Új Szó, 1991. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-06 / 31. szám, szerda

1991. FEBRUÁR 6. MMÚJSZÓM HÍREK - VÉLEMÉNYEK GYORS BEILLESZKEDÉST Václav Havel köztársasági elnök tegnap a prágai várban fogadta Francisco Fernandez Ordonezt, az Eürópa Tanács Minisztertanácsa Bizottságának elnökét és Catherine Lalumiere asszonyt, az Európa Ta­nács főtitkárát. A tanács képviselői kifejezésre juttatták, hogy támogat­ják Csehszlovákia európai struktú­rákba történő beilleszkedését. Elnö­künket tájékoztatták arról, hogy az Európa Tanács kész hazánknak se­gítséget nyújtani az új alkotmányok kidolgozásánál. Ezzel kapcsolatban tudomásul vettéK a csehszlovák ál­lam integritása megőrzéséhez fúző­• dő érdekünket. Vendégeinket a prágai Czernín­palotában tegnap fogadta Jirí Dienstbier, a szövetségi kormány alelnöke, külügyminiszter is. RÁCS MÖGÖTT Á RENDŐRGYILKOS (Folytatás az 1. oldalról) ázerint betört valamelyik közeli élel­miszerüzletbe. A dúbravkai pa­rancsnokságról, ahová bevitték, hogy kihallgassák, szökni próbált. Dobiáš nyomozótiszt utána eredt, és ekkor Jirí šouta, aki korábban már tizennégy évet ült gyilkosságért, konyhakést rántott elő, és habozás nélkül szíven szúrta a rendőrt, majd kiugrott a hat és fél méter magasan levő szellózőablakon, és futásnak eredt. A rendőrség mindent megtett, hogy mielőbb kézre kerüljön az im­már kétszeres gyilkos. Helikoptere­ket is bevetett, a városból kivezető fő- és mellékutakon valamennyi gépkocsi utasát ellenőrizte. A tettest tizenkét órás megfeszített munka után elfogták. (ordódy) Václav Havel köztársasági elnö­köt mélyen megrendítette az arról szóló hír, hogy Pozsonyban meg­gyilkolták Dobiáš hadnagyot - kö­zölte a Csehszlovák Sajtóirodával tegnap áz elnök szóvivője. Az elnök őszinte együttérzését fejezte ki a meggyilkolt feleségének és csa­ládjának! Amjnt a szóvivő mondotta, az elnök többször rámutatott a rend­őrség és általában a törvényesség megszilárdításának szükségére, hangsúlyozta: a szabadság és a de­mokrácia nem jelenthet zűrzavart és törvénytelenséget. Václav Havel azonban határozottan elutasítja egyes hírközlő eszközök állítását, hogy ez a bűncselekmény és álta­lában a bűnözés összefügg a tavalyi amnesztiával. Hivatalos felmérések szerint az amnesztiában részesült bűnelkövetők tavaly mintegy 8 szá­zalékkal és a Szlovák Köztársaság­ban még kisebb arányban részesed­tek a bűncselekményekben. VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1991. február 6-án Pénznem Eladási árf. 1 egységre, koronában Angol font 54,97 Francia frank 5,57 Német márka 18,96 Olasz líra (1000) 25,20 Osztrák schilling 2,69 Svájci frank 22,18 USA-dollár 27,75 KEMÉNY DIÓ A BÍRÓSÁGON KÍVÜLI REHABILITÁCIÓ ELNAPOLTÁK A SZÖVETSÉGI GYŰLÉS KAMARÁINAK 13. EGYÜTTES ÜLÉSÉT (Munkatársunktól) - Egész közvéleményünk nagy érdeklődéssel várta a Szövetségi Gyűlés kamarái 13. együttes ülésének tegnapi folytatását. Ez érthető, mert a napirendre ismét olyan egymással szorosan összefüggő törvényjavaslatoknak kellett volna kerülniük, amelyek újabb fontos lépést jelentenének a letűnt rendszer örökségé­nek felszámolása, illetve a gazdasági reformprogram megvalósítása terén. Kedden kellett volna a parlament napirendjére kerülnie a bíróságon kívüli rehabilitálásról szóló törvény­javaslatnak, amelynek fő célja az 1948. évi kommunista hatalomátvé­tel utáni tulajdonjogi sérelmek or­voslása, enyhítése. Ám a keddi ülést megelőzően az előterjesztendő kor­mányjavaslathoz számos kiegészítő javaslat érkezett, és egyiknek-má­siknak az elfogadása lényegesen megváltoztatná a kormány elképze­léseit. Több képviselő a javasolt 1948. február 25-e helyett egészen 1945 májusáig kívánt visszamenni a tulajdonjogi kérdések rendezésé­ben. A vita a bizottságokban még tegnap délelőtt is folyt, így a terve­zett 9 óra helyett a kamarák tanács­kozása csak 11 órakor kezdődhetett meg. Az ülést Zdenék Jičínsky alelnök nyitotta meg, s Marián Čalfa minisz­terelnökkel az élen részt vettek rajta a szövetségi kormány tagjai is. Mivel a bíróságon kívüli rehabili­tálásról szóló törvényjavaslat végle­ges szövegéről nem született a bi­zottságokban megállapodás, Zde­nék Jičínský felszólítására vala­mennyi képviselői klub elnöke nyilat­kozott, maradjon-e ez a törvényja­vaslat a napirenden, vagy az ülést a nagyprivatizációs törvényjavasla­tok megvitatásával folytassák. El­hangzott az is, hogy tűzzék napi­rendre a köztársasági elnök alkot­mánybíróság létesítésére vonatko­zó alkotmánytörvény-javaslatának megtárgyalását. Erre azért nem ke­rülhetett sor, mert amint Milan Šúto­vec, a NYEE parlamenti klubjának elnöke közölte, az alkotmánybíróság kérdésében nem jött létre megálla­podás a NYEE és a KDM között. Mivel a Nemzetek Kamarájában a képviselők többsége a tanácsko­zás folytatása ellen szavazott, az ülést bizonytalan időre elhalasztot­ták. A Népi Kamara rövid önálló ülést tartott, amelyen saját belső ügyeivel foglalkozott. A Népi Kama­ra képviselői titkos szavazással Bo­leslav Bártát, a Morva-Sziléziai Társaság képviselőjét visszahívták a Szövetségi Gyűlés Elnökségéből, azzal az indoklással, hogy egyik ko­rábbi beszédében megsértette a képviselői fogadalmat. Bárta kép­viselőt ugyancsak törölték az alkot­mányjogi bizottság tagjai közül. A Népi Kamara továbbá felmentette Milan Kňažkót védelmi és közbiz­tonsági bizottsági tagsága alól. Az állandó bizottságok pedig tovább folytatták a napirenden szereplő tör­vényjavaslatok fölötti vég nélkülinek tűnő s nagy felelősséget és odafi­gyelést igénylő tanácskozásaikat. Arról, hogy mikor folytatódik az immár harmadszor félbeszakított 13. együttes ülés, tudósításunk idejéig nem született döntés. SOMOGYI MÁTÁS A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK POZSONYI TÁRGYALÁSAI ÚJ ALAPOKON AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS Zseljo Zselev, a Bolgár Köztár­saság elnöke csehszlovákiai hivata­los baráti látogatásának második napja Prágában a két elnök és fele­ségük magánreggelijével kezdődött. Václav Havel, a CSSZSZK elnö­ke röviddel 10 óra előtt az első várudvaron katonai tiszteletadással elbúcsúzott vendégünktől. A bolgár küldöttség ezután repülőgépen a Szlovák Köztársaság fővárosába, Pozsonyba utazott, ahol a repülőté­ren František Mikloško, az SZNT elnöke, Vladimír Mečiar, a Szlovák Köztársaság miniszterelnöke, Milan Kňažko, az SZK nemzetközi kap­csolatainak minisztere és más sze­mélyiségek üdvözölték. Jelen volt Nikola Kirkov, a Bolgár Köztársa­ság pozsonyi főkonzulja. Zseljo Zselev ezután küldöttsége tagjaival és kíséretében Karel Shwarzenberg kancellárral az ősré­gi várba látogatott, ahol František Mikloško fogadta. Beszédében az SZNT elnöke csakúgy mint a bolgár köztársasági elnök egybehangzóan ecsetelték a két ország és nemzete­ink közös hagyományait. Zseljo Zse­lev ezen túlmenően ismertette a csehszlovák állam vezető képvise­lőivel folytatott tanácskozás ered­ményeit, hangsúlyozva, hogy min­den kérdésben egyetértettek. Be­szélt a piacgazdaság felé törekvő bolgár gazdasági életben bekövet­kezett változásokról. Az új alapokra épülő kölcsönös együttműködés legfontosabb területeiként jelölte meg a gép- és a vegyipart, a mező­gazdaságot, az élelmiszeripart és természetesen a turisztikát is. Vladimír Meőiar ismertette a ven­déggel Szlovákia gazdasági helyze­tét. Az együttműködéssel kapcsolat­ban javasolta, a bolgár minisztériu­mok munkatársainak küldöttsége rö­videsen látogasson el Szlovákiába, hogy javuljon a kölcsönös informált­ság, s ezen az alapon kibontakoz­hassanak a vállalati kapcsolatok. Egyebek között azt is hangsúlyozta, hogy Csehszlovákia új államjogi el­rendezése bonyolult folyamatának vezérgondolata a közös állam meg­őrzése. A bolgár köztársasági elnök ezu­tán találkozott az újságírókkal és megválaszolta elsősorban a két köz­társaság további együttműködésére vonatkozó kérdéseiket. A bolgár köztársasági elnök az esti órákban hazautazott. FORDULAT VARHATO A SZLOVAK-MAGYAR KAPCSOLATOKBAN? (Folytatás az 1. oldalról) megalapítása fontos határkő lesz a külföldi töke szlovákiai beáramlá­sában - hangsúlyozta Vladimír Ond­ruš. Érthetően nem számolhatott be részletesebben a készülő szerző­désről, de annyit megtudtunk, hogy az autógyár évente 250 ezer darab csúcsminőségű sebességváltót gyárt, s ezeket a GM üzlethálózata révén értékesítik majd. Ezen kívül 9800 darab Opel Kadett és Opel Vektra kerül le évente a gyár szalag­jairól, ezek egy részét a hazai pia­con értékesítik majd. A BAZ-nak a Volkswagen és a GM ajánlotta fel az együttműködést, a kormány mos­tani döntése azonban nem jelenti, hogy a Volkswagen nem működhet együtt más szlovákiai vállalatokkal. A komplex lakásépítés 1991. évi finanszírozásának illetve befejezé­sének kérdése is a kormány napi­rendjén szerepelt. Az állami költség­vetés erre a célra 3,233 milliárd koronát irányoz elő, ami mintegy 40 százaléka annak, amennyire a meg­kezdett építkezések befejezéséhez szükség lenne. A kormány úgy dön­tött, hogy a rendelkezésre álló pénzt elsősorban a lakások, iskolák és egészségügyi létesítmények befeje­zésére fordítják, de számolni kell azzal, hogy több építkezést le kell állítani. Nagy gondok merültek fel a szövetkezeti lakásokkal kapcsolat­ban. Ezek abból erednek, hogy az építőipari vállalatok a kivitelezésért az eddiginél sokkal többet kérnek. A szövetkezeti lakások várományo­sainak így egy lakásért mintegy 100 ezer koronával többet kell fizetniük. Ezáltal nagyon sokan kerülnek kilá­tástalan helyzetbe, nyilván kevés la­kásigénylönek van ennyi pénze, fi­zetéseik nem elég magasak ahhoz, hogy ilyen összegű hitelt kapjanak, ráadásul a bankok az eddiginél sok­kal magasabb kamattal adnak csak kölcsönt. A kormány felmérte a hely­zetet a pénzügyminiszter lépéseket tesz a kedvezőbb hitelfeltételek megteremtéséért, de nincs remény arra, hogy a kormány vállalja a több­letköltségek fedezését. Tárgyalt a kormány a Leštben február 8-án megnyitandó mene­külttáborról is. A tábort volt szovjet katonai objektumokban helyezik el és ezer menekültet fogadhat majd be. A lakóépületeken kívül étterem, kulturális központ és orvosi rendelő áll a menekültek rendelkezésére, akik a menekült státus elnyeréséig ingyen (napi 30 korona értékben) étkeznek ós tíz korona zsebpénzt is kapnak. Miután megkapják azonban a menedékjogot munkát kell vállalni­uk és hozzá kell járulniuk az étkezé­si és elszállásolási költségekhez, -r­WASHINGTON BEVETI A NEHÉZBOMBÁZÓIT (Folytatás az 1. oldalról) maszponton. A hazai Press Association hírügynökség jelentette, tegnap reggel két B 52-es bombázó érkezett, a továb­biakat a nap folyamán várták. Tom King védelmi miniszter pénteken erősítette meg, Nagy-Britannia engedélyezte, hogy a Fairford támaszponton ideiglenesen B 52-eket telepítsenek. Francia Jaguar és Mirage F-1 CR harci gépek kedden reggel két támadást hajtottak végre az iraki Köztársasági Gár­da állásai ellen. A hírt a párizsi védelmi minisztérium közölte, amely hozzáfűzte: a feladatot teljesítették, s a gépek sértet­lenül tértek vissza támaszpontjukra. Bagdad megrágalmazta az ENSZ-főtitkárt Irak hétfőn azzal vádolta Javier Pérez de Cuellar ENSZ főtitkárt, „szemet huny afölött, hogy a szövetségesek a polgári lakosságot bombázzák". A bagdadi rádió szerint ezt a szemrehányást tartalmazza Tarik Aziz iraki külügyminiszter február 1-én keltezett levele. „Az On hallgatása azt jelenti, hogy támogatja ezeket a bűn­tetteket" - áll a levélben. Pérez de Cuellar hétfőn üdvözölte azt az iráni ajánlatot, amely szerint Teherán kész közvetíteni az Egyesült Államok ós Irak között. A diplomáciai kezdeménye­zés jelentőségét támasztja alá az a beje­lentés Is, hogy Ahmet Kurtcebe Alpte­mocin török külügyminiszter a hét végén Teheránba utazik. A világszervezet főtit­kára egyébként határozottan elítélte a szövetségesek légitámadását egy Jor­dán gépkocsioszlop ellen. A bonni CDU-CSU képviselői szerint az öböl-háború alatt nem változtatják meg a német alkotmányt oly módon, hogy az lehetővé tenné a német egységek számára a részvételt az ENSZ-erökben. Bush keményen fogalmazott George Bush amerikai elnök hétfőn Washingtonban kijelentette, az Egyesült Államok a sikeres befejezésig folytatja a háborút. „Nem történt semmi meglepe­tésszerű és nem lesz semmilyen gyors változás" - mondotta. Meglepetést okozott, hogy Washing­ton tegnap elutasította a hétfői iráni béke­kezdeményezést, hangsúlyozta: csak a háború, nem pedig a diplomácia képes kiűzni Irakot a megszállt Kuvaitból. Raf­szandzsani iráni elnök javaslatára rea­gálva tegnap Teheránba érkezett Alek­szandr Belonogov szovjet külügyminisz­ter-helyettes, aki vendéglátóival a hábo­rús konfliktus befejezését célzó kezdemé­nyezésről fog tárgyalni. Walesa elmenne Bagdadba Lech Walesa lengyel elnök az II Sa­bato cimű olasz hetilapnak adott nyilatko­zatában kijelentette: Az öböl-háború tra­gikus hiba, amelyet meg lehetett volna akadályozni a palesztin kérdés megoldá­sával. „Kész vagyok Bagdadba utazni" - jelentette ki Walesa. A palesztin problé­mával kapcsolatban megállapította, „nem helyes, hogy ezt a komoly kérdést sokáig figyelmen kívül hagyták". Vatikáni látoga­tása alkalmából Walesa felszólította az összes részt vevő felet, kezdjenek tárgya­lásokat és diplomáciai úton vessenek vé­get az öböl-háborúnak. Terjed az olajfolt Az amerikai biztonsági erők hétfőn hat robbanótöltetre bukkantak a norfolki vegyi raktárban, amely csak nyolc kilométerre van a világ legnagyobb haditengerészeti támaszpontjától. Itt most az amerikai ha­ditengerészet 35 ezer tagja áll útra ké­szen a Perzsa-öbölbe. Az FBI, amely a terrorista-ellenes akciókért felelős, ' azonnal megkezdte az incidens kivizsgá­lását. Szakértők véleménye szerint nem valószínű, hogy a merényletkísérlet és az Egyesült Államokban tevékenykedő Irak­párti csoportok között valami összefüggés van. Fennáll az a veszély, hogy Szaúd­Arábiában jegyre adják majd a vizet, ha az olajfolt eléri a part menti sólepárló berendezéseket. Szaúd-Arábia napi víz­szükségletének kétharmadát ezekből a berendezésekből szerzi. A szakértők becslései szerint Irak 1,75 milliárd liter olajat engedett a Perzsa-öbölbe. A folt, amely déli irányban terjed, 128 kilométer hosszú és mintegy 60 centiméter mély. Az olajfolt eltávolításán most amerikai, japán, német, brit, francia, svéd és norvég szakemberek dolgoznak. A háború költségei A harmadik országok megígérték, hogy több mint 58 milliárd dollárral járul­nak hozzá az Egyesült Államok, valamint Nagy-Britannia és Törökország háborús kiadásaihoz. Az összeg egy részét már befizették - tájékoztatott a Frankfurter Allgemeine Zeitung - német napilap. Az Egyesült Államoknak eddig 0,5-1 milliárd dollárjába kerül naponta az öböl-háború, Nagy-Britannia napi 7 milliót ad ki, Franciaország pedig havi 280 millió dol­lárt. Szaúd-Arábia eddig kb. 260 millió dollárral járult hozzá a kiadásokhoz, s to­vábbra is napi 40 milliót ad ki benzin formájában. Kuvait eddig 2,5 milliárdot adott és további 13;5 milliárd dollárt ígért. GORBACSOV SZERINT ILLEGÁLIS A LITVÁN NÉPSZAVAZÁS Litvániában hétfőn kezdődött meg a köztársaság függetlenségéről szóló népszavazás. Az akció megszervezésé­ről a vilniusi parlament képviselői döntöt­tek, akik egyben elutasították, hogy Litvá­nia részt vegyen a szovjet föderáció meg­őrzéséről szóló, március 17-re tervezett országos referendumon. A TASZSZ hírügynökség tegnap az egyik szovjet szociológust idézte, aki ag­godalmát fejezte ki a litván népszavazás eredményeivel való esetleges manipulá­ció miatt. Véleménye szerint várható, hogy a litvánok többsége pozitív választ ad a feltett kérdésre, s ezt a tényt érvként használják ki Litvánia kiválására a Szov­jetunióból. A litván vezetés, amely a köztársaság függetlenségére törekszik, úgy véli, jogi szempontból nem a szövetségből történő kiválásról van szó, hanem csupán a füg­getlenség felújításáról. A félhivatalos IAN hírügynökség teg­nap Mihail Gorbacsov elnök litvániai kü­lönmegbízottját, Georgij Tarazevicset idézte. Ő úgy véli, hogy „Litvániában nincs ok a meglevő hatalmi struktúrák megváltoztatására". Vilniusi tájékoztatás szerint Litvánia és az Oroszországi Föde­ráció képviselői kidolgozták annak a szer­ződésnek a javaslatát, amely többek kö­zött garantálni fogja a Litvániában élő orosz kisebbség jogait. Gorbacsov szovjet államfő tegnap ille­gálisnak nevezte a litván népszavazást, amely a feltételezések szerint szombaton ér majd véget. A TASZSZ azt jelentette, az államfő egy rendeletet adott ki, amely­ben az áll, hogy e népszavazásnak „nin­csen semmilyen törvényes alapja", s a dokumentum szerint a vilniusi politiku­sok csupán „szeparatista céljaikat" köve­tik a referendummal. MERLEGEN AZ EGY ÉV (Munkatársunktői) - Hétfőn este meg­tartotta konferenciáját az Együttélés Poli­tikai Mozgalom kassai szervezete. Az Árvácska gyermekegyüttes hangulatos nyitószáma után a Thália Színházat meg­töltő tanácskozók értékelték a mozgalom első évét, s a feladatokról beszéltek. A Komjáti Attila elnök és Balassa Zol­tán ügyvivő által előterjesztett beszámo­lók a mozgalom legjelentősebb közéleti megnyilvánulásaiként a két választáson való indulást említették. A parlamenti vá­lasztást az Együttélés-Magyar Keresz­ténydemokrata Mozgalom koalíció szem­pontjából sikeresnek minősítették, a hely­hatósági választásokat viszont sikertelen­nek, mert jelöltjeik közül a vártnál keve­sebben kerültek be az önkormányzati tes­tületekbe. Ez utóbbi, kevésbé eredmé­nyes szereplésnek az értékelés szerint az volt az oka, hogy a városi szervezet kiépítése még nem fejeződött be. Ezért a közeljövő teendőit összefoglaló munka­terv a szervezeti élet tökéletesítését tartja az egyik legfontosabb feladatnak. A hétfői konferencián - melynek a Füg­getlen Magyar Kezdeményezés kassai csoportja nevében Tyll Lóránt, a Cseh­szlovák Demokrata Párt helyi szervezete nevében pedig Belik Bertalan kívánt ered­ményes munkát - felvetődött az Együtté­lés kerületi koordinációs bizottságának kérdése s elhangzott a közelgő népszám­lálással és a privatizáció vagyonjogi kér­déseivel összefüggő néhány alapinformá­ció is. Elfogadhatatlannak és diszkriminatív­nak minősítette a fórum a múlt év végén született nyelvtörvényt, s kéri a mozgalom parlamenti képviselőit a kérdés európai szellemű megoldásának előmozdításá­ra. (gazdag)

Next

/
Thumbnails
Contents