Új Szó, 1991. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1991-03-28 / 74. szám, csütörtök

1991. MÁRCIUS 28. ÚJ SZÓ* CSALÁD - OTTHON - EGÉSZSÉG 6 SZÉPSÉGÁPOLÁS ESŐVÍZ, SÖR ECET, KAMILLA Az esővizet , is felhasználhatjuk szépségápolásra. Az ásványi sóktól mentes lágy esővíz mosakodásra ideális, mert nem izgatja, hanem szé­píti a bőrt. Hajat is moshatunk esővíz­zel, selymessé, lazává, fényessé teszi. Kevéssé ismeretes, hogy a sör kitű­nő hajrögzítő. Fejnosás után csepeg­tessünk egy kevés sört a nedves haj­ra, rnászírozzuk el, s ezután végezzük a hajcsavarást. Tartós lesz a frizuránk. Ezt a módszert különösen azoknak ajánljuk, akiknek a hajszáluk vékony. Tág pórusú, zsíros bőrre minél gyakrabban tegyünk pórusösszehúzó hatású szilvareszelék-pakolást, ame­lyet 15 percig hagyjunk a bőrön. Utá­na meleg, majd hideg vízzel leöblítjük. A bőr felfrissítésére kiváló a csipke­bogyó-pakolás. Elkészítése: a csipke­bogyóhúst hat-nyolc órán keresztül áztatjuk, majd a meglágyult bogyókat műanyag teaszűrőn átnyomkodjuk, egy evőkanál tejszínnel vagy tejföllel, mokkáskanálnyi mézzel, egy tojássár­gájával összekeverjük és a szokásos módon felkenjük. Két-három pakolás után magunk is meglepődhetünk tü­körképünktől. A csipkebogyó-pakolás a bőrt „telíti", magas fokon szépíti. Tavasszal előfordul, hogy a hirtelen jött meleg hatására lábunk megduz­zad. Ezen könnyen segíthetünk. Este iv-nézés közben helyezzük lábunkat kissé magasabbra, és tegyünk rá ece­tes vizes borogatást (1 liter vízhez egy evőkanál ecetet tegyünk). A boroga­tás, a láb pihentetése csökkenti a fá­radságot, és leapad a dagadás. Ha a lábáztató vízbe literenként számítva egy evőkanál ecetet öntünk, az ugyancsak enyhíti a láb fáradságát, a lábizzadást, s jó házikezelés fagyás és lábgombásodás ellen. Hajmosás utan is tegyünk az Öblítővízbe egy kevés ecetet: fényessé, selymessé teszi a hajat. Az ecet hasznos kozmetikai sze­repét jelzi az ecetesfürdő is. Öntsünk a fürdővízbe fél liter ecetet, felfrissít, ja­vítja a közérzetet, összehúzza a kitá­gult pórusokat, simítja a bőrt. Ha pe­dig főzéshez hagymát vágunk, a ke­zünkön sokáig „illatozó" hagymasza­got ecetes vízzel moshatjuk le. Szépségápoláshoz „gyorssegély"­pakolás: egy tojássárgáját, két kávés­kanál tejszínt, egy mokkáskanál mé­zet és egy kávéskanál gyümölcslevet (alma, eper, cseresznye, narancs, stb.) keverjünk össze és vigyük fel a vi­taminokra éhes bőrre. A jó eredmény nem marad el. Pakolás után még mi­nőségi hidratáló krémmel kényeztes­sük egy kicsit a bőrünket. O.M. A SZÍVRITMUS­SZABÁLYOZÁSRÓL Valószínűleg a kelleténél keveseb­ben tudják, hogy a világban csaknem egymillióan, s hazánkban is immártöbb ezren élnek szívritmus-szabályozóval. E kis műszerhez minden rászoruló em­ber hozzajuthat, egészségügyünk kül­földről szerzi be. A pacemaker életmentő találmány: az elsőt svéd orvosok és tudósok alkot­ták meg 1958-ban. Napjaink egyik leggyakoribb betegségén segít. Azon a bajon, amikor a szívingerület a pitvarok felől nem jut át a kamrákba. Következ­ményeként a beteg pulzusa lelassul, romlik a szervezet oxigénellátása és csökken a szív teljesítménye, miközben a szív saját várellátása ugyancsak gyen­gül, a koszorúereken keresztül ugyanis kevesebb vért kap. Dr. Tekeres Miklós professzor és Nógrádi Tóth Erzsébet újságíró most megjelent tudományos ismeretterjesztő munkája — a budapesti Babits Kiadó, gondozásában — nem csak a szívrit­mus-szabályozóval élőknek hasznos olvasmány, de jó szolgálatot tehet kör­nyezetük számára is. Részletesen tag­lalja, miként lehet a beépített pacema­kerrel úgy együtt élni; hogy a korábban szívingerzavarokkal küszködők lelki és testi harmóniája helyreálljon. A könyv korántsem csupán elméleti anyagot nyújt át egybefűzve. Tekeres professzor tapasztalatait saját praxisából merítette. Jómaga sok szívbeteget gyógyított pa­cemaker-beültetéssel, és kíséri figye­lemmel folyamatosan páciensei sorsát. (cs.b.j.) AZ APU FELESÉGE LESZEKI A hároméves kislány szülei egymás mellett ülnek. Beszélgetnek. A gyerek hirtelen odamegy az apjához, kézen fogja, és így fordul az any­jához: „Ez az én apukám! Az én férjem!" Az anya erre azt feleli: „A te apu­kád, de az én férjem. Ha nagy leszel, neked is lesz férjed." A kislány kissé csalódottan bújik az anyjához, és kijelenti: „De már most akarok férjet" Más családban a négyéves kisfiú bejelenti az anyjának, hogy feleségül veszi, odafurakodik az egymáshoz simuló szülei közé, előfordul, hogy félretolja az apját: „Menj az anyukámtól, én adok neki puszit, nem te!" A 2—5 éves gyerekek szülei sok ha­sonló helyzetről számolhatnának be. Gyakran nem tudják, mi baja a gyerek­nek, zavarba jönnek, nem tudják, ho­gyan reagáljanak. Minden gyerek éle­tében van egy szakasz, amikor imádat­tal csüng az ellentétes nemű szülőjén, féltékeny rá. és ellenszenvvel viseltetik az azonos nemű szülőjével szemben. A kislányok szerelmesek az apjukba, a fiúk az anyjukba. Ez teljesen normális állapot. A pszichológusok Ödipusz­komplexusnak nevezik a jelenséget. Az elnevezés Freudtól származik. Szophoklész drámájának hősére em­lékeztet vele, Ödipusz királyra, aki a sa­ját anyját vette feleségül — tudtán kí­vül. Anélkül, hogy belemélyednénk Freud elméletének részleteibe, nézzük meg, mit jelent a gyakorlatban az Ödi­pusz-komplexus. A gyermek (18 hóna­pos és hároméves kora között) felfede­zi a nemek különbözőségét. Az anyja az első személy, akit szeret, az anyja je­lenti számára a biztonságot. Ezek az érzések kezdetben csak az anyahoz kötődnek. Érzelmi élete fejlődése so­rán a gyerek felismeri, hogy a környe­zetében élők közül másokat is szeret­het, másokat is védelmezőinek tudhat. Az ellentétes nemű szülőjéhez akar kö­zel kerülni, azt akarja: őt szeresse a leg­jobban. Az anya után rendszerint az apa ez a személy. A későbbi életkor­ban a fiúk a kislányok, majd a nők iránt mutatnak érdeklődést. A kislányok pe­dig az anyjukkal való kapcsolatuktól az apjuk iránti érzelmen keresztül jutnak el a fiúk iránti, később a férfiak iránti vonzalmukhoz. Ez az egyetlen útja, hogy a gyermek később a társadalom által is akceptált érzelmi kapcsolatokat keresse. Következésképp minél jobb az első vonzalom, a serdülő gyermek annál könnyebben köt érzelmi kapcso­latokat. Ha nem így történik, a gyermek túlzottan vonzódik az anyjához s rá koncentrál, nem képes új kapcsolato­kat kiépíteni. A 2—5 éves gyerekeknél gyakran léphetnék fel alvászavarok, étvágytala­nok, nem hajlandók a szülők óhaja szerint öltözködni, szófogadatlanok. A szobatiszta gyerekek ismét bepisilnek éjjelente. Előfordul, hogy később kez­denek beszélni, mint a fejlődési nor­mák megkövetelnék. A gyerek sokféle­képpen nyilváníthatja ki akaratát, hogy az imádott szülő érdeklődésének kö­zéppontjába kerüljön. Mit tanácsolha­tunk? Nincs rá mindenható recept. Mindenesetre komolyan oda kell fi­gyelni a gyerek problémáira. Meg kell figyelni, milyen helyzetekben nyugta­lan, melyik szülő jelenlétét kívánja a legjobban. A gyermeknek azzal segít­hetünk, ha természetes módon mu­tatjuk ki szeretetünket, hogy érezze: mindazok a problémák, amelyekkel viaskodik, elmúlnak. Gyakran mon­dogassuk a gyereknek, hogy tud­juk, hogy felnőttként szeretne visel­kedni. Hogy egyszer majd nagy lesz, hogy úgy szeretjük, ahogyan csak a kisfiúnkat (kislányunkat) a legjobban szerethetjük. Ha a szülő részéről megnyilvánuló érzések őszinték, a gyerek könnyen válik a család „komoly" tagjává. <k) HOGYAN NE FOGYÓKÚRÁZZUNK? Arról már volt szó, hogyan fo­gyókúrázzunk, most arról kérdez­zük dr. Pados Gyula egyetemi do­censt, hogyan nem szabad fogyó­kúrázni. — Mindenesetre tilos nulldiétát vagy néhányszáz kalóriás diétát otthon, orvosi ellenőrzés nélkül vé­gezni. A nulldiéta, a teljes éhezés még kórházi körülmények között is veszélyes lehet, fehérje bevitele hí­ján ugyanis a szervezet a saját izomfehérjéit kezdi lebontani, így csak a zsírszövetből történik a fo­gyás. A fehérje- és káliumhiány pe­dig ritmuszavarhoz vezethet, mely­nek idősebbeknél jó néhány életve­szélyes szövődménye lehetséges. Ha valaki pedig nemcsak hogy nem eszik, hanem folyadékot sem vesz magához, az súlyos hiányálla­potokhoz, kiszáradáshoz vezethet, és jő néhány esetben a fogyás fel­tartóztathatatlanná válhat. Minden fogyókúrában napi legalább másfél liter folyadékot el kell fogyasztani Sok száz divatos fogyókúra-re­cept van forgalomban a világon. Ezek közül csak rövid távú.sikerek­re számithatunk azoknál, melyek Nagy László felvétele hatása az egyoldalú táplálkozásból adódó telítettség, csömör érzésén alapszik. Ha valaki csak almát vagy csak rizst, csak búzadarát vagy ezek egy-egy kombinációját fo­gyasztja, néhány hétig kitarthat mellette, fogy is, étvágytalan is lesz tőle. Az egyoldalú diéta azonban szinte beteggé tesz, s ebből az ál­lapotból csak lakmározással lehet kigyógyulni. Hasonlóan egyoldalú a zsírdiéta, ha valaki például csak tejszínhabot eszik eperrel, vagy olajokat fo­gyaszt, vagy szénhidrátok nélkül eszik zsírt minden mennyiségben. Utóbbinak nálunk is elterjedt for­mája a pontdiéta, más néven űrha­jós diéta, melynek lényege, hogy a tápanyagokat pontértékkel jelölik, mégpedig a sütemények, tésztafé­lék, a cukor, a gyümölcsök, a ke­nyér magas, egy egységre vonat­kozóan 20—100-as pontszámmal, miközben a kolbászok, szalamik, a szalonna, a húsfélék, a zsír, a vaj, az alkohol 1-3 pontosak. Előírják, hogy fogyókúra esetén maximum 40 pont fogyasztható. Ezzel az egyoldalú fogyókúrával is lehet fogyni, de nagyon egészségtelen, mert az ajánlott ételek közül több tele van koleszterinnel, ezért szív-, epe- és májbetegség esetén ártal­mas, de hosszú távon még az egészségeseknek is káros. Hosszú távon nem sok eredmény­nyel kecsegtet a monoton étrend, amelyben mindennap más, de csak egyfajta tápanyagot lehet fo­gyasztani. Lehet fogyni a felező ét­renddel, amikor mindennek csak a felét szabad elfogyasztani, de ét­vágycsökkentő nélkül ez nem megy. Csupán fenntartással javasolha­tók a kizárólag növényi élelmi­szerekre alapozott diéták, melyek eredményesek ugyan, de fehérje-, kálium- és vashiányhoz vezethet. A német földön propagált spárga-, eper-, vaj-, tojásdiéta pedig jelen­leg nálunk aligha lenne megfizet­hető. Végül néhány tanács még a tel­jesség igénye nélkül arra. hogyan ne fogyókúrázzunk: Ne együnk egyszerre sokat, ha­nem többször keveset. Ne tart­sunk tiltott ételeket a fridzsiderben és ne szökjünk ki lefekvés előtt még egyszer a konyhába. Ne szedjünk hashajtókat, vízhajtókat és étvágycsökkentő tablettákat, ne legyen életmódunk mozgássze­gény — de mindenelőtt lehetőleg ne hízzunk meg! H.M. ORVOSI TANÁCSADÓ A cím ellenére nem érzelgős sze­relmi történetről lesz szó, hanem krimiről, hadijelentésről. A tettes ebben az esetben ugyan ismert, de mindezidáig nem sikerült ártalmat­lanná tenni. Arról a nemzetközi ter­roristáról szeretnék írni, akit az amerikai orvosok néhány évvel ezelőtt „ Killer Number One"-nak, azaz egyes számú gyilkosnak ne­veztek el. Az egyes számú gyilkos nem egy bizonyos személy, ha­nem a szív és érrendszer megbe­tegedéseinek összessége, amely a civilizált világban az összes ha­láleset harmadáért — feléért fele­lős. A konkrét halálokok között a szívinfarktus és az agyvérzés állnak a vezető helyen és ezek hátterében az érelmeszesedés (ateroszkleró­zis) húzódik meg. Az egyes számú gyilkos elleni harc a kutatóintézetekben, a kórhá­zakban és rendelőintézetekben, a sportpályákon és az orvosi ismeret­terjesztés terén nagy erők beveté­sével folyik. (Ez utóbbiból az Új Szó is igyekszik kivenni a részét.) Részeredmények már varinak, de bizonyos területeken az ellenség egyelőre szilárdan tartja állásait. Ilyen terület a cukorbetegség. Sajnos ezen a frontvonalon az a szív és az érrendszer károsodása az összes haláleset háromnegye­déért felelős. A cukorbetegek érel­meszesedése anatómiai, szövettani és klinikai szempontból semmiben sem különbözik a nem cukorbete­gek ateroszklerózisától. csak gyor­SZÍV ÉS CUKOR sabban halad előre. Ahhoz, hogy ennek okát megértsük, meg kell is­merkednünk az érelmeszesedés fo­lyamatának egyes fokozataival. A kóros elváltozás az érfal apró sérülésével kezdődik. A sima felület alól előbújik a rostos kötőszöveti fe­hérje, a kollagén. A második lépés egy tévedés következtménye. A vérlemezkék és a többi véralvadási faktor a helyzetet úgy értékelik, mintha vérzés fenyegetne és meg­próbálják eltömni a nem létező lyu­kat. A kicsapódott lemezek és a fib­rinogen vérrögöt alkotnak, amelyek szűkítik a véraram útját, sőt teljesen el is torlaszolhatják az eret. A meg­változott felépítésű érfalban zsírok, majd kalciumsók rakódnak le. A vé­geredmény egy szűk, rozsdás és merev cső, amely az eredeti sima és rugalmas érrel szemben képte­len elég vért szállítani a létfontossá­gú szervekbe. Az érelmeszesedést elősesgítő, úgynevezett rizikófaktorok általáno­san ismertek (túlsúly, mozgáshi­ány, stressz, cigaretta, zsíros ét­rend. stb ). A cukorbetegség ezek­re még rátesz egy lapáttal. Nem egyetlen ponton támad, hatása összetett. A cukorbetegeknél gyakoribb a magas vérnyomás, mint a többi embernél. Ennek oka egyrészt a diabéteszhez társuló vesekároso­dás, másrészt az. hogy a cukorbe­tegek nagy része kövér és a magas vérnyomás az elhízás egyik kísérő jelensége. A nagy nyomás alatt áramló vér hasonlóképpen károsít­ja az érfalat, mint ahogy a meg­áradt folyó a folyópartot. A vérben magas koncentráció­ban keringő szőlőcukor megváltoz­tatja a vérlemezkék és a véralva­dást szabályozó fehérjék tulajdon­ságait. A rosszul kezelt cukorbete­gek vére gyorsabban alvad, mint azoké, akiknek a vércukra normá­lis. vagy majdnem normális. (En­nek a jelenségnek egyik oka az, hogy a glukóz ugyanúgy ráragad a vérsavó fehérjéire, mint a hemoglo­binra.) A legfontosabb tényező a harma­dik, és ez a cukorbetegek vérének kóros zsírösszetétele. A vérben a zsírok nem oldódnak, ezért fehérjé­hez kötötten keringenek az erekben. A fehérje^zsír részecskéket lipoprote­ineknek nevezi az orvostudomány és több fajtájuk ismeretes. Ha a vér­ben a kis fajsúlyú VLDL és LDL nevű részecskék a normálisnál magasabb koncentrációban vannak jelen, az elősegíti az ateroszklerózist. A na­gyobb fajsúlyú HDL részecskékből viszont jó, ha sok van a vérben, mert ezek védenek az érkárosodástól. Sajnos a legtöbb cukorbeteg véré­ben nem a legjobb a „rossz" és a „jó" lipoproteinek aránya. A tettes tehát ismert, állásait is feltérképeztük, ideje támadásba lendülni! Sem a cukorbajt, sem az ateroszklerózist nem tudjuk egyelő­re meggyógyítani, de a helyzet ennek ellenére sem reménytelen. (Persze, ha az orvosi kutatásra is annyit költenének, mint Schwarz­kopf tábornok csapatainak felszere­lésére, akkor ez a támadas is könnyebb és eredmenyesebb len­ne.) Mai tudásunkkal és fegyvereink­kel három arcvonalon vehetjük fel a harcot a félelmetes Number Óné­val. A fő támadást az étrend terén kell indítani. Ez nem könnyű, mert a cukorbetegek ateroszklerózisa el­leni harcban egyszerre kell a cukor­beteg diétát (szénhidrátok pontos adagolása, napi többszöri étkezés az inzulinnal egybehangolva, fo­gyókúra kövéreknél, stb.), a magas vérnyomás elleni diétát (kevés só, vérnyomásnövelő élvezeti cikkek kerülése) és az érelmeszesedés el­leni diétát (kevés állati zsiradék, to­jás, sok növényi fehérje, vitamin) betartani. Ezen kívül természetesen abba kell hagyni a dohányzást és (nagy tanítómesterünk után szaba­don) mozogni, mozogni, mozogni! A másik arcvonal az alapbeteg­ség elleni harc. Minél inkább meg­közelíti a cukorbeteg vércukra és glikohemoglobinja a normális érté­ket, annál kevésbé fenyegeti az érelmeszesedés réme. Az orvostudományban még nem tiltották be a „vegyi fegyvereket", de a jó orvos igyekszik mértéklete­sen bánni velük. Ahol szükséges, ott természetesen fel kell írni a gyógyszereket (az inzulin kihagyá­sa néhány nap alatt kómát eredmé­nyezhet!), de minden esetben szá­molni kell az esetleges mellékhatá­sokkal is. DR. RÁCZ OLIVÉR

Next

/
Thumbnails
Contents