Új Szó, 1991. április (44. évfolyam, 77-101. szám)

1991-04-25 / 97. szám, csütörtök

MOZAIK ÚJ SZÓ* NEM CSAK A DRÁGULÁS... . KEVESEBB GYEREK ÉTKEZIK AZ ISKOLÁKBAN • OTT VÁSÁROLNAK, AHOL OLCSÓBB t JUT GYÜMÖLCSRE, ÉDESSÉGRE? ELTÉRŐ ÁRAK t SOK MÚLIK A SZAKÁCSOK LELEMÉNYESSÉGÉN Minden család megérzi az élelmiszerárak emelkedését. Körültekintőbben vásárolunk, keressük az olcsóbb recepteket és bizony van, amirpl le kell mondanunk. Természetesen az alapanyagok drágulása miatt többet kell fizetnünk az üzemi konyhákban, de az iskolai étkezdékben és óvodákban is. Mit tesznek az óvodai és iskolai konyhák vezetői azért, hogy a gyerekek a lehetőségekhez mérten ízletes, az ésszerű táplálkozás követelményeinek is megfelelő kosztot kapjanak? Erre a kérdésre keresték a választ munkatársaink több iskolában és óvodában. Vágsellye - Bartíšeková Mária, a gimnázj/jm konyhavezetője: Nem éltünk a lehetőséggel és február óta nem emeltük az étkezés árát; Ez annak köszönhető, hogy a beszerzési árakat egyelőre tartani tudjuk. Többnyire nagykereskedelmi árakon vásárolunk, és kihasználjuk, hogy a földműves-szövetkezetektől termelői áron vehetjük a húst. Ennek ellenére kevesebben étkeznek, mint szeptemberben. A csökkenés nagyjából 10-15 százalékos mind a középiskolások, mind az alapiskolások esetében. Mivel nem emeltük az árat, nem ezért hagytak el. Sok diák édesanyja elveszítette a munkahelyét, otthon van, így kifizetődőbb meleg étellel várni a családot. Galánta - Mayer Katalin, a gimnázium konyhavezetője: Április elsejétől emeltük az árakat. Nem csak arról van szó, hogy nem jönnénk ki a régi normából. A gyermekeknek is vannak igényei, nem elég levest és valamilyen főételt tenni az asztalra, jó, ha van gyümölcs, tej, itt-ott egy kis édesség. Az emelés után nem nagyon csökkent a kosztosok száma. Szeptemberben 620 ebédet főztünk, ezen a héten 490-et, de a csökkenés folyamatos. Sok anyuka otthon maradt, otthon főz a családnak, sokan beutaznak, és főleg a negyedikesek rohannak haza a tanítás után. A csökkenést nem az áremelés számlájára írnám. Egyébként: ha olcsó zöldséghez, gyümölcshöz jutok tavasszal, vagy találok valamilyen megoldást, visszatérhetünk a régi normához és a régi árhoz. Bodrogszerdahely - A helyi magyar és szlovák tanítási nyelvű alapiskolák közös étkezdéjében csökkent a kosztosok száma. Tavaly - amikor az alapiskola alsó tagozatos tanulói még 3,80 koronáért, a felső tagozatosok pedig 4,30 koronáért kaptak ebédet - 204 gyermek étkezett. Ma viszont - amikor az ebéd ára 6,10, illetve 7,10 korona - csak 144-en élnek ezzel a lehetőséggel. Sajkó Márta konyhavezetőnő szerint ez részben az árdrágulással magyarázható, részben pedig azzal, hogy néhány gyermek édesanyja az utóbbi időben elvesztette munkáját. Hogy a csökkenés ne nagyon emelje a főzés költségeit, a konyha vállalta az egyik helyi ipari üzem 40 dolgozójának ellátását is. Ha a konyha a tejtermékek és hús mellett minden további élelmiszert a helyi üzletben vásárolna, s nem a Jednota tőketerebesi nagyraktárából, ahol valamivel olcsóbb az áru, akkor az ebéd előállítási költsége magasabb lenne. Pozsonypüspöki - Krammer Éva, a Magyar Nevelési Nyelvű Óvoda főszakácsa: 54 óvodásra főzünk, s tőlünk hordják a közeli kisegítő iskola 25 tanulójának is a kosztot. Április elsejétől kénytelenek voltunk az óvodások napi étkeztetésének díját 9,40-re emelni. Igyekszünk minden alkalmat megragadni, hogy olcsóbban jussunk hozzá a nyersanyaghoz. Eddig még naponta kaptak a gyerekek gyümölcsöt. Ahol lehet, takarékoskodunk, magunk sütjük a kalácsot, gyúrjuk a tésztát. Legtöbb bosszúságunk a pozsonyi Milex vállalattal van. A tejszállítók rendszeresen „megfújnak" 1-2, sőt 3 liter tejet, ami 15 gyermek tízóraija. Otília Rokošná, az alapiskola konyhafőnöke: Tavaly még 480 tanuló járt ebédre, ebből 80 romagyerek ingyenjegyet kapott. Idén nem emeltük az ebédjegyek árát, egyelőre kijön 6,10-ből, illetve 7,10-ből egy adag ebéd. Igaz, a kosztosok száma 206-ra csökkent, ebből 63-an a helyi magyar iskola diákjai. A zöldséget, gyümölcsöt a cseklészi szövetkezetből lényegesen olcsóbban tudjuk beszerezni. A szülőkkel való megegyezés alapján sütemény nincs, s gyümölcsöt is csak hetente egyszer adunk. A Milex szállítóira itt is panasz van, ládánként 1-2 liter tej rendszeresen „eltűnik". Kassa - Az iskolaév elejétől bevezetett 42 százalékos díjnövelés a kassai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolában és Gimnáziumban főleg az utóbbi két hónapban érezteti hatását. Míg az iskola 553 tanulója közül két hónappal ezelőtt 525-en ebédeltek az iskola éttermében, jelenleg 480-an. A csökkenés nyilván összefüggésben van azzal is, hogy növekedett azoknak az édesanyáknak a száma, akik elvesztették munkájukat. Az étteremnek 250 fős a kapacitása, így szűkös körülmények között dolgoznak a szakácsnők. Marta Krešňaková, az iskolai étkezde főnöke elmondta, hogy az alapanyagok beszerzésével csak januárban volt gondjuk, de Nagy Edit, az iskolai magánbüfé tulajdonosa, ekkor is a segítségükre sietett. Természetesen nagyobb részt még az állami üzletekből vásárolnak, de azokkal a magánvállalkozókkal és termelőkkel is keresik az együttműködést, akiknek a higiénikusok engedélyezik termékeik árusítását. Rimaszombat - A járási iskolaügyi hivatal tájékoztatása szerint nem egy óvodát éppen az áremelések miatt a múlthoz képest kevesebb gyerek látogat. Voltak helyek, ahol csökkenteni kényszerültek az osztályok számát, de előfordult, hogy érdeklődés híján bezárták az óvodát. Kisebb falvakban, így Vecseklőn, Barcán, Beretkén közös konyha alá vonták az óvodát és a helyben működő alsótagozatos iskolát. Az alsótagozatosak egyébként 7,70-et fizetnek, míg a felsőtagozatosok maximum 9 koronát. . A járás alapiskolái közül a Rimaszombathoz tartozó Dúsa úti lakótelepen a legkritikusabb a helyzet. Itt mintegy 700 roma él, s a lakótelepnek külön óvodája és alsótagozatos alapiskolája van. Az iskolai étteremben decemberben még 120 gyerek étkezett, háromnegyed részük íngyen. Most, mivel sokgyermekes családokról ván szó, 4-5 korona körül mozogna az egy tanulóra eső napi kosztpénz, de sokan ezt sem tudják fizetni. Januártól mintegy 50 személlyel csökkent az étkezők száma. A három osztályos óvoda már két osztályosként működik, és más változások is várhatók. Érsekújvár - A tavalyihoz képest a helyi Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolában is csökkent a kosztosok száma, a 960 tanuló közül 450-en, 150-nel kevesebben járnak ebédre. Az okot nem is a drágulásban kereshetnénk, hiszen az 1-4. osztályosok 80 fillérrel, a nagyobbak 90 fillérrel fizetnek csak többet az ebédért. A 10 százalékos drágulás a mai élelmiszerárak mellett a nullával egyenlő. A kicsik 6,90-et, a nagyok 8 koronát fizetnek a bőséges kosztért. Az egy főre eső „norma" 8,70, illetve 10,30 korona és a járási oktatási osztály minden gyerek ebédjéhez 1,80-at, illetve 2,30-at pótol. Bona Judit, az étkezde vezetője egyelőre nem nyugtalankodik, ilyen nagy számú kosztos mellett még belefér a keretbe. De azért jól meg kell nézni, mit vásárol az ember, s tudni kell, mi hol olcsóbb. A húst közvetlen a húsüzemből kapják, átlag 5 koronával olcsóbban kilóját, ugyanígy a tejüzemben valamennyi tejterméket kedvezményes áron veszik. Hogy mi lesz akkor, ha a zöldség ára felugrik, nem tudni. Azok a családok gyermekei, ahol az egy főre eső megélhetési költség nem éri el a létminimumot, egy koronával olcsóbban kapják az ébédet, de csak 5-6 gyerekről van szó. Ennyi pénzből otthon lehetetlen kihozni a kosztot. A jövőben alighanem többen étkeznek majd az iskolában. TÁVKAPCSOLÓ MÁST LÁT A SZEM, MÁST HALL A FÜL Naponta több országból sugárzott tévéhíradókat, hírmagazinokat, ilyen-olyan hírösszefoglalókat van alkalma nézni az embernek mostanában. Szerencsénk van, hiszen a tájékoztatásunk cseh, magyar vagy szlovák ,, minőségeit'' összemérhetjük az ZDF, a BBC vagy éppen a CNN adásaival is. Megérne néhány napot arra szánni, hogy megvizsgáljuk, ugyanabból a képanyagból milyen tévés hírt kreál a BBC, az MTV, a ČST vagy újabban az ST. Talán vannak szakemberek, akik kimutatják egyszer, hogy például a tegnapelőtti szlovák nacionalista tüntetésről miként tudósítottak a különböző tévéállomások. Kétségtelenül érdekes megállapításokra juthat az a tömegkommunikációs szakember, aki egy kicsit is rendszeres fogyasztója a közvetlenül vagy a műsorszóró műholdakról felkínált híradóknak. Történt ugyanis, hogy április 17-én a Morvaország és Szilézia területi egyenjogúságáért tüntető kb. ezres létszámú csoport előtt Bárta úr, az ismert szélsőséges cseh - pardon: morva - politikus szónokolt. Morva címerek és zászlók, morva pepitasasok emelkedtek a magasba. Egy nappal később ugyanezek a képsorok a budapesti tévéhíradóban már azt a telefontudósítást ,,illusztrálták", amelyben egy izgatott férfihang arról beszélt, amit egy másik szélsőséges párt, a Pánis úr vezette Szlovák Egység művelt a pozsonyi Hviezdoslav téren. Láttuk tehát a morvaországi önrendelkezésért rendezett tüntetésről készült képeket, s hallottuk az izgatott férfihangot. Tisztességesen elmondta, hogy Jozef Tiso háborús bűnös kivégzésének 44. évfordulóján tüntetést és ünnepi szentmisét tartottak a szakadó esőben, párszáz ember részvétélével. Kétségtelen, hogy a Magyar Televízió Híradójában ily szuverén módon vegyített kép- és hanganyag legfeljebb a magamfajta nézőket zavarja. Különben meg minek erőltetné meg magát a híradó szerkesztősége? Csehország, Morvaország, na és Szlovákia? Egy kutya mind - legalábbis szerintük. Láttam én már karón varjút. Meg azt, hogy nemrég ugyanannak a szerkesztőségnek a műhelyében készülő A HÉT című hírmagazinban a kelet-európai posztkommunista országok parlamentjeiről készítettek riportot. Neves magyar honatyák méricskélték, hol jobb, hol rosszabb, illetve mitől igazán jobb a magyar parlament a szomszéd népek parlamentjeinél. Csoda-e, ha eközben a prágai Szövetségi Gyűlésről mutatott képek valamikor a pártállam utolsó vonaglásának napjaiban készültek. Még a szocialista címer lógott a márványfalon, még ismert kommunista vezetők ültek az elnökségben. .. Akkor legyintettem az egészre. Javíthatatlan álmodozók várhatják csak el, hogy ne csak a taxis sztrájkról legyen tisztességes tudósítás a magyar televízióban, de a pár millió magyarnak hazát (legalábbis a nyugalmas haza majdani reményét) adó országokban történtekről is. Az már teljesen mellékes intermezzónak tetszett, amikor Forró Evelyn - nem tudom hányadszor - rosszul értette meg a legismertebb környezetvédő, zöldpárti képviselő és a bősi vízlépcsőt ellenző csoport vezetőjének szlovák nyelvű nyilatkozatát. Diplomáciai bonyodalom lett belőle. Csekélység. Nem vezetek listát az efféle ,, ügyetlenségekről". Az sem érdekel, hogy kiknek, milyen érdekük fűződik ahhoz, hogy efféle kommunikációs balfogásokkal manipulálják a tévénézőket. Csupán jelezni szeretném, hogy nem mindig azt látja a szem, amit hall a fül. Innen már csupán egyetlen ,,kapcsolásra" van az az eset, amikor a látott száj mondott valamit, s a nézó mást hallott. Ki érti ezt? DUSZA ISTVÁN MIT ÁLLAPÍTOTTAK MEG A KERESKEDELMI ELLENŐRÖK? HIÁNYCIKK A BECSÜLETESSÉG Az előadók és a vendéglősök az elmúlt héten sem várták tárt karokkai a Szlovákiai Kereskedelmi Felügyelőség munkatársait. És nem örültek annak sem, hogy 312 féle, 196 636,45 korona értékű árujuk forgalmazását leállították. 166 esetben bírságolták meg a helyszínen a szabálysértőket, és azok 18 990 korona büntetést fizettek. A 165 nagyobb „fogyatékosság" elkövetőivel a jegyzőkönyvek alapján a kereskedelmi felügyelőség foglalkozik majd. A pozsonyi Magnet utcai Mototechnában olyan hiányokat tártak fel, hogy az ügyet a rendőrségnek továbbították. Bizonyára valamennyiünket felháborítanak az alábbi adatok: a felügyelőség munkatársai 371 ellenőrző bevásárlást végeztek, s ezek 52 százalékánál a kelleténél többet számoltak nekik. A vásárlások során a legtöbb „tévedést" - 64,4 százalékos arányban - Közép-Szlovákiában tapasztalták, Szlovákia fővárosában pedig 56,9 százalék volt a számlahibák aránya. Nézzünk néhány konkrét adatot is. A pozsonyi Zlatá Rybka büfében a magánkereskedő a Kalmadel sajt kilóját 70 koronáért adta 61,30 helyett, az Encián sajt darabjáért pedig nem 6,10-et, hanem 6,50-et kért jogtalanul. A Zdroj nagyszombati Palárik utcai boltjában a csontosmarhahúst 29 korona helyett 36-ért, a Szliácsi szalámit 47 korona helyett 55-ért, az inovecit pedig 55 korona helyett 58-éct próbálták eladni az ellenőröknek. A besztercebányai Jednota 335-ös számú üzletében 5,80 helyett 6,10-ért árusították a burgonyát. Az ellenőrök kimutatták: már 3000 kilogrammot adtak el magasabb áron, s ezáltal 900 korona jogtalan haszonhoz jutottak. Szliácson a Jednota 185-ös számú boltjában a tartós tejet 10,20-ért árulták, pedig a rendes ár 8,80. A losonci Nógrádi Vendéglátóipari és Szállodák egyik egységében 3,60 helyett 5 koronáért árulták a töltött zsemlét, a borókapálinkát pedig literenként 20 koronával drágították meg. A pozsonyi Lermontov utcai 005-02-es számú élelmiszerboltban a sertéshúskonzervet 15 koronáért kínálták 10,50 helyett. A Jednota 01-076-os számú cermanyi üzletében az Ovocit szirupot 14,50-ért kapták meg az ellenőrök, pedig csak 12 koronába kerül. De nem csupán az élelmiszereket adják „felárral" az eladók. A pozsonyi Radvánska utcai 042-02-es számú üzletben az Azúr mosóport 18,50-ért adták (a valódi ár 17), a Datót 31-ért (a valódi ár 29), a kókuszszappant 6,20-ért (valódi ára 5,80). A legnagyobb becsapásokról érdemes külön szólni. A már említett Mototechna-üzletben azonkívül, hogy az ellenőrök 25 026,20 korona értékű árut találtak a pult alatt, amikor 936,40 koronáért bevásároltak, 520 korona 10 fillérrel számoltak nekik többet. A Miletiő utcai 728-03 számú húsboltban az 55,20 koronás vásárláskor 20,10 koronával kértek többet a kelleténél. A Zdroj privigyei 027-es számú üzletében fehér babot árultak, amelyről nem tudták felmutatni a szállítólevelet, ráadásul a 12 koronás kilónkénti árat önkényesen 25-re emelték. D. T. 1991 .ÁPRILIS 2

5. NEHÉZ A MÚLTTÓL BÚCSÚT VENNI... „A Csehszlovák Magyarok Demokratikus Szövetsége valóban nyitott kulturális érdekvédelmi szervezetté vált, s a politikai mozgalmaktól függetlenül, alulról építkezve igyekszik kifejteni tevékenységét, szem előtt tartva, hogy legfontosabb alapegysége az alapszervezet, koordináló és programalkotó fórumai pedig a járási és központi választott szervek" - szögezték le más egyéb mellett a Csemadok tőketerebesi járási konferenciáján, így összegezve a legfontosabb változásokat. A fenti, tényként közölt helyzetjelentést, végighallgatva a konferencia tanácskozását, lényegében nincs okom elutasítani. De azt sem hallgathatom el, a valóságban inkább azt tapasztaltam, hogy a lényeges változások a Bodrogközben és az Ung vidékén is csak most kezdődnek, ám korántsem mindenütt. Úgy tűnik föl, hogy a Csemadoknak is nehéz búcsút vennie a múlttól. A régi beidegződések nem egy községben mintha még most is működnének, fentről jövő utasításra várnak, ahelyett, hogy bíznának saját erejükben, felismerve azokat a cselekvési lehetőségeket, melyek kihasználásával gazdagíthatnák közösségük kultúráját. Szomotoron, Zemplénben, Bodrogon például olyan embert is nehéz találni, aki hajlandó lenne elvállalni a Csemadok alapszervezetének elnöki tisztét. Hosszú éveken át Vajkócon, Veskócon, Iskén, Kisgéresen, Bacskában, Szinyérben, Tiszacsernőben és Szolnocskában is csak formálisan létezett a Csemadok-szervezet. Csak tavaly születtek újjá. Ennek természetesen lehet örülni, de annak már nem, hogy a Tőketerebesi járásban megcsappant a Csemadok-tagok száma. Engem meglepett, hogy ennek okait a konferencián nemigen firtatták. Magyarázat nyilván többféle is akadna. Lehetne arra hivatkozni, hogy az elmúlt időszakban az emberek többsége inkább a pártokban és politikai mozgalmakban próbált aktivizálódni, és a Csemadokra nem futotta idejükből. De más okokat is fel lehetné sorakoztatni, aminek természetesen csak akkor lenne értelme, ha az eredmény valqs felmérésre, tényfeltáró munkára épülne. Ezt nem végezték el, pedig, ha a Csemadok a Tőketerebesi járásban is változni és változtatni akar, a helyzet, a tények alapos ismeretére van szükség. A titkárság azonban egyedül nem végezhette-végezheti el az említett munkát. Sajnos, az elmúlt esztendőben meglehetősen magára hagyatottan dolgozott, ugyanis a járási választmány negyvenöt tagjából a mindössze kétszer összehívott tanácskozáson alig jelentek meg húsznál többen, ráadásul az elnökségi tagok fele el sem járt az elnökségi ülésekre. Ha ehhez hozzáteszem, hogy 1990-ben a Csemadokközpontból senki nem volt a „keleti végeken" - akkor a kép még kevésbé megörvendeztető. Mindenesetre, a járási konferencia változtatott a Csemadok járási választmányának és elnökségének összetételén, s Fuksz Sándor személyében új elnököt választottak, aki a Csemadok fő feladatául az egyéniség szabad fejlődésének elősegítését jelölte meg, emellett hangsúlyozta, hogy a szlovákiai magyarok kulturális érdekeinek védelmében a szövetség politizáljon is. A Tőketerebesi járásban ez idő tájt a Csemadok leginkább Nagykaposon volt képes új dolgok kezdeményezésére, egyebek között kiválóan működik ott az Erdélyi János Népfőiskola. Aktivitásukat dicséri, hogy Ungi táj címmel színvonalas regionális lap kiadását kezdték meg, és ha a város önkormányzata rugalmasabb lesz, szeptembertől a népfőiskola mellett egy magyar tanítási nyelvű magán-alapiskola is nyílik. (szaszák)