Új Szó, 1991. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1991-03-11 / 59. szám, hétfő

1991. MÁRCIUS 11. DOKUMENTUM A BÍRÓSÁGON KÍVÜLI REHABILITÁCIÓKRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY (KÁRPÓTLÁSI TÖRVÉNY) A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság Szövetségi Gyűlése az 1948-1989-es években történt egyes vagyoni és más sérelmek következményeinek mérséklésére törekedve, annak tudatában, hogy ezeket a sérelmeket s még kevésbé a korábbi időszak különféle igazságtalanságait, beleértve a német és a magyar nemzetiségű polgárokkal szembeni sérelmeket, sohasem lehet teljes mértékben orvosolni, de azon akarata megerősítésére törekedve, hogy hasonló sérelmek már sohase fordulhassanak elő, jóváhagyta az alábbi törvényt: ELSÓ RÉSZ A SZABÁLYOZÁS TÁRGYA 1.§ (1) A törvény vonatkozik olyan egyes vagyoni és más sérelmek következményeinek enyhítésére, amelyeket az 1948. február 25-től 1990. január 1-ig (a továbbiakban csak „irányadó időszak") követtek el pölgári jogi és munkajogi ügyletekkel és igazgatási aktusokkal, ellentétben a demokratikus társadalom alapelveivel, amely tiszteletben tartja a polgárok jogait. Ezek a jogok kifejezésre jutnakpz Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányában, áz Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában, valamint a polgári, politikai, gazdasági, szociális és kulturális jogok ehhez kötődő nemzetközi egyezményeiben.

1 (2) A törvény szabályozza az olyan igények érvényesítésének feltételeit is, amelyek a hatályon kívül helyezett vagyon- és dologelkobzási, illetve lefoglalási büntetések határozataiból következnek, valamint az ilyen igényeknél a megtérítés módját és mértékét.

2 (3) Ezt a törvényt nem alkalmazzák az olyan sérelmek mérséklésére, amelyeket külön törvény szabályoz.

3 (4) Ezt a törvényt nem alkalmazzák olyan sérelmek mérséklésére, amelyeket a mezőgazdasági termelésre használt föld átvétele okozott, beleértve a földhöz tartozó lakóházakat és gazdasági épületeket, erdei és vízfelületet. (5) Ez a törvény nem alkalmazható azokra az esetekre, ha a vagyont a szabadságfosztás idején állami szempontból megbízhatatlan személyek, illetve faji üldözés következtében szerezték meg. 1/A külügyminiszter 120/1976 Tt. sz. hirdetménye A polgári és a politikai jogokról szóló nemzetközi egyezményről,, illetve A gazdasági, szociális és kulturális jogokról szóló nemzetközi egyezményről. 2/A bírósági rehabilitációról szóló 119/1990 Tt. sz. törvény 23. paragrafusának 2. bekezdése, a 47/1991 Tt. sz. törvény szerinti módosításban. A 82/1968 Tt. sz. törvény, a 70/1970 Tt. sz. törvény szerinti módosításban. 3/Például a 298/1990 Tt. sz. törvény a szerzetesi rendek és a kongregációk valamint az olmützi érsekség közti vagyoni viszonyok szabályozásáról és a 403/1990 Tt. sz. törvény az egyes vagyoni sérelmek következményeinek mérsékléséről, a 458/1990 Tt. sz. törvény szerinti módosításban. MÁSODIK RÉSZ A POLGÁRI JOGI ÉS AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI VISZONYOK TERÜLETE 2-§ (1)Az irányadó időszakban a polgári jogi ügyletekkel, igazgatási aktusokkal vagy egyéb jogellenes eljárással előidézett vagyoni és más sérelmek következményei mérséklésének módja a dolog kiadása, pénzbeli megtérítése vagy egyes igazgatási aktusok hatályon kívül helyezése, esetleg társadalombiztosítási módosítások eszközlése, a) ha ezt a törvény kifejezetten előírja; b) ha erre olyan jogszabályok rendelkezései szerint került sor, amelyeket ez a törvény hatályon kívül helyez vagy c) ha ez politikai üldözés, illetve az általánosan elismert emberi jogokat és szabadságjogokat sértő eljárás következménye volt. (2) Ebben a törvényben politikai üldözés alatt a személyek olyan sérelme értendő, a) amely demokratikusan motivált politikai és társadalmi cselekedeteikkel és polgári magatartásukkal közvetlen kapcsolatban sújtotta őket, illetve b) annak volt a következménye, hogy bizonyos társadalmi, vallási, vagyoni vagy más csoporthoz, illetve réteghez tartoztak. (3) Ebben a törvényben általánosan elismert emberi jogokat és szabadságjogokat sértő eljárás alatt olyan cselekvés értendő, amely ellentétben áll a törvény 1. paragrafusa 1. bekezdésében rögzített alapelvekkel. Ha a tulajdonjogot az irányadó időszakban az 1945-1948-as évek államosításáról szóló rendelkezései alapján vonták meg, megfelelő kárpótlás nélkül. a jogosult személyeknek e törvény szerint igényük keletkezik, amely külön törvény alapján érvényesíthető

4 4/Az állami vagyon más személyekre, vállalkozási célokra történő átruházásáról szóló... /1991 Tt. sz. törvény. ELSŐ FEJEZET POLGÁRI JOGI VISZONYOK 3-§ JOGOSULT SZEMÉLYEK (1) Jogosult az a természetes személy, akinek dolga állami tula|donba került a törvény 6. paragrafusában rögzített esetekben, amennyiben a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság állampolgára és állandó lakhelye területén van. (2) Ha az a személy, akinek dolga állami tulajdonba került a 6. paragrafusban rögzített esetekben, az 5. paragrafus 2. bekezdésében rögzített határidő eltelte előtt meghalt, vagy e határidőn belül holtnak nyilvánították, jogosultaknak minősülnek - amennyiben a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság állampolgárai és állandó lakhelyük területén van - az alábbi sorrendben feltüntetett természetes személyek: a) a hagyatéki eljárásban előterjesztett végrendelet szerint az általános örökös; b) a végrendelet szerint a részörökös, de csak örökrésze arányában; ez nem érvényes, ha az örököst a végrendelet szerint csak egyes dolgok vagy jogok illetik meg; ha áz örököst a végrendelet szerint a dolognak csak egy része illeti meg, amelyre a 6. paragrafus értelmében vonatkozik a kiadás-kötelessége, akkor csak erre a dologra jogosult; c) egyenlő arányban annak a személynek gyerekei és házastársa, akinek dolga a 6. paragrafusban rögzített esetekben átment az állam tulajdonába. Ha a gyerek meghalt az 5. paragrafus 2. bekezdésében rögzített határidő letelte előtt, helyette pgosultak az utódai, illetve a közülük meghalt gyerekei; d) annak a személynek szülei, akinek dolga a 6. paragrafusban rögzített esetekben állami tulajdonba került; e) annak a személynek testvérei, akiknek dolga a 6. paragrafusban rögzített esetekben állami tulajdonba került s ha közülük valaki meghalt, akkor helyette a gyerekei. (3) A 6. paragrafus 1. bekezdése f) pontjában rögzített esetekben jogosultak az ott feltüntetett személyek; ugyanez vonatkozik a 2. bekezdés c)-e- pontjára. 4-§ KÖTELEZETT SZEMÉLYEK (1) Kötelezett-személyek az állam vagy azok a jogi személyek, amelyeknek e törvény hatályba lépésének napján a dolog birtokukban van, kivéve: a) a külföldi vagyonrészesedésü vállalatokat és kereskedelmi társaságokat, amelyeknek társai vagy részvényesei kizárólag természetes személyek. Ez a kivétel ažonban nem érvényes, ha jogi személyektől 1990. október 1-e után szerzett dolgokról van szó; b) idegen államokat. (2) Kötelezett személyek az olyan természetes személyek is, akik ai dolgot az . államtól szerezték meg, amely a törvény 6. paragrafusában rögzített feltételek között rendelkezhet felettük, mégpedig azokban az esetekben, amelyekben ezek a személyek az akkor hatályos előírásokkal ellentétben vagy jogtalan előnyök alapján tettek szert a dologra, továbbá az ilyen személyek közeli hozzátartozói is, ha a dolgot ezek a személyek rájuk átruházták. A DOLOG KIADÁSA 5-§ (1) A kötelezett személy írásos felszólításra kiadja a dolgot a jogosult személynek, aki bizonyítja igényét a kiadandó dologra s leírja az állam általi átvételének módját. Ingóság esetében azt is bizonyítani kell, hogy az hol található. Ha több a jogosult személy s a 2: bekezdés szerinti határidőben közülük csak egyesek támasztanak igényt, az egész dolgot kiadják nekik. (2) A jogosult személy a kötelezett személyt a dolog kiadására a törvény hatályba lépése napjától hat hónapon belül szólíthatja fel, különben megszűnik igénye. (3) A kötelezett személy a jogosult személlyel egyezséget köt a dolog kiadására s azt legkésőbb 2. bekezdésben rögzített határidő letelte utáni harminc napon belül kiadja neki. Ingatlan esetében ezt az egyezséget be kell jegyeztetni az állami közjegyzöségen, amely hasonlóképpen jár el, mint az ingatlan átruházásáról szóló szerződés bejegyzésénél. (4) Ha a kötelezett személy a 2. bekezdés szerint nem tesz eleget a felszólításnak, a jogosult személy igényét a bíróság útján érvényesítheti az e törvény hatályba lépése napjától számított egy éven belül. (5) Ha a dolgot kiadják, azok a személyek, akiknek a 2. bekezdésben rögzített határidőben érvényesített igényeit nem elégítették ki, igényeiket bíróság útján érvényesíthetik azokkal a személyekkel szemben, akiknek a dolgot kiadták, mégpedig az e törvény hatályba lépésének napjától számított egy éven belül. (6) Az egyezség 2. bekezdés szerint kért bejegyzéséért közjegyzői illeték valamint az ingatlan kiadásával kapcsolatban igazgatási illeték nem vethető ki. 6-§ (1)A dolog kiadásának kötelessége vonatkozik azokra az esetekre, amelyekben a dolgot az irányadó időszakban átruházták az államra a) a Polgári Törvénykönyv 453. paragrafusa vagy a 87/1950 Tt. sz. törvény 287. paragrafusának a) betűje alapján, a 67/1952 Tt. sz. törvény szerinti módosításban; b) azon nyilatkozat és szerződés alapján, amely kivándorlás esetében a követelés engedményezéséről szólt (ún. lemondó nyilatkozat); c) mivel a külföldön tartózkodó polgár a dolgot köztársaságunk területén hagyta; d) kényszerű ingatlanajándékozási szerződéssel; e) gyorsított árverési eljárással az állami követelések kielégítésére; f) bírósági határozat alapján, amely érvénytelennek nyilvánította azt a szerződést, amellyel az állampolgár, mielőtt külföldre távozott, más személyre ruházta át a dolgot, ha az érvénytelenné nyilvánítás oka a köztársaság elhagyása volt. Ebben az esetben azonban jogosult személy a dolog szerződéses megszerzője, még akkor is, ha ez a szerződés nem lépett hatályba; g) kényszerhelyzetben, feltűnően előnytelen feltételek között kötött adásvételi szerződéssel; h) hagyatéki eljárásban az örökségről kényszerhelyzetben való lemondással; i) kárpótlásos kisajátítással, ha a létező dolog sohasem szolgálta azt a célt, amelyre kisajátították; j) kárpótlás nélküli kisajátítással; k) az akkori hatályos jogszabályokkal ellentétben végrehajtott államosítással. (2) A dolog kiadásának kötelessége vonatkozik az 1. bekezdésben nem rögzített további esetekre is, amelyek a törvény 2. paragrafusa 1. bekezdésének c) pontja alá esnek, valamint azokra az esetekre is, amelyekben az állam jogalap nélkül vette át a dolgot. 7§ (1)A jogosult személynek olyan állapotban kell a dolgot kiadni, amilyenben az a kiadásra vonatkozó írásbeli felszólítás kötelezett személynek való kézbesítésének napján volt. (2) Ha a kötelezett személy e nap előtt szerződést kötött a kiadandó ingatlannal kapcsolatos építkezési, rekonstrukciós és korszerűsítő munkálatokra, esetleg egyéb szerződést erre az ingatlanra, akkor egyezséget kötnek arról, hogy a jogosult személy átvállalja-e s milyen mértékben az ilyen szerződésből következő jogokat és kötelezettségeket. (3) Ha a kiadásra kerülő ingatlan állapota elvétele óta annyira leromlott, hogy haladéktalan építés nélkül nem használható lakás, termelés, kereskedelem vagy más szolgáltatások céljára, akkor a jogosult személy az ingatlan kiadása helyett a 13. paragrafus alapján pénzbeli kártérítést kérhet. (4) Ha az ingatlan annyira felértékelődött, hogy a jogosult személy írásbeli felszólítása postázásának napján ára jelentősen meghaladja eredeti árát, a jogosult személytől függ, vajon pénzbeli kártérítést kér a 13. paragrafus szerint vagy az ingatlan kiadását. Ez utóbbi esetben a jogosult személy a kötelezett személynek megtéríti az előző mondatban említett két ár közötti különbözetet. A két árat az e törvény hatályba lépésének napján érvényes árrendelkezések szerint állapítják meg. (5) A 4. bekezdés értelmében járnak el abban az esetben is, ha a dolog szerves részévé vált más dolognak. 8-§ (1) Nem adják ki azokat az építményeket, amelyek az alapvető átépítés következtében elveszítették eredeti építészetiműszaki jellegüket. (2) A kötelezett személy, eltekintve a 3. bekezdésben rögzített esetektől, köteles kiadni azt a telket, amelyen a már nem létező építmény állt. (3) Nem adják ki azt a telket, amelyen már a telek áRam általi átvételét követően emeltek építményt. (4) A jogosult személynek nem adják ki azt a telket, amely személyi használatba került. (5) Ha a jogosult személynek a dolgot nem adták ki, az 1 -4. bekezdésben rögzített esetekben pénzbeli térítés illeti meg a törvény 13. paragrafusa szerint. (6) A nemzeti műemlékké nyilvánított dolgot nem adják ki addig, amíg a Cseh Nemzeti Tanács és a Szlovák Nemzeti Tanács nem fogad el új törvényt a műemlék igazgatásáról és védelméről. 9§ (1) A kötelezett személynek a dolgokkal gondos gazdaként kell bánnia egészen a jogosult személyeknek való kiadásukig; e törvény hatályba lépésének napjától ezeket a dolgokat, részeiket és tartozékaikat nem adhatja más személy tulajdonába vagy használatába, kivéve a lakáscsere-egyezmények alapján a lakás átadásáról és átvételéről szóló egyezmények megkötésének eseteit. Az ezzel ellentétben álló jogi ügyletek érvénytelenek. (2) A 10. paragrafus rendelkezései nem érintik az olyan kár megtérítéséhez fűződő jogot, amelyet a kötelezett személy okozott a jogosult személynek az 1. bekezdésben rögzített kötelességeinek megsértésével. 10. § (1) A kötelezett személy a kiadásra kerülő dolgokkal kapcsolatban a jogosult személlyel szemben nem érvényesíthet semmiféle pénzbeli vagy más igényt. Ehhez hasonlóan a jogosult személy, akinek a dolgot kiadták, a kötelezett személlyel szemben csak azokat az igényeket érvényesítheti, amelyeket ez a törvény rögzít. (2) Ha az ingatlant az állam általi átvétele napján pénzintézeti követelések terhelték, amelyeket az ingatlan átruházásának korlátozásával biztosítottak s külön előírások szerint egyenlítették ki őket, a jogosult személy megtéríti az állam által kiegyenlített összeget. (3) Ha a dolgot kiadása, napján zálogjog terhelte, s a dolgot kiadták a kötelezett személynek a kötelmét ki kell egyenlítenie vagy másképp fedeznie. (4) Ha az állam az átvett dologért vételárat vagy térítést fizetett, akkor a dolgot átvevő személy köteles a kifizetett összeget visszaadni az illetékes államigazgatási szervnek. Ha a jogosult személy a ki nem adott dologért pénzbeli térítést^ kér, az említeti összeget a térítés összegéből levonják. 11-§ Ha az ingatlant személy adja kí s nem az állam, akkor igényelheti a dolog kifizetett vételárát. Ezt az igényt a köztársaság illetékes központi államigazgatási szervénél kell érvényesítenie. 12. § (1) A jogosult személy az ingatlan átvételének napján átveszi annak a bérbeadónak jogait és kötelezettségeit, aki egyezményt kötött a lakás átadásáról és átvételéről, illetve szerződést az átvett ingatlan nem lakáscélokatszolgáltó helyiségeinek bérletéről (2) A lakások és a nem lakáscélokat szolgáló helyiségek eddigi használóinak a kiadásra kerülő olyan ingatlanokban, amelyek a) a diplomáciai és a konzuláris képviseletek tevékenységét; b) egészségügyi és szociális szolgáltatások nyújtását, c) okdatásügyi szükségleteket, d) kulturális intézmények üzemelését, e) egészségkárosodott személyek munkarehabilitálását és foglalkoztatását, szolgálják, igényük keletkezik azzal a jogosult személlyel szemben, akinek az ingatlant kiadták, hogy velük egyezséget kössenek a lakások használatáról és a nem lakáscélokat szolgáló helyiségek bérbe-vételéről, mégpedig a Polgári Törvénykönyv, a nem lakáscélokat szolgáló helyiségek bérbe- és albérletbe adásáról szóló törvény és a kötődő jogszabályok szerint. A jogosult személy ezt a szerződést leghamarabb az e törvény hatályba lépése napjától eltelt tíz év után mondhatja fel. A jogos személynek ez a kötelezettsége az emiitett időszakban átszáll minden további tulajdonosra. (3) Ha a jogosult személy nem egyezik meg a 2. bekezdésében rögzített lakás és a nem lakáscélokat szolgáló, a 2. bekezdésben említett helyiségek bérleti díjában és fizetésének módjában, akkor az általános érvényes árrendelkezések szerint a bérleti díj szintjét az illetékes államigazgatási szerv határozza meg. (4) A lakás vagy a nem lakáscélokat szolgáló helyiségek használóját, aki az építészeti előírásokkal összhangban, saját költségére a lakást és a nem lakáscélokat szolgáló helyiségeket felértékelő módosításokat hajtott végre, térítés illeti meg, amelyet az érvényes árrendelkezések szerint állapítanak meg, mihelyt megszűnik használati joga. 13. § (1)A jogosult személynek pénzbeli kárpótlás csak olyan ingatlanért jár, amelyet nem adhatnak ki neki, illetve ha ezt e törvény 7. paragrafusának 3-5. bekezdése alapján kéri. (2) Abban az esetben, ha a polgárnak ingatlant magába nem foglaló egész vagyonát az állam olyan bírósági határozata alapján vette át, amelyet már hatályon kívül helyeztek, illetve hatályon kívül fog helyezni a bírósági rehabilitációról szóló 119/1990 Tt. sz. törvény, a 47/1991 Tt. sz. törvény módosításában, esetleg olyan határozat alapján, amelyet ez a törvény helyez hatályon kívül, a jogosult személyt 60 ezer korona kárpótlás illeti meg, amelyet az 5. bekezdésben rögzített módon folyósítanak. (3) A pénzbeli kárpótlásra vonatkozó kérvényt a köztársaság illetékes központi államigazgatási szervének kell benyújtani, legkésőbb e törvény hatályba lépésének napjától számított egy éven belül, illetve attól a naptól számított egy éven belül, amelyen jogerőre emelkedett a dolog kiadását elutasító ítélet. (4) A köztársaság illetékes központi államigazgatási szerve a 3. bekezdés szerinti kérvény alapján a jogosult személynek pénzbeli kárpótlást ad legkésőbb a kérvény kézbesítésének napjától számított 6 hónapon belül. (5) A pénzbeli kárpótlás módja legfeljebb 30 ezer korore pénzben, továhhá ért lyeknek nincs á..amik gük. A készpénzben szintjét a Cseh Közt illetve a Szlovák Köz rendeletileg határozze dés szerinti pénzbeli k nok értékelésére voi hatályba lépésének r rendelkezések szerinl (6) Ha a 3. paragi szerint nincs jogosi a pénzbeli kárpótlás 2. bekezdése szerint j' adják, de csak értékpe nek nincs állami köles MÁSC FEJE IGAZGATÁSI

1 14. JOGOSULT S (1) Jogosultak a tői sában említett szeméi állami tulajdonba I 16. paragrafusában rö (2) Jogosultak aze személyek is, akiknek szervek más sérelmek vény 16., 17. és 18. p e lyon kívül helyezett ha 15. < KÖTELE SZ'VIÉI Kötelezett személy mint a jogi személye 1. bekezdése szerint személyek a 4. paragr szerint, ha a dolgot az amely használati jogát ragrafusa 1. bekezdés rülmények között ny a köztársaság illetéke igazgatási szervei (a tő tusa és 17. paragraf dése). 16. j (1) Hatályukat vesz zatok, amelyek a 88/1 értelmében a vagyone szabták ki. (2) E törvény előző rint járnak el, ha a v magába foglalt. Ha ne igazodik a 13. parag séhez. (2) A három hónap vatartásért és szabac tésért a köztársaság államigazgatási szervi pótlást a 119/1990 23. paragrafusában, ŕ törvény módositásábí lek szerint. 17. (1) Hatál, ves munka-táboromól szól törvény szerint az ilye ról hozott határozatok, Nemzeti Tanács mur kulatok létesítéséről s; Tt. sz. rendelete szeri tok, ha csak a korábbi san nem bizonyítottál sen vagyoni bűnesetei

1 személyről van szó. (2) A köztársaság államigazgatási szerv kárpótlást nyútani a borban vagy a munkás tokban töltött időért, í a 47/1991 Tt. sz. tör törvényven rögzített n 18. (1) Hatályukat ves; es években kiadott amelyekkel a katonák; latuk idején műszaki sorolták valamint a 92 mi törvény 39. paragr; leges katonai gyakori; szaki segédzászlóalja (2) Hatályukat vesz tok, amelyekkel a diái kizárták a közép-, fe képesítést nyújtó isko tikal üldözések és az; emberi jogokat és sza tő eljárásnak volt a kö nulmányi rehabilitálás miniszterének rendelk