Új Szó, 1991. április (44. évfolyam, 77-101. szám)

1991-04-02 / 77. szám, kedd

PUBLICISZTIKA lÚJSZÓi 1991. ÁPRILIS 2. MINDENT EGY HELYEN AZ AGROFRIGOR A JÖVŐBEN SEM SZERETNE ELADÓSODNI A letűnt rendszer három T (tilt, tűr, .támogat) elvén alapuló gazdaságpolitikája a zöldség- és gyümölcstermelésben, valamint a vele való kereskedelemben is a hangzatos szólamok és határozatok mellett a tűrés és támogatás között lavírozva próbálta biztosítani a lakosság alapvető szükségleteit. Azonban még a tűréshatárt meghaladó, illetve ebbe az irányba «mutató intézkedések, mint például a bértömegadó 50 százalékos emelése sem tudták letömi a termesztők vállalkozói kedvét, hiszen a zöldség- és gyümölcskereskedelem ősidők óta jó üzlet volt. Vélhetően ez a megfontolás játszott közre több mint két évtizeddel ezelőtt a dunaszerdahelyi Agrofrigor létrehozásában, amely mára, s ez nem csekélység, meghatározó módon van jelen Dél-Szlovákia mezőgazdaságában. A készülő földreform elhúzódó parlamenti csatározásai miatt nemcsak a termelők vannak felemás, cseppet sem irigylésre méltó helyzetben, hanem az általuk létrehozott közös vállalkozások, leányvállalatok is. Az alapítók jogi helyzetének tisztázatlansága, a földtörvényjavaslatok körüli huzavona az Agrofrigorban is érezteti hatását. Ott tehát, ahol az elmúlt években jelentős gazdasági sikerek születtek, ahol beruházási hitelek nélkül valósították meg a fejlesztési elképzeléseket, ahol a munkatermelékenység a mezőgazdasági termelőüzemekhez viszonyítva mintegy 80 százalékkal magasabb, ahol jól kiépített hálózat és kapcsolatrendszer biztosította a folyamatos működést, a hatékony gazdálkodást. A gazdasági élet szorító gondjai ellenére a vállalatban mégsem uralkodott ,,minden mindegy"-hangulat. Ján Knezoviő, az igazgató óvatos és megfontolt, mégis magabiztos véleményt formált a gazdasági élet jelenlegi állapotáról és a várható kilátásokról. - Bárhogyan is alakul a szövetkezetek sorsa, akár megmaradnak, átalakulnak, vagy elemeikre bomlanak, úgy véljük, zöldségre, gyümölcsre, valamint az általuk kínált szolgáltatásokra, kereskedelmi tevékenységre ezután is lesz igény. A termelők el akarják majd adni árujukat, tehát ránk is szükség lesz. Természetesen vállalatunk üzletpolitikáját, szerkezeti felépítését a jelen időszak követelményeihez kell igazítanunk. A részvénytársasággá való alakulás kezdeti lépései mindenütt bizonytalanok. Az Agrofrigorban is csak az alapvető elképzeléseket vázolták. Többek között azt, hogy az alapítókhoz való jogi kapcsolattól függetlenül erősíteni szeretnék a saját alkalmazottaik anyagi érdekeltségét a létrehozandó részvénytársaságban. Ez, persze, a belső szervezési struktúra átalakítását is megköveteli. .•..>•-. - Jelenleg rá vagyunk utalva, hogy elfogadjuk a mezőgazdaságban kialakult helyzetet. A jogi és a gazdasági kérdések megoldatlansága olyan fék, ami miatt nem tudunk lépni. A jövőben fontos lesz, hogy az alapító szövetkezetek által a vállalatban befektetett tőkerészesedést, transzformálni tudjuk a részvénytársaságba. Tulajdonosi részvények kibocsátásával saját dolgozóinkat is szeretnénk érdekeltté tenni a vállalat sikeres működépében. Át kell szerveznünk az irányítási rendszert, s ebben külön hangsúlyt helyezünk az egyes részlegek gazdasági önállóságára. A szó szoros értelmében minden egységnek saját magát keli majd eltartania. Egyedüli mérce az önállóság és a hatékonyság lesz. Köztudott, hogy az Agrofrigor az elmúlt években jelentős beruházásokat hajtott végre - hitelek nélkül. A jól megválasztott termelési program, a munkatermelékenység magas szintje mindezt lehetővé tette. Mi várható az új gazdasági feltételek között? - Alapvető gazdaságpolitikai filozófiánk továbbra is érvényben marad: nem szeretnénk eladósodni. A jelen gazdasági helyzetben viszont ezt nehéz lenne megtartanunk, ezért valószínűleg nem fogunk új beruházásokba, csak a megkezdett építkezéseket fejezzük be. A későbbiek során beruházási politikánkban elsősorban a lízingre helyezzük majd a hangsúlyt. Az Agrofrigorban számolnak azzal, hogy a zöldségfélék termesztésében a nagyüzemeken kívül hatékony segítséget kapnak a kistermelőktől is. Elsősorban a hajtatott zöldségfélék és fűszernövények esetében növelhetik a kínálatot. Az együttműködés javítása érdekében azonban hiányzik a kiépített infrastruktúra, amely Nyugaton a zöldség- és gyümölcstermesztők, valamint a forgalmazók között közvetlenebbé teszi a kapcsolatot, s a köztes elemeket igyekszik kizárni a termeiői láncból. - A nyugati nagy zöldségelosztó piacokon például a hajnali két órakor már pezseg az élet. A termelők által beszállított áru itt cserél (talál) gazdát. A nagy- és kiskereskedők egyaránt jelen vannak, s így reggelre már a legtöbb üzletben megtalálható a nagypiacról beszerzett friss zöldség. Nálunk még nem ismerős ez a képlet, de ha sikerülne megvalósítani elképzelésünket, ilyesfajta nagypiacot akár Dunaszerdahelyen is létrehozhatnánk. A meglévő raktárak és tárolási kapacitás mellé természetesen további feltételeket is meg kell teremteni. A nagybani zöldségpiac dédelgetett tervén túl meglévő szolgáltatásaikat is szeretnék fejleszteni. Amit eddig csak a tagvállalatoknak nyújtottak, ezután a magángazdálkodókra és a kistermelőkre is szeretnék kiterjeszteni. Különböző termelési, termesztési technológiák, biotermékek forgalmazása, vetőmagok, vegyszerek árusítása, tanácsadói szolgálat szerepel terveikben. -Az a célunk, hogy ügyfeleink a lehetőségek szerint mindent egy helyen intézhessenek el. Az áru eladását, vételét és az új információkat is itt, helyben kapják meg. Ehhez próbáljuk megteremteni a feltételeket. Hasikerül, mindenki jól jár. T. SZILVÁSSY LÁSZLÓ ES 0KKORJ!! (holnap Heti IFI) BEMUTATÓ A JÖVŐBŐL AMÍG NINCS MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI KAMARA Aki gondokkal küszködik, az problémáinak enyhítésére a legkisebb lehetőséget sem szalasztja el. A mezőgazdasági üzemek, a húsipari vállalatok és a tejüzemek a formálódó piacgazdaság terheit nyögik, így érthető, hogy a mezőgazdasági és az élelmiszeripari vállalkozók pozsony-vidéki társulásának tanácskozásán hiánytalanul képviseltették magukat. Abban a reményben, hogy a közös eszmecserén találnak megoldásokat, amelyek legalább részben enyhítik gondjaikat. Ahogy remélték, úgy is lett. A túltermelés és -kínálat okozta gondjaik túlnymó többsége ugyan megmaradt, de a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztérium képviseleteivel folytatott közel négyórás eszmecserén azért találtak néhány lehetőséget a bajok enyhítésére, bár a tanácskozásról hiányoztak a kereskedelmi szervezetek képviselői. Az állattenyésztők számára szinte kilátástalan a helyzet, mivel a vágómarhák felvásárlása majdhogynem szünetel. A récsei húsüzem tárolói tömve vannak, a pozsonyi húsboltok pedig egyre kevesebb tőkehúst, sőt húskészítményt rendelnek, mivel az olcsóbb morvaországi szállítókkal tartják a kapcsolatot. E probléma megoldásának egyedüli módja, ha a récsei húsüzem szállítói a morvaországi állattenyésztők árajánlataihoz igazodnak, hogy a récsei árak versenyképesek legyenek. A túlkínálat okozta feszültséget enyhítené, ha a mezőgazdasági üzemek elfogadnák a húsüzem ajánlatát, vagyis a bőr és belsőségek ellenében levágott és felezett állatokat visszavennék, és engedményes áron kimérnék tagjaiknak. Mivel vannak mezőgazdasági üzemek, amelyek számára a kiselejtezett tehenek a vágóérett üszőknél és bikáknál nagyobb gondot jelentenek, képviselők javasolták a minisztérium illetékeseinek, hogy az üszők és bikák felvásárlására felhasználható piacszabályozási tételt a mezőgazdasági üzem saját belátása szerint használhassa fel. Amit a húsiparnak a marhahús, ugyanazt jelenti a tejiparnak a vaj. Első lépésként kormányszinten kellene dönteni a raktározási költségek ellenében történő kiárusítás arányáról, persze a gazdaságosság elve alapján. A tejipar és a termelők is kérték a minisztériumot, hogy a jövőben a tej felvásárlásának feltételeit (az esetleges garantált árakat) legkésőbb az adott hónap huszadikáig ismertessék. így a tejüzem és a termelők a következő hónapra idejében megköthetnék a szerződéseket. Mivel több mezőgazdasági üzem mérlegeli a tej „házon belüli" feldolgozását, a tejipar javasolja, hogy az üzemek egyeztessék terveiket. Különben megtörténhet, hogy az azonos termékek túlkínálata miatt a befektetés hatékonysága elmarad a várttól, ötletként hangzott el, hogy a mezőgazdasági üzemek a vaj tárolására hűtőblokkokat vehetnének, és tagjaiknak, sőt az egész falunak engedményes áron adhatnák a vajat. Ugyancsak mérlegelés tárgya lehet azon járások példája, ahol a tejüzem a termelők széles körű részvételével részvénytársasággá alakul. Azzal a nem titkolt céllal, hogy fokozatosan a forgalmazást is átvállalja. Ezzel a jelenleg divatos, pusztán cégtábla átfestésen alapuló részvénytársaságok megalakulásával ellentétben már egy valódi, termelőket, feldolgozókat és forgalmazókat egyaránt tömörítő részvénytársaság formálódik. (egri) BEZZEG A BENELUX GANE! Vérlázító dolgokat látni újabban a hábetler-moziban. Tudják, abban a Fejes Endre-féle prolihüjítő dobozban, amit televíziónak szokás nevezni. Ne tessék megijedni, nem a dobozolt kultúráról akarok értekezni, sem a papucs-esztétikáról, különben sincs semmi értelme előszedni a régi vádakat, amelyeket a dolgozó nép okos gyülekezetéből fel avanzsál t még okosabb és még ügyesebb kommunista őrgrófok és reálszocialista hercegek kultúrintézői sulykoltak a szegény szocialista jobbágyba, mondván: Már megint a televízió előtt terpeszkedsz, Józsi? Hát nincs benned semmi elkötelezettség az elkötelezett kultúra iránt? Tessék, ingyenjegy, menj színházba, balettre, de aztán tartsd a pofád, mert nyugaton ilyet nem osztogatnak! Ejnye, János, hát felépítetted a nagy házat, oszt csak a nyárikonyhában éldegélsz? Van-e könyved, színes televízorod? Na, ugye, hogy van! Akkor nézd! De azért ne feledd, nem erre tanít téged a szocialista esztétika! Hogy Józsi és János miért menekült a kultúra produkcióitól, s hogy a szakszervezeti bizalmasok miként revolverezték körbe az áldozatokat az ingyenjegyekkel, s miért tátongott mégis vagy félig üresen, vagy félig rakottan a kultúra fűtetlen háza... De hagyjuk már azt az átkos múltat, amikor, idestova, a jelenben lennénk. Szóval vérlázító dolgokat láthat a hábetler-mozi előtt terpeszkedő, szocialista embertípusból bársonyossá-kereszténynyé-együttélő-függetlenné inkarnálódott Józsi és János, ha teszem azt, a szíenen (CNN) helyszíni riportját csemegézi a holland ganéhegyekről. A kakahegyekről, amelyek hovatovább egyre feszültebbé teszik a belpolitikai helyzetet a virágos országban. Merthogy ott annyi a sertés, hogy annál már csak a baromfi több, meg a hús, a tej, a vaj, a mézzel folyó jólét. Istenem, be jó is lehet hollandusnak, belgának, luxemburginak lenni! Hogy micsoda problémáik vannak! Se nyelvtörvény, se kárpótlás, se luszter, se földtörvény. Legnagyobb politikai tehertételük az a disznó disznó, amely ürít is, méghozzá gyakran, ekörül csatázik hát a zöldek pártja meg a gazdák, mert a gazda a feneketlen jólétben már nem győzi a földre hordani a trágyát, a zöld pedig nem győzi védeni a természetet. Persze, hogy lerágott csont, de azért csak eszébe jut az embernek a mi lánctalpasokkal tönkredöncölt, műtrágyával, a boldog hőskorban dédétével agyonmérgezett szocialista termőtalajunk, amely után jómagam sem kapkodnék, ha utánam dobnák sem. Mert ugyan ki a fene mer gazdálkodásra gondolni ott, ahol se pénz se posztó, se kistraktor, se kormányprogram, semminemű elképzelés a paraszti kedv élesztősére. Csak az adó. A szent, mindenek fölött álló adó, amely majd megmenti az országot. Igaz, beneluxéknál nem volt hőskor, csak az az embernyúzó kapitalizmus, amely, íme, mégicsak kivirágzott. A hollandusnak, belgának nem kellett önként és önfeledten özönlenie a szövetkezetbe, senki nem szedte el a traktorját, vetőgépét, sorolóját, cséplőgépét, a tulipános udvarok kútjaiba nem eregettek megszállottagitátorokat. Nekik attól sem kell tartaniuk, hogy, ne adj' isten, előállnak a francia ellenállók vagy a ki tudja milyen fasiszták, és visszakövetelik a földjeiket. Ilyen precedens csak minálunk lehetséges, legalábbis a miniszterelnök urunk ködös elképzeléseiben és nyugtalan álmaiban, aki lelki szemei előtt horthystákat lát mindenütt. De hogy honnan bújnának elő azok a bizonyos fasiszta magyar hordák, azt már nem igen taglalja a miniszterelnök úr, mert könnyen szaván lehetne fogni. Azokat ugyanis kitelepítették, méghozzá kamatostul. Persze, ilyen faramuci helyzet sincs sehol a világon talán, hogy az ötvenes években elszedett földet attól szedték el, aki már előzőleg elfoglalta valaki után. Mit lehet itt tenni? A paraszti, egyszerű és világos logika szerint most ugyanezt kéne lejátszani, visszafelé. Talán ez tűnik túl meredeknek a nemzeti álmok felé sodródó miniszterelnök úrnak, aki a néhányezer repatriáns jogait jogosabbnak véli, mint az űrbéli földszerzés óta nemzedékről nemzedékre örökölt vagyon jogát. Az egykori telkesgazda, József meg János, ne nagyon ugráljon, mert ő horthysta, geróf és nyagybirtokos burzsuj. Inkább legyenek zavaros viszonyok, de őket ki kell hagyni a buliból. Szóval, várjuk, várogatjuk azt a bizonyos földtörvényt, amely majd kárpótolni hivatott a kárpótlási törvénynél kibekkelt Józsit és Jánost, mert akkor be lett nekik ígérve: Legyetek türelmesek, mert azt mondja az írás, hogy az elsőkből lesznek az utolsók és az utolsókból az elsők. Bár alig hiszem, hogy valaki is dobogós helyre ácsingózna, mindössze a jogaiba szeretne visszakerülni. Merthogy ez itt jogállam lesz, ha törik, ha szakad. De azért irigylem a holland, belga és luxemburgi Jánosokat és Józsikat, az egész benelux bagázst a szaros gondjaikkal együtt. • KÖVESD! KÁROLY MEGSZŰNIK AZ UTCAI ÁRUSÍTÁS? CSAK KÉT ÉV MÚLVA ÉPÜL ÚJ SZEMÉTÉGETŐ Több aktuális téma szerepelt a Pozsonyi Főpolgármesteri Hivatal legutóbbi sajtótájékoztatóján. František Jánoš polgármester-helyettes a szilárd háztartási hulladék égetése és a salak tárolása körül kialakult - évekig elhallgatott - kritikus helyzettel foglalkozott. Elmondta, hogy Stupava visszautasítása után sikerült a pezinoki Ércbányák Vállalattal szerződést kötni. Két hónapra vállalja a szemét, illetve salak tárolását. Egyre gyakrabban jelentkeznek magánvállalkozók, akik hajlandóak lennének a szemetet, mint másodlagos nyersanyagot osztályozni, de a főváros esetében egyelőre nem jöhet számításba más, mint az égetés. Végleges megoldást egy környezetkímélő, csúcstechnológiával működő új szemétégető és -feldolgozó jelentene, amelynek felépítését külföldi beruházók két év múlva ígérik. Peter Kresánek főpolgármester a mozgássérültek korlátozott lehetőségeiről, s ezzel kapcsolatban az építészeti tervek mielőbbi módosításáról szólt. Rámugatott arra, hogy az állami hivataloknak és a helyi önkormányzatoknak fokozott figyelmet kell szentelniük a rokkantak szociális ellátásának. A továbbiakban Miloslava Zemková óvárosi polgármester bejelentette, hogy betiltották a belvárosban az engedély nélküli utcai árusítást, és szólt arról, milyen feltételekhez kötik az ambuláns árusítást. Az óvárosi hivatal szerződést kötött a CBS (civil közbiztonsági szolgálat) részvénytársasággal, mely a belváros bűnözésének csökkentésére és a közrend fenntartására irányul. A tizennégy fekete egyenruhás, adóvevővel ellátott járőr napi 24 órán át folyamatosan tart szolgálatot. A szabálysértések esetében, bejelentésük alapján jogi személyek akár kétszázezer, természetes személyek pedig ötezer korona bírságot fizethetnek. Az így befolyt összeg az Óvárosi Hivatal kasszájába kerül. A polgári biztonsági szolgálat tevékenységéről nyilvántartást vezet, melyet havonta a polgármesternek nyújt be. A feldolgozott dokumentáció alapján figyelemmel kísérhető a bűncselekmények, kihágások alakulása. A gazdasági szerződés az év végéig szól, akkor a városi rendőrség váltja fél a szolgálatot, -tgáSEGÉLYVONAL MINDENKINEK Amikor kb. egy évvel ezelőtt beszéltem dr. Eva Siráckával, a Rák Ellenes Liga elnökével, elmondta, hogy egyik dédelgetett álma amolyan „bizalom"-vonal létesítése, amelyen keresztül minden kérdésre érkezik válasz, megnyugtatás vagy továbbigazítás. Egyszóval olyan „forró drót"-ról álmodozott, amely segít abban, hogy a rászoruló ne maradjon egyedül rettegésével, problémájával. Nos, az álom valóra vált. Létrejött az első pozsonyi segélyvonal (külföldön is így nevezik), a fejlett egészségügyi kultúrával rendelkező országok mintájára. Nyugaton a segélyvonalat külön személyzet működteti. Németországban pl. éjszaka is van ügyelet. Amennyiben a telefonáló kérdésére nem tudnak azonnal válaszolni, megegyeznek egy közeli időpontban, amikor újra hívhat. A francia segélyvonal sajátossága, hogy orvosi tanácsokkal elvből nem szolgál. A segélyvonalat mindenütt rengetegen veszik igénybe, hisz vannak olyan problémák, amelyek már nyugtalanítják az embereket, de még nem akarnak orvoshoz fordulni. Ennek egyik oka, hogy míg az orvosnál fizetni kell, a telefontanácsadás ingyenes. A vonalkezelő, szakmailag mindenütt magas szinten álló személyzet nemzetközi tanácskozása idén áprilisban Athénben lesz. A téma: hogyan korszerűsíthető a telefontanácsadás, milyen módszerek a legcélravezetőbbek. Az összejövetelen részt vesz majd a Cseh-Szlovák Rák Ellenes Liga képviselője is. Tapasztalatait kész megosztani olvasóinkkal. A segélyvonal természetesen addig is igénybe vehető. Hétfőn, kedden és pénteken délután fél egytől két óráig egy tapasztalt onkológus, dr. Anna Janotová várja a kérdéseket a pozsonyi 835 080-as telefonszámon. - lampl i