Új Szó, 1991. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1991-03-29 / 75. szám, péntek

HÍREK - VÉLEMÉNYEK .ÚJ szól 1991. MÁRCIUS 29. BRZEZINSKI A VISEGRÁDI HÁRMAK LEHETŐSÉGEIRŐL Magyarországnak, Csehszlovákiának és Lengyelországnak esélye van arra, hogy átlépjenek a valódi, az intézményesített demokrácia szakaszába és megteremtsék a szabadpiacon alapuló gazdaságot - közölte Zbigníew Brzezinski, Jarries Carter egykori amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója a Rzeczpospolita című lengyel napilapnak adott nyilatkozatában. Véleménye szerint a Nyugat kész megteremteni az optimális feltételeket ezen országok számára. Ám ez nagymértékben függ Csehszlovákia, Magyarország és Lengyelország háromoldalú együttműködésének szintjétől is. NyugatEurópának ugyanis nem érdeke, hogy olyan országokat fogadjon be, amelyek túlságosan nacionalisták vagy amelyek nem hajlandók kölcsönös engedményeket tenni. Brzezinski szerint Lengyelország gazdasági szempontból elmaradt Csehszlovákia és Magyarország mögött, ám a jövőben dinamikusan fejlődő országgá, „Közép-Európa Spanyolországává" válhat. Az amerikai politikus nagyobb peszszimizmussal beszélt Romániáról, Bulgáriáról, Albániáról és Jugoszláviáról. Ez utóbbi, ha nem alakul át konföderációvá gazdaságilag és politikailag megbénul. A konföderációban Szlovénia és Horvátország Lengyelország, Csehszlovákia és Magyarország szintjére kerülhet, de ez Szerbiára, Crna Gorára és Macedóniára egyáltalán nem vonatkozik. Az Ukrajnában, Litvániában és Belorussziában megnyilvánuló nacionalizmusról Brzezinski elmondta, nem feltételezi, hogy hosszú távúak lesznek ezek a konfliktusok, véleménye szerint a nacionalizmus legvérszomjasabb időszaka már elmúlt. Nagyra értéktelte Krzysztof Skubiszewskí „keleti politikáját". A lengyel külügyminiszter véleméyne szerint nincs semmi értelme provokálni Moszkvát, azt a benyomást kelteni, hogy Lengyelország a Szovjetunió szétesését akarja. Szimpatizálni kell azonban a litvánok, ukránok és beloruszok óhajaival, bizonyítani kell a lengyel toleranciát a nemzeti kisebbségekkel szemben. Brzezinski szerint egy ilyen álláspont nem Moszkva-ellenes. BRIT PARLAMENTI KÉPVISELŐK JAN KAVAN MELLETT A brit parlament tíz munkáspárti képviselője Jan Kavan, a Szövetségi Gyűlés képviselője mellé állt. Kavant, mint ismeretes, azzal vádolják, hogy együttműködött a volt államvédelmi szervekkel. A labourista képviselők Alexander Dubčekhez, a Szövetségi Gyűlés elnökéhez intézett levelükben a következőket írták: „Nyugtalansággal fogadtuk a Csehszlovákiából érkezett híreket bizonyos képviselőkről, köztük Jan Kavanról. Jan Kavant valamennyien személyesen ismerjük vagy ismertük abból az időből, amikor aktívan küzdött a szabadságért hazájában. A kommunista rezsim következetes ellenzője volt, mi, és a birt közvélemény rajta keresztül tartottuk a kapcsolatot a Charta 77-ben tömörülő, Csehszlovákián belül a demokráciáért és szabadságért harcoló bátor emberek tevékenységével. Hihetetlen és lehetetlen, hogy a disszidensek ügyéhez ennyire közel álló személy az ŠtB munkatársa lett volna." A levelet aláírta Denis Healey volt pénzügyminiszter, George Robertson, a munkáspárt külügyi szóvivője, az árnyékkabinet tagjai: George Foulkes, Martin O'Neill, John Maxton és további öt képviselő: Giles Radice, Tom Clarke, Norman Hogg, Gwynneeth Dunwoody és David Winnick. George Robertson, az akció szervezője a levél elküldése után kijelentette: nem kételkedünk abban, hogy a volt kommunista államokban a rágalmazó kampányok mögött a régi gárda áll. Vádaskodnak, s a megvádolt személyeknek nincs módjukban védekezni. Szövetkezetek, vállalatok, üzemek, magánvállalkozók, viszonteladók, álláskeresők FIGYELEM! MARKETING Hazai partnerkereső, üzleti és állásajánlatok (itthonról és külföldről). Ausztriai gépkocsik és motorkerékpárok adásvételének közvetítése, valamint kedvezményes vásárlási akciókról szóló hirdetések. HOL? A GAZDA Kft. kiadásában megjelenő Szabad Földműves ÚJSÁG-ban. MIKOR? Már a mai számban! A kódolt hirdetésekkel kapcsolatos információk (cím, árak, szállítási feltételek, kereseti lehetőségek és egyéb) személyesen, levélben, faxon, - az illeték befizetése után - a következő címen: Szabad Földműves UJSAG 819 11 Bratislava, Martanovičova 25/12 Telefon: 210/39-98 Fax: 210/39-92, 210/36-01 Az információk árjegyzéke: Egyszerű információ (cím): 150 korona Bővebb információ: 350 korona Közvetítés üzletkötéssel: költségkészítés plusz 40 százalék Mindez rendszeresen mától a Szabad Földműves ÚJSÁG-ban Kapható a hírlapárusoknál. Megrendelhető minden postán. Példányonkénti ára 2,30 korona. ÚP-270 KURILL-KURÁZSI Vannak helyzetek, amikor a megállapodás nélküli tárgyalások is előrelépést jelentenek, a puszta beszélóviszony is jobb a korábbi állapotnál. így van ez a Kurill-szigetek ügyében, ez a probléma állt az évtizedes szovjet-japán viszálykodás középpontjában. De még találóbb, ha azt mondjuk, ez esetben a visszalépés is nagy haladás volna. Vagyis a visszatérés az 1956-os szovjet-japán nyilatkozathoz, amely kilátásba helyezte a négy sziget közül kettő visszaadását Japánnak. De aztán nem lett belőle semmi, a hidegháborús időszak, s különösen annak az évnek a nemzetközi helyzetet rendkívül kiélező eseményei következtében a bizalmatlanság, a szembenállás olyan méreteket öltött, amely lehetetlenné tett minden rendezési kísérletet. Azóta ez tabutéma volt a Szovjetunóban, precedenst láttak volna benne Moszkva más, területi igényeket hangoztató szomszédai is. A japánokba már az iskolában belenevelték, hogy a Szovjetunió meglopta őket, minden háború utáni japán kormány kötelességének tartotta hajthatatlanul, kompromisszumok nélkül visszakövetelni a szigeteket, s erről még az ellenzéki pártok se mondtak le soha. (A Kurill szigetcsoport négy tagja: Hobomai, Sikotan, Kunasir és lturup a két világháború között Japánhoz tartozott, majd a második világháborút lezáró rendezés keretében került a Szovjetunióhoz. Lényegében a Szovjetunió távol-keleti háborús szerepvállalásának jutalmaként, s ezt a Kreml megmásíthatatlannak tekintette.) Ez a mindkét részről megnyilvánuló makacsság tartósította a fagyos légkört. Mert más nyugati országokkal - így az USA-val - a hidegháború idején is rendeztek csúcstalálkozókat, de Japánban a legmagasabb rangú szovjet vezető még sosem járt. Tokió a szovjet-japán békeszerződés aláírását és a gazdasági együttműködés bővítését is a szigetek visszaadásához köti. Még a peresztrojka-korszakban is csak nagyon lassan változott a helyzet. Már évek óta szóbeszéd tárgya a Gorbacsov-út, de mindig közbejött valami, ami visszavetette a biztatónak ígérkező kibontakozást. Most februárban végre bejelentették, hgy a Gorbacsov-látogatásra április 16-19-én kerül sor. Ez Nakajama Taro külügyminiszter januári moszkvai látogatásának az eredménye, amit azért is kell külön említeni, mert következményei nem voltak botránytól mentesek. Mármint szovjet belbotránytól. Ugyanis egy moszkvai képviselő, Artyom Taraszov, aki a Demokratikus Oroszország mozgalom vezetőségének is tagja, felröppentette: Gorbacsov jó pénzért eladta a japánoknak a szigeteket, s szerinte egy állítólagos titkos jegyzőkönyvben 200 milliárd dolláros szovjetunióbeli japán tőkeberuházás szerepel. A Kreml felháborodottan tagadta ezt, majd Taraszov is visszakozott. Nem csoda, hiszen az az összeg eléggé mellbevágó volt. Vasárnap kezdte meg szovjetunióbeli látogatását Ozava Icsiro, a kormányzó Liberális Demokrata Párt főtitkára, aki tegnap már tovább is utazott Washingtonba. Természetesen, Gorbacsov útját készítette elő. De a lényeg: a szovjet államfő fogadta öt, és azt mondta neki, hogy kész minden kérdést megvitatni, beleértve a szigetek jövőjét is. (Eddig Gorbacsov sem volt hajlandó a témáról tárgyalni.) Persze, az Ozava-látogatás előtt szintén felmelegítette a világsajtó a csereüzlet lehetőségét, különböző összegeket: tiz, húsz, sőt még huszonnyolc milliárdos hosszú lejáratú japán hiteleket is emlegettek a Kurill-szigetek átadása fejében. Petropovlovuk Most mondjuk azt, hogy nem zörög a haraszt...? Mert az biztos, hogy nem normális a jelenlegi állapot a két ország között, valamilyen megoldást kell találni. Lehet szó közös igazgatásról, a négy helyett két szigetnek a visszaadásáról - ez utóbbi lehetőséget Ahromejev marsall pendítette meg ismét. A lényeg: kompromisszum kell. Japánnak a szovjet piacra, a Szovjetuniónak pedig a japán tőkére van szüksége. A Szovjetunió és a fejlett nyugati országok gazdasági kapcsolatait tekintve Tokió nagyon hátul kullog, ezzel a szigetország saját vállalatait is károsítja. Közrejátszik egy politikai motívum is. Japánnak, akárcsak az egész nyugati világnak, nem mindegy, hogy ki van hatalmon Moszkvában. Tokiónak legalább annyira tartanivalója van egy esetleges konzervatív visszarendeződéstől a Szovjetunióban, mint példái Washingtonnak. Tokiónak érdeke, hogy segítse a Gorbacsov-féle gazdasági reformot. Mégsem ennyire egyszerű a dolog. A jelenlegi helyzetben kurázsi kell ahhoz is, hogy, például, Gorbacsov lemondjon a szigetekről. Mert ki tudja, Kelet-Európa elvesztése után hogyan reagálnának a szovjet tábornokok a második világháború „eredményeinek" újabb feladására. Azzal is lehet érvelni, hogy a népszavazáson a szigetek lakossága kinyilvánította: a Szovjetunióhoz akar tartozni. Ami lehet komoly érv is, meg szovjet részről jó időzítéssel megszervezett tárgyalási pozícióerősítés is. MALINAK ISTVÁN A BT ELÍTÉLTE IZRAELT (Folytatás az 1. oldalról) e héten adott tévényilatkozatában azt mondta, ó azt ajánlotta, hogy a Köztársasági Gárda egységeit tartóztassák fel és semmisítsék meg. Erre a kijelentésre reagált most Cheney, mondván, Bush döntése merész és humánus volt, hiszen elérték az egész hadművelet célját, Kuvait felszabadítását. Közel egy hónappal a tűzszünet meghirdetése után az Öbölben még 411 500 amerikai katona van. A térséget már elhagyta a légierő 25 000, a szárazföldi csapatok 28 000 és a tengerészgyalogosok 42 000 tagja, valamint 6 hadihajó, köztük 2 repülőgéphordozó. Huszonegy ENSZ-tagország, köztük hazánk nagykövete levelet intézett a Biztonsági Tanács elnökéhez, amelyben emlékeztetnek azokra a komoly károkra, melyeket országaik gazdaságának okozott az Irakkal szembeni ENSZ-szankciók megtartása. A memorandumban sürgetik a nemzetközi közösséget, nyújtsanak segítséget ezeknek a károknak a kiküszöbölésére. A tegnapra virradó éjszaka rövid formális ülést tartott a Biztonsági Tanács. Elfogadta a testület elnökének nyilatkozatát a legük bbi fejleményekről a megszállt arab terüle^ken. A dokumentum mély nyugtalansággal szól e területek rosszabbodó helyzetéi ól, főleg az izraeli hatóságok által meghirdetett kijárási tilalom következményeiről. A BT elítélte az izraeli kormányt, amiért kiutasított négy palesztin polgári személyt. A testület szerint ez a lépés ellentétes a genfi konvenciókkal, Izraelnek fel kellene hagynia a deportálásokkal és lehetővé tennie a korábban kiutasított palesztinok visszatérését. Foglalkozott a Biztonsági Tanács az Irakkal kötendő tűzszünetról szóló határozat tervezetével is. Meglepetést és elutasítást váltott ki az a szovjet követelés, hogy Irak védelmi célokra meghagyhassa rövid hatótávolságú rakétáit. Ez azért volt meglepő, mert a tervezetet az állandó tagok már napokkal ezelőtt megkapták, megvitatták, s eddig a Szovjetunió nem állt elő egy ilyen javaslattal, pedig az USA által előterjesztett tervezet követeli valamennyi „veszélyes" iraki fegyver megsemmisítését. Egyre feszültebb a helyzet a megszállt arab területeken. Gázában tegnap kora reggel izraeli katonák megöltek egy húsz éves palesztint. Gyakorlatilag ugyanebben az időben Ciszjordániában, Hebron közelében ismeretlen arabok támadtak meg egy izraeli civil gépkocsit. Szerencsére senki sem sérült meg. Az izraeli kormány szerdán rendkívüli ülésre ült össze, hogy konkrét intézkedéseket hozzon a feszültség feloldására. NÉHÁNY SORBAN B

art le Blanc, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank főtitkára csütörtökön Londonban megerősítette, hogy április 15-én ünnepélyesen megnyitják a pénzintézetet. Az ünnepélyes aktusra a brit miniszterelnök Londonba hívta mintegy 20 ország állam- és kormányfőjét. Ott lesz Václav Havel köztársasági elnök, Pavlov szovjet miniszterelnök és Francois Mitterrand francia államfő is. Épp ó volt az, aki 1989 októberében szorgalmazta, alapítsanak egy olyan bankot, amely anyagi támogatást és tanácsokat nyújtana Közép-Kelet-Európa államainak. V

áclav Havel után a jövő héten Lech Walesa lengyel államfő is Brüsszelbe utazik, ahol találkozik az Európai Közösségek és a NATO vezető képviselőivel. A brüsszeli hivatalos közlemény szerint a lengyel elnököt elkíséri Krzysztof Skubiszewski külügyminiszter és Dariusz Ledworowski, a külgazdasági kapcsolatokért felelős miniszter. A vendégek a jövő szerdán találkoznak Jacques Delors-ral, az Európai Közösségek bizottságának elnökével, valamint Frans Andriessennel, a testület alelnökével. Walesát fogadja Manfred Wörner, a NATO főtitkára is, akivel az európai biztonsággal kapcsolatos kérdésekről tárgyal. H

elmut Kohl német kancellár és Giulio Andreotti olasz miniszterelnök csütörtökön az ausztriai Badhofgasteinsen szorgalmazták az Európai Közösségek fokozatos bővítését. Kohl annak a véleményének adott hagot, hogy Csehszlovákia, Magyarország, Lengyelország és Ausztria nélkül Európa torzó maradna. Andreotti viszont az óhajok és a realizmus közötti különbségekre mutatott rá. Mindketten azt mondták, hogy türelemre van szükség az EK kibővítésének ütemterve még nem készült el. -akorlatilag semmilyen előrehalaY dást nem sikerült elérni a ciprusi problémában - tájékoztatta a Biztonsági Tanácsot Javier Pérez de Cuellar ENSZ főtitkár. Jelentésében foglalta össze a ciprusi görögök és törökök képviselőivel megtartott konzultációk eredményeit. Beszámolójában ugyan meggyőződését fejezte ki, hogy a nemzetközi helyzet kedvező feltételeket teremt a rendezéshez, ám beismerte, a területi kérdések és a menekültek problémája továbbra is akadályozza a megállapodást. T

öbb mint 1400 fegyenc lázadt fel és szökött meg Mali fővárosának központi börtönéből - közölte szerdán a bamakói rádió és a televízió. A lázadás hétfőn, a politikai foglyok szabadon bocsátása után kezdődött és kedden is folytatódott, amikor a börtönben alig 15 őr tartózkodott. Bamakóban az új hatóságok közölték, a rendfenntartó erők minden eszközzel biztosítani fogják a kijárási tilalom betartását. A

Kanadában munkalátogatáson tartózkodó csehszlovák kormányküldöttség, melyet Pavel Rychetský miniszetelnök-helyettes vezet, szerdán találkozott John Fraserrel, a kanadai parlament alsóházának elnökével és Guy Charbonneau-val, a szenátus elnökével. A felek kölcsönösen tájékoztatták egymást a két országban kialakult belpolitikai helyzet időszerű kérdéseiről, különös figyelmet fordítottak a kanadai Quebec tartomány jövőjére, valamint Csehszlovákia államjogi elrendezésére. F

ranciaországnak 153 761 506 frankjába került a tavaly novemberben Párizsban megrendezett Európai Biztonsági és Együttműködési Konferencia tagállamainak csúcsértekezlete. A Kléber sugárúton levő konferenciaközpont átalakítására 86 millió frankot adtak ki, 300 911 frankot különböző ajándékokra, 1 127 341-et a vendégek elszállásolására, 1 453 458 frankot a közlekedésre és 4 528 009 frankot fordítottak a biztonságra. M

oszkvából tegnap elutazott Michal Gondek vezérőrnagy, Csehszlovákia utolsó képviselője a Varsói Szerződés Szervezetében - közölte a TASZSZ hírügynökség. Távozása összhangban van a VSZ katonai struktúrájának felszámolásáról szóló szerződéssel. Március 31-éig Magyarország és Bulgária képviselői is elhagyják a szovjet fővárost. Az utolsó márciusi napon Pjotr Lusev hadseregtábornok, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka és Vlagyimir Lobov hadseregtábornok, vezérkari főnök is lemond tisztségéről.