Új Szó, 1991. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1991-03-28 / 74. szám, csütörtök

HÍREK - VÉLEMÉNYEK r ÚJ SZÓ, 1991. MÁRCIUS 28. „NEM ISMERJÜK IGAZÁN EGYMÁST" INTERJÚ BOD PÉTER ÁKOS MAGYAR IPARI ÉS KERESKEDELMI MINISZTERREL Másfél napos villámlátogatáson járt kedden és szerdán Csehszlovákiában Bod Péter Ákos magyar ipari és kereskedelmi miniszter. Pozsonyi tárgyalásainak befejeztével vele tartottam az oroszvári határátkelőig. Ezalatt készült az alábbi beszélgetés. • Miniszter úr, minek köszönhetjük mostani látogatását? Tervezett útról van-e szó, vagy valamilyen esemény indokolta ide

uérkezését? - Egy amerikai egyetem konferenciát rendezett Prágában a kelet-európai privatizáció és gazdaságpolitika témakörében. Erre kaptam meghívást. Érdekelt a téma, hisz magam is közgazdászkutató voltam, amíg nem vállaltam kormánytisztséget. Miután azonban egy éve nem jártam Csehszlovákiában, ezért megragadtam az alkalmat, hogy az irányítógarnitúra kicserőlódése után felvegyem a személyes kapcsolatot mind Prágában, mind Pozsonyban. Mert hiszem, az ilyen kapcsolattartás felgyorsítja az ügyek intézését, még akkor is, ha a legtöbb felmerülő kérdés - textiláru elhelyezése vagy olajbeszerzés - a gazdaság piacosodása következtében nálunk már vállalati kategóriaként jelentkezik. Utam előre meghirdetett napirend, nélkül zajlott, megbeszéléseink végén semmit nem írtunk alá. Csak tájékoztattuk egymást a minisztériumok működéséről s néhány ipar-, kereskedelem- és gazdaságpolitikai kérdésről. • Prágai programjáról részben már tegnap értesültünk a napi sajtóból. Mivel egészítené ki ottani tapasztalatait? - Először Dlouhý úrnál jártam bemutatkozó látogatáson. Korban és előképzettségben nagyon közel állunk egymáshoz, de most találkoztunk először, s ugyancsak rövid udvariassági látogatást tettem a gazdaságért felelős cseh miniszterelnök-helyettesnél. Részt vettem egy sajtótájékoztatón is, aminek nagyon örülök. Mert egymás mellett élünk, de nem ismerjük igazán egymást. Ezért tényleg örül az ember, ha első kézből tud tájékoztatást adni a magyar gazdaság helyzetéről. Nagyon fontos, hogy az újságírók,, akik közvetítik az információt a polgár felé, ismerjék a szomszéd országok gondját, baját. • Tudomásom szerint felszólalt a prágai konferencián is. Mit ragadna ki mondanivalójából? -Csak hozzászóltam a három alapelőadáshoz. Arra hívtam fel a hallgatóság figyelmét, hogy Kelet-Európában nagyon gyors az ideák fejlődése, a teljes centralizációtól most átlendült a teljes liberalizáció irányába. Ugyanakkor a gazdasági szerkezet sokkal nehezebben változik. Példákkal illusztráltam, hogy valószínűleg pragmatista gazdaságfelfogásra kell majd törekedni ebben a régióban, hiszen az ötletek, ideák és ideológiák nagyon gyorsan változnak. Kilengenek mint az inga. Egyszer a túlcentralizáció, másszor - bár nem szívesen használom - a túlliberalizáltság irányába. Túlzott reguláció után egy kampányszerű derreguláció jött Magyarországon is, és előbb-utóbb beindul az ideje a reregulációnak, amikor az észszerű szabályok állnak vissza. Nálunk van egy-két terület, ahol a szabályozás hiánya egyre több kárt okoz. Például az elmúlt hónapokban ezer utazási iroda született, de a minőség betartása, az utas érdekeinek védelme teljesen háttérbe szorult, mert ezek a területek ellenőrizhetetlenek. • Pozsonyban rövid ideig tartózkodott. Mi fért bele kétórás délelőtti programjába? - Két szlovákiai partneremmel találkoztam. Reggel Chren kereskedelmi és idegenforgalmi miniszterrel áttekintettük az elszámolásbeli gondokat, amelyek nehezítik a magyar áruk bejutását Csehszlovákiába, szó volt a kölcsönös kapcsolatokról is. Utána Holčík ipari miniszterrel ültünk asztalhoz. Tárgyalásainkon felmerült néhány téma, ahol együttműködésünknek stratégiai jellege lehet. Ilyen az energetika, elképzeléseink tán ezen a területen a legkiforrottabbak. De szóba került néhány iparág összekapcsolása is. Közben az államhatárra értünk, így be kellett fejeznünk beszélgetésünket. Bod Péter Ákosra kél óra múlva Budapesten vártak tárgyalópartnerei. J. MÉSZÁROS KÁROLY A NOBEL-BIZOTTSÁG VÁRJA GORBACSOVOT „Mihail Gorbacsov szovjet elnököt szívesen látjuk Norvégiában és csak tőle függ, mikor kívánja elmondani a Nobelbékedíjasok hagyományos beszédét" - jelentette ki Francis Sejersted, a bizottság újonnan megválasztott elnöke a szervezet oslói ülésén. A balti események Sejersted szerint nem befolyásolták a bizottság döntését. ,,Gorbacsov megkapta a békedíjat és mi természetesen ugyan-' úgy fogadjuk öt, mint a többi Nobeldíjast" - mondotta Geir Lundestad, a szervezet titkára. E bizottság egyik tagja a közelmúltban élesen támadta a Szovjetunió elnökét a balti eseményekkel összefüggő magatartása miatt. Gorbacsov álláspontját „támadásnak" nevezte, amely ,,aláássa a béke elveit". Ennek ellenére az öttagú Nobel-bizottság egyhangúlag döntött Gorbacsov meghívása mellett. MOSZKVA FESZÜLTEN VÁRTA A MAI NAPOT GORBACSOV A SAJÁT ÉS MÉG INKÁBB JELCIN HIBÁIRÓL A moszkvai városi tanács elnöksége kedd esti ülésén arra az álláspontra helyezkedett, hogy csak a rendkívüli állapot bevezetése szolgáltathat jogalapot arra, hogy felfüggesszék az állampolgárok gyülekezési jogát garantáló törvénycikkelyt. Gavriil Popov polgármester a Postfactum hírügynökség szerint kijelentette; az üzletek előtti sorokon és más, évek óta meglévő problémákon kívül nincs a fővárosban semmi jele olyan helyzetnek, amely indokolttá tenné a rendkívüli állapot bevezetését. A városi tanács tagjai szerint a szövetségi kormánynak nincs joga törvényerejű rendeleteket hozni, így nem is függesztheti fel az alkotmány, illetve a szövetségi és köztársasági törvények hatályát. Éppen ezért úgy döntöttek, maguk a tanácstagok fognak a Borisz Jelcin támogatására már összehívott tüntetés élén haladni, hogy ha - mint az feltételezhető - beavatkoznak a rendfenntartó erők, akkor őket érjék az első csapások. Mint arról már beszámoltunk, a minisztertanács április 15-ig megtiltott a fővárosban minden nagygyűlést és tüntetést, s maga Gorbacsov elnök kedden olyan rendeletet adott ki, amellyel kivette a városi tanács kezéből a rendfenntartást és egyenesen a szövetségi kormányra bízta. Lev Beljanszkij, a belügyminisztérium moszkvai hivatalának helyettes vezetője tegnap sajtóértekezletén » bejelentette, a tüntetőknek nem szabad a Manyezsnaja térre menniük, mozgósítják ellenük az egész moszkvai rendőrséget. A szovjet vezetésnek nemcsak Jelcin híveivel vannak problémái, hanem változatlanul Litvániával is. Kedden délután kellett volna megtartani a Kremlben az első találkozót a litván és a szovjet küldöttség között, de azt a szovjet küldöttségvezető az utolsó pillanatban lemondta azzal az indokkal, hogy a litván delegáció „nem teljes". így a küldöttség este dolgavégezetlenül tért vissza Vilniusba. Mihail Gorbacsov kedd esti televíziós nyilatkozatában javasolta, hogy a központ és a köztársaságok viszonyát rendező új szövetségi szerződést már áprilisban vagy májusban írják alá. Nyilatkozott az Oroszországi Föderáció rendkívüli népképviselői kongresszusáról is. Megállapította, egyes orosz vezetők a központ állandó bírálásának politikáját folytatják, és ez azt jelenti, hogy nem mindegyiküknek érdeke a megújuló szövetség megőrzése. Értékelte az átalakítás hat évét is és elismerte: elkövetett néhány hibát és tévedést. Kijelentette, nem tér ki a felelősség elől, látja, hogy az átalakítás eredményeit kisebb veszteségekkel is el lehetett volna érni. Gorbacsov bejelentette, április elején a minisztertanács a bányászok képviselőinek bevonásával megvitatja a bányavidékek problémáit, majd ezekkel a kérdésekkel ő maga is foglalkozni fog. Az Interfax független hírügynökség közben arról számolt be, hogy Ivan Szilajev orosz miniszterelnök kedden este állítólag megállapodott a bányászok képviselőivel a sztrájk beszüntetésének feltételeiről. Megállapodásuk részletei nem ismeretesek. A bejelentett áremelés szükségessé teszi a forgalomba hozott bankjegyek mennyiségének növelését is - jelentette be a szovjet állami bank elnöke. A forgalomba hozott pénz értéke 40 milliárd rubellel fog növekedni. Az idén megjelenik a 200 rubeles bankjegy, és nem kizárt, hogy rövidesen az ennél magasabb, az 500 és az 1000 rubeles bankó is. EK-DILEMMA: LEGYEN-E KÖZÖS VÉDELMI POLITIKA? Luxemburgi hírek szerint az Európai Közösségek külügyminisztereinek zárt ajtók mögött megtartott keddi tanácskozásán mindenekelőtt a közös védelmi politikáról volt szó, de mint ahogy az várható volt, nem született megállapodás. A „tizenkettek" vitája a közös védelmi politikáról új erővel robbant ki, mert az EK-tagállamok különbözőképpen reagáltak Kuvait megszállására - egyesek azonnal csapatokat küldtek a térségbe, mások csak vonakodás után, Németországnak pedig elég hosszú ideig tartott, amíg legalább pénzügyi támogatást nyújtott. A luxemburgi ülésen a résztvevők lényegében csak megerősítették korábbi álláspontjukat: Írország, amely nem tagja a NATO-nak ellenzi, hogy az EK bárminemű katonai szerepet vállaljon. Hasonló álláspontra helyezkedett Nagy-Britannia és Hollandia, Németország, Franciaország és a többi állam ezzel ellentétben követelte, hogy az EK-nak nagyobb befolyása legyen védelmi ügyekben. Jól informált források szerint az a francia-német javaslat kapta a legnagyobb támogatást, amely indítványozza, hogy a kilenctagú Nyugat-európai Unió legyen a közös biztonsági és védelmi politikának az alapja. Ugyancsak megállapodás nélkül fejeződött be kedden Brüsszelben az Európai Közösségek mezőgazdasági minisztereinek kétnapos tanácskozása a költségvetésről. A résztvevők ugyanis nem tudtak megegyezni a legfőbb problémában, abban, hogy miből finanszírozzák a keletnémet mezőgazdaság integrálását az EK gazdaságába. M

árcius 1-jén kezdődött a szovjet bányászok újabb nagy sztrájkhulláma, amelybe fokozatosan bekapcsolódott 165 a csaknem 600 bányából, húszban pedig termeltek ugyan, de a szenet nem adták át a megrendelőknek. Már a harmadik hetükbe léptek a munkabeszüntetések, amikor a kormány rászánta magát, hogy komolyabban foglalkozzon ezzel a problémával, ekkor kezdett ugyanis fenyegetni az a veszély, hogy a kokszoló- és kohóművek kénytelenek lesznek leállni. Addigra a nehézipar már csak a szükséges szénmennyiség alig kétharmadát kapta meg. Spontánul kezdődött a mostani sztrájk, a munkát elsőként beszüntető donyeckiek mindenekelőtt politikai követelésekkel álltak^elő, mintegy csatlakozva a fővárosban zajló demokrata-konzervatív tüntetésháborúhoz. A donbasziak politikai követeléseik megvalósításától remélik gazdasági problémáik megoldását. Akciójuk a központban nyomban elutasítást váltott ki, mivel követelték az államfő lemondását, a Szovjetunió népi küldöttei kongresszusának feloszlatását, s az ország kollektív irányítását a Föderációs Tanács által. Később ez a lista kiegészült a Pavlov-kormány lemondásának sürgetésével. Nem meglepő, hogy ebben a helyzetben Moszkva nem volt hajlandó tárgyalni a bányászokkal, hiszen követeléseik kísértetiesen hasonlítanak azokra, amelyeket a Jelcin mellett tüntetők hangoztattak a fővárosban. Ebből a szempontból szinte törvényszerű az is, hogy Pavlov kormányfő, aki végre rászánta magát a személyes részvételre a konfliktus rendezésében, szombaton az esti tévéhíradóban egyértelműen a radikális politikai erőkre, Jelcinre és híveire utalva azt állította, a bányászokat manipulálják. Leszögezte: csak azokkal tárgyal gazdasági követeléseikről, akik lemondanak politikai „ultimátumokról" és felveszik a munkát. Nem siettek a sztrájkolok leszállni a bányákba, ráadásul nagyon határozottan utasították el azokat a vádakat, hogy manipulálják őket. Nem hajlandóak felelősséget vállalni a szovjet gazdaság bajaiértsem, szerintük ezeket éppen az a politika okozza, amelynek megváltoztatását követelik. Úgy tűnt, ezzel a kör bezárul, mindkét fél van annyira makacs, hogy jottányit se engedjen. Mégsem maradt változatlan a helyzet, hiszen a hatalomnak vannak más eszközei is, nemcsak a tárgyalások és a kompromisszumok keresése. A FIÚK A BÁNYÁKBAN NEM DOLGOZNAK Hétfőn került a parlament elé az a határozati javaslat, amelyet azután kedden jóvá is hagytak, s amely két hónapra felfüggeszti a sztrájkokat valamennyi szénbányában. Erre módot ad a tavaly ősszel elfogadott, a szociális konfliktusok kezeléséről szóló törvény. A döntés ma lép hatályba, de egyáltalán nem biztos, hogy hatásos lesz. Több képviselő már a hétfői vita során figyelmeztetett ennek valószínűségére, meg arra is, hogy ebben az esetben a parlament megint nevetségessé válna. S bár már a vita napján világos volt, hogy megszületik a döntés, azért a kormány is tartott az este egy rendkívüli ülést ez ügyben. Ebben nem is lenne semmi különös; ha a környezetvédelmi miniszter nem mondja el a sajtónak: kezdetben a résztvevők többsége hajlott arra, hogy erőt alkalmazzanak az engedetlen bányászokkal szemben. Közben megjelent a kuzbaszi lapokban az államfő nyílt levele, amelyben arról biztosítja a bányászokat, hogy az ország és a kormány „tud problémáikról" és e problémákra fordított figyelem „növekedni fog". Szép, szép, de ezért az együttérzésért a bányászok nem kapnak a boltban se kenyeret, se szappant. Főleg nem a jövő héttől, amikor az országra szakad a nagy áremelés. Éppen ezért követelik munka- és életkörülményeik javítása mellett fizetésük mozgóskála szerinti megállapítását, vagyis azt, hogy bérüket az inflációhoz viszonyítva havonta korrigálják. A kormány nemcsak erről nem akar hallani, hanem még a korábbi, az áremelések bejelentését megelőző követelésről, a 100-150 százalékos béremelésről sem. Egyetlen iparágnak sem könnyű - állítja az ország vezetése, ami igaz, de a lényegen mit sem változtat. Kérdéses tehát, hogy az adott helyzetben mennyi értelme van a sztrájknak. A kormány szerint semmi, mivel gazdasági eszközökkel nem szabad politikai követeléseknek nyomatékot adni. A bányászok viszont úgy látják, itt a politika és a gazdaság nagyon is összefügg. Az egyik donbaszi sztrájkbizottság elnökének véleménye: „A szövetségi kormány és a párt, amely vezeti, százszor nagyobb károkat okozott az országnak és a népnek, mint a bányászok sztrájkja. Végső soron minden hibájukat velünk, a dolgozó emberekkel fizettetik meg". Nem nyugtatja meg a bányászokat az sem, hogy a kormány már bejelentette elég jelentős kompenzációs programját az áremelésekkel kapcsolatban. Janajev alelnök szerint ugyanis a lengyel típusú sokkterápia a Szovjetunióban nem alkalmazható, itt csak sokk lenne, terápia nem. K

evés azonban a szovjet vezetésben az ilyen józanabb hang, ezért kicsi a valószínűsége, hogy a bányászok jólnevelten már ma hallgatnak a parlament szavára, eleget tesznek követelésének, miszerint menjenek a föld alá. Mármint a szó legszorosabb értelmében. GÖRFÖL ZSUZSA NÉHÁNY SORBAN N

émetországban az idén is megtartják a hagyományos húsvéti békemeneteket, ezúttal tiltakozásul az öbölháború következményei ellen. A szervezők szerint 300 városban rendeznek különböző akciókat, összesen 60 felvonulással, s mintegy 200 ezer résztvevővel számolnak. B

ukarestből érkezett a hír: a katonai ügyészség a legfelsőbb bíróságon fellebbezett a 21 volt kommunista vezető felett hozott hétfői ítélet ellen. Az ügyészség a 18 hónaptól 5 és fél évig terjedő büntetéseket túl enyhének, a hat vádlott felmentését pedig törvénytelennek tartja. P

olitikai foglyok szabadon bocsátásáért és a német családok egyesítéséért több mint 3 és fél milliárd márkát kapott Nyugat-Németországtól a volt NDK. Ezt Ludwig Rehlinger, a volt belnémet minisztérium államtitkára állítja most megjelent könyvében, amelyből részleteket közölt a Der Morgen című napilap. 1963 és 1989 között Nyugat-Németország majd 34 ezer politikai foglyot „vásárolt meg", és 250 ezer embernek tette lehetővé, hogy átköltözzön az NSZK-ba. U

ruguay, Paraguay, Argentína és Brazília elnökei kedden Asunciónban megállapodást írtak alá a Déli Közös Piac létrehozásáról. A dokumentum feltételezi, hogy az együttműködés már 1995. január 1-jéri beindul, addig ugyanis el kellene távolítani a kölcsönös kereskedelem útjában álló összes akadályt. ris Patten, a brit konzervatívok wíl elnöke figyelmeztette a konzervatív politikusokat és a kormány tagjait, ha folytatják az általános adók körüli belső vitát, akkor a kormányzó párt önmagát fosztja meg vezető pozíciójától. Erre a figyelmeztetésre azután került sor, hogy Nigel Lawson konzervatív képviselő (volt pénzügyminiszter) keményen támadta a kormány adópolitikáját. Z

árják ki a pártból Manfred Gerlachot, a volt NDK államtanácsának utolsó elnökét, a keletnémet Liberális Demokrata Párt (LDPD) - amely időközben egyesült az FDP-vel - egykori elnökét. Ezt követeli a berlini liberálisok (FDP) nyolctagú csoportja. A Der Morgen című napilap szerint a csoport azzal vádolja Gerlachot, hogy pártelnöksége idején visszaélt pozíciójával és részt vett az emberek üldöztetésében. Gerlach egyébként az Erich Honecker vezette keletnémet államtanács egyik alelnöke volt. ingapúr nemzetközi repülőterén OmL tegnap reggel egy speciális biztonsági kommandó hatolt be a helyi légitársaság elrabolt repülőgépébe, és megölte mind a négy légikalózt. Ezt a szingapúri kormány szóvivője közölte. A négy pakisztáni kedden rabolta el a Kuala Lumpurból Szingapúrba tartó Airbust, 123 személlyel a fedélzetén. Ausztráliába akartak menni, s követelték a Pakisztánban fogva tartott egyes személyek, köztük Benazir Bhutto /olt kormányfő férjének a szabadon bocsátását. I

ngvar Carlsson svéd kormányfő kedden optimista hangvételű szakértői dokumentumot terjesztett elő, mely szerint javul a svéd gazdaság helyzete. A takarékpénztárak előrejelzései szerint azonban a gazdasági helyzet tovább romlik, és javulás csak az év végén várható. A lakosság 3,5 százalékát sújtja a munkanélküliség, nő az infláció, emelkednek az árak. Ezzel ellentétben Carlsson úgy véli, pozitív változások várhatók az őszi választások előtt. „Ez természetesen a mi érdekünk is - hangsúlyozta a miniszterelnök. A közvélemény-kutatások szerint ugyanis Carlsson Szociáldemokrata Munkáspártjának nincs esélye arra, hogy hatalmon maradjon. K

ambodzsa állami rádiója kedden -12 év után először - azzal vádolta az ellenzék fegyveres erőit, hogy a múlt héten Battambang tartományban vegyi fegyvereket vetettek be a kormánycsapatok ellen. A felkelők támadását Phnompenh állítása szerint sikerült visszaverni. „Honnan vennénk ezeket a vegyi anyagokat? - reagált az információra az egyik ellenzéki csoport szóvivője. Norodom Szihanuk herceg frakciójának képviselője szintén a kormány propaganda-manőverének nevezte a hírt. J

ohannesburg Alexandra nevű elővárosában a tegnapra virradó éjszaka ismeretlen fegyveresek támadtak az Afrikai Nemzeti Kongresszus egyik megölt tagjáért tartott istentisztelet résztvevőire. Tizenöt embert mészároltak le - közölték a rendőri források. Politikai megfigyelők szerint a tegnapi brutális akciónak politikai háttere van, bár eddig még nem tudni, melyik szervezet áll a merénylet hátterében.