Új Szó, 1991. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-22 / 45. szám, péntek

1991. FEBRUÁR 22. HIREK - VELEMENYEK BŐVÜL A MAGYAR TANSZÉK (Munkatársunktól) - A. Nagy László, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke tegnap Megbeszélést folytatott Ivan Slimák docenssel, a pozsonyi Komenský Egyetem bölcsészkarának dékánjával a magyar nyelv és irodalom kutatásával foglalkozó szakosztály létrehozásáról. A szakosztály a magyar tanszék mellett jönne létre, s elsősorban kutatási feladatokkal, illetve szótárkészítéssel foglalkozna, miközben részt venne a pedagógiai munkábqp is. Szó esett a magyar tanszék helyzetéről is az!zal kapcsolatban, hogy növekedett a magyar nemzetiségű hallgatók száma. Ivan Slimák ígéretet tett arra, hogy 3-4 új pedagógussal fogja növelni a tanszék alkalmazottainak számát. (mnj ZÖLDEK ATATRAGATERÓL (Munkatársunktól) - Tegnapi sajtótájékoztatójukon a Zöldek Pártjának képviselői az új közigazgatási rendszer alapján létrejött környezetvédelmi hivatalok gondjairól-problémáiról tájékoztattak. Dr. Mikuláá Huba pártelnök hangsúlyozta, hogy nagyon rossz a járási környezetvédelmi hivatalok munkakörülményeinek biztosítása, sántít anyagi ellátásuk, fokozódik az alaptalan bizalmatlanság irántuk. A sajtótájékoztató figyelmének középpontjában állt a Tatragate-ügy is. A Zöldek Pártja jelenlévő parlamenti képviselői figyelmeztettek a botrány politikai hátterére, de erkölcsi-emberi vonatkozásaira is. Az ügy - „pofon volt a demokráciának", s arról tanúskodik, hogy el lehet tussolni dolgokat. Egész sor súlyos érv hangzott el a Tatragate kapcsán, amelyek bizonyítani látszanak, hogy meggondolatlanul és könnyedén hazárdirozott a kormány a Tátra csodálatos természeti értékeivel. -mázsárPIACGAZDASÁGRÓL -JÁTÉKOSAN (Munkatársunktól) - Hétfőn kezdődött az SZK Ifjúsági, Oktatási és Sport Minisztériuma Külkapcsolatainak Házában az a néhány pozsonyi középiskola kiválasztott diákjai számára kísérletképpen szervezett úgynevezett gazdasági hét, melyet a minisztérium kezdeményezésére a svájci Holderbank építőipari konszern Ernst Schmidheiny-alapítványának lektorai vezetnek. Mint azt az oktatási tárca által tegnapra összehívott sajtótájékoztatón Hansjörg Brunner úrtól, az alapítvány képviselőjétől megtudtuk, a svájci középiskolákban már kipróbált és bevált egyhetes tanfolyam célja, hogy a diákok játékos formában, számítógépek segítségével ismerkedjenek meg a piacgazdálkodás vállalati formáinak belső összefüggéseivel. Távlati céljaikról szólva elmondta, hogy 40 szlovákiai lektor kiképzésével, a minisztériummal együttműködve szeretnék elérni, hogy minél több hazai középiskolán tarthassanak rendszeresen hasonló tanfolyamokat, melyek résztvevőitől ugyan nem várható el, hogy egy hót alatt gazdasági szakemberekké váljanak, a kezdeményezők azonban már azt is sikerként könyvelik el, ha a tanfolyam befejezése után - Hansjörgen Brunner szavaival élve - nem lapoznak át a napilapok gazdasági témájú oldalain. A gazdasági hét jövőheti résztvevői a Szlovák Műszaki Főiskola és a pozsonyi Közgazdasági Főiskola kiválasztott hallgatói lesznek. (kajó) VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1991. február 22-én Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre koronában Angol font 54,96 Francia frank 5,54 Német márka 18,84 Olasz líra (1000) 25,16 Osztrák schilling 2,67 Svájci frank 22,04 USA-dollár 28,13 A SZÖVETSÉGI GYŰLÉS JÓVÁHAGYTA A RESTITÚCIÓS TÖRVÉNYT (Folytatás az 1. oldalról) kön fél tizenkettőkor Jan Sokol alelnök irányításával össze is ült. Klára Samková és Rastislav Senjuk, a kamara két bizottsági előadója ismételten kérte a képviselőket, hagyják jóvá a törvényt, mert ellenkező esetben súlyos helyzet állhat elő, nem kerülhetne sor a nagyprivatizációs törvény érdemi megvitatására. A vitában az SZNP engedményként néhány módosító javaslatot tett, ám ezeket a szavazáskor elutasították. Végül, amikor az egész restitúciós törvényről kellett dönteni, a Nemzetek Kamarája szlovákiai képviselőinek többsége jóváhagyta a szövetségi kormány törvényjavaslatát. Mivel előző este a Népi Kamara már egyetértett a törvényjavaslattal, így ez a jogszabály törvényerőre emelkedhet. A déli szünet után folytatta megszakított együttes ülését a két kamara. Az elnöklő Jozef Stank szót adott Michal Malý (PF) képviselőnek, aki több képviselőtársa nevében indítványozta: A Szövetségi Gyűlés alkotmánytörvényben mondja ki, hogy az a képviselő, aki együttműködött a titkosrendőrséggel, elveszti mandátumát. Javasolta továbbá, hogy a képviselői klubok nyíltan fejezzék ki ebben a kérdésben állásfoglalásukat. Ezután Václav Klaus szövetségi pénzügyminiszter megindokolta az állami vagyon vállalkozás céljaira történő átruházásáról szóló, úgynevezett nagyprivatizációs törvényt. A piacgazdaság megteremtésének egyik alapvető feltétele az eddig kizárólag állami tulajdonban levő termelőeszközök magántulajdonba történő átruházása. Ezt a célt szolgálja az ún. nagyprivatizációs törvény kormányjavaslata. A törvény meghatározza, milyen állami vagyon privatizálható, de tekintetbe veszi egyes ágazatok sajátos feltételeit is. A jogszabály alapot ad a tulajdonjogi viszonyok változásai következményeinek jogi rendezésére. Jogrendünkbe bevezeti az értékpapírok új típusát, a beruházási szelvényeket. A törvény mint létesítményt létrehozza a nemzeti vagyon szövetségi alapját, s kellő jogi keretet-biztosít a széles körű privatizáció megvalósítására. Szövetségi szintű törvényjavaslatról van szó, amely nem avatkozhat a tagköztársaságok hatáskörébe. Ugyanakkor a törvény azzal számol, hogy a privatizációs folyamat a tagköztársaságok államigazgatási szervei által alapított vállalatok szintjón megy végbe. A pénzügyminiszter expozéja után Josef Košnár előterjesztette több kommunista képviselő alkotmánytörvény-javaslatát a gazdaságfejlesztési alapba történő vagyonátruházás és privatizáció feltételeiről. A nagyprivatizációs törvényjavaslatot támogatta Jaroslav Jurečka, a Népi Kamara bizottsági előadója és Jan Štern, a Nemzetek Kamarája bizottságának előadója. Ezután megkezdődött a törvényjavaslat vitája, amely lapzártakor még tartott. SOMOGYI MÁTYÁS MEGKÉRDEZTÜK A KÉPVISELŐKET A parlament tegnapi ülésén munkatársaink több képviselővel beszéltek a restltúciós törvényről, a szavazás eredményeiről s arról, milyen feladatokat tartanak a legfontosabbaknak az elkövetkezendő időszakban. A kérdéseket és válaszokat az alábbiakban ismertetjük: JAN SOKOLT (PR. - Nagyon elégedett vagyok a szavazás eredményével. Azonkívül, hogy ezzel a jelképes aktussal, a múltban elkövetett jogtalanságokat igyekszünk orvosolni, a javaslat törvényerőre emelése rendkívül fontos lépés a gazdasági reform megvalósításában. Megoldást keresünk - elsősorban a magyar képviselők - a konfiskált magyar vagyonok rendezésére, ebben a kérdésben a szlovák képviselőkkel kell megegyezésre törekedniük. Mi őszintén köszönjük a magyar képviselők szavazással kinyilvánított magatartását, a konfrontáció nem szolgálta volna a mai tárgyalás eredményes befejezését. • Mit gondol, milyen lesz a visszhang Szlovákiában? - Föderális törvényről van szó, érvényes tehát az egész államban. Minthogy tartalmazza a felhatalmazást, hogy az SZNT a Szlovák Köztársaság sajátságos problémáit belátása szerint rendezheti, véleményem szerint pozitívan fogadják. MILOSLAV ROUBAL (NYEE): • Képviselő úr, ön hogy tekint erre a törvényre? Kártalanítás-e, vagy már a privatizáció állomása? - Ez a törvény a sérelmeknek bizonyos részét érinti, meghatározza azok körét, akiket kártalanít. Én viszont úgy tekintek rá, mint transzformációs törvényre, és így a filozófiáját elfogadom. • Az 1945-48 közti időszakról több szlovákiai álláspont hangzott el, önnek mi a véleménye róla? - Az említett időszak történelem. Sajnos nagy információs zűrzavar keletkezett körülötte. Véleményem szerint a most jóváhagyott törvénnyel az előző rendszer törvénytelenségeit tesszük jóvá. SÁNDOR ELEONÓRA (FMK): • A Nemzetek Kamarájának ülésén elhangzott egy javaslat, hogy a törvényt kárpótlásnak tekintsék, ne a privatizációs folyamat állomásának. - Ezt a két dolgot egyáltalán nem lehet külön választani. Számomra elsődleges a privatizáció elindítása. Nem vagyok híve annak, amikor pragmatikus gazdasági és politikai kérdésekbe erkölcsi szemponSZADDAM NEM ADTA JELÉT ÁLLÁSPONTJA MÓDOSULÁSÁNAK (Folytatás az 1. oldalról) ki egységek azonnali kivonását Kuvaitból. Velajati tegnap fejezte be néhány órás franciaországi látogatását, melynek során fogadta öt Francois Mitterrand államfő. Ez utóbbi tegnap reggel telefonbeszélgetést folytatott Mihail Gorbacsovval, aki megerősítette az iráni külügyminiszter bejelentését. Diplomáciai forrásokra hivatkozva tegnap közölte a Washington Post című amerikai napilap: George Bush elnök arra kérte Gorbacsovot, szigorítsa meg követelményeit béketervében. A lap szerint Bush azt kérte, hogy Irak a kivonás jóváhagyása után négy napon belül vonuljon ki Kuvaitból, engedje szabadon az összes hadifoglyot és jelölje meg azokat a területeket, ahol aknákat helyeztek el. Az amerikai vezetők eddig nem kommentálták a Washington Post jelentését. Tegnap délelőtt a bagdadi rádió bejelentette, néhány óra múlva közvetíteni fogja Szaddam Husszein elnök beszédét. Szaddam ebben a beszédében sem tagadta meg önmagát, azzal kezdte, hogy hevesen kirohant az Irak-ellenes koalíció valamennyi tagja ellen. Álláspontját a Koránból vett számtalan idézettel próbálta megtámogatni, miközben Fahd szaúdi uralkodót a legszentebb iszlám helyek árulójának nevezte, s a többi arab vezetőt azzal vádolta, hogy „arab lepellel" kendőzik az Egyesült Államok agresszióját irak ellen. Sajátos logikával azt hangsúlyozta, hogy Irak minden akcióját önvédelemből tette meg. Változatlanul éles hangvételben felidézte a konfliktus alakulását, majd megállapította: Irak politikai erőfeszítései, amelyek többek között megnyilvánultak Tarik Aziz külügyminiszter moszkvai útjában is, nem voltak képesek semlegesíteni az Irak elleni agressziót. Emlékeztetett rá, George Bush és a szaúdi uralkodó elutasította Irak békejavaslatait, így a február 15-én tett legutóbbit is. Míg az Irak-ellenes koalíció a kivonulást követeli Kuvaitból, a szövetségesek egyik vezetője sem beszélt saját csapataik távozásáról, csak Irak megsemmisítéséről. Szaddam hangsúlyozta, a terveik nem valósulnak meg, az iraki nép és a katonák készek folytatni a harcot és meghozni az áldozatokat. Szaddam szerint az iraki erők kivonása csak egy átfogó rendezés keretében lehetséges. Ha ezt az indítványt elutasítják, akkor bebizonyosodik, mik Irak ellenségeinek valódi céljai. Irak készen áll a harcra egészen a végső győzelemig. Ellenségei azt akarják, hogy adja meg magát, de csalódni fognak. Egyiptom nem kapta meg a szovjet béketerv hivatalos szövegét, ám üdvözöl minden olyan javaslatot, amely a béke helyreállításához vezetne a Perzsa-öbölben. A feltétel az, hogy a javaslatot az iraki hadsereg Kuvaitból történő feltétel nélküli kivonulását követelő ENSZ-határozatokon alapuljanak - jelentette ki Kairóban Butrosz Butrosz-Ghali egyiptomi külügyi államminiszter. A brit katonai hírszerzőknek meggyőződése, hogy Irak a szövetségesek szárazföldi offenzívája esetén vegyi fegyvereket vet be - írta tegnap a The Guardian című brit napilap. Közölte: a brit katonai hírszerzés az iraki hadifoglyok vallomásaira alapozza kijelentését. Az irakiaknak a frontvonalban vegyi anyagokat tartalmazó tüzérségi lövedékeik vannak, állitja a lap. Egyébként a nagy támadás napját G-Day-nek jelölte meg, az angol Ground (szárazföldi) kifejezés szerint. A katonák azzal számolnak, hogy a hétvégét már a nagy támadással töltik, hangsúlyozta a The Guardian. * * * A szovjet béketerv az utolsó esély Bagdad számára, hogy megakadályozza a szárazföldi offenzívát. Ezt Nyikolaj Sislin, az SZKP KB külpolitikai tanácsadója mondotta a BBC-nek adott tegnapi nyilatkozatában. Az ÍRNA iráni hírügynökség tudósítója szerint a szövetséges légierő tegnap ismét bombázta Bagdadot és újabb célpontok ellen indított támadásokat Dél-Irakban. Szerdán és tegnapra virradó éjszaka bombák csapódtak be Baszra kikötővárosban, valamint Fao, Abu-Khaszib, Tanuma és Zubair városokban. A francia légierő szóvivője közölte: a Jaguár típusú vadászbombázók tegnap négyszer hajtottak végre berepülést iraki területekre. Az összes gép rendben visszatért. * * * Magasrangú amerikai katonai vezetők követelik, hogy a kormány halassza el a szárazföldi hadműveletek megkezdését, és még egy ideig folytassa az iraki célpontok intenzív bombázását. A tisztek a légi háború jó eredményeivel érvelnek. Jack McBroom ezredes, az amerikai légierő egyik parancsnoka a CBS-nek adott nyilatkozatában elmondta, Dél-Irakban még sok célpont van. * * * Kairóban tegnap kezdődött meg az Iszlám Konferencia Szervezetének ülése. A tanácskozás megkezdése előtt Hamid Gabid főtitkár kijelentette: az iszlám közösség elutasítja az iraki javaslatot, amely Kuvait kiürítését számos feltételhez köti. Teheránban több bombamerényletet hajtottak végre az Irak-ellenes koalíció országainak diplomáciai missziói ellen. Az ANSA hírügynökség szerint pokolgépek robbantak az olasz, a brit, a török és a német képviseletnél. A jelentések áldozatokról nem számoltak be. * * * • Kuba eleget tett a bagdadi kormány kérésének, hogy Olaszországban képviselje Irak érdekeit, közölte a kubai televízió. Irak két héttel az öböl-háború kirobbanása után szakította meg diplomáciai kapcsolatait Olaszországgal, csakúgy mint az Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával, Franciaországgal, Egyiptommal és Szaúd-Arábiával. A havannai diplomáciai körök első reagálása szerint ez a lépés az iraki rezsim és a Kuba közötti jó kapcsolatok logikus megnyilvánulása. Egyébként Irakban továbbra is mintegy 200 főnyi kubai egészségügyi személyzet tartózkodik. A hivatalos nyilatkozat szerint ez acsoport „forradalmi kötelességének" tartja ezt a segítséget. MEGSZAKADTAK A BÉCSI TÁRGYALÁSOK A NATO 16 és a Varsói Szerződés 6 tagországa úgy döntött, nem tartják meg a legközelebbi plenáris ülést. Erre március 21-én, a mostani* második szakasz lezárulása utáni napon került volna sor. A halasztás bizonytalan időre történt, ami visszavonásig e fontos tárgyalások gyakorlati megszakítását jelenti. Az ok: fenntartások a Szovjetunióval szemben arra vonatkozóan, hogy nem tartja tiszteletben a novemberben Párizsban aláírt leszerelési szerződést. Bécsi források szerint az amerikai delegáció a tárgyalássorozat végérvényes beszüntetését kérte, de végül megállapodás született a nem formális kápcsolatok megőrzéséről. RÉSZT VESZÜNK KUVAIT FELÚJÍTÁSÁBAN? Jirí Dienstbier szövetségi miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter megbeszéléseket folytatott Szulaiman Sahin kuvaiti külügyminiszter-helyettessel arról, hogy Csehszlovákia is részt venne Kuvait háború utáni felújításában. A Csehszlovák Sajtóiroda tudósítója Jozef Bakšay külkereskedelmi minisztert kérdezte részletesebb tájékoztatás céljából. A miniszter többek között hangsúlyozta: „Kuvait számunkra rendkívül előnyös partner. Nagyon gazdag ország, amely óriási kőolajtartalékokkal, tehát pénzeszközökkel is rendelkezik. Érdekünkben áll bekerülni a kuvaiti piacra, aminek nagy lehetőségét abban látom, ha részt vehetnénk az ország háború utáni elpusztított gazdaságának helyreállításában. Nagy lehetőségek nyílnának építkezési vállalataink és szervezeteink számára, de számításba jöhetne beruházási egységek kivitele is. tokát próbálnak belevinni. Ha a kormány erkölcsi szempontokat alkalmaz a politikában, az eredmény mindig az, hogy nem képes korrekt módon tárgyalni az összes lehetséges szempontot képviselő csoportokkal. Amennyiben képes lenne korrekt módon tárgyalni, az eredmény sokkal inkább erkölcsös kompromisszum lehet. BATTA ISTVÁN (EGYÜTTÉLÉSI: • Tegnapelőtt még úgy nézett ki, hogy amennyiben az ön által is felvetett módosító javaslatok nem kerülnek be a törvénybe, a magyar képviselők ellene fognak szavazni. Nem így történt. Miért? - Helyesbítenék, az egyik módosító javaslatot, amely szerint a törvényből kimarad az 5/1945 sz. elnöki dekrétumra való hivatkozás, elfogadták. Tudatosítanunk kellett döntésünk súlyát, nemzetiségi kisebbségeink számára a kidolgozás alatt álló földtörvényben lesznek figyelembe véve a számunkra fontos szempontok. Beszélgetések során politikai megegyezés született erről. Ekkor dőlt el, hogy néhányan e törvényt elfogadjuk. -ász SZÓCS FERENC, (MKDM): -Fontosnak tartom, hogy a törvény bevezetőjében utalás van a kisebbségek sérelmeire, jóllehet megállapítja azt is, hogy e sérelmeket nem tudja figyelembe venni a törvény, mivel csupán 1948. február 25-ét követő időszakra vonatkozik. De a szövetségi törvényhozás első ízben így is sérelmeknek minősíti a háború utáni diszkriminációs intézkedéseket. Annak is örülök, hogy a magyar képviselők szorgalmazására kikerült a törvényből a bennünket diszkrimináló Beneš-féle elnöki dekrétumra való hivatkozás. Az viszont bánt bennünket, hogy nem fogadták el Batta István képviselőtársunk módosító javaslatát, hogy a restitúció vonatkozzon legalább az itt maradt, nem kitelepített csehszlovák állampolgárokra és utódaikra. Ez volt az egyik oka annak, hogy szerda este a magyar képviselők túlnyomó többsége nem támogatta a törvényjavaslatot. Hogy ma mégis a törvény mellett szavaztunk, az a klubok közti politikai egyezkedés következménye. ígéretet kaptunk, hogy pl. a földtörvény parlamenti tárgyalásakor jobban odafigyelnek a bennünket érintő kérdésekre. Reméljük, ez így is lesz. (sm)