havellal, Petr Pitharttal Né­metországba megyünk, hogy átvegyük a Nagy Károly Díjat. • Mit tekint ön legveszélyesebbnek a par lamentál is demokrácia számára? - Mindent, ami nem egyeztethető össze a parlamentalizmussal. xxx Marián Poslúcha igazságügy-miniszter a bíróságok helyzetéről adott tájékoztatót. Rámutatott, hogy úgyszólván minden já­rásbíróságon hiányzik két-három bíró. Csak bonyolítja a helyzetet, hogy a bírák az alacsony fizetés miatt megválnak tiszt­ségüktől, és ügyvédként folytatják tevé­kenységüket. Helena Woleková munka-, és szociá­lisügyi miniszter arról számolt be, hogy a nyugdíjasok kiegyenlítő pótlékát 140-ről 220 koronára emelik fel. A minimálbér­valorizációjára több elképzelést is kidol­goztak.. A munkáltatók szerint nem kelle­ne a minimálbért 2000 koronánál tovább emelni, mert nem lesz miből bért fizetni. Egyes államigazgatási szervek szerint már most 2200 koronára kellene növelni a minimálbért, míg a szakszervezetek 2400 koronát javasolnak. Ivan Mikloš privatizációs miniszter így jellemezte a privatizációt: Ezzel szavatol­juk, a megkezdett gazdaságátalakítási fo­lyamat visszafordíthatatlanságát, (t. m.) A kormány jóváhagyta a nem­zetiségi sajtó támogatására tett javaslatot az 1991 -es évre vonat­kozóan. Feladatul adta a kormány nemzetiségi, valamint tájékozta 1­táspolitikai tanácsa elnökének, hogy az erre a célra előirányzott 21 millió korona szétosztását kel­lőképpen koordinálja. Egyelőre időleges megoldásról van szó, amelynek enyhítenie kellene a 22 százalékos forgalmi adónak a nemzetiségi sajtóra gyakorolt negatív hatását. A SZLOVÁKSÁG TÖRTÉNELMI VÁLASZÚTHOZ ÉRKEZETT JÁN ČARNOGURSKÝ ELSŐ ÖT NAPJA

Next

/
Thumbnails
Contents