Új Szó, 1991. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-21 / 44. szám, csütörtök

. ÚJ SZÓM HÍREK - VÉLEMÉNYEK A SZÖVETSÉGI GYŰLÉS MAGYAR KÉPVISELŐI AZ 1945-1948 KÖZTI SÉRELMEK ORVOSLÁSÁT SZORGALMAZZÁK (Folytatás az 1. oldalról) iskolákat sem kaptak, s a kommunista diktatúra éveiben szinte a teljes pusztulás szélére jutottak. Jan Sokol (PF) felszólalásában védelembe vette a kormány törvényjavaslatát, ám megjegyezte, hogy ő sem tekinti jogilag tisztának az 1945. évi elnöki dekrétumokat. Pavel Dostál (PF) a községek és a városok vagyonának visszaadását sürgette. A vita délutáni részében szólalt fel Batta István (Együttélés), Sándor Eleonóra (FMK) és Bugár Béla (MKDM) is. Az MKDM-Együttélés képviselői klub nevében felszólaló Batta István bevezetőjében kifogásolta, hogy az előterjesztett törvényjavaslat az 1945/5 számú elnöki dekrétumra is hivatkozik; ezzel a parlament megerősítené a múltnak e hibás lépését. A kollektív bűnösség megalázó és antidemokratikus elvének ilyen felújítása aggodalmakat kelt a magyar kisebbség körében. Az igazságot be kell ismerni. - Mi, a CSSZSZK nemzeti kisebbségeihez tartozó állampolgárok nem szeretnénk újból és újból a vádlottak padjára kerülni olyan tettek miatt, amelyeket nem követtünk el, amelyeket nem befolyásolhattunk - hangoztatta a képviselő. Batta István javasolta, hagyják ki a törvényjavaslatból az említett elnöki dekrétumra való hivatkozást. A CSSZSZK iránt leglojálisabb magyar nemzeti kisebbség minden tagja hazájának egyenrangú polgára kíván lenni. Az MKDM Együttélés a többség számára is . az elfogadható megoldást keresi; ez nehéz feladat, hiszen a háború után a kisebbségek tagjaitól megvonták a csehszlovák állampolgárságot, jogfosztottakká váltak, minden vagyonukat elkobozták. Csehszlovákia magyar és német nemzetiségű lakosai az önkény áldozataivá váltak. Batta István ezért javasolta, hogy a törvény rögzítse: Ha erre előbb nem kerül sor, külön törvény szabályozza azoknak a vagyonjogi sérelmeknek az enyhítését, amelyek az 1947- február 27-e és a nemzeti kisebbségek tagjai számára a csehszlovák állampolgárság elnyerése feltételét jelentő hűségeskü letétele lehetőségének időpontja közt keletkeztek. E törvényes rendezésig a jelen törvény hatálya nem vonatkozna e vagyonok átruházására. Batta István felszólította képviselőtársait, Európai szellemben döntsenek e kérdésről. Sándor Eleonóra (FMK) felszólalása elején utalt arra, hogy a csehszlovákiai magyarokat és németeket sújtó 1945/5 számú elnöki dekrétum hivatkozási alapul még az 1929. évi népszámlálás adatait is felhasználta. Az, hogy akkor valaki jóhiszeműen magyarnak vagy németnek vallotta magát, elegendő volt ahhoz, hogy megbízhatatlan személlyé nyilvánítsák. A probléma a képviselőnő szerint az, hogy a bíróságon kívüli rehabilitálásról szóló törvényjavaslat ugyancsak hivatkozik az említett elnöki dekrétumra. Elutasította a nézetet, hogy az 1945-1948 közti időszak, amikor az emberek milliói nem vehettek részt az ún. szabad választásokon, a demokrácia és a jogállamiság időszaka volt. Rámutatott, hogy a restitúciós törvényjavaslat kidolgozásakor a kormány széles körű kártalanítást kezdeményezett ugyan, de teljesen figyelmen kívül hagyta a nemzeti kisebbségeket ért sérelmeket az 1945-1948 közti időszakban, annak ellenére, hogy erre időben figyelmeztettük. Ezért ebben a kérdésben a politikai felelősség teljes mértékben a kormányt terheli - hangoztatta Sándor Eleonóra, majd leszögezte: a leghatározottabban tiltakozunk az ellen, hogy ez, a múlt sérelmeinek orvoslását célzó törvényjavaslat, elfogadása esetén újból megerősítse az alkotmányossággal szöges ellentétben álló 1945. évi elnöki dektérumot, amely ellentétes az alapvető emberi jogokról és szabadságjogokról szóló alkotmánylevéllel is. Bugár Béla (MKDM) rövid felszólalásában rámutatott, hogy a törvényjavaslat, elfogadása esetén azok közé a jogszabályok közé fog tartozni, amelyek nem veszik figyelembe az 1945-1948 közti időszakot, amikor a német és a magyar nemzeti kisebbséget az elnöki dekrétumok és a Kassai Kormányprogram rendelkezései sújtották. Kifejtette, nem lenne helyes, ha a múlttal való igazságos szembenézés 1948. február 25-éig terjedne ki. Egyetértett Sándor Eleonórával, hogy a jogállam nálunk nem 1948 februárjában szűnt meg, hiszen nem lehet szó jogállamról ott, ahol milliókat fosztottak meg a választójogtól és állampolgárságuktól. Felszólalása végén az 1945-1948 közötti időszakban vagyonjogi sérelmeket szenvedő kisebbségek rehabilitálásához szükséges feltételek megteremtését sürgette. A vita végén Pavol Rychetský szövetségi miniszterelnök-helyettes és a bizottsági előadók reagáltak több módosító javaslatra. A módosító javaslatokról az esti órákban is folytatódott a vita. Lapzártánk idején még nem született végleges döntés az előterjesztett törvényjavaslatról. SOMOGYI MÁTYÁS ÚJRA: „HOL AZ ÚJ SZÓ?" AZ AMERIKAI EGYSÉGEK BUSH PARANCSÁRA VÁRNAK (Folytatás az 1. oldalról) stabilitása és a föld ökológiai egyensúlya szempontjából. Ezért mielőbb elvi intézkedéseket kell foganatosítani a vérontás leállítására. Ebből a célból terjesztette elő Mihail Gorbacsov részletes rendezési terveit az iraki félnek. Voroncov szerint a terv abból indul ki, hogy Iraknak feltétel nélkül teljesítenie kell a Biztonsági Tanács vonatkozó határozatait, melyek kulcsfontosságú követelése az iraki csapatok kivonása Kuvaitból. A szovjet éF képzelések részleteiről nem volt hajlandó tájékoztatni, mondván, komoly, óvatos diplomáciára van szükség. Voroncov úgy tudta, már szerdára várják Tarik Azizt. 'Thomas Pickering amerikai nagykövet a konzultáció után azt mondta, a helyzet egyelőre változatlan, ki kell várni a további fejleményeket. I Jevgenyij Primakov, aki Gorbacsov megbízottjaként tárgyalt Bagdadban Szaddam Husszeinnel, kedd esti tévényilatkozatában úgy vélekedett, hogy a szovjet kezdeményezés a legjobb időben jött, erről tanúskodik az iraki vezetés reagálása is. Hiszen Bagdad a válság kirobbanása óta első ízben hajlott arra, hogy kivonja csapatait Kuvaitból. __ Nino Cristofori, az olasz kormány szóvivője a szovjet tervvel kapcsolatban azt mondta: ennek értelmében a tűzszünet meghirdetése utáni napon kezdené meg Irak csapatai kivonását. A terv biztonságos garanciákat is tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az iraki katonákat a kivonulás során nem érik támadások. A szóvivő szerint az olasz kormányfő az ülésen hangsúlyozta, hogy Gorbacsov javaslata teljes mértékben összhangban áll az ENSZ határozataival. Iraki vádak Irak tegnap kijelentette, hogy az amerikaiak vezette szövetség elutasít minden bagdadi „békés próbálkozást" a háború befejezésére. így hát Bagdad elszánta magát a harcra. George Bush a múlt héten utasította el az iraki javaslatokat mint csalást, s a Gorbacsovi tervről is azt mondta, hogy az nem tesz eleget a szövetségesek követeléseinek. Nagy-Britanniának is fenntartásai vannak a szovjet béketervvel kapcso, latban. Ez azonban nem jelenti azt - közölték Londonban -, hogy a tervet elutasítják vagy elfogadják, ez az irakiak dolga. A hadműveletek azonban folytatódni fognak, mivel nem történt semmi ami a konfliktus befejezésére kényszerítene. Szaadun Hammadi iraki miniszterelnök-helyettes kedden este váratlanul Moszkvából Pekingbe érkezett. Tegnap reggel kezdte meg tárgyalásait Li Pheng kormányfővel az Öböl-válság békés rendezésének lehetőségeiről. Hammadi közölte, Szaddam személyes utasítására érkezett Pekingbe. A kínai hírügynökség szerint Li Pheng felszólította Irakot, éljen az alkalommal, és tegyen azonnal konkrét intézkedéseket egységei kivonására Kuvaitból. Az EK állásfoglalása Az Európai Közösségek 12 tagországának külügyminiszterei Luxemburgban kedden megtartott rendkívüli ülésükön záróközleményét fogadta el, eszerint üdvözlik a Gorbacsov-tervet, mindenekelőtt azt a felhívást, hogy Irak feltétel nélkül és teljesen vonja ki csapatait Kuvaitból. A miniszterek egy további dokumentumot is elfogadtak, ez a háború utáni közel-keleti rendezésre vonatkozik. Ebben üdvözlik Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Portugália közös javaslatát a mediterrán térség és a Közel-Kelet biztonsági és együttműködési konferenciájának előkészítésére az Európai Biztonsági és Együttműködési Konferencia mintájára. A kuvaiti emigráns kormány külügyminisztere egy tegnap megjelent sajtónyilatkozatában azt mondta, hogy a háború után a kuvaiti kormány nem fog egyezkedni sem Szaddammal, sem az esetleges iraki vezetéssel. „Irakkal vannak szerződéseink, amelyeket meg kell valósítani, a csapatok kivonása után Bagdaddal nem fogunk tárgyalni" - szögezte le a miniszter. Ez az éles hangú nyilatkozat ellentétes a kuvaiti vezetők korábbi kijelentéseivel, melyek szerint készek Bagdaddal megvitatni minden vitás kérdést, beleértve a kölcsönös határok vagy á vitatott olajlelőhelyek problémáját. PÉNZÜGYI POLITIKA '91-BEN 1991. FEBRUÁR 21. KISEBBSÉGVÉDELMI TÖRVÉNYRE VAN SZÜKSÉG A.' Nagy László, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke kedden Prágában részt vett azon a megbeszélésen, amelyet a szlovákiai magyarság helyzetének értékelésére a szövetségi külügyminisztérium hívott össze. A szlovákiai politikust benyomásairól kérdeztem. -A Külügyminisztérium teljesen tisztában van a nemzeti kisebbségek kérdésének növekvő súlyýval. A keddi tanácskozást azért szervezték, hogy a közelgő genfi és moszkvai emberjogi konferencia előtt pontos képet kapjanak a problémakörről. Mint ismeretes, ez a két nemzetközi tanácskozás egy kisebbségvédelmi folyamat része, melynek első állomásaként Koppenhágában elfogadták a közismert koppenhágai egyezményt. Ez a szerződés máig a legfontosabb mércéje a nemzetközi kisebbségvédelemnek. Visszatérve a prágai tanácskozásra, rendkívül rokonszenves volt számomra a külügyminisztérium álláspontja. Az ott jelen levő szakemberek előítéletek nélkül közelítették meg a kérdést. Leszögezték, hogy Csehszlovákia alkotmánya rendkívül szűkszavúan szól a nemzetiségekről. • Várható-e ezen a téren valami változás? - A jelen lévő szakemberek többsége egyetértett abban, hogy az Európa tanácsbéli tagságunkból kifolyólag nagyon fontos a kisebbségi kérdés pontos és részletes tisztázása, valamint szabályozása. Elkerülhetetlennek tartották az 1945-48-as időszakkal való elfogulatlan szembenézést, és hangsúlyozták, hogy a kitelepítés és a jogfosztottság nem söpörhető szőnyeg alá. összegzésképpen: úgy látom, hogy a helyzet egyre inkább kedvez egy komplex kisebbségvédelmi törvény kidolgozásának és elfogadásának. Úgy vélem, hogy ennek alapjául akár az a közös nyilatkozat szolgálhatna, melyet egy évvel ezelőtt adott ki a Nyilvánosság az Erőszak Ellen és a Független Magyar Kezdeményezés a nemzetek, nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok együttéléséről. NÉMETH SZILVIA A NYUGALOM CSAK LÁTSZÓLAGOS (Munkatársunktól) - A cseh és szlovák sajtóból úgy tűnt, hogy drámai lesz a Szövetségi Gyűlés harmadik napja tartó 13. együttes ülése. Viszont áparlament munkája nyugodt légkörben zajlik, és egyelőre úgy látszik, hogy a törvényt a kormány javaslatának szellemében fogadják el. Valóban így van ez? - kérdeztem képviselőinktől. GYIMESI GYÖRGY (Együttélés): - Mindenki tudja, mennyire fontos ez a törvény, a konstruktív magatartás tehát érthető. A szavazásnál fog elszabadulni a pokol. Számunkra akkor lesz elfogadható ez a törvényjavaslat, ha bekerül az 1945 és 1948 közötti időszak, és kártalanítják azokat a magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgárokat, akiket a köztársasági elnök dekrétumai jogtalanul, antidemokratikus formában, csupán nemzetiségi alapon, egy fiktív kollektív bűnösség elve alapján tartottak vétkesnek. Ez irányú módosító javaslatunkat Batta István terjesztette elő. Ha nem keiül be a törvénybe, tartózkodni fogunk a szavazáskor. NOVITZKY BÉLA (MKDM): - Az a hisztéria, amely a törvény körül volt, kintről indult. A házon belül nem voltak különösebb konfliktusok; azt hiszem, hogy nyugodt szavazás lesz, és bizonyos módosításokkal a kormányjavaslat szellemében hagyjuk jóvá ezt a törvényt. VILÁGI OSZKÁR (FMK): - A nyugalom látszólagos, több módosítás tér el a kormány javaslatának szellemétől. Ha például Vild képviselőtársam módosítását elfogadják, a törvény filozófiája teljesen megváltozik. Elsó látásra nem vehető észre, hogy feszültség van, nem is akármilyen, hiszen fontos törvényről van szó, amely igenis erőpróbája lehet a parlamentnek. Az 1945 és 48 közötti időszakra vonatkozóan szilárd álláspontunk, hogy nem volt demokratikus jogállam, az elnöki dekrétumok alkotmányellenesek voltak szellemükben és tartalmúkban egyaránt. Elvi kérdésként kezeljük a dolgot, s bár tudjuk, hogy ez a törvény a csehszlovákiai magyarságtól elkobzott vagyonnak csak kis töredékét érinti, szeretnénk, ha az erre vonatkozó kitétel bekerülne a törvénybe. Ellenkező esetben nem tudunk mellette szavazni. (lovász) Miklósi Péter, az Új Szó 1991. február 13-ai számának első oldalán teszi fel a címben jelzett kérdést, mivel szűkebb pátriánkban: a Bodrogközben, pontosabban Királyhelmecen február 8-a után sűrűn nyoma veszett a lapnak. Nos, ebben Királyhelmec nincs egyedül. Például a február 9-ei szám Nagykaposra sem érkezett meg aznap. De a járási székhelyen azon á héten a ZEMPLÉN szerkesztősége is csak 14-én kapta meg először a megjelenés napján az Új Szót. Az egynapos késés egyébként a Bodrogközben és az Ungvidéken már „természetes", mert a Postai Hírlapszolgálat minden alkalommal azzal érvel, hogy Pozsonyból késett a repülőgép, így a kassai röptéren a gépkocsijuk nem várhatta azt meg. Ilyen esetekben - ami szinte napirenden van - csak másnap szállítják a lapot vidékünkre. Persze, az újságárusok bosszankodnak és panaszkodnak, hiszen nemigen tudják eladni az előző napi újságot. Ha viszont időben érkezik az Új Szó, akkor az egyeneseri valótlan állításnak számit, hogy nem fogyna. Ha például délelőtt tíz után érkezem Nagykaposra, ott már nem kapni! A Postai Hírlapszolgálat tőketerebesi elosztójában is előfordulnak „véletlenek", mivel az sem ritkaság, hogy járási lapunk (még ha hetilap is) késéssel érkezik Nagykaposra és Királyhelmecre. A múlt héten például kétnapossal. Pedig mi nem vagyunk repülőgépjárathoz kötve! A királyhelmeci posta vezetőjétől sikerült megtudnom, hogy a pozsonyi lapok, így az Új Szó is - egyszer vonattal, máskor gépkocsin érkeznek Királyhelmecre a 2-es számú kassai postán át és Tőketerebest érintve. Ezzel szemben a Nagykaposra irányuló lapok tőketerebesi újraelosztással kerülnek a helyi postára, onnan pedig az újságárusokhoz. A fentiek érzékeltetésére: az Új Szó február 7-ei száma Kapósra „már" délután, Helmecre pedig még később, csak másnap, pénteken érkezett meg. Mindezek után talán mondanom sem kell, hogy az Új Szó tegnapi, február 20-ai száma sem érkezett meg tőketerebesi szerkesztőségünkbe. Konzekvenciaként elmondható: a postai hírlapszoigálat szerdán és pénteken, kedden és szombaton egyaránt csütörtököt mond. Magyarán: csapnivaló, amit nem kis illeték fejében szolgáltatásképpen nyújt. D. VARGA LÁSZLÓ „Az idei év pénzügyi politikája a gazdasági reform koncepciója, valamint a Nemzetközi Valuta Alappal kötött egyezményünk alapján alakul. Figyelembe kell vennünk a tavalyi év gazdasági és pénzügyi mutatóinak kimerítő értékelését is" - így kezdte tájékoztatóját tegnap Prágában Josef Tošovský mérnök, a Csehszlovák Állami Bank elnöke. Az év eredményei nem szolgáltatnak okot a derűlátásra. A nemzeti jövedelem 3 százalékkal csökkent, miközben annak felhasználása 1,6 százalékkal nőtt. A fogyasztói árak tavaly 10 százalékkal emelkedtek, és ha mérvadónak a januári viszonyokat tekintjük, a növekedés több mint 45 százalékos. Persze, ez a folyamat még távolról sem tekinthető befejezettnek. A legégetőbb probléma a vállalatok kilátástalannak tűnő fizetésképtelensége. A Venkov című lap munkatársának kérdésére olyan választ adott Tošovský úr, amely olvasóinkat leginkább érinti. A mezőgazdaság felemás helyzetéről van szó, hiszen a felvásárlói árak befagyasztásával és az előállítási költségek növekedésével a primórtermelök újabb hitelekre szorulnak. A megoldás ez esetben nem bankjaink problémája. Minden gazdaságilag fejlett országnak alaposan kidolgozott mezőgazdasági koncepciója van, amely pontosan meghatározza, mely ágazatok lehetnek jövedelmezóek, s melyek szorulnak a dotáció valamilyen formájára. Hasonló koncepció hazánkban nem létezik, így a dotációk mellett a központi bank kénytelen megoldásokat keresni. Munkatársunk kérdésére válaszolva, a bank elnöke elmondotta, hogy a Nemzetközi Valuta Alappal kötött egyezmények szövege a közeljövőben nyilvános-, ságra kerülhet, megelőzve különböző mendemondákat a pénzügyminisztérium és az állami bank munkáját illetően. Az egyezmény szövegében nincsenek „kiskapuk", a szöveg egyértelmű "és hazánk azért fogadta el, mert kitételei kölcsönösen előnyösek. -ász XXX Emlékeznek még, kedves (nemcsak bodrogközi) olvasóink? „Mulasztásunkért ezúton kérjük az önök, illetve napilapjuk olvasóinak szives elnézését... A szóban forgó mulasztásért, felelős dolgozónkat a Munka Törvénykönyve alapján anyagi megrovásban is részesítem" - nyilatkozta az Új Szó február 13-ai számában Milan Macoszek mérripk, a PNS-ÚED igazgatója. Úgy tűnik azonban, hogy a helyzet nem változott, sőt... Lehet, hogy azóta is a „felelős dolgozókat" keresik? Meddig még? TANÁCSKOZOTT A CSALLÓKÖZI FALVAK ÉS VÁROSOK RÉGIÓJA PETÍCIÓ AZ ERŐMŰ ELLEN A helyi önkormányzatok hatáskörének leszűkítése; az egészségügy áldatlan helyzete; a Bős-Nagymarosi vízerőmű építésének leállítása; a szeméttárolók hiánya - ezek voltak a legvitatottabb kérdések a Csallóközi Falvak és Városok Régiójának tanácskozásán, melyre tegnap Dunaszerdahelyen került sor. A megbeszélésen 51 község és öt város polgármestere vett részt. A helyhatósági választásoknak az volt a célja, hogy a községek és a városok lakosai a helyi önkormányzatok révén saját kezükbe vegyék sorsukat. Ezzel szemben a kormány a helyi államigazgatási szervek apparátusainak létrehozásával egyre jobban szűkíti a helyi önkormányzatok hatáskörét. Mint arról Pázmány Péter, Dunaszerdahely polgármester-helyettese lapunknak nyilatkozva elmondta, a községek polgármesterei kifogásolták: fentről egyre erőteljesebben próbálják szűkíteni a helyi önkormányzatok mozgásterét, ezzel ellentétben a körzeti és a járási hivatalokét bővítik. Nehezíti az új választott szervek helyzetét az is, hogy késik a községek vagyonáról szóló törvény. A tanácskozáson napirendre került Bős-Nagymaros kérdése is. A polgármesterek petíciót fogadtak el, amelyben követelik, az építkezés azonnali leállítását a csehszlovák-magyar államközi szerződés érvénytelenítését és az építkezési terület rekultiválását. A tanácskozás résztvevői a petíciót eljuttatták Václav Havel köztársasági elnöknek, František Mikloškónak, az SZNT elnökének, valamint Vladimír Mečiar szlovák kormányfőnek is. Nagyon rossz a régió egészségügyi ellátottsága. A falvakban problémát jelent az egészségügyi központok üzemeltetése - mutatott rá több polgármester. A térségben súlyos gondot jelent a szeméttárolás. Égetően nagy szükség lenne két szemétégetőre, melyeket azonban anyagiak híján egyelőre nem tudnak megépíteni. Ezért szeretnének támogatást kapni a Világbanktól, amely ökológiai programok finanszírozására alapot hozott létre. A dunaszerdahelyi megbeszélésen egyebek között szóba került az is, hogyan érinti majd Csallóközt az 1955-ös Bécs-Budapest világkiállítás. G. A.