Új Szó, 1991. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-23 / 46. szám, szombat

HÍREK - VÉLEMÉNYEK . ÚJ SZÓM 1991. FEBRUÁR 23. • i r A KOZEP-EUROPAIHARMAK ELUTASÍTOTTÁK ROMÁNIÁT ' Kosarat kapott Románia a nemrégiben Visegrádon lezajlott közép-európai hármascsúcs résztvevőitől. Ez derült ki a Petre Roman román és Antall József magyar kormányfő közt lezajlott levélváltásból, melyet most hoztak nyilvánosságra Bukarestben. Petre Roman február 11-én levelet intézett Antall Józsefhez, mint a visegrádi csúcstalálkozó házigazdájához, s kifejezte Románia csatlakozási kérelmét a hármak csoportjához. A román kormányfő szerint a négyoldalú együttműködés előnyös lenne mindenki számára, s ugyanakkor hozzájárulna Közép- és KeletEurópa békéjéhez, stabilitásához és a térség országai együttműködéséhez. Roman kormánya nevében azt is kijelentette, hogy nem tartja természetesnek a volt szocialista tábor feloszlását Közép- .illetve Kelet-Európára, mert szerinte mindegyiknek ugyanaz az érdeke, s a kitűzött célo• kat közösen könnyebb lenne elérni. A magyar kormányfő ismertette Roman levelét a visegrádi találkozó résztvevőivel, majd közös megegyezés alapján közölte a választ. Csehszlovákia, Magyarország és Lengyelország együttműködésének alapja, hogy mindhárman már korábban bejelentették: az Európa Tanács teljes jogú tagjaivá akarnak válni, illetve megkezdték megbeszéléseiket a csatlakozásról az Európai Közösségekkel. Ebből kiindulva mindhárom ország úgy véli, hogy most nem időszerű ezt a keretet bővíteni Romániával vagy más csatlakozni kívánó államokkal. Lehetségesnek tartják viszont - úgy mint a Pentagonáléban - részleges együttműködést bizonyos konkrét területeken. A hivatalos román reagálás az elutasításra egyelőre nem ismeretes, az viszont nem vitás, hogy Bukarestet kényelmetlenül érinti az egész ügy. Nem volt tehát véletlen, hogy a visegrádi találkozó napián a kormányzó Nemzeti Megmentési Front hivatalos szerve, az AZI című napilap éles támadást intézett a találkozó ellen. Korábban Bukarest próbálkozott azzal is, hogy teljes jogú tagja lehessen a Pentagonálénak, de jiem járt sikerrel. Románia jelenlegi vezetése ezért felvetette a Duna menti államok valamint a Fekete-tenger mentén elterülő balkáni országok szorosabb regionális együttműködésének tervét. Míg a Duna menti államok együttműködése esetleg csak néhány területen lehet reális, addig a Fekete-tenger menti államok együttműködése reálisabb elképzelésről tanúskodik. Megvalósítása azonban nem lesz könnyű, mert a térségben is tapasztalható, hogy kezd kialakulni a Bulgária, Görögország és Törökország közti szorosabb gazdasági kapcsolat. Bukarest az utóbbi időben általában kimaradt a regionális együttműködésekből, pontosabban: nem találtak a számára helyet. Vannak ebben politikai és főként gazdasági megfontolások. A többé-kevésbé szétesőfélben lévő Jugoszlávia sem Bukarest felé húz, ezért Románia számára csak a nagy keleti szomszéd, a Szovjetunió maradt. Annak határa mentén, illetve keretein belül terül el Moldova, melynek lakossága nagyrészt románokból áll. Moldovában azonban megoszlanak a vélemények arról, hogy a jövőben egyesüljenek-e Romániával, vagy önállóak maradjanak, esetleg még a Szovjetu* nió keretein kívül is. Mindezen problémák mellett a román gazdaság ráadásul rendkívül mély válságban is van. Januárban tovább csökkent a termelés. Napirenden vannak a sztrájkok, felfelé kúsznak az árak, üresek a boltok, hovatovább mindent csak dollárért lehet kapni. A román kormánynak tehát akarva-akaratlanul is tovább kell keresnie a nemzetközi és a szűkebb regionális együttműködés kiszélesítésének lehetőségeit, mert nem valószínű, hogy önerőből ki tudna mászni a mély kátyúból. KOKES JÁNOS, Bukarest NINCS REMÉNY AZ ÁLLÁSPONTOK KÖZELEDÉSÉRE Bosznia-Hercegovina fővárosában, Szarajevóban tegnap folytatódtak a jugoszláv államelnökség, a köztársaságok elnökei, a szövetségi kormányfő és a parlament elnöke közötti tárgyalások. Nem valószínű, hogy az ország jövőbeni államjogi elrendezéséről szóló tanácskozáson eredmények születnek, mivel a horvát és a szlovén parlament e heti döntései után a köztársasági vezetők véleményei távolabb állnak egymástól, mint bármikor azelőtt. A „süketek párbeszédének" már ismert szabályai szerint zárt ajtók mögött tartott tanácskozáson a politikusok valószínűleg leszögezik, hogy lehetséges a megállapodás, s a legjobb esetben megegyeznek a következő találkozó dátumában. A jugoszláv csúcsot azért tartják Szarajevóban, mert a horvát képviselők már többször hangsúlyozták, nem érzik magukat biztonságban Belgrádban. Horvátország parlamentje csütörtökön jóváhagyta a köztársasági alkotmány függelékét, amely érvényteleníti a horvát törvényekkel ellentétben álló szövetségi törvényeket. A belgrádi televízió a döntést a Jugoszláviától való elszakadás felé tett végleges lépésként értékelte. Mint ismeretes, szerdán a szlovén parlament is hatályon kívül helyezte az összes szövetségi törvényt saját köztársasága területén. CSEHSZLOVÁKIA MÁSFÉLEZER UKRAJNAI CSEH ÉS SZLOVÁK LETELEPÍTÉSÉT KÉSZÍTI ELŐ A csehszlovák szövetségi kormány 905. számú határozata alapján kb. 960 ukrajnai cseh nemzetiségű állampolgár készül kivándorolni a csernobili nukleáris katasztrófa sújtotta területről. Az ukrán hatóságok egyelőre nem adták ehhez hivatalos politikai hozzájárulásukat, de kedvezően viszonyulnak az ügyhöz, jó feltételeket teremtenek az illető csehszlovák szervek munkájához. Zdenék Huml, hazánk kijevi konzulja, a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójának elmondta, január 12-13-án volt Kijevben a csehszlovákukrán tárgyalások első fordulója a csehek kivándorlásáról, most már lényegében csak technikai kérdéseket kell megoldani. Júliusban lesz a második tárgyalási forduló, ekkor születik végérvényes döntés az egyes családokról és személyekről, Az előrelépésről tanúskodik az a tény, hogy ezeken a megbeszéléseken már jelen lesz a szövetségi pénzügyminisztérium képviselője is, hogy megoldja a kivándorlók vagyonának átutalásával kapcsolatos kérdéseket. A kijevi konzulátus személyzetét prágai szakemberekkel erősítették meg, ők jelenleg a Zsitomiri kerület Malá Zubovscsina falujában rendszeres konzuláris napokat szerveznek, melyeken részt fog venni a kerületi útlevélhivatal képviselője is, így az ottani csehek egy helyen intézhetik el a formalitásokat. A kivándorlók kiválasztása során mindenekelőtt abból indulnak ki, hogy a jelöltek bizonyítottan olyan cseheknek vagy szlovákoknak kell lenniük, akik a katasztrófa sújtotta területen élnek. Huml konzul elmondta, a mi értelmezésünkben ez a zóna sokkal szélesebb, mint ahogy a szovjet fél állítja. Szerintünk ide tartozik Kijev és néhány más falu is. Malá Zubovscsinán és Malinovkán kívül jelentkezett 40 cseh a Narogyicsi járásból is, amely sokkal sugárszennyezetted, mint a két említett falu. Róluk még a közelmúltban sem tudtunk semmit. A kivándorolni szándékozók most azokkal a lehetőségekkel ismerkednek, amelyek abban a 31 csehszlovákiai faluban várják őket, amelyekben letelepíteni szándékozunk őket. A kivándorlás összesen 1200-1500 személyt fog érinteni. JELCIN HAJLANDÓ TÁVOZNI, DE CSAK GORBACSOWAL EGYÜTT Borisz Jelcin, az oroszországi parlament elnöke Jaroslavlban csütörtökön egy nagygyűlésen kijelentette, „szükség esetén" esetleg távozik a politikai szintérről, de csak abban az esetben, ha ugyanakkor Mihail Gorbacsov is visszavonul. Az Interfax hírügynökség szerint úgy vélekedett, ha mindketten helyükön maradnak, kénytelenek lesznek „együttműködni és folytatni a párbeszédet". Jelcin ismét megpróbált enyhíteni keddi televíziós beszédén és azt állította, nem követelte kategorikusan Gorbacsov lemondását. „Nem követelés volt az, hanem egyszerűen egy olyan vélemény, hogy a hatalmat, mint kollektív szervnek, a Föderációs Tanácsnak kell átvennie, ami feltételezi az elnök lemondását"- mondotta Jelcin. Az orosz politikus ismét határozottan elutasította a miniszteri kabinet felépítésének azt a koncepcióját, amelyet Pavlov kormányfő terjesztett a parlament elé. Szerinte ez a koncepció a köztársaságok szuverenitásának végét és az erős központ helyreállítását jelenti. Arra van szükség, hogy az átalakítás, amelyről hat éve beszélnek, végre megkezdődjön - jelentette ki Jelcin és hangsúlyozta: a demokraták fö feladata, hogy megállítsák a központi hatalom áttolódását a konzervatívok oldalára. Jurij Prokofjev, a moszkvai kommunisták vezetője csütörtökön beszédet mondott a nemzetközi kapcsolatok intézetében. Megjósolta Vytautas Landsbergis litván elnök korai bukását, mégpedig azzal érvelve, hogy a helyi politikusok új hulláma számára a jelenlegi litván vezetés „túl mérsékelt". Azt állította, az új litván politikusok fasiszta irányzatot követnek, s igyekeznek revánsot venni a szovjethatalom éveiért. Prokofjev úgy vélekedett, Moszkvának el kellene ismernie, hogy annektálás volt Litvánia hozzácsatolása a Szovjetunióhoz úgy, ahogyan azt a litvánok követelik. Egyet kellene értenie a köztársaság kilépésével az unióból, csakhogy az 1939-es, s nem a mai határok között Ugyancsak csütörtökön tartott sajtóér- tekezletet Kazimiera Prunskiene volt litván kormányfő. Közel egy hónapos külföldi útja után úgy vélekedett, külföldön ugyan továbbra is támogatják Litvánia függetlenségi törekvéseit, de a nyugati kormányok álláspontja nagyon óvatos, figyelembe veszi Moszkva érdekeit. Például a németek bizonyos félelmekkel várják, hogy a szovjet parlament megkezdje a vitát a Németország egyesítéséről szóló szerződésről. (Folytatás az 1. oldalról) bánt velük. Körülbelül kétezer katonáról van szó, s alapos okok vannak az aggodalmakra, feltehetően nagyon sokukat kivégezték. M

indezeket egybevetve le kell szögeznem, a szövetségesek nagyon nehéz helyzetbe kerültek most, amikor már a küszöbön állt a G-Day, a szárazföldi hadmüveletek megindításának napja. Nyilvánvaló, ez késztette Szaddamot a moszkvai terv elfogadására. Ha mégsem lesz békekötés a diplomáciai offenzíva vége, akkor is nyer néhány napot, közben megjön a nagy meleg, ami mindenképpen az irakiak számára előnyös. Ezt akarják elkerülni a koalíció tagjai, ugyanakkor azzal is tisztában vannak, hogy a szárazföldi harcok az eddigieknél sokkal több áldozatot követelnének, amit pedig szívesen elkerülnének. De nem mindenáron. Igy aztán sem igent, sem nemet nem tudnak mondani - legalábbis erre a tervre. Ezért követelik máris több pontjának módosítását, a részletek tisztázását és egyértelmű rögzítését. Ebben a formában ugyanis a terv azt eredményezné, hogy Szaddam politikai győzelmet aratna, s ráadásul még milliós hadseregét is gyakorlatilag sértetlenül menekítené ki a konfliktusból. Szaddam tökéletesen tisztában van ezzel, ezt bizonyította csütörtöki rádióbeszéde is, amelyet elsősorban nem a külföldieknek, hanem saját népének címzett. Harciasságábói egy szemernyit sem vesztett, átkokat és szitkokat szórt a koalíciónem is beszélt - utalásokkal, közvetve annál gyakrabban. Ha Szaddamnak sikerül magából arab nemzeti hőst produkálnia - s Moszkva terve erre módot ad -, akkor a Közép- és Közel-Keleten még jó ideig nem lesz stabilitás, átfogó rendezésre aligha lesz mód. Ráadásul Szaddam ilyen győzelme az eddigi katonai eredményeket is veszteséggé VÉSZKIJÁRAT ban résztvevő arab országokra, vagyis Irak közvetlen szomszédjaira, mosta kezeit, s a szövetségeseket, főleg persze az amerikaiakat tette felelőssé az iraki nép minden szenvedéséért, az országnak okozott súlyos károkért. Es tette ezt akkor, amikor külügyminisztere már úton volt Moszkvába. Vagyis ez nem volt más, mint trónfoglaló beszéd a diktatúra újabb időszakára. Ami jó Szaddamnak, logikus, hogy nem lehet Jó a szövetségeseknek. Ha Szaddam megőrzi hatalmát, megőrzi hadseregét - senki sem lehet tőle biztonságban. Elsősorban saját népe nem. Igaz, a BT-határozatok nem hatalmaznak fel a diktátor rezsimjének megdöntésére, ilyen célokról nyíltan soha senki változtatná a másik oldalon, a politikai kudarcról nem is szólva. Ez pedig különösen George Bush számára lenne több, mint kínos, hiszen jövőre elnökválasztás lesz az Egyesült Államokban. Megfigyelők máris keresik a párhuzamokat: Carter elnököt annak idején Irán és Khomeini ajatollah buktatta meg, Bush pedig Irak és - Gorbacsov áldozata lehet. Igen, Gorbacsové, hiszen most ő segít Szaddamnak kimászni a slamasztikából. Moszkvát már a konfliktus kezdete óta többször érte olyan vád, hogy kétkulacsos politikát folytat. Túl sokáig maradtak Irakban a katonai tanácsadói, s még mindig nem tisztázott, hazatért-e valamennyi. Már az embargó idején tartóztattak fel az amerikaiak egy szovjet hajót, amely hadianyagot szállított Akabába, Irak legfontosabb kikötőjébe. Állítólag Jordánia számára (Akaba jordán kikötő), csakhát Amman addig sosem vásárolt szovjet haditechnikát, aligha tudta volna felhasználni az alkatrészeket... Persze, az Iraktól tartó Jordánia nem cáfolta meg a szovjetek állításait. Voltak egyéb jelek is, a legfontosabbnak mindenképpen azt tartom, hogy amikor Szaddam végre rászánta magát a kivonulásra, külügyminiszterét Moszkvába szalasztotta segítségért. " L

ehet ezt úgy is értékelni, hogy Moszkva volt az, aki a konfliktus során ugyan kitartott az ENSZ-határozatok mellett, de nem küldött csapatokat az Öbölbe, s nem is támadta olyan keményen Irakot, mint a katonai akciókból szintén kimaradó több más ország. Magyarázni lehet, no meg magyarázkodni is. Tény azonban, hogy Gorbacsovnak most nagyon kell egy kis világsiker, ha már hazai sikerekre hiába számít. Békét eredményeznek-e elképzelései vagy sem, az már biztos: mostani szorult helyzetében az ő számára is lehet ez GÖRFÖL ZSUZSA NÉHÁNY SORBAN J

ames Elles, az Európa Parlament tagja, a Christian Science Monitor című amerikai napilapnak adott csütörtöki nyilatkozatában kijelentette: az Európai Közösségek továbbra is támogatást kíván nyújtani a Szovjetuniónak és érdeke a kölcsönös kapcsolatfejlesztés. Elles, a parlament költségvetési bizottságának képviselője elmondta, a Nyugat nem ismeri el Litvánia, Lettország ós Észtország hozzácsatolását a Szovjetunióhoz, és elítéli a szovjet csapatok nemrégi akcióit a Baltikumban. Véleménye szerint azonban a „Szovjetuniónak nyújtott segélyek leállítása hozzájárulhat az ország széteséséhez" s ez veszélyeztetné Európa stabilitását is. ^^ütörtökön este úgy döntött V/O az Európa Parlament, addig maradnak érvényben az Európai Közösségek tagországai által 1986ban foganatosított szankciók DélAfrikával szemben, amíg teljes mértékben fel nem számolják a faji szegregáció rendszerét. A jóváhagyott határozat egyben értékelte azokat a lépéseket, amelyeket Frederik de Klerk államfő tett az apartheid megszüntetése érdekében. Az európai képviselők aggodalmukat fejezték ki a dél-afrikai négerek közötti véres összetűzések miatt. K

uba kormánya elutasította az őt ért bírálatokat, amelyek az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának mostani genfi tanácskozásán hangzottak el. A Havannában csütörtökön közzétett dokumentum szerint az emberi jogokkal és a szakszervezeti szabadságjogokkal kapcsolatos fenntartásokat azzal a szándékkal hangoztatják, hogy ártsanak a kubai forradalomnak. Az állítások nem felelnek meg a valóságnak - áll a havannai nyilatkozatban. A Prensa Latina hírügynökség ezzel összefüggésben hangsúlyozta, a kubai külügyminiszter-helyettes Genfben elutasította a szabad szakszervezetek nemzetközi konföderációjának vádjait, melyek szerint ,,

Castro rezsimje alatt felszámolták a dolgozók érdekeit képviselő összes mechanizmust". L

engyelországnak nem szabadna belépnie a nemzetközi gazdasági együttműködési szervezetbe, amelynek, a KGST-t kellene felváltania. A szejm külgazdasági kapcso'atokért felelős bizottságának véleményét tegnap tette közzé a Gazeta Wyborcza. A parlamenti bizottság közölte Jan Krzvsztof Bielicki kormányfővel, az új szervezet megalapítása, amelyben a Szovjetuniónak lenne döntő szava, teljes •mértékben ellentétben áll a lengyel érdekekkel és az egységes Európa új szemléletével. E

redmények nélkül fejeződött be a salvadori kormány és a Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítási Front (FMLN) képviselőinek San José-i találkozója. Ezt Joaquin Villalobos, az FMLN küldöttségvezetője közölte a Reuter hírügynökségnek adott nyilatkozatában. A semleges területen, Costa Ricában megtartott kétnapos tanácskozáson a 11 éve tartó polgárháború befejezésének feltételeiről volt szó. A partizánok képviselője azzal vádolta a kormányt, hogy visszavonta korábbi kötelezettségvállalásait, melyek szerint reformot hajt végre a hadseregben. A kormányküldöttség tagja azzal utasította el a találkozó kommentálását, hogy nem akar „szócsatába" bocsátkozni a felkelőkkel. F

ranciaországot nagyhatalomnak tartja a lakosság mintegy háromnegyede. A britek túlnyomó többsége (70 százalék) csakúgy, mint az amerikaiak (62 százalék), németek (55 százalék) és az izraeliek (52 százalék) az ellenkezőjéről vannak meggyőződve. Véleményüket valószínűleg az öböl-háborúval kapcsolatos francia álláspont befolyásolja. Ez derült ki abból a közvéleménykutatásból, melynek eredményeit az elmúlt napokban tette közzé a L'Express című francia lap. Bár a külföldi válaszadók Franciaországot nem tekintették politikai nagyhatalomnak, ám elismerték kulturális nagyhatalomként.