Új Szó, 1991. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-02 / 28. szám, szombat

1991. FEBRUÁR 2. •ÚJ SZQI HÍREK - VELEMENYEK MÉG EBBEN A HÓNAPBAN PTT-ÜLÉS? Jirí Dienstbier, a szövetségi kormány alelnöke, külügyminiszter tegnapi sajtóér­tekezletén újra hangsúlyozta, hogy sem ö, sem Havel köztársasági elnök a litvá­• niai eseményekkel kapcsolatban nem kö­vetelte Csehszlovákia azonnali kilépését a Varsói Szerződésből. Csak annak tö­rekvését juttatták kifejezésre, hogy a Politi­kai Tanácskozó Testület tavaly júniusi megegyezésének megfelelően ezt a töm­böt az ütemtervvel összhangban szüntes­sék meg, mégpedig 1991. július elsejétől. Dienstbier hangsúlyozta, hogy Csehszlo­vákia, Lengyelországgal, Magyarország­gal- és Bulgáriával együtt, szorgalmazni fogja a Politikai Tanácskozó Testület összehívását február végéig. Ha ez nem sikerül, ezek az országok az ütemterv megvalósítása érdekében maguk fognak tanácskozni. RÖVIDEN VÁCLAV HAVEL köztársasági elnök tegnap a prágai várban fogadta Cseh- és Morvaország szerzetesi rendjeinek kül­döttségét. A csaknem egyórás beszélge­tés során értékelték a szerzetesi rendek elmúlt évi tevékenységét. MARIÁN ČALFA szövetségi kormány­fő tegnap Prágában fogadta Ladislav Dvoŕákot, a Csehszlovák Szocialista Párt elnökét, aki tájékoztatott pártja XXVI. kongresszusának eredményeiről és a tár­sadalmi problémák megoldásával kap­csolatos álláspontjáról. JIŔÍ DIENSTBIER, a szövetségi kor­mány alelnöke, külügyminiszter tegnap fogadta Alfons Herrera Salcedot, Mexiko rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét 'azzal kapcsolatban, hogy befejezte diplo­máciai küldetését. Beszélgetésük tárgya a két ország kétoldalú kapcsolatainak fejlesztése volt. Később fogadta Luis Gar­cia Scherzot, a Chilei Köztársaság rend­kívüli és meghatalmazott nagykövetét is. JOZEF KUČERÁK, az SZK kormá­nyának alelnöke, a tudományüggyel és a kutatással foglalkozó kormánytanács elnöke a Csehszlovák Sajtóirodának a ta­nács tegnapi ülésével kapcsolatban adott nyilatkozatával egyebek között elmondot­ta, hogy véleménye szerint ezzel az ülés­sel megnyílt a tudomány és a kutatás, illetve a kormány közötti kapcsolatok új történelmi szakasza. BUDAPEST ÁRVÍZ A METRÓBAN Pénteken fél 12-kor az Asztóriánál el­törött egy vízcső. A 800 mm-es fónyomó­vezetékből áramló mintegy 600 köbméter víz lezúdult az aluljáróba, s onnan a met­róállomásra folyva meghatározatlan ideig megbénított a 2-es metróvonal forgalmát. Még nem tudni, hogy meddig tart a külö­nös baleset következményeinek felszá­molása. A szerelvények helyett autóbu­szokjárnak. V. P.G. KÖZLEMÉNY A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének Országos Választmánya értesíti a tisztelt szülőket, hogy munkater­vének megfelelően, a rugalmasabb ügyintézés érdekében azonban két cso­portban, megalakítja tanácsadó testüle­tét, a Szülők Szekcióját. A nyugat-szlovákiai szülői közösségek képviselőit 1991. február 15-én, a Galán­tai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolá­ban, 13 órakor, a közép-, illetve kelet­szlovákiai szülői közösségek küldötteit pedig 1991. február 22-én, a Szepsi Ifjú­sági Ház bábtermében, ugyancsak 13 órakor várjuk nagy szeretettel. Szeretnénk, ha minden iskola (óvoda) 'szülői közössége elküldené képviselőit, hogy érdemben tárgyalhassunk a ránk váró feladatokról. Pukkai László, az SZMPSZ elnöke VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1991. február 4-én Pénznem Angol font Frahcia frank Ném^t márka Olasz líra (1000) Osztrák schilling Svájci frank USÄ-dollár Eladási árfolyam 1 egységre, koronában 54,93 5,55 18,90 25,11 2,68 22,20 27,95 HÉTFON HAZÁNKBA ÉRKEZIK ZSELJ0 ZSELEV Hétfőn, február 4-én hivatalos baráti látogatásra hazánkba érkezik Zseljo Zselev, a Bolgár Köztársaság elnöke. Zseljo Zselev 1935. március 3-án szü­letett szegény parasztcsaládban, Bulgária északi részén, Veszelinovo faluban. A Szófiai Egyetem Bölcsészettudományi Karán tanult, utána szülőfalujában dolgo­zott könyvtárosként. 1961 és 64 között a Szófiai Egyetemen posztgraduális ta­nulmányokat folytatott. Doktori disszertá­cióját viszont nem tudta megvédeni. Ugyanis mivel bírálta Lenin elméletét az anyagról, elküldték az egyetemről, és ki­zárták Bulgária Kommunista Pártjából is. A filozófiai tudományok doktora elmet csak 1987-ben szerezte meg. Az 1966-72-es években Zselev mun­kanélküli volt. Ekkor Irta Fasizmus című könyvét, amelyet 1982-ben ugyan kiad­tak, de közvetlen a kiadás után be is tiltották. A nyolcvanas években Zseljo Zselev a kommunista rendszer elleni disszidens­és ellenzéki erőket kezdte mozgósítani. 1988 márciusában azok közé tartozott, akik létrehozták Rusze város ökológiai védelméért dolgozó bizottságot, amely azon független szervezetek egyike volt, melyek a Zsivkov-rendszer elleni oppozí­ció magvát alkották. 1988 novem^e^bon a Glásznoszty és a Peresztrojka Meg­mentése Klubjának - a bolgár értelmisé­giek ellenzéki szervezetének - egyik megalapítója volt. Ezt követően ismét megfosztották munkahelyétől a Bolgár Tudományos Akadémia Filozófiai Intéze­tében. 1989 decemberében a Demokratikus Erők Szövetségének elnöke lett. E szö­vetség ellenzéki pártokat és mozgalmakat egyesít. Céljuk a politikai pluralizmus, jogállamiság, piacgazdaság, a politika­mentes hadsereg és a közbiztonság meg­teremtése volt. Zselev a szövetség koor­dinációs tanácsának elnöke lett. 1990 januárjától márciusig az ellenzé­ket vezette a kerekasztal-tárgyalásokon, amelyek eredménye a politikai pluraliz­mus és a szabad választások kiírása lett. Ezekben a választásokban Zselev képvi­selői mandátumot szerzett. Két hónappal később, 1990. augusztus elsején a köz­társaság elnökévé választották őt - Bul­gária történetében ö az első nem kommu­nista elnök. Zseljo Zselev köztársasági elnök nős, két leánygyermek édesapja. ÁTSZERVEZTÉK A RENDŐRSÉGET A LEGNEHEZEBB FELADAT A BIZALMATLANSÁG LEKÜZDÉSE (Munkatársunktól) - Napjaink változásai a rendőrséget is utolérik: a február elsejétől végrehajtott átszervezés értelmében Szlovákiában ismét rendőri testület működik, élén Štefan Lastovka rendőrfőnökkel. Az átszervezésről és céljairól Ladi­slav Pittner belügyminiszter és a rendőrfőnök tájékoztatta tegnap a kérdés iránt rendkívül nagy érdeklődést tanúsító újságírókat. Mi változik meg? Kétlépcsős lesz az irányítás, a szlovákiai parancsnokság közvetlen hatáskörébe tartoznak a járási rendörparancsnokságok, amelyeknek alá lesznek rendelve a rendőrőrsök. Az egész átszervezés célja a rendőrség munkájá­nak javítása, a rendőrök és a lakosság közti kapcsolat megszilárdítása. Ez utób­bit teszik lehetővé a rendőrőrsök is, mivel az ott dolgozó rendőröknek alapos átte­kintésük lesz a rájuk bízott területekről, a lakosok gondjairól és a helyi bűnözőkről is. Ahol csak lehet, „civillé" teszik a rend­őri munkát vagyis fegyver nélküli alakula­tok dolgoznak majd. Külső jelei is lesznek az átszervezés­nek. Mindenekelőtt a közbiztonsági és a nemzetbiztonsági testület fogalmat min­denütt a rendőrség szó váltja fel. Az egyenruhák egyelőre megmaradnak, csak a gombokat cserélik kí és a zakók bal ujjára felyarrják a szlovák címert és a Polícia feliratot. Gépkocsijaikon is meg­jelenik az új név s távlatilag az autók színe megváltozik, fehérek lesznek zöld csíkkal. Mindezt azonban csak fokozato­san, az anyagi lehetőségektől függően valósítják meg, mert sokkal fontosabbnak tartja a tárca vezetője a rendőrségi egy­ségek felszereltségének korszerűsítését. - A legnehezebb az lesz, hogy leküzd­jük az elmúlt negyven év örökségét, a rendőrök iránti bizalmatlanságot - hangsúlyozta Ladislav Pittner. Úgy kell dolgoznunk, hogy valóban a lakosokat szolgáljuk, mert a rendőrség ereje attól függ, mennyiben tekintik a polgárok ma­gukénak a rend egyenruhás őreit, -r­PÉNZTÁRCÁNKHOZ MÉRTEN HÉTFŐTŐL ÁRUSÍTJÁK A KÜLFÖLDI TÁRSASUTAKAT (Munkatársunktól) - Darina Kmeťova, a Čedok kereskedelmi igazgatója az uta­zási iroda idei nyári külföldi kínálatáról tájékoztatta az újságírókat. Az utak árusí­tását február 4-én, hétfőn kezdik meg. Bár a növekvő konkurencia, a gazda­sági változások nehézségek elé állították a vállalatot, az igényeket igyekeznek a fennállásuk 70 éve alatt szerzett ta­pasztalataikra támaszkodva kielégíteni. Az előző évektől eltérően nemcsak ten­gerparti nyaralásókat és hegyi üdüléseket kínálnak, hanem túrákat az Alpokba, hét­végi utakat európai fővárosokba és kör­utazást a Földközi-tengeren r\n<sncven országba 2336 társasutat rendeznek. A programfüzetben a Cedok plusz jel­zéssel megjelölt utazásoknál az ügyfelek­nek ingyenes szolgáltatást nyújtanak - strandbelépőt adnak, sétahajóra, helyi buszokra stb. Nyári kínálatuk árait igye­keztek a legszélesebb rétegek számára elérhetővé tenni. A gyermekes családok­ra gondolva, a szállást több helyen, de főleg Jugoszláviában magánházaknál kö­tötték le. Az érdeklődők bővebb felvilágosítást a Čedok utazási iroda fiókintézeteiben kaphatnak. -tgá­STRASBOURG UTÁN... (Folytatás az 1. oldalról) pozta optimista véleményét a ki­sebbségek helyzetéről? - A jelentés kidolgozóinak, érte­süléseim szerint, olyan információi voltak, hogy a csehszlovákiai ma­gyarok képviselői nem fejtenek ki kellő aktivitást ügyük érdekében, s teljesen integrálódtak az adott rendszerben, és semmilyen problé­mára nem mutatnak rá. Ez az állítás azzal volt kapcsolatban, hogy közü T, lük sokan megszavazták az SZNT­ben a nyelvtörvényt, s ezt ilyen felfo­gásban magyarázták az ET tagjai előtt. Sok munkánkba került, amíg e negatív hatásokat úgy-ahogy ki tudtuk küszöbölni, s el tudtuk érni, hogy az ET a valóság ismeretében foglalkozzon a csehszlovákiai ki­sebbségek ügyével is. • Az ET illetékesei kétszer is, az ösz végén és januárban is jár-' tak nálunk... - Sajnos, az ET-bizottságok ok­tóberi-novemberi látogatásáról csak elutazásuk után a sajtóból értesül­tünk, így nem volt alkalmunk a köz­vetlen megbeszélésekre. Ezért Strasbourgban előre megállapod­tam a jogi bizottság illetékes tiszt­ségviselőivel, hogy januári prágai látogatásuk során külön is találkoz­nak az MKDM-Együttélés képvise­lőivel. A találkozóra sor került, el­mondhattuk problémáinkat, s átad­hattuk az ET-képviselőinek a nem­zetiségek helyzetéről szóló doku­mentációs anyagainkat. Végezetül ismét a parlamentben elhangzott Dienstbier- és Jičínský­beszédre utalok; e beszédekből arra is lehet következtetni, hogy az alap­vető jogokról és szabadságjogokról szóló Alkotmánylevél nemzeti és et­' nikai kisebbségekre vonatkozó feje­zete módosítására tett és elutasított javaslataink egyértelműen megfelel­nek az európai normáknak. Vezető politikusaink most az ET-ben, talán a feltett kérdések hatására döbben­tek rá, hogy mi itt Csehszlovákiában egyelőre még nem járunk az európai gondolkodás medrében. • Köszönöm a beszélgetést. SOMOGYI MÁTYÁS IRAK ERŐLTETI A SZÁRAZFÖLDI HADMŰVELETEKET (Folytatás az 1. oldalról) a Khafdzsi város visszafoglalásáért indí­tott offenzívában 11 amerikai tengerész­gyalogos vesztette életét. Ugyanekkor iraki részről azt közölték, hogy a Khaf­dzsiért vívott küzdelmet ók nyerték meg, s a szövetségesek ellenoffenzíváját az iraki katonák visszaverték. E témáról a szaúdi katonai szóvivő is nyilatkozott, ö azt állította, hogy Khafdzsinál az iraki erőket felmorzsolták, s hogy 36 órás küz­delem után a szövetségesek tartják ellen­őrzésük alatt a várost. Ugyancsak a csütörtöki nap krónikájá­hoz tartozik: iraki részről azt jelentették, hogy a szövetségesek két repülőgépét vagy rakétáját lőtték le. Bagdad szerint a háború kezdete óta az iraki légvédelem összesen 294 gépet semmisített meg. A Pentagonban pedig bejelentették, hogy eltűnt egy négymotoros, C 130-as amerikai szállítógép. Valószínű, hogy az iraki vonal mögött veszett nyoma. A BT NEM ÜL ÖSSZE Tegnapra virradó éjszaka tartották a Biztonsági Tanácsban a konzultációk újabb fordulóját az öbölről. Ezúttal sem született eredmény, vagyis nem hívják össze a BT formális ülését. Ezt egyébként már összesen 9 ország kérte. A BT-tagok többsége, élen az Egyesült Államokkal, azonban úgy véli, hogy a testület állás­pontját már megfogalmazták az eddigi 12 határozatban, ezek egyértelműek, s nem kell rajtuk változtatni. A javasolt tűzszüne­tet ugyancsak már korábban ahhoz a fel­tételhez kötötték, hogy Irak vonja ki csa­patait Kuvaitból. Amíg Bagdad ezt a lé­pést nem teszi meg, a tűzszünet szóba sem jöhet - ezt már Thomas Pickering amerikai nagykövet mondotta. Irán is tett olyan javaslatot, hogy megnyitja a közös határt Irakkal, s élelmiszert szállít a lakos­ságnak. Washingtoni álláspont szerint az ilyen kivételt a jóváhagyott embargó alól a BT szankcióbizottságának kell megvizs­gálnia, s e testület ajánlása alapján hoz­hat végleges döntést maga a Biztonsági Tanács. Egyébként a . BT elnöki tisztét tegnap a zimbabwei nagykövet vette át, s így most az arab államok és Kuba diplomatái remélik, hogy inkább hajlik majd az ő álláspontjuk felé, s egyetért majd a BT-ülés összehívásával. A Szovjetunió ENSZ-képviseletének épületében csütörtök este két gyanús csomagot fedeztek fel, amelyekben - mint később bebizonyosodott - robba­nóanyag volt. A csomagok a postai külde­ményekkel kerültek az épületbe. A szovjet fél értesítette az amerikai szakértőket, akik azonnal eltávolították a csomagokat az épületből. A szovjet misszió ípületének környékét több órára lezárták. IRÁN SEMLEGES MARAD Ali Akbar Velajati iráni külügyminisz­ter csütörtökön Szaadun Hammadival, az iraki kormány alelnökével tárgyalt, s aggodalmának adott hangot amiatt, hogy az iraki repülőgépek Teherán előze­tes beleegyezése nélkül szálltak le Irán­ban. Bejelentette, Irán továbbra is semle­ges marad ebben a háborúban, a konflik­tus befejezéséig nem engedi meg, hogy az iraki gépek felszálljanak. A tegnapi adatok szerint eddig összesen 98 iraki gép repült át a szomszédos országba. Washington csütörtökön azt kérte Tehe­rántól, bánjon úgy az iraki pilótákkal, mint hadifoglyokkal. Ez összhangban lenne az 1949-es genfi konvencióval. Szovjet részről is elhangzott egy hiva­talos állásfoglalás. Gennagyij Janajev, az államfő helyettese a norvég televízió­nak adott nyilatkozatában azt mondotta, Moszkva a háború kitörése után is folytat­ta és folytatja erőfeszítéseit az öböl­konfliktus politikai rendezésére. Egy érdekes vélemény Kairóból: Hoszni Mubarak egyiptomi elnök az ABC amerikai tévétársaságnak adott nyilatko­zatában azt állította, ha a szövetségesek légiereje megsemmisíti Bagdad katonai potenciáljának jelentős részét, és ha semmilyen új fejlemény nem jön közbe, akkor a háború 3-4 héten belül véget érhet. Dan Quayle amerikai alelnök és John Major brit kormányfő csütörtökön Lon­donban annak a véleményének adott hangot, hogy a szövetséges erők száraz­földi offenzíváját nem kell elsietni. Quayle a találkozók után újságíróknak nyilatkoz­va úgy fogalmazott, hogy a szövetsége­sek türelme igen nagy. Az amerikai zsidó szervezetek veze­tő képviselőivel megtartott találkozóján George Bush elnök is azt mondotta, hogy a szövetséges haderő még nem készült fel egy átfogó szárazföldi hadműveletre. Tarik Aziz iraki külügyminiszter har­madik világbeli kollégáihoz intézett üze­netében támogatást kért Irak számára „az Irak-ellenes koalíció imperialista cél­kitűzései ellen vívott harcában". Kiderült, hogy ezeket az üzeneteket még a hét elején küldték szét. Aziz felszólította a fej­lődő országokat, hogy küzdjenek a füg­getlenségért, az államok közötti egyenjo­gú kapcsolatokért és azért a jogukért, hogy saját maguk rendelkezhessenek ter­mészeti kincseikkel. Érvelése szerint je­lenleg az USA, Nagy-Britannia és Fran­ciaország áll az Irak-ellenes szövetség élén, vagyis ugyanazok, akik a múltban gyarmati politikát folytattak, leigázták a népeket és elrabolták kincseiket. Faruk Kaddumi, akit a Palesztinai Felszabadítási Szervezet külügyminiszte­rének is szokták nevezni, tegnap azt jó­solta, hogy az öböl-háború még nagyon sokáig el fog húzódni és nem fogják legyőzni Szaddamot. Kaddumi, aki Bécs­ben Alois Mock külügyminiszterrel tár­gyalt, ismét megerősítette, hogy a PFSZ száz százalékosan Irak mellett áll az USA-val szemben. VÁLTOZATLAN CÉLOK Pierre Joxe, az új francia védelmi miniszter csütörtökön azt mondotta, egyelőre semmi sem indokolja azt az állítást, hogy az USA módosította volna az Öböl-háborúval kapcsolatos céljait. E célokkal Washington szövetségesei - beleértve Párizst is - továbbra is egyet­értenek. Egy másik hír szerint viszont Joxe tegnap nem volt hajlandó egyértel­műen elutasítani azokat a híreket, ame­lyek szerint lehetséges lenne egy találko­zó Teheránban a francia és az iraki képvi­selők között. Egyébként jelenleg az iráni fővárosban algériai és jemeni politikusok is tartózkodnak. A francia külügyminiszté­rium ugyanis csütörtökön közölte, hogy Francois Scheer, a párizsi külügyminisz­térium főtitkára azért utazott Teheránba, hogy „tartsa a kapcsolatokat és véle­ményt cseréljen az iráni vezetőkkel". Mindehhez hozzátették, Scheer nem ka­pott felhatalmazást arra, hogy békejavas­latokról konzultáljon, s azt is közölték, hogy nem fog találkozni Hammadival. EGYOLDALÚAN SZERZŐDÉST BONTOTTUNK A KGB-VEL (Folytatás az 1. oldalról) ügyészségen; a lusztrációkkal kap­csolatban pedig az a szövetségi bel­ügyminiszter véleménye, hogy a feddhetetlenségi vizsgálatra szük­ség van, de csakis a Szövetségi Gyűlés szabta törvényes keretek kö­zött. Sok szó esett az egyre inkább romló közbiztonságról, valamint ar­ról is, hogy rövidesen létrehozzák a határrendőrség alakulatait. Nekik Szlovákiában elsősorban a szovjet határ mentén lesz majd sok dolguk a várható menekültáradat megindu­lása után. Szóba jött még az esetle­ges telefonlehallgatások kérdése is. Az úgynevezett „poloskák" alkal­mazását a szövetségi belügyminisz­ter tagadta, a telefonbeszélgetések lehallgatásának lehetőségét viszont nem zárta ki, de ilyesmit csak súlyos törvénysértés gyanúja esetén sza­bad alkalmazni. A sajtókonferencia egyik legizgal­masabb bejelentése a szovjet hír­szerző szolgálat csehszlovákiai te­vékenységére vonatkozott. Ján Lán­goš bejelentette, hogy hazánk egyoldalúan felmondta a KGB-vel még 1990 januárjában, az akkori belügyminiszter: Richard Sacher által kötött együttműködési szerző­dést. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a KGB hivatalos beleegyezés­sel Csehszlovákiában tartózkodó hat ügynökének záros határidőn be­lül el kell hagynia hazánkat; ellenke­ző esetben a KGB tisztjeit kiutasít­ják. Megjegyzendő, hogy csehszlo­vák részről e szerződés akkori meg­kötése után sem küldtek hírszerző­ket Moszkvába. (mik-)

Next

/
Thumbnails
Contents