Új Szó, 1991. március (44. évfolyam, 51-76. szám)
1991-03-30 / 76. szám, szombat
I ÚJ szó, HÍREK - VÉLEMÉNYEK TÖNKRETESZI A SAJTÓT PÁRATLAN ADÓTEHER Tegnap a szlovákiai napilapok főszerkesztői tanácsának ülése után (tiltakozásukat lapunk első oldalán közöljük) Miloš Nemeček, a tanács elnöke nyilatkozott a Csehszlovák Sajtóirodának. Elmondta, a sajtóra vonatkozó 22 százalékos forgalmi adót a nagykereskedelmi árból számítják ki, vagyis abból az összegből, amely valamennyi lapnál a Postai Hírlapszolgálat 25 százalékos rabatjának levonása után marad. Tehát nem a fogyasztói árból. Még így is óriási ez a teher a szlovákiai napilapok számára. Ha megtartanák január eleji példányszámukat, akkor éves viszonylatban 120 millió koronát tenne ki. De már eddig is harmadával viszszaesett a példányszám, s ez tovább folytatódik. Más kérdésre válaszolva kifejtette, hogy a lapkészítés legnagyobb költségtételei a nyomdai kiadások és a papírár. Ez utóbbi közel a duplájára emelkedett. A Postai Hírlapszolgálat százalékrészesedésén szintén lehetne vitatkozni, dé döntő mértékben nem csökkenthető, akárcsak az önköltségek. A negyedik költségtétel a forgalmi adó, amely a sajtótermékeket sehol sem sújtja annyira, mint nálunk. Vagy nincs egyáltalán, vagy csak 4-8 százalék között mozog. Még hozzáfűzte: a 22 százalékos forgalmi adó tönkreteszi a sajtót. Az esetleges dotációról elmondta, hogy annak csak kiegészítő szerepe lehet, az alapkérdést nem oldja meg. GYÓGYÍTANI, DE MIBŐL? (Munkatársunktól) - Ha veszélyezteti valami a szlovákiai egészségügy reformját, akkor az a kritikus pénzhiány - ezek a szavak Alojz Rakús szlovák egészségügyi miniszter szájából hangzottak el, aki tegnap Dunaszerdahelyen ismerkedett a járás egészségügyének súlyos, már-már válságos helyzetével. A járás orvosainak invitálását rajta kívül elfogadták: Jozef Stank, a Szövetségi Gyűlés alelnöke, Bauer Edit, Paulicky Péter, Berényi Jószef és Ivan Hudec, a Szlovák Nemzeti Tanács képviselői. A közelmúltban már tájékoztattuk olvasóinkat a térség orvosainak és egészségügyi dolgozóinak nyílt leveléről, amelyben figyelmeztetik a tárca vezetőjét: amennyiben a kormány nem emeli a járás egészségügyére tervezett pénzügyi keretet, a továbbiakban lehetetlenné válik a betegellátás. A kevés kórházi ággyal rendelkező, de sűrűn lakott járás ugyanis kevesebb pénzt kapott a költségvetésből, mint tavaly. Az elosztásnál ráadásul az illetékesek nem vették figyelembe a gyógyszerek, az élelmiszerek, az üzemanyag és az energia árának emelését sem. A találkozón részt vevő orvosok rámutattak arra is, hogy amíg a múltban a járási kórház és a fekvőbeteg részlegek a szövetkezetek támogatását is élvezték, addig mára a súlyos gazdasági helyzet következtében ez a segítség is megszűnt. Alojz Rakús a felszólalók kérdéseire válaszolva elmondta: az állam az elmúlt évtizedek során nem kevesebb mint 300 milliárd korona adósságot halmozott fel az egészségügy számlájára. Ezen a helyzeten egy éven belül nem lehet változtatni. A kormánynak azonban eltökélt szándéka megakadályozni, hogy az egészségügyi ellátásra kevesebb pénz jusson, mint tavaly. A konkrét elképzelésekkel már a kormány gazdasági tanácsa foglalkozik - mondta a miniszter. A találkozón ezenkívül szó volt "a minden bizonnyal 1992-ben életbelépő betegbiztosítási rendszerről, valamint az orvosi kamarákról. (gá-) VAJON MIT AKAR BIĽAK? SZOVJET-AMERIKAI KOMPROMISSZUM IRAK MEGTARTHATJA VÉDELMI JELLEGŰ RAKÉTÁIT KIRKUK ÁLLÍTÓLAG A KORMÁNYERŐK KEZÉBEN VAN VIHAROS A FOLYTATÁS IS 1991. MÁ RCIUS 30. HHHHHHHBi NYÁRI IDŐSZÁMÍTÁS Holnap, 1991. március 31-én, hajnali két órakor Csehszlovákiában is átállítják az órák mutatóit 3 órára. Ezzel .megkezdődik a nyári időszámítás, amely bizonyítottan nagyfokú energetikai megtakarítást jelent. A nyári időszámítást ugyanakkor Európa minden országában bevezetik. MARIÁN ČALFA TÉVÉBESZÉDE Tegnapi tévébeszédében Marián Čalfa szövetségi miniszterelnök rámutatott, hogy a világban bekövetkezett gazdasági változások Csehszlovákia számára mintegy 5 milliárd dolláros veszteséget okoztak. Ebben a szovjet piacok elvesztése 2,5 milliárd dollárral részesedik, az öböl-háború 1,5 milliárd dolláros kárt okozott hazánknak, 1 milliárd dollár veszteséggel járt az NDK és az NSZK egyesítése következtében beállt piackiesés. Ami a Csehszlovákia és a Szovjetunió közti gazdasági kapcsolatokat illeti, e kérdésben a fő gondot a Szovjetuniónak az a döntése jelenti, hogy 1991. január elsejétől a közös elszámolásban bevezette a szabadon átváltható pénzeszközöket és a világpiaci árakat. Ebből a helyzetből a kiutat Marián Čalfa szerint az alternatív piacok megkeresése jelentheti. RÖVIDZÁRLAT OKOZTA A TÜZET A szovjet hadsereg objektumában (Krupka városban) keletkezett tüzet a villanyvezeték hálózatának rövidzárlata okozta - jelentette ki a Csehszlovák Sajtóiroda munkatársának Karel Rieger, Krupka város polgármestere. Hozzáfűzte, hogy kizárt az a feltételezés, hogy a tüzet a szovjet katonák hanyagsága okozhatta. Az ügyet a milovicei szovjet katonai ügyészség vizsgálja. ELUTASÍTJÁK VLADIMÍR MEČIAR KIJELENTÉSEIT Tegnap délután teléfonon kaptuk meg az Együttélés Politikai Mozgalom keleti csoportjának tiltakozását, melyből az alábbi részt emeljük ki. „Felháborodva és határozottan elutasítjuk Vladimír Meöiamak, az SZK miniszterelnökének mindazon kijelentéseit és megnyilatkozásait, amelyekben sértő módon nyilatkozik becsületes emberek százezreiről, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság nemzeti kisebbségeiről, a magyarokról, a németekről és valamennyiüket kollektíve a hazaárulók és a szlovák nép ellenségei sorába akarja helyezni. Ezzel - akár tudatában van, akár nincs - a jogfosztottság időszakának szellemét szabadítja ránk." HELYREIGAZÍTÁS Lapunk tegnapi számának 2.. oldalán jelent meg az SZNT 13. ülése című közlemény, amelynek második bekezdésébe értelemzavaró hiba került. A mondat helyesen így hangzik: „Az elnökség meghallgatta Jozef Kučerák, Vladimír Ondruš és Zászlós Gábor véleményét, amelyben megmagyarázták, miként jutottak olyan információkhoz, melyek szerint a szlovák kormány néhány tagja állítólag együttműködött a volt titkosrendörséggel." Az érintettek és az olvasók szíves elnézését kérjük. VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1991. április 2-án Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre koronában Angol font 53,53 Francia frank 5,31 Német márka 18,00 Olasz líra (1000) 24,18 Osztrák schilling 2,56 Svájci frank 21,13 USA-dollár 30,85 Vasil Biľak, a CSKP KB Elnökségének egykori tagja és titkára vádat emelt a Cesty Ügynökség ellen, amely emlékiratainak a kiadója. A prágai IV. városkerületi bíróság azonban, ahova ez a hírügynökség székhelyénél fogva tartozik, egyelőre nem tehet semmit. Amint azt Vojtéch Cepl bíró a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójának elmondta, Vasil Bil'ak beadványa március 14én érkezett a bírósághoz. Ennek tartalmából azonban nem derül ki, mit szeretne elérni a felperes. Például az, hogy az árusítás leállítását akarja-e, vagy pedig kártérítést követel. Ezért a bíróság a vádiratot kiegészítés és pontosítás céljából visszaadta Bil'aknak. A felperes a vádhoz előzetes intézkedésre vonatkozó tervet is csatolt, melynek értelmében a bíróság - amennyiben eleget tesz követelésének - kötelezze a Cesty ÜgyÁprilis elseje. Sokak számára életbevágó eseményt hoz ez e nap. Ilyenkor vonulnak be az újoncok, hogy megkezdjék tényleges katonai szolgálatukat. Idén, ezen a napon 30 ezer fiatal lépi át a kaszárnyák kapuját, ebből Szlovákiában 12 700-an. A hadsereg demokratizálásával illetve humanizálásával összhangban a védelmi tárca arra törekszik, hogy amennyiben lehetséges, a lakóhelyekhez közel, a saját köztársaságuk területén töltsék le a katonák a szolgálati időt. Egyelőre a szlovákiai fiúk 30 százalékának nem teljesíthető ez a vágya: Csehországba kell bevonulniuk. De az ottani fiatalok sem maradnak „helyben", hisz Csehországból 3000 katona kezdi meg tanulmányait a szlovákiai altiszti iskolákban. De nem csupán az említett „csere" jelenti a mozgást a csehszlovák hadseregben. A leszerelőkkel egyidőben 4000en vetik le az egyenruhájukat, vállalják a polgári szolgálatot, szociális és egyéb okokkal indokolva elhatározásukat. A közelmúltban Pozsonyban megtartott sajtóértekezleten Antonín Rašektôl, nökséget a második kötet kiadásának leállítására. A javaslatról a bíróság még nem döntött. Az emlékirat második részének április közepén kellene az üzletekbe kerülnie. Vasil Bil'ak emlékiratainak részletei 1987ben és 1988-ban jelentek meg némely szlovák és cseh újságban, illetve folyóiratban. A Cesty Ügynökség kiadta őket, és most az első rész Vasil Biľak emlékiratai címmel kapható. ! - Vasil Bil'ak vádja meglepett bennünket. A kiadás előtt Pozsonyban érdekes beszélgetést folytattunk vele. Egyetértett velünk abban, hogy hiteles visszaemlékezéseit ki kell adni, mondta a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójának Vlastimil Svoboda, a Cesty Ügynökség elnöke. Az ügynökség képviselői nem értik, miért ellenzi a szerző a kiadást. c vcocimi miniszterhelyettestől azt is megtudtuk: az elmúlt évben 10 000 hivatásos katona hagyta ott a hadsereget. Felülvizsgálták, vajon nem a legjobbak változtattak-e életpályát, tehát nem gyengült-e túlságosan a hadsereg ereje a jól képzett szakemberek távozása után. Megállapították: kiválóak, közepes és alacsony képességűek egyaránt mentek el, de a szociálpolitikai tervek megvalósításával azt szeretnék elérni, hogy ne következzen be az 1968 utáni helyzet. Akkor ugyanis öt-hat ezer hivatásos katona fordított hátat a hadseregnek a legjobbak közül. Bizonyára sokakat érdekel mi van a háborúban részt vett katonáinkkal. Nos, a tárca illetékesei közölték: a SzaúdArábiában lévő 198 férfi jól van, egészséges. öt helyen csoportosulnak. A Kuvait Citytől 40-50 kilométerre lévő csoport van a legnehezebb helyzetben, mert ott az égő olaj miatt igen nagymértékű a környezetszennyeződés. Ezért váltakozni fognak a többi csoporttal. Arra a kérdésre, hogy mikor térnek haza, nem tudtak pontos választ adni, de valószínűleg két hónap múlva már itthon lesznek. D. T. ii Az Egyesült Államok és a Szovjetunió csütörtökön kompromisszumos megoldásra jutott az iraki rakétafegyverek ügyében. Ez a kérdés szerepel a Biztonsági Tanácsnak az öbölbeli végleges tűzszüneti megállapodásának javaslatában. Julij Voroncov szovjet ENSZ-nagykövet elmondotta, a tervezet ide vonatkozó részét módosították, s eszerint meg kell semmisíteni a vegyi vagy nukleáris robbanófejek hordozására alkalmas összes iraki rakétát, ugyanakkor Bagdad megtarthatja a kisebb, a szárazföldi harcokban használatos rakétákat. Mint ismeretes, Voroncov szerdán konzultált a Kremllel, s ezt követően tette a BT-ben azt a meglepő javaslatot, hogy Irak megtarthassa a védelmi jellegű közepes hatótávolságú rakétáit. Washington ezzel nem értett egyet. Valószínűleg ez a szovjet javaslat volt az utolsó akadály a határozat elfogadásának útjában. Megfigyelők szerint a dokumentumot a BT a jövő héten jóváhagyja. Ramsey Clark volt amerikai igazságügy-miniszter csütörtökön New Yorkban tájékoztatott egy nemzetközi vizsgálóbizottság felállításáról. Ez a testület fog információkat gyűjteni az amerikai és a szövetséges katonák állítólagos háborús bűntetteiről az öbölben. Ramsey Clark, aki gyakran bírálja az amerikai külpolitikát, a szövetséges légitámadások idején Irakban járt. Becslései szerint a légitámadások következtében 125 ezer iraki vesztette életét. A csütörtök esti hírek után a tegnapra virradó éjszaka már Richard Boucher amerikai külügyi szóvivő is megerősítette, (Folytatás az 1. oldalról) remben kitört a taps. Haszbulatov egyébként a Jelcin melletti csütörtöki tüntetéseket a demokratikus erők győzelmeként értékelte. Méltatta, hogy a demonstrációk erőszakmentesen zajlottak, s mint mondotta, köszönetet kell mondani az embereknek, a népi képviselőknek, akik segítettek a rend fenntartásában. Arról sem feledkezett meg, hogy e szempontból a moszkvai milícia korrektségét is méltassa. A tanácskozás programjáról szóló vitában több képviselő; visszatért a csütörtöki tüntetésekhez és a karhatalom felvonultatásához. Haszbulatov felszólította a jelenlévőket, hogy a témát fejezzék be, különben kikapcsoltatja a mikrofonokat. Csaknem egyórás viharos vita után serh tudták elfogadni a kongresszus programját. A hírügynökségi beszámolók szerint 90 percnyi tanácskozás után az irányítás teljesen kicsúszott Haszbulatov kezéből. A hangos közbekiáltásokkal tarkított vita immáron kizárólag a programmal volt kapcsolatos. Egy különbizottság ugyanis csütörtökön megállapodott egy hárompontos programban: Borisz Jelcin beszámolója, az oroszországi föderáció államjogi és nemzetiségi elrendezése, kiegészítve az oroszországi népszavazás eredményeivel, valamint az új szövetségi szerződés tervezete. Viszont többen követelték a program kibővítését, például azt, hogy a bányászok sztrájkjáról is tárgyaljanak. Mások ragaszkodtak ahhoz, hogy Jelcin beszámolóját egészítsék ki az orosz parlament valamelyik kamarája elnökének a korreferátumával. Mint ismeretes, mindkét kamara elnöke februárban még a Jelcin-ellenes tábort támogatta. Az ülést vezető Haszbulatov következetesen a hárompontos napirendhez ragaszkodott, s így az egyedüli lehetséges megoldás következett: egyórás szünetet rendelt el. Úgy tűnik, ennyi idő alatt sikerült kompromisszumra jutni, mert a szünet után - természetesen, nem minden vita nélkül - mégiscsak a hárompontos programot fogadták el. Jelcin hívei ezúttal ismét győzelmet arattak, mégpedig abban, hogy keresztülvitték: az orosz elnök jelentést terjesszen elő, s ne számot adjon a munkájáról. Igaz, a konzervatív tábornak viszont sikerült elérnie, hogy Jelcin jelentéséhez két korreferátumot csatolnak. hogy az iraki kormánycsapatok nagyszabású offenzívát indítottak Kirkuk északiraki olajipari központ elfoglalására. Ez a város már jó ideje a kurd felkelők ellenőrzése alatt áll. Az amerikai szóvivő most nem volt hajlandó megerősíteni a bagdadi rádiónak azt az állítását, amely szerint Kirkukot immár a kormányerők ellenőrzik. Elmondta, hogy Szaddam csapatai a támadás során harckocsikat, nehéztüzérséget, harci helikoptereket és valószínűleg rakétákat is bevetettek. Figyelmet érdemel azonban, hogy a szír fővárosban, Damaszkuszban székelő kurd ellenzéki források sem jelentették ki egyértelműen, hogy Kirkuk elesett, de nem zárták ki, hogy ez lehetséges. Szerintük a város védői azért adhatták fel állásaikat, hogy megakadályozzák a polgári áldozatok számának növekedését. A felkelők szerint ugyanis magának a városnak nincs stratégiai jelentősége. Az amerikai védelmi minisztérium ugyancsak tegnapra virradóra jelentette be, hogy eltemettek 444 iraki katonát, azt azonban még mindig nem tudni pontosan, hogy az öböl-háborúban az iraki hadsereg hány katonát vesztett. A hét elején szintén amerikai források 100 ezerre becsülték ezt a számot. Németország főügyészének hivatala csütörtökön közölte, bíróság elé állítják több, összesen 14 német cég alkalmazottját, mert vegyi fegyverek gyártásánál használatos berendezéseket juttattak ki Irakba. Meg kell jegyezni, felmerült az a gyanú, hogy az ilyen ügyletekbe belekeveredett német cégek száma eléri a százat is. Alig kezdődött meg a délutáni tanácskozás, ismét magasra csaptak a szenvedélyek, olyannyira, hogy Jelcin sokáig el sem tudta kezdeni előadói beszédét. Több küldött bírálta a kongresszus titkárságát, mondván, rosszul vezeti a tanácskozást. Haszbulatov szemére vetették, hogy nem akar visszatérni a csütörtöki kongresszusi határozathoz. Sokan úgy vélik ugyanis, hogy azt nem teljesítették következetesen. A csütörtöki határozat követelte a rendfenntartó erők kivonását Moszkvából és alkotmányellenesnek minősítette a szovjet kormánynak azt a döntését, amellyel a március 26—április 15. közötti időszakban betiltott minden nagygyűlést. Ugyancsak törvénytelennek mondták ki Gorbacsovnak azt a rendeletét, amellyel a szövetségi belügyminisztériumra bízta a szovjet főváros rendjének a garantálását. A vitában felszólalók azt elismerték, hogy az egyenruhásokat eltávolították, de a kormány és az államfő döntése érvényben maradt. Néhány képviselő azt követelte, még Jelcin felszólalása előtt kapjanak szót a dolgozókollektívák képviselői, hogy az orosz elnök azonnal reagálhasson ezekre. A kommunista képviselők követelték, hogy Jelcin beszámolóját halasszák mára, de a küldöttek többségének döntése alapján a parlament elnöke mégis elmondta beszédét. Jelcin leszögezte, Oroszország egyik legdrámaibb időszakát éli, a szakadék szélére jutott. A gazdasági helyzet kritikus, ami főleg annak a következménye, hogy a föderáció túlzottan függ a szövetségi struktúráktól. Úgy vélekedett, a központi hatalom képtelen biztosítani a társadalmi reform megvalósítását. Ezzel kapcsolatban politikai változásokat javasolt szövetségi és köztársasági szinten. Indítványozta, kezdődjenek kerekasztal-tárgyalások valamennyi politikai erő részvételével. Jelcin szerint hivatalosan el kellene utasítani az erő, így a katonai erő alkalmazását, mint a politikai harc eszközét. Az unió belpolitikai helyzetéről szólva azt mondta, két alapvető, egyben ellentétes politikai tendencia van jelen: a mélyreható és sokoidalú reformokra törekvő demokratikus erő és a bürokratikus apparátus, amely igyekszik elfojtani a glasznosztyot és a nép aktivitását. Ml ÚJSÁG A HADSEREGBEN? ÚJONCOK ÉS POLGÁRI SZOLGÁLATOSOK