Új Szó, 1991. február (44. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-05 / 30. szám, kedd
1991. FEBRUÁR 5. ÚJ SZÓ, HIT ÉS ÉLET 8 VILÁGOSSÁG A PREMONTREI REND ÚJJÁÉLEDÉSE A premontrei kanonokrend jászóvári monostorának nagyszabású épülettömbje — amelynek közepéből magasan nyúlik az ég felé az 1720 körül rokokó stílusban újjáépített székesegyház két tornya — ma is lenyűgöző látvány. Ezt a székesegyházat belső méretei, gazdag díszítése, de főleg berendezésének összhangja folytán a művészettörténészek Közép-Európa egyik legszebb templomának tartják. A legnagyobb művészi értékét Kracker János Lukács hét nagyobb és két kisebb oltárképe, valamint freskói képviselik. A premontreiek e monostor falai között több mint nyolc évszázad hagyományait, hitét ós kultúráját igyekeztek megőrizni. Hogy ez nem sikerült egészen, nem rajtuk múlott, mint ahogy arról sem ők tehetnek, hogy az utóbbi négy évtized alatt a lábukat sem tehették be a monostorba. Most viszont Bartal Károly Tamás személyében a premontrei kanonokrend jászóvári monostorának ismét van apátja. A Szlovák Rádió magyar adásának Világosság című egyházi műsoréban dr.'Bándy György somorjai evangélikus lelkész gondolkodtat el bennünket napjaink időszerű kérdéseiről. Egy ószövetségi történettel, Bábel tornyának építesével és leromboltatásával, s egy Istennel ellenségeskedő világhatalom bukásával ismerkedhetünk meg. Eltöprenghetünk azon is, vajon nem építjük-efel időről időre a mi saját Bábel tornyunkat, amelyet Isten egy pillanat alatt képes lerombolni. Nem feszegetjük-e az előlünk szándékosan elrejtett titkokat, nem törünk-e az élő természet leigázására, nem akarunk-e hatalmasabbak lenni a Teremtőnél. A gőg, a felfuvalkodottság és a hatalomvágy tégláiból épülnek ezek a tornyok, s mi ledőnthetetlennek, örökkévalónak hisszük őket. S ha összedőlnek, magük alá temetik építőiket is. A műsorban elhangzik egy részlet F. König Rólad van szó c. fiatalokhoz szóló könyvéből: „1945 nyarán egyszerre csak megelevenedett az új-mexcikói sivatag Carrizozo mellett. Teherautó-oszlopok törtek magúnak utat a homokon, köveken és száraz bozóton ét. Régebben arany után kutattak ezen a vidéken; arany és hatalom után. Voltak, akik mindkettőt megtalálták. Másoknak a csontjai ott porladnak a sivatagban. Äz a titokzatos anyag azonban, amellyel az ember a sivatagba visszatért, drágább, mint Rio Grande minden aranya. Ezt az anyagot plutóniumnak hívják. 1945. július Tt. A technikusok azzal kezdik, hogy a Nulla völgyben harminc méter magas acélállványzatot emelnek. Két nap múlva összeszerelik az első kísérleti atombombát..." A továbbiakban hallhatjá,k még Michelangelo Buonarotti Évekkel rakva és Balázs F. Attila Nem mérhető Időben c. versét is. A műsor közvetítési ideje: február 10-e, 8 óra 30 perc. Az ismétlésé pedig: február 15-e, 13 óra 30 perc. (mikola) KÖNYVAJÁNLAT Nem tudom, hány ember ateista úgy igazából, de azt hiszem, lényegesen többen vannak azok, akik valamilyen úton-módon (főleg bajban, betegségben, erejüket próbára tevő feszült helyzetben) megtapasztalták Isten létezésének valóságát; s a kritikus pillanatban kiérezték: kinek jár a segítségért a köszönet, vagy azt, hogy ki szólt hozzájuk. Am a pillanat elmúltával nincsenek békességben Istennel, mert életükkel, cselekedeteikkel keresztezik az Őáltala kijelölt utat. Ezek az emberek szeretnének másképp élni, csak nem tudják, mit is kéne tenniük, s ezért gyakran szenvednek e kettősségtől. H. E. Alexander: Jöjj és kövess engem című könyve épp számunkra lehet útmutató. Bibliamagyarázatok, bizonyságtételek, a megvilágosodás pillanatát idéző visszaemlékezések gyűjteménye ez a 94 oldalas, olvasmányos, ugyanakkor minden mondatával elgondolkodtató kis kötet, amelyet korra és műveltségre való tekintet nélkül mindenkinek ajánlok. -IzsuHľTOKTATÁSI KÖZPONT A nagyszombati püspökség mellett megalakult a Magyar Hitoktatási Központ, amelynek elsőrendű feladata a felvidéki magyar hitoktatók lelki és szellemi formálása. A politikai fordulat az egyházak életében is meghozta a változásokat. Egyre több laikus kapcsolódik be a katekizálásba, a hitoktatásba. Teológiai képzettségük még nem megfelelő, ezért ez szükségmegoldásnak tekinthető. Szeptembertől Pozsonyban hároméves teológiai képzés indul magyar nyelven, a Szalézi rend plébániáján. Addig is azok számára, akik három hónapos kurzus után engedélyt kaptak az érsekségtől, továbbképzéssel összekötött lelki gyakorlatokat szerveznek. A hitoktatási központ atyja Tóth László féli plébános. A LÉLEK SZAVA A Nagykürtösi járás hetilapja, a Palóc egyházi rovatot indított, amelyben a keresztény eszmeiség értékeire kívánják felhívni a figyelmet egy-egy szép gondolat, hitet és erőt adó példázat, történet közreadásával. — Apát úr, beszélhetünk-e a premontrei rend újjáéledéséről? — Lényegében igen, bár tudni kell, hogy a premontrei rend — ha nehezebb körülmények között is — működött, élt, létezett, vagyis nem szűnt meg. A második világháború után Csehszlovákiában a rendet hivatalosan nem szüntették meg, de az apátokat, plébánosokat az ötvenes években egyik napról a másikra összeszedték, és egy „megbízható helyre" vitték, egyúttal megtiltották, hogy új tagokat vegyenek fel a rendbe. Ilyen körülmények között bizony nagyon nehéz volt kapcsolatokat tartani, s az új tagok felvétele igen nagy veszélyekkel járt — de sort kerítettünk rá. Tudja, úgy nézett ez ki, mint télen a föld, amikor mindent belep a hó. Látszólag halott minden, de a hó alatt azért ott rejtőzik az élet... — Amit a napsugarak szárba is szöktettek, de vajon a premontreiek hogyan élték meg ezt a „tavaszt"? — Nem voltunk felkészülve rá. ' Nem vártuk ezt a gyors változást, de örülünk, hogy bekövetkezett. Mindezek ellenére be kell vallanom, én azért olyan nagyon nem tudtam lelkesedni. Nagyon sok változást átéltem már, és tudom, hogy minden változás új problémákat vet fel, s az új helyzetben új utakat kell keresni. — A premontrei rendnek hány apátsága van most Csehszlovákiában? .. — Öt. Prágában a Strahov, továbbá: Teplá, Želiv, Nové Ŕíše, valamint Jászóvár. Mi tehát a cseh cirkáliához tartozunk. — Önt mikor választották meg apátnak? — 1990. július 19-én volt egy összejövetelünk, akkor a rendnek még nyolc örőkfogadalmas tagja volt — nos, engem akkor választottak meg apátnak. Jászóra december 20-án költöztem, addig Paláston voltam plébános. — Jászót ismédé korábban is? — Igen. Tíz éve járok ide mint rendtag. A régi testvéreimet látogattam meg, tartottam velük a kapcsolatot. A szerzetesi életben fontos, hogy együtt legyünk, találkozzunk, és segítsük egymást. Itt, a jászói koA Magyar Tanítók Lapjának egy múlt századi száma került a kezembe. Ebben olvastam egy cikket, amelyben a hitoktatókat arra intette a tudós író, hogy óvatosan beszéjjenek az utolsó ítéletről meg JéziÖ visszajöveteléről, mert az, hogy a világ tűzben megég, tudományos képtelenség. Pontos számításokat közöl, melyek szerint az ismert tüzelőanyagokkal: szénnel, kőolajjal csak kis töredékét lehet felégetni a Földnek. Ezen a bölcsességen ma, a hidrogén- és atombombák, az egyre tökéletesedő tömegpusztító fegyverek világában csak mosolygunk. Az élet végső titkait kutató ember számára nem az a legfontosabb lostorban jelenleg hárman élünk, a negyedik rend,társunk, Márk testvér a faluban lakik és a debrődi plébánián teljesít szolgálatot. A múlt év júliusában Rómából Marcellus Lambertus Van de Ven, rendünk generális apátja is ellátogatott Jászóra. — Számba vehető-e már, hogy itt Jászón, milyen veszteségek érték a premontreieket? — Ezt szinte fel sem lehet becsülni. Jászón tulajdonképpen még semmit sem kaptunk vissza, sőt jóformán kegyelemből megtűrtekként kérdés, hogy visszajön-e vagy sem, hanem az, hogy én hogyan várom. Amikor közel kétezer évvel ezelőtt Jézust a tanítványok a világ vége felől kérdezték, ennek a nagy eseménynek a külső körülményeire, idejére és helyére voltak kíváncsiak. Jézus igyekezett figyelmüket a lényegesreterelni: „Azért legyetek készen ti is, mert amely órában nem gondoljátok, abban jő el az Embernek Fia." Ez az ismeretlen óra közel van. Jézus szava: „TI IS" — rám mutat. „Te is készen vagy?" — kérdezi. Mert ha hiszem, ha nem, ha várom, ha nem, ő jön. Készen várom-e? Ez a legfontosabb kérdés ma. Ebben az Olajfák hegyén elmondott tanítávagyunk itt. A prépostság épületeit jelenleg még két intézmény használja. A szobák többségében elmebetegeket helyeztek el, s az egyik traktusban öregotthont is berendeztek. — Mi lett a prépostság több mint 80 000 kötetet számláló híres könyvtárával és levéltárával? — A levéltárat kiürítették. A felbecsülhetetlen értékű dokumentumanyagot tudomásom szerint a Matica slovenská elvitte Szentmártonba, s a könyvek nagyobb része is oda került. Hogy mindebből valaha visszakerül-e valami ide, annak csak a jó Isten a megmondhatója... — Azt tudják, hogy mi minden volt itt? — Vannak katalógusok, amik szerint meg lehet állapítani, de jelenleg nekem még be sem szabad mennem a könyvtárba. — Olyasmiket is hallottunk a falu lakóitól, hogy még tavaly is vittek innen könyveket a zúzdába. Ön tud erről? — Lehetséges, de ezt én nem tudom bizonyítani, az viszont tény, hogy az ötvenes években autókkal hordták. Nem számított, hogy kódosában Jézus arra figyelmeztet minket, hogy második eljövetele előtt csak két csoportja lesz az embereknek. Az első csoportot így mutatta be: „Az emberek elhalnak a félelem miatt és azoknak várása miatt, amik a földkerekségre következnek." Ezek az emberek gondolkodó, figyelő emberek. A körülöttük lezajló eseményekre figyelve kétségbe esnek. Ezek az emberek is várnak, de reménységük nincs. Nem Jézust várják, hanem az elkerülhetetlen, a törvényszerűen bekövetkező rettenetes jövőt. Mai világunk árnyai között egyre több ilyen reményét vesztett ember él. De reménység nélkül nincs élet. Isten nem akarja, hogy azok között az emberek között legyünk^ akik „elhalnak a félelem miatt". 0 éppen azért beszélt prófétai előrelátással mai korunk válságáról, hogy reménységünk legyen. „Eképpen ti is — szólít meg bennünket Jézus —, mikor látjátok, hogy ezek meglesznek, tudjátok meg, hogy közel van az Isten országa" A várakozók másik csoportjának reménysége van. Ezek az emberek is látják életünk növekvő árnyait. xekről, kutyabőrre írt okiratokról volt szó. — A tulajdonjogi kérdésekről folytattak már tárgyalásokat? — A rendi elöljárókat összehívták Pöstyénbe. Ez még január elején történt. Ott Mikloško úr vázolta előttünk a terveket, a kilátásokat. Ezek éppenséggel nem voltak valami kecsegtetőek számunkra, ugyanis azt mondta, hogy egy olyan elképzelés is van, mely szerint a reprivatizációnál — hogy úgy mondjam — csak fizikai személyekkel számolnak. Nos, ha ez valóban így lenne, akkor a rend mint jogi személy eredeti tulajdonából semmit nem kaphatna vissza. — ilyen körülmények között mit tekintenek a fő feladatuknak? — Mindenekelőtt azt szeretném leszögezni, hogy mi nem akarunk meggazdagodni, sém uralkodni, még kevésbé másokat kihasználni. A mi fő feladatunk az, hogy szolgáljuk a közösséget, a népet. — A premontrei rendnek Kassán is híres gimnáziuma volt. Pedagógiai tevékenységük felújítására nem gondolnak? — Kassán a rendházunkat már visszakaptuk, s ennek örülünk, de iskola létesítésére nem merünk gondolni sem. Ez most lehetetlen is lenne. Egy szerzetes tanár felkészítése minimum tíz évet vesz igénybe. Ez az egyik ok. A másik: ha egy szerzetes elkezd tanítani, akkor ki kell őt venni a pasztorációból, tehát akkor egy lelkipásztorral máris kevesebb lenne, nekünk pedig ma igen kevés a lelkészünk. Éppen ma válaszoltam a nagyszombati érsek úrnak, aki segítséget kért tőlem, mert 92 plébániája neki is pap nélkül van. De nemcsak a nagyszombati egyházmegyében ilyen a helyzet. Míg ezek a helyek be nem főidődnek, addig pedagógiai munkára mi nemigen vállalkozhatunk. Ezért várjuk az ifjak jelentkezését, azokét, akik hajlandók közénk állni, akik egyéves felkészítés után teológiai tanulmányokat akarnak folytatni. — Hol jelentkezhetnek ezek a fiatalok? — Itt az apátságon. A címünk: Kláštor premontrátov, 044 23 Jasov. A premontrei rend nem kimondottan magyar rend, de a magyarok mégis a magukénak tartották és a rend is magáénak tartott minden magyar embert. Én is szeretném, ha e rendben a magyarok mindig otthonra találnának, ha minden premontreiben megtalálnák a jó embert, a jó papot, aki senkit nem zár ki a szívéből. — Tehát aki a jóakaratú emberek gyülekezetét keresi, az itt kopogtasson? — Igen. De a rossz emberek is bekopogtathatnak, őket is megpróbáljuk egy kicsit jókká tenni. SZASZÁK GYÖRGY Mégis így szólítja meg őket Jézus: „Mikor pedig ezek kezdenek meglenni, nézzetek fel és emeljétek fel, a ti fejeteket mert elközelgett a ti váltságtok." Élni, reménykedni csak felemelt fejjel, felfelé, Jézusra nézve lehet. Ezek az emberek megszabadultak a félelemtől, mert nem valamit, hanem Valakit vártak. Az Ige elmondja, hogy várakozásuk során sok próbán, szenvedésen keresztül vezet az útjuk, mégsem erre néznek. Mégsem efelől gondolkodnak. Jézus ezeket a megpróbáltatásokat a szülő asszony fájdalmához hasonlítja. Melyik az az édesanya, aki nagyon várt gyermeke születésekor csak a fájdalomra emlékezik? A születendő gyermek iránti szeretet kiolt minden félelmet. János első levelében olvashatjuk, hogy a szeretet űzi ki a félelmet a szívünkből. Hogy történhet ez? Honnan lehet kapni ezt a szeretetet? Hogyan tartozhatok azok közé, akik felemelt fejjel, bizakodó reménységgel néznek felfelé? Ha ezekre a kérdésekre választ keresel, akkor keresd az Ige titkát, Jézus titkát, mert Ő nemsokára jön. Dr. Szigeti Jenő' lelkész,adventista egyházelnök (Budapest) LEGYETEK KÉSZEN... „Azért legyetek készen ti is, mert amely órában nem gondoljátok, abban jő el az Embernek Fia." (Máté evangéliuma 24. rész, 44. vers)