Új Szó, 1991. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1991-03-30 / 76. szám, szombat

I ÚJ szó, HÍREK - VÉLEMÉNYEK TÖNKRETESZI A SAJTÓT PÁRATLAN ADÓTEHER Tegnap a szlovákiai napilapok főszerkesztői tanácsának ülése után (tiltakozásukat lapunk első oldalán közöljük) Miloš Nemeček, a tanács elnöke nyilatkozott a Csehszlovák Sajtóirodának. Elmondta, a sajtóra vonatkozó 22 százalékos forgalmi adót a nagyke­reskedelmi árból számítják ki, vagyis abból az összegből, amely vala­mennyi lapnál a Postai Hírlapszol­gálat 25 százalékos rabatjának levo­nása után marad. Tehát nem a fo­gyasztói árból. Még így is óriási ez a teher a szlovákiai napilapok szá­mára. Ha megtartanák január eleji példányszámukat, akkor éves vi­szonylatban 120 millió koronát tenne ki. De már eddig is harmadával visz­szaesett a példányszám, s ez tovább folytatódik. Más kérdésre válaszolva kifejtet­te, hogy a lapkészítés legnagyobb költségtételei a nyomdai kiadások és a papírár. Ez utóbbi közel a dup­lájára emelkedett. A Postai Hírlap­szolgálat százalékrészesedésén szintén lehetne vitatkozni, dé döntő mértékben nem csökkenthető, akár­csak az önköltségek. A negyedik költségtétel a forgalmi adó, amely a sajtótermékeket sehol sem sújtja annyira, mint nálunk. Vagy nincs egyáltalán, vagy csak 4-8 százalék között mozog. Még hozzáfűzte: a 22 százalékos forgalmi adó tönkreteszi a sajtót. Az esetleges dotációról el­mondta, hogy annak csak kiegészítő szerepe lehet, az alapkérdést nem oldja meg. GYÓGYÍTANI, DE MIBŐL? (Munkatársunktól) - Ha veszélyezteti valami a szlovákiai egészségügy reformját, akkor az a kritikus pénzhiány - ezek a szavak Alojz Rakús szlovák egészségügyi miniszter szájából hangzottak el, aki tegnap Dunaszerdahelyen ismerkedett a járás egészségügyének súlyos, már-már válságos helyzetével. A járás orvosai­nak invitálását rajta kívül elfogadták: Jozef Stank, a Szövetségi Gyűlés alelnöke, Bauer Edit, Paulicky Péter, Berényi Jószef és Ivan Hudec, a Szlovák Nemzeti Tanács képviselői. A közelmúltban már tájékoztattuk ol­vasóinkat a térség orvosainak és egész­ségügyi dolgozóinak nyílt leveléről, amelyben figyelmeztetik a tárca vezetőjét: amennyiben a kormány nem emeli a járás egészségügyére tervezett pénzügyi kere­tet, a továbbiakban lehetetlenné válik a betegellátás. A kevés kórházi ággyal rendelkező, de sűrűn lakott járás ugyanis kevesebb pénzt kapott a költségvetésből, mint tavaly. Az elosztásnál ráadásul az illetékesek nem vették figyelembe a gyógyszerek, az élelmiszerek, az üzem­anyag és az energia árának emelését sem. A találkozón részt vevő orvosok rámutattak arra is, hogy amíg a múltban a járási kórház és a fekvőbeteg részlegek a szövetkezetek támogatását is élvezték, addig mára a súlyos gazdasági helyzet következtében ez a segítség is megszűnt. Alojz Rakús a felszólalók kérdéseire válaszolva elmondta: az állam az elmúlt évtizedek során nem kevesebb mint 300 milliárd korona adósságot halmozott fel az egészségügy számlájára. Ezen a hely­zeten egy éven belül nem lehet változtat­ni. A kormánynak azonban eltökélt szán­déka megakadályozni, hogy az egész­ségügyi ellátásra kevesebb pénz jusson, mint tavaly. A konkrét elképzelésekkel már a kormány gazdasági tanácsa foglal­kozik - mondta a miniszter. A találkozón ezenkívül szó volt "a min­den bizonnyal 1992-ben életbelépő be­tegbiztosítási rendszerről, valamint az or­vosi kamarákról. (gá-) VAJON MIT AKAR BIĽAK? SZOVJET-AMERIKAI KOMPROMISSZUM IRAK MEGTARTHATJA VÉDELMI JELLEGŰ RAKÉTÁIT KIRKUK ÁLLÍTÓLAG A KORMÁNYERŐK KEZÉBEN VAN VIHAROS A FOLYTATÁS IS 1991. MÁ RCIUS 30. HHHHHHHBi NYÁRI IDŐSZÁMÍTÁS Holnap, 1991. március 31-én, hajnali két órakor Csehszlovákiában is átállítják az órák mutatóit 3 órára. Ezzel .megkezdődik a nyári időszá­mítás, amely bizonyítottan nagyfokú energetikai megtakarítást jelent. A nyári időszámítást ugyanakkor Európa minden országában beve­zetik. MARIÁN ČALFA TÉVÉBESZÉDE Tegnapi tévébeszédében Marián Čalfa szövetségi miniszterelnök rá­mutatott, hogy a világban bekövet­kezett gazdasági változások Cseh­szlovákia számára mintegy 5 mil­liárd dolláros veszteséget okoztak. Ebben a szovjet piacok elvesztése 2,5 milliárd dollárral részesedik, az öböl-háború 1,5 milliárd dolláros kárt okozott hazánknak, 1 milliárd dollár veszteséggel járt az NDK és az NSZK egyesítése következtében beállt piackiesés. Ami a Csehszlovákia és a Szov­jetunió közti gazdasági kapcsolato­kat illeti, e kérdésben a fő gondot a Szovjetuniónak az a döntése je­lenti, hogy 1991. január elsejétől a közös elszámolásban bevezette a szabadon átváltható pénzeszkö­zöket és a világpiaci árakat. Ebből a helyzetből a kiutat Marián Čalfa szerint az alternatív piacok megke­resése jelentheti. RÖVIDZÁRLAT OKOZTA A TÜZET A szovjet hadsereg objektumá­ban (Krupka városban) keletkezett tüzet a villanyvezeték hálózatának rövidzárlata okozta - jelentette ki a Csehszlovák Sajtóiroda munkatár­sának Karel Rieger, Krupka város polgármestere. Hozzáfűzte, hogy ki­zárt az a feltételezés, hogy a tüzet a szovjet katonák hanyagsága okoz­hatta. Az ügyet a milovicei szovjet katonai ügyészség vizsgálja. ELUTASÍTJÁK VLADIMÍR MEČIAR KIJELENTÉSEIT Tegnap délután teléfonon kaptuk meg az Együttélés Politikai Mozga­lom keleti csoportjának tiltakozását, melyből az alábbi részt emeljük ki. „Felháborodva és határozottan elutasítjuk Vladimír Meöiamak, az SZK miniszterelnökének mindazon kijelentéseit és megnyilatkozásait, amelyekben sértő módon nyilatkozik becsületes emberek százezreiről, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köz­társaság nemzeti kisebbségeiről, a magyarokról, a németekről és va­lamennyiüket kollektíve a hazaáru­lók és a szlovák nép ellenségei so­rába akarja helyezni. Ezzel - akár tudatában van, akár nincs - a jog­fosztottság időszakának szellemét szabadítja ránk." HELYREIGAZÍTÁS Lapunk tegnapi számának 2.. oldalán jelent meg az SZNT 13. ülése című közle­mény, amelynek második bekezdésébe értelemzavaró hiba került. A mondat he­lyesen így hangzik: „Az elnökség meg­hallgatta Jozef Kučerák, Vladimír Ondruš és Zászlós Gábor véleményét, amelyben megmagyarázták, miként jutottak olyan információkhoz, melyek szerint a szlovák kormány néhány tagja állítólag együttmű­ködött a volt titkosrendörséggel." Az érin­tettek és az olvasók szíves elnézését kérjük. VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1991. április 2-án Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre koronában Angol font 53,53 Francia frank 5,31 Német márka 18,00 Olasz líra (1000) 24,18 Osztrák schilling 2,56 Svájci frank 21,13 USA-dollár 30,85 Vasil Biľak, a CSKP KB Elnöksé­gének egykori tagja és titkára vádat emelt a Cesty Ügynökség ellen, amely emlékiratainak a kiadója. A prágai IV. városkerületi bíróság azonban, ahova ez a hírügynökség székhelyénél fogva tartozik, egyelő­re nem tehet semmit. Amint azt Vojtéch Cepl bíró a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójának elmondta, Vasil Bil'ak beadványa március 14­én érkezett a bírósághoz. Ennek tartalmából azonban nem derül ki, mit szeretne elérni a felperes. Pél­dául az, hogy az árusítás leállítását akarja-e, vagy pedig kártérítést kö­vetel. Ezért a bíróság a vádiratot kiegészítés és pontosítás céljából visszaadta Bil'aknak. A felperes a vádhoz előzetes in­tézkedésre vonatkozó tervet is csa­tolt, melynek értelmében a bíróság - amennyiben eleget tesz követe­lésének - kötelezze a Cesty Ügy­Április elseje. Sokak számára életbe­vágó eseményt hoz ez e nap. Ilyenkor vonulnak be az újoncok, hogy megkezd­jék tényleges katonai szolgálatukat. Idén, ezen a napon 30 ezer fiatal lépi át a ka­szárnyák kapuját, ebből Szlovákiában 12 700-an. A hadsereg demokratizálásá­val illetve humanizálásával összhangban a védelmi tárca arra törekszik, hogy amennyiben lehetséges, a lakóhelyekhez közel, a saját köztársaságuk területén töltsék le a katonák a szolgálati időt. Egyelőre a szlovákiai fiúk 30 százaléká­nak nem teljesíthető ez a vágya: Cseh­országba kell bevonulniuk. De az ottani fiatalok sem maradnak „helyben", hisz Csehországból 3000 katona kezdi meg tanulmányait a szlovákiai altiszti isko­lákban. De nem csupán az említett „csere" jelenti a mozgást a csehszlovák hadse­regben. A leszerelőkkel egyidőben 4000­en vetik le az egyenruhájukat, vállalják a polgári szolgálatot, szociális és egyéb okokkal indokolva elhatározásukat. A közelmúltban Pozsonyban megtar­tott sajtóértekezleten Antonín Rašektôl, nökséget a második kötet kiadásá­nak leállítására. A javaslatról a bíró­ság még nem döntött. Az emlékirat második részének április közepén kellene az üzletekbe kerülnie. Vasil Bil'ak emlékiratainak részletei 1987­ben és 1988-ban jelentek meg né­mely szlovák és cseh újságban, illet­ve folyóiratban. A Cesty Ügynökség kiadta őket, és most az első rész Vasil Biľak emlékiratai címmel kapható. ! - Vasil Bil'ak vádja meglepett bennünket. A kiadás előtt Pozsony­ban érdekes beszélgetést folytat­tunk vele. Egyetértett velünk abban, hogy hiteles visszaemlékezéseit ki kell adni, mondta a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójának Vlastimil Svoboda, a Cesty Ügynökség elnö­ke. Az ügynökség képviselői nem értik, miért ellenzi a szerző a ki­adást. c vcocimi miniszterhelyettestől azt is megtudtuk: az elmúlt évben 10 000 hiva­tásos katona hagyta ott a hadsereget. Felülvizsgálták, vajon nem a legjobbak változtattak-e életpályát, tehát nem gyen­gült-e túlságosan a hadsereg ereje a jól képzett szakemberek távozása után. Megállapították: kiválóak, közepes és ala­csony képességűek egyaránt mentek el, de a szociálpolitikai tervek megvalósítá­sával azt szeretnék elérni, hogy ne követ­kezzen be az 1968 utáni helyzet. Akkor ugyanis öt-hat ezer hivatásos katona for­dított hátat a hadseregnek a legjobbak közül. Bizonyára sokakat érdekel mi van a háborúban részt vett katonáinkkal. Nos, a tárca illetékesei közölték: a Szaúd­Arábiában lévő 198 férfi jól van, egészsé­ges. öt helyen csoportosulnak. A Kuvait Citytől 40-50 kilométerre lévő csoport van a legnehezebb helyzetben, mert ott az égő olaj miatt igen nagymértékű a környe­zetszennyeződés. Ezért váltakozni fog­nak a többi csoporttal. Arra a kérdésre, hogy mikor térnek haza, nem tudtak pon­tos választ adni, de valószínűleg két hó­nap múlva már itthon lesznek. D. T. ii Az Egyesült Államok és a Szovjetunió csütörtökön kompromisszumos megol­dásra jutott az iraki rakétafegyverek ügyé­ben. Ez a kérdés szerepel a Biztonsági Tanácsnak az öbölbeli végleges tűzszü­neti megállapodásának javaslatában. Ju­lij Voroncov szovjet ENSZ-nagykövet el­mondotta, a tervezet ide vonatkozó részét módosították, s eszerint meg kell semmi­síteni a vegyi vagy nukleáris robbanófejek hordozására alkalmas összes iraki raké­tát, ugyanakkor Bagdad megtarthatja a ki­sebb, a szárazföldi harcokban használa­tos rakétákat. Mint ismeretes, Voroncov szerdán konzultált a Kremllel, s ezt köve­tően tette a BT-ben azt a meglepő javas­latot, hogy Irak megtarthassa a védelmi jellegű közepes hatótávolságú rakétáit. Washington ezzel nem értett egyet. Való­színűleg ez a szovjet javaslat volt az utolsó akadály a határozat elfogadásának útjában. Megfigyelők szerint a dokumen­tumot a BT a jövő héten jóváhagyja. Ramsey Clark volt amerikai igaz­ságügy-miniszter csütörtökön New York­ban tájékoztatott egy nemzetközi vizsgá­lóbizottság felállításáról. Ez a testület fog információkat gyűjteni az amerikai és a szövetséges katonák állítólagos hábo­rús bűntetteiről az öbölben. Ramsey Clark, aki gyakran bírálja az amerikai külpolitikát, a szövetséges légitámadások idején Irakban járt. Becslései szerint a lé­gitámadások következtében 125 ezer ira­ki vesztette életét. A csütörtök esti hírek után a tegnapra virradó éjszaka már Richard Boucher amerikai külügyi szóvivő is megerősítette, (Folytatás az 1. oldalról) remben kitört a taps. Haszbulatov egyébként a Jelcin melletti csütörtö­ki tüntetéseket a demokratikus erők győzelmeként értékelte. Méltatta, hogy a demonstrációk erőszakmen­tesen zajlottak, s mint mondotta, köszönetet kell mondani az embe­reknek, a népi képviselőknek, akik segítettek a rend fenntartásában. Arról sem feledkezett meg, hogy e szempontból a moszkvai milícia korrektségét is méltassa. A tanácskozás programjáról szóló vitában több képviselő; visszatért a csütörtöki tüntetésekhez és a kar­hatalom felvonultatásához. Haszbu­latov felszólította a jelenlévőket, hogy a témát fejezzék be, különben kikapcsoltatja a mikrofonokat. Csak­nem egyórás viharos vita után serh tudták elfogadni a kongresszus programját. A hírügynökségi beszá­molók szerint 90 percnyi tanácsko­zás után az irányítás teljesen kicsú­szott Haszbulatov kezéből. A han­gos közbekiáltásokkal tarkított vita immáron kizárólag a programmal volt kapcsolatos. Egy különbizottság ugyanis csütörtökön megállapodott egy hárompontos programban: Bo­risz Jelcin beszámolója, az oroszor­szági föderáció államjogi és nemze­tiségi elrendezése, kiegészítve az oroszországi népszavazás eredmé­nyeivel, valamint az új szövetségi szerződés tervezete. Viszont többen követelték a program kibővítését, például azt, hogy a bányászok sztrájkjáról is tárgyaljanak. Mások ragaszkodtak ahhoz, hogy Jelcin beszámolóját egészítsék ki az orosz parlament valamelyik kamarája el­nökének a korreferátumával. Mint ismeretes, mindkét kamara elnöke februárban még a Jelcin-ellenes tá­bort támogatta. Az ülést vezető Haszbulatov következetesen a há­rompontos napirendhez ragaszko­dott, s így az egyedüli lehetséges megoldás következett: egyórás szü­netet rendelt el. Úgy tűnik, ennyi idő alatt sikerült kompromisszumra jutni, mert a szü­net után - természetesen, nem min­den vita nélkül - mégiscsak a há­rompontos programot fogadták el. Jelcin hívei ezúttal ismét győzelmet arattak, mégpedig abban, hogy ke­resztülvitték: az orosz elnök jelen­tést terjesszen elő, s ne számot adjon a munkájáról. Igaz, a konzer­vatív tábornak viszont sikerült elér­nie, hogy Jelcin jelentéséhez két korreferátumot csatolnak. hogy az iraki kormánycsapatok nagysza­bású offenzívát indítottak Kirkuk észak­iraki olajipari központ elfoglalására. Ez a város már jó ideje a kurd felkelők ellenőrzése alatt áll. Az amerikai szóvivő most nem volt hajlandó megerősíteni a bagdadi rádiónak azt az állítását, amely szerint Kirkukot immár a kormányerők ellenőrzik. Elmondta, hogy Szaddam csapatai a támadás során harckocsikat, nehéztüzérséget, harci helikoptereket és valószínűleg rakétákat is bevetettek. Fi­gyelmet érdemel azonban, hogy a szír fővárosban, Damaszkuszban székelő kurd ellenzéki források sem jelentették ki egyértelműen, hogy Kirkuk elesett, de nem zárták ki, hogy ez lehetséges. Sze­rintük a város védői azért adhatták fel állásaikat, hogy megakadályozzák a pol­gári áldozatok számának növekedését. A felkelők szerint ugyanis magának a vá­rosnak nincs stratégiai jelentősége. Az amerikai védelmi minisztérium ugyancsak tegnapra virradóra jelentette be, hogy eltemettek 444 iraki katonát, azt azonban még mindig nem tudni pontosan, hogy az öböl-háborúban az iraki hadse­reg hány katonát vesztett. A hét elején szintén amerikai források 100 ezerre be­csülték ezt a számot. Németország főügyészének hivatala csütörtökön közölte, bíróság elé állítják több, összesen 14 német cég alkalma­zottját, mert vegyi fegyverek gyártásánál használatos berendezéseket juttattak ki Irakba. Meg kell jegyezni, felmerült az a gyanú, hogy az ilyen ügyletekbe beleke­veredett német cégek száma eléri a szá­zat is. Alig kezdődött meg a délutáni tanácskozás, ismét magasra csap­tak a szenvedélyek, olyannyira, hogy Jelcin sokáig el sem tudta kezdeni előadói beszédét. Több küldött bírálta a kongresszus titkár­ságát, mondván, rosszul vezeti a ta­nácskozást. Haszbulatov szemére vetették, hogy nem akar visszatérni a csütörtöki kongresszusi határozat­hoz. Sokan úgy vélik ugyanis, hogy azt nem teljesítették következete­sen. A csütörtöki határozat követelte a rendfenntartó erők kivonását Moszkvából és alkotmányellenes­nek minősítette a szovjet kormány­nak azt a döntését, amellyel a már­cius 26—április 15. közötti időszak­ban betiltott minden nagygyűlést. Ugyancsak törvénytelennek mond­ták ki Gorbacsovnak azt a rendele­tét, amellyel a szövetségi belügymi­nisztériumra bízta a szovjet főváros rendjének a garantálását. A vitában felszólalók azt elismerték, hogy az egyenruhásokat eltávolították, de a kormány és az államfő döntése érvényben maradt. Néhány képviselő azt követelte, még Jelcin felszólalása előtt kapja­nak szót a dolgozókollektívák képvi­selői, hogy az orosz elnök azonnal reagálhasson ezekre. A kommunista képviselők köve­telték, hogy Jelcin beszámolóját ha­lasszák mára, de a küldöttek több­ségének döntése alapján a parla­ment elnöke mégis elmondta beszé­dét. Jelcin leszögezte, Oroszország egyik legdrámaibb időszakát éli, a szakadék szélére jutott. A gazda­sági helyzet kritikus, ami főleg annak a következménye, hogy a föderáció túlzottan függ a szövetségi struktú­ráktól. Úgy vélekedett, a központi hata­lom képtelen biztosítani a társadalmi reform megvalósítását. Ezzel kap­csolatban politikai változásokat ja­vasolt szövetségi és köztársasági szinten. Indítványozta, kezdődjenek kerekasztal-tárgyalások valamennyi politikai erő részvételével. Jelcin szerint hivatalosan el kellene utasí­tani az erő, így a katonai erő alkal­mazását, mint a politikai harc eszkö­zét. Az unió belpolitikai helyzetéről szólva azt mondta, két alapvető, egyben ellentétes politikai tendencia van jelen: a mélyreható és sokoidalú reformokra törekvő demokratikus erő és a bürokratikus apparátus, amely igyekszik elfojtani a glasz­nosztyot és a nép aktivitását. Ml ÚJSÁG A HADSEREGBEN? ÚJONCOK ÉS POLGÁRI SZOLGÁLATOSOK

Next

/
Thumbnails
Contents