Új Szó, 1991. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-23 / 46. szám, szombat

MIKOR LESZ BELŐLÜNK SZALONNA? Azért úgy néha, rossz álmaimban . fel-felrémlik Husák elvtárs szállóigéje, amikor hatvannyolcat követően, Brezsnyev bátyó szenteltvíz-preckelésének kíséretében megalkotást nyert a szövetségi államforma: „A kisebbségi kérdést a többség megelégedésére fogjuk rendezni." (5. oldal) FÜGGETLEN NAPILAP Szombat, 1991. február 23. * Ára 2,80 korona XLIV. évfolyam, 46. szám BESZÉLGETÉS JOZEF MIKLOŠKÓVAL, A SZÖVETSÉGI KORMÁNY ALELNÖKÉVEL 1963-ig versenyszerűen sportoltam, a rúdugrás volt a kedvenc számom, egy ideig én tartottam Szlovákiában az ifjúsági csúcsot. Az egyéni rekordom 380 cm volt. (7. oldal) A SZÖVETSÉGI GYŰLÉS KAMARÁINAK 13. EGYÜTTES ÜLÉSE ELTÉRŐ VÉLEMÉNYEK A NAGYPRIVATIZÁCIÓS TÖRVÉNYJAVASLATRÓL (Munkatársunktól) - Tegnap délelőtt a Népi Kamara és a Nemzetek Kamarája 13. együttes ülése a nagyprivatizációs törvényjavaslat fölötti vitával folytatta tanácskozását. Az ülést Alexander Dubček, a Szövetségi Gyűlés elnöke vezette. Már a törvényjavaslat csütörtöki vitája jelezte, hogy az állami tulajdon privatizálásának módszereiről a par­lamentben egymással szöges ellen­tétben álló nézeteket vallanak a kü­lönböző gazdasági szemléletű kép­viselők. A kommunista képviselők •előterjesztettek egy önálló alkot­mánytörvény-tervezetet, amely Jo­zef Košnár képviselő szerint tiszte­letben tart minden tulajdonformát, szemben a kormány törvényjavasla­tával, amely egyoldalúan a magán­tulajdont helyezi előtérbe. Miroslav Grebeníček (CSKP) felszólalásá­ban bejelentette, a kommunista frak­ció nem támogatja a kormányjavas­latot. Előzőleg Jan Štern, a Nemzetek Kamarája bizottságainak előadója pedig, a Szlovák Nemzeti Tanácsnak azt a követelését utasította vissza, hogy a beruházási szelvények kibo­csátása kizárólag a tagköztársasá­gok kormányának hatáskörébe tar­tozzon. A törvényjavaslatot bírálta Miloš Zeman (PF) képviselő is, aki a tőle már megszokott maró gúnnyal tette nevetségessé a privatizáció szelvé­nyes módszerét. Elutasította a szel­vényes módszert Josef Lux (KDU­CSNP) is, hangoztatta, hogy az ál­lam, amely vagyonokat kobozott el, nem bocsáthatja áruba azt, ami nem is az övé. Miroslav Tahy (KDM) képviselő hangoztatta felszólalásá­ban, hogy a legszélesebb nyilvános­ságot fel kell készíteni arra, hogyan viselkedjen a szelvényes privatizá­lás során. Javasolta, hogy kamat­mentes törlesztéssel is lehessen szelvényeket vásárolni. Miroslav Ransdorf (CSKP) egyebek közt ki­fejezte aggodalmát, hogy a törvény­javaslat újból megszilárdítja az álla­mi bürokráciát. A csütörtök délutáni és a péntek délelőtti vitában számos módosító és kiegészítő javaslatot tettek a kép­viselők. Jozef Veverka (NYEE) azt szor­galmazta, hogy a törvényjavaslatnak pontosan meg kellene határoznia az egyes tulajdonformákat. Karol Sto­rne (PF) a törvényjavaslatot támo­gatta, hogy az lehetővé teszi a gyors áttérést egy más gazdasági rend­szerre. A NYEE képviselői klubjának álláspontját Miloslav Roubal képvi­selő terjesztette elő. Javasolta, kár­talanítsák azokat, akiktől törvényte­lenül vették el vagyonukat. A kárta­lanítás részvények formájában is történhetne. A vita végén Václav Klaus válaszolt néhány módosító javaslatra. Visszautasította a tör­vénnyel szemben felvetett vádakat, pl. azt, hogy ez a jogszabály a bü­rokraták kezébe összpontosítja a hatalmat. Megemlítette, hogy a szelvényes privatizálás módszerét elismeri pl. a lengyel kormányprog­ram is, s a magyar közgazdászok is kedvezően nyilatkoznak róla. A törvényjavaslat fölötti vita lezá­rása után Vojtéch Filip (CSKP) képviselő javasolta, hogy a Szövet­ségi Gyűlés azonnal foglaljon állást, s támogassa a Szovjetuniónak a perzsa-öböli béke megteremtésé­ben tett javaslatát. Az indítványt a képviselők elutasították, hiszen, amint Világi Oszkár FMK-képviselő reprikájában rámutatott, .legtöbbjük még nem is olvashatta a szovjet javaslat hivatalos szövegét. A Szövetségi Gyűlés kamarái a törvényjavaslat megvitatása során előterjesztett módosító javaslatokról és az egész nagyprivatizációs tör­vényről a jövő hét elején hozza meg döntését. Több képviselő aggódik, nehogy erről a törvényről is két rész­letben kelljen szavazni, mint a kárta­lanítási törvény esetében. A Népi Kamara és a Nemzetek Kamarájának 13. együttes ülése február 26-án folytatja tanácskozá­sát SOMOGYI MÁTYÁS addam Husszein felis­^^ merte, hogy szorul \Jmm a hurok. Ez nyilván­való volt már február 15-én, ami­kor Irak bejelentette, hajlandó kivonulni Kuvaitból - persze, feltételekkel. Nem csoda hát, hogy ezt az indítványt a szövet­ségesek nyomban elvetették, nem tekintették tárgyalási alap­nak, ugyanakkor általában jó tőövet, hanem egy komoly men­tőcsónakot tudott prezentálni az iraki rezsimnek. Nem csoda, hogy az kapva kapott a lehető­ségen. Ha ugyanis Irak bejelenti, hogy előzetes feltételek nélkül kivonul Kuvaitból, úgy, ahogyan azt a BT első, 660. számú, az agresszió napján elfogadott ha­tározata követeli, s ezzel az Irak­ellenes koalíció tagjai is egyet­VÉSZKIJÁRAT irányban tett lépésként értékel­ték. Az, hogy ezután Tarik Aziz külügyminiszter Moszkvába uta­zott, jelezte, Bagdad tudja, kitől kaphat mentőövet-és nem csa­lódott. Gorbacsov egy olyan in­dítvánnyal állt elő, amelyről - bár csak nagy vonalakban vált ismertté - el lehetett mondani: megmutatta Szaddamnak, mer­re van a vészkijárat, hol keresse a menekülés útját a maga építet­te labirintusból. Moszkva mindvégig azt han­goztatta, egyetért a szövetsége­sekkel, feltétlenül helyre kell ál­lítani Kuvait szuverenitását, Iraknak feltételek nélkül kell ki­vonulnia, teljesítenie kell az ENSZ Biztonsági Tanácsinak határozatait... közben pedig ke­reste és megtalálta azok gyenge pontjait. így aztán nem is men­értenek, akkor gyakorlatilag ki­bújhat a többi 11 határozatba foglalt követelések alól. A Forra­dalmi Parancsnoki Tanács feb­ruár 15-i közleménye ezt egyéb­ként egyértelműen ki is mondja, tételesen felsorolva a BT-hatá­rozatok számát. Márpedig ez azt jelentené, hogy Irak nem vállal­ná a Kuvaitnak okozott kárpk megtérítését, más országokról nem is beszélve, továbbra is kétségbe vonná Kuvait szuve­rén állami státusát, elháh'tana magáról minden felelősséget az emberi jogok tömeges megsér­téséért, sőt esetleg - ha elég arcátlan, s ebben én nem kétel­kedem - ő maga állna elő kárté­rítési követelésekkel. Ebből a szempontból szerin­tem teljesen érthető, hogy a teg­nap éjszaka bejelentett moszk­vai rendezési tervet a szövetsé­gesek nagyon komoly fenntartá­sokkal fogadták, több gyengéjé­re nyomban rámutattak, s az alapos tanulmányozás során bi­zonyára találnak még jónéhá­nyat. A legfontosabb: csak azu­tán hajlandók leállítani a hadmű­veleteket, ha már egyértelműen megbizonyosodtak arról, Irak valóban megkezdte a kivonu­lást. Ez érthető, hiszen a szövet­ségesek már túl sokat áldoztak eddig is ebben a háborúban, s eszük ágában sincs még egy lélegzetvételnyi időt sem adni Szaddamnak. Teljes joggal bi­zalmatlanok a diktátorral szem­ben, s amíg nincsenek komoly garanciák arra, hogy valóban ki­vonja csapatait, nem számíthat a szövetségesek megértésére és jóindulatára. Sőt, még azután sem, hiszen a kivonulás nem jelenti, nem jelentheti a konflik­tus végét. Lezárásának gazda­sági, politikai, stratégiai és hu­manitárius vonzatai is vannak. Már említettem, mi minden alól akarha Szaddam kibújni. Ezen felül az egyik legfontosabb kérdés a hadifoglyok cseréje. Nem is annyira a fogságba esett szövetséges katonák sorsa ag­gasztó, mint a kuvaitiaké, akiket Irak nem is tekintett hadifog lyoknak, s ennek megfelelően bánt velük - pontosabban el­(Folytatás a 3. oldalon) BUSH: BAGDAD MA DÉLIG KEZDJE MEG A KIVONULÁST KUVAITBÓL WASHINGTON NEM FOGADJA EL A SZOVJET-IRAKI MEGÁLLAPODÁSHOZ CSATOLT IRAKI FELTÉTELEKET Tarik Aziz iraki külügyminiszter csü­törtökön késő este érkezett meg Moszk­vába. A vnukovói re­pülőtéren Alek­szandr Belonogov külügyminiszter-he­lyettes fogadta őt. Helyi idő szerint éjfél után 10 perccel kez­dődtek meg Aziz és Mihail Gorbacsov tárgyalásai. Az új­ságírók előtt kezet fogtak, néhány szót és néhány mosolyt cseréltek, majd Gor­bacsov dolgozószo­bájába vonultak. Két óra 20 perckor - kö­zép-európai idő sze­rint 4 óra 20 perckor - fejeződtek be a megbeszélések, s pár perccel ezután Vitalíj Ignatyenko sajtóértekezletet tar­tott. Amikor belépett a külügyminiszté­rium sajtóközpontjába, a fáradt újságí­rók százainak ezt mondta: nem vártak hiába. Ignatyenko bejelentette, Gorbacsov és Aziz lényegében megállapodott a nyolc­pontos tervben, amely magában foglalja az iraki csapatok kivonását Kuvaitból és az ENSZ ezt követő intézkedéseit. Aziz tolmácsolta Szaddam Husszein és az iraki vezetők válaszát a Gorbacsov által javasolt béketervre. A két politikus az ezt követő véleménycsere során arra a követ­keztetésre jutott, hogy meg lehet találni a megoldást az Öböl-válságra. Gorbacsov és Tarik Aziz elégedettnek látszik (Telefoto: ČSTK-AP) A nyolcpontos ten/ szerint a tűzszünet utáni napon kezdődne meg az irakiak kivonulása és meghatározott időben kel­lené befejeződnie - a konkrét időpontról nem született még döntés. Az iraki csapa­tok kétharmadának kivonulása után fel­függesztenék az ENSZ által Irak ellen meghirdetett gazdasági szankciókat, s nyomban a tűzszünetet követően sor kerülne a hadifoglyok elengedésére. A csapatkivonást az ENSZ égisze alatt olyan országok kontingensei ellenőriznék, amelyek nem vesznek részt a konfliktus­(Folytatás a 2. oldalon) KILÉPETT A NYEE ÁRNYÉKÁBÓL AZ FMK ÖNÁLLÓ POLITIKAI SZUBJEKTUM A KORMÁNYKOALÍCIÓBAN Az elmúlt hetven év során Közép-Kelet-Európában nemigen volt példa arra, hogy többségi politikai koalíció önálló politikai szubjektumként fogadjon be egy kisebbségi szervezetet. Cseh­szlovákiában erte először most, február 20-án került sor, amikor is a Független Magyar Kezdeményezés koalíciós szer­ződést írt alá a Nyilvánosság az Erőszak Ellen - Keresztényde­mokrata Mozgalom - Demokrata Párt hármaskoalícióhoz való csatlakozásáról. Az ebből az alkalomból rendezett rendkívüli sajtótájékoztatón Tóth Károly, az FMK elnöke elmondta: a szerződés aláírását kéthónapos tárgyalások előzték meg; ezeken a koalíció minden tagjával külön­külön megvitatták a csatlakozás fel­tételeit. Mint ismeretes, a NYEE -FMK között eddig is volt szerző­dés a koalíciós együttműködésről. A mostani négypárti megállapodás azonban lehetővé teszi, hogy az FMK önálló politikai szubjektumként az eddiginél hatékonyabban lépjen fel a hazai politikai életben. A szer­ződés nem korlátozza a felek szuve­renitását, kitér viszont arra, hogy az esetleges vitás kérdéseket a pártok, mozgalr»ak miként oldják meg. Tóth Károly kiemelte: ,,Ezzel a megálla­podással a három legjelentősebb szlovákiai politikai szervezet egyér­telműen kifejezésre juttatta, hogy egyenrangú partnerként kezeli az FMK-t." S úgy tűnik - mondta az elnök - a szlovákiai, illetve a cseh­szlovákiai politikai életből mára telje­sen eltűnt a nacionalista hullám és az a politizálási mód, melynek a múlt év őszén tanúi voltunk. Az Új Szó munkatársának kérdé­sére, vajon az utóbbi hetek belpoliti­kai eseményei kapcsán (az illeté­kességi és a restitúciós törvény stb. vitája) nem változott-e az FMK és a NYEE kapcsolata, Tóth Károly a következőket válaszolta: „Volt né­hány kérdés, amely konfliktusve­széllyel fenyegetett, ám ezeket'mind a parlamenti klubban, mind a politi­kai vezetésben sikerült rendezni." G. A.

Next

/
Thumbnails
Contents